Időállapot: közlönyállapot (2009.XII.9.)

96/2009. (XII. 9.) OGY határozat - a 2009–2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 8/8. oldal

Várható, hogy az özönfajokkal kapcsolatos uniós kezdeményezések a magyar elnökség idejére „érnek be”, így a magyar elnökségnek hangsúlyos szerepet kell vállalnia az özönfajokkal kapcsolatos közösségi politika kialakításában.

7.2.3 Az Európai Unió Biodiverzitás-védelmi Cselekvési Terve (BAP)

Az Európai Bizottság 2006-ban elfogadott közleményében („A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig - és azon túl”) megfogalmazza, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében közösségi és tagállami szinten milyen feladatokat kell elvégezni. A Cselekvési Terv végrehajtása érdekében a tagállamoknak időközönként jelentést kell készíteniük, melyet a Bizottságnak nyújtanak be. A Cselekvési Terv megvalósulásának értékeléséhez az EU tagországok által kidolgozott ún. „Európai 2010-es Biodiverzitás Indikátorokat” európai és nemzeti szinten is használni szükséges.

Feladat

A Bizottság által meghatározott időközönként hazánknak is jelentést kell készítenie az Cselekvési Terv végrehajtásáról. A Bizottsággal együttműködve értékelni kell, hogy a Cselekvési Terv által meghatározott tevékenységek milyen mértékben teljesültek és hol vannak a hiányosságok.

Az EU biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányuló törekvésének a világszintű és uniós vállalás értékelésére a spanyol-belga-magyar elnökség ideje alatt kerül sor 2011. I. félévében. Ezért magyar elnökség (Elnökség) feladata lesz, hogy a többi uniós tagállammal közösen megtárgyalja a COP-10 döntéseinek végrehajtási módját, meghatározza az uniós prioritásokat, valamint döntsön a konferenciaközi nemzetközi ülésekre történő uniós felkészülésről.

7.2.4 EU magyar elnökség 2011

2011 első félévében Magyarország látja el az EU soros elnöki feladatait, melyet megelőz a spanyol, illetve belga elnökség. A három ország szoros együttműködésben kell, hogy tevékenykedjen a másfél év alatt.

2011-ben hazánknak kell a nemzetközi biológiai sokféleség védelmi ügyekkel foglalkozó tanácsi munkacsoport ülések háttéranyagait elkészíteni, az uniós álláspont kialakítását koordinálni és a munkacsoport-üléseket levezetni. Emellett a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) nemzetközi kereskedelmét szabályozó ún. Cartagena jegyzőkönyvvel foglalkozó tanácsi munkacsoport ülések háttéranyagait, az ezzel kapcsolatos nemzetközi ülésekre vonatkozó uniós álláspontot is nekünk kell kialakítani és egyeztetni a tagállamokkal. Ezt a munkacsoport ülést is hazánknak kell elnökölni.

Feladat

Ki kell dolgozni a spanyol-belga-magyar uniós elnökség másfél éves programját Biológiai Sokféleség Egyezmény és GMO témában, és abban meg kell határozni a hazánk számára kiemelt témaköröket az 1. és 2. táblázatban foglaltak szerint.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) fő témakörei a hármas elnökség alatt

1. A Biológiai Sokféleség Egyezmény Stratégiai Tervének felülvizsgálata
2. Pénzügyi kérdések
3. Genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a hasznosításukból származó javak igazságos és méltányos megosztása (Access and Benefit Sharing
4. Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség megőrzés összefüggései
5. Bioüzemanyagok
6. Védett területek
7. Inváziós idegen fajok
8. Biodivezitással és ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (Intergovernmental Science Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES))
9. Mezőgazdasági biodiverzitás (agrobiodiverzitás)
10. Növényvédelmi világstratégia
11. Erdők biodiverzitása
12. Ösztönző intézkedések
13. Ökoszisztéma szemlélet
14. Hagyományos tudás megőrzése (CBD 8(j) cikkelye)
15. Technológiák átadása és együttműködés
16. Monitorozás és indikátorok
17. Száraz és félnedves területek (pl. sivatagos
18. Vizes élőhelyek
19. Tengeri és tengerparti területek
20. Szigetek biodiverzitása
21. Globális Taxonómiai Kezdeményezés
22. Felelősség és kártérítés
23. Üzleti szféra bevonása a biodiverzitás megőrzésbe
24. Együttműködés más egyezményekkel
25. A Biológiai Sokféleség Egyezmény működése
26. Tudományos és Szakmai Együttműködés és az Egyezmény Információs mechanizmusa (CHM)
27. Kommunikáció

A GMO-k nemzetközi kereskedelmét szabályozó Cartagena Jegyzőkönyv fő témakörei a hármas elnökség alatt

1. Kapacitásbővítés
2. Megfelelés a jegyzőkönyv előírásainak (Compliance)
3. Pénzügyi kérdések
4. Az élő
5. Kártérítés és felelősség
6. Monitoring és jelentés
7. Kockázat értékelés és kockázatkezelés
8. Szakértői adatbázis
9. BCH
10. Jelentéstételi kötelezettségek (nemzeti jelentések a Jegyzőkönyv végrehajtásáról)
11. Kiegészítő testületek a Jegyzőkönyv égisze alatt
12. A jegyzőkönyv értékelése és felülvizsgálata
13. Szociális és gazdasági megfontolások
14. A nyilvánosság bevonásával
15. Egyéb szervezetekkel

7.3 Nemzetközi szervezetek, államközi együttműködések

7.3.1 Nemzetközi Természetvédelmi Únió (IUCN)

A Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve négy civil szervezet az IUCN tagja. 2003-ban megalakításra került az IUCN Magyar Nemzeti Bizottság, valamennyi tagszervezet részvételével.

Feladat

IUCN tagként Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak is elő kell segítenie, hogy az IUCN Countdown 2010 programját minél eredményesebben teljesítsük:

- Védett természeti területek és különböző ökológiai hálózatok részeként kijelölt területek fejlesztése.

- A 2010-es célok eléréséhez kapcsolódó európai uniós jogszabályokban és Magyarország által aláírt természetvédelmi egyezményekben foglalt kötelezettségek hiánytalan végrehajtása.

- A hazai természetvédelem jogi- és eszközrendszerének erősítése.

- A 2010-es biodiverzitási célok megismertetése, tájékoztatás, környezeti nevelés.

- Védett természeti területek és fajok megőrzése, kezelése témakörében jelentős előrehaladást érjünk el.

7.3.2 Osztrák-Magyar Fertő Tavi Nemzeti Park Bizottság

A Magyar-Osztrák Nemzeti Park Bizottság 1994 óta működik, váltva hol magyar, hol osztrák elnök irányítása alatt. Az évente tartott ülések száma 1-2, amelyek szintén felváltva Magyarországon, illetve Ausztriában zajlottak. Az előbbi 6 évben az üléseken, illetve a közös bejárásokon, illetve az ülést követő gyakorlati munkában az alábbi témakörök szerepeltek: közös füves élőhely kezelési, legeltetési, illetve kaszálási projektek, vizes élőhelyrekonstrukciók, közös őrszolgálati tevékenység, közös, határon átnyúló ökoturisztikai, illetve természetvédelmi oktatási pályázatok összeállítása, megvalósítása. Főbb eredmények: egységes füves élőhely kezelési rendszer, oktató és látogatóközpont Fertőújlakon, vizes élőhelyrekonstrukciók a Hanságban.

Feladat

A következő évek feladatai: egységes ökoturisztikai rendszer kialakítása (közös pályázat), erdei iskolai fejlesztések (közös pályázat), a Fertő-tó egységes halászati kezelése, közös geoinformatikai kutatások, rákosi vipera élőhelyvédelme, visszatelepítése (közös nyertes LIFE+pályázat), amelybe a bécsi állatkert, illetve a Természettudományi Múzeum is bekapcsolódik.

7.3.3 Szlovákia

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között 1999-ben aláírt környezetvédelmi együttműködési alapján megalakult a Magyar-Szlovák Környezetvédelmi és Tájvédelmi, Együttműködési Vegyes Bizottság, melynek 10 munkacsoportja van. A Természet- és tájvédelmi munkacsoporthoz számtalan eredmény kötődik: közös ökológiai hálózat térkép, Natura 2000 területek és egyes fajmegőrzési tervek és akciók (farkas, hiúz, túzok) egyeztetése, 3 nyelvű (magyar-szlovák-angol) természetvédelmi szótár, közös ramsari terület kihirdetése. A barlangvédelem területén a legjelentősebb eredmény az Aggteleki- és a Szlovák-karszt világörökséggé nyilvánított barlangjainak védelme és kezelése volt. Az albizottság kijelölte a Domica-Baradla barlangok felszíni védőövezetét. Számtalan publikáció, leporelló, közös kiállítás, film, önálló honlap dicséri a két munkabizottságban dolgozók munkáját. 2007 februárban - amikor a szlovák kollégákkal közösen rendezték meg a Vizes területek világnapját - volt az utolsó hivatalos kapcsolat. A korábban évi rendszerességgel ülésező munkacsoport a szlovák oldalon bekövetkezett személyi változások miatt nem működik.

Feladat

A munkacsoport átmenetileg szünetelő tevékenységét fel kell újítani.

A kapcsolatfelvétel után a már teljesített feladatokat le kell zárni és ki kell dolgozni a következő időszak munkaprogramját. Ebben elsősorban a határ menti területek közös kezelésére, bemutatásra kell a hangsúlyt helyezni.

