1. A választottbírói testület három választottbíróból áll.
2. A választottbírói testület létrehozása iránti kérelemnek a stabilizációs és társulási bizottsághoz történő benyújtásának napjától számított tíz napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.
3. Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben megszabott időn belül a felek nem tudnak megállapodni a választottbírói testület összetételében, akkor a felek bármelyike jogosult a stabilizációs és társulási bizottság elnökét, vagy az általa meghatalmazott személyt felkérni, hogy a 15. cikk alapján létrehozott jegyzékből sorsolás útján válassza ki mindhárom tagot, egyet azon személyek közül, akiket a panaszos fél javasolt, egyet azon személyek közül, akiket az fél javasolt, aki ellen a panaszt benyújtották, valamint egy tagot azon választottbírák közül, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy ellássák az elnöki tisztséget.
Amennyiben a Felek megállapodnak a választottbírói testület egy vagy több tagja tekintetében, a még hiányzó tagokat is ugyanezen eljárással összhangban kell kijelölni.
4. A stabilizációs és társulási bizottság elnöke a felek képviselőinek jelenlétében választja ki a választottbírákat.
5. A választottbírói testület létrehozásának dátuma az a nap, amikor a testület elnökét tájékoztatják a három választottbírónak a felek közös megegyezése alapján történő kinevezéséről, illetve esettől függően az a nap, amikor megtörténik a három választottbíró kiválasztása a (3) bekezdéssel összhangban.
6. Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbíró nem felel meg a 18. cikkben említett magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választottbírót a (7) bekezdésnek megfelelően kiválasztott választottbíróval cserélik fel. Ha a felek a választottbíró kicserélésének szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor ezt az ügyet a választottbírói testület elnöke elé terjesztik, akinek a döntése végleges.
Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a 18. cikkben említett magatartási kódex követelményeinek, akkor ezt az ügyet az elnöki tisztség ellátása céljából kiválasztott választottbírók egyike elé terjesztik, akinek a nevét - mindkét fél képviselőjének jelenlétében - a stabilizációs és társulási bizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy sorsolja ki, hacsak a felek másképpen nem állapodnak meg.
7. Ha egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy a (6) bekezdés rendelkezései szerint leváltották, akkor a helyettesítő választottbírót öt napon belül ki kell választani az eredeti választottbíró kiválasztásánál alkalmazott eljárás lefolytatásával. Ennek az eljárásnak a lefolytatásáig a választottbírói eljárást fel kell függeszteni.
1. A választottbírói testület ítéletét a testület felállításának napjától számított 90 napon belül közli a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal. Ha a választottbírói testület elnöke úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt nem tudja betartani, akkor köteles erről a stabilizációs és társulási bizottságot és a feleket a késedelem okainak feltüntetésével írásban tájékoztatni. Az ítélet meghozatalára semmi esetre sem kerülhet sor a testület felállításának a napjától számított 120 napnál később.
2. Sürgős esetekben, beleértve a romlandó árukat érintő eseteket is, a választottbírói testület köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy ítéletét a testület felállításának a napjától számított 45 napon belül meghozza. Az ítélet meghozatalára semmi esetre sem kerülhet sor a testület felállításának a napjától számított 100 napnál később. A választottbírói testület a felállításának napjától számított tíz napon belül előzetes ítéletet hozhat azzal kapcsolatosan, hogy sürgősnek ítéli-e az esetet.
3. Az ítélet rögzíti a megállapított tényállást, e megállapodás ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, a megállapított tényeket alátámasztó indokolást és a határozat végkövetkeztetéseit. Az ítélet ajánlásokat tartalmazhat az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében elfogadandó intézkedésekről.
4. A panaszos fél bármikor visszavonhatja panaszát a választottbírói testület elnökének, a másik Félnek és a stabilizációs és társulási bizottságnak küldött írásos értesítésben, mielőtt a választottbírói testület ítéletet közlik a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal. Az ilyen visszavonás nem érinti a panaszos fél jogosultságát arra vonatkozóan, hogy ugyanazon üggyel kapcsolatosan egy későbbi időpontban új panaszt terjeszthessen elő.
