1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:]
„f) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;”
2. § A Hpt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kizárólag hitelintézet jogosult]
„a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,”
3. § A Hpt. 80. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
„g) olyan központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében lévő, rendhagyó zálogként elhelyezett összeg vagy rendhagyó zálogba adott betét, az adott központi kormány, központi bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kitettségre, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,”
4. § A Hpt. 81. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását nem mutatja ki elkülönítetten, akkor a Felügyelet az alábbi módszerek egyikét engedélyezheti:]
„b) a hitelintézet sztenderd módszer szerint nem nulla százalékos súlyozású rendhagyó zálogba adott értékpapírral fedezett követelésekre vonatkozó hitelezésikockázat-mérséklési eljárást alkalmaz.”
5. § A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő vállalkozás által elhelyezett,”
[betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.]
6. § A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzkölcsönnyújtás]
„c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet;”
7. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„54. garanciaalap: tőkepiaci ügyletek teljesítésének biztosítékaként szolgáló olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez a rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál,”
(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, rendhagyó zálogjog alapítására irányuló, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,”
(3) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 141. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„141. bankgarancia: hitelintézet által nyújtott garancia”
(4) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott vállalkozás,”
8. § A Tpt. 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen zálogjog, rendhagyó zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás, bűnügyi zárlat, Ptk. vagy Gt. szerinti jogi személy alapítási és egyéb szervezeti eljárásához kapcsolódó pénzügyi kötelezettség teljesítése - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Több jogcím egyidejű fennállása esetén a jogcím bejegyzésének időpontja az irányadó.”
9. § A Tpt. 168. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.”
10. § A Tpt. 266/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával, legfeljebb ötéves időtartamra ingatlanértékelő természetes személyt, illetve ingatlanértékelő szervezetet - egyidejűleg megnevezve az alkalmazásában álló, az értékelést ténylegesen végző természetes személyt - bíz meg. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő Ptk. 5:92. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”
11. § (1) A Tpt. 271. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében a hitel fedezeteként rendhagyó zálogjogot alapítani.”
(2) A Tpt. 271. §-ának (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az alapkezelő
a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint
b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha a rendhagyó zálogjog alapításának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésőbb a rendhagyó zálogjog érvényesítésével egyidejűleg hozzájáruljon, jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére rendhagyó zálogjogot alapítani.
(5) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére rendhagyó zálogjogot alapítani.
(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlanberuházások összértékének ötven százalékáig ingatlanfinanszírozás, ingatlanberuházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, ha ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén,
c) rendhagyó zálogjogon, vagy
d) jelzálogjogon
túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat.
(7) Az alapkezelő jogosult nyilvános ingatlanértékesítési pályázatokon az ingatlanalap nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, rendhagyó zálogjogot, bankgaranciát a pályázat kiírója javára, a pályázat kiírásának megfelelően rendelkezésére bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan az alap számára az általános szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülő bánatpénz vagy rendhagyó zálogjog összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlanértékelő által meghatározott forgalmi értékének húsz százalékát.”
(3) A Tpt. 271. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A rendhagyó zálogjog tárgyát képező, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.”
12. § A Tpt. 273. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hitelfelvétel biztosítékaként rendhagyó zálogjoggal terhelt vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.”
13. § A Tpt. 295. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve a rendhagyó zálogjoggal terhelt értékpapírok esetét. A nem érvényesített rendhagyó zálogjog tárgyát képező értékpapírokat kizárólag a letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.”
14. § A Tpt. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, rendhagyó zálogjog alapítását írja elő. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, a rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minősül.
(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóház, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is a rendhagyó zálogjogra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközből történő közvetlen kielégítés esetén az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
15. § A Tpt. 350/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában rendhagyó zálogjog alapítását írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minősül.
(2) Az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
(3) A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
(4) Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközből történő közvetlen kielégítés esetén a központi értéktár ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
16. § A Tpt. 350/F. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„350/F. § (1) A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, rendhagyó zálogjog alapítását írja elő. A központi szerződő fél szabályzatában rögzített módon, a rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minősül.
(2) A központi szerződő fél szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
(3) A központi szerződő fél ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is a rendhagyó zálogjogra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközből történő közvetlen kielégítés esetén a központi szerződő fél ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
17. § (1) A Tpt. 353. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 346. §-ban, illetve a 350/F. §-ban meghatározott biztosíték és rendhagyó zálogjog tárgya.”
