(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 143. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:]
„h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a tulajdonostársnak vagy a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen gyakorolható elővásárlási joga,”
(5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 145/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa. Az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostárs és a beköltözhetően értékesítendő lakóingatlan fekvése szerinti, külön törvény alapján elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat felhasználói nevének és jelszavának aktiválása az elővásárlási jog gyakorlását lehetővé tévő módon történik meg.”
(6) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 145/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs és települési önkormányzat valamennyi közzétett ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig, az utolsóként közzétett vételi ajánlat vonatkozásában pedig a licitnapló lezárásának napján 24 óráig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával, a közzétett vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát. Ha ugyanazon ingatlanra a tulajdonostársnak és a települési önkormányzatnak is elővásárlási joga áll fenn, és mindketten gyakorolni kívánják elővásárlási jogukat, a tulajdonostárs elővásárlási joga megelőzi a települési önkormányzat elővásárlási jogát. Az elővásárlási jog gyakorlására irányuló vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan közzéteszi az árverési hirdetményen.”
(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az előző vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja. A tulajdonostárs és települési önkormányzat a külön jogszabály szerinti elővásárlási jogát – a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltásáig – a vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat megtételével gyakorolhatja.”
(8) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig a tulajdonostárs vagy az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat megvette. Az árverési vétel tényét és az árverési vételár összegét a végrehajtó rögzíti az elektronikus árverési rendszerben, amelyet az automatikusan közzétesz az árverési hirdetményen.”
105. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jelzálogjog, valamint elidegenítési, illetve terhelési tilalom alapításához a zálogszerződés vagy az elidegenítés, illetve terhelés jogát kizáró szerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak, valamint az elidegenítési, illetve terhelési tilalomnak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.”
(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a következő kérelmekért is:]
„b) a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog és az elidegenítési, illetve terhelési tilalom tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”
106. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér
a) földterülete a rajta lévő felépítményekkel együtt,
b) a légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezései és eszközei, továbbá
c) a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények.”
107. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők. Jelzálogjog, valamint elidegenítési, illetve terhelési tilalom alapításához a zálogszerződés vagy az elidegenítés, illetve terhelés jogát kizáró szerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak, valamint az elidegenítési, illetve terhelési tilalomnak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a következő kérelmekért is:]
„b) a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog és az elidegenítési, illetve terhelési tilalom tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”
108. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok – a szerző személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog, valamint elidegenítési, illetve terhelési tilalom alapításához a zálogszerződés vagy az elidegenítés, illetve terhelés jogát kizáró szerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak, valamint az elidegenítési, illetve terhelési tilalomnak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.”
109. § (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 4. § (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv 142–143., 145–146. §-ainak” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a közös tulajdon megóvására, a szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadására, a szótöbbséggel hozott határozat hiányában történő bírósághoz fordulásra, a saját tulajdoni hányaddal való rendelkezés jogára, a tulajdonostárs elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jogára, valamint a közös tulajdon védelmére vonatkozó” szöveg lép.
(2) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 140. § (4) bekezdésében a „120. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést” szövegrész helyébe a „hatósági határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg lép.
(3) Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 2. § 14. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
110. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a zálogjogi nyilvántartás vezetésére, e körben a nyilvántartást működtető szervezetre, a működtetés feltételeire, a bejegyzésre (ideértve a változásbejegyzést és a törlést is) irányuló zálogjogi nyilatkozatok elektronikus formájára, a nyilvántartásból való lekérdezés módjára, és a zálogjogi nyilvántartás igénybevételének költségeire, annak megtérítésére, illetve térítésmentességére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet szerinti zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó átmeneti szabályokat rendeletben állapítsa meg.
111. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének, a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályait.
112. § A Ptk. hatálybalépését megelőzően alapított óvadékra – a követelés, illetve az alapul szolgáló jogviszony fennállásáig – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
113. § (1) A Ptk. hatálybalépése előtt a zálogjogi nyilvántartásba (a továbbiakban: korábbi zálogjogi nyilvántartás) bejegyzett jogokat, tényeket és adatokat a 110. § szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: új nyilvántartás) bejegyzett jogok, tények és adatok nem érintik, és a korábbi nyilvántartásba bejegyzett jogok az új nyilvántartásba bejegyzett jogokat megelőzik.
(2) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 47. § (7) bekezdése és 48/A. § (2) bekezdése szerint tett zálogjogi nyilatkozaton alapuló nyilvántartás szabályai szerint a korábbi zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jogok, tények és adatok az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjogoknak – a Ptk. 4:99. § (2)–(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő – nyilvántartásáról és ennek vezetéséről rendelkező külön törvény szerinti nyilvántartás részévé válnak.
114. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 12. § (2) bekezdés bd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vagyonfelügyelő – az adós bevonásával – külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:]
„bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki – a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően – érvényesít az adóssal, mint szerződéses engedményezővel szemben a kötelezett teljesítésének elmaradása miatt jogszavatossági vagy más, az engedményező helytállására irányuló igényt.”
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog]
„b) pénz, bankszámla-követelés, pénzpiaci eszköz, vagy sorozatban kibocsátott értékpapír elzálogosítása során a zálogtárgynak a Ptk. 4:112. § (4) bekezdése alapján más megfelelő biztosítékkal való helyettesítése és a Ptk. 4:112. § (5) bekezdése alapján történő kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.”
115. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:]
„n) az a pénzösszeg, amelyet az adós mint zálogjogosulti bizományos elkülönítve tartott vagy kezelt, és amelyről megállapítható, hogy a zálogjogosultat illeti meg, kivéve, ha a végrehajtás a zálogjogosultat a zálogjogosulti bizományossal szemben e jogviszony alapján megillető követelés iránt folyik.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/A. § Az adósnak vagy a rendhagyó zálogjog jogosultjának kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság mentesíti a végrehajtás alól a rendhagyó zálogjog tárgyaként nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mindaddig, amíg a rendhagyó zálogjog tárgya visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy a rendhagyó zálogjoggal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a vállalkozás nem a tagjával kötötte.”