7.3.4 Románia

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között 1997-ben aláírt környezetvédelmi együttműködési Egyezmény alapján 2004-ben megalakult a Magyar - Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság Természetvédelmi Szakértői Csoportja. Az együttműködés fő céljai a Natura 2000 hálózat működtetésével kapcsolatos feladatok (fenntartási tervek készítése, támogatási rendszerek kidolgozása), valamint a közös fajvédelmi és monitoring összehangolt végrehajtása. Az együttműködés eredményeként a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában 2006 januárjában közös LIFE Nature projekt indult „A kék vércse védelme a Pannon régióban” címmel. A program jelenleg a megvalósítás szakaszában van, eredményei jól mutatják a kooperáció hatékonyságát. A határ menti területeken az elmúlt években már összehangolt monitoring tevékenység folyt, elsősorban a rétisas (Haliaeetus albicilla), a parlagi sas (Aquila heliaca), a szirti sas (Aquila chrysaetos) és a túzok (Otis tarda) állományainak téli szinkronszámlálása terén.

A romániai Verespatakon ciános technológiával tervezett újabb aranybánya esetleges megnyitása a sajnálatos tiszai ciánszennyezéssel összefüggésben félelmet kelt Magyarországon, amely üzemzavar esetén súlyos természeti veszélyeztetést jelent számunkra is.

Feladat

A két fél a területi szervek koordinációjában közös természetvédelmi projekteken dolgozik a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, melyek elsődleges célja a határon érintkező természetvédelmi területek kialakítása (pl. a Cséffai Természeti Park mielőbbi kihirdetése). A jövőben is kiemelt fontosságú feladat a Natura 2000 fenntartási tervek készítésében való együttműködés (pl. az Alcsíki medencére vonatkozó fenntartási terv elkészítése). Az együttműködés keretében tovább kell erősíteni a területi szervek gyakorlati kapcsolatait, valamint a két fél GMO szervezetekkel foglalkozó szakértői tevékenységének összehangolását.

Folyamatos párbeszédet kell folytatni a romániai kormányszervekkel és hatóságokkal annak elérése érdekében, hogy a Verespatakra tervezett ciános technológiájú aranybánya ne kerüljön megnyitásra.

7.3.5 Horvátország

2006. január 26-án, az első magyar-horvát együttes kormányülésen aláírták a kormányközi környezet- és természetvédelmi együttműködési egyezményt, amely 2007. május 10-én lépett hatályba. Az Egyezményt Magyarországon a 127/2006. (V. 30.) Korm. rendelet hirdette ki. 2008-ban megalakult a Magyar-Horvát Környezetvédelmi és Természetvédelmi Vegyes Bizottság, melynek első ülését 2008. október 6-án, Budapesten tartották.

Feladatok

Az Egyezményben foglaltaknak megfelelően létrejött a Vegyes Bizottság Természetvédelmi Albizottsága amelynek kiemelt célkitűzései közé tartozik a magyar-horvát határon átnyúló bioszféra rezervátum (Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra Rezervátum) megalakításának előkészítése. További feladat Horvátország várható EU csatlakozása kapcsán a Natura 2000 területek kijelölésében, fenntartásában a szorosabb együttműködés, illetve a tanácsadási rendszer kialakítása. Folytatni kell a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Kopácsi rét természetvédelmi terület igazgatásának eddigi jó együttműködését mind a kölcsönös tapasztalatcserével, mind a közös élőhely-kezeléssel, az élőhely-rekonstrukciókkal, a határ menti területek természeti állapotának felmérésével, megőrzésével összefüggésben.

7.3.6 Szlovénia

A szlovén-magyar-osztrák hármas határ, a muravidéki magyarság és a vend-vidéki (Rába-vidéki) szlovénség a legmesszebbmenő EU konform együttműködések mintaszerű rendszerét eredményezheti. Ennek alapját képezi az Őrség-Raab-Goricko natúrpark együttműködési megállapodás.

Feladat

Natura 2000 területeket és egyes fajmegőrzési terveket össze kell hangolni, és ki kell dolgozni a közös ökológiai hálózatra vonatkozó térképeket.

A magyar-szlovén kétoldalú természetvédelmi együttműködés fellendítésére kezdeményezzük a szlovén társminisztériumnál közös természet- és tájvédelmi program kidolgozását, illetve annak végrehajtására szakértői bizottság létrehozását.

7.4 Hazai együttműködések

A természetvédelem tipikusan olyan tevékenység, mely csak akkor eredményes, ha a társadalom széles körben támogatja a védett és nem védett természeti értékek, a biológiai sokféleség, illetve az emberi létezés biológiai alapjainak megőrzését.

A természet hosszú távon a természetvédők (civilek, kutatók, állami alkalmazottak stb.) tevékenysége által, illetve csak jogszabályokkal nem őrizhető meg. Ezért a természetvédelmi igazgatásnak kiemelten kell kezelnie az együttműködéseket a hazai igazgatási, tudományos és társadalmi szervezetekkel.

Fentiek szellemében az NTA-II időszakában a természetvédelem szempontjából legfontosabb szervezetekkel alakult ki együttműködés, illetve a korábban indítottak folytatódtak.

7.4.1 Kétoldalú együttműködések

Államigazgatási szinten a természetvédelem legfontosabb partnerei a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a gazdasági ügyekkel foglalkozó, a nemzeti örökségvédelemért, a pénzügyekért felelős, valamint az igazságügyi és rendészeti feladatokat ellátó minisztériumok és e minisztériumok országos, illetve regionális hatáskörű területi szervei. E mellett kiemelendők a tudományos intézményekkel és a természetvédelmi célú társadalmi szervezetekkel való együttműködés. Felsorolásszerűen a legfontosabb partnerek:

Együttműködési megállapodáson alapuló partneri kapcsolatok:

- Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.

- Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

- Határőrség Országos Parancsnoksága

- Központi Statisztikai Hivatal

- Közterület-felügyelők Országos Szövetsége

- Magyar Barlangi Mentőszolgálat

- Magyar Hivatalos Közlönykiadó

- Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

- Magyar Tudományos Akadémia

- Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal

- Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

- Nyugat Magyarországi Egyetem

- ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság

- Országos Magyar Vadászkamara;

- Országos Magyar Vadászati Védegylet

- ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság

- Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata

- Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

Hivatalos együttműködés nem állami intézményekkel (többek között az „Akadálymentes Égbolt” megállapodás keretében)

- Áramszolgáltatók

- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Akadálymentes Égbolt”

- Magyar Természetbarát Szövetség

- Országos Erdészeti Egyesület

Feladatok

A természetvédelem a társadalom szinte minden területére ható tevékenység. Az oktatástól a földhasználatig, a turizmustól a kutatásig sok területtel szoros, napi kapcsolatban valósítható meg, ezért a kölcsönös előnyök és a közös célok érdekében folyamatosan működtetni kell a már létező együttműködéseket és azokat tovább kell szélesíteni, szakmai és területi alapon.

7.4.2 Vízügyi Szervek

Az állami természetvédelem területi szervei (nemzeti park igazgatóságok) és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok között a 2000-es évektől szoros együttműködés alakult ki, amely elsősorban a nemzeti park igazgatóságok által megvalósított vizes élőhelyek kezelésére, rehabilitációjára terjedt ki.

A tervidőszak első évében el kell készíteni a Víz Keretirányelv által meghatározott vízgyűjtő gazdálkodási terveket. Tekintettel arra, hogy a Víz Keretirányelv a vizek jó ökológiai állapotának elérését írja elő, a jövőbeni a két ágazat közötti együttműködést szorosabbá kell tenni.

Feladatok

A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) mind a vízügyi igazgatóságok, mind a nemzeti park igazgatóságok pályázhatnak vizes élőhelyek állapotának javítását szolgáló projektekkel, valamint a Regionális Operatív Programok (ROP) felszíni vizes fejlesztései is érinthetnek védett területeket. Ezek megvalósítása szoros együttműködést igényel, mivel mind a tervezés mind a működtetés - még a védett természeti területeken is - csak folyamatos vízügyi közreműködéssel valósítható meg.

A két szervezetnek közösen kell kidolgozni az egyes térségekre vonatkozó ún. vízgyűjtő gazdálkodási terveket.

Úgyszintén közös feladat - a Kiskunsági Nemzeti Park érintettsége miatt - a Duna-Tisza közi homokhátság további szárazodásának megállítása, illetve a tervidőszakban mintaprojektek megvalósításával a jelenlegi helyzet javítása, ami az előrevetített klímaváltozás miatt az ország más területein is szükséges lehet.

Szükséges a felszín alatti vizek tájszintű vizsgálata, különös tekintettel a Duna-Tisza közi síkvidéken bekövetkezett talajvízszint süllyedés okozta drasztikus és összetett tájszintű állapotváltozások problémájára, amely a Kiskunsági Nemzeti Park értékeinek megőrzése és a térségben élő több százezer ember jövőjének meghatározó stratégiai kérdése.

A Víz keretirányelv szerint készülő vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásában a természetvédelmi szakembereknek aktívan részt kell venniük. Így biztosítható, hogy a Víz keretirányelv hatálya alá tartozó és egyben Natura 2000 területnek minősülő víztestek esetében a vízgyűjtő-gazdálkodási terv és a fenntartási tervek, illetve a későbbiekben a területek kezelése harmonizáljon.

7.4.3 Szakmai csoportok és testületek

A természetvédelmi tevékenység kiszélesítésének és a társadalom bevonásának egyik fontos eszköze olyan szakmai testületek létrehozása, amelyek segítik a természetvédelmi szervek stratégiájának meghatározását, hozzájárulnak ahhoz, hogy azok a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek. A természetmegőrzési feladatok eredményes és hatékony megvalósítása - az állami természetvédelem munkatársai mellett - olyan speciális szakemberek részvételét is igényli, akik adott területre vonatkozó alapkutatási eredményeket szolgáltatnak. Ezért fontos és szükséges a hazai kutatóintézetek és egyetemi kutatóhelyek munkatársainak célfeladatokba történő bevonása.

