58/H. § (1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszter véleményét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a véleményre észrevételt tehet.
(2) A közigazgatási államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
58/I. § A kinevezett közigazgatási államtitkár a köztársasági elnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.
58/J. § (1) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszűnik:
a) halálával,
b) választójogának elvesztésével,
c) összeférhetetlenségének megállapításával,
d) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.
(2) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:
a) áthelyezéssel,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
58/K. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A nyilatkozatot a közigazgatási államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek.
(2) Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatástól számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, amelynek időtartama alatt a közigazgatási államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a közigazgatási államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.
58/L. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a közigazgatási államtitkár felmentésére. A felmentést – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor – nem kell megindokolni.
(2) A közigazgatási államtitkár számára felmentését megelőzően – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor – képzettségének, végzettségének megfelelő vezető beosztást kell felajánlani valamely központi közigazgatási szervnél.
(3) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást elfogadja, át kell helyezni. Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte az áthelyezésétől számított hat hónapon át, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, akkor három hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.
(4) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást nem fogadja el és tisztségét legalább három évig betöltötte hat hónapi, ha tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte három hónapi felmentési idő illeti meg, amelynek időtartama alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a közigazgatási államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartamokhoz a közigazgatási államtitkári tisztséget megelőzően folyamatosan betöltött állami vezetői tisztség időtartamát – a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új tisztséggel összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – hozzá kell számítani.
(6) Ha a közigazgatási államtitkár felmentésére nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor, a (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
58/M. § Ha a közigazgatási államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
58/N. § Ha a közigazgatási államtitkár megbízatása az 58/J. § (1) bekezdés a)–b) vagy d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
58/O. § (1) A közigazgatási államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese.
(2) A közigazgatási államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3) A közigazgatási államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4) A közigazgatási államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.
(5) A közigazgatási államtitkár jutalmazásáról a tevékenységét irányító miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök dönt.
(6) A közigazgatási államtitkár részére a tevékenységét irányító miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök célprémiumot állapíthat meg.
58/P. § (1) Közigazgatási államtitkár fegyelmi ügyében a kijelölt vizsgálóbiztos legalább közigazgatási államtitkári tisztséget betöltő állami vezető, az érdemi határozatot hozó háromtagú fegyelmi tanács elnöke a miniszter, tagjai pedig – a miniszter javaslata alapján, a miniszterelnök által felkért – az eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők.
(2) A hivatalvesztést a fegyelmi tanácsnak a miniszterelnök útján előterjesztett javaslatára a köztársasági elnök mondja ki.
(3) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a közigazgatási államtitkár állásából való felfüggesztéssel – a közigazgatási államtitkár részére kézbesíteni kell. A közigazgatási államtitkár a javaslattal szemben bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszterelnök elé.
A helyettes államtitkár
58/Q. § Helyettes államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető, aki állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel vagy a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
58/R. § (1) A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárt a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára nevezi ki a miniszterelnök.
(2) A miniszter javaslatát – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter kivételével – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára útján terjeszti a miniszterelnök elé.
(3) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a miniszternek, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.
(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárra nem kell alkalmazni.
(5) A helyettes államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
58/S. § A kinevezett helyettes államtitkár a miniszterelnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.
58/T. § (1) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya megszűnik:
a) halálával,
b) választójogának elvesztésével,
c) összeférhetetlenségének megállapításával,
d) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré, politikai vezetővé vagy érdek-képviseleti szervezet tisztségviselőjévé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.
(2) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:
a) áthelyezéssel,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
58/U. § (1) A helyettes államtitkár a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján juttatja el lemondását a miniszterelnökhöz.
(2) Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a lemondásnak a miniszterhez, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz történő eljuttatástól számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, amelynek időtartama alatt a helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a helyettes államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a miniszterelnök határozza meg.
58/V. § A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár felmentésére. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár felmentésére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tehet javaslatot. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben az 58/L. § (2)–(6) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy ha a helyettes államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a miniszterelnök határozza meg.
58/W. § Ha a helyettes államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a miniszterelnök a miniszter javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
58/X. § Ha a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya az 58/T. § (1) bekezdés a)–b) vagy d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg; a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében az előterjesztést a Miniszterelnökséget vezető államtitkár teszi meg.
58/Y. § (1) A helyettes államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 9-szerese.
(2) A helyettes államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3) A helyettes államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4) A helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter, a Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.
(5) A helyettes államtitkár jutalmazásáról a tevékenységét irányító közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár jutalmazásáról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár dönt.
(6) A helyettes államtitkár részére a tevékenységét irányító közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot állapíthat meg. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár részére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár célprémiumot állapíthat meg.
