- a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat folyamatos ellenőrzésének és szabályozásának javítása,
- kompatibilis könyvvizsgálati rendszerek kialakítása,
- információcsere az érvényben lévő és előkészület alatt álló megfelelő jogszabályokról,
- a kereskedelmi és magánbanki infrastruktúra korszerűsítése.
A felek erősítik együttműködésüket a regionális fejlesztés és a földterületek felhasználásának megtervezésében.
Ösztönzik az országos, regionális és helyi hatóságok regionális és a területrendezési politikáról, valamint a regionális politika alakításának módszereiről folytatandó információcseréjét, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére.
Ösztönzik továbbá a megfelelő régiók és a regionális fejlesztés megtervezéséért felelős állami szervek között kialakítandó közvetlen kapcsolatokat többek között a regionális fejlesztés támogatási módszereinek és módozatainak cseréje céljából.
(1) A felek az egészség és a biztonság tekintetében együttműködést alakítanak ki a munkavállalók egészségvédelmi és biztonsági színvonalának javítása érdekében.
Az együttműködés konkrétan az alábbiakra terjed ki:
- egészségügyi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos oktatás és képzés, külön figyelmet fordítva a nagy kockázatokkal járó tevékenységeket folytató ágazatokra,
- a munkával összefüggő megbetegedések és a munkával kapcsolatos más betegségek leküzdésére szolgáló megelőző intézkedések kialakítása és támogatása,
- a fő balesetveszélyek megelőzése és a mérgező hatású vegyi anyagok kezelése,
- a dolgozók munkakörnyezetével, valamint egészségével és biztonságával kapcsolatos ismeretalap létrehozására irányuló kutatás.
(2) A foglalkoztatásra vonatkozóan az együttműködés különösen az alábbi intézkedésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtásra terjed ki:
- a munkaerőpiac optimalizálása,
- az állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
- a szerkezetátalakítási programok megtervezése és kezelése,
- a helyi foglalkoztatás-fejlesztés ösztönzése,
- a rugalmas foglalkoztatási programokról, többek között az önálló vállalkozási tevékenységet ösztönző és a vállalkozástámogató programokról folytatott információcsere.
(3) A felek különös figyelmet fordítanak a szociális védelem területén kialakítandó együttműködésre, amely többek között kiterjed az oroszországi szociális védelemre vonatkozó reformok megtervezésére és végrehajtására is.
E reformok célja a piacgazdaságra jellemző védelmi módszerek létrehozása Oroszországban, amelyek magukban foglalják a szociális biztonsági társadalombiztosítási tevékenységek minden irányzatát.
Az együttműködés kiterjed a szociális biztonsági intézmények létrehozásához szükséges technikai segítségnyújtásra, amelynek célja a védelem hozzájárulás és szociális támogatás jellegű formáinak kombinációjából álló rendszerhez vezető fokozatos átmenet, valamint a megfelelő szociális szolgáltatásokat nyújtó nem kormányzati szervezetek támogatása.
A felek erősítik és fejlesztik többek között az alábbiakra kiterjedő együttműködésüket:
- az idegenforgalmi ágazat támogatása,
- a hivatalos idegenforgalmi szervek együttműködése,
- az információáramlás fokozása,
- know-how átadása,
- a közös tevékenységek lehetőségeinek tanulmányozása.
(1) A felek törekszenek a kis- és középvállalkozások fejlesztésére és erősítésére, valamint támogatják a Közösségen belüli és az oroszországi kis- és középvállalkozások együttműködését.
(2) A felek ösztönzik az információk és know-how cseréjét többek között az alábbi területeken:
- a kis- és középvállalkozások létrehozásához és fejlődéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez szükséges jogi, közigazgatási, műszaki, adózási, pénzügyi, és egyéb feltételek,
- a kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges szakosított szolgáltatások biztosítása, mint például vezetési és marketingképzés, számvitel, minőségellenőrzés, valamint a fenti szolgáltatásokat nyújtó intézmények létrehozása és erősítése,
- folyamatos és stabil kapcsolatok létrehozása a közösségbeli és az oroszországi gazdasági szereplők között a kis- és középvállalkozások irányába történő információáramlás javítása és a határokon átnyúló együttműködés támogatása többek között a Business Cooperation Network (Üzleti Együttműködési Hálózat) és az Euro-Info-Correspondence Centres (Európai Információs Levelezési Központok) elnevezésű hálózatokhoz való hozzáféréssel és azok működtetésével, feltéve, hogy a fenti hálózatokhoz való hozzáféréshez szükséges feltételek teljesülnek.
A felek szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a hálózatokhoz való hozzáféréshez szükséges feltételeket teljesítsék.
(1) A felek támogatják a korszerű adatfeldolgozási módszerek létrehozását, beleértve a médiát is. Megfelelő lépéseket tesznek a kölcsönösen hatékony információcsere ösztönzése érdekében. Elsőbbséget biztosítanak a nagy nyilvánosságnak a Közösségről alapinformációkat szolgáltató, a szakmát, többek között az üzleti köröket pedig szakosított információkkal ellátó programoknak.
(2) A felek minden szükséges erőfeszítést megtesznek az együttműködés bővítésére és erősítésére a megfelelő informatikai infrastruktúra létrehozása érdekében. Ebből a célból különösen a következő intézkedéseket kezdeményezik:
- az informatikai infrastruktúrák létrehozására vonatkozó irányelvekkel, többek között a szabályozási irányelvekkel kapcsolatos információcsere,
- az informatikai és kommunikációs technológiai módszerek kutatására és fejlesztésére, valamint a piacgazdaság igényeinek megfelelő informatikai infrastruktúrára vonatkozó közös projektek lehetőségeinek feltárása, amely figyelembe veszi az orosz vállalkozások átalakulási lehetőségeit és az informatikai ellátottság iránti orosz érdekeket, és lehetővé teszi számukra a közösségi informatikai infrastruktúrákkal összekapcsolt működést,
- az informatikai szakemberek képzésével és az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos közös programok kifejlesztése,
- az európai műszaki szabványok, tanúsítási rendszerek és szabályozási módozatok támogatása.
(1) Az együttműködés célja a felek vámrendszerei összeegyeztethetőségének biztosítása.
(2) Az együttműködés különösen az alábbiakat foglalja magában:
- információcsere,
- a munkamódszerek javítása,
- a felek kereskedelmének tárgyát képező áruk vámkezelési eljárásainak összehangolása és egyszerűsítése,
- a Közösség és Oroszország árutovábbítási rendszereinek összekapcsolása,
- a korszerű vámügyi információs rendszerek, ezen belül a vámellenőrzési pontokra vonatkozó számítógépes rendszerek bevezetésének és kezelésének támogatása,
- kölcsönös segítségnyújtás és együttes cselekvés a „kettős felhasználású” áruk és a vámkorlátozások alá nem tartozó áruk tekintetében,
- szemináriumok és oktató tanfolyamok szervezése.
A felek szükség esetén technikai segítséget nyújtanak.
(3) Az e megállapodásban és különösen annak 82. és 84. cikkében előirányzott további együttműködés sérelme nélkül a 2. jegyzőkönyv rendelkezései alapján a felek vámügyi közigazgatási hatóságai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.