Az NTA-II időszakában a természetvédelem stratégiai megalapozásának szerves részét képezte a legfontosabb szakterületi, illetve területi szakmai szervezetek, tanácsok, bizottságok létrehozása. Ennek keretében a következő szakmai szervezetek kezdték meg munkájukat, illetve folytatták működésüket megújított formában:

Létrehozott új testületek:

- Nemzeti Parki Tanácsok (10 Tanács)

- Természetvédelmi Stratégiai Tanácsadó Testület

- IUCN Nemzeti Bizottság

- Natura 2000 Tanácsadó Testület

- Víz Keretirányelv Természetvédelmi Tanácsadó Testület

- Informatikai Tanácsadó Testület

- Rákosivipera-védelmi Tanács

- Túzokvédelmi Munkacsoport

Megújított testületek:

- Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság [újraalakítás a 6/2004. (K V. Ért. 3.) KvVM utasítással]

- Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság [újraalakítás a 6/2004. (K V. Ért. 3.) KvVM utasítással]

- Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Szakértői Bizottság

- Ember és Bioszféra Nemzeti Bizottság

- Pro Natura Díj Bizottság

Feladatok

Az NTA-III tervezési időszakában az Európai Táj Egyezményből fakadó, több tárcát érintő feladatok koordinálására létre kell hozni az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottságot.

Az eddigiekben elsősorban a területek kijelölését, illetve ez EU részére készülő szakmai jelentések előkészítését segítő Natura 2000 Tanácsadó Testületet át kell alakítani. A jövőbeni elsődleges feladata a hálózat működtetésének segítése kell, hogy legyen.

7.4.4 Önkormányzatok

Valamennyi települési, illetve a Fővárosi önkormányzat illetékességi területén egyben védetté nyilvánításra jogosult hatóság is. Az 1989. október 23. előtt kihirdetett helyi jelentőségű védett természeti területekről alkotott jogi aktusok hatályon kívül helyezése után azok ismételt kihirdetése nem történt meg teljeskörűen.

A Natura 2000 területekkel és a helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos jegyzői feladatok eredményes ellátása érdekében a megyeszékhelyeken szakmai továbbképzés folyt, melyen eddig 1100 jegyző vett részt.

Feladat

Be kell fejezni az 1989. október 23. előtt kihirdetett, ún. technikai deregulációval érintett helyi jelentőségű védett természeti területek jogi státuszának (védettségének megerősítése) rendezését és az önkormányzati adatszolgáltatást követően a KvVM-ben vezetett „Védett Természeti Területek Törzskönyv” aktualizálását.

Folytatni kell a jegyzők természetvédelmi - különösen Natura 2000 területekkel kapcsolatosan megkezdett - továbbképzését és az önkormányzatok minden lehetséges eszközzel való tájékoztatását. Az a cél, hogy valamennyi jegyző legalább egy alkalommal részt vegyen természetvédelmi továbbképzésen.

7.4.5 Társadalmi szervezetek bevonása a természetvédelmi célok megvalósításába

Hazánkban a természetvédelmi céllal alakult társadalmi szervezetek hagyományosan jelentős szerepet játszanak a természeti értékek megőrzésében, bemutatásában, illetve az ismeretterjesztésben és a környezeti nevelésben is. Száznál több azoknak a társadalmi szervezeteknek a száma, amelyek többé-kevésbé rendszeresen részt vesznek a fenti tevékenységben. Egyes természetvédelmi társadalmi szervezetek tulajdonában lévő természeti területeken különösen jelentős eredmények születtek az utóbbi két évtizedben, például a területkezelés, a veszélyeztetett fajok állományainak megőrzése, a védett fajok élőhelyeinek feltárása vagy az állományok folyamatos nyomon követése tekintetében.

A környezeti nevelés terén a társadalmi szervezetek egyedülálló eredményeket értek el, tevékenységük számos vonatkozásban messze megelőzte az állami szerveket. A természetvédelmi, természetismereti, illetve oktatóközponti tevékenységet is folytató társadalmi szervezetek munkáját kiemelten kell kezelni és támogatni. A társadalmi szervezetek szakmai tevékenységük mellett fontos befolyásolói a környezetügynek. Gyors reagálásuk miatt hatékonyan egészítik ki az állami szervek munkáját, és egyúttal a megfelelő szakmai ismeretek birtokában a társadalom ellenőrző szerepét is betöltik. A jól szervezett és felépített civilszervezet-hálózat a természetvédelem tömegbázisát alkotja.

A természetvédelem terén számos olyan feladat van, amelyről a jogszabályok alapján az államnak vagy az önkormányzatoknak kellene gondoskodniuk, ám e feladatok egy részét a civil szervezetek sokszor hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban tudják elvégezni, tehermentesítve ezzel az állami szerveket. Mindezek miatt a jövőben is indokolt a civil szervezetek - Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben meghatározott feladatokat megvalósító - programjait támogatni.

Feladatok

Továbbra is cél, a természetvédelmi célú társadalmi szervezetekkel történő együttműködés, illetve az, hogy közösen valósuljon meg a természeti értékek megőrzése.

7.4.6 Védett természeti területen gazdálkodók

Az egész világon bevált gyakorlat szerint az állami tulajdonú és természetvédelmi kezelésben lévő területeken a leghatékonyabb és a legolcsóbb a természetvédelmi tevékenység. A hazai védett természeti területek döntő többsége állami tulajdonú, de ezek jelentős része nem a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében van.

A terület további jelentős része magántulajdonban van. A tulajdonosokkal és az állami területeken gazdálkodó bérlőkkel való együttműködés kiemelt jelentőségű feladat, hiszen sok esetben az ő közreműködésükkel valósul meg a természetvédelmi kezelés.

Feladatok

A védett területen gazdálkodókkal való együttműködésnek a kölcsönös előnyökön kell alapulnia. A nemzeti park igazgatóságok szakembereinek segítséget kell nyújtaniuk a gyakorlati kezelési feladatok ellátásához és különösen a gyakran bonyolult pályázati rendszerekben való eligazodáshoz.

Számos gazdálkodó olyan terméket állít elő, amelyik minden tekintetben megfelel a legszigorúbb bio minősítésnek, piacra jutása azonban különböző okok miatt nem biztosított. Segíteni kell a gazdálkodók termékeinek lehetőség szerinti helyi piacokon történő értékesítését, vagy helyben történő felhasználását.

Speciális természetvédelmi feladatok megoldása érdekében, pl. túzokvédelem, gondoskodni kell a gazdálkodók képzéséről, folyamatos informálásáról.

8. Jogi szabályozás

2003-2008 között a természetvédelmi törvényben biztosított felhatalmazás alapján 6 kormányrendelet, 7 miniszteri rendelet, illetve 39 db védetté nyilvánító, védett természeti területet bővítő, vagy kezelési tervet kihirdető miniszteri rendelet lépett hatályba. A tervezési időszak alatt több mint 60 módosítása jelent meg a fent jelzett jogszabályoknak.

Mivel az 1989. október 23. előtt kihirdetett jogszabályok egy általános dereguláció következtében hatályon kívül kerültek, 121 korábban védetté nyilvánított terület jogi védettségét kellett megerősíteni, miniszteri rendelettel történő kihirdetéssel. (A jogszabályok jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.)

A természetvédelmi törvény alapján ma 11 kormányrendelet, 14 miniszteri rendelet, illetve 217 védetté nyilvánító vagy kezelési tervet kihirdető miniszteri rendelet hatályos.

Az ágazati munkamegosztás keretében, a természeti értékek megőrzése érdekében több mint 600 jogszabályban találhatók természetvédelmi vonatkozású rendelkezések.

A 2003-2008. közötti időszak jelentős eredménye, hogy sikerült megteremteni a természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozások kompenzálása érdekében a kártalanítás jogintézményét, amellyel lehetővé vált, hogy a hatósági határozattal elrendelt korlátozás esetén a gazdálkodók kártalanítást kapjanak.

Jogszabályok mellett a szakterület számára irányadó miniszteri tájékoztatók (pl. nyílt karsztterületek jegyzéke, illetve miniszteri utasítások [pl.: a bioszféra-rezervátumokról szóló 10/2007. (K. V. Ért. 4.) KvVM utasítás és az Európa Diplomával rendelkező területekről szóló 9/2007. (K. V. Ért. 4.) KvVM utasítás], is kihirdetésre kerültek.

Megjelent továbbá a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet egységes értelmezése érdekében a 2004-ben kiadott, majd 2007-ben átdolgozott Tájvédelmi kézikönyv.

Feladatok

A jövőbeni jogszabály-alkotási kötelezettségek elsősorban egyes közösségi irányelvek átültetéséből fakadnak. Továbbá sok esetben a közigazgatás egyszerűsítése, ügyfélbaráttá tétele, valamint az ügyintézési határidők csökkentése miatt kerül majd sor egyes jogszabályok módosítására.

Ugyancsak jogalkotási feladat a védett ősmaradványok körét és pénzben kifejezett értékét megállapító miniszteri rendelet, valamint a belterületi barlangok védőövezetét meghatározó miniszteri rendelet kidolgozása és kihirdetése.

A védett természeti területekre vonatkozó kezelési terveket valamennyi, egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított területre ki kell dolgozni és miniszteri rendelettel kihirdetni az NTA-III időszakában.

A 2008-ban indult szakhatósági hatáskörök felülvizsgálatának lezárását követően el kell érni, hogy a természetvédelmi vonatkozású hatósági/szakhatósági rendszer teljes körűen megjelenjen az új jogszabályokban.

