g) a NAV vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei állományába tartozó pénzügyőrök e feladatkörükben eljárva,
h) a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,
i) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselője, szakmai vezetője,
j) az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott munkatársa, valamint
k) a törvény által feljogosított más szerv képviselője
tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.
(2) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:
a) a bíróság,
b) az ügyészség,
c) más nyomozó hatóság,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,
f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
g) a NAV-nak az adóztatási szerve és vámszerve az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,
h) a törvényben meghatározott más szervezet, személy.
(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani.
77. § (1) A NAV személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére – az EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével – nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.
(2) A NAV a nyomozóhatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat – beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – nemzetközi-, illetve más EU-tagállami bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére a külön törvény rendelkezései alkalmazásával – az adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén – továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve vehet át.
(3) A NAV az adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt megelőzően ellenőrzi az adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.
78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából – az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül – kezeli még továbbá:
a) a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát, a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig,
b) az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig,
c) az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig.
(2) Az (1) bekezdés b–c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az Art. 101–103. §-a alapján tett intézkedésekre.
(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.
79. § A NAV vámszerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát.
80. § Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a NAV jogosult.
81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat,
b) a NAV szervei hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, továbbá egyes alsó fokú vámszervek kijelölt kirendeltségei által ellátott feladatokat és illetékességüket,
c) a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) a közép- és alsó fokú adóztatási szerveket,
b) a közép- és alsó fokú vámszerveket,
c) az informatikai feladatokat ellátó intézeteket, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet,
d) a NAV bűnügyi főigazgatóságát, illetve a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit és alsó fokú szervét,
e) az Art. 56. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó közigazgatási szervet vagy szerveket,
f) az Art. szerinti központosított ellenőrzést, illetve a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzést végző szervet vagy szerveket,
g) a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő ügyben a NAV szervezetén belül szabálysértési hatóságként eljáró szervet,
h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat,
b) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,
c) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait,
d) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,
e) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait,
f) a NAV fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei, beosztásai tekintetében a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket, beosztásokat és a pszichikai alkalmassági vizsgálat szabályait,
g) a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.
83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.
84. § A NAV elnöke utasításban állapítja meg a NAV államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.
85. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 88. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(3) E törvény 1–74. §-ai, 76–84. §-ai, 86–87. §-ai, 89–98. §-ai, 99. § a)–d) pontjai, 100–102. §, 104–134. §-ai, 135. § (1) bekezdése, 136–138. §-ai, 140–169. §-ai, 171–172. §-ai, 174. §-a, illetve 1–10. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) E törvény 103. §-a, és 135. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.
(5) A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.
(6) E törvény 99. § e) pontja, 170. §-a, 173. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.
86. § E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV tv.”.
87. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.
(3) A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselői jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.
(4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.
88. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – ideértve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2010. december 31-ig hatályos 72. § (5) bekezdésében meghatározott szerveit is – valamint a Vám- és Pénzügyőrség e törvény kihirdetésétől számított 8. naptól beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget az adópolitikáért felelős miniszter engedélye nélkül nem vállalhat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt 2010. december 31-éig létesíthet. A napi üzemi működést érintően – legfeljebb 2011. január 15-éig átnyúló időszakot érintően – 2010. december 31-ig vállalhat kötelezettséget.
89. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve központi szervei – ide nem értve az informatikai feladatokat ellátó intézeteket – Szervezeti és Működési Szabályzatát úgy kell kiadni, hogy 2011. május 2-áig; az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei, a bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szerve, valamint a középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek, illetve az alsó fokú adóztatási szervek és az alsó fokú vámszervek ügyrendjét úgy kell kiadni, hogy 2011. június 1-jéig hatályba lépjen.
90. § (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.
(2) Ahol jogszabály a vámhatóság vezetőjét vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.
(3) Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.
(4) Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyőrséget, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.
(5) Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint állami adó- és vámhatóság – adóztatási szervét kell érteni.
(6) Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon – a (7) bekezdés kivételével – 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint állami adó- és vámhatóság – vámszervét kell érteni.
(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.
91. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 1-jével – munkakörüknek és iskolai végzettségüknek megfelelően – kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony nem alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkajogviszonnyá, ha a felek között 2011. január 1-je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél érvényes jognyilatkozata alapján 2011. január 1-je után szűnik meg a jogviszony.
92. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig – 2011. január 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó kormánytisztviselőt, ügykezelőt, munkaviszonyban állókat besorolni, illetményüket, munkabérüket megállapítani.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig – 2011. január 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományába tartozó pénzügyőrt és közalkalmazottat besorolni, illetményét, munkabérét megállapítani.
93. § (1) A NAV – 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó – tagjának a 92. § (1) bekezdése szerinti illetménye (a törvény által meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés, és a rendszeres juttatásnak minősülő illetménypótlékokból álló havi rendszeres illetmény), illetve munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző illetménye, illetve munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői kinevezésben történt változás indokolja.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján járó illetmény magasabb, mint az e törvény alapján az érintettnek megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék együttes összege, az alapilletményt oly mértékig kell megemelni, hogy az így megállapított illetmény összege elérje az (1) bekezdés szerint megállapított illetményt. E bekezdés alkalmazása során az alapilletmény eltérítés nem lehet magasabb, mint a 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték.
(3) Ha az (1) bekezdés szerint járó illetmény meghaladja a (2) bekezdés szerint megállapítható illetményt, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt.
94. § (1) A NAV – a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományába tartozó – tagjának a 92. § (2) bekezdése szerinti illetménye, munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző rendszeres illetménye, munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői beosztásban történt változás indokolja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménynek, munkabérnek az alábbiak minősülnek:
a) pénzügyőr esetén a 2010. december 31. napján hatályos munkaügyi parancsában megállapított beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés, rendszeres illetménypótlék (nyelvpótlék, kiegészítő nyelvpótlék, vezetői pótlék, szolgálati időpótlék, címpótlék, valamint a Hszt. 322. § (1) bekezdés e)–o) pontjaiban meghatározott pótlékok);
b) közalkalmazott esetén a 2010. december 31. napján hatályos értesítésben meghatározott garantált illetmény, munkáltatói döntésen alapuló illetmény, rendszeres illetménypótlék (nyelvpótlék, címpótlék, veszélyességi pótlék).
(3) Amennyiben a 92. § (2) bekezdés szerinti besorolás alapján megállapított rendszeres illetmény, munkabér nem éri el az (1) bekezdés szerinti összeget, úgy
a) a pénzügyőrt abba a fizetési fokozatba kell besorolni, ahol a fizetési fokozathoz rendelt szorzószám és az illetményalap szorzata eléri a pénzügyőr 2010. december 31. napján hatályos munkaügyi parancsában megállapított beosztási illetményének, szolgálati időpótlékának, címpótlékának és a Hszt. 322. § (1) bekezdés f)–k), m)–o) pontjaiban meghatározott pótlékainak együttes összegét,
b) a közalkalmazottat abba a fizetési fokozatba kell besorolni, ahol a fizetési fokozathoz rendelt szorzószám és az illetményalap szorzata valamint az illetménykiegészítés összege eléri a közalkalmazott 2010. december 31. napján hatályos értesítésében megállapított garantált illetményének, munkáltatói döntésen alapuló illetményének és címpótlékának együttes összegét.
(4) A (3) bekezdés szabályai szerint megállapított fizetési fokozatot úgy kell tekintetni, mintha a besorolás szempontjából az érintett rendelkezne a fizetési fokozathoz rendelt minimális szolgálati idővel.
(5) Amennyiben a 92. § (2) bekezdés szerint megállapított illetmény, munkabér összege magasabb, mint a (1) bekezdés szerint megállapított illetmény, munkabér összege, az illetményt ezen magasabb összegben kell megállapítani az alábbi ütemezés szerint:
a) 2011. január 1. napjával a illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 90%-át;
b) 2012. január 1. napjával az illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek legalább a 95%-át;
c) 2013. január 1. napjával az illetménynek, munkabérnek el kell érnie a jelen törvény rendelkezései szerinti illetménynek, munkabérnek a 100%-át.
(6) A pénzügyőr besorolása a Hszt. 328. § (2) bekezdése szerinti szolgálati idő figyelembevételével történik.
(7) Amennyiben az (1) bekezdés szerint járó illetmény, munkabér magasabb, mint az e törvény alapján az érintettnek megállapítható illetmény, munkabér összege, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt.
95. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó pénzügyőr, aki gazdasági társaságban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelőbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszonyt tölt be, 2011. január 31-ig köteles a 34. §-ban írtak szerint engedélyt kérni a jogviszony fenntartásához.
(2) Az engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés – ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is – kézhezvételétől számított 90 napon belül a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére.
(3) Ha a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.
96. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.
97. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.
(2) A Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények tekintetében a rendőrség a 2010. december 31-ét követően indult büntetőügyekben végzi a nyomozást. A 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jével egyébként a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.
(3) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt 2011. január 1-je előtt indult büntetőeljárásban, illetve akkor is, ha a bűncselekmény elkövetési időpontja 2011. január 1-jét megelőző időpont, de a büntetőeljárás 2010. december 31-ig még nem indult meg, a Be. 29. § e) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.
(4) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december 31-ig elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.
98. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség által rendszeresített azon nyomtatványok, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, a meglévő készletek erejéig – de legkésőbb 2011. december 31-ig – tovább használhatók attól függetlenül, hogy azok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utalnak.
(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványait fokozatosan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati igazolványára cserélni a következők szerint:
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó – hivatásos állományú tagjainak és kormánytisztviselői jogviszonyban álló pénzügyi nyomozóinak a szolgálati igazolványát 2011. március 31-ig,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó – adóellenőri vagy végrehajtói feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. június 30-ig,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó – b) ponton kívül eső kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig,
d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazotti állományába tartozó – kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig.
(3) A Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresített egyenruházaton alkalmazható díszítőelemeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tágjai 2011. január 1-jét követően továbbra is használhatják, függetlenül attól, hogy azokon a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat vagy a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló feliratot vagy jelzést az egyenruházatnak a 2011. január 1-jét követő, egyébként esedékes első cseréjekor – de legkésőbb 2013. december 31-ével – kell először alkalmazni.
(4) A Vám- és Pénzügyőrség azon gépjárművein, amelyen a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található, a feliratot, illetve a jelzést takarva 2011. június 30-ig kell elhelyezni – a gépjármű átfestése nélkül – a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” feliratot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló jelzést.
99. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [54. §–55. §],
b) a néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [54. §–55. §],
c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. cikke [75. §],
d) a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)–(2) bekezdés, 74. § (2) bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)–c) pontok],
e) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].
100. § Az Art. 5/A. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell teljesíteni.”
101. § Az Art. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”
102. § Az Art. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Adóhatóságok:
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,
b) a NAV vámszerve, mint vámhatóság (az állami adóhatóság és a vámhatóság a továbbiakban együtt: állami adó- és vámhatóság),
c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság).
103. § Az Art. 11. §-a, és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Az adóhatóságok felügyelete
11. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter
a) az állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja felügyeleti jogkörét a külön törvényben meghatározottak szerint,
b) felügyeli az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényességét, ellenőrzi az önkormányzati adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,
c) előterjeszti a kormányhoz az önkormányzati adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,
d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az önkormányzati adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatást, továbbá – amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges – bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet,
e) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének jogszabálysértő határozatát (végzését), illetve a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja.
(2) A NAV felügyeletére kijelölt miniszter az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét nem ruházhatja át.”
104. § Az Art. 14. § (8)–(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.
(9) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.”
105. § (1) Az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”
(2) Az Art. 16. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bejelentést]
„b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.”
(3) Az Art. 16. §-a a következő új (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül – a (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként – jelenti be. Ettől eltérően nem kell a (4) bekezdés szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.”
(4) Az Art. 16. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo. tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése szerinti adatait.”
106. § (1) Az Art. 17. § (3) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:]
„h) a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.”
(2) Az Art. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás, illetőleg adatszolgáltatás, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles az okmányirodánál ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő 8 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Amennyiben az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a 8 napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.”
(3) Az Art. 17. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az állami adóhatóság az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.”
107. § Az Art. 17/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást – a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie. A 22. § (2) bekezdése szerinti bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adóhatósághoz teljesíteni.”
108. § Az Art. 19. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.”
109. § (1) Az Art. 22. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)
„h) tevékenységére az adómegállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza.”