(1) Az együttműködés célja a hatékony statisztikai rendszerek, a statisztikai adatok információs és program-technológiai kompatibilitásának továbbfejlesztése a felek közötti gazdasági együttműködés támogatásához és folyamatos ellenőrzéséhez szükséges időben rendelkezésre álló, megbízható statisztika és az oroszországi gazdasági reformfolyamat biztosítása, valamint hozzájárulás az oroszországi magánvállalatok fejlődéséhez.
(2) A felek különösen az alábbiak tekintetében működnek együtt:
- hatékony statisztikai rendszer Oroszországban történő létrehozásának előtérbe állítása, különösen a megfelelő intézményi keret kidolgozása,
- a statisztikai munkát végző személyek képzési és szakmai színvonalának javítása,
- a nemzetközi, és különösen a közösségi módszerekkel, szabványokkal és besorolásokkal való harmonizáció megvalósítása,
- a köz- és magánszféra gazdasági szereplőinek ellátása megfelelő makro- és mikrogazdasági adatokkal,
- az adatok titkosságának garantálása,
- a statisztikai információk cseréje, és ebből a célból az adatbázisok megfelelő felhasználásának kialakítása és/vagy lehetővé tétele.
A felek megkönnyítik a gazdasági reformok folyamatát és gazdaságpolitikáik összehangolását megfelelő gazdaságaik, valamint a piacgazdaságokon belüli gazdaságpolitikai tervezési és végrehajtási alapelveik jobb megértését szolgáló együttműködés révén.
A felek:
- információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményről és kilátásokról, valamint fejlesztési stratégiáikról,
- elemzik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdéseket, ideértve gazdaságpolitikájuk kereteinek meghatározását és azok végrehajtásának eszközeit,
- ösztönzik a közgazdászok és a vezető tisztviselők közötti kiterjedt együttműködést az információk és a szakmai ismeretek átadásának gazdaságpolitikáik megtervezése érdekében történő támogatása, és a politikának megfelelő kutatási eredmények széleskörű elterjesztése céljából.
(1) A felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni és együtt kell működni annak megakadályozásában, hogy pénzügyi rendszereiket általánosságban bűncselekményből, konkrétan pedig kábítószeres bűncselekményekből származó jövedelmeket pénzmosására használják fel.
(2) Az e téren folytatott együttműködés kiterjed az adminisztratív és technikai segítségnyújtásra azzal a céllal, hogy a Közösség által elfogadott szabályoknak megfelelő szabályokat alkossanak a pénzmosással szemben, és e téren nemzetközi fórumokat hozzanak létre, többek között a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) keretében.
A felek együttműködnek politikáik és intézkedéseik hatékonyságának fokozásában, hogy szembeszálljanak a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott gyártásával, szállításával és kereskedelmével, ideértve azok elővegyületeinek terjesztését, valamint a kábítószerek iránti kereslet megakadályozásában és csökkentésében. Az e téren folytatott együttműködés a felek közötti kölcsönös konzultációk és a kábítószerhez kapcsolódó különböző területeken a célkitűzések és intézkedések szoros összehangolása alapján valósul meg, és többek között biztosítja a képzési programok cseréjét, amely - ha lehetséges - magában foglalja a Közösség részéről történő technikai segítségnyújtást is.
A felek - az 52. cikk sérelme nélkül - felismerve Oroszország belső devizapiaca stabil működésének és fejlődésének szükségességét, együttműködnek az oroszországi tőkemozgások és fizetések hatékony szabályozási rendszerének kiépítése terén.
Figyelembe véve a tagállamok és a Közösség tapasztalatait, képességeit, illetve lehetőségeit, a Közösség technikai segítségnyújtása mellett az ezen a területen folytatott együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:
- kapcsolatok létrehozása a Közösség és annak tagállamai, valamint Oroszország illetékes hatóságai között,
- rendszeres információcsere,
- segítségnyújtás a megfelelő szabályozások kidolgozásában.
A felek a rendelkezésükre álló erőforrások optimális kihasználásának lehetővé tétele érdekében biztosítják a többi ország és nemzetközi szervezet által vállalt intézkedések szoros összehangolását.
A felek az alábbi illegális tevékenységek megakadályozására együttműködést alakítanak ki egymással:
- az illegális bevándorlás és a saját állampolgárságú természetes személyek illegális tartózkodása saját területeiken, figyelembe véve a visszafogadás elvét és gyakorlatát,
- illegális gazdasági tevékenységek, ideértve a korrupciót,
- különféle árukkal, többek között ipari hulladékokkal folytatott illegális tranzakciók,
- hamisítás,
- kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelme.
A fent említett területeken folytatott együttműködés kölcsönös konzultációk és az egymással való szoros kölcsönhatás alapján valósul meg, továbbá technikai és adminisztratív segítséget kíván nyújtani többek között az alábbi területeken:
- nemzeti jogszabályok tervezetének kidolgozása az illegális tevékenységek megelőzése területén,
- információs központok létesítése,
- az illegális cselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának növelése,
- a személyzet képzése és kutatási infrastruktúrák létrehozása,
- az illegális cselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
(1) A felek vállalják a kulturális együttműködés támogatását az állampolgáraik között meglévő kapcsolatok erősítése, valamint megfelelő nyelvi és kulturális ismereteik ösztönzése érdekében, figyelembe véve az alkotás szabadságát, továbbá a kulturális értékekhez való kölcsönös hozzáférés lehetőségét.
(2) Az együttműködés különösen a következő területekre terjed ki:
- információ- és tapasztalatcsere a műemlékek és műemléki területek (építészeti örökség) megőrzésének és védelmének területén,
- a kultúra területén tevékenykedő intézmények, művészek és más személyek kulturális cseréje,
- irodalmi művek fordítása.
(3) Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet e cikkben foglaltak végrehajtására.
Az e megállapodásban, különösen annak VI. és VII. cikkében szereplő, és a 87., 88. és 89. cikkel összhangban álló célok elérése érdekében Oroszország gazdasági átalakulásának meggyorsításához támogatás formájában nyújtott technikai segítség útján a Közösség ideiglenes pénzügyi támogatásában részesül.
A pénzügyi támogatás a Közösség megfelelő tanácsi rendeletében előirányzott TACIS-program keretében történik.
A Közösség pénzügyi támogatásának célkitűzéseit és területeit a felek megállapodásával meghatározott elsőbbségi szempontokat tükröző indikatív programban állapítják meg, Oroszország igényeinek, az ágazatok felszívó képességének és a reformmal elért haladásnak a figyelembevétel. A felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
A rendelkezésre álló források optimális felhasználásának biztosítása érdekében a felek gondoskodnak arról, hogy a Közösség által nyújtott technikai támogatási hozzájárulásokat szorosan hangolják össze a más forrásokból, például a tagállamból, más országokból és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.
A felek Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Miniszteri szinten évente egy alkalommal, valamint akkor ül össze, ha a körülmények azt megkívánják. Az Együttműködési Tanács a megállapodás keretében felmerülő minden lényeges ügyet, valamint közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdést megvizsgál abból a célból, hogy teljesítse e megállapodás célkitűzéseit. Az Együttműködési Tanács a felek Együttműködési Tanácsba delegált képviselőinek egyetértésével megfelelő ajánlásokat is tehet.
(1) Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjaiból és az Európai Közösségek Bizottságának tagjaiból, másrészről az Orosz Föderáció kormányából áll.
(2) Az Együttműködési Tanács megalkotja saját eljárási szabályzatát.