5. A választottbírói testület mindkét fél kérésére 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A 12 hónapos időszak letelte után a választottbírói testület felállítására vonatkozó felhatalmazás megszűnik, ez azonban nem érinti a panaszos fél jogosultságát arra vonatkozóan, hogy egy későbbi időpontban ugyanazon üggyel kapcsolatosan új választottbírói testület felállítását kérelmezze.
Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfeleléshez szükségesek, és a felek törekszenek arra, hogy az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges idővel kapcsolatban megállapodjanak.
1. A választottbírói testület ítéletének a felekkel történő közlésétől számított legkésőbb 30 napon belül a panaszos fél köteles a másik felet tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban: ésszerűen elvárható időtartam), amelyre szüksége lesz az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez. Mindkét fél törekszik az ésszerűen elvárható időtartam vonatkozásában a megállapodás elérésére.
2. Ha a felek nem értenek egyet a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfeleléshez szükséges ésszerűen elvárható időtartamban, akkor a panaszos fél - az (1) bekezdés szerinti értesítést követő 20 napon belül - felkérheti a stabilizációs és társulási bizottságot az eredeti választottbírói testület újbóli összehívására az ésszerűen elvárható időtartam meghatározása céljából. A választottbírói testület a kérelem benyújtását követő 20 napon belül közli ítéletét.
3. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet felekkel történő közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 20 nap.
1. Az ésszerűen elvárható időtartam vége előtt az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, köteles a másik felet és a stabilizációs és társulási bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfelelés céljából tett.
2. Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad azzal kapcsolatban, hogy az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett valamelyik intézkedés megfelel-e a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél az eredeti választottbírói testület döntését kérheti e tekintetben. Az ilyen kérelemben magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, az adott intézkedés miért nem felel meg e megállapodásnak. Az újraösszehívást követően a választottbírói testület az újra felállításának a napjától számított 45 napon belül hozza meg ítéletét.
3. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet felekkel történő közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 45 nap.
1. Abban az esetben, ha az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, az ésszerűen elvárható időtartam vége előtt nem jelent be olyan intézkedéseket, amelyeket a választottbírói testület ítéletének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek, akkor a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra javaslatot tenni.
2. Ha a kártalanítással kapcsolatosan a felek az ésszerűen elvárható időtartam végétől, illetve a választottbírói testület által a 8. cikk szerint hozott ítélettől (amely kimondja, hogy a hozott intézkedés nem felel meg e megállapodásnak) számított 30 napon belül nem tudnak megállapodásra jutni, akkor a panaszos fél - a másik félnek és a stabilizációs és társulási bizottságnak küldött értesítést követően -jogosult e jegyzőkönyv 2. cikkében említett rendelkezések értelmében nyújtott előnyök alkalmazását a jogsértő intézkedés által okozott gazdasági károk mértékéig felfüggeszteni. A panaszos fél az értesítés napjától számított tíz nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották a (3) bekezdés rendelkezései szerint választottbírói eljárást kérelmezett.
3. Abban az esetben, ha a fél megítélése szerint, aki ellen a panaszt benyújtották, a felfüggesztés szintje nem egyenértékű a jogsértő intézkedés által okozott gazdasági károk mértékével, akkor a (2) bekezdésben említett tíz napos időszak lejárata előtt az eredeti választottbírói testület elnökétől írásban kérelmezheti az eredeti választottbírói testület újbóli összehívását. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal a kedvezmények felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott ítéletét. A kedvezmények felfüggesztését a választottbírói testület ítéletének meghozataláig nem szabad megkezdeni, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választottbírói testület ítéletének.
4. A kedvezmények felfüggesztése ideiglenes jellegű, és csak addig alkalmazható, amíg az e megállapodást sértő intézkedéseket vissza nem vonják vagy nem módosítják olyan módon, hogy megfeleljenek e megállapodásnak, vagy amíg a felek a vitatott kérdésben megoldást nem találnak.