(2) Az Art. a következő új 22/B. §-sal egészül ki:
„22/B. § Az állami adóhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a 22. § (1) bekezdés a) pont szerinti nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentést tesz, ha az együttműködő társaság által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges.”
110. § Az Art. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”
111. § Az Art. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami adóhatósághoz.”
112. § Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés f) pontja és e bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.”
113. § (1) Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt tartalommal köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papír alapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat nyomtatványát.”
(2) Az Art. a következő új 27/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
„Az adónyilatkozat
27/A. § (1) Az az adózó, aki – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt – az adónyilatkozat választására vonatkozó feltételeknek megfelel, az adóévet követő év május 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat formájában teljesítheti.
(2) Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet,
b) valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét,
c) az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét,
d) a levont személyi jövedelemadót, adóelőleget.
(3) Az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül.
(4) Ha az adózó adókötelezettsége teljesítésére több adónyilatkozatot vagy más bevallást is benyújt, az elsőként megtett adónyilatkozat, illetve bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.”
114. § (1) Az Art. 31. § (2) bekezdésének 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztatót terhelő kedvezményes társadalombiztosítási járulék összegéről,”
(2) Az Art. 31. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.”
115. § Az Art. 36/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolásban köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.”
116. § Az Art. 36/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.”
117. § Az Art. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó a külön jogszabályban meghatározottak szerint az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségeit az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül is teljesítheti. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti.”
118. § (1) Az Art. a következő 43. § (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az állami adóhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget – feltéve ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik – a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adóhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.”
(2) Az Art. 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.”
(3) Az Art. 43. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az adózó az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetését a vámhatóságnál nyilvántartott tartozásra vagy a vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetését az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozásra kéri elszámolni, úgy a tartozás megfizetésének napja az a nap, amely napon a tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják.”
119. § Az Art. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
(2) A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(3) Az adózót, illetőleg a magánszemélyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. A nyilatkozattételről az érintett adózót nem kell értesíteni.
(4) Az adóhatóság az adózó, illetőleg a magánszemély szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az adóhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.”
120. § Az Art. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének – az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).”
121. § (1) Az Art. 52. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi az adóhatóságok vagy az állami adóhatóság és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható. Az adóhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes személyazonosító adattal, lakcímmel, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.”
(2) Az Art. 52. § (4) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:)
„t) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett,”
(3) Az Art. 52. § (7) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami adóhatóság
a) megkeresésre adatot szolgáltat]
„aa) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi hatóság, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében, továbbá”
(4) Az Art. 52. § (7) bekezdés d)–f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az állami adóhatóság)
„d) a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig elektronikus úton hivatalból átadja
da) a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
db) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjára és összegére vonatkozó adatokat a magánnyugdíjpénztár,
dc) a db) alpontban említett kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok alapját és összegét az egészségbiztosítási szerv,
dd) a db) alpontban említett kötelezett által a 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott, a Tbj. 56/A. § (1) bekezdésében felsorolt járulékok közül a Munkaerőpiaci Alapot megillető járulék alapját és összegét az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére;
e) a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a 31. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget;
f) elektronikus úton hivatalból átadja a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az eva-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az adóévet követő év augusztus 31. napjáig.”
(5) Az Art. 52. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az állami adóhatóság az elhunyt magánszemély adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról (név, cím). Az állami adóhatóság a jegyző által megküldött hozzátartozói adatokat nyilvántartásából soron kívül törli, amennyiben az eljárás eredményeként nem állapít meg adót, költségvetési támogatást az elhunyt terhére vagy javára. Az állami adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.”
122. § (1) Az Art. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami adóhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.”
(2) Az Art. 54. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„b) a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;”
(3) Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„g) a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges.”
123. § (1) Az Art. 57. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére haladéktalanul átadja azokat az adóadatokat, amelyek a megkereső tagállamban)
„e) az a)–d) pontban meghatározott tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költség, továbbá a kamat, igazgatási pénzbüntetés és pénzbírság megállapításához szükségesek és az állami adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak. Amennyiben a megkeresés teljesítéséhez más hatóságtól kell az adatot beszerezni, a beszerzést követően a kapcsolattartó közigazgatási szerv az adóadatot a megkereső hatóságnak haladéktalanul továbbítja. Az adatátadás akadályáról, megtagadásának okáról a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti a megkereső hatóságot. Az általános forgalmi adóval összefüggésben a kapcsolattartó közigazgatási szerv az 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete szabályai szerint jár el.”