(3) Az Együttműködési Tanács elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az Orosz Konföderáció kormányának egy tagja tölti be.
(1) Az Együttműködési Tanácsot feladatai ellátásában egyrészt az Európai Unió Tanácsa tagjainak képviselőiből és az Európai Közösségek Bizottsága képviselőiből, másrészt az Orosz Föderáció kormányának képviselőiből álló Együttműködési Bizottság általában főtisztviselői szinten segíti. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az Orosz Föderáció kormányának egy tagja tölti be.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait - amelyek közé az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítése és a 16., 17. és 53. cikkben és a 2. mellékletben előírt feladatok tartoznak -, valamint a bizottság működésének módját.
(2) Az Együttműködési Tanács bármely meghatalmazottját delegálhatja az Együttműködési Bizottságba, amely az Együttműködési Tanács ülésszakai között biztosítja a folyamatosságot.
Az Együttműködési Tanács határozatot hozhat más külön bizottságok vagy testületek létrehozásáról, amelyek segíthetik feladatai ellátásában, és meghatározza ezeknek a bizottságoknak vagy testületeknek az összetételét és feladatait, valamint működésük módját.
A GATT valamely cikkében említett valamely rendelkezés tekintetében az e megállapodás keretében felmerülő kérdések vizsgálata alkalmával az Együttműködési Tanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a GATT szóban forgó cikkéhez a GATT-ot aláíró szerződő felek által adott értelmezést.
A felek Parlamenti Együttműködési Bizottságot hoznak létre. Ez a bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
(1) A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészt az Európai Parlament tagjaiból, másrészt az Orosz Föderáció szövetségi gyűlésének tagjaiból áll.
(2) A Parlamenti Együttműködési Bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát.
(3) A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnöki tisztét a bizottság saját eljárási szabályzatában meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően felváltva az Európai Parlament egy tagja, illetve az Orosz Föderáció szövetségi gyűlésének egy tagja tölti be.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság megfelelő információkat kérhet az Együttműködési Tanácstól e megállapodás végrehajtásáról, amely azután eljuttatja a bizottságnak a kért információkat.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kap az Együttműködési Tanács ajánlásairól.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
(1) E megállapodás hatályának keretében az egyes felek vállalják annak biztosítását, hogy a másik félhez tartozó természetes és jogi személyek a saját állampolgáraikhoz képest megkülönböztetéstől mentesen, szabadon elérhessék a másik fél illetékes bíróságait és közigazgatási szerveit személyi jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonnal kapcsolatos jogaikat is.
(2) A felek hatásköreik keretein belül:
- a Közösség és Oroszország gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletek alapján keletkező vitás kérdések rendezése érdekében ösztönzik a választottbíráskodás elfogadását,
- megállapodnak abban, hogy amennyiben valamely vitás kérdést választottbíróság elé visznek, a vitában résztvevő mindegyik fél - kivéve, ha a felek által választott választottbíróság másként nem rendelkezik - megválaszthatja saját választott bíráját, függetlenül annak állampolgárságától, és hogy az elnöki teendőket ellátó harmadik választott bíró vagy a kizárólagos választott bíró harmadik állam állampolgára lehet,
- ajánlják országuk gazdasági szereplőinek, hogy kölcsönös egyetértéssel a szerződéseikre alkalmazandó jogot válasszák,
- ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (Uncitral) által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban készült egyezményt aláíró valamelyik állam valamely központja mellett működő választottbíróság igénybe vételét.
E megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a feleket megakadályoznák abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:
1. amelyeket fontos biztonsági érdekeik védelmében szükségesnek ítélnek:
a) olyan információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozása érdekében, amelyek ellentétesek alapvető biztonsági érdekeikkel;
b) amelyek hasadóképes anyagokra, vagy olyan anyagokra vonatkoznak, amelyekből a hasadóképes anyagok származnak;
c) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállítására vagy kereskedelmére, illetve védelmi célokból nélkülözhetetlen kutatásra, fejlesztésre vagy gyártásra vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem akadályozzák a nem kifejezetten katonai célokat szolgáló termékek versenyfeltételeit;
d) a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok esetén, háborús időkben vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszületség esetén, illetve olyan kötelezettségek teljesítése céljából, amelyeket a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából fogadtak el; vagy
2. amelyeket szükségesnek tartanak nemzetközi kötelezettségeik vagy kötelezettségvállalásaik, illetve az ilyen, az ipari termékek és műszaki eljárások kettős felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban általánosan elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel vagy kötelezettségvállalásokkal összhangban meghozott autonóm intézkedések teljesítéséhez.
(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban szereplő különleges rendelkezések sérelme nélkül:
- az Oroszország által a Közösségre vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek megkülönböztetést a tagállamok, állampolgáraik vagy vállalataik, illetve cégeik között,
- a Közösség által Oroszországra vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek megkülönböztetést az orosz állampolgárok vagy társaságaik, illetve cégeik között.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem sértik a feleknek azon jogát, hogy az adópolitikát érintő jogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik - különösen lakóhelyük tekintetében - nincsenek azonos helyzetben.
(1) A felek bármelyike az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos minden vitás kérdést az Együttműködési Tanács elé utalhat.
(2) Az Együttműködési Tanács a vitákat ajánlások útján rendezheti.
(3) Abban az esetben, ha a vitákat nem lehet a (2) bekezdéssel összhangban rendezni, bármelyik fél értesítheti a másik felet egyeztetőbíró kijelöléséről; a másik félnek ezt követően két hónapon belül egy másik egyeztetőbírót kell kijelölnie. Az említett eljárás alkalmazása szempontjából a Közösség és annak tagállamai a vitában egy félnek tekintendők.
Az Együttműködési Tanács egy harmadik egyeztetőbírót jelöl ki.
Az egyeztetőbírók ajánlásait többségi szavazattal fogadják el. Ezek az ajánlások a felekre nézve nem kötelezőek.
(4) Az Együttműködési Tanács megalkothatja a viták rendezésére szolgáló eljárás szabályait.
A felek megállapodnak abban, hogy a megfelelő csatornákon keresztül bármelyik fél kérésére azonnal konzultációkat kezdenek e megállapodás értelmezésére vagy végrehajtására vonatkozó bármely kérdés, illetve a felek közötti kapcsolatok egyéb aktuális szempontjainak megvitatása céljából.
E cikk rendelkezései semmilyen szempontból nem érintik és nem sértik a 17., 18., 101. és a 107. cikket.
Az e megállapodás alapján Oroszországgal szemben alkalmazott elbánás semmiképpen nem kedvezőbb annál az elbánásnál, amelyet a tagállamok egymással szemben alkalmaznak.
E megállapodás alkalmazásában „felek” alatt egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve a Közösség és annak tagállamai a részükre biztosított felhatalmazásokkal összhangban, másrészről Oroszország értendő.
Amennyiben az e megállapodásban szereplő ügyek az Energia Charta szerződésében és annak jegyzőkönyveiben szerepelnek, a hatálybalépéskor ez a szerződés és annak jegyzőkönyvei vonatkoznak a fenti ügyekre, de csak akkor, ha a megállapodás rendelkezéseket tartalmaz azok alkalmazására.
E megállapodást a felek 10 éves kezdeti időszakra kötik. A megállapodást évről évre automatikusan megújítják, amennyiben egyik fél sem küld a másik félnek írásban értesítést a megállapodás felmondására annak lejárta előtt legalább hat hónappal.
