i) a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott,
j) a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító,
k) a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélő házastársat megillető, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltása tárgyában hozott, valamint
l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetésének engedélyezése tárgyában hozott
végzés ellen.
(3) A (2) bekezdésben foglalt fellebbezésnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(4) Az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben kifogásolható a bizonyítási indítványt elutasító végzés.
111. § (1) Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.
(2) A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt
a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát,
b) ismeretlen helyen levő személy vagy
c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
112. § A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti és az ügygondnok.
113. § (1) A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság által hozott végzéssel azonos hatályú.
(2) A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a megyei bírósághoz kell címezni.
114. § Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vita tárgya.
115. § (1) A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni,
b) a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.
(2) A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el.
116. § (1) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó alábbi személyes adatait kezelheti:
a) természetes személyazonosító adatai,
b) utolsó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye,
c) állampolgársága,
d) halálesete bekövetkezésének helye, ideje,
e) családi állapota,
f) a 28. §-ában felsorolt foglalkozásokra vonatkozó adat,
g) gondnokság alatt állásának ténye.
(2) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:
a) természetes személyazonosító adatai,
b) lakóhelye és tartózkodási helye,
c) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail),
d) az eljárásban való érdekeltségét megalapozó ok (végintézkedésen, hozzátartozói kapcsolaton vagy egyéb jogviszonyon alapul),
e) a törvényes képviselő a), b) és c) pontjában meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve akinek a cselekvőképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, vagy ismeretlen helyen levő, ügyeinek vitelében akadályozott személy.
(3) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt jogalany képviselőjének (ha képviseleti jogosultságát igazolta) nevét, címét és az általa önként közölt sürgős elérhetőségét (telefon, fax, e-mail) kezelheti.
117. § (1) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban közreműködő alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a természetes személy
aa) természetes személyazonosító adatai,
ab) lakóhelye és tartózkodási helye,
ac) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
b) a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
(2) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó írásban tett végintézkedését őrzőjének vagy szóbeli végrendeletéről tudomással bíró személynek, illetve (ha gondnokság alatt állt) gondnokának alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a természetes személy
aa) természetes személyazonosító adatai,
ab) lakóhelye és tartózkodási helye,
ac) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
b) a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
118. § (1) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvet vezető anyakönyvvezetőtől.
(2) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó gondnokság alatt állásának megállapítása és az erről rendelkezésére álló adat ellenőrzése céljából arra vonatkozóan igényelhet adatot a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy abban az örökhagyó szerepel-e és ki a gondnoka (név, cím, egyéb elérhetőség).
(3) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet az ingatlannyilvántartásból, az egyedi azonosítójellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából és a zálogjogi nyilvántartásból.
(4) A jegyző és a közjegyző az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvet vezető anyakönyvvezetőtől.
(5) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a pénzforgalmi szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat.
119. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) hagyatéki ügyben az azonos illetékességi területen működő közjegyzők közötti ügyelosztási rendet,
b) a hagyatéki leltár nyomtatványának adattartalmát és a nyomtatvány közzétételének módját,
c) a hagyatéki eljárás során közjegyzői letétbe vehető vagyontárgyakat és a letétkezelés szabályait,
d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés foganatosításával kapcsolatban felszámítható készkiadásokat, munkadíjakat, valamint költségeket, továbbá ezek megelőlegezésének és megfizetésének módját,
e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt hagyatéki gondnok, ügygondnok és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját,
f) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárás iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértékét és megfizetésének módját,
g) a hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetmények elektronikus nyilvántartásából történő felvilágosításadás részletes szabályait és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hirdetményi nyilvántartásba való rögzítés és közzététel költségtérítésének összegét, valamint megfizetésének módját.
120. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 122. § és a 124. § 2010. június 2-án lép hatályba.
(3) A 1–10. §, a 11. § (1)–(2) bekezdése, a 12–119. § és a 121. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 125. § 2011. január 2-án lép hatályba.
(5) A 11. § (3) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 122–125. § 2011. január 3-án hatályát veszti.
121. § E törvény rendelkezéseit a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni.
122. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) a 38. §-t követően az alábbi címmel és 38/A. §-sal egészül ki:
„Méltányosság gyakorlása a támogatás visszatérítésével kapcsolatos eljárásban
38/A. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a félnek a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a fél tartozását – a támogatás megvonása alapján keletkezett visszafizetési kötelezettséget kivéve – mérsékelheti vagy elengedheti, ha a fél rászorultsága az 5. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg és a körülményeiben bekövetkezett változást a 22. §-ban foglaltaknak megfelelően igazolja. A visszafizetendő összeg mérséklése vagy elengedése iránti kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.”
(2) A Jst. 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított 38/A. §-át a hatálybalépését megelőzően jogerősen megállapított, de még meg nem fizetett tartozásokra is alkalmazni kell.”