58/Z. § (1) Helyettes államtitkár fegyelmi ügyében a kijelölt vizsgálóbiztos legalább helyettes államtitkári tisztséget betöltő állami vezető, az érdemi határozatot hozó háromtagú fegyelmi tanács elnöke a közigazgatási államtitkár, tagjai pedig – a miniszter által felkért – az eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők.
(2) A hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter mondja ki.
(3) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a helyettes államtitkár állásából való felfüggesztéssel – a helyettes államtitkár részére kézbesíteni kell. A helyettes államtitkár a javaslattal szemben bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszter elé.”
(19) A Ktv. 80. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[80. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg]
„j) a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására, teljesítésére, költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, tárgyköreire és megállapításának rendjére, valamint a közigazgatási versenyvizsga vizsgaszabályzatára,”
[vonatkozó további szabályokat.]
(20) A Ktv. 80. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[80. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg]
„l) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a kompetencia-vizsgálatra és a toborzási adatbázisra”
[vonatkozó további szabályokat.]
79. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (2) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti a)–f) pontok megjelölése b)–g) pontra változik:
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]
„a) közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,”
(2) A Vnytv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik,
ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában a 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,
cb) a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)–ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként,
cc) a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)–cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenként
köteles eleget tenni.”
(3) A Vnytv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével – legalább 30 nappal, az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat esetén 15 nappal megelőzően tájékoztatni.”
(4) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.”
(5) A Vnytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat – jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában – általa őrzött példányát, továbbá a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.”
(6) A Vnytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le
a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve
b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.
(3) A meghallgatásra vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős személy vagy szerv szabályzatban, az érdekképviselettel egyeztetve állapítja meg.
(4) Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,
b) a kötelezett az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy
c) a meghallgatási eljárás során a (2) bekezdés szerinti meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
(5) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
(6) Az állami adóhatóság az őrzésért felelős (4) bekezdés szerinti kezdeményezésére soron kívül, az adózás rendjéről szóló, törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.”
80. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. § (5) bekezdésében a „szakállamtitkárt” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárt” szöveg,
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
c) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 28. § (5) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
d) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/O. § (1) bekezdésében az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3) bekezdésének b) pontjában és 2. számú mellékletének 2. pontjában az „államtitkárok” szövegrész helyébe az „államtitkárok, közigazgatási államtitkárok” szöveg, 69. § (4) bekezdésének a) pontjában és 2. számú mellékletének 3. pontjában a „szakállamtitkárok” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárok” szöveg,
f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (10) bekezdésében a „szakállamtitkáréval” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkáréval” szöveg, 69. § (1) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 86. § (2) bekezdés a) pontjában az „államtitkár” szövegrész helyébe a „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
g) a nemzeti hírügynökségekről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
h) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 101. § (2) bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárral” szöveg,
i) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában az „államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,
j) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 10. § (4) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári”, a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárra” szöveg,
k) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
l) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (2) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárnak” szöveg, 100. § (1) és (2) bekezdésében a „miniszter által kijelölt személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár” szöveg, 100. § (3) és (4) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár” szöveg, 101. § (5) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személlyel” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárral” szöveg, 110. § (1) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára” szöveg,
m) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra” szöveg, a 20. § (1) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős” szöveg
lép.
81. § 2010. szeptember 1-jén
a) az Ötv. 63/C. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
b) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
c) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetőjét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetőjét” szöveg,
d) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg
lép.
82. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint 2. számú mellékletének 8. pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg,
b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 36. § (1) bekezdés a) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg
lép.
83. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont d) alpontjában az „államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,
b) a Ktv. 1. § (3) bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárral” szöveg,
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. § (5) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
d) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
e) a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. § c) pontjában az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg,
f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 202. § c) pontjában az „államtitkár, felügyeleti hatáskörében a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár” szöveg,
g) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (6) bekezdés b) pontjában az „államtitkár, vagy szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár” szöveg,
h) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 228. § (1) bekezdésének f) pontjában és (4) bekezdés e) pontjában az „államtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár” szöveg,
i) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (1) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
j) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 394. § (2) bekezdésében a „szakállamtitkárnak” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárnak” szöveg, 395. § (7) bekezdésében a „szakállamtitkárt” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárt” szöveg,
k) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13. § (3) bekezdésében, valamint a 14. § (3) bekezdésében az „államtitkárra, illetve szakállamtitkárra” szövegrész helyébe az „államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes államtitkárra” szöveg,
l) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg
lép.