(1) A felek minden általános és egyedi intézkedést megtesznek az e megállapodás alapján előírt kötelezettségek teljesítése érdekében. A felek ellenőrzik, hogy a megállapodásban kitűzött célok megvalósulnak-e.
(2) Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásban előírt kötelezettségeit, megteheti a megfelelő intézkedéseket. Ezek megtétele előtt - a kivételesen sürgős esetek kivételével - megküld az Együttműködési Tanácsnak a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden vonatkozó információt abból a célból, hogy a felek számára elfogadható megoldást találjanak.
Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevésbé okoznak zavarokat a megállapodás működésében. Ezekről az intézkedésekről azonnal értesíteni kell az Együttműködési Tanácsot, ha a másik fél ezt kívánja.
Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. melléklet az 1. és 2. jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.
Mindaddig, amíg a megállapodás alapján az egyénekre és a gazdasági szereplőkre vonatkozóan nem biztosítanak egyenlő jogokat, e megállapodás nem érinti az egyrészt a tagállamokra külön-külön, másrészt Oroszországra kötelező megállapodások alapján részükre biztosított jogokat azoknak a területeknek a kivételével, amelyek a Közösség hatáskörébe tartoznak, és amelyek nem sértik a tagállamoknak e megállapodásból származó, saját hatáskörükbe tartozó területeken előírt kötelezettségeit.
E megállapodás egyrészt azokra a területekre vonatkozik, amelyeken az Európai Közösségeket, az Európai Szén- és Acélközösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéseket alkalmazzák - mégpedig az azokban szereplő feltételek alapján -, másrészt Oroszország területére.
Ez a megállapodás két-két példányban készült dán, holland, angol, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol, valamint orosz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
A felek e megállapodást saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.
A megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az első bekezdésben említett eljárásaik teljesítéséről.
A megállapodás hatálybalépése után a Közösség és Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozóan - a 22. cikk (1), (3) és (5) bekezdésének sérelme nélkül - ez a megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1989. december 18-án Brüsszelben aláírt, a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
Hecho en Corfú, el veinticuatro de junio de mil novecientos noventa y cuatro. Udfærdiget i Corfu den fireogtyvende juni nitten hundrede og fireoghalvfems. Geschehen zu Korfu am vierundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig. ’Eγινε στην Κέρκυρα, στις είκοσι τέσσερις Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα τέσσερα. Done at Corfu on the twenty-fourth day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four. Fait à Corfou, le vingt-quatre juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze. Fatto a Corfù, addì ventiquattro giugno millenovecentonovantaquattro. Gedaan te Korfoe, de vierentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig. Feito em Corfu, em vinte e quatro de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.
Pour le Royaume de Belgique Voor het Koninkrijk BelgiëFür das Königreich Belgien
Pour le Royaume de Belgique
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar cheann Na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Pela República Portuguesa
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades EuropeasFor De Europæiske FællesskaberFür die Europäischen Gemeinschaften Για τις
Ευρωπαϊκές ΚοινότητεςFor the European CommunitiesPour les Communautés européennesPer le Comunità europee Voor de Europese GemeenschappenPelas Comunidades Europeias
(1994. januárjától kezdődő hatállyal)
A kedvezményeket megfelelő megállapodások vagy a már bevált gyakorlat alapján az érintett felek kétoldalúan nyújtják egymásnak. A kedvezmények többek között az alábbiakra vonatkoznak:
1. A behozatal / a kivitel adóztatása
Az érintett felek nem alkalmaznak behozatali vámokat.
A érintett felek nem alkalmaznak kiviteli vámokat az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési megállapodások alapján az azokban kikötött nómenklatúra és mennyiségek keretében szállított, a megfelelő orosz jogszabályokban „a szövetségi állam szükségletei érdekében történő kivitelnek” tekintett árukra.
Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak hozzáadottérték-adót.
Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak jövedéki adót.
2. Kontingensek felosztása és engedélyezési eljárások
Az orosz termékeknek az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési megállapodások alapján történő szállítására vonatkozó exportkontingenseket „az állam szükségletei érdekében történő szállítások” esetén alkalmazottal azonos módon nyitják meg.
3. Külön feltételeket alkalmaznak a banki és pénzügyi ágazaton belül folytatott tevékenységekre (alapítás, működtetés), a különleges és folyó fizetések mozgására, az értékpapírokhoz való hozzájutásra stb.
4. Bizonyos fajta nyersanyagok és félkész termékek (szén, nyersolaj, földgáz, finomított olajtermék) oroszországi kivitelére vonatkozó árrendszer
Az árakat a kivitel időpontját megelőző hónap 15-én az Orosz Központi Bank által jegyzett árfolyamon rubelre vagy a vonatkozó nemzeti valutára átszámított megfelelő átlagos világpiaci árak alapján határozzák meg.
5. A fuvarozás és az átmenő forgalom feltételei
A Független Államok Közösségének országai tekintetében - amelyek aláírták „a szállítás területén érvényes kapcsolatok elveiről és feltételeiről” szóló többoldalú megállapodást - és/vagy a fuvarozásról és az átmenő forgalomról szóló kétoldalú megállapodások alapján viszonossági alapon az érintett felek nem alkalmaznak adókat vagy illetékeket az áruk szállítására és vámkezelésére (ideértve a tranzitárukat is), valamint a járművek átmenő forgalmára.
6. Kommunikációs szolgáltatások, ideértve a postai, futárszolgálati, távközlési, audiovizuális és egyéb szolgáltatásokat
7. Az információs rendszerek és adatbázisok elérése
1. Oroszország a GATT XIII. cikkében előírtak szerinti megkülönböztetéstől mentes mennyiségi korlátozások formájában hozhat a 15. cikkben szereplő rendelkezésektől eltérő kivételes intézkedéseket. Ilyen intézkedések csak a megállapodás aláírását követő első naptári év letelte után tehetők.
2. A fenti intézkedések csak a 9. mellékletben említett körülmények fennállása esetén alkalmazhatók.
3. A fenti intézkedések hatálya alá tartozó árubehozatal összértéke nem haladhatja meg a Közösségből származó áruk teljes behozatalára számított alábbi arányokat:
- a megállapodás aláírását követő második és harmadik naptári év folyamán 10%,
- a megállapodás aláírását követő negyedik és ötödik naptári év folyamán 5%,
- ezt követően Oroszország GATT/WTO-hoz történő csatlakozásáig 3%.
A fent említett arányokat azoknak a mennyiségi korlátozások bevezetését megelőző utolsó év folyamán Oroszország által behozott - Közösségből származó - áruknak az értéke alapján határozzák meg, amelyekre vonatkozóan statisztikai adatok állnak rendelkezésre.
Ezeket a rendelkezéseket nem játszhatják ki az adott importárukra vonatkozó fokozott vámtarifavédelemmel.
4. Amennyiben Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozási jegyzőkönyve ettől eltérően nem rendelkezik, a fenti intézkedéseket Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozását követően nem alkalmazzák.
5. Oroszország tájékoztatja az Együttműködési Bizottságot az általa az e melléklet feltételei alapján alkalmazni kívánt minden intézkedésről, és - ha a Közösség ezt igényli - az Együttműködési Bizottság keretében konzultációkat folytat az ilyen intézkedések bevezetése előtt, valamint azokkal az ágazatokkal kapcsolatban, amelyekre ezeket az intézkedéseket alkalmazzák.