Az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtását szolgáló jogszabályi környezet kialakítása az NTA-III tervidőszak feladata.

9. Intézményrendszer

A kormányzati munkamegosztásban a természet védelme a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörében nevesített feladat. Ennek értelmében a természet védelmét szolgáló tevékenység központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése a miniszter feladata.

A miniszter a jogszabályban meghatározott, a természet védelmével kapcsolatos szakigazgatási, hatósági és szakhatósági területi feladatait a nemzeti park igazgatóságokon valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeken keresztül valósítja meg.

A természeti értékek megóvásának eredményessége, az illető ország természetvédelmének sikere minden mást megelőzve - a természetvédelmi civil szervezetek érdemeinek elismerése mellett - elsősorban a hivatásos, állami természetvédelmi szervezettől függ.

Ugyanakkor a sikeres természetpolitika alapfeltétele, hogy a magas színvonalú természetvédelmet és a természeti értékek megóvását, fenntartását, fejlesztését egyre inkább be kell építeni hazánk más szakpolitikáiba, más tárcák felelősségi körébe tartozó tervekbe, intézkedésekbe.

9.1 Nemzeti park igazgatóságok

A 10 igazgatóság működési területe lefedi az ország egész területét, csakúgy, mint a 10 felügyelőség illetékességi területe. A két szervezettípus jogszabályban megállapított területi hálózata eltérő. A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként a nemzeti park igazgatóságot jelöli ki.

Az elmúlt időszakban két esetben került sor a természetvédelem szervezetének át- majd visszaalakítására és a közszférában általános létszámcsökkentés a nemzeti park igazgatóságokat sem kerülte el.

A korábbi szervezeti rendszerhez képest a legjelentősebb változás, hogy az elsőfokú hatósági jogkörök 2005. január 1-től átkerültek az igazgatóságoktól a felügyelőségekre, az egységes zöld hatósághoz.

Az NTA-II időszakában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Veszprém belvárosából kiköltözött Csopakra, ahol új székházban, a Balatonhoz közelebb, a feladathoz méltó környezetben folytatja tevékenységét.

Folyamatban van a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Debrecenből Hortobágyra történő kiköltözése is.

2008-ban jelentős térségi támogatással civil kezdeményezésként megfogalmazódott a Zempléni Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká alakítása és annak irányítására önálló jogi személyiségű igazgatóság létrehozása. Tényként kell rögzíteni, hogy a térségben nemzeti parki szintű természeti és táji gazdagság található és azt is, hogy Északkelet Magyarország térségében lévő nagyobb tájvédelmi körzetek - Zempléni, Szatmár-Bergi - bármely meglévő természetvédelmi központtól nagy távolságra vannak.

Nemzeti park igazgatóságok:

- Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

- Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak

- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom

- Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágy

- Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

- Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

- Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

Feladatok

A nemzeti park igazgatósági szervezet erősítése indokolt a megnövekedett európai uniós feladatok és a hazai természetvédelmi kezelési, kutatási, monitorozási, projekt-menedzselési stb. feladatok miatt. Csak feladatokhoz igazodó létszámkeret biztosítása lehet a záloga az eredményes természetvédelmi ágazat kialakulásának.

A kialakult és jól működő rendszer jelen formájában történő fenntartása mellett biztosítani kell a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság végleges elhelyezését, illetve gondoskodni kell az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság számára megfelelő irodaépület kialakításáról.

A több megyés működési területtel rendelkező igazgatóságok esetében gondoskodni kell a megfelelő szintű területi képviseletről, illetve az adott térségben dolgozó kollégák számára az irodai munkavégzés feltételeinek kialakításáról: Szatmár-Bereg térségében, Zempléni TK térségében.

Meg kell teremteni annak a feltételét, hogy a nemzeti park igazgatóságok térségükben szellemi központtá váljanak, mint ahogy külföldi társszervezeteik ezt a szerepet már betöltik. Ennek érdekében a jelenlegi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat a nemzeti park igazgatóságok sokrétű tevékenységének megfelelően kell alakítani.

Mivel Észak-kelet Magyarország térségében nagy kiterjedésű védett természeti területek találhatók - országos jelentőségű védett természeti területek, Natura 2000 területek, Világörökségi terület -, melyek együttes kiterjedése meghaladja a 250 000 hektárt, meg kell vizsgálni egy önálló igazgatóság, illetve a Zempléni Nemzeti Park létesítésének feltételeit.

Utóbbi létesítését a megye önkormányzata, a térség önkormányzatai, országgyűlési képviselők, számos civil szervezet és a tudományos élet képviselői egybehangzóan támogatják, illetve kezdeményezik.

9.2 Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek

A természetvédelem és a tájvédelem elsőfokú hatósági (szakhatósági) feladatait 2005-től a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek látják el. Szintén a felügyelőségek hatáskörébe tartozik a környezetvédelmi és vízügyi hatósági (szakhatósági) feladatok ellátása is. A nemzeti park igazgatóságoktól a felügyelőségekhez történt hatósági tevékenység áttelepítése komolyabb fennakadás nélkül megvalósult, annak ellenére, hogy több helyen az intézmények székhelye nem esett egybe, ezért pl. Nyíregyházán, Szolnokon, Szegeden, Szombathelyen újonnan kellett kialakítani a természetvédelmi feladatokat ellátó egységeket.

A hatósági feladatok nemzeti parkoktól a felügyelőségekhez történő áttelepítése megteremtette annak lehetőségét, hogy hazánkban is kialakuljanak a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően működő nemzeti parkok, amelyek vagyonkezelői az adott területnek.

A nemzeti park igazgatóságok szakértőként működnek közre a természetvédelmi hatósági, illetve szakhatósági feladatok ellátásában.

A természetvédelem és tájvédelem másodfokú hatósága (szakhatósága) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (Budapest).

Feladatok

Gondoskodni kell arról, hogy a Természetvédelmi Információs Rendszer valamennyi felügyelőség részére is folyamatosan (on line) elérhető legyen, azaz ugyanabból az adatbázisból dolgozzon a természetvédelmi kezelő és a hatóság is.

Gondoskodni kell arról, hogy a felügyelőségek a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos megnövekedett feladatok szakszerű ellátását biztosítani tudják.

10. Bemutatás, tájékoztatás, oktatás, nevelés

10.1 Bemutatás, szemléletformálás

A természeti örökség bemutatása elsődlegesen védett természeti területeken lévő, illetve a nemzeti park igazgatóságok kezelésében lévő természetvédelmi bemutatóhelyekhez kötődik. Jelentős eredmény, hogy a NKP-II tervezési időszakának több látogató- és oktatóközpont, tanösvény, valamint számos egyéb bemutatóhely létesült.

A nemzeti park igazgatóság fenntartásában jelenleg 26 fogadó-, látogató- és oktatóközpont üzemel. Ezek egy része az elmúlt években létesült vagy felújított, a látogatói igényeket messzemenően figyelembe vevő és a környezeti szemlélet formálásának hatékonysága szempontjából is eredményesebb látogatóbarát, interaktív bemutatóhely (pl. Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, Sas-hegyi Látogatóközpont).

Örvendetesen gyarapodott a tanösvények száma is. A nemzeti park igazgatóság fenntartásában, illetve más szervezetekkel közösen létrehozott tanösvények száma 148. Állapotuk sajnos nem minden esetben kielégítő, a következő időszakban ezek felújítása szükséges.

A NKP-II tervezési időszakában több barlangi bemutatóhely nyílt. Jelenleg a tömeg- és szakrális turizmus számára 9 barlang van kiépítve, további 25 barlang kalandturizmus keretében látogatható.

A nemzeti park igazgatóságok fenntartásában 9 tájház, 3 arborétum és botanikus kert, valamint további 43 egyéb bemutatóhely szolgálja a természeti örökség bemutatását és a látogatók környezeti szemléletének formálását.

2007-ben elkészült a természetvédelmi bemutatóhelyek adatbázisa, amely a folyamatos frissítésnek köszönhetően naprakész adatokat tartalmaz a nemzeti park igazgatósági kezelésben lévő bemutatóhelyekről. A jövő feladata, hogy az érdeklődők számára biztosítva legyenek az adatbázis turisztikai vonatkozású információi.

A KvVM kezdeményezésére 2008-ban a tévénézők szavazatai alapján kiválasztásra került Magyarország 7 Természeti Csodája, melyek a következők:

- Füzéri Várhegy

- Hévízi-tó

- Ipolytarnóci Ősmaradványok

- Kardoskúti Fehértó

- Őrség

- Kerecsensólyom

- Parlagi sas

A díjak odaítélését megelőző tévékampány jelentős mértékben ráirányította a nagyközönség figyelmét a természeti értékekre, melynek köszönhetően elsősorban a 7 nyertes esetében nagymértékben megnövekedett a megismerés igénye.

Feladatok

Természetvédelmi fogadó/látogató/bemutatóhelyek hálózatának fejlesztése:

A védett természeti területek bemutatásában szervező funkciójuk miatt kiemelkedő szerepet játszanak a látogatóközpontok. A tervezési időszakban el kell érni, hogy minden nemzeti parkban fő belépési pontjaiban (az ún. „kapukban”) megépüljön egy látogatóközpont. Ezen túl a nagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzetekben is törekedni kell kialakításukra. A látogatóközpontokat új szemlélettel, a látogatói igények fokozottabb mértékű figyelembevételével szükséges kialakítani. Az NTA-III tervezési időszakában megépül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Levendula-ház látogatóközpontja (Tihany), amely a tervezett Bakony-Balaton GEOPARK keleti kapujaként is működik.