1. Az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, értesíti a másik felet és a stabilizációs és társulási bizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választottbírói testület ítéletének való megfelelés céljából tett, valamint a panaszos fél által alkalmazott kedvezmények felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.
2. Ha a bejelentés benyújtásának napjától számított 30 napon belül a felek nem jutnak megállapodásra annak tekintetében, hogy e magállapodásnak megfelelő-e a bejelentett intézkedés, a panaszos fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testület elnökét, hogy határozzon az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik félhez és a stabilizációs és társulási bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választottbírói testület ítéletét a kérelem benyújtását követő 45 napon belül közlik a felekkel. Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike nem felel meg e megállapodásnak, akkor meghatározhatja, hogy a panaszos fél a kedvezmények felfüggesztését az eredeti vagy attól különböző szinten folytathatja-e. Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a végrehajtás érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel e megállapodásnak, a kedvezmények felfüggesztését megszüntetik.
3. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 45 nap.
A választottbírói testület ülései nyilvánosak a 18. cikkben említett eljárási szabályokban meghatározott feltételek szerint, kivéve, ha a választottbírói testület saját kezdeményezésre vagy a felek kérésére másképp nem dönt.
A választottbírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére bármiféle olyan forrásból beszerezhet információkat, amelyeket az eljárás szempontjából megfelelőnek ítél. A választottbírói testület továbbá szükség esetén jogosult szakértői véleményeket is igénybe venni. Minden ilyen módon megszerzett információt mindkét féllel közölni kell, és ezekkel kapcsolatban észrevételeket lehet tenni.. Az érdekelt felek jogosultak a 18. cikkben említett eljárási szabályokban rögzített feltételeknek megfelelően „amicus curiae” okfejtéseket eljuttatni a választottbírói testülethez.
A választottbírói testületek e megállapodás rendelkezéseit a nemzetközi közjog általánosan elfogadott értelmezési szabályai szerint értelmezik, ideértve a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezményt is, A közösségi vívmányokat nem értelmezik. Az a tény, hogy egy rendelkezés tartalmát tekintve azonos az Európai Közösséget létrehozó szerződés egyik rendelkezésével, az adott rendelkezés értelmezése során nem döntő.
1. A választottbírói testület valamennyi határozatát, beleértve az ítéleteket is, szótöbbséggel hozza meg.
2. A választottbírói testület valamennyi ítélete kötelező a felek számára. Az ítéleteket közölni kell a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal, amely az ítéleteket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, kivéve, ha egyhangúlag nem dönt az ellenkezőjéről.
1. A stabilizációs és társulási bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított hat hónapon belül létrehoz egy olyan 15 személyből álló jegyzéket, akik készek választottbíróként tevékenykedni, és alkalmasak erre. A felek mindegyike öt személyt választ ki, hogy választottbíróként tevékenykedjenek . A felek megállapodnak öt személyben, akik a választottbírósági testület elnökeként fognak eljárni. A stabilizációs és társulási bizottság biztosítja, hogy a jegyzék mindig 15 személyből álljon.
2. A választottbírák megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek a jog, a nemzetközi jog, a közösségi jog és/vagy a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbírák függetlenek, egyéni minőségükben járnak el és nincsenek kapcsolatban egyetlen szervezettel vagy kormánnyal sem, illetve nem fogadnak el utasítást egyetlen szervezettől vagy kormánytól sem, valamit megfelelnek a 18. cikkben említett magatartási kódexnek.