Bányászat
Egyes tagállamokban koncessziót írhatnak elő a bányászatra és a bányászati jogokra a nem közösségi irányítású vállalatok részére.
Halászat
Eltérő rendelkezés hiányába a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászati területekhez való hozzáférés és azok használata az egyik tagállam lobogója alatt hajózó, a Közösség területén bejegyzett halászhajók számára korlátozott.
Ingatlanvásárlás
Néhány tagállamban az ingatlanvásárlás korlátozások alá esik.
Audiovizuális szolgáltatások, ideértve a rádiót
Az ilyen szolgáltatások létrehozására és terjesztésére vonatkozó nemzeti elbánás a bizonyos származási kritériumoknak megfelelő audiovizuális munkák részére tartható fenn, ideértve a műsorszórást és a közönség számára szóló átvitel egyéb formáit.
Távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat
Fenntartott szolgáltatások
Néhány tagállamban korlátozott a piacra való bejutás a kiegészítő szolgáltatások és infrastruktúrák tekintetében.
Szakmai szolgáltatások
A tagállamok természetes személy állampolgárai számára fenntartott szolgáltatások. Bizonyos feltételek mellett az ilyen személyek társaságokat hozhatnak létre.
Mezőgazdaság
Néhány tagállamban a nemzeti elbánás nem alkalmazható a nem közösségi irányítású olyan társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozásba kívánnak kezdeni. A szőlőtermő területek nem közösségi irányítású társaságok által történő megvásárlását be kell jelenteni, vagy - szükség esetén - engedélyeztetni kell.
Hírügynökségi szolgáltatások
Néhány tagállamban korlátozott a külföldiek részvétele kiadókban és műsorszóró vállalatokban.
Az altalaj és a természeti erőforrások használata, ideértve a bányászatot is
1. Koncesszió igényelhető néhány érc és fém bányászatára a nem oroszországi irányítású társaságok részére.
2. A nem oroszországi irányítású társaságok kizárhatók az altalaj és a természet erőforrások használatára kisvállalkozások vagy katonai átalakulás alatt álló védelmi vállalatok számára meghirdetett néhány árverésből.
Halászat
A halászathoz a megfelelő kormányzati szerv engedélyére van szükség.
Ingatlanvásárlás és -közvetítés
1. Nem megengedett a telkek vagy a földtulajdon szerzése a nem oroszországi irányítású társaságok részére. Ilyen vállalatok azonban legfeljebb 49 évre bérelhetnek földterületet.
2. Az 1. bekezdéssel szemben kivételként a nem oroszországi irányítású vállalatok is szerezhetnek földterületet, amennyiben az ilyen vállalatokat az Orosz Föderációnak a területén lévő állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációjáról szóló törvény, valamint más jogszabályok és rendeletek - ezen belül az alábbi privatizációs programkövetelmények értelmében
- vevőként ismerik el:
- az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációja keretében kereskedelmi célú befektetési pályázat és árverés formájában,
- vállalatok bővítése és vállalatok kiegészítő építése keretében kereskedelmi célú befektetési pályázat és árverés formájában.
Távközlés
Korlátozás alá tartoznak a távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat, a kommunikációs eszközök építését, telepítését, működtetését és fenntartását is.
Tömegtájékoztatási szolgáltatások
Bizonyos korlátozások érvényesek a tömegtájékoztató vállalatokban lévő külföldi részvételre.
Szakmai tevékenységek
A nem orosz állampolgárságú természetes személyek esetében bizonyos tevékenységek ki zártak, korlátozottak vagy különleges követelmények vonatkoznak rájuk.
Szövetségi tulajdon bérlése
A 100 millió rubelt meghaladó értékű szövetségi tulajdont külföldi részesedésű vállalatok az ilyen tulajdon kezelésére felhatalmazott állami hatóság engedélyével bérelhetnek. A fenti értékhatárt konvertibilis valutában határozzák meg és fejezik ki.
a) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása alá (CPC) tartozó ágazatok
Számviteli felülvizsgálati szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások: a CPC 86212 egy része a „könyvvizsgálati szolgáltatások” kivételével
Könyvelési szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások CPC 86220
Mérnöki szolgáltatások CPC 8672
Integrált mérnöki szolgáltatások CPC 8673
Tanácsadási és építési előtervezési szolgáltatások CPC 86711
Építési tervezési szolgáltatások CPC 86712
Városfejlesztési és tájépítészeti szolgáltatások CPC 8674
Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások:
Számítógépes hardverek telepítéséhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások CPC 841
Szoftver-alkalmazási szolgáltatások CPC 842
Adatbázis szolgáltatások CPC 844
Hirdetés CPC 871
Piackutatás és közvélemény-kutatás CPC 864
Vezetői tanácsadási szolgáltatások CPC 866
Műszaki bevizsgálási és elemzési szolgáltatások CPC 8676
Mezőgazdasággal, vadászattal és erdészettel kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Halászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Bányászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Nyomtatás és könyvkiadás CPC 88442
Konvenciós szolgáltatások
Fordítási szolgáltatások CPC 87905
Belsőépítészeti szolgáltatások CPC 87907
Távközlés:
Értéknövelt szolgáltatások, ideértve (többek között) az elektronikus postát, a hangpostát, az on-line információ- és adatbázis-visszakeresést, az adatfeldolgozást, az EDI-t, a kód- és protokoll-átalakítást
Csomagkapcsolt és vonalkapcsolt adatátviteli szolgáltatások
Építőipari és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások: helyszínfelmérési munka CPC 5111
Franchise szolgáltatások CPC 8929
Levelező felnőttoktatási szolgáltatások a CPC 924 részeként
Hír- és sajtóügynökségi szolgáltatások CPC 962
Bérbeadási/lízing-szolgáltatások egyéb fuvareszközökre kezelőszemélyzet nélkül (CPC 83101 magángépkocsik, 83102 áruszállító járművek, 83105), valamint egyéb gépekre és berendezésekre (CPC 83106, 83107, 83108, 83109)
Export-import kereskedelemmel kapcsolatos jutalékos ügynöki szolgáltatások és nagykereskedelmi szolgáltatások (CPC 621 és 622 része)
Szoftverkutatás és -fejlesztés
Viszontbiztosítás és visszaengedményezés, valamint biztosítási mellékszolgáltatások, például tanácsadási, biztosításmatematikai, kockázat-felmérési és kárrendezési szolgáltatások
Kockázatbiztosítás az alábbiakra:
i. tengeri hajózás és kereskedelmi repülés, űrrepülés és szállítás (többek között műholdas tevékenység), az alábbiak egy részének vagy egészének fedezetére szóló biztosításokkal: szállított személyek, export- vagy importáruk, az árukat szállító járművek és az azokkal kapcsolatos felelősség;
ii. nemzetközi tranzitáruk; és
iii. baleset- és egészségbiztosítás; valamint személygépjármű-felelősségbiztosítás a határon túlra történő utazások esetén.
b) Adatfeldolgozási szolgáltatások CPC 843
Pénzügyi információk és pénzügyi adatfeldolgozás biztosítása és átadása (lásd a 6. melléklet B.11. és B.12. pontját):
A b) pont alatt felsorolt szolgáltatások esetén a legnagyobb kedvezményes elbánást a 38. cikk szerint alkalmazzák a 8. melléklet A. pontjában felsoroltakon kívül.
