1. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya kiterjed a kőolajterméket forgalmazó, valamint az Európai Unió másik tagállamából (a továbbiakban: tagállam) vagy harmadik országból saját felhasználás céljából behozó - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) meghatározott - adóraktári engedélyesre, adómentes felhasználóra, felhasználói engedélyesre, bejegyzett kereskedőre, bejegyzett feladóra, közösségi jövedéki engedélyes kereskedőre, valamint jövedéki engedélyes importálóra (a továbbiakban: engedélyes).”
2. § A Kt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok az engedélyesek, akik (amelyek)
a) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket a jövedéki adótörvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátanak,
b) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket szabad forgalomba bocsátás nélkül adómentes felhasználónak tárolnak ki,
c) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt, harmadik országból behozott kőolajterméket adófelfüggesztéssel adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes részére feladnak,
d) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket harmadik országból adómentes felhasználóként, illetve felhasználó engedélyesként behoznak,
e) más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket más tagállamból beszereznek,
f) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket a 37. § (2) bekezdés f) pontja szerint felhasználnak.”
3. § A Kt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A tag a kőolajtermék forgalmazási tevékenységével összefüggésben, illetve a saját felhasználásra történő behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet.
(2) Tagi hozzájárulást kell fizetni a 4. §-ban foglalt eltérésekkel a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajtermékek mennyisége után, ha
a) az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett kereskedő, illetve a jövedéki engedélyes importáló a kőolajterméket a jövedéki adótörvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátja;
b) az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket adófelfüggesztéssel adómentes felhasználónak kitárolja;
c) az adómentes felhasználó, illetve a felhasználói engedélyes a kőolajterméket adófelfüggesztéssel harmadik országból behozza;
d) a bejegyzett feladó a harmadik országból behozott kőolajterméket adófelfüggesztéssel adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes részére a jövedéki törvény szerint feladja;
e) a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő, az adóraktár-engedélyes, illetve a felhasználói engedélyes más tagállamban szabad forgalomba bocsátott kőolajterméket más tagállamból beszerez;
f) az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket az adóraktáron belül felhasználja, kivéve a jövedéki termék előállításához történő felhasználást.
(3) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) pontja esetén a jövedéki adótörvény szerint szabadforgalomba hozott, b) pontja esetén a kitárolt, c) pontja esetén a behozott, d) pontja esetén a feladott, e) pontja esetén a beszerzett, f) pontja esetén a felhasznált hozzájárulás-köteles kőolajtermék mennyisége.
(4) A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti esetben az ott megnevezett engedélyest, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár-engedélyest, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a bejegyzett feladót terheli.
(5) A tag az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.”
4. § (1) A Kt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tag minden hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, illetve felhasznált kőolajtermék mennyisége. A Szövetség felhívására a tag köteles minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.”
(2) A Kt. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a tag köteles - annak a Szövetséghez történő benyújtása előtt - a vámhatósággal az abban foglalt adatok helytállóságát illetően záradékoltatni.”
5. § A Kt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A Szövetség a tagok részére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. Erről tájékoztatja az adóhatóságot és a vámhatóságot.”
6. § A Kt. 38. § (3) bekezdésében a „kőolaj és” szövegrész helyébe a „vagy felhasznált” szöveg, a Kt. 40/A. §-ában a „beszerzett és értékesített” szövegrész helyébe a „szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, illetve felhasznált” szöveg lép.
7. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 3. §-a a következő 73. ponttal egészül ki:
[3. § E törvény alkalmazásában]
„73. Irányítás: bármely olyan jogosultság, szerződés vagy más megállapodás, illetve egyéb eszköz, amely akár külön-külön, akár más eszközökkel együttesen - és a kapcsolódó jogi és ténybeli körülményekre tekintettel - lehetővé teszi meghatározó befolyás gyakorlását egy vállalkozás felett. Meghatározó befolyás gyakorlását teszi lehetővé különösen:
a) a tulajdonjog vagy a vállalkozás eszközei egészének vagy egy részének a használatának joga,
b) bármely olyan jogosultság, szerződés vagy egyéb megállapodás, amely meghatározó befolyást biztosít a vállalkozás döntéshozó, illetve ellenőrző szerveinek összetételére, szavazatára vagy döntéseire,
c) a szavazási megállapodás vagy más összehangolt magatartás.”
(2) A VET. 3. §-a a következő 74. ponttal egészül ki:
[3. § E törvény alkalmazásában]
„74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.”
8. § A VET. 16. § j) pontja helyébe a következő rendelkezése lép:
[16. § Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]
„j) az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat), valamint a rendszerösszekötő vezetékek üzemének tervezése,”
9. § A VET. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító feladatai az átviteli hálózati tevékenység gyakorlásával kapcsolatban különösen:
a) az átviteli hálózat gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,
b) a szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges megfelelő eszközök biztosítása,
c) megfelelő átviteli kapacitás és a rendszer megbízhatóságának biztosításával hozzájárulás az ellátásbiztonsághoz,
d) a villamosenergia-rendszerben a villamosenergia-áramlásának irányítása, ennek érdekében a villamosenergia-rendszer biztonságának, megbízhatóságának és hatékonyságának, valamint a szükséges kiegészítő szolgáltatásoknak a biztosítása,
e) tartózkodás a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
f) az elosztó hálózati engedélyesek, a rendszerhasználók és az összekapcsolt villamosenergia-rendszer üzemeltetők megfelelő információval történő ellátása,
g) megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
h) a villamosenergia-rendszernek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása, valamint a hálózatfejlesztési terv Hivatalhoz történő beterjesztése,
i) közreműködés az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fejlesztése céljából a 26. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírásában,
j) kapcsolattartás harmadik felekkel, a Hivatallal és más tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságaival,
k) részvétel a 714/2009/EK rendelet szerinti villamosenergia-piaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatában (villamosenergia-piaci ENTSO) és az egyéb nemzetközi szervezetekben,
l) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében fizetendő díjak, valamint a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése,
m) a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös vállalkozások, illetve szervezett villamosenergia-piac létrehozása,
n) a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása,
o) az e bekezdés szerinti feladatai ellátásával összefüggésben a piaci integráció elősegítése.
(2) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózati tevékenység gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a) az átviteli hálózat tulajdonjogával,
b) a saját alkalmazásában álló, az átviteli hálózati tevékenység gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához szükséges személyzettel,
c) a 102/H. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
d) saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai rendszerrel és berendezésekkel, valamint biztonsági rendszerrel.
(3) Az átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles úgy működni, hogy az átviteli hálózati tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.”
10. § A VET. „A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok” címet követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges - a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.”
11. § (1) A VET. 25. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet, és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, valamint az európai villamosenergia-piac követelményeinek figyelembevételével évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már eldöntött fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint mindezek tervezett ütemezését.”
(2) A VET. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről és közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.”
(3) A VET. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (4)-(6) bekezdéseinek számozása (5)-(7) bekezdésre módosul:
„(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyás során a Hivatal vizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet által hivatkozott közösségi szintű tíz éves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni a 713/2009/EK rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel. Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tíz éves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatásos versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.”
12. § (1) A VET. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az elosztó hálózati engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal - az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.”
(2) A VET. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.”
13. § A VET. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból nem valósít meg egy, a 10 éves hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal - amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt - köteles az érintett beruházás megvalósítására külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.
(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása;
b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése;
c) az érintett új eszközök általa történő megépítése.
(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(4) Az átviteli rendszerirányító köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, köteles az új eszközöket hozzákapcsolni az átviteli hálózathoz, és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(5) Az érintett beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges.”