A tanösvények esetében a mennyiségi fejlesztés helyett a minőségi szemléletet szükséges előtérbe helyezni, elsősorban a látogatói program élményszerűségének növelésével. Az új tanösvényeken biztosítani kell az interaktivitás lehetőségét, a bemutató jellegű tanösvények egy részét foglalkoztató tanösvénnyé érdemes átalakítani. A meglévő tanösvényeken fokozottabb figyelmet kell fordítani a fenntartási munkálatokra.

Az erdei iskolák esetében a minőségi fejlesztés kívánatos, amelyre a KEOP pályázat keretében az anyagi lehetőségek is biztosítottak. Az NTA-III tervezési időszakában megújul a Bakonybéli Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Háza, a Tihanyi Levendula Erdei Iskola, a Rejteki Erdei Iskola, a szögligeti Szalamandra Erdei Iskola, valamint a Csapody István Természetiskola sarródi (Kócsagvár) és öntésmajori (Hanság Élővilága Központ) bázishelye. A környezeti nevelés hatékonyságának növelése érdekében fejlesztés kívánatos a Királyréti Erdei Iskolában, a Felsőtárkányi Erdei Iskolában, a Naprózsa Erdei Iskolában, a réhelyi Ködvirág Erdei Iskolában, valamint a Csapody István Természetiskola fertőújlaki bázishelyén.

A természetvédelmi bemutatóhelyek népszerűsítésére központi honlapot vagy weboldalt szükséges létesíteni, amely segíti a látogatókat a természetben tett túrájuk előzetes megtervezésében.

10.2 Oktatás, nevelés

A nemzeti park igazgatóságok fontos szerepet töltenek be a környezeti nevelésben, oktatásban, természetvédelmi szemléletformálásban. A látogató, oktató, bemutató feladatot ellátó nemzeti park igazgatósági létesítményeknek ebben kiemelt jelentősége van, mivel azokban az óvodás, iskolás látogatócsoportok saját tapasztalataik alapján, szakember vezetésével testközelből megismerhetik a természet csodáit és a természetvédelem fontosságát, különböző foglalkozások, bemutatók, versenyek, terepi programok keretében.

Az iskolarendszerű természet-környezetismereti oktatásnak fontos területe az erdei iskola hálózat, amelyben a nemzeti park igazgatóságok is részt vesztnek. Az NTA-II időszakában megnyílt az Óbányai Erdei Iskola, a Hortobágyi Erdei Iskola, a Bihari Madárvárta Erdei Iskola, valamint a Mórahalmi Közösségi Ház és Erdei Iskola. Jelenleg a nemzeti park igazgatóságok fenntartásában 6 önálló, valamint az egyéb bemutatóhelyekhez kapcsolódóan további 7 erdei iskola üzemel.

Az oktatás-nevelés fontos eleme a település/megye/régió és az intézmény közötti kapcsolatfelvételt és szakmai együttműködést elősegítő interaktív környezeti tudáslánc térkép. Megszerveződött és beindult az ökoiskolás, zöld óvodás gyermekek jeles napi, ingyenes nemzeti parki látogatása, a természet megismerése céljából.

Magyarországon jelenleg 5 egyetemen (Debreceni-, Gödöllői Szent István-, Nyugat-Magyarországi-, Kaposvári Egyetem, illetve a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara Keszthely) zajlik nappali szakos természetvédelmi mérnök képzés. A diplomát szerző hallgatók száma messze több, mint ahány szakembert az ágazat fel tud venni. Oktatásukban a természetvédelmi szakemberek is részt vesznek, illetve a hallgatók szakdolgozatinak kidolgozásában segítséget nyújtanak.

A nappali szakos természetvédelmi mérnökképzésben résztvevő hallgatók féléves kötelező gyakorlatának legoptimálisabb helyszínei a nemzeti park igazgatóságok. Az ilyen gyakorlatok eltöltésére vonatkozó igény azonban nem csak a természetvédelem szakos hallgatók részéről merül fel.

Feladat

Tovább kell bővíteni a természet-, környezetismereti oktatást, nevelést, az erdei iskola programokat, a nemzeti park igazgatóságok infrastrukturális hátterének fejlesztésével, igénybevételével. Alapvető követelmény, hogy a nemzeti parkok által működtetett erdei iskoláknak a legmagasabb szintű szakmai szolgáltatást kell nyújtaniuk.

Be kell vezetni a tárca támogatásával négy korosztály számára a Zöld Programot és Oktatócsomagot, mely beépíthető az óvodai, iskolai tanrendbe, továbbá a nemzeti park igazgatóságok foglalkozásaiba.

Tovább kell folytatni az ökoiskolások, zöld óvodások számára a már megkezdett nemzeti parki látogatási lehetőségeket, környezeti-, természetvédelmi ismereti, szemléletformálási, illetve az egészséges életmódra nevelési célból.

Miközben az Aggteleki és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság már ma is, kihelyezett egyetemi tanszékként is működik, meg kell teremteni a többi nemzeti park igazgatóságnál is hallgatók fogadásának feltételeit. Ehhez az eddigieknél is szorosabb együttműködést kell kialakítani az érintett felsőoktatási intézményekkel és motiválttá kell tenni a hallgatókkal való foglalkozásra kijelölt nemzeti park igazgatósági munkatársakat is. A hallgatók számára olyan feladatokat kell kitűzni, amelyek hasznos számukra diplomamunkájuk kidolgozásához, ugyanakkor a nemzeti park igazgatóságnak is gyakorlati hasznot hoz.

10.3 Honlapok

A 2005-ben létesített KvVM Természetvédelmi Hivatala honlap elsődleges célja, hogy valamennyi a magyar természetvédelemben rendelkezésre álló információt hozzáférhetővé tegye az érdeklődők számára.

A nemzetipark-igazgatóságok egyedi honlapjai - egy központi fejlesztést követően - 2005 márciusában készültek el. Fő céljuk a nemzeti parkok és a kezelésükben lévő védett természeti területek bemutatása, illetve aktuális információk biztosítása a folyamatosan növekvő számú látogatók számára.

Az érdeklődők 2008-tól a honlapon belül önálló weboldalon tájékozódhatnak az Európai Táj Egyezményről és a hazai végrehajtás aktualitásairól.

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény, valamint a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv és a géntechnológiával kapcsolatos szabályozás szélesebb körű megismertetését szolgáló új hazai honlap (http://biodiv.kvvm.hu/) az Európai Közösség eszköztárának segítségével 2006- óta elérhető a nyilvánosság számára.

A Washingtoni Egyezményt (CITES) ismertető és a „NE VEDD, VÉDD!” CITES kampányt szolgáló honlap szintén az utóbbi hat évben készült el (www.cites.hu).

A Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány a www.hunbat.hu címen honlapot indított a denevérvédelem, -kutatás, -gyűrűzés és az ezzel kapcsolatos programok ismertetésére.

A nemzeti parkok honlapjai elérhetők egy közös címen, a www.nemzetipark.gov.hu, ahol részletes információk találhatók az adott nemzeti park igazgatóság tevékenységéről, területi, természeti adottságairól, programjairól.

Feladatok

A honlapokkal kapcsolatosan a tervidőszak feladatai elsősorban a meglévő honlapok fejlesztése, illetve folyamatos aktualizálása. A tartalom aktualitási szintjének megfelelően negyedéves felülvizsgálatot, áttekintést, illetve az adatbázisok (pl. természetvédelmi adatok) éves aktualizálását tervezzük. Természetesen az új szakanyagok, koncepciók az elkészülés után folyamatosan felkerülnek a honlapokra. A hírértékű események frissítése aktualitásuknak megfelelően történik.

Továbbra is jelentős erőfeszítéseket teszünk arra, hogy megőrizzük, javítsuk a honlapok (természetvédelem, nemzeti parkok) egységes arculatát, annak érdekében, hogy a látogatók hasonló szerkezetben a már megismert szerkezeti és funkcionális elemek ismeretében könnyedén tudjanak a természetvédelem állami szervezetének különböző honlapjain „szörfözni”. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a nemzeti park igazgatóságok egyedi honlapjainak és a központi honlap közötti egységesítést. Külön figyelmet kell fordítani az ökoturisztikai, oktatási, nevelési, bemutatási aktuális információknak, megkönnyítve ezzel az internetes hozzáférést.

10.4 Ökoturizmus

2005-ben kidolgozásra és elfogadásra került „A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója”, amely megalapozta a nemzeti park igazgatóságok saját, illetve részvételükkel zajló ökoturisztikai fejlesztéseket.

2008-ban - az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium koordinálásával, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével - elkészült az „Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia”.

A védett természeti területeken, a nemzeti park igazgatóságok szervezésében zajló ökoturizmus elsődleges színterei a természetvédelmi bemutatóhelyek, amelyeket a „Bemutatás, szemléletformálás” fejezetben mutattunk be.

A bemutatóhelyek mellett az igazgatóságok egyre gazdagabb programmal várják a látogatókat. A hagyományos szakvezetéses túrák mellett új típusú, a látogatói igényeket fokozottabban szem előtt tartó kínálati elemek is megjelentek (pl. jelvénygyűjtő túrák, fotótúrák).

A nemzeti park igazgatóságok kezelésében lévő bemutatóhelyek és az igazgatóságok ökoturisztikai szolgáltatásainak bemutatására rendszeresen jelennek meg különböző kiadványok. 2006 óta nemzeti park igazgatóságonként évente megjelenik a „minileporelló”. 2007-ben és 2008-ban a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.)-vel közös kiadásban, a korábbi évekhez képest nagyobb példányszámban, a magyar mellett angol és német nyelven jelent meg a 10 nemzeti park turisztikai kínálatát bemutató francia méretű leporelló. Több tematikus kiadvány jelent meg a látogatható barlangokról, valamint az egyéb földtudományi értékekről. A minisztériumi kiadású kiadványokon túl a nemzeti park igazgatóságok minden évben megjelentetik ökoturisztikai programajánlójukat, illetve számos egyéb kiadványban ismertetik bemutatóhelyeiket, ökoturisztikai szolgáltatásaikat.