(2) A Tpt. 353. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott rendhagyó zálogjog tárgya.”
18. § A Tpt. 403. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. megbízottért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.”
19. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya nem terjed ki:]
„i) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon jogalanyok tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy technikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak,”
20. § (1) A Bit. 3. § (1) bekezdése 36. pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén]
„ab) a vállalkozás szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;”
(2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;”
(3) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„69. vállalkozás: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;”
21. § A Bit. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok hozhatnak létre és működtethetnek.”
22. § A Bit. 35. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet]
„c) vállalkozással munkaviszonyban álló, a vállalkozás vezetőinek körébe nem tartozó természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez,”
23. § A Bit. 36. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy, illetve vállalkozás számára nyilvántartási számot állapít meg.
(3) Ugyanazon természetes személy, illetve vállalkozás részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, illetve vállalkozás nem kaphatja meg.
(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, illetve vállalkozás nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)-g) alpontjában és 1. B) pontja b)-f) alpontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.”
24. § A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:]
„a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon vállalkozás cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,”
25. § A Bit. 38. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki]
„b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 5 éves munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató vállalkozásnál legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be, és”
26. § (1) A Bit. 41. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a közvetítői tevékenységgel vállalkozást bízott meg, ennél a vállalkozásnál közvetítői tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.
(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet, - független biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozásnál, illetve az e vállalkozással egyéb jogviszonyban álló vállalkozáson belül - aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.
(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel vállalkozást bízott meg, akkor erről a vállalkozásról, illetve az ennél a vállalkozásnál közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
(2) A Bit. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A biztosításközvetítő természetes személy, vállalkozás és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy köteles a nyilvántartást vezető biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését igazolni.”
27. § A Bit. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alkuszi tevékenységet végző vállalkozás ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.”
28. § (1) A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás, illetve e vállalkozással megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.”
(2) A Bit. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyeleti nyilvántartásba vételre kötelezett, biztosításközvetítést végző természetes személy a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy nevét, címét, a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vett természetes személy vállalkozás keretében végzi tevékenységét, az igazolvány tartalmazza a vállalkozás nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) is.”
29. § A Bit. 49. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel vállalkozást bízott meg, ennél a vállalkozásnál közvetítő tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.
(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel vállalkozást bízott meg, akkor erről a vállalkozásról, illetve az ennél a vállalkozásnál közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
30. § A Bit. 51. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy vállalkozás végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontja tartalmazza. A szaktanácsadó természetes személy, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nevét, illetve a vállalkozás nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1.C) b)-d) alpontjának, valamint az 1.D) b) és c) alpontjának adatait a Felügyelet honlapján nyilvánosságra hozza.
(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, vállalkozás és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként és évente legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”
31. § A Bit. 52. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Vállalkozás esetében a biztosítási szaktanácsadás folytatásának feltétele, hogy a vállalkozás korábban nem állt, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.
(2) Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató vállalkozásnál, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a természetes személy járhat el, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítő tevékenységet folytató vállalkozásnál, vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
c) az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
32. § A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]
„b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;”
33. § A Bit. 87. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki]
„c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
34. § A Bit. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki]
„c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
35. § A Bit. 89. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki]
„b) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
36. § A Bit. 116. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó vállalkozásnál rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.”
37. § A Bit. 135. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:]
„b) a vállalkozásnak, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot - ingatlanzálogjog, hitelintézet által nyújtott garancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok - tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 136. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,”
38. § A Bit. 136. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve]
„c) OECD- vagy EGT-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás,”
[által kibocsátott eszközben kell lennie.]
39. § A Bit. 5. számú mellékletének helyébe e törvény Melléklete lép.
40. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. §-a (2) bekezdésének 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„44. letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve a rendhagyó zálogjog tárgyának kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,”
41. § A Bszt. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. megbízottért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.”
42. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. §-a (1) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;”
(2) A Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„54. vállalkozás: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;”
43. § A Vbit. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó vállalkozásnál rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.”
44. § A Vbit. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvek betartásával kell eljárni:]
„b) a vállalkozásnak, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot - ingatlanzálogjog, hitelintézet által nyújtott garancia, biztosítás vagy egyéb biztosítékok - nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök,”
45. § A Vbit. 76. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve]
„c) OECD-tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás,”
[által kibocsátott eszközben kell lennie.]
46. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;”
(2) A Gfbt. 3. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az a gépjármű telephely szerinti országától eltérő tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;”
(3) A Gfbt. 3. §-a 33. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
33. telephely szerinti ország: az az ország]
„b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;”
47. § A Gfbt. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű és a szerződés alább felsorolt adatait:]
„a) a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);”
48. § A Gfbt. 47. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:]
„n) a 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében - jogának vagy jogos érdekének érvényesítése céljából, indokolt körben - bármely természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett.”
49. § A Gfbt. 51. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés, és a káresemény alább felsorolt adatait:]
„a) a szerződő üzemben tartó, illetve a 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);”
50. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fizetési számlaszerződésre, fizetési számlakövetelésre a Polgári Törvénykönyvben foglalt bankszámlaszerződésre, bankszámla-követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlára befolyó pénzeszközöket nem használhatja.”
51. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1-50. § és az 52. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 51. § (6) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.
(4) Az 51. § (10) és (13) bekezdése 2010. május 15-én lép hatályba.
(5) Ez a törvény 2011. július 31-én hatályát veszti.
(6) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 35. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzeszközt - lebonyolított fizetési művelethez közvetlenül kapcsolódó, a kedvezményezettel szemben a pénzforgalmi szolgáltató által érvényesíthető jutalékok, díjak és egyéb költségek mértéke nem haladhatja meg a fizetési művelet teljesítésének fedezetét biztosító fizetési számlára vagy hitelkeretre terhelt összeg két százalékát.”
(7) Nem lép hatályba az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 165. §-a.
(8) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdésben megjelölt társaság európai léginavigációs szolgáltatással összefüggő együttműködés keretében létrejövő gazdasági társaságban kisebbségi vagy többségi tulajdonrészt szerezhet, valamint gazdasági társaságot alapíthat.”
(9) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 11. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedéseket - a 12-13. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján - a helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg.”
(10) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.”
(11) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49. § (4) bekezdésében a „nyugdíjat, a családi pótlék jövedelemnek minősülő megosztott részét” szövegrész helyébe a „nyugdíjat” szöveg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (4) bekezdés h) pontjában a „nem viselő járandóságokat” szövegrész helyébe „nem viselő járandóságot” szöveg, a „családi pótlékot” szövegrész helyébe az „anyasági támogatást” szöveg, 3. számú melléklet F) pont b) alpontjában az „A családi pótlékot, anyasági támogatást” szövegrész helyébe az „Az anyasági támogatást” szöveg, a „részére családi pótlékot, anyasági támogatást” szövegrész helyébe a „részére anyasági támogatást” szöveg lép, továbbá hatályát veszti az Art. 3. számú melléklet F) pont b) alpontjában a „, továbbá a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő házastárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről vagy arról, hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe” szövegrész.
(12) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXIII. törvénynek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 13. § (1) bekezdés g) pontját megállapító 7. § (1) bekezdésében a „2710 19 41 vámtarifaszámú” szövegrész „2710 19 41 és 2710 19 45 vámtarifaszámú” szöveggel lép hatályba.
(13) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 3. számú melléklet A) pont 13. alpontjában az „olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén vagy a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére” szövegrész helyébe a „külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére” szöveg lép.
(14) A Taotv. 3. számú melléklet B) pontja a következő új 15. alponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36. vagy 38. pontja alapján került sor.”
(15) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32/B. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás - a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján - nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 8 munkanapon belül - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.”
(16) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében a „föld alatti tárolóban tárolt” szövegrész helyébe a „föld alatti tárolóban tárolt, illetve föld alatti tárolóteret üzemeltető földgáztárolóval kötött szerződés alapján tároltatott” szöveg lép.
(17) 2010. április 1-jén hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja.
(18) A Taotv. - e törvénnyel megállapított - 3. számú melléklet B) pont 15. alpontját a 2010-ben kezdődő adóévben adott - felsorolt - juttatásokra kell alkalmazni.
52. § A 2010. december 31-ig alapított óvadék esetén - a követelés, illetve az alapul szolgáló jogviszony fennállásáig - a Ptk.-nak az óvadék alapításakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
53. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 11. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Hivatalos közbeszerzési tanácsadóként nem járhat el az, aki az adott eljárásban átláthatósági biztosként jár el.”