14. § A VET. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási követelményeknek. Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a Hivatal a 160. § szerinti eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási követelményeknek.”
15. § A VET. 93. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Villamos energia, illetve földgáz termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló (a továbbiakban: irányító) részvényes az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében kizárólag irányítást nem biztosító részesedést szerezhet. A részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102/A. §-ban rögzített rendelkezést.
(6) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.”
16. § A VET. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott tevékenységei jelentős részének más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés). A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi, vagy azt, hogy az átviteli rendszerirányító nem felel meg az e törvény 16/A. § (2) bekezdésében rögzített követelményeknek.”
17. § A VET. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hivatal megtagadja a 93. § (5) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés jóváhagyását, ha az nem felel meg az ott rögzített követelményeknek. A Hivatal megtagadja a 93. § (6) bekezdésben meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a 160. § szerinti eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.
(4) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a 93. § (1) bekezdésében meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolás, illetve a 92. § (1) bekezdésében, valamint a 93. § (2) és (5)-(6) bekezdésében meghatározott jóváhagyás, hozzájárulás hiányában, továbbá a 92. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.”
18. § A VET. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő. A Hivatal jogosult az átviteli hálózati tevékenység egyes elemeinek gyakorlására vagy az átviteli hálózat üzemeltetésére más engedélyest kijelölni, amennyiben az átviteli rendszerirányító ismételten súlyosan megszegi az e törvény szerinti kötelezettségeit, így különösen amennyiben tevékenységei gyakorlása során ismételten a vertikálisan integrált vállalkozás javára alkalmaz megkülönböztetést, és a 96. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre.”
19. § A VET. 101. § i)-j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[101. § A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:]
„i) A jelen törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó hálózati engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint az elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ez nem akadályozza az elosztó hálózati engedélyes anyavállalata számára, hogy jóváhagyja az engedélyes éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során az elosztó hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat;
j) Az elosztó hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;”
20. § A VET. a 102. §-t követően a következő címmel és a következő 102/A-102/H. §-okkal egészül ki:
„Az átviteli rendszerirányítás szétválasztására vonatkozó további követelmények
102/A. § A vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatai nem rendelkezhetnek sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban.
102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítási tevékenységet ellátó gazdasági társaság közgyűlése által kijelölt társasági szerv vagy testület (a továbbiakban: felügyelő testület) felelős a részvényesek vagyonának értékére jelentős hatást gyakorló döntések meghozataláért, különösen a társaság éves pénzügyi tervének és hosszú távú pénzügyi tervének jóváhagyásáért, a társaság eladósodási szintjének meghatározásáért, továbbá jogosult a 102/C. § (1) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára, valamint a 102/H. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezésére, illetve megbízatásának megszüntetésére.
(2) A felügyelő testület tagjai közül a tagok felénél eggyel kevesebb személynek meg kell felelnie a 102/D. § (1) bekezdés a) pontja, 102/D. § (3) bekezdése, valamint a 102/E. § szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek.
(3) Nem tartozhatnak a közgyűlés által kijelölt felügyelő testület hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a 10 éves hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.
102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagjai kinevezéséről, a kinevezés megújításáról, munkafeltételeikről, ideértve a díjazásukat is, valamint a megbízatásuk megszüntetéséről a közgyűlés által kijelölt felügyelő testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek, valamint a felügyelő testület tagjai kinevezéséről, megbízatásuk meghosszabbításáról, megszüntetéséről, mindezek feltételeiről, valamint a megszüntetés okairól értesíteni kell a Hivatalt. A döntés akkor válik hatályossá, ha a Hivatal három héten belül nem emel kifogást a döntés ellen. A Hivatal abban az esetben jogosult kifogást emelni a döntés ellen, ha kétséges
a) a kinevezett személy szakmai függetlensége, vagy
b) a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartása a megbízatás idő előtti megszüntetése során.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a Hivatalnál kezdeményezhetnek hatósági ellenőrzést a felügyelő testület döntése tárgyában megbízatásuknak a tevékenységek szétválasztására vonatkozó követelmények megsértésével történt idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a felügyelő testület a tevékenységek szétválasztására vonatkozó követelmények megsértésével szüntette meg az érintett személy megbízatását, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására.
102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó testület tagjait úgy kell kinevezni, hogy
a) a tagok többsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya létesítését megelőzően három évig nem volt - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja, nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító részvényesével, továbbá nem rendelkezett semmilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel e vállalkozásokban,
b) a tagok kisebbsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya létesítését megelőző fél évig nem volt a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja.
(2) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál a társaság operatív irányítását nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó vezetőre az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmények vonatkoznak.
(3) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnését követő négy évig nem lehet - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja, nem állhat munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító részvényesével, továbbá nem rendelkezhet semmilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel e vállalkozásokban.
102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó vezetőjének vagy testülete tagjának, továbbá bármely munkavállalójának nem lehet társasági részesedése, sem egyéb érdekeltsége - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozásban, annak bármely tagvállalatában vagy irányító részvényesében, nem lehet e társaságok vezető tisztségviselője, nem létesíthet e gazdasági társaságokkal munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá semmilyen üzleti kapcsolatot, valamint nem részesülhet e társaságoktól pénzügyi juttatásban vagy más előnyben.
(2) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja, továbbá bármely munkavállalója díjazását, munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni.
102/F. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzügyi juttatásban vagy más előnyben a vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatától.
(2) A vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az átviteli rendszerirányító anyavállalata nem nyújthat szolgáltatást és nem kölcsönözhet munkaerőt az átviteli rendszerirányító részére, továbbá nem jogosult munkaerőt kölcsönözni az átviteli rendszerirányítótól.
(3) Az átviteli rendszerirányító diszkrimináció-mentes és a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatásokat nyújtani a vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az anyavállalata számára, amennyiben e szolgáltatások azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhetők és nem korlátozzák a versenyt.
(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak, így különösen is az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált vállalkozás részére nyújtandó hitel feltételeinek meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító köteles e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezetni, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
(5) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges. A Hivatal jóváhagyja a megállapodást, amennyiben az megfelel a piaci feltételeknek.
(6) Az átviteli rendszerirányító a vállalati identitásában, kommunikációjában, márkajelzésében és a telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált vállalkozástól.
(7) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált vállalkozáséval azonos tanácsadókkal, illetve az Szt. szerinti szállítókkal az informatikai és biztonsági rendszerek bevezetésére és karbantartására, informatikai és biztonsági berendezéseit nem oszthatja meg a vertikálisan integrált vállalkozás egyetlen tagvállalatával sem, továbbá a könyvvizsgálati feladatok ellátásával nem bízhatja meg a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalata könyvvizsgálóját.
102/G. § (1) Az átviteli rendszerirányító a vertikálisan integrált vállalkozástól függetlenül, önállóan jogosult és köteles:
a) dönteni az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről,
b) dönteni a finanszírozási forrásairól, így különösen is hitelt felvenni és tőkét emelni,
c) meghatározni a napi tevékenységeire, a hálózatüzemeltetésre és a tíz éves hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó versenymagatartását,
d) teljesíteni az e törvényből fakadó kötelezettségeit.
(2) A vertikálisan integrált vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító rendelkezésére bocsátani a felügyelő testület által jóváhagyott jövőbeli beruházások megvalósításához, illetve a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(3) A vertikálisan integrált vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében.
102/H. § (1) Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtását a felügyelő testület által kijelölt megfelelési ellenőr ellenőrzi. A megfelelési ellenőr természetes vagy jogi személy is lehet.
(2) A megfelelési ellenőr kijelölését, a megbízatásának időtartamát és feltételeit a Hivatallal jóvá kell hagyatni. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányára tekintettel tagadhatja meg.