A Zöldturizmus Éve 2007 kapcsán gyümölcsöző együttműködés alakult ki a KvVM és a MT Zrt. között különösen a nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai tevékenységével kapcsolatos marketing és kommunikációs tevékenység vonatkozásában.

A nemzeti park igazgatóságok kezelésében lévő bemutatóhelyek és az igazgatóságok ökoturisztikai szolgáltatásai népszerűsítésének egyik eszköze a turisztikai vásárokon és egyéb rendezvényeken való részvétel. A budapesti Utazás kiállításon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a nemzeti park igazgatóságok rendszeresen központi standdal vesznek részt, és a Művészetek Völgyében is több alkalommal közös nemzeti park igazgatósági megjelenésre került sor. 2007-ben pedig a MT Zrt. közreműködésével 5 külföldi vásáron való részvételre nyílt lehetőség. 2007-ben hagyományteremtő céllal indult útjára a Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénye.

Az ökoturizmus kínálati oldalának felmérésére a MT Zrt.-vel közösen 2007-ben részletes kutatások kezdődtek, melynek eredményei jól hasznosíthatók a fejlesztések tervezése során.

Az ökoturisztikai objektumok fejlesztése nem végtelen folyamat, míg az azokban bemutatásra kerülő látnivaló folyamatos fejlesztést igényel. Az egyes nemzeti park igazgatóságok ennek szellemében dolgozták ki a Regionális Operatív Programokhoz benyújtott pályázataikat.

A tervszerű fejlesztések eredményeként létesült bemutatóhelyeknek és az új, vonzó programoknak köszönhetően a védett természeti területek látogatóinak száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A nemzeti park igazgatóságok kezelésében álló bemutatóhelyeken belépőjegyet váltott látogatók száma 2007-ben meghaladta az 1 millió főt, miközben a csoportos látogatókkal kiegészülve számuk elérte a 2,5 millió főt. Ezen felül további több százezer bakancsos turista látogatta meg a nemzeti parkokat, illetve tájvédelmi körzeteket, de pontos létszámuk nem ismert.

A NTA-II tervezési időszakában az alábbi ökoturisztikai fejlesztések kerültek átadásra, megnyitásra:

- Baradla barlang vöröstói szakaszának felújítása, Vöröstói Látogatóközpont létesítése

- Tengerszem étterem (Jósvafő) felújítása

- Színi Malom megvásárlása, felújításra előkészítése

- Keleméri Látogatóközpont létesítése

- Martonyi pálos kolostor felújításának első üteme

- Szalamandra ház felújítása, turistaszállóvá alakítása

- Kápolnapusztai Bivalyrezervátum bemutatóhely létesítése

- Kotsy Malom (Zalaszántó) felújítása, bemutatóhellyé alakítása

- Drávaszentesi Oktató- és Látogatóközpont létesítése

- Drávaszentesi állattartó telep létesítése

- Abaligeti Denevérmúzeum létesítése

- Mohácsi Történelmi Emlékhely felújítása

- Gemenci Bemutatóközpont létesítése

- Királyréti Oktatóközpont bővítése, üzembe helyezése

- Ócsai Bemutatóház kialakítása

- Szemlő-hegyi barlang felújítása

- Egreskátai major létesítése

- Hortobágy halastavi kisvasút felújítása

- Poroszlói vízisétány létesítése

- Hortobágyi Látogatóközpont létesítése

- Cégénydányádi Kastély megvásárlása

- Körösvölgyi (Szarvas) Látogatóközpont létesítése

- Réhelyi (Dévaványa) Látogatóközpont létesítése

- Felsőtárkányi Látogató és Oktatóközpont létesítése

- 430 db kerékpár beszerzése nemzeti parki látogatók részére

- Hortobágyi Pásztormúzeum felújítása

- Bihari Madárvárta létesítése

- Ipolytarnóci Látogatóközpont létesítése

- Fertőújlaki Oktató és Látogatóközpont létesítése

- Kőszegi Bechtold István látogatóközpont létesítése

- Szélmalmi Fogadóház kialakítása

- Vörsi Talpasház felújítása

- Mészégető-források barlangja (Orfű) megnyitása a kalandturizmus számára

- Szentgáli kőlik barlang megnyitása a kalandturizmus számára

- Pálfája Oktatóközpont (Nagykőrös) létesítése

- Pécsi Mésztufa Barlang megnyitása

- Budapesti sas-hegyi bemutatóhely létesítése

- Jósvafői Kessler Hubert emlékház létesítése

- Zirci Arborétum felújítása

- Fehér Gólya Múzeum (Kölked) létesítése

(Megjegyzés: Mivel egy-egy beruházás megvalósítása az ötlettől az átadásig több évet vesz igénybe, értelemszerűen néhány itt felsorolt objektum tervezése 2002 előtt kezdődött, míg átadására 2002 után került sor)

Feladatok

Az „Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia” végrehajtása érdekében létre kell hozni a turizmusért és a természetvédelemért felelős tárca együttműködési fórumát. A stratégiában foglalt programok végrehajtására intézkedési tervet kell készíteni, amelyet a pénzügyi lehetőségek függvényében végre kell hajtani.

A végrehajtás során természetvédelmi szempontból prioritás a látogatóközpontok létesítése, a természetvédelmi bemutatóhelyek rendszerszemléletű fejlesztése. A fejlesztéseket a védett természeti területeken csak a természetvédelmi szempontok elsődlegességének biztosítása mellett szabad végrehajtani. A turizmus környezetre gyakorolt hatásait folyamatosan monitorozni szükséges. Az ökoturisztikai marketing terén kiemelkedő fontosságú a nemzeti park igazgatóságok részvétele a Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetek munkájában.

A nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai fejlesztései munkahelyeket teremtenek olyan térségekben is, ahol más lehetőség csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre. A helyi termékek helyben történő felhasználása, illetve értékesítése további lehetőséget kínál a térség gazdálkodói számra. Számos térségben már aktív kapcsolat van a nemzeti parki objektumot üzemeltetők, szállásadók, vendéglátók és termelők között, az együttműködés tapasztalatai valamennyi fél számára kedvezőek.

A nemzeti park igazgatóságok akarva akaratlanul konkurensei lehetnek egymásnak, amennyiben ökoturisztikai fejlesztéseik nem egyediek, azok látványosságai több helyen ismétlődnek. Többek között ennek elkerülését szolgálja az, hogy valamennyi Nemzeti Park Igazgatóság kidolgozta a 2009- 2013 közötti időszakra vonatkozó Fejlesztési Terve tervét, melyek elfogadása 2008-ban megtörtént. Egy-egy fejlesztés vonatkozásában elkészül annak elemzése is, hogy az új létesítménynek milyen lesz a várható kihasználtsága.

A 2009-2014 közötti időszak legfontosabb tervezett ökoturisztikai fejlesztései a következők:

- Világörökség Programház kialakítása Jósvafőn(ANPI)

- Levendula-ház látogatóközpont Tihanyban- a Bakony-Balaton GEOPARK keleti kapuja (BfNPI)

- Az ipolytarnóci ősvilági Pompeji turisztikai célú fejlesztése II. ütem (BNPI)

- Bükki Nemzeti Park szilvásváradi látogatóközpontjának kialakítása (BNPI)

- Mohácsi Történelmi Emlékhely fejlesztése (DDNPI)

- Duna menti turisztikai fejlesztés - Gemenci látogatóközpont (DDNPI)

- Sas-hegyi Látogatóközpontban zöld terasz kialakítása (DINPI)

- Az Ipoly-völgy ökoturisztikai bemutatóhelyeinek fejlesztése (DINPI)

- Dunakanyari Látogatóközpont létesítése (DINPI)

- Szemlő-hegyi barlang fogadóépületének fejlesztése (DINPI)

- Kerékpárral a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtájon - tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok fejlesztése (FHNPI)

- „Daruvonulás Hortobágyon” - a Hortobágyi Halastavi kisvasút továbbfejlesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása (HNPI)

- Hortobágy-Hortobágy-Halastavi turisztikai kerékpárút építése (HNPI)

- A történelem országútján - tematikus csárdaútvonal Hortobágyon keresztül (HNPI)

- Puszta szafari - A Hortobágyi Vadaspark fejlesztése (HNPI)

- Kulturális értékek megőrzése az Őrállók földjén (ŐNPI)

- Az Őrségtől a Vendvidékig - keleti és nyugati kapu kialakítása az Őrségi Nemzeti Parkban (ŐNPI)

A nemzeti parki igazgatósági ökoturisztikai létesítmények kialakításánál arra kell hangsúlyt fektetni, hogy azoknak minimális legyen a fosszilis energia igénye, megújuló energiával működjenek és egyúttal legyenek ezek a megújuló energia hasznosítás bemutatóhelyei is.

11. Természetvédelmi vonatkozású adatok gyűjtése, természetvédelmi információs rendszer

11.1 Természetvédelmi kutatások

A természetvédelmi tevékenység megalapozásához, a napi munkavégzéséhez elengedhetetlen a védelem megalapozásával, a gyakorlati intézkedésekkel és azok hatásának nyomon követéssel kapcsolatos vizsgálatok, adatgyűjtések biztosítása és támogatása. Az ilyen típusú adatgyűjtés egyaránt magába foglalja a rendszeres, és alkalmi, valamely cél érdekében szabványos módszerrel végzett vizsgálatokat, illetve a nem kötött módszertan alapján végzett megfigyeléseket. A természetvédelemmel összefüggő, rendkívül szerteágazó kutatások Magyarországon elsősorban a különböző felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, múzeumok és civil szervezetek együttműködésével és a nemzeti park igazgatóságok munkatársainak közreműködésével valósulnak meg.