(2) Az Art. 57. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére – az e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően – kézbesíti az adózónak a tagállami adóhatóságok által az (1) bekezdésben meghatározottakkal kapcsolatban kibocsátott határozatot, illetve egyéb okiratot. A kézbesítés iránti megkeresésben fel kell tüntetni a határozat vagy egyéb okirat tárgyát, az adózó nevét, címét, valamint minden egyéb, a címzett azonosításához szükséges információt. A kapcsolattartó közigazgatási szerv haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot az általa tett intézkedésről, különösen a kézbesítés időpontjáról.”
124. § Az Art. 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami adó- és vámhatóság központi szervei tekintetében felettes adóhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetője.”
125. § Az Art. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban
a) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében hitelezőként,
b) a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként
az állami adóhatóság jár el.”
126. § Az Art. a következő új 73. §-sal egészül ki:
„73. § Az állami adóhatóság illetékessége tekintetében a külön jogszabályban foglalt rendelkezések az irányadók.”
127. § Az Art. 79. § (1) bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását.”
128. § Az Art. 85/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban: adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, illetve azok hiányát.
129. § Az Art. 88. § (5)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az Európai Közösség belső piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók ellenőrzése során – különösen a forgalmazott termékek besorolásának megállapítása, valós értékük meghatározása érdekében – az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a vámhatóság e törvény rendelkezései alapján folytatja le. A jogellenesen szabad forgalomba helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság utólagos adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg.
(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru csak az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában szállítható. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű áru szállítását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmiadó-alany javára végzi a szállítási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
(7) Az Európai Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét a vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást és az üzemben tartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének.”
130. § Az Art. 88/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett ellenőrzéseket magukhoz vonhatnak (központosított ellenőrzés).”
131. § (1) Az Art. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben indokolt esetben az állami adó- és vámhatóság vezetője az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt és a felettes szerv által jóváhagyott kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja.”
(2) Az Art. 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Csődeljárás esetén az adózó csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzését a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül (egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló által készített záróbevallás kézhezvételét követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül), a felszámoló által készített záró bevallás ellenőrzését pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni.”
(3) Az Art. 92. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetve az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben folytathatja. Az adóhatóság az adózót a megkeresésről a megkereséssel egyidejűleg értesíti.”
132. § Az Art. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja vagy az a személy, aki az ellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt, a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges.”
133. § Az Art. 108. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint nincs mód, az adóhatóság az adó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával, 12 havi működést vélelmezve állapítja meg.”
134. § Az Art. 115. § (1) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor)
„b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,”.
135. § (1) Az Art. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha
a) az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte,
b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét,
c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,
d) az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az ellenőrzésre az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.”
(2) Az Art. 116. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez intézett, de a felülellenőrzést lefolytató szervnél, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye.”
136. § (1) Az Art. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról adóhatósági döntés kézbesítése esetén sem értesíti az adózót.”
(2) Az Art. 124. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben az adózónak több meghatalmazott képviselője van, az adóhatóság az iratot az adózó által az iratok átvételére írásban kijelölt képviselőnek kézbesíti, ilyen kijelölés hiányában az adóhatóság az iratot az adózó általa választott meghatalmazott képviselőjének kézbesíti.”
137. § Az Art. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap.”
138. § Az Art. 128/A. § (4)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő 15 nap.
(5) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye.
(6) Az állami adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.”
139. § Az Art. 134. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg az illeték megállapításának mellőzésére vonatkozó szabályokat, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.”
140. § Az Art. 141. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a kérelemből megállapíthatóan a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés (intézkedés) jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető vagy a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felügyeleti intézkedés mellőzéséről, illetve a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti”.
141. § Az Art. 145. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:
[Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat]
„f) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat.”
142. § Az Art. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtást – a vámhatóság elsőfokú szervei kivételével – az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.”
143. § (1) Az Art. 151. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt – más adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.”
(2) Az Art. 151. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a magánszemély adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.”