Pénzügyi szolgáltatás alatt az egyik fél valamely pénzügyi szolgáltatója által ajánlott pénzügyi jellegű szolgáltatás értendő. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységeket tartalmazzák:
A. Valamennyi biztosítás és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttbiztosítást is)
i. életbiztosítás;
ii. neméletbiztosítás.
2. Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.
3. Biztosítási közvetítés, például biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.
4. Biztosítási mellékszolgáltatások, például tanácsadási, biztosításmatematikai, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.
B. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével)
1. Betétek és egyéb visszatérítendő pénzeszközök elfogadása a nyilvánosságtól.
2. Valamennyi fajta kölcsön nyújtása, ideértve a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.
3. Pénzügyi lízing.
4. Mindenféle fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, például betéti és hitelkártyák, utazási és bankcsekkek.
5. Garanciák és kötelezettségvállalások.
6. Saját számlára vagy a vevők számlájára folytatott kereskedelem a tőzsdén vagy az azon kívüli piacon, illetve a következő egyéb formákban:
a) pénzpiaci eszközök (például csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);
b) devizák;
c) származék-termékek, ideértve többek között a határidős és az opciós termékeket;
d) árfolyam- és kamatláb-eszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swapok, a határidős kamatláb-megállapodások stb.;
e) átruházható értékpapírok;
f) egyéb forgatható értékpapírok és befektetett pénzügyi eszközök, ideértve az arany- és ezüstrudakat.
7. Részvétel valamennyi fajta értékpapír kibocsátásában, ideértve azok ügynökként (nyilvánosan vagy zártkörűen) történő jegyzését és befektetését, valamint az ilyen kibocsátásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat.
8. Ügynöki tevékenység.
9. Vagyonkezelés, ideértve a készpénz- és porfóliókezelést, a kollektív befektetés-kezelés minden formáját, a nyugdíjalap-kezelést, az értékpapír-letéti őrzést és a vagyonkezelési szolgáltatásokat.
10. Pénzügyi eszközök, például értékpapírok, származék-termékek és egyéb forgatható eszközök elszámolása és klíringje.
11. Pénzügyi tájékoztatás és adattovábbítás, valamint pénzügyi adatfeldolgozás és az azokhoz kapcsolódó szoftverek nyújtása és átadása egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.
12. Tanácsadási közvetítő és a fenti 1-11. pontban felsorolt valamennyi tevékenységgel kapcsolatos egyéb pénzügyi mellékszolgáltatások, például hitelreferencia- és hitelelemzési szolgáltatás, befektetés- és portfoliókutatás és -tanácsadás, befolyásszerzéssel és vállalatok szerkezeti átalakításával és stratégiájával kapcsolatos tanácsadás.
Az alábbi tevékenységek nem tartoznak a pénzügyi szolgáltatások fogalmába:
a) a központi bankok vagy egyéb állami intézmények által a monetáris és árfolyam-politikával kapcsolatban folytatott tevékenységek;
b) a központi bankok, kormányszervek vagy -hivatalok, ill. egyéb állami intézmények által a kormány számlájára vagy kormányzati garanciával végzett tevékenységek az olyan esetek kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket a fenti állami intézményekkel versenyben álló pénzügyi szolgáltatók is végezhetik;
c) a törvényes társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjrendszer részét képező tevékenységek az olyan esetek kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket az állami intézményekkel vagy magánintézményekkel versenyben álló pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
A. A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében az Oroszország által a 28. cikk (1) bekezdése alapján kizárólag leányvállalat létrehozásával történő alapításhoz (a fióktelep létrehozásával történő alapítás kizárásával) nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás, valamint a 28. cikk (3) bekezdése alapján nyújtott nemzeti elbánás nem jelent kevésbé kedvezményes elbánást, mint amelyet Oroszország saját vállalatainak nyújt, az alábbi kivételekkel:
1. Oroszország fenntartja a jogot arra, hogy:
a) a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira és fióktelepeire továbbra is alkalmazza az oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő felső határát;
b) a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira a saját vállalatainál alkalmazottnál magasabb minimáltőke-követelményt alkalmazzon, feltéve, hogy ezt a minimáltőke-követelményt a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő követelményhez képest nem emeli a minimáltőke-követelményre vonatkozó hazai elbánás alkalmazása előtt;
c) korlátozza a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai fióktelepeinek számát;
d) nem ír elő 55 000 ECU-nél magasabb minimális egyenlegszintet a természetes személyek közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainál lévő számláira;
e) megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy orosz részvényvállalatok részvényeire váltható részvényekkel és forgatható pénzügyi eszközökkel tranzakciókat folytassanak;
f) megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy Oroszországban honos személyekkel tranzakciókat folytassanak.
2. Az 1. pontban szereplő kivételek csak az alábbi feltételekkel érvényesek:
a) amennyiben azokat minden ország vállalatainak leányvállalataira alkalmazzák; és
b) az 1. c), d) és e) pontban említett kivételeknél:
і. legkésőbb e megállapodás aláírásától számított öt év leteltéig a c) és d) alpontjában említett kivételek esetén és három év elteltéig az e) alpontban említett kivétel esetén; és
ii. ha a közösségbeli vállalat oroszországi leányvállalatának orosz állampolgárok vagy cégek tulajdonában lévő részvénytőkéje nem haladja meg az ötven százalékot (50%); és
iii. a fenti kivételek hatálybalépése után alapított közösségi vállalatok oroszországi leányvállalataira;
c) az 1. f) pontban említett kivételek esetén 1996. január 1-jéig, és csak a közösségbeli vállalatok 1993. november 15. után alapított olyan oroszországi leányvállalataira, amelyek 1993. november 15. előtt nem kezdtek meg oroszországi lakosokkal műveleteket.
3. a) A megállapodás aláírásának időpontjából számított öt év letelte után Oroszország megvizsgálja annak lehetőségét, hogy:
i. valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével felemelje az oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő, az 1. a) pontban említett felső határát;
ii. valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével csökkentse az 1. b) pontban említett minimáltőke-követelményt.
b) A megállapodás aláírásától számított három év letelte után Oroszország valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével mérlegeli az 1. c) és d) pontban említett korlátozások enyhítését.
B. A 6. melléklet A. 1. és 2. pontjában említett biztosítási szolgáltatások tekintetében a 28. cikk (1) bekezdése alapján a csak biztosítási műveletekre engedélyezett leányvállalat alapításához nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás az Oroszországban az alapítás napján érvényben lévő jogszabályokban és rendelkezésekben szerepel, az alábbi feltételek figyelembevételével:
1. legkésőbb a megállapodás aláírásától számított öt év letelte időpontjában Oroszország megszünteti a vállalati tőke külföldi részvényhányadának 49%-os felső határát;
2. az ötéves átmeneti időszak alatt a külföldi részvényhányad felső határának megszüntetése nem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy intézkedéseket vezessen be engedély kiadására a biztosítás néhány osztályában működő közösségi vállalatok részére. Ezek az intézkedések csak a társadalombiztosítás kötelező biztosítási rendszerének vagy a közbeszerzés területén, illetve a 29. cikk (2) bekezdésében leírt okok esetén alkalmazhatók, és azok nem érvénytelenítik, illetve nem korlátozzák lényegesen a külföldi részvényhányad 49%-os felső határa megszüntetésének hatásait.