(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn vagy – ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki – a zálogjogosulti bizományost (a továbbiakban együtt: zálogjogosult). Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.”
(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 127. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – tulajdonjogot szerez.
(2) Ha a zálogjogosulti bizományos az árverési vevő, tulajdonjogot a zálogjogosult szerez. Ha a zálogjogosulti bizományos több zálogjogosult javára jár el, a zálogjogosultak a követelésük arányában szereznek tulajdonjogot.”
(5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték egynegyedének megfelelő összeg fejében átveheti. Ha az átvevő a zálogjogosulti bizományos, a 127. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(6) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant. Ha az átvevő a zálogjogosulti bizományos, a 127. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 204/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„204/B. § A közjegyző a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [23/C. § (3) bekezdés], hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha a zálogszerződésben a felek a zálogtárgy legalacsonyabb eladási árában, illetve annak számítási módjában megállapodtak.”
(8) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 204/H. §-t követően a következő alcímmel és 204/I. §-sal egészül ki:
„A végrehajtás felfüggesztése
204/I. (1) Ha a zálogjogosult kielégítési joga gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása iránt eljárást indítottak, a kérelmet elbíráló bíróság a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése iránti eljárást felfüggesztheti.
(2) Ha a bíróság a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlását felfüggeszti, egyidejűleg a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése iránti eljárást is felfüggeszti.
(3) Ha a bíróság a zálogjogosult kielégítési joga gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása iránti kérelmet elutasítja, rendelkezik a végrehajtási eljárás folytatásáról.
(4) Ha a bíróság a kielégítési jog korlátozása iránti nemperes eljárásban a zálogjogosultat a kielégítési jognak meghatározott feltételek szerinti gyakorlására kötelezte, az egyszerűsített végrehajtási eljárást a határozatban foglaltaknak megfelelően kell folytatni.”
116. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„c) biztosíték: rendhagyó zálogként elhelyezett pénz – ideértve a zálogként elkülönített bankszámla követelést is –, illetőleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott átruházható értékpapír;”
117. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 34. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában:]
„a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű pénzen rendhagyó zálogjog alapítását. A pénzt a sportszövetségnek a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétől számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, a pénz a sportszövetséget illeti,”
118. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 11. § (2) bekezdésének d) és e) pontjában az „óvadék” szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogjog” szöveg, 11. § (2) bekezdésének d) pontjában az „óvadéki megállapodást” szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogjogra vonatkozó szerződést” szöveg, 11. § (3) bekezdésében, 38. § (5) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésének b) pontjában az „az óvadék” szövegrész helyébe az „a rendhagyó zálogjog” szöveg, 38. § (5) bekezdésében az „óvadékot” szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogjogot” szöveg, az „az óvadékból a Ptk. 271. §-a” szövegrész helyébe az „a rendhagyó zálogból a Ptk. közvetlen kielégítés jogára vonatkozó szabályai” szöveg, a „Ptk. 271. § szerinti jogaival” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közvetlen kielégítés jogával” szöveg, az „az óvadéki” szövegrész helyébe az „a rendhagyó zálogjogra vonatkozó” szöveg, a 40. § (4) bekezdésének b) pontjában a „Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „Ptk. kézizálogfedezet védelmére vonatkozó szabályok” szöveg, 49/A. § (5) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdésében, 49/D. § (1) és (2) bekezdésében a „Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a zálogjog megalapításához kötődő rangsor elvére vonatkozó rendelkezése szerinti” szöveg, 49/D. § (2) bekezdésében a „Vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 266. §)” szövegrész helyébe a „A Ptk. szerinti vagyont terhelő zálogjog” szöveg, 57. § (1) bekezdésének b) pontjában a „Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a zálogjog megalapításához kötődő rangsor elvére vonatkozó rendelkezése” szöveg, 58. § (5) bekezdésében az „óvadékot” szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogot” szöveg lép, a 12. § (3) bekezdésében az „, óvadékot” szövegrész hatályát veszti.
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 10. § (2) bekezdésének g) pontjában a „óvadék letétbe helyezése” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti rendhagyó zálogjog alapítása” szöveg lép.
(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésének harmadik mondatában és 87. § (1) bekezdésének b) pontjában az „óvadék” szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogjog” szöveg lép.
(4) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 31. § (1) bekezdésének b) pontjában a „251. § (3) bekezdése az irányadó” szövegrész helyébe a „rendelkezései az irányadók” szöveg lép, az „óvadékkal” és „(óvadék)” szövegrész hatályát veszti.
(5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 27. § (3) bekezdésében a „óvadékként” szövegrész helyébe a „zálogként” szöveg lép, 39. § (3) bekezdésében az „és óvadékból” szövegrész hatályát veszti.
(6) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének harmadik mondatában az „óvadékból” szövegrész helyébe a „zálogtárgyból” szöveg lép, 62. § (2) bekezdésében az „és óvadék” szövegrész hatályát veszti.
119. § A rendkívüli felújítási, javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítésére vonatkozó szabályt a haszonélvezetnek a Ptk. hatálybalépését követő megszűnése esetében lehet alkalmazni.
120. § A telki szolgalom elbirtoklás útján való megszerzésére az elbirtoklás megkezdésekor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
121. § A Ptk. telki szolgalom megszűnésére vonatkozó szabályát akkor kell alkalmazni, ha a szolgalmi jog gyakorlásának elmaradása vagy a szolgalom gyakorlásában való akadályozás tűrése a Ptk. hatálybalépését követően kezdődik meg.
122. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szerv határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (közérdekű vízvezetési szolgalmi jog).
(2) A vízügyi igazgatási szerv kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető (közérdekű vízhasználati jog).”
(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. § (1)–(3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.”
(3) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az e törvény 20. § (1) és (2) bekezdései alapján megállapított közérdekű vízvezetési szolgalmi jogot és közérdekű vízhasználati szolgalmi jogot, továbbá a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterület, illetve a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét mint jogi jelleget a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján (a település nevének és a helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba – külön törvény szerint – be kell jegyezni.”
123. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot közérdekű használati jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát (vagyonkezelőjét, használóját), amelyről a barlang nyílik, ez a jog terheli. A közérdekű használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba – a természetvédelmi hatóság jogerős hatósági határozata alapján – kell bejegyezni, illetve megszűnését követően törölni.”
124. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (1) bekezdésének második mondatában a „Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban a közérdekű használatra” szöveg lép.
125. § (1) A Ptk. és e törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően létrejött kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni.
(2) Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat érvényességéhez alakszerűséget kíván meg, a Ptk. hatálybalépése előtt ilyen alakszerűség nélkül tett jognyilatkozat érvényességét – ha ez a törvény eltérően nem rendelkezik – a korábbi jogszabályok rendelkezései szerint kell elbírálni.
126. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 165. §-t követően a következő alcímmel és 165/A. §-sal egészül ki:
„A bizalmi őrzés útján való teljesítés
165/A. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti letét útján való teljesítés céljából a közjegyző akkor jogosult pénz, értékpapír vagy más okirat bizalmi őrzésre történő átvételére, ha
a) annak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételei fennállnak, és
b) arra olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelyet a közjegyző korábban közokiratba foglalt.
(2) A közjegyző a pénz, értékpapír és okirat átvételéről jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti:
a) az átvétel alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszámát,
b) az átvétel helyét és idejét,
c) az átvett pénz pénznemét és mennyiségét, az értékpapír fajtáját, névértékét és mennyiségét, az okirat megjelölését és keltét,
d) az átadó nevét,
e) az átadó nyilatkozatát
ea) az átadott pénz, értékpapír és okirat rendeltetéséről,
eb) a bizalmi őrzés útján való teljesítés okáról,
ec) arról, hogy kíván-e azzal a kikötéssel élni, hogy a bizalmi őrzésben lévő pénzt, értékpapírt és okiratot csak akkor adja ki a közjegyző a jogosultnak, ha az az őt terhelő szolgáltatás teljesítését igazolja,
f) a jogosult nevét, kivéve, ha személye bizonytalan, és azt a letevő önhibáján kívül nem tudja megállapítani.
(3) A közjegyző az átvett pénzről, értékpapírról és okiratról az átadónak átvételi elismervényt ad és a Polgári Törvénykönyv letét útján való teljesítésre vonatkozó szabályai szerint jár el.”
127. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/A. § (1) Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Polgári Törvénykönyvnek az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újraindulására, valamint az elévülést megszakító eljárás során hozott végrehajtható határozatra vonatkozó rendelkezéseit, az eljárás eredménytelensége esetén a Polgári Törvénykönyvnek az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A békéltető testületi eljárásban nem lehet elévült követelést érvényesíteni. Az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni, arra a vállalkozásnak kell válasziratában hivatkoznia.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 31. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanács az eljárást megszünteti, ha]
„c) az eljárás folytatása lehetetlen vagy jogszabállyal ellentétes volna,”
128. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdés következő f) ponttal egészül ki:
[Az ügyvéd]
„f) letétbe helyezés útján való teljesítés céljából pénz, értékpapír vagy más okirat letéti kezelését végzi.”
(2) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 30. §-t követően a következő új 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ügyvédi letét átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. A letéti szerződésben fel kell tüntetni a letevő nyilatkozatát
a) az átadott pénz, értékpapír és okirat rendeltetéséről,
b) a letét útján való teljesítés okáról,
c) arról, hogy kíván-e azzal a kikötéssel élni, hogy a letétben lévő pénzt, értékpapírt és okiratot csak akkor adja ki az ügyvéd a jogosultnak, ha az az őt terhelő szolgáltatás teljesítését igazolja.
(2) Az ügyvéd az átvett pénzt, értékpapírt vagy más okiratot kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel. Egyebekben az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv letét útján való teljesítésre vonatkozó szabályai szerint jár el.”
129. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése esetén a Polgári Törvénykönyvnek az elévülés megszakítására, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Polgári Törvénykönyvnek az elévülés nyugvására vonatkozó szabályai irányadóak.”
130. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 11. § (5) bekezdésének második mondatában a „Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében foglaltak” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.
(2) Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. § (4) bekezdésében a „Ptk. szabályozása irányadó (Ptk. 337–338. §)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) egyetemleges kötelezettségre, illetve az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonyára vonatkozó szabályozása irányadó” szöveg lép.
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67. § (7) bekezdésének második mondatában a „külön jogszabályban, illetve a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. jogszabályból, bírósági, hatósági határozatból eredő kötelemre vonatkozó rendelkezéseit, és a külön jogszabályban” szöveg lép.
131. § (1) Ha a felek a fogyasztói szerződésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztói szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet fogyasztói szerződésre irányadó jog megállapítására vonatkozó szabályainak alkalmazása – jogválasztás hiányában – a magyar jog alkalmazására vezetne.
(2) Ha egy szerződés vagy a nyilvánosan megismerhetővé tett, illetve alkalmazásra ajánlott általános szerződési feltétel az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 93/13/EGK tanácsi irányelvet, vagy az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
132. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza
a) az egyes fogyasztói szerződések tekintetében – az Európai Unió kötelező jogi aktusainak végrehajtása érdekében – a fogyasztó ajánlati kötöttségének különös szabályait, a szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit és formáját, a szerződés kötelező tartalmai elemeit, a szerződés teljesítésének határidejét, a vállalkozás késedelmes teljesítése esetére irányadó szabályokat, a fogyasztót megillető különös elállási jogot és az elállás jogkövetkezményeit, az egyes jognyilatkozatok megtétele céljából formanyomtatványok alkalmazására, tartalmára és formájára vonatkozó különös rendelkezéseket, a jogszabály által előírt tájékoztatás megadására és a teljesítési határidő megtartására vonatkozóan a bizonyítási terhet, továbbá a jogválasztás korlátozására vonatkozó különös rendelkezéseket,
b) azokat a fogyasztói szerződéseket és lakásépítésre vonatkozó szerződéseket, amelyek esetén a jótállás kötelező, valamint az ilyen jótállás feltételeit.