A természetvédelmi ágazat feladata, hogy az egyes pályázati kiírások feltételrendszerének kidolgozásánál érvényesítse a szakterület szempontjait (pl. operatív programok, K+F, MTA-KvVM együttműködés, Svájci Alap, Zöld Forrás, határon átnyúló Interreg együttműködések). A kutatásokkal kapcsolatos munkamegosztás alapján a természetvédelmi ágazat támogatásával elsődlegesen olyan stratégiai kutatások támogatása a cél, amelyek a gyakorlati természetvédelmi munkát segítik.

Feladatok

Az egyes természetvédelmi célú, illetve természetvédelmi hatással járó beavatkozásokat megelőző állapotleíró és feltáró, valamint a beavatkozások hatásait hosszabb távon vizsgáló felmérések kiemelt támogatása.

A rendszeres, szabványos adatgyűjtés keretében biztosítani kell a nemzetközi és európai uniós adatszolgáltatási kötelezettséget kiszolgáló, a természet általános állapotáról, egyes fajok természetvédelmi helyzetéről információt adó országos (nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer) és regionális (Kis-Balaton, Dráva) monitorozó programok folyamatos működtetését.

11.2 Adatgyűjtés

11.2.1 A védett természeti területek és a védett természeti értékek törzskönyve

A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról a Tvt-ben kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter gondoskodik. Ez a gyakorlatban a védett természeti területek, illetve a védett természeti értékek törzskönyvében testesül meg. A törzskönyvben szereplő adatokat a különböző szintű döntéshozásban alapadatokként rendszeresen használják.

A védett természeti területek törzskönyvének legfontosabb melléklete a földhivatali ingatlan-nyilvántartáson alapuló, számítógépes programmal kezelt, birtokügyi adatbázis.

A törzskönyvek valamennyi adatának a Természetvédelmi Információs Rendszerbe történő konvertálása 2008-ban megtörtént. Az egyes területek védettségének tényét a földhivatali ingatlan-nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.

A két nyilvántartás adategyezősége alapvető kívánalom.

Feladatok

A földhivatali ingatlan-nyilvántartás és más, területhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek természetvédelmi vonatkozású adategyezőségének megteremtése digitális térképi fedvények és folyamatosan aktualizált állományaik (alapvetően: KÜVET, BEVET) beszerzésével történik.

11.2.2 A helyi jelentőségű védett természeti területek nyilvántartása

A helyi jelentőségű védett természeti területek nyilvántartását a KvVM a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet alapján vezeti. A nyilvántartás jelenleg 1296 helyi jelentőségű védett természeti területet tartalmaz. A 2007. évi LXXXII. törvény alapján minden, 1989. október 23-át megelőzően létesített helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét önkormányzati rendeleti formában meg kellett erősíteni, 2008. január 1-jei hatálybalépéssel. Ez a feladat 461 település 727 helyi jelentőségű védett természeti területét érintette. Ehhez kapcsolódóan a KvVM megkezdte a helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos nyilvántartásának teljes felülvizsgálatát és az adatoknak a Természetvédelmi Információs Rendszerbe történő bevitelét. Ennek eredményeképpen 2008 végéig Budapest és 11 megye helyi jelentőségű védett természeti területeinek aktualizált nyilvántartása található meg a www.termeszetvedelem.hu oldalon.

Feladatok

A 2009-2014 közötti időszak feladata a helyi jelentőségű védett természeti területekről vezetett nyilvántartás felülvizsgálatának befejezése. Ehhez elengedhetetlen az érintett önkormányzatokkal a folyamatos kapcsolattartás, a védettségről rendelkező hatályos normatívák beszerzése. Az aktuális adatok folyamatosan feltöltésre kerülnek a www.termeszetvedelem.hu oldalra is a minél szélesebb körű megismerhetőség érdekében. További feladat a helyi védettséget határidőben meg nem erősítő települési önkormányzatokkal együttműködve az érintett területek újbóli védetté nyilvánítása. Az időszak további célkitűzése egy tematikus digitális adatbázis összeállítása, amely a helyi védettséget megállapító települési önkormányzati rendeleteket tartalmazza

11.2.3 Natura 2000 területek nyilvántartása, adatbázisa

A Natura 2000 területek kiterjedését, határait, a kijelölésük alapjául szolgáló fajok állományadatait és a területekre vonatkozó egyéb adatokat az Európai Bizottság által elfogadott módon (a Bizottság 97/266/EK számú határozata (1996. december 18.) a Natura 2000 keretében javasolt területek adatszolgáltatási űrlapjáról), az általuk meghatározott adatbázisrendszerben („Natura 2000 adatbázis”) jelentette be hivatalosan Magyarország 2004-ben, mintegy 11 000 oldal terjedelemben. Az adatokat a Természetvédelmi Információs Rendszer is tartalmazza, különös tekintettel arra, hogy a hatósági munka során az egyes területek kijelölésekor figyelembe vett fajok természetvédelmi helyzetére tekintettel kell a hatósági döntést meghozni.

Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke szerinti hatévente esedékes tagállami jelentés 2007 októberében, 46 közösségi jelentőségű élőhely-típusra és 211 fajra elkészült, mintegy 1000 oldal terjedelemben.

Feladatok

Az Európai Bizottság részére megküldött Natura 2000 adatbázis rendszeres, - a Bizottság útmutatása alapján legalább 6 évenkénti - aktualizálása szükséges. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletet szükség szerint módosítani kell.

Elérendő cél, hogy a Natura 2000 területek Európai Bizottságnak bejelentett határait a lehetőségek szerint minél inkább közelítsük a földrészletek térképi határaihoz, mivel a hatósági tevékenységek során a helyrajzi számos nyilvántartás a közhiteles.

A Natura 2000 területekre vonatkozó adatokat a TIR-ben a nemzeti park igazgatóságok, illetve a hatóságok számára elérhetővé kell tenni.

11.2.4 Vagyonkezelési adatnyilvántartás

2003 óta - miniszteri utasítás alapján - a nemzeti park igazgatóságoknak június 30-i és a december 31-i állapotnak megfelelően évente kétszer kell adatot szolgáltatniuk. Az adatszolgáltatásra alapozva a vagyonkezelési adatnyilvántartás hiteles és naprakész.

Feladatok

A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelési nyilvántartásának vezetését a továbbiakban is folytatni kell a Természetvédelmi Információs Rendszer részeként.

11.2.5 Forrás- és víznyelő-nyilvántartás felállítása

Az NTA-II időszakában elkészített adatbázis kezelő programok alapján működő országos nyilvántartások szerint, az ismert 647 víznyelőből 459 található védett területen kívül; míg a 2002 óta helyszínen ellenőrzött több mint 5015 forrásból 2479 felelt meg aktuálisan az ex lege védettség kritériumainak.

Feladat

Az elkövetkező tervidőszak feladata a nyilvántartások országos szintű lezárása (ami a források egy részénél a legalább 5 l/perc vízhozam tartóssága tekintetében további adatfelvételeket is igényel), valamint e természeti emlékek védettségének ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése.

11.2.6 Barlangnyilvántartás

Az Országos Barlangnyilvántartásban rögzítendő alapadatok, mellékletek és egyéb dokumentumok körét a 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet szabályozza, melynek a fenti adattartalommal történő felállítása 2006-ban fejeződött be.

Feladat

A Nyilvántartás adatainak aktuálisan tartása a jelenleg 250 barlangban folyó kutatási tevékenységről leadott jelentések és szakvélemények, az évente kiírt Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázatra érkező pályamunkák, valamint a különféle bejelentések feldolgozását és - új barlang, barlangszakasz feltárása esetén - annak terepi adatfelvételét igényli. Az elkövetkező hat évben teljes körűen el kell készíteni a még felméretlen barlangjáratok pontos térképét is.

11.3 Természetvédelmi Információs Rendszer

11.3.1 A természet állapotának nyomon követése

A TIR kialakításának szükségessége az 1990-es évek elején jelentkezett. A nemzetipark-igazgatóságokon képződő élővilágvédelmi, biodiverzitás-monitorozási, földtani, tájvédelmi, természetvédelmi terület- és vagyonkezelési stb. adatok és nyilvántartások eleinte papír adathordozón, majd az utóbbi évtizedben egységenként különböző szerkezetű adatbázis kezdeményekben, illetve alrendszerekben gyűltek, egységes protokollok és törzsadattárak nélkül.

A TIR az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként működik.

A TIR-t a szaktárca az állami természetvédelem intézményeinek munkáját kiszolgáló komplex térinformatikai támogatással megvalósult számítógépes információs rendszerként, EU támogatással hozta létre 2004-2007. időszak alatt, valamennyi természetvédelmi szempontból releváns adat és térkép mindennapi munkában és döntéshozatalban való, gyors és hatékony hasznosítása érdekében.

Feladatok

Az NTA-III távlati stratégiai célkitűzése: a Természetvédelmi Tér-adat Infrastruktúra kialakítása és működtetése, a természetvédelmi szakmai adatok szabványos és közhiteles nyilvántartása és szolgáltatása érdekében. A tervidőszak során egységes módszertan alapján megkezdődik a rendszeres és országos adatgyűjtés, felkutatásra kerül valamennyi térben lokalizált természetvédelmi vonatkozású adatforrást.