Szerbiának a Kereskedelmi Világszervezethez (a továbbiakban: WTO) való későbbi csatlakozása esetén a következők alkalmazandók:
a) Ezen jegyzőkönyv szerint felállított választottbírói testületek nem döntenek az egyes feleknek
a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) létrehozásáról szóló egyezmény szerinti jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerülő vitákban;
b) A felek azon joga, hogy e jegyzőkönyv jogviták rendezésével kapcsolatos rendelkezéseihez folyamodjanak, nem érinti a WTO keretében alkalmazott intézkedések érvényesíthetőségét, a jogviták rendezését célzó intézkedéseket is beleértve. Ugyanakkor azonban ha egy fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e jegyzőkönyv 3. cikkének (1) bekezdése vagy a WTO szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. E bekezdés alkalmazásában egy jogvita rendezésére irányuló eljárást abban az esetben kell a WTO egyezmény szerint kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik fél a WTO egyezményben foglalt Vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló Egyetértés 6. cikke értelmében választottbírói testület felállítását kérelmezte;
c) E jegyzőkönyv nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO Vitarendezési Testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa.
1. Az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt naptári napokban kell számítani, annak a cselekménynek vagy ténynek a bekövetkezését követő naptól kezdődően, amellyel kapcsolatosan a határidőt alkalmazzák.
2. Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható.
3. A választottbírói testület elnöke bármelyik fél indokolt kérésére, illetve saját kezdeményezésére meghosszabbíthatja az e jegyzőkönyvben említett határidők bármelyikét.
1. A Stabilizációs és Társulási Bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított hat hónapon belül meghatározza a választottbírói testületi eljárás során követendő eljárási szabályokat.
2. A Stabilizációs és Társulási Bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított hat hónapon belül az eljárási szabályokat kiegészíti a magatartási kódexszel, amely garantálja a választottbírók függetlenségét és pártatlanságát.
3. A Stabilizációs és Társulási Bizottság határozhat e jegyzőkönyv módosításáról (a 2. cikket kivéve).
Az alábbiak meghatalmazottjai:
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban a tagállamok, és az EURÓPAI KÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban a Közösség, egyrészről, és
a SZERB KÖZTÁRSASÁG meghatalmazottai, a továbbiakban: Szerbia, másrészről,
akik Luxemburgban ............. találkoztak az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás, a továbbiakban: e megállapodás, aláírása céljából, a következő szövegeket fogadták el:
e megállapodást, illetve I-VII. mellékletét, azaz:
I. melléklet (21. cikk) - a Közösségből származó ipari termékekre vonatkozó szerbiai vámengedmények
II. melléklet (26. cikk) - A „baby beef” termékek meghatározása
III. melléklet (27. cikk) - a Közösségből származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó szerbiai vámengedmények
IV. melléklet (29. cikk) - a Szerbiából származó halászati termékekre vonatkozó közösségi engedmények
V. melléklet (30. cikk) - a Közösségből származó halászati termékekre vonatkozó szerbiai engedmények
VI. melléklet (52. cikk) - Letelepedés: pénzügyi szolgáltatások
VII. melléklet (75. cikk) - Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok és az alábbi jegyzőkönyvek:
1. jegyzőkönyv (25. cikk) - Feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelem
2. jegyzőkönyv (28. cikk) - Borok és szeszes italok
3. jegyzőkönyv (44. cikk) - A „származó termékek” fogalmának meghatározása és a közigazgatási együttműködés módszerei
4. jegyzőkönyv (61. cikk) - Szárazföldi szállítás
5. jegyzőkönyv (73. cikk) - Az acéliparnak nyújtott állami támogatás
6. jegyzőkönyv (99. cikk) - Vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás
7. jegyzőkönyv (129. cikk) - Vitarendezés
A tagállamok és az Európai Közösség, valamint a Szerb Köztársaság meghatalmazottjai elfogadták és mellékelték e záróokmányhoz az alábbi együttes nyilatkozat szövegeit:
Együttes nyilatkozat a 3. cikkhez
Együttes nyilatkozat a 32. cikkhez
Együttes nyilatkozat a 75. cikkhez
Szerbia meghatalmazottai tudomásul vették az ezen Záróokmányhoz csatolt alábbi Nyilatkozatot:
A Közösség és tagállamai nyilatkozata.