133. § Felhatalmazást kap az építésügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért, az iparügyekért, az energiapolitikáért, az elektronikus hírközlésért, az agrárpolitikáért, a közlekedésért és a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejét.
134. § Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben – együttes rendelettel megállapítsa a fogyasztói adásvételi szerződéssel kapcsolatos szavatossági és jótállási igény vállalkozás általi intézésének szabályait.
135. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a közjegyzőnél be kell jelenteni. A közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint az általános meghatalmazásokról közhiteles nyilvántartást (általános meghatalmazások nyilvántartása) vezet. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás – ha az eltérően nem rendelkezik – valamennyi bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.
(3) Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a közjegyzőhöz és az eljáró bírósághoz is be kell jelenteni. A bírósághoz való bejelentés során az általános meghatalmazások nyilvántartásába való bejelentés megtörténtét igazolni kell.
(4) Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó megelőző rendelkezések az általános meghatalmazásra is megfelelően irányadók azzal, hogy a bíróság a meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálatához az általános meghatalmazások nyilvántartását elektronikus úton térítésmentesen megtekintheti.”
136. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 28. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Ptk.-nak a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a helytállási kötelezettségre a Ptk.-nak a kellékszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy elállásnak nincs helye.”
137. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.”
138. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/B. § (1) A felek képviselő útján is eljárhatnak.
(2) A vállalkozás a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely őt a békéltető testületek előtti eljárásban képviseletre általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás).
(3) Az általános meghatalmazást – a külön törvény rendelkezései szerint vezetett közhiteles nyilvántartásba vétel végett – be kell jelenteni.”
139. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E § alkalmazása során az általános meghatalmazásokról szóló külön törvény szerint vezetett elektronikus nyilvántartás szabályait nem kell alkalmazni.”
140. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni.”
141. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írásban meghatalmazott képviselő jogosult a közgyűlésen a tulajdonostárs helyett részt venni és jognyilatkozatot tenni. Az általános meghatalmazással rendelkező képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. A képviseletre egyebekben – ideértve az általános meghatalmazást is – a Ptk-nak a képviseletről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.”
142. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írásban meghatalmazott képviselő jogosult a közgyűlésen a tulajdonostárs helyett részt venni és jognyilatkozatot tenni. Az általános meghatalmazással rendelkező képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. A képviseletre egyebekben – ideértve az általános meghatalmazást is – a Ptk-nak a képviseletről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.”
143. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző az eljárás során átvett pénzt közjegyzői letétbe veszi. A közjegyzői letét kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket a közjegyző azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.”
(2) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezete a 36/M. §-t követően a következő alcímekkel és 36/N–36/U. §-okkal egészül ki:
„Általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának vezetése
36/N. § (1) A Pp. szerinti perek vitelére adott általános meghatalmazások és a Ptk. szerinti általános meghatalmazások (a továbbiakban együtt: általános meghatalmazás) elektronikus nyilvántartására (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara működteti. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az általános meghatalmazások fennállása bizonyításának megkönnyítése és ezzel a jogügyletek megkötésének egyszerűsítése, a polgári eljárások gyorsítása.
(2) A nyilvántartást
a) az általános meghatalmazást közokiratba foglaló közjegyző,
b) az általános meghatalmazásnak a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása tényének bejegyzése iránti eljárást lefolytató közjegyző,
(a továbbiakban együtt: közjegyző) a külön jogszabályban meghatározott részletes szabályok szerint vezeti.
(3) Az általános meghatalmazás a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.
(4) A nyilvántartás az abba bejegyzett általános meghatalmazás fennállását közhitelesen tanúsítja.
(5) Ellenkező bizonyításig a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásról vélelmezni kell, hogy az fennáll. Az általános meghatalmazás felmondásának vagy visszavonásának a nyilvántartásba történő bejegyzése esetén – ellenkező bizonyításig – azt kell vélelmezni, hogy az általános meghatalmazás nem áll fenn.
36/O. § (1) Az általános meghatalmazásnak a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása tényének bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. Az általános meghatalmazásnak a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell az általános meghatalmazást tartalmazó iratot.
(2) A kérelmet a meghatalmazó, ha
a) természetes személy, személyesen,
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a törvényes képviselője személyes eljárása útján
terjesztheti elő.
(3) A közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.
36/P. § Ha a közjegyző általános meghatalmazást foglal közjegyzői okiratba, az általános meghatalmazást a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a meghatalmazó kérelmére jegyzi be – az ezen alcím szerinti eljárásban – a nyilvántartásba.
36/Q. § (1) A közjegyző – alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatás nélkül – bejegyzi a nyilvántartásba az általános meghatalmazást, ha
a) az tartalmazza a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak a nyilvántartásban feltüntetendő adatait,
b) az tartalmazza a kizárt ügyek pontos megjelölését, amennyiben az általános meghatalmazást bizonyos ügyek tekintetében korlátozták,
c) az a törvény által meghatározott alaki szabályok szerint jött létre.
(2) A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül.
(3) A közjegyző a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait tartalmazó igazolást ad.
36/R. § (1) Az általános meghatalmazás felmondása vagy visszavonása akkor válik hatályossá, amikor ennek tényét bejegyzik a nyilvántartásba. Ha az általános meghatalmazás felmondására a meghatalmazott részéről kerül sor, a felmondás nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet – a 36/O. § (2) bekezdés szerint – a meghatalmazott is előterjesztheti.
(2) Ha a meghatalmazót vagy a meghatalmazottat a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, a gondnok köteles a gondokság alá helyezés tényét bejelenteni a közjegyzőnek. Ha a gondokoltnak a cselekvőképességét a bíróság azon ügycsoportok tekintetében korlátozta, amelyre az általános meghatalmazás nem terjed ki, a gondnoknak a bejelentést nem kell megtennie.