(3) Az Art. 151. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az állami adó- és vámhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál a fennmaradó összeget a vámhatóságnál, illetve a vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget pedig a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.
(7) Ha az önkormányzati adóhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az önkormányzati adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.”
144. § Az Art. 152. §-a a következő új (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza.
(4) Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti.”
145. § Az Art. 159. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el. Ha az adózó a végrehajtási kifogást olyan kötelezettség végrehajtása érdekében foganatosított végrehajtási cselekménnyel szemben terjeszti elő, amely kötelezettséget az állami adóhatóság a 43. § (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tart nyilván, az állami adóhatóság haladéktalanul megkeresi a határozatot hozó hatóságot a jogerős határozat megküldése érdekében. A határozatot hozó hatóság a megkeresést a beérkezésétől számított 8 napon teljesíti. Ebben az esetben a végrehajtási kifogás elbírálásának határideje a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat beérkezésétől kezdődik.”
146. § (1) Az Art. 160. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az állami adóhatóság illetékügyekben a végrehajtási eljárást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható.”
(2) Az Art. 160. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtási eljárás szünetel, ha
a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,
c) az adózó meghalt, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig,
d) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el,
e) az adó megfizetésére való kötelezésre e törvény 35. § (2) bekezdésének f) pontja alapján került sor és az adó megfizetésére kötelezettel szemben felszámolási eljárás indult, a felszámolási eljárás megindításának közzétételétől a felszámolás jogerős befejezéséig,
f) külön törvény így rendelkezik.”
(3) Az Art. 160. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha)
„a) az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, a kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az eljárást jogerős végzéssel megszüntette,”
147. § (1) Az Art. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.”
(2) Az Art. 161. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Nem kell alkalmazni az e § alatti szabályokat a központi költségvetés terhére kifizetett azon összeg vonatkozásában, amely összeg állami kezességvállalás, garancia, vagy viszontgarancia érvényesítése miatt vált a tartozás kötelezettjének az állammal szemben fennálló tartozásává – ideértve a kezességvállalási díjat is – és amely összeget adók módjára kell behajtani.”
148. § Az Art. 164. §-a a következő új (12)–(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(12) Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik.
(13) Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, ha a felettes adóhatóság illetve az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedés keretében megállapítja, hogy a felülvizsgált döntés súlyosításának lenne helye, és ezért új eljárás lefolytatását rendeli el.”
149. § (1) Az Art. 172. § (1) bekezdés e) és ny) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A magánszemély adózó – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]
„e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak.”
„ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja.”
(2) Az Art. 172. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.”
(3) Az Art. 172. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.”
(4) Az Art. 172. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) Ha a magánszemély adózó a 31. § (4) bekezdése szerinti, a személyi jövedelemadóbevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve szeptember 20. napjáig nem szabható ki, kivéve ha az adózó bevallását szeptember 20-a előtt nyújtja be és igazolási kérelmet nem nyújt be.”
150. § (1) Az Art. 175. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A helyi iparűzési adóval, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az adópolitikáért felelős miniszter által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.”
(2) Az Art. 175. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az adóazonosító számmal rendelkező adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet, illetőleg adóügyeiben az adóhatóságnál a (13) bekezdés szerinti beadványait elektronikus úton is előterjesztheti.”
(3) Az Art. 175. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az adózó általános, nemleges adóigazolás, a jövedelemigazolás, illetve az együttes adóigazolás iránti kérelmét az adó- és vámhatósághoz elektronikus úton is előterjesztheti. Ez esetben az adó- és vámhatóság az igazolást elektronikus űrlapon állítja ki és küldi meg az adózó részére.”
(4) Az Art. 175. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza
a) a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének,
b) a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítésének,
c) az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, illetőleg a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése rendjének,
d) az adófizetés teljesítésének,
e) az állami adóhatóság által a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adózók számára biztosított lekérdezések,
f) az adóhatóság által nyilvántartott adatok megtekintésének, illetőleg ezen adatok letöltésének,
g) a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésének,
h) egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének, az elektronikus kézbesítés szabályainak,
i) végrehajtási eljárás során az elektronikus ügyintézés,
j) az Európai Közösség más tagállamában és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak belföldön, illetve a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Közösség más tagállamában érvényesített visszatéríttetési kérelmével (kiigazítási nyilatkozatával) kapcsolatos