84. § 2010. szeptember 1-jén
a) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 41/A. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
b) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. § (1)–(2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26/D. § (3) bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal” szöveg,
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
d) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetője” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
e) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. § (1)–(2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
f) a Ktv. 1. § (1) bekezdésében, 45. § (7), (11) és (13) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 10/A. § (1) bekezdésében és 44. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél” szövegrész helyébe „a közigazgatási hivatalnál”, 40. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinek és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerveknek a vezetőire” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok vezetőire” szöveg, 30/B. § (4) bekezdésében és (7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 33. § (6) bekezdésében és 62. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában és 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
g) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1)–(2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője a szervnél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál” szöveg,
h) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
i) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélyével” szövegrész helyébe az „az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével” szöveg, 88. § (2) bekezdésében, 88/A. § (1) bekezdésében, 88/C. § (1)–(2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
j) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/C. § (3) bekezdésben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnál” szöveg,
k) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szövegrész helyébe az „és a területileg illetékes közigazgatási hivatallal” szöveg,
l) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A. § (4) bekezdésében, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 15. § (15) bekezdésében, 15/B. § (13) bekezdésében, 16. § (10)–(13) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 15. § (11) bekezdésében, 15/B. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 16. § (12) és (16) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalt” szöveg, 16. § (14) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg, 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataloknak” szöveg,
m) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataloknál” szöveg, 103/A. § (3) bekezdésben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnál” szöveg,
n) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
o) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
p) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
q) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
r) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
s) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg, 116. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
t) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
u) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. § (5)–(6) és (8) bekezdésében, 41. § (8) bekezdésében, 106. § (4) bekezdésében és 107. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szöveg,
v) az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, mellékletének II. pont 2. alpontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok” szöveg,
w) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
x) a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában, 22. § (2) bekezdés első mondatában, 24. § (3) és (7) bekezdésében, 24/A. §-ában, 25. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1)–(2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés első és második mondatában, 29. § (3)–(4) bekezdésében, 31. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés második mondatában és (4)–(5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 22. § (2) bekezdés második mondatában az „eljárásra a Kormánynak a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az illetékes” szövegrész helyébe az „eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal illetékes” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalt” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg, 29. § (2) bekezdés harmadik mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a székhelye” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal székhelye” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 34. § (7) bekezdésében az „a Kormánynak a csereingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a csereingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervétől” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataltól” szöveg, 39. § (2) bekezdés első mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg
lép.
85. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 5. §-ában, 13. § (2) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 75. § c) pontjában, 81. § (1) bekezdés ab) alpontjában, 89. § (4) bekezdésében, 90. § (1) bekezdés c) pontjában, 94. § b) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész a „közigazgatási hivatal” szöveggel, a 24. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész a „közigazgatási hivatalhoz” szöveggel lép hatályba.
86. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 10/A. § (3) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatallal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökséggel” szöveg,
b) a Ktv. 1. § (1) bekezdésében, 61. § (2), (6) és (8) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 63. § (4), (6) és (8) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg, 3. § (4) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés l) pontjában és (2) bekezdés e) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatalra” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökségre” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „miniszterelnöki hivatali” szövegrész helyébe a „miniszterelnökségi” szöveg,
c) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg
lép.
87. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a Ktv. 1. § (1) bekezdésében a „Rendőrség (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv)” szövegrész helyébe a „Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv)”, 1. § (4) bekezdésében a „10/A–10/C. § szövegrész helyébe a „10/B–10/C. §” szöveg, a 10/B. § (1) bekezdésében a „10/A. §-ban” szövegrész helyébe a „10. §-ban” szöveg, 19. § (5) bekezdés c) pontjában a „11/A. § (11) bekezdése” szövegrész helyébe a „11/A. § (12) bekezdése” szöveg, 43. § (8) bekezdésében a „megbízást, kormánytanácsadói” szövegrész helyébe a „megbízást, miniszterelnöki tanácsadói, miniszterelnöki főtanácsadói, kormánytanácsadói” szöveg
lép.
88. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 22. § (2) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés g) pontjában az „1997. évi LXXIX. törvény” szövegrész.
89. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Ktv. 10/A. §-a, 10/C. § (5) bekezdése, a 31. § (11)–(17) bekezdése, valamint 2. § b) pontjában „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész,
b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja,
c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény,
d) a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (5) bekezdése,
e) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. § (3) bekezdése, valamint 9. § (3) bekezdése.
90. § 2010. szeptember 1-jén hatályát veszti e törvény 1. § (1) bekezdésében „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére,” szövegrész, 2. § (3) bekezdésében a „vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész, továbbá 74. §-a és az azt megelőző cím.
91. § (1) A miniszterek az általuk irányított minisztérium új szervezeti és működési szabályzatát úgy adják ki, hogy az e törvény hatálybalépését követő 30. napig hatályba lépjen.
(2) Azokra az állami vezetőkre, akiknek megbízatása e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 12/A. § kivételével.
(3) Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő szakállamtitkár az adott szerv helyettes államtitkárainak kinevezéséig gyakorolja hatáskörét.
(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott vezetői megbízásokra a Ktv. 31. § (10)–(17) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Vnytv. e törvénnyel módosított 5. § (1) bekezdés b) pontját és ezzel összefüggésben 8. § (4) bekezdését, 12. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14. § (1)–(6) bekezdését azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre e törvény hatálybalépését követően szűnt meg.