A. rész
A konzultációk az első fél által ezek megtartására irányuló kérelemtől számított 30 napon belül kezdődnek el. A konzultációk célja megállapodás elérése az alábbiakról:
- a másik fél által azoknak az intézkedéseknek a visszavonása, amelyek a lényegesen korlátozóbb feltételeket eredményezték, vagy
- a két fél kötelezettségeinek kiigazítása, vagy
- az első fél által teendő kiigazítások a másik fél által teremtett korlátozóbb helyzet kompenzálására.
Ha a felek az első fél által kezdeményezett konzultációra vonatkozó kérelemtől számított 60 napon belül nem jutnak megállapodásra, az első fél az általa vállalt kötelezettségekre megfelelő kompenzációs kiigazításokat alkalmazhat. Ezek a kiigazítások olyan mértékben és olyan időpontban végezhetők el, amennyire és amikor erre a másik fél által teremtett lényegesen korlátozóbb helyzet figyelembe vételéhez szükség van. Elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevesebb zavart okozzák a megállapodás működésében. A megállapodás alapján az említett kiigazítások nem érintik az ilyen kiigazítások időpontjában a gazdasági szereplők által szerzett jogokat.
B. rész
1. Az orosz kormány a megállapodás aláírását követő három éves időszak folyamán a partnerség és az együttműködés szellemében tájékoztatja a Közösséget arra irányuló szándékáról, hogy olyan új jogszabályokat terjesszen elő vagy olyan új rendelkezéseket fogadjon el, amelyek korlátozóbb feltételeket teremthetnek a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és fióktelepeinek alapítására és működésére, mint amilyen helyzet a megállapodás aláírását megelőző napon érvényben volt. A Közösség felkérheti Oroszországot, hogy ismertesse ezeknek a jogszabályoknak vagy rendelkezéseknek a tervezetét, és kezdjen konzultációkat ezekről a tervezetekről.
2. Ha az Oroszország által az (1) bekezdésben említett átmeneti időszakon belül bevezetett új jogszabályok vagy rendelkezések a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és fióktelepeinek működésére a megállapodás aláírása napján érvényben lévő helyzetnél korlátozóbb feltételeket eredményeznek, az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések nem vonatkoznak az Oroszországban a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában már megalapított leányvállalatokra és fióktelepekre a fenti törvény hatálybalépésétől számított három éves időszak leteltéig.
Az 53. cikk 2.3. pontjában és a 2. melléklet 2. pontjában említett körülmények azokra az orosz gazdasági ágazatokra értendők, amelyek:
- szerkezeti átalakításon mennek keresztül, vagy
- komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen ha ezek Oroszországban súlyos szociális problémákat idéznek elő, vagy
- a bizonyos oroszországi ágazatokban vagy iparágakban orosz vállalatok vagy állampolgárok tulajdonában lévő teljes piaci részesedés megszüntetésével vagy drasztikus csökkentésével néznek szembe, vagy
- újonnan keletkező iparágak Oroszországban.
1. Oroszország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Közösségben létezőhöz hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az e jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.
2. A megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére Oroszország csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyet a tagállamok aláírtak, vagy amelyeket a tagállamok ténylegesen alkalmaznak az alábbi egyezményekben szereplő megfelelő rendelkezések szerint:
- Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (párizsi okmány, 1971),
- Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961),
- Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (genfi okmány, 1978)
3. Az Együttműködési Tanács javasolhatja, hogy e melléklet (2) bekezdése vonatkozzon a többi többoldalú egyezményre is.
4. E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Oroszország a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelmének elismerése tekintetében nem nyújt kevésbé kedvezményes elbánást a közösségbeli vállalatok és állampolgárok részére, mint amelyet harmadik országoknak kétoldalú megállapodások alapján nyújt.
5. A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az Oroszország által érvényes viszonossági alapon harmadik országoknak nyújtott, valamint az Oroszország által a volt Szovjetunió más országának nyújtott kedvezményekre.
1. A felek kapcsolattartó csoportot hoznak létre. A csoport a Közösség és Oroszország képviselőiből áll.
2. A kapcsolattartó csoport információkat cserél a szén- és acélipar helyzetéről mindkét területen és a közöttük fennálló kereskedelemről, az esetlegesen felmerülő problémák meghatározása céljából.
3. A kapcsolattartó csoport vizsgálja a szén- és acélipar világszintű helyzetét, többek között a nemzetközi kereskedelem fejlődését is.
4. A kapcsolattartó csoport kicserél az érintett iparágak szerkezetével, termelőkapacitásaik fejlesztésével, az adott területeken a tudomány és a kutatás fejlődésével, valamint a foglalkoztatás növekedésével kapcsolatos minden hasznos információt. A csoport vizsgálja a szennyezési és a környezetvédelmi problémákat is.
5. A kapcsolattartó csoport vizsgálja a felek közötti technikai segítségnyújtás, ezen belül a pénzügyi, kereskedelmi és technikai irányítás keretében elért haladást is.
6. A kapcsolattartó csoport minden vonatkozó információt kicserél a megfelelő nemzetközi szervezetekben vagy fórumokon mutatott vagy mutatandó hozzáállás tekintetében.
7. Amint és amikor a két fél megállapodik, hogy az iparágak képviselőinek jelenléte és/vagy részvétele szükségszerű, a kapcsolattartó csoport kibővül az ő személyükkel.
8. A kapcsolattartó csoport évente kétszer az egyes felek területén felváltva ülésezik.
9. A kapcsolattartó csoport elnöki feladatait felváltva az Európai Közösségek Bizottságának képviselője és az Orosz Föderáció kormányának képviselője látja el.
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „vámjogszabályok”: a felek területén alkalmazandó, az áruk behozatalát, kivitelét, átmenő forgalmát és azok vámeljárás alá vetését, ezen belül a fenti tranzakciók tilalmát, korlátozását és ellenőrzését szabályozó intézkedésekre vonatkozó, az említett felek által elfogadott rendelkezések;
b) „vámok”: minden illeték, adó, díj vagy a felek területén a vámjogszabályok alkalmazásával kivetett és beszedett minden egyéb teher, nem tartoznak azonban ide azok a díjak és terhek, amelyek a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségeinek összegére korlátozódnak.
c) „megkereső hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra kijelöltek, és amely vámügyekben a jogsegély iránti kérelmet beterjeszti;
d) „megkeresett hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra kijelöltek, és amely a vámügyekben beterjesztett jogsegély-kérelmeket fogadja;
e) „jogsértés”: a vámjogszabályok mindennemű megszegése, valamint az ilyen jogszabályok megszegésének kísérlete.
(1) A felek saját hatáskörük keretén belül az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételekkel segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásában, különösen e jogszabályok megsértésének megakadályozásában, felderítésében és kivizsgálásában.
(2) Az e jegyzőkönyvben előírt vámügyi segítségnyújtás a felek e jegyzőkönyv alkalmazásáért felelős minden közigazgatási hatósági szervére vonatkozik. Ez a jogsegély nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre érvényes szabályokat. Ha a hatóságok erről másként nem állapodnak meg, a jogsegély nem terjed ki az igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörökben beszerzett információkra, így a dokumentumokra sem.