(3) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló vállalkozás által adott általános meghatalmazást visszavonta, ezt köteles bejelenteni a közjegyzőnek, és kérelmet előterjeszteni az iránt, hogy az általános meghatalmazás visszavonásának tényét a közjegyző jegyezze be a nyilvántartásba.
(4) A halotti anyakönyvi kivonat, vagy annak közjegyző által hitelesített másolata bemutatása mellett az általános meghatalmazás meghatalmazójaként vagy meghatalmazottjaként a nyilvántartásban szereplő személy halála tényét bárki bejelentheti a közjegyzőnél. A haláleset helye szerint illetékes jegyző a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követően ellenőrzi, hogy az elhunyt az általános meghatalmazás meghatalmazójaként vagy meghatalmazottjaként a nyilvántartásban szerepel-e; ha szerepel, a jegyző a halál tényéről értesíti a közjegyzőt.
(5) A (2) és (4) bekezdésben szabályozott bejelentés alapján a közjegyző az általános meghatalmazás megszűnésének tényét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba, kivéve, ha a meghatalmazót helyezte a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, és a gondnok az általános meghatalmazásra irányuló jognyilatkozatot utólag jóváhagyta. Egyébként a bejegyzés iránt kérelmet előterjesztő vagy az általános meghatalmazás megszűnését bejelentő számára a közjegyző kérelemre adja ki a bejegyzés tényéről szóló igazolást.
(6) A gondnok, a felszámoló és a haláleset helye szerint illetékes jegyző, amennyiben arra vonatkozó adat merült fel, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, a gazdasági társaság, vagy az elhunyt általános meghatalmazás meghatalmazója vagy meghatalmazottja, kérheti a közjegyzőtől, hogy tekintsen be a nyilvántartásba annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy az általános meghatalmazás a nyilvántartásban szerepel-e.
(7) Ha a közjegyző azt állapítja meg, hogy a felszámolási eljárás alá vont vállalkozás általános meghatalmazás alanya, a felszámoló kérelmet terjeszthet elő az iránt, hogy az általános meghatalmazás visszavonásának tényét a közjegyző jegyezze be a nyilvántartásba.
36/S. § A nyilvántartás tartalmazza:
a) az általános meghatalmazás tényét,
b) annak megjelölését, hogy perek vitelére, adott általános meghatalmazásról, vagy az ügyek vitelére adott általános meghatalmazásról van-e szó,
c) a meghatalmazó és a meghatalmazott
ca) természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyjának születési családi és utónevét,
cb) szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét, a szervezet nyilvántartását vezető hatóság elnevezését és nyilvántartási számát,
d) azokat az ügyeket, amelyekre az általános meghatalmazás hatálya nem terjed ki, ha ilyeneket az általános meghatalmazás tartalmaz,
e) az általános meghatalmazás írásba foglalásának módját,
f) a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját,
g) ha a meghatalmazás határozott időre szól, azt az időpontot, amikor a meghatalmazás hatályát veszti,
h) a visszavont vagy felmondott általános meghatalmazás esetében a visszavonás vagy felmondás tényét, az azt bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját,
i) bármelyik fél halála, vagy megszűnése folytán az általános meghatalmazás megszűnésének tényét, az azt bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
36/T. § (1) A nyilvántartásnak az általános meghatalmazásokra vonatkozó valamennyi adatát a bíróság, a közjegyző és a bírósági végrehajtó, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozóhatóság és az ügyészség tekintheti meg; részükre az országos kamara hozzáférést biztosít nyilvántartás ezen adataihoz.
(2) A nyilvántartásnak az ügyek vitelére adott általános meghatalmazásokra vonatkozó adatait az tekintheti meg, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott, a nyilvántartás adataihoz való hozzáférést biztosító azonosítóval. Azt, hogy az azonosító használata nem jogellenes, vélelmezni kell.
(3) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít
a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,
b) a nyilvántartásba történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,
c) a nyilvántartásból történő betekintésről, annak időpontjáról, a megtekintett adatokról, továbbá az (1) bekezdés szerinti betekintés esetén a betekintőről,
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról, a szolgáltatott adatok körének, a betekintő nevének és címének, a betekintési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(4) A napló adatait azok keletkezésétől számított 100 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(5) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt – bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.
36/U. § Az informatikai alkalmazás a visszavont, felmondott, vagy a fél halála folytán megszűnt határozatlan idejű meghatalmazásokra vonatkozó adatokat a megszűnés tényének bejegyzését követő 30 év elteltével, míg a fennálló általános meghatalmazásokra vonatkozó adatokat 100 év elteltével automatikusan törli a nyilvántartásból.”
(3) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. §-a a következő g)–h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
„g) rendeletben szabályozza az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának vezetése és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes szabályokat,
h) rendeletben szabályozza a közjegyzői nemperes eljárás során a közjegyzői letétkezelés részletes szabályait.”
144. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény a következő 40. §-sal egészül ki:
„40. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó fogyasztói szerződésekkel összefüggő reklámra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.”
145. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdés k) pontjában a „[Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)–(6) bek.]” szövegrész hatályát veszti.
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 52. § (5) bekezdésében az „engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328–330. §-ai)” szövegrész helyébe a „Ptk. szabályai szerinti szerződésen alapuló engedményezésnek” szöveg, a „Polgári Törvénykönyv 331. §-a” szöveg helyébe a „Ptk. jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján történő engedményezésre vonatkozó szabálya” szöveg lép.
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében a „hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „jóváhagyásával” szöveg, a „hozzájárulás” szövegrész helyébe a „jóváhagyás” szöveg lép.
(4) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. § c) pontjában a „[Ptk. 226. § (1) bek.]” szövegrész hatályát veszti.
(5) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pontjának második mondatában a „236. §-ának” szövegrész helyébe az „5:70. §” szöveg lép.
(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. § (2) bekezdésében az „érdekében” szövegrész helyébe a „nevében” szöveg, 45/A. § (1) bekezdésében az „az e törvényben és – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a” szövegrész helyébe az „a II. fejezetben, a 7. § (7) bekezdésében, a IV. és a IV/A. fejezetben, a 17/A–17/C. §-ban, valamint az ezek” szöveg lép.