(3) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) a 15. §-át követően a következő címmel és 15/A. §-sal egészül ki:
„Méltányosság
15/A. § (1) A 15. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott eseteket kivéve az áldozatsegítő szolgálat az áldozatnak a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a visszafizetendő összeget méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha az áldozat havi nettó jövedelme – közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem – nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna.
(2) A méltányosság iránti kérelemhez csatolni kell az áldozat és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.
(3) A méltányossági kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.”
(4) Az Ást. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló törvény 122. § (3) bekezdésével megállapított 15/A. §-át a hatálybalépését megelőzően jogerősen megállapított, de még meg nem fizetett tartozásokra is alkalmazni kell.”
123. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § (1) A papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be. Ha a fél beadványát nem az eljáró közjegyzőnél nyújtotta be, az a közjegyző, akihez a beadványt benyújtották, haladéktalanul megküldi a beadványt az eljáró közjegyzőnek.
(2) Az eljáró közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Hiánypótlási felhívás esetén a kérelmet nem kell visszaadni a félnek.
(3) Az 5. § és a 9. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kijelölt közjegyzőnek a beadvány adatait a kérelem megérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül kell rögzítenie a MOKK rendszerében.”
(2) Az Fmhtv. 14. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad; az igazolásra a Pp.-nek (115–118. §) a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha az ügyben nem az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, a kérelemnek az eljáró közjegyző részére történő megküldésére a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő rögzítésével kerül sor. Ha a beadvány adatait nem az eljáró közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, az eljáró közjegyzőre vonatkozó ügyintézési határidő a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történő rögzítésével kezdődik meg.”
(3) Az Fmhtv. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles belföldi idézési című kézbesítési megbízottat megjelölni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, és az erről rendelkező végzést a jogosult részére hirdetmény útján kell kézbesíteni.”
(4) Az Fmhtv. 18. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a közjegyző, illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat, határozat (értesítés, végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. A MOKK rendszerén keresztül előállított elektronikus közokiratokat legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.”
(5) Az Fmhtv. 24. §-a (1) bekezdésének k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A közjegyző a kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha megállapítható, hogy]
„k) a jogi képviselővel rendelkező fél vagy a jogi személy fél kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; kivéve ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő (50. §); vagy”
(6) Az Fmhtv. 52. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített adatai alapján kizárólag végrehajtási lappal, illetve biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel (a továbbiakban együtt: végrehajtási lap) kerül sor.”
124. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-a (1), (3) és (4) bekezdésében a „Bármely közjegyző” szövegrész helyébe az „Az okiratot készítő közjegyző” szöveg lép.
(2) A Vht. 23/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az okiratot készítő közjegyző kizárás vagy egyéb ok miatt nem járhat el, az eljáró közjegyzőt a területi közjegyzői kamara elnöke jelöli ki.”
(3) Az Fmhtv. 23. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „nyilvántartásába betekinthet” szövegrész helyébe „elektronikus nyilvántartásába betekinthet” szöveg, az Fmhtv. 52. §-ának (3) bekezdésében a „26. § (1)–(4) bekezdését” szövegrész helyébe a „26. § (1) és (2) bekezdését” szöveg, az Fmhtv. 55. §-ának (4) bekezdésében a „fizetendő” szövegrész helyébe a „fizetett” szöveg lép. A Vht. 31/E. § (1) bekezdésében a „190.” szövegrész helyébe a „189–190.” szöveg, a „204/A. §-ban” szövegrész helyébe a „204/B. §-ban” szöveg, a 204/B. §-ában a „[22. § c) pont]” szövegrész helyébe a „[23/C. § (3) bekezdés]” szöveg lép.
(4) Az Fmhtv. 50. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A közjegyző a 11. § (3) bekezdése alapján elektronikus iratbenyújtásra köteles nem természetes személy jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja el, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a 11. §-ban meghatározott módon terjessze elő.”
(5) A Vht. 31/E. §-a (1) bekezdésének „24–27., 29–31.,” és „80.,” szövegrésze, az Fmhtv. 16. §-a (3) bekezdésének „jogerős” szövegrésze, az Fmhtv. 23. §-a (2) bekezdésének a b) pontja, az Fmhtv. 25. §-a (1) bekezdésének a „; a kötelezett példányához csatolni kell a kérelem másolatát” szövegrésze, az Fmhtv. 37. §-a (2) bekezdésének „az ellentmondással együtt” szövegrésze, az Fmhtv. 48. §-a (2) bekezdésének „és a másolati díj” szövegrésze és az Fmhtv. 60. §-a b) pontjának „a MOKK-hoz közvetlenül benyújtható űrlapok körét,” szövegrésze hatályát veszti.
125. § Az Fmhtv. 37. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „XXVI. Fejezet” szövegrész helyébe a „Pp. XXVI. Fejezete” szöveg lép.