(3) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelő testület a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelő testület köteles megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben azt a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányára tekintettel kérte.
(4) Megbízatása alatt a megfelelési ellenőr nem létesíthet a vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával vagy irányító részvényesével üzleti kapcsolatot, munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá nem lehet semmilyen érdekeltsége e vállalkozásokban. A 102/C-E. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a megfelelési ellenőrre is.
(5) A megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait külön jogszabály határozza meg.”
21. § (1) A VET. 159. § a következő cs) ponttal egészül ki:
[159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„cs) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az anyavállalata részére nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,”
(2) A VET. 159. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„d) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, azok módosításait, jóváhagyja az éves megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését,”
(3) A VET. 159. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat,”
(4) A VET. 159. § p)-q) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„p) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet és folyamatosan figyelemmel kíséri annak megvalósítását,
q) a 7. § (2) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, a 26. § (1) bekezdése szerint az elosztó hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, a 26/A. § (1) bekezdése szerint az átviteli hálózat fejlesztésére pályázatot ír ki, és elbírálja azokat,”
(5) A VET. 159. § w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„w) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,”
(6) A VET. 159. § zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„zs) e törvényben foglaltak szerint kifogásolhatja az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja, továbbá a felügyelő testület tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, ideértve a díjazásukat is, valamint a megbízatása megszüntetését a szakmai függetlenséggel vagy a megbízatás idő előtti megszüntetése során a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatos kétség esetén, ellenőrzi, hogy az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja megbízatásának idő előtti megszüntetésére a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával került-e sor, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését a függetlenség vagy a szakmai alkalmasság hiánya esetén.”
22. § A VET. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„160. § (1) Az átviteli rendszerirányítási engedély kiadását megelőzően a Hivatal köteles az e § szerinti eljárásban ellenőrizni, hogy a kérelmező megfelel-e az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási követelményeknek. A Hivatal köteles továbbá folyamatosan figyelemmel kísérni a szétválasztási követelmények teljesülését.
(2) A Hivatal lefolytatja az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelését ellenőrző eljárást:
a) az átviteli rendszerirányítási engedély kiadását vagy meghosszabbítását megelőzően,
b) az átviteli rendszerirányító bejelentése alapján, amennyiben az átviteli rendszerirányító olyan tervezett jogügyletet jelent be a Hivatalnak, amely miatt szükségessé válhat a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt vizsgálata,
c) harmadik országból származó személy vagy személyek bejelentése alapján, amennyiben a harmadik országból származó személy vagy személyek olyan tervezett jogügyletet jelentenek be a Hivatalnak, amelynek eredményeként irányítást gyakorolnának az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett,
d) amennyiben az átviteli rendszerirányító feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásokról szerez tudomást, amelyek a szétválasztási követelmények megsértéséhez vezethetnek, vagy amennyiben a Hivatal okkal feltételezi a szétválasztási követelmények megsértését,
e) az Európai Bizottság indokolással ellátott kérelmére.
(3) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak az olyan tervezett jogügyleteket, amelyek a szétválasztási követelményeknek való megfelelésének ismételt vizsgálatát tehetik szükségessé, így különösen is azokat, amelyek azt eredményeznék, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.
(4) A harmadik országból származó személy vagy személyek kötelesek a Hivatalnak bejelenteni az olyan tervezett jogügyleteket, amelyek azt eredményeznék, hogy irányítást gyakorolnak az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.
(5) A Hivatal köteles értesíteni az Európai Bizottságot az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelését vizsgáló eljárás megindításáról, amennyiben arra azért került sor, mert valamely tervezett jogügylet azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító felett.
(6) A (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásban a Hivatal 4 hónapon belül köteles határozni a megfelelésről. Amennyiben a Hivatal e határidőn belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy az átviteli rendszerirányító megfelelését megállapító határozatot hozott.
(7) A Hivatal nem állapíthatja meg az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelését, ha az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese feletti irányítás harmadik országból származó személy vagy személyek általi megszerzése veszélyeztetné az ország, vagy más tagállam vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságát.
(8) Az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfeleléséről hozott határozatát a Hivatal annak indokaival együtt köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.
(9) A Hivatal döntése akkor válik jogerőssé, ha az Európai Bizottság az értesítést követő 2 hónapon belül, illetve - amennyiben az Európai Bizottság a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdése alapján kikérte az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét, vagy a 2009/72/EK irányelv 11. cikk (6) bekezdése alapján az Ügynökség, az érintett tagállam, vagy az érdekelt felek véleményét - az értesítést követő 4 hónapon belül:
a) olyan véleményt ad ki, amelyben nem emel kifogást a megfelelés megállapításával kapcsolatban,
b) nem ad ki véleményt.
(10) Amennyiben az Európai Bizottság nem a (9) bekezdés a) pontja szerinti véleményt adott ki, a Hivatal az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követő két hónapon belül köteles határozni az átviteli rendszerirányító megfeleléséről. Döntése meghozatala során a Hivatal köteles figyelembe venni az Európai Bizottság véleményében foglaltakat, azzal, hogy nem állapíthatja meg az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelését, ha az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese feletti irányítás harmadik országból származó személy vagy személyek általi megszerzése veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát. A Hivatal az Európai Bizottság véleményét az átviteli rendszerirányító megfeleléséről hozott határozatával együtt köteles közzétenni.
(11) Az átviteli rendszerirányító megfeleléséről hozott határozatát a Hivatal köteles közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és köteles arról értesíteni az Európai Bizottságot.
(12) Az átviteli rendszerirányító, a termelő, a villamosenergia-kereskedő, valamint az egyetemes szolgáltató köteles a Hivatal, illetve az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.”
23. § A VET. 168. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje]
„f) a 160. § (2) bekezdésének a)-c) és e) pontja szerinti eljárásokban 4 hónap, a 160. § (10) bekezdése szerinti eljárásban pedig 2 hónap.”
24. § (1) A VET. 170. § (1) bekezdésének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„17. a folyamatos ellátás érdekében, valamint az átviteli rendszerirányító ismételt súlyos kötelezettségszegése esetén más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(2) A VET. 170. § (1) bekezdésének 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„39. a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, valamint az átviteli rendszerirányítónál működő megfelelési ellenőr jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,”
25. § (1) A VET. 171. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott értékesítési jogosultságok - a lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára történő távhőtermelésre, illetve a külön kezelt intézmény ellátásának céljára történő hasznos hőtermelésre vonatkozó jelen bekezdés szerinti meghosszabbítás esetét kivéve - 2010. december 31-én megszűnnek. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára történő távhő célú hőenergiával, illetve külön kezelt intézmény ellátásának céljára történő hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére jogosult villamosenergia-termelő kérelmére - az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásával - a Hivatal a távhő felhasználók teherbíró képességére és az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejére való tekintettel az átvétel időtartamát legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítja, ha a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontokat figyelembe véve a Hivatal megállapítja, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz, illetve a külön kezelt intézményhez kimutathatóan eljut, a megtermelt hasznos hő 70%-ot meghaladó mértékben lakossági távhő és külön kezelt intézmény, illetve külön kezelt intézmény céljára kerül értékesítésre, és a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi az 5. § (1) bekezdése szerinti erőművi teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. Az e bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelő, 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel rendelkező villamosenergia-termelő esetében az átvétel időtartamát a Hivatal a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 7,5 éves időtartamra, de legfeljebb 2015. december 31-ig hosszabbítja meg. E bekezdés alkalmazásában az 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességű erőműben kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz, illetve a külön kezelt intézményhez akkor jut el kimutathatóan, ha a kereskedelmi üzemidő alatt kapcsoltan termelt hőmennyiség súlyozott átlagárának Ft/MJ-ban kifejezett értéke nem haladja meg a termelő számára elérhető - 2009. július 1-je előtt a közüzemi, 2009. július 1-je után az egyetemes szolgáltatói - földgáz árának rendszerhasználati díjakkal és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A. §-ában meghatározott pénzeszközzel növelt, Ft/MJ-ban számított értékét. A feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi. Ha a termelő a hosszabbítás feltételeit nem teljesíti, a Hivatal a termelőt kizárja a kötelező átvételből. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésőbb 2010. április 30-ig a termelő és az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a 2009. november 1-jén hatályos külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.”
(2) A VET. 171. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító erőmű engedélyese által termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó - az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott - értékesítési jogosultságok 2010. december 31-én megszűnnek. Az e bekezdés szerinti engedélyes kérelmére a Hivatal megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal - az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával - a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító, 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel rendelkező, legalább 90%-ban biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelő kérelmére a Hivatal az átvétel időtartamát a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 15 éves időtartamra meghosszabbítja. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésőbb 2010. április 30-ig a termelő és az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.”
26. § (1) A VET. a következő 178/A. §-sal egészül ki:
„178/A. § (1) A 2009. szeptember 3-án átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes 2010. szeptember 30-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a 160. § szerinti eljárás megindítását. A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen az átviteli rendszerirányítóra 2011. március 3-tól kezdődően vonatkozó szétválasztási követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemmel összefüggésben a Hivatal 2011. február 1-ig köteles lefolytatni a 160. § szerinti eljárást az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelésének ellenőrzése érdekében és a megfelelésről hozott határozatát legkésőbb 2011. március 1-ig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.”
(2) A VET. 178/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyes kivételével kizárólag olyan vállalkozás számára adható ki átviteli rendszerirányítási engedély, amely nem része sem villamosenergia-ipari, sem földgázipari vertikálisan integrált vállalkozásnak, és amely felett nem rendelkezik irányítással villamos energia, illetve földgáz termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, vagy ilyen vállalkozások irányító részvényese. Az ilyen átviteli rendszerirányító villamos energia, illetve földgáz termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozásban részesedést nem szerezhet.”
27. § A VET. 17. § (1) bekezdésében az „átviteli rendszerirányító jogosult” szövegrész helyébe az „átviteli rendszerirányító a 16/A. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatkörében jogosult” szövegrész, 31. § c) pontjában a „kétévente” szövegrész helyébe az „évente” szövegrész, 126. § (1) és (2) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „öt” szövegrész lép.
28. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed]
„b) az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására,”
29. § (1) A GET. 3. § 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § E törvény alkalmazásában:]
„52. Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó és a földgáztárolói engedélyes.”
(2) A GET. 3. §-a a következő 71. ponttal egészül ki:
[3. § E törvény alkalmazásában:]
„71. Irányítás: bármely olyan jogosultság, szerződés vagy más megállapodás, illetve egyéb eszköz, amely akár külön-külön, akár más eszközökkel együttesen - és a kapcsolódó jogi és ténybeli körülményekre tekintettel - lehetővé teszi meghatározó befolyás gyakorlását egy vállalkozás felett. Meghatározó befolyás gyakorlását teszi lehetővé különösen:
a) a tulajdonjog vagy a vállalkozás eszközei egészének vagy egy részének a használatának joga,
b) bármely olyan jogosultság, szerződés vagy egyéb megállapodás, amely meghatározó befolyást biztosít a vállalkozás döntéshozó, illetve ellenőrző szerveinek összetételére, szavazatára vagy döntéseire,
c) a szavazási megállapodás vagy más összehangolt magatartás.”
(3) A GET. 3. §-a a következő 72. ponttal egészül ki:
[3. § E törvény alkalmazásában:]
„72. Szállítási rendszerüzemeltetés: a földgázszállítás, a szállítóvezetékek üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, továbbá az e törvényben meghatározott esetben az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.”
30. § (1) A GET. 4. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szállítási rendszerüzemeltetés”
(2) A GET. 4-9. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„4. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezetékek kizárólagos tulajdonával.
(2) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a) mérő és adatátviteli eszközökkel,
b) saját szervezetén belül a mérő és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel,
c) a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,
d) a saját alkalmazásában álló, a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához szükséges személyzettel,
e) a 121/H. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
f) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szervezett földgázpiaccal való együttműködést is,
g) saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel, valamint biztonsági rendszerrel.
5. § E törvény alkalmazásában a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlásába beletartozik különösen:
a) a szállítóvezeték gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,
b) tartózkodás a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
c) a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,
d) elegendő határkeresztező kapacitás kiépítése az európai szállítási infrastruktúrához való kapcsolódáshoz,
e) megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
f) az együttműködő földgázrendszernek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása és a fejlesztési javaslat Hivatalhoz történő beterjesztése,
g) közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából meghatározott pályázat előkészítésében,
h) kapcsolattartás harmadik felekkel, a Hivatallal és más tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságaival,
i) részvétel a 715/2009/EK rendelet szerinti földgázpiaci szállítási rendszerüzemeltetők európai hálózatában (földgázpiaci ENTSO) és az egyéb nemzetközi szervezetekben,
j) a szállítási rendszerrel kapcsolatos valamennyi díj beszedése,
k) a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös vállalkozások, illetve szervezett földgázpiac létrehozása,
l) a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.
6. § A szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles úgy működni, hogy a szállítási rendszerüzemeltetési tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.
7. § (1) A Hivatal az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására kijelöli:
a) amennyiben egy engedélyes rendelkezik szállítási rendszerüzemeltetésre vonatkozó engedéllyel, a szállítási rendszerüzemeltetőt,
b) amennyiben több engedélyes rendelkezik szállítási rendszerüzemeltetésre vonatkozó engedéllyel, a legnagyobb szállítórendszer üzemeltetőjét
(a továbbiakban: kijelölt szállítási rendszerüzemeltető).
(2) A kijelölt szállítási rendszerüzemeltető feladata az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátása keretében:
a) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat elkészítése, és az elkészített tervezet Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
b) az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók javaslatai figyelembevételével a korlátozási besorolás összeállítása, és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
c) földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő földgázrendszeren a szükséges korlátozás irányítása,
d) a nemzetközi földgázrendszerek és az együttműködő földgázrendszer működésével összefüggő feladatok összehangolása.
8. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető az 5. § i) pontjában meghatározott feladatkörében:
a) jogosult részt venni a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, valamint a határkeresztező gázvezetéken jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a csatlakozó európai szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait,
c) tájékoztatja a földgázelosztókat az európai gázhálózatok műszaki előírásainak változásairól, annak érdekében, hogy a szállítóvezeték, valamint a szállítóvezetékhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése az európai gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerüzemeltető a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált határkeresztező gázvezetékeken megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, valamint a szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a szállítási rendszerüzemeltető az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
9. § A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait, a rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére bocsátott forrás- vagy fogyasztásváltoztatási lehetőségek (opciók), a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek, valamint a saját rendelkezésében lévő, külön jogszabályban meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával végzi. A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a földgázkereskedők számára a gáznapon belüli kiegyensúlyozó földgáz kereskedelem lehetőségét.”
31. § A GET. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit külön jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.”
32. § (1) A GET. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[81. § (2) A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerüzemeltetők az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis adatainak rendszeres frissítésével folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket tartalmazza:]
„d) az aktuális és a várható földgáz-termelésre, -keresletre és -kínálatra, valamint a határkeresztező földgáz-forgalomra vonatkozó adatokat,”
(2) A GET. 81. § (2) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
[81. § (2) A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerüzemeltetők az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis adatainak rendszeres frissítésével folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket tartalmazza:]
„e) a regionális és a közösségi szintű hálózatokra, valamint a földgáztárolókra vonatkozó beruházási terveket,
f) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.”