(7) A gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről szóló 2001. évi LVI. törvény 4. § (6) bekezdésének első mondatában a „Ptk. 301. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, 4. § (6) bekezdésének második mondatában a „302–303. §-ában foglaltakra” szövegrész helyébe a „átvételi késedelemre vonatkozó szabályaira” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „Ptk. 232. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „pénztartozások után járó Ptk.” szöveg lép.
(8) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 177/A. § második mondatában a „Ptk. 328–330. §-ai” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.
(9) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 14. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(10) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 306/A. § (1) bekezdésének b) pontjában a „Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak vállalkozások között a késedelmi kamat mértékére, illetve a vonatkozó rendelkezésekben” szöveg, 340/A. § (4) bekezdésében a „200. §-a (2) bekezdésének” szövegrész helyébe a „tilos, illetve jóerkölcsbe ütköző szerződésekre vonatkozó rendelkezéseinek” szöveg lép.
146. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 61. § (2) bekezdésében és 64. § (2) bekezdésében a „ajánlattételre történő felhívásnak minősül [Ptk. 212. § (1) bekezdés]” szövegrész helyébe a „a Ptk. rendelkezései szerinti ajánlattételre történő felhívásnak minősül” szöveg lép.
(2) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 205. § (1) bekezdésében a „(Ptk. 215. §)” szövegrész hatályát veszti.
(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 43. § (1) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv 5:30. § (3) bekezdése” szöveg lép.
(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 59. § (6) bekezdésének első mondatában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(5) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 29. § (4) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg lép, a „(234–238. §)” szövegrész hatályát veszti.
(6) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 12. § (3) bekezdésében, 24. §-ában, 27. § (2) és (3) bekezdésében a „bizalmi őrzésbe” szöveg helyébe a „közjegyzői letétbe” szöveg lép.
147. § (1) Ha a biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján megszerzett dolog a kötelezett által lakott lakóingatlan, és annak szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző 6 hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték legalább 70%-ának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére.
(2) A vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az (1) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.
148. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza az utazási szerződések kötelező tartalmi elemeit, a vállalkozó és a megrendelő elállásának szabályait, az utazási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséért való felelősségre vonatkozó különös rendelkezéseket, továbbá egyes utazási szerződések tekintetében a szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit és formáját, valamint a szerződés teljesítése keretében alkalmazandó különös tájékoztatási szabályokat.
149. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza az üzletszerzőnek járó jutalék számításának módját, a jutalékköteles ügyleteket, a külön jutalékra jogosító szolgáltatásokat, a jutalék megfizetésének (visszafizetésének) feltételeit és a jutalékkal való elszámolás módját (az elszámolással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket).
150. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. § (8)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogadomány iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de – az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül – egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel fennálló, a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött a Ptk. szerinti garancia szerződés lehet. Olyan hitelintézettel kötött garancia szerződés, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.
(9) A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezetmegóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása – a költségvetésben szereplő (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelően – a végrehajtott kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhető. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9) bekezdése alapján a kutatási jogadományt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt.”
151. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 24. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Ha a bérlő a bérbeadó által közölt felmondást nyolc napon belül nem veszi tudomásul, a bérbeadó további hatvan napos határidőn belül fordulhat a bírósághoz.”
(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést – ha a felek másképpen nem állapodtak meg – írásban, cserelakás és a 24. § (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondhatja a hónap utolsó napjára; a felmondási idő azonban nem lehet rövidebb három hónapnál. Ha a bérlő a felmondást nyolc napon belül nem veszi tudomásul, a bérbeadó további hatvan napos határidőn belül fordulhat a bírósághoz.”
(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bérbeadó a felmondást nyolc napon belül nem veszi tudomásul, a bérlő további harminc napos határidőn belül fordulhat a bírósághoz.”
152. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdésének h) pontjában az „533. §-a” szövegrész helyébe a „takarékbetét-szerződésre vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (4) bekezdésében a „274. § (1) bekezdése szerinti egyszerű” szövegrész helyébe a „szerinti sortartásos” szöveg lép.
(3) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (2) bekezdésében a „közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593–596. §)” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek” szöveg lép.
(4) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 27. § (1) bekezdésének második mondatában a „Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a csereszerződésre vonatkozó szabályai” szöveg lép.
(5) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. § d) pontjában a „közüzemi szolgáltatás (Ptk. 388. §) esetén a közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás esetén a közszolgáltatási” szöveg lép.
(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény IV. fejezete címében, 13. § (1) bekezdésében a „közüzemi tevékenység” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „közüzemi tevékenységre” szövegrész helyébe a „közszolgáltatásra” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért” szöveg helyébe a „közszolgáltatásért” szöveg, a „közüzem” szövegrész helyébe a „közszolgáltató” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „közüzemi szolgáltatás” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás” szöveg, 1. számú mellékletének 26. pontjának bevezető szövegében a „közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást” szövegrész helyébe a „közszolgáltatást” szöveg lép.
(7) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (4) bekezdésének a) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép, a „(389–415. §)” és „(474–487. §)” szövegrész hatályát veszti.
153. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 16/A. § (2) bekezdésének bevezető szövegében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg lép.
(2) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. § (6) bekezdésében a „Ptk. 593–596. §-ai alapján” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti” szöveg lép.
(3) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § d) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 593–596. §-aiban meghatározottak szerinti” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közérdekű” szöveg lép.
(4) A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 7. § (3) bekezdésében a „közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül (Ptk. 593–596. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül” szöveg lép.
(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(6) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § b), f), g), n) pontjában, 6. § (2) bekezdésének h) pontjában, 30. §-ában, 37. §-át megelőző alcímében, 37–38. §-ban, 39. § bevezető szövegében és c) pontjában, 43. § (6) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésének a) pontjában, 49. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 50. § (1) bekezdésének bevezető szövegében és f) pontjában, 51. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában, 51. § (4) és (7) bekezdésében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg, 3. § q) pontjában a „közüzemi szolgáltatás” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás” szöveg, 43. § (3) bekezdésében, 52. §-át megelőző alcímében, 52. §-ában a „Távhő-szolgáltatási Közüzemi” szövegrész helyébe a „Távhő Közszolgáltatási” szöveg lép.
(7) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. § (1) bekezdésében a „takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti takarékbetét-szerződés” szöveg lép.
154. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:]
„b) azok a perek, amelyeket a közhatalom gyakorlása során okozott károk megtérítése iránt indítanak;”
155. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére – ideértve a hulladékkezelő létesítmények Ptk. szerinti környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait – is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti.”
156. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 69. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért, ha a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ptk.-ban meghatározott, alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a megbízott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.”
157. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, csökkentését, a bekövetkezett környezetkárosodások felszámolását – a külön törvényben meghatározott tájrendezést –, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.”
(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik]
„d) a környezetkárosodások elhárítására irányuló feladatok szervezése;”
(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 99. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt]
„b) kötelezze a környezeti kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.”
(4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A környezetvédelmi hatóság kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett környezetkárosodásokról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.”
(5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással okozott környezeti kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a károsult a Polgári Törvénykönyv szerinti általános kár megtérítése iránti igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben, az igényt a miniszter – a károsult erre vonatkozó és az igényérvényesítésre meghatározott határidőn belül tett nyilatkozata alapján – a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára érvényesítheti.”
(6) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosítás esetén az ügyész közérdekből keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel vagy mulasztással okozott környezeti kár megtérítése iránt. A megítélt kártérítést a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat részére kell megfizetni.”
158. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65. § (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetőt, károsítót]
„b) kötelezze a környezeti kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.”
(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Kt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.
(2) Károkozás esetén a károkozásért felelős személy elsősorban az eredeti állapotot köteles helyreállítani.”
159. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„KÁRFELELŐSSÉG”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 75. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vadkár és a vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kár
75. § (1) A gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó része (a továbbiakban: vadkár) megtérítéséért való felelősségre a Ptk. vadkárért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárért való felelősségre a Ptk.-nak a vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § A vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában résztvevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben okozott kárért (a továbbiakban: vadászati kár) való felelősségre a Ptk.-nak a vadászati kárért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vadkár és a vadászati kár megtérítése iránti követelés elévülésének megállapításához a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
160. § (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. §-a a következő sz) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„sz) Környezeti kár: az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei között rögzített, természeti környezetben bekövetkező azonnali károsodás.”
(2) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a megelőző, az elhárító, illetve a környezeti károkat felszámoló intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi.”
(3) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 39. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az üzemeltető köteles:]
„b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk felszámolására,”
161. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hajóút forgalmának korlátozásából eredő, és a bekövetkezett, Ptk-ban meghatározott környezeti károkért a havariáért felelős úszólétesítmény üzemben tartója felel, amennyiben nemzetközi egyezmény vagy nemzetközi egyezményt kihirdető külön jogszabály eltérően nem rendelkezik.”
162. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következő alapelveket kell érvényesíteni:]
„g) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezetkárosodásért és a környezeti károkért;”
(2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítmény működésével, illetőleg a hulladéklerakással okozott környezeti kárért a kártérítési igény érvényesítésének határideje a létesítmény lezárásától számított 30 év. E határidő jogvesztő.”
(3) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a vállalkozás, amelynek tevékenysége során a külön kormányrendeletben meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, valamint a hulladékkezelő
a) külön jogszabályban meghatározott biztosíték adására köteles,
b) a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.”
163. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a közhatalom gyakorlása során okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, vagy károkozás esetében alkalmazandók lennének.”
164. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 43. § (3) bekezdésének első mondatában a „hófúvás és környezeti károk elleni védelme” szövegrész helyébe az „a természeti környezet” szöveg lép.
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89. § (4) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg lép.
(3) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1. §-ában, 5/A. § (8) bekezdésének db) pontjában, 20. § a) pontjában a „károk” szövegrész helyébe a „környezetkárosodások” szöveg lép.
(4) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 53. § (1) bekezdésének második mondatában a „Polgári Törvénykönyv 345. §-a alapján” szövegrész helyébe a „Ptk. veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályai szerint” szöveg lép.
(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 88. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyett a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg lép.
(6) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 21/D. (5) bekezdésében a „345. §-a és 346. §-a az irányadó” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: Ptk.) fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősségre vonatkozó szabályai irányadók” szöveg, 21/D. (6) bekezdésében a „(Polgári Törvénykönyv 339–342. §-ait és 344. §-át” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályait” szöveg lép.
(7) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/A. § (5) bekezdésében a „vadállatnak” szövegrész helyébe a „veszélyes állatnak” szöveg lép.
(8) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 15. § (1) bekezdésének első mondatában a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 339. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabálya” szöveg lép.
(9) Az emberi fogyasztásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 21. § (2) bekezdésében a „termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Tftv.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv termékfelelősségre vonatkozó” szöveg lép.
(10) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 215. § (3) bekezdésében a „339. §-ának” szövegrész helyébe a „kártérítési felelősség általános” szöveg lép,
165. § A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 19. §-ában a „(Ptk. 361. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint” szöveg lép.
166. § A Ptk.-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit – a lemondó nyilatkozatra, valamint a végintézkedések érvényességére és hatályosságára vonatkozó szabályok kivételével – a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése után megnyílt öröklésre kell alkalmazni.
167. § A Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése előtt tett lemondásra a lemondó nyilatkozat megtételének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a hagyaték a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése után nyílik meg.
168. § A Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése előtt tett végintézkedésre, annak érvényességére és hatályosságára a megtételekor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, akkor is, ha a hagyaték a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése után nyílik meg.
169. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után nem lehet alkalmazni a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételeire vonatkozó előírásai közül a nyílt vagy zárt iratként a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó szabályt. A tájékoztatást közjegyző a jegyzőkönyvben feltünteti.”
170. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 9. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 674. §)” szövegrész hatályát veszti, 13. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 677. §)” szövegrész helyébe a „(a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hagyatéki tartozás)” szöveg lép.
