d) kiskorú személy köt házasságot.
89. § (1) A települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője a születés anyakönyvezésével egyidejűleg az újszülött személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának kiadása érdekében az újszülött arcképét a személyazonosító igazolványt kiállító hatóság részére, a törvényes képviselők nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére megküldi.
(2) Az anyakönyvvezető az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett utólagos bejegyzés teljes szövegéről az illetékes levéltárat értesíti.
(3) Az anyakönyvvezető – a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó nem magyar állampolgár kivételével – a nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezéséről öt munkanapon belül értesíti a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. Az anyakönyvvezető az idegenrendészeti hatóság által kiállított, tartózkodásra jogosító engedélyt az eljárása során elveszi, és azt az anyakönyvi értesítéshez csatolja.
(4) Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről – nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve útján értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét.
90. § (1) Az okmánynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni
a) az anyakönyvvezető az e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,
b) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából,
c) törvényben meghatározott felügyeleti feladatai ellátásához a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint
d) az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter.
(2) A nyilvántartásból adatszolgáltatás a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységének ellátásához, valamint az ügyész nyomozási, nyomozásfelügyeleti és vádemelési feladatainak ellátásához teljesíthető.
91. § (1) Az elektronikus anyakönyvhöz, illetve az okmánynyilvántartáshoz közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezőkről az anyakönyvi adatok védelme és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása céljából a központi nyilvántartó szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szerv által felhatalmazott személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
b) az anyakönyvvezető megbízása szerinti települések nevét, a körjegyzőségi székhely önkormányzat megnevezését, helyettesítés esetén a megbízás időtartamát,
c) a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv megnevezését, a jogosultság időtartamát,
d) az a) pontban meghatározott személyek hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználóazonosítóját, felhasználói nevét, a hozzáférési jogokat,
e) az a)–d) pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetéséhez – a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend szerint adatkezelőként adatszolgáltatásra kötelezett a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv vezetője.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartás a jogosultság megszűnésétől számított öt évig tartalmazza.
92. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a központi nyilvántartó szerv adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza
a) az érintett természetes személyazonosító adatait,
b) azt az ügyszámot vagy anyakönyvi folyószámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,
c) az adatkezelő azonosítóját,
d) az adattovábbítás időpontját,
e) azt a törvényi rendelkezést vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának rendelkezését, amely az adatigénylőt az adatkezelésre feljogosítja,
f) az adatigénylő megnevezését, az adathozzáférésre a 83. § (2) bekezdése szerint felhatalmazott személynek a közvetlen hozzáférésre való jogosultságot igazoló azonosító kódját, valamint
g) a továbbított adatok megnevezését.
(3) Az elektronikus anyakönyvből és az okmánynyilvántartásból történő adattovábbítás adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
93. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
b) az adatvédelmi biztos,
c) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
d) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2) A központi nyilvántartó szerv az érintettet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti, az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése
a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,
b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.
94. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben jelölje ki a központi nyilvántartó szervet,
b) rendeletben határozza meg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által lefolytatott anyakönyvi eljárás szabályait.
95. § (1) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a névviselés, a névváltoztatás, az anyakönyvezés és a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás, továbbá az anyakönyvi szakvizsga részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a hazai anyakönyvezést végző hatóságot.
(3) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult további anyakönyvvezetők körét.
96. § Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy
a) rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait,
b) rendeletben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.
97. § Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.
98. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jegyző]
„a) gondoskodik a polgár adatainak, illetve adatváltozásainak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;”
(2) Az Nytv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet.”
(3) Az Nytv. 26. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(6) bekezdés megjelölése (3)–(7) bekezdésre változik:
„(2) A lakcímbejelentés bármely települési önkormányzat jegyzőjénél teljesíthető. A jegyző a lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a lakcím bejegyzésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes.”
(4) Az Nytv. a következő 27/A–C. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó bármely települési önkormányzati jegyzőnél személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy
a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b) a lakcímbejelentéshez az ügyfélkapun keresztül előzetesen járul hozzá.
(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
27/B. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.
(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.
27/C. § A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.”
(5) Az Nytv. a 28. §-át követően az alábbi alcímmel, valamint 28/A–B. §-sal egészül ki:
„Címnyilvántartás
28/A. § (1) A központi szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési önkormányzat jegyzője által megállapított és a központi szervnek továbbított települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).
(2) A címnyilvántartás tartalmazza
a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;
c) a postai irányítószámot;
d) a közterület nevét és jellegét;
e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;
f) az ingatlan helyrajzi számát;
g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;
h) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;
i) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételének időpontját;
j) a nyilatkozatot tevő tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;
k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy tulajdonos szállásadó nevét, székhelyét;
l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;
m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;
n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.
(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.
(4) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.
(5) A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.
(6) A települési önkormányzat jegyzője a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
28/B. § (1) A központi szerv az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesít a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatairól.
(2) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyar Köztársaság területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.”
(6) Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”
(7) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti.”
(8) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletének „A közoktatás információs rendszere” alcíme az alábbi 8. ponttal egészül ki:
„8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a közoktatás információs rendszerébe bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha a közoktatás információs rendszerébe bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a közoktatás információs rendszerének kezelője a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást a közoktatás információs rendszerében hivatalból átvezeti.”
99. § (1) Az Nytv. 7. § (2) bekezdés e) pontjában az „akadályoztatása” szövegrész helyébe az „akadályoztatása és a 14 éven aluli polgár” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is” szövegrész helyébe a „bármely települési jegyzőnél” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás” szövegrész helyébe az „eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség” szöveg, 36. § (4) bekezdésében az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti értesítésért” szöveg, 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a lakcímbejelentésről történő értesítésért” szöveg lép.
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § a) pontjában a „vezetéséhez” szövegrész helyébe a „vezetéséhez, a címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez” szöveg lép.
100. § (1) Hatályát veszti
a) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet,
b) az Nytv. 27. § (1) bekezdése, valamint 27. § (3) bekezdésében az „a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél” szövegrész.
(2) A 98–100. § e törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