A természetvédelmi nyilvántartás minél teljesebb adatfeltöltése érdekében szükséges az egységes és szabványos eljárások, törzsadattárak, útmutatók, segédprogramok használatának lehető legszélesebb körben való terjesztése (beleértve a civil szervezeteket, kutatókat, az érdeklődő iskolákat és állampolgárokat), és valamennyi külső adatközlő bevonása a környezet-állapot rögzítésébe, a változások megfigyelésébe.

Távlati célként a környezetvédelmi megelőzési és tájékoztatási alapelvek érvényesülésének érdekében a potenciális felhasználói csoportok számára differenciált elektronikus szolgáltatásokat kívánunk működtetni, amelyek igénybevételével a természetvédelmi szakmai adatok térinformatikai tervezési, elemzési, statisztikai rendszerekben használható módon jutnak el a célközönséghez.

11.3.2 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága irányításával működő országos program, melynek feladata a magyarországi biológiai sokféleség (biodiverzitás) állapotának és változásainak hosszú távú megfigyelése, kiválasztott komponensek vizsgálatával, állandó helyszíneken, egységesített módszerekkel. Az országos programok kidolgozását, összehangolását központi irányítás biztosítja, míg a helyi feladatokat a területi szervek (nemzetipark-igazgatóságok) koordinálják. A rendszer működése 1997-ben kezdődött. Az elmúlt tízéves időszakban a vizsgált komponensek köre folyamatosan bővült, újabb vizsgálati helyszínek bevonásával. Az NBmR monitorozó tevékenységének áttekintésére 2003 és 2005 között egy átfogó felülvizsgálati program valósult meg. Néhány élőlénycsoport esetében a mintavételi módszer további pontosítása, továbbfejlesztése, más komponensek vonatkozásában a több éves adatsorok kiértékelése történt meg. A felülvizsgálati program eredményeként a rendszer működése tovább javult. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal, a természetvédelmi irányelvekből adódóan a monitorozási és jelentéstételi kötelezettségeink jelentősen bővültek. Ezen új elvárásoknak megfelelve egyes élőlénycsoportoknál megkezdődött a több éve folyó mintavételezések tesztelése és továbbfejlesztése a közösségi megfelelés irányába. A NBmR eddigi tíz projektje egy további projekttel bővült. A XI. projekt „Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek monitorozása (Natura 2000)”, a madárvédelmi (79/409/EGK) és élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelvek mellékletein felsorolt közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek országos szintű felmérését célozza, amely többek között az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke szerinti hatéves jelentési kötelezettségünk teljesítéséhez szolgáltat alapadatokat.

Feladatok

A következő hat év feladata az európai uniós és nemzetközi jelentéstételi és monitorozási kötelezettségekhez igazodva a monitorozó rendszerek további bővítése, fejlesztése. Kiemelten kell kezelni a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről hatévenként elkészítendő jelentés összeállításához szükséges adatgyűjtést.

A gyűjtött adatok Természetvédelmi Információs Rendszerbe történő betöltését, és a biotikai modul teljes körű üzembe állítását kiemelt feladatnak tekintjük, amely egyben támogatja a gyors és objektív hatósági munkavégzést, valamint az adat alapú döntés-előkészítést. Fontos cél a lakosság minél szélesebb rétegének bekapcsolására az adatgyűjtésbe, felkeltve az érdeklődést természetes környezetünk maradandó értékeire. Folytatni kell az adatgyűjtést a természetvédelmi monitorozás egyéb programjai keretében is, mint

- A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok országos felmérése

- Magyar Vízivad Információs Rendszer (MVIR)

- Mindennapi Madaraink Monitoringja

- Madárgyűrűzés

- Érzékeny Természeti Területek monitorozása

- Erdőrezervátum-monitorozás

- After LIFE monitorozás (a LIFE pályázatok befejezését követő monitorozás)

- Éticsiga-monitorozás

Víz Keretirányelv előírásainak megfelelő természetvédelmi szempontú monitorozás

A szakmai feladatokon túl fontos követelmény a nagyközönség tájékoztatása is. Az egyes fajok, élőhelytípusok változásának folyamatos nyomon követése alapján levont vagy levonható következtetéseket a döntéshozókon kívül a nagyközönséggel is folyamatosan meg kell ismertetni.

Ezzel egyrészt biztosítható, hogy folyamatos érdeklődés kísérje hazánk környezeti állapotát, másrészt széles körben nyilvánvalóvá teszi a tevékenység fontosságát és a ráfordítások szükségességét alátámasztja

12. Források a természet védelmére

2003 és 2008 között a természetvédelem finanszírozása alapvető változáson ment keresztül. Az uniós csatlakozás után a KAC és KÖVICE pályázatok megszűntek, viszont egyre nagyobb mértékűek lettek a nemzetközi, ezen belül az európai uniós pályázati források. A nemzeti park igazgatóságok eredeti előirányzatai kis mértékben, folyamatosan bővültek, de ezek az összegek a támogatáson kívül tartalmazzák a saját bevételt is. Az elmúlt években az eredeti költségvetésben a saját bevétel aránya egyre magasabb lett, a 2003-as 16%-os arány, 2008-ban már 38% volt., köszönhetően az egyre nagyobb mértékű ökoturisztikai tevékenységnek és a földalapú támogatásoknak.

KvVM források 2003-2008 (MFt)

MFt 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Nemzeti park igazgatóságok eredeti előirányzatai 4066 4550 4663 4991 4906 5291
Egyéb KvVM-es források (fejezeti kezelésű előirányzatok, igazgatás keretei) 1154 683 725 620 800 933
KAC/KÖVICE (természetvédelem) 1926 2155 60 0 0 0
Összesen 7279 7422 5595 5679 5800 6312

Az uniós pályázati források 2007-től tovább bővültek. A 2007-2013-as időszakban a LIFE+, a KEOP és KMOP természetvédelmi pályázatai, a ROP ökoturisztikai pályázatai révén az előző időszakhoz képest nagyságrendekkel nagyobb összeg áll rendelkezésre élőhely rekonstrukciókra, veszélyeztetett fajok megőrzésére, oktató és bemutatóhelyek létesítésére, illetve egyéb természetvédelmi beruházásokra. A rendelkezésre álló összegek felhasználása 2008-ban már megindult, ahogy az alábbi táblázat is mutatja. A kedvezményezettek között a nemzeti park igazgatóságok mellett a LIFE, a KEOP és KMOP táblázatban feltüntetett forrásai más állami szervezetek és társadalmi szervezetek is szerepelnek. A projektek megvalósítása több évre elhúzódik, az átláthatóság kedvéért a táblázatban azonban a jóváhagyás/nyerés événél szerepeltettük az adott pályázati összeget.

Nemzetközi pályázati források 2003-2008 (MFt)

2003 2004 2005 2006 2007* 2008
LIFE/LIFE+ 773 1816 584 1136 1 918
GEF, PHARE, ROP, INTERREG, egyéb 764 1045 1904 527 3 239
KIOP/KEOP, KMOP természetvédelem 3051 10 763
Összesen 1537 5912 2488 1663 0 15 920
Megjegyzés: a táblázatban feltüntetett összegek a megnyerés événél szerepelnek, felhasználásuk azonban gyakran 3-5 év alatt történik.
* 2007-ben nem hirdettek meg pályázatokat

A 2009-2013-as időszakban el kell érni, hogy a nemzeti park igazgatóságok együttes költségvetési támogatása elérje a kiemelt kulturális intézményekét, melyek látogatóinak száma a tizedét sem éri el a nemzeti parkokénak. Mivel a nemzeti parkok iránt érdeklődők, és különösen az azokat látogatók száma évről évre jelentősen emelkedik, ezért indokolt az állami természetvédelmi alapfeladatok ellátására szánt közpénzek arányának növelése.

Fontos további indoka a költségvetési támogatás növelésének, hogy a küszöbönálló klímaváltozás miatt a Kárpát-medencére jellemző természeti állapot, az előrevetíthető szárazodás miatt, különösen veszélyeztetett. Az ebből adódód veszélyek tompítására a nemzeti parkok és más védett természeti területek a legalkalmasabbak.

A 2008-as évi 5 Mrd forintot legalább 15%-os költségvetési támogatással kell bővíteni.

A nemzetközi források közül továbbra is jelentős lesz a LIFE +, amelyből Magyarország indikatív éves kerete 1,5 Mrd Ft körül mozog. A keret legalább 50%-át természetvédelemre kell költeni, de az eddigi tapasztalatok alapján akár a keretet meghaladóan is nyerhetnek magyarországi projektek, hiszen pl. 2008-ban a négy nyertes hazai pályázat együttes költségvetése eléri a 2 Mrd Ft-ot.

A KEOP természetvédelmi prioritásának 2007-2013 között rendelkezésre álló kerete 33,55 Mrd Ft, amelyből a 2007-2008-ra elkülönített keret:11,2 Mrd Ft. A fennmaradó összeg 2009-2013 közötti időszakra vonatkozó tervezett felosztását az alábbi táblázat mutatja be.

KEOP 2009-2013 (M Ft)

2009 2010 2011 2012 2013
KEOP 10 600 400 11 350 0 0
Megjegyzés: az egyes években a pályázatokról szóló döntés alapján jelezzük az összegeket, a felhasználás több évet is igénybe vesz.

A KMOP természetvédelmi konstrukcióiban a 2013-ig fennmaradó időszakra megközelítőleg 7 Mrd Ft áll még rendelkezésre.

A regionális operatív programok 2009-től meghirdetett pályázataiban is megjelenik majd az ökoturisztikai cél, amelyre nemzeti park igazgatóságok a fentebb meghatározott prioritások megvalósítása érdekében várhatóan mintegy 3-7 Mrd Ft összértékű projekteket nyújtanak be.