33. § A GET. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szállítási rendszerüzemeltető a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezeték - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a gáztárolók kapacitás-felülvizsgálatát és a fejlesztési javaslatokat összehangolja és a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtja. A Hivatal a jóváhagyási eljárás során dönt az elismerhető költségekről is. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerüzemeltető az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.”
34. § A GET. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A Hivatal rendszer-felügyeleti hatáskörében szakértők bevonásával ellenőrzi és jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét és az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, amelyet a Hivatal - a 81. § (2) bekezdés szerinti adatbázis adatai alapján - a rendszerüzemeltetőkkel egyeztetve módosíthat. Ha az infrastruktúra-fejlesztési javaslat nem áll összhangban a (2) bekezdésben hivatkozott közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatásos versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi a szállítási rendszerüzemeltetőt a javaslat módosítására. Hivatal az infrastruktúrafejlesztési javaslat alapján fejlesztési tervet ad ki, amelyben fel kell tüntetni a 10 éves fejlesztéshez indokolt beruházásokat és azok ütemezését is, valamint kifejezetten is a következő három évben megvalósítandó beruházásokat.
(2) Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK rendelet által hivatkozott közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni a 713/2009/EK rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel.”
35. § A GET. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) Ha a földgázelosztó, illetve a földgáztároló a fejlesztést nem kezdi meg az ütemezés szerint, továbbá, ha a földgáztároló nem bővíthető, vagy az engedélyes nem bővíti, a Hivatal - a szállítási rendszerüzemeltető, valamint az érintett földgázelosztó közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új tároló létrehozására pályázatot írhat ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3) A rendszerüzemeltető köteles tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.”
36. § A GET. a következő 83/B. §-sal egészül ki:
„83/B. § (1) Ha a szállítási rendszerüzemeltető neki felróható okból nem valósít meg egy, a 10 éves fejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal - amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi fejlesztési terv alapján továbbra is indokolt - köteles az érintett beruházás megvalósítására külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.
(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően a szállítási rendszerüzemeltetőt kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása;
b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése;
c) az érintett új eszközök általa történő megépítése.
(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, köteles az új eszközöket hozzákapcsolni a szállítórendszerhez, és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(5) Az érintett beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges.”
37. § A GET. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyensúlytartásra alkalmazott szabályoknak meg kell felelniük az objektivitás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvének. Az egyensúlytartásra vonatkozó szabályokat külön jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzat tartalmazza.”
38. § A GET. 105. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[105. § (1) Az együttműködő földgázrendszer használatért]
„a) szállítási rendszerüzemeltetési díjat,”
39. § (1) A GET. 114. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[114. § (1) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek a következők:]
„a) szállítási rendszerüzemeltetés,”
(2) A GET. 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek. A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának feltétele, hogy a Hivatal a 128. § szerinti eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek.”
40. § A GET. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szállítási rendszerüzemeltető e törvényben szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet. A szállítási rendszerüzemeltető részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.”
41. § A GET. 119. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest, vagy ha a szállító-, és az elosztóvezeték, valamint a tároló tulajdonosa nem az engedélyes, akkor a földgázrendszer tulajdonosát kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos földgázszállításhoz, földgázelosztáshoz, földgáztároláshoz és a telephelyi szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, továbbá a rendszerüzemeltetői és kereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésére. A Hivatal határozatában meghatározza az eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok felhasználásának rendjét. A szállítási rendszerüzemeltető ismételt súlyos kötelezettségszegése és a 119. § (1) bekezdés a)-b) pontjai, illetve (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának eredménytelensége esetén a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlására más engedélyes kijelölésének, valamint ilyen esetben a szállítóvezeték tulajdonosa kötelezettségeinek részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
42. § A GET. a következő új címmel és azt követően a következő 121/A-121/H. §-okkal egészül ki:
„A szállítási rendszerüzemeltetés szétválasztására vonatkozó további követelmények
121/A. § A vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatai nem rendelkezhetnek sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a szállítási rendszerüzemeltetőben.
121/B. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetési tevékenységet ellátó gazdasági társaság közgyűlése által kijelölt társasági szerv vagy testület (a továbbiakban: felügyelő testület) felelős a részvényesek vagyonának értékére jelentős hatást gyakorló döntések meghozataláért, különösen a társaság éves pénzügyi tervének és hosszú távú pénzügyi tervének jóváhagyásáért, a társaság eladósodási szintjének meghatározásáért, továbbá jogosult a 121/C. § (1) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára, valamint a 121/H. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezésére, illetve megbízatásának megszüntetésére.
(2) A felügyelő testület tagjai közül a tagok felénél eggyel kevesebb személynek meg kell felelnie a 121/D. § (1) bekezdés a) pontja, 121/D. § (3) bekezdése, valamint a 121/E. § szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek.
(3) Nem tartozhatnak a közgyűlés által kijelölt felügyelő testület hatáskörébe a szállítási rendszerüzemeltető mindennapi működésével, a szállítóvezetékek mindennapi üzemeltetésével, valamint a 10 éves fejlesztési javaslat előkészítésével kapcsolatos döntések.
121/C. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagjai kinevezéséről, a kinevezés megújításáról, munkafeltételeikről, ideértve a díjazásukat is, valamint a megbízatásuk megszüntetéséről a közgyűlés által kijelölt felügyelő testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek, valamint a felügyelő testület tagjai kinevezéséről, megbízatásuk meghosszabbításáról, megszüntetéséről, mindezek feltételeiről, valamint a megszüntetés okairól értesíteni kell a Hivatalt. A döntés akkor válik hatályossá, ha a Hivatal három héten belül nem emel kifogást a döntés ellen. A Hivatal abban az esetben jogosult kifogást emelni a döntés ellen, ha kétséges
a) a kinevezett személy szakmai függetlensége, vagy
b) a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartása a megbízatás idő előtti megszüntetése során.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a Hivatalnál kezdeményezhetnek hatósági ellenőrzést a felügyelő testület döntése tárgyában megbízatásuknak a tevékenységek szétválasztására vonatkozó követelmények megsértésével történt idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a felügyelő testület a tevékenységek szétválasztására vonatkozó követelmények megsértésével szüntette meg az érintett személy megbízatását, jogosult a 119. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására.
121/D. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó testület tagjait úgy kell kinevezni, hogy
a) a tagok többsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya létesítését megelőzően három évig nem volt - a szállítási rendszerüzemeltető és a 140/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyes kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja, nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban - a szállítási rendszerüzemeltető és a 140/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyes kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító részvényesével, továbbá nem rendelkezett semmilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel e vállalkozásokban,
b) a tagok kisebbsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya létesítését megelőző fél évig nem volt a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja.
(2) Amennyiben a szállítási rendszerüzemeltetőnél a társaság operatív irányítását nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó vezetőre az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmények vonatkoznak.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnését követő négy évig nem lehet - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja, nem állhat munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító részvényesével, továbbá nem rendelkezhet semmilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel e vállalkozásokban.
121/E. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó vezetőjének vagy testülete tagjának, továbbá bármely munkavállalójának nem lehet társasági részesedése, sem egyéb érdekeltsége - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozásban, annak bármely tagvállalatában vagy irányító részvényesében, nem lehet e társaságok vezető tisztségviselője, nem létesíthet e gazdasági társaságokkal munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá semmilyen üzleti kapcsolatot, valamint nem részesülhet e társaságoktól pénzügyi juttatásban vagy más előnyben.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja, továbbá bármely munkavállalója díjazását, munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem szállítási rendszerüzemeltetési tevékenységének eredményességétől függően meghatározni.