(2) A Kbt. a következő új alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki:
„Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos
11/A. § (1) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítése érdekében az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodást köthet, amelyben az adott közbeszerzési eljárás valamennyi ajánlattevője is részt vesz.
(2) Az átláthatósági megállapodás alapján - az átláthatósági biztos által nyújtott monitoring szolgáltatás révén - a felek előmozdítják a teljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak előkészítését is), valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosság követelményének érvényesülését.
(3) Az ajánlatkérő az átláthatósági megállapodást a (részvételi) dokumentációban, ennek hiányában az ajánlattételi (részvételi) felhívásban köteles közzétenni, ebben az esetben az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) nyilatkozattal köteles azt elfogadni.
(4) Az átláthatósági biztos a jogszabályok betartása és a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a közbeszerzési eljárás (ideértve annak előkészítését is) valamennyi iratába betekinthet, valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, a közbeszerzési eljárásban részt vevőktől a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tájékoztatást kérhet. Ha az átláthatósági biztos tevékenysége során jogszabálysértést tapasztal, erre haladéktalanul, írásban is felhívja a felek figyelmét.
(5) Az átláthatósági biztos büntetlen előéletű személy lehet, e feltételt az érintett a megbízását megelőzően, a jogviszony alatt pedig a Közbeszerzések Tanácsa felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartását a Közbeszerzések Tanácsa vezeti. A Közbeszerzések Tanácsa a honlapján közzéteszi az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek családi nevét és utónevét vagy utóneveit, elérhetőségi címét (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail) és nyilvántartási számát.
(6) Nem járhat el az adott közbeszerzési eljárásban átláthatósági biztosként, aki
a) az ajánlatkérővel, illetőleg az ajánlattevővel (e § alkalmazása során ideértve a részvételre jelentkezőt is), valamint az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójával, illetve erőforrást biztosító szervezetével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a megállapodás megkötését megelőző öt évben ilyen viszonyban állt,
b) aki az átláthatósági megállapodás megkötésekor az ajánlatkérő vezetője, vezető állású munkavállalója, az ajánlatkérő felett irányító vagy ellenőrzési jogokat gyakorló személy, illetőleg az ajánlattevő tagja, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelőbizottságának tagja, vagy az azt megelőző öt évben az ajánlatkérő vezetője, vezető állású munkavállalója, az ajánlatkérő felett irányító vagy ellenőrzési jogokat gyakorló személy, illetőleg az ajánlattevő tagja, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelőbizottságának tagja volt,
c) aki az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő szervezetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik vagy tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az elmúlt öt évben,
d) az a)-c) pont szerinti személyek hozzátartozója.
(7) Ha az átláthatósági biztos közreműködése összeférhetetlenség vagy egyéb kizáró körülmény miatt az eljárás során válik kizárttá, az eljárás további részében nem vehet részt, az ajánlatkérő pedig másik átláthatósági biztossal köteles megállapodni. Az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodásban rögzített díját az ajánlatkérő viseli.
(8) Átláthatósági megállapodás megkötését jogszabály kötelezővé teheti.
(9) Az átláthatósági megállapodás tartalmi elemeit és részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza.”
(3) A Kbt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetén hatvanadik - napnál későbbi időpontban.”
(4) A Kbt. 350/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.”
(5) A Kbt. 327. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
[A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:]
„j) az átláthatósági biztos azzal az eljárással kapcsolatban, amelyben átláthatósági biztosként részt vesz vagy részt vett.”
(6) A Kbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 403/A. §-sal egészül ki:
„403/A. § A 2010. január 1-je és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló 2010. évi … törvény hatálybalépése között eltelt időszakban indított közbeszerzési eljárásban hozott döntés esetén nincs helye a jogsértés megállapításának azon a címen, hogy az eljárást nem elektronikus úton folytatták le, vagy annak egyes eljárási cselekményei nem elektronikus úton történtek.”
(7) A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következő új p) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„p) az átláthatósági megállapodás megkötésének kötelező eseteit, az átláthatósági megállapodás e törvényben nem szabályozott tartalmi elemeit, az átláthatósági biztosi tevékenység végzésének feltételeit, továbbá az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartásának Közbeszerzések Tanácsa általi vezetésének rendjét.”