E stabilizációs és társulási megállapodásban részt vevő felek, egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság megítélése szerint a tömegpusztító fegyverek (a továbbiakban: WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi béke, stabilitás és biztonság tekintetében, ahogyan azt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1540. számú (2004) határozata is megerősítette. A WMD elterjedésének megakadályozása tehát egyaránt fontos mind az Európai Közösségek és tagállamaik, mind pedig Szerbia számára.
A WMD és az azok hordozóeszközeinek terjedése elleni küzdelmet az Európai Unió alapvető elemnek tekinti, amikor fontolóra veszi egy megállapodás megkötését egy harmadik országgal. 2003 november 17-én a Tanács ezért úgy határozott, hogy a harmadik országokkal kötendő új megállapodásoknak tartalmazniuk kell a WMD elterjedésének megakadályozásáról szóló záradékot, valamint megállapodott az egységes záradék szövegében (lásd a 14997/03. sz. tanácsi dokumentumot). E záradékot belefoglalták azokba a megállapodásokba, amelyeket azóta az Európai Unió közel száz országgal kötött.
Az Európai Unió és a Szerb Köztársaság, mint a nemzetközi közösség felelős tagjai megerősítik teljes mértékű elkötelezettségüket a WMD és az azok hordozóeszközei terjedésének megakadályozása, valamint a nemzetközi aktusokalapján, amelyekhez csatlakoztak, fennálló kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése iránt.
Ennek szellemében, valamint összhangban az EU szakpolitikájával és Szerbiának a WMD és az azok hordozóeszközei terjedésének megakadályozására vonatkozó alapelv iránti elkötelezettségével, mindkét fél egyetért abban, hogy e megállapodás 3. cikkébe belefoglalják az Európai Unió Tanácsa által előírt, a WMD-re vonatkozó egységes záradékot.
A 32. cikkben meghatározott intézkedések célja, hogy ellenőrizze az olyan magas cukortartalmú termékek kereskedelmét, amelyeket további feldolgozásra is fel lehetne használni, és hogy megelőzze a cukor és a cukor jellemzőitől nem lényegesen eltérő jellemzőkkel rendelkező termékek kereskedelmének esetleges torzulását.
Azt a cikket oly módon kell értelmezni, hogy egyáltalán ne vagy a lehető legkisebb mértékben torzítsa a végső fogyasztásra szánt termékek kereskedelmét.
A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi és ipari tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint az adatbázisokhoz, a szabadalmakhoz, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokat is, az ipari mintákhoz, a védjegyekhez és szolgáltatási jegyekhez, integrált áramkörök topográfiáihoz, a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredet-megjelöléseket, valamint a növényfajta-oltalmi jogokat.
A kereskedelmi tulajdonjogok védelme magában foglalja különösen az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10bis cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) 39. cikkében említett, fel nem fedett információk védelmét.
A felek továbbá megállapodnak abban, hogy a 75. cikk (3) bekezdésében említett védelem szintje magában foglalja a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok hozzáférhetőségét is.
Tekintettel arra, hogy a Közösség a 2007/2000/EK rendelet alapján a kivételes kereskedelmi intézkedésekben az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó más országokat - ideértve Szerbiát - is részesíti, ezért a Közösség és tagállamai kijelentik, hogy:
- e megállapodás 35. cikkének alkalmazásában az egyoldalú önálló kereskedelmi intézkedések közül azokat, amelyek kedvezőbbek, alkalmazni kell a Közösség által e megállapodásban biztosított szerződéses kereskedelmi engedményeken felül, amíg a az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló, 2000. szeptember 18-i 2007/2000/EK rendelet * alkalmazandó;
különösen a kombinált nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó termékek esetében, amelyek vonatkozásában a közös vámtarifa értékvám és specifikus vám alkalmazását írja elő, a 26. cikk (2) bekezdésének vonatkozó rendelkezésétől eltérve a csökkentés a specifikus vámra is vonatkozik.”
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 138. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