121/F. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető nem részesülhet pénzügyi juttatásban vagy más előnyben a vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatától.
(2) A vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint a szállítási rendszerüzemeltető anyavállalata nem nyújthat szolgáltatást és nem kölcsönözhet munkaerőt a szállítási rendszerüzemeltető részére, továbbá nem jogosult munkaerőt kölcsönözni a szállítási rendszerüzemeltetőtől.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető diszkrimináció-mentes és a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatásokat nyújtani a vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az anyavállalata számára, amennyiben e szolgáltatások azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhetők és nem korlátozzák a versenyt.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak, így különösen is a szállítási rendszerüzemeltető által a vertikálisan integrált vállalkozás részére nyújtandó hitel feltételeinek meg kell felelniük a piaci feltételeknek. A szállítási rendszerüzemeltető köteles e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezetni, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
(5) A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges. A Hivatal jóváhagyja a megállapodást, amennyiben az megfelel a piaci feltételeknek.
(6) A szállítási rendszerüzemeltető a vállalati identitásában, kommunikációjában, márkajelzésében és a telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált vállalkozástól.
(7) A szállítási rendszerüzemeltető nem köthet szerződést a vertikálisan integrált vállalkozáséval azonos tanácsadókkal, illetve az Sztv. szerinti szállítókkal az informatikai és biztonsági rendszerek bevezetésére és karbantartására, informatikai és biztonsági berendezéseit nem oszthatja meg a vertikálisan integrált vállalkozás egyetlen tagvállalatával sem, továbbá a könyvvizsgálati feladatok ellátásával nem bízhatja meg a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalata könyvvizsgálóját.
121/G. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető a vertikálisan integrált vállalkozástól függetlenül, önállóan jogosult és köteles:
a) dönteni a szállítórendszer üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről,
b) dönteni a finanszírozási forrásairól, így különösen is hitelt felvenni és tőkét emelni,
c) meghatározni a napi tevékenységeire, a hálózatüzemeltetésre és a 10 éves fejlesztési javaslat előkészítésére vonatkozó versenymagatartását,
d) teljesíteni az e törvényből fakadó kötelezettségeit.
(2) A vertikálisan integrált vállalkozás köteles a szállítási rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátani a felügyelő testület által jóváhagyott jövőbeli beruházások megvalósításához, illetve a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A szállítási rendszerüzemeltető köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(3) A vertikálisan integrált vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely a szállítási rendszerüzemeltetőt akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében.
121/H. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetőnél a megfelelési program végrehajtását a felügyelő testület által kijelölt megfelelési ellenőr ellenőrzi. A megfelelési ellenőr természetes vagy jogi személy is lehet.
(2) A megfelelési ellenőr kijelölését, a megbízatásának időtartamát és feltételeit a Hivatallal jóvá kell hagyatni. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányára tekintettel tagadhatja meg.
(3) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelő testület a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelő testület köteles megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben azt a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányára tekintettel kérte.
(4) Megbízatása alatt a megfelelési ellenőr nem létesíthet a vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával vagy irányító részvényesével üzleti kapcsolatot, munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá nem lehet semmilyen érdekeltsége e vállalkozásokban. A 121/C-E. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a megfelelési ellenőrre is.
(5) A megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait külön jogszabály határozza meg.”
43. § A GET. 123. § (4)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Földgáz, illetve villamos energia termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló (a továbbiakban: irányító) részvényes a szállítási rendszerüzemeltetőben, illetve annak irányító részvényesében kizárólag irányítást nem biztosító részesedést szerezhet. A részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 121/A. §-ban rögzített rendelkezést.
(5) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(6) A Hivatal a (2) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti, továbbá, ha annak végrehajtása a Hivatalhoz a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértésére vezetne. A Hivatal megtagadja a (4) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés jóváhagyását, ha az nem felel meg az ott rögzített követelményeknek. A Hivatal megtagadja az (5) bekezdésben meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a 128. § szerinti eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként a szállítási rendszerüzemeltető nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.
(7) A részesedésszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a Hivatal (1) bekezdésben meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolása, vagy a (2) és a (4)-(5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulása hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.
(8) A Hivatalhoz - a szerződés vagy a jognyilatkozat eredeti példányának vagy közjegyző által hitelesített másolatának csatolásával - be kell jelenteni a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedői engedélyes vagy jogutódja vonatkozásában biztosított elővásárlási jog létesítését, módosítását, illetve megszűnését.”
44. § A GET. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiszervezés engedélyezése során a Hivatal nem hagyhat jóvá olyan ügyletet, amely azt eredményezi, hogy a működési engedélyben meghatározott alaptevékenységek végzése, vagy a karbantartás és az üzemzavar elhárítás irányítása, továbbá a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálat kikerül az engedélyes saját szervezetéből, vagy azt, hogy a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg az e törvény 4. §-ában rögzített követelményeknek.”
45. § (1) A GET. 127. §-a a következő cs) ponttal egészül ki:
[127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„cs) jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, a szállítási rendszerüzemeltető által a vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az anyavállalata részére nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 83/B. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat;”
(2) A GET. 127. § d)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„d) jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, illetve a földgáztároló által benyújtott megfelelési programokat, és azok módosításait, jóváhagyja az éves megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését;
e) ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, üzletszabályzatokban, valamint a megfelelési programokban meghatározott kötelezettségek betartását, továbbá a 128. § szerinti eljárásban ellenőrzi a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését;
f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat;”
(3) A GET. 127. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„k) rendszerfelügyeleti tevékenysége során
ka) felülvizsgálja és jóváhagyja a 81. § (2) bekezdése szerinti, a tervezéshez szükséges adatbázist,
kb) ellenőrzi - a szállítási rendszerüzemeltető által beterjesztett - a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési javaslatot, vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel való összhangját,
kc) folyamatosan figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását,
kd) a földgázelosztó, illetve a földgáztároló által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére jogosult pályázatot meghirdetni és elbírálni,
ke) a 83/B. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles pályázatot kiírni;”
(4) A GET. 127. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozás átalakulását, szétválását, más földgázipari vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;”
(5) A GET. 127. § x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„x) e törvényben foglaltak szerint kifogásolhatja a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja, továbbá a felügyelő testület tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, ideértve a díjazást is, valamint a megbízatása megszüntetését a szakmai függetlenséggel vagy a megbízatás idő előtti megszüntetése során a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatos kétség esetén, ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja megbízatásának idő előtti megszüntetésére a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával került-e sor, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését a függetlenség vagy a szakmai alkalmasság hiánya esetén;”
46. § A GET. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadását megelőzően a Hivatal köteles az e § szerinti eljárásban ellenőrizni, hogy a kérelmező megfelel-e a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek. A Hivatal köteles továbbá folyamatosan figyelemmel kísérni a szétválasztási követelmények teljesülését.