(8) A Kbt. 5. § (2) bekezdésében a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 17/C. § (1) bekezdésében a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 96. § (2) bekezdésében az „A törvény harmadik része szerinti eljárásokban, ha” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, a 96/B. § (3) bekezdésében az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül, a törvény harmadik része szerinti eljárásban a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja” szövegrész helyébe a „faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja” szöveg, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdésében a „ha törvény másként nem rendelkezik” szövegrész helyébe a „a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. § d) pontjában meghatározott pénzügyi eszközökre kötött ügyletek kivételével, ha törvény másként nem rendelkezik” szöveg, a Kbt. 96/C. §-ában és 118. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „faxon vagy elektronikus úton” szöveg, 99/A. §-ában a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 132. §-ában az „elektronikus úton, vagy közvetlenül” szövegrész helyébe a „telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül” szöveg, 243. § c) pontjában az „és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység” szövegrész helyébe a „, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az átláthatósági biztos tevékenysége” szöveg, illetőleg a 2. § (2) bekezdése szerinti időpontban a 327. § (2) bekezdésének b) pontjában a „g) pontja szerinti szervezet” szövegrész helyébe a „g) pontja szerinti szervezet vagy j) pontja szerinti személy” szöveg lép.
(9) Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 68. §-ának a Kbt. 240. § (2) bekezdését, valamint 255. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése.
(10) Hatályát veszti
a) a Kbt. 1. § (2) bekezdése, 21. § (4) bekezdése, 55. § (2) bekezdése, 96/A. § (1) bekezdése, 102. § (6) bekezdése, 161/A. § (2) bekezdése, 317. § (2) és (4) bekezdése, 330/A. §-a, 347. § (3) bekezdése, 349. § (2) és (3) bekezdése, 350/A. § (2) bekezdése,
b) a Kbt. 96. § (2) bekezdésében az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásokban” szövegrész 96. § (4) bekezdésében az „, a törvény harmadik része szerinti eljárásban elektronikus úton” szövegrész, 323. § (2) bekezdésében a „, ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos tíz napon belül” szövegrész, 324. § (4) bekezdésében a „, ha az e törvény harmadik része szerinti eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos közbeszerzési ügyre irányul,” szövegrész, 325. § (2) bekezdésében a „vagy - ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a kérelmet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem olvasható formában nyújtották be,” szövegrész, 329. § (2) bekezdésében az „, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton” szövegrészek, 345. § (2) bekezdésében a „- ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik kizárólag elektronikus úton -” szövegrészek, 345. § (3) bekezdésében az „Az eljárásban - ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet.” szövegrész, 347. § (1) bekezdésében az „A keresetlevél - ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész, 347. § (2) bekezdésében és 350. § (6) bekezdésében a „- ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - elektronikus úton” szövegrész, 348. § (1) bekezdésében a „, ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, legkésőbb annak beérkezését követően öt, egyéb esetben” szövegrész, 348. § (3) és (5) bekezdésében, 348/A. § (5) bekezdésében a „- ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik -” szövegrész, 349. § (1) bekezdésében az „A fellebbezés - ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész, 350. § (5) bekezdésében „A keresetlevél - ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész,
c) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 108. § (3) bekezdése, 109. § (3) bekezdése, 110. § (4) bekezdése, 111. § (2) bekezdése, 112. § (1) és (2) bekezdése,
d) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény 9. §-a.
„5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai
1. A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:
A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a) neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő vállalkozás keretében végzi, akkor
da) ennek a vállalkozásnak a neve (a változások nyomon követésével),
db) a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc) a vállalkozásnál fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével),
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel (amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő.
B) A biztosításközvetítő vállalkozások nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve (kivéve az alkuszé), amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként.
C) A biztosítási szaktanácsadást végző, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása
a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytatja,
d) amennyiben biztosítási szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányítja, akkor
da) annak a biztosítási szaktanácsadó vállalkozásnak a neve, amelynek a szaktanácsadói tevékenységét irányítja,
db) a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc) a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése.
D) Biztosítási szaktanácsadó vállalkozások nyilvántartása
a) a biztosítási szaktanácsadást végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) a biztosítási szaktanácsadást végző vállalkozás nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytat.
2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával:
A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő vállalkozás keretében végzi, akkor
da) ennek a vállalkozásnak a neve,
db) a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc) a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,
g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő,
i) a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő természetes személytől bevont közvetítői igazolvány,
j) bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány.
B) A biztosításközvetítő vállalkozások nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása.”