(2) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 2. számú mellékletének 21. pontot megelőző szövegében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 674. §” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 6:88. §” szöveg lép.
(3) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény 2. számú mellékletének 7. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 674. §” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 6:88. §” szöveg lép.
171. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyenesági rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó szülő és a szülő házastársa, az örökbe fogadott gyermek és a házastárs gyermeke, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenesági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.”
172. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vizsgálóbizottság tagja, illetve szakmai kivizsgáló nem lehet az, aki]
„a) érintett a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben, valamint annak Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,”
„e) a vizsgálat által érintett vállalkozás vezető tisztségviselőjének vagy tulajdonosának – vagy a vizsgálat által érintett egyéni vállalkozónak – Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.”
173. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„12. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozó.”
(2) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kedvezményezett lehet
a) a lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,
b) gyámság alatt álló kiskorú az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.”
(3) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-előtakarékoskodó az eredeti lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója. A lakás-előtakarékoskodó személyének megváltoztatásához jogerős bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos írásos nyilatkozata szükséges.”
174. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Tanács tagja, illetve a polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § (1), (3) és (6) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokon túl – nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, valamint nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag hírközlési tevékenységet végző gazdálkodóban, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodóban.”
175. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. § d) pontjában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 8. § (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójuk” szöveg lép.
(3) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 5/A. § (7) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 27/A. § (4) bekezdésének ac) pontjában, 36. § (1) bekezdésében, 49. § (3) bekezdésében, 49/D. § (4) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésének hd) pontjában a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(4) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 40/B. § (3) bekezdésének c) pontjában, 40/C. § (2) bekezdésének e) pontjában, 40/D. § (4) bekezdésének c) pontjában a „közeli” szövegrész helyébe a „vele egy háztartásban élő” szöveg lép.
(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74/A. § (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában foglaltakat” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozót” szöveg lép.
(6) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4. § (2) bekezdésének negyedik mondatában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(7) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/A. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozóinak (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak” szöveg lép.
(8) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (4) bekezdésének a) pontjában a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg lép, 20. § (4) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész hatályát veszti.
(9) Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 18. § (2) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(10) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 123. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
176. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozók” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozók” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a „közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók” szöveg, 24/A. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának” szöveg lép.
(2) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozók” szöveg lép.
(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 15. § (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói” szöveg lép.
(4) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 9. § (3) bekezdésének a) pontjában a „hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(5) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 4. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, a 15. § (1) bekezdésében, 16. § (4) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvnek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szöveg, 74. § (7) bekezdésben a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, a 87. § (4) bekezdésében a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(6) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 21. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja],” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozói” szöveg, 34/D. § (1) bekezdésének a) pontjában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(7) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói” szöveg lép.
(8) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésének y) pontjában a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban meghatározott” szöveg, 1. számú mellékletének 11. pontjában a „Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről” szövegrész helyébe a „Ptk.: a 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről” szöveg lép.
(9) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 10. § (4) bekezdésének első mondatában a „Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(10) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 26. § (1) bekezdésében a „hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „– a Polgári Törvénykönyvben meghatározott – hozzátartozójának” szöveg lép.
177. § (1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdésének bevezető szövegében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésének d) pontjában, 29. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(3) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (3) bekezdésének d) pontjában a „közeli hozzátartozója Ptk. 685. § b) pont” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(4) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói” szöveg lép.
(5) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 14. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(6) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/F. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(7) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 57. § (16) bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg lép.
(8) A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 4. § (2) bekezdésének bevezető szövegében a „közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 8. § (4) bekezdésének első mondatában a „hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti hozzátartozó” szöveg lép.
(9) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 18. § (2) bekezdésének c) pontjában a „hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója” szöveg, 25. § (1) bekezdésének b) pontjában a „Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(10) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 19. pontjában a „Polgári Törvénykönyv 685. §-a b) pontjában közeli hozzátartozóként megjelölt személy” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozó” szöveg lép.
178. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § f) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ide nem értve a jegyest” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó” szöveg lép.
(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 4. § 11. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 14/A. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti” szöveg, 14/A. § (2) és (3) bekezdésében a „685. § b) pontjában felsorolt” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg lép.
(4) Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 9. § (5) bekezdésének c) pontjában a „közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(5) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 1. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók” szöveg lép.
(6) A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 13. §-ában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg lép.
(7) Az emberi fogyasztásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 21. § (1) bekezdésének bevezető szövegében a „hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(8) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 74. § 15. pontjában a „Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg lép.
(9) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67. § (5) bekezdésének bevezető szövegében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(10) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (9) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „hozzátartozója” szöveg lép.
179. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 25. § (2) bekezdésében, 211. § (3) bekezdésében, 309. § (3) bekezdésének c) pontjában, 332. § (5) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 25. § (4) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 141. § (2) bekezdésének m) pontjában a „közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozójával” szöveg lép.
(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 82. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(3) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 31. § (2) bekezdésében a „685. § b) pontja” szövegrész, 40. § (3) bekezdésében a „685. §-ának b) pontja” szövegrész hatályát veszti.
(4) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 5. § e) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben ilyenként” szöveg lép.
(5) Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 8. § (5) bekezdésének d) pontjában a „közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(6) Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 5. § (9) bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg lép.
(7) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 68. § (2) bekezdésének e) pontjában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(8) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 70. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban ilyenként” szöveg lép.
(9) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 20. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában megjelölt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szöveg lép.
(10) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 24. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
180. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (3) bekezdésében a „685. §-ának b) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg lép.
(2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdésének f) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti” szöveg lép.
(3) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 1. § (5) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésének b) pontjában, 14. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg lép.
(4) Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 2. § 23. pontjában a „685. §-ának b) pontja” szövegrész hatályát veszti.
181. § (1) A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésében a „köztestület (Ptk. 65. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti köztestület” szöveg lép.
(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) bekezdésében a „köztestület (Ptk. 65. §)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti köztestület” szöveg lép.