(2) A Hivatal lefolytatja a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését ellenőrző eljárást:
a) a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadását vagy meghosszabbítását megelőzően,
b) a szállítási rendszerüzemeltető bejelentése alapján, amennyiben a szállítási rendszerüzemeltető olyan tervezett jogügyletet jelent be a Hivatalnak, amely miatt szükségessé válhat a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt vizsgálata,
c) harmadik országból származó személy vagy személyek bejelentése alapján, amennyiben a harmadik országból származó személy vagy személyek olyan tervezett jogügyletet jelentenek be a Hivatalnak, amelynek eredményeként irányítást gyakorolnának a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett,
d) amennyiben a szállítási rendszerüzemeltető feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásokról szerez tudomást, amelyek a szétválasztási követelmények megsértéséhez vezethetnek, vagy amennyiben a Hivatal okkal feltételezi a szétválasztási követelmények megsértését,
e) az Európai Bizottság indokolással ellátott kérelmére.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak az olyan tervezett jogügyleteket, amelyek a szétválasztási követelményeknek való megfelelésének ismételt vizsgálatát tehetik szükségessé, így különösen is azokat, amelyek azt eredményeznék, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(4) A harmadik országból származó személy vagy személyek kötelesek a Hivatalnak bejelenteni az olyan tervezett jogügyleteket, amelyek azt eredményeznék, hogy irányítást gyakorolnak a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(5) A Hivatal köteles értesíteni az Európai Bizottságot a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését vizsgáló eljárás megindításáról, amennyiben arra azért került sor, mert valamely tervezett jogügylet azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási rendszerüzemeltető felett.
(6) A (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásban a Hivatal 4 hónapon belül köteles határozni a megfelelésről. Amennyiben a Hivatal e határidőn belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelelését megállapító határozatot hozott.
(7) A Hivatal nem állapíthatja meg a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését, ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese feletti irányítás harmadik országból származó személy vagy személyek általi megszerzése veszélyeztetné az ország, vagy más tagállam vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságát.
(8) A szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfeleléséről hozott határozatát a Hivatal annak indokaival együtt köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.
(9) A Hivatal döntése akkor válik jogerőssé, ha az Európai Bizottság az értesítést követő 2 hónapon belül, illetve - amennyiben az Európai Bizottság a 715/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdése alapján kikérte az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét, vagy a 2009/73/EK irányelv 11. cikk (6) bekezdése alapján az Ügynökség, az érintett tagállam, vagy az érdekelt felek véleményét - az értesítést követő 4 hónapon belül:
a) olyan véleményt ad ki, amelyben nem emel kifogást a megfelelés megállapításával kapcsolatban,
b) nem ad ki véleményt.
(10) Amennyiben az Európai Bizottság nem a (9) bekezdés a) pontja szerinti véleményt adott ki, a Hivatal az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követő két hónapon belül köteles határozni a szállítási rendszerüzemeltető megfeleléséről. Döntése meghozatala során a Hivatal köteles figyelembe venni az Európai Bizottság véleményében foglaltakat, azzal, hogy nem állapíthatja meg a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését, ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese feletti irányítás harmadik országból származó személy vagy személyek általi megszerzése veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát. A Hivatal az Európai Bizottság véleményét a szállítási rendszerüzemeltető megfeleléséről hozott határozatával együtt köteles közzétenni.
(11) A szállítási rendszerüzemeltető megfeleléséről hozott határozatát a Hivatal köteles közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és köteles arról értesíteni az Európai Bizottságot.
(12) A szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztermelő, a földgázkereskedő, valamint az egyetemes szolgáltató köteles a Hivatal, illetve az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.”
47. § A GET. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal eljárására a villamos energiáról szóló törvényben foglalt - a Hivatal eljárására vonatkozó - általános szabályokat megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a 64. § (2) bekezdés, a 67. § (3) bekezdés, valamint a 127. § m) és n) pontjai szerinti eljárásokban a Hivatal ügyintézési határideje 45 munkanap, a 128. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásokban 4 hónap, a 128. § (10) bekezdése szerinti eljárásban pedig 2 hónap.”
48. § (1) A GET. 132. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[132. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„6. a rendszerüzemeltetők által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, valamint a szállítási rendszerüzemeltetőnél működő megfelelési ellenőr jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,”
(2) A GET. 132. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[132. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„44. a szállítási rendszerüzemeltető, valamint a szállítási rendszerüzemeltető ismételt súlyos kötelezettségszegése esetén a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlására más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,”
49. § (1) A GET. a következő 140/A. §-sal egészül ki:
„140/A. § (1) A 2009. szeptember 3-án földgázszállítási és rendszerirányítási engedéllyel egyaránt rendelkező engedélyes 2010. szeptember 30-ig köteles benyújtani a Hivatalhoz szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelmet. A szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadásával összefüggésben a Hivatal 2011. február 1-ig köteles lefolytatni a 128. § szerinti eljárást és a megfelelésről hozott határozatát legkésőbb 2011. március 1-ig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.”
(2) A GET. 140/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyes kivételével kizárólag olyan vállalkozás számára adható ki szállítási rendszerüzemeltetési engedély, amely nem része sem földgázipari, sem villamosenergia-ipari vertikálisan integrált vállalkozásnak, és amely felett nem rendelkezik irányítással földgáz, illetve villamos energia termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, vagy ilyen vállalkozások irányító részvényese. Az ilyen szállítási rendszerüzemeltető földgáz, illetve villamos energia termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozásban részesedést nem szerezhet.”
50. § (1) A GET. 3. § 3. és 45. pontjában, 10-13. §-aiban, 18. §-ában, 38. § (1) bekezdés e) pontjában, 67. § (1)-(3) bekezdéseiben, 69. §-ában, 72. § (2) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 89. § (8) bekezdésében, 91. § (1)-(3) bekezdéseiben, 93. § (1) bekezdésében, 94. § c) pontjában, 96. § (3) és (10) bekezdésében, 99. § (3)-(5) bekezdéseiben, 100. § (1)-(2) és (4) bekezdéseiben, 121. § (3) bekezdés k)-l) pontjaiban, 125. § (9) bekezdésében, 132. § 27. pontjában, 133. § (1) bekezdésében, és 143. § (5)-(6) bekezdéseiben a „földgázszállító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész lép.
(2) A GET. 48. § (4) bekezdésében, 81. § (1) és (6) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében, 87. §-ában és 121. § (3) bekezdés g) pontjában a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész lép.
(3) A GET. 77. § (2) bekezdés a) pontjában, 96. § (4) és (7) bekezdéseiben, 97/A. § (4)-(6) bekezdéseiben, 97/C. § (2)-(4) bekezdéseiben, 110. § (1)-(3) bekezdéseiben, 125. § (12)-(13) bekezdéseiben, 127. § r) pontjában, valamint 143. § (1)-(2), (4) és (8)-(10) bekezdéseiben a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „kijelölt szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész lép.
(4) A GET. 3. § 14. pontjában a „földgázszállító, a földgázelosztó vagy földgáztároló (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető)” szövegrész helyébe a „rendszerüzemeltető” szövegrész, 10. §-ában a „nyereséget” szövegrész helyébe az „eredményt” szövegrész, 20. § (4) bekezdésében és 71. § (5) bekezdésében a „földgázszállítóval” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetővel” szövegrész, 69. §-ában a „földgázszállítónál” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetőnél” szövegrész, 72. § (3) bekezdésében a „földgázszállítási engedélyes” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész, 73. §-ában az „az érintett földgázszállító és” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltető és az érintett” szövegrész, 96. § (5) bekezdésében az „az a földgázszállító vagy” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltető vagy az a” szövegrész, 96. § (6) bekezdésében a „rendszerirányítónak” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetőnek” szövegrész, 96. § (7) bekezdésében a „rendszerirányítónak” szövegrész helyébe a „kijelölt szállítási rendszerüzemeltetőnek” szövegrész, 97/C. § (6) bekezdésében és 110. § (3)-(4) bekezdéseiben a „rendszerirányítót” szövegrész helyébe a „kijelölt szállítási rendszerüzemeltetőt” szövegrész, 114. § (2) bekezdésében a „b)-i)” szövegrész helyébe a „c)-i)” szövegrész, a „10” szövegrész helyébe pedig a „25” szövegrész, 121. § (3) bekezdés a) pontjában a „2011” szövegrész helyébe a „2013” szövegrész, 121. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés b) és e) pontjában, valamint 132. § 18. pontjában a „földgázszállítási” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetési” szövegrész, 121. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés a) és c) pontjában a „földgázszállítói” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetési” szövegrész, 143. § (4) bekezdésében a „rendszerirányítónak” szövegrész helyébe a „kijelölt szállítási rendszerüzemeltetőnek” szövegrész, 143. § (7) bekezdésében a „rendszerirányítóval” szövegrész helyébe a „kijelölt szállítási rendszerüzemeltetővel” szövegrész, a „rendszerirányítási díj” szövegrész helyébe pedig a „szállítási rendszerüzemeltetési díj” szövegrész lép.
51. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 1-6. §-a, és 52. §-a 2010. július 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) E törvény 22-23. §-a és 46-47. §-a 2010. október 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 7. § (1) bekezdése, 8-21. §-a, 26. §-ának (2) bekezdése, 27-28. §-a, 29. §-ának (1) és (3) bekezdése, 30-45. §-a, 49. §-ának (2) bekezdése, 50. §-a, valamint 53-54. §-a 2011. március 3-án lép hatályba.
(5) E törvény 56. §-a 2011. március 3-án hatályát veszti.
(6) E törvény 7. § (1) bekezdése, 8-21. §-a, 26. §-ának (2) bekezdése, 27-28. §-a, 29. §-ának (1) és (3) bekezdése, 30-45. §-a, 49. §-ának (2) bekezdése, 50. §-a, valamint 53-54. §-a 2011. március 4-én hatályát veszti.
(7) Az e törvény 15. §-ával megállapított VET. 93. § (5) bekezdésében, az e törvény 43. §-ával megállapított GET. 123. § (4) bekezdésében, valamint az e törvény 56. §-ában foglalt rendelkezések nem érintik a hatálybalépésüket megelőzően szerzett részesedéseket.
(8) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a VET. 171. § (5), illetve (6) bekezdése alapján a Magyar Energia Hivatalhoz beadott és el nem bírált kérelmekre az e törvény 25. §-ával megállapított VET. 171. § (5), illetve (6) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az e törvény hatálybalépését megelőzően a VET. 171. § (5), illetve (6) bekezdése alapján a Magyar Energia Hivatal által hozott határozatokat az e törvény rendelkezései alapján szükséges módon a Magyar Energia Hivatal - kérelemre - 2010. március 31-ig módosítja.
52. § Hatályát veszti a Kt. 38. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „behozott kőolaj és” szövegrész, a 38. § (2) bekezdésében a „behozatalt követő” szövegrész, 38. §-ának (3) bekezdésének második mondata, a 38. § (4) bekezdésének második mondata, valamint a 43. § (1) bekezdésében az „a kőolaj és” szövegrész.
53. § Hatályát veszti a VET. 16. § e) és n) pontja, 101. § k) pontja, 102. § (1) bekezdése, valamint a 111. § (4) bekezdésében az „átviteli rendszerirányítóban, illetve” szövegrész.
54. § Hatályát veszti a GET. 3. § 41. pont a) pontjában a „rendszerirányítás” szövegrész, 15. §-ában az „a rendszerirányítóval,” szövegrész, 59. § (4) bekezdésében a „földgázszállítói vagy” szövegrész, 81. § (2) bekezdésében az „a rendszerirányító és” szövegrész, 82. § (1) bekezdésében a „2” szövegrész, 91. § (4) bekezdésében az „a rendszerirányító,” szövegrész, 96. § (3) bekezdésében az „a rendszerirányító,” szövegrész, a 105. § (1) bekezdés b) pontja, a 114. § (1) bekezdés b) pontja, a 121. § (1) bekezdés a) pontja, 121. § (2) bekezdésében a „ , rendszerirányítói” szövegrész, 121. § (3) bekezdés a) pontjában a „földgázszállítási vagy” szövegrész, 121. § (3) bekezdés f) pontja és h)-j) pontjai, 121. § (4)-(5) bekezdése, 121. § (6) bekezdésében az „és a rendszerirányító” szövegrész, 122. § (4) bekezdésében az „a rendszerirányítói,” szövegrész, 125. § (10) bekezdésében az „a rendszerirányító és” szövegrész, 132. § 30. pontjában a „vagy földgázszállítói” és az „a szállító-, és” szövegrészek, valamint 143. § (1) bekezdésében a „2010. július 1-jétől” szövegrész.
55. § Az e törvény 1-6. §-ai hatálybalépését követő 90. napig a Szövetség tagja megállapítja
a) a 2010. január 1. és e törvény hatálybalépésének napja közötti időszakban (e bekezdés alkalmazásában elszámolási időszak) általa behozott kőolaj és kőolajtermékre megfizetett,
b) az általa külföldön történő értékesítés céljából az elszámolási időszakban kiszállított kőolajtermék alapján levont,
c) az általa az elszámolási időszakban értékesített, a Kt. 3. §-ának (2) bekezdésében megjelölt kőolajtermékek árában foglalt,
d) az általa a Kt. 4. §-a (1) bekezdése a)-d) pontjainak, illetve (2)-(3) bekezdésének az e törvény hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos szövegében meghatározott célra az elszámolási időszakban értékesített kőolajtermékre tekintettel visszaigényelt
tagi hozzájárulás egyenlegét. Az így meghatározott egyenleg (e bekezdés alkalmazásában egyenleg) az e törvény hatálybalépését követő 90. napot magába foglaló hónapra vonatkozó nyilatkozat alapján kiszámított tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget növeli vagy csökkenti. A tag és a Szövetség közötti egyenleg pénzügyi rendezése részletekben is történhet írásban kötött megállapodásban rögzített határidők felállításával.
56. § (1) A GET. 123. § (4)-(6) bekezdései helyébe a következő (4)-(8) bekezdések lépnek:
„(4) Földgáz, illetve villamos energia termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló (a továbbiakban: irányító) részvényes a földgázszállítóban, a rendszerirányítóban, illetve azok irányító részvényesében kizárólag irányítást nem biztosító részesedést szerezhet. A részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges a földgázszállítóban, a rendszerirányítóban, illetve azok irányító részvényesében történő olyan részesedésszerzéshez, amelynek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást a földgázszállító, a rendszerirányító, illetve azok irányító részvényese felett. A harmadik országból származó személy köteles az ilyen tervezett részesedésszerzést a Hivatalnak bejelenteni.
(6) A Hivatal a (2) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási, rendszerirányítási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti, továbbá, ha annak végrehajtása a Hivatalhoz a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértésére vezetne. A Hivatal megtagadja a (4) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés jóváhagyását, ha az nem felel meg az ott rögzített követelményeknek. A Hivatal megtagadja az (5) bekezdés szerinti részesedésszerzés jóváhagyását, ha annak megvalósulása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.
(7) A részesedésszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a Hivatal (1) bekezdésben meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolása, vagy a (2) és a (4)-(5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulása hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.
(8) A Hivatalhoz - a szerződés vagy a jognyilatkozat eredeti példányának vagy közjegyző által hitelesített másolatának csatolásával - be kell jelenteni a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedői engedélyes vagy jogutódja vonatkozásában biztosított elővásárlási jog létesítését, módosítását, illetve megszűnését.”
(2) A GET. 127. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozás átalakulását, szétválását, más földgázipari vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást a földgázszállító, a rendszerirányító, illetve azok irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;”
57. § E törvény II. és III. fejezete a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az irányelv V. fejezete;
b) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az irányelv IV. fejezete.