(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére minden olyan megfelelő információt megad, amely lehetővé teszi a vámjogszabályok helyes alkalmazását, többek között az olyan felderített vagy tervezett cselekményekre vonatkozó információkat, amelyek a fenti jogszabályok megsértését jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére tájékoztatást ad arról, hogy az egyik fél területéről kivitt áruknak a másik fél területére történő bevitele megfelelően történt-e, ha szükséges, az árukra alkalmazott vámeljárás részletezésével.
(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérése alapján megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy felügyeletet gyakoroljanak:
a) olyan természetes vagy jogi személyek felett, akikkel kapcsolatban alapos okkal tételezhető fel, hogy megsértik vagy megsértették a vámjogszabályokat;
b) olyan helyek felett, ahol oly módon gyűjtöttek be árukészleteket, hogy alapos okkal tételezhető fel, hogy a másik fél vámjogszabályaival ellentétes cselekmények elkövetése céljából történt szállításokról van szó;
c) olyan árumozgások felett, amelyekről azt a bejelentést kapták, hogy azok a vámjogszabályok megsértését eredményezhetik;
d) olyan szállítóeszközök felett, amelyek esetén alapos okkal tételezhető fel, hogy a vámjogszabályok megsértése során használták vagy használják, illetve használhatják azokat.
A felek saját hatáskörük keretén belül előzetes kérés nélkül jogsegélyt nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy a vámjogszabályok helyes alkalmazásához erre szükség van, különösen, ha információkat kapnak:
- olyan feltárt vagy tervezett cselekményekről, amelyek a fenti jogszabályok megsértését jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak,
- az ilyen cselekmények felismerésére alkalmazott új eszközökről vagy módszerekről,
- olyan árukról, amelyekről ismert, hogy a behozatalra, a kivitelre, az átmenő forgalomra vagy egyéb vámeljárásokra vonatkozó vámjogszabályok jelentős mértékű megsértésének tárgyát képezik.
(1) Az e jegyzőkönyvben említett kérelmeket írásban nyújtják be. A kérelemhez mellékelni kell az ilyen kérelmek lebonyolításához szükséges dokumentumokat. Ha a helyzet sürgőssége megkívánja, szóbeli kérelmek is elfogadhatók, azokat azonban írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmekben az alábbi információknak kell szerepelniük:
a) a kérelmet beterjesztő megkereső hatóság neve;
b) az igényelt intézkedések;
c) a kérelem célja és oka;
d) az üggyel kapcsolatos törvények, jogszabályok és egyéb jogi elemek;
e) a vizsgálatok célpontját jelentő természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legátfogóbb megjelölése;
f) a vonatkozó tények összegzése.
(3) A kérelmek a megkeresett hatóság bármely hivatalos nyelvén, illetve e hatóság számára elfogadható nyelven nyújthatók be.
(4) Ha a kérelem nem felel meg a formai követelményeknek, kérhetik azok kijavítását vagy kiegészítését; sor kerülhet azonban óvintézkedések elrendelésére is.
(1) A jogsegély iránti kérelmek lebonyolítására a megkeresett fél törvényeivel, jogszabályaival és egyéb jogi eszközeivel összhangban kerül sor.
(2) A jogsegély iránti kérelem teljesítése érdekében a megkeresett hatóság saját hatáskörében és a rendelkezésre álló források keretén belül úgy jár el, mintha saját számlájára vagy ugyanennek a félnek más hatóságai kérelme alapján járna el, átadja a már általa ismert információkat, megfelelő vizsgálatokat folytat vagy intézkedik ilyen vizsgálatok lefolytatásáról.
(3) Az egyik fél kellően felhatalmazott tisztviselői a másik fél egyetértésével és ez utóbbi fél által megállapított feltételek keretében beszerezhetik a megkeresett hatóság hivatalaitól vagy a megkeresett hatóság felelősségi körébe tartozó más hatóságtól azokat a vámjogszabályok megsértésével kapcsolatos információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv céljából szüksége van.
(4) Az egyik fél tisztviselői - különösen a másik fél egyetértése esetén és ez utóbbi fél által megállapított feltételek keretében - jelen lehetnek az utóbbi fél területén lebonyolított vizsgálatokon.
(5) Amennyiben az e jegyzőkönyvben tárgyalt körülmények között az egyik fél tisztviselői jelen vannak a másik fél területén lebonyolított vizsgálatokon, minden alkalommal tudniuk kell igazolni alkalmasságukat. Nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert.
(1) A felek az információkat az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek mellett és korlátok keretén belül dokumentumok, dokumentumok hiteles másolatai, jelentések és hasonló dokumentumok formájában adják meg egymásnak.
(2) Eredeti akták és dokumentumok kérésre csak olyan esetekben adhatók át, ha a hiteles másolatok nem elegendők. Ezeket az eredeti aktákat és dokumentumokat a lehető leghamarabb vissza kell juttatni.
(3) Az (1) bekezdésben tárgyalt dokumentumok ugyanerre a célra bármilyen formában szolgáltatott számítógépes adatokkal helyettesíthetők. Kérésre az anyag felhasználásával kapcsolatos minden vonatkozó információt meg kell adni.
(1) A felek az e jegyzőkönyvben tárgyalt jogsegélyt elutasíthatják, részben vagy bizonyos feltételek illetve követelmények függvényében nyújthatják, amennyiben e cselekedetük:
a) nagy valószínűséggel sértené szuverenitásukat, közrendjüket, biztonsági és egyéb fontos érdekeiket,
vagy
b) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2) Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem lenne képes nyújtani, ha a másik fél ezt kérné tőle, kérelmében felhívja erre a figyelmet. Ekkor a megkeresett hatóság döntésére bízott, miként reagál a kérésre.
(3) A jogsegély visszautasítása vagy megtagadása esetén a döntésről és annak okairól haladéktalanul írásban értesíteni kell a megkereső hatóságot.
(1) E jegyzőkönyv értelmében bármilyen formában közölt minden információ bizalmas jellegű. Ezek az információk hivatalos titoktartási kötelezettség alá tartoznak, és az azok birtokába kerülő félnél érvényes vonatkozó jogszabályok és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információkra kiterjedő védelmet élvezik.
(2) Névvel jelölt adatok nem adhatók ki, amennyiben alapos ok áll fenn annak feltételezésére, hogy az átadott adatok továbbadása vagy felhasználási módja ellentétben áll valamelyik fél jogi alapelveivel, és különösen, amennyiben az érintett személy alapvető emberi jogai sérelmet szenvednének. Az adatokat átvevő fél tájékoztatja az azokat szolgáltató felet az átadott információk felhasználásáról és annak eredményeiről.
(3) Névvel jelölt adatok csak a vámhatóságok részére és szükség esetén büntetőeljárás céljára az állami ügyészségi és igazságszolgáltatási hatóságoknak adhatók át. Más személyek vagy hatóságok ilyen adatokat csak az azokat szolgáltató hatóság előzetes engedélyével szerezhetnek meg.
(4) Az adatszolgáltató fél ellenőrzi az átadásra kerülő információk pontosságát. Amennyiben a szolgáltatott információt helytelennek vagy törlendőnek tartja, erről haladéktalanul értesíti az információkat fogadó felet. Ez utóbbi köteles a korrekciót vagy a törlést végrehajtani.
(5) Az érintett személy - az aktuális közérdek sérelme nélkül - kérés alapján információkat szerezhet be a tárolt adatokról és a tárolás céljáról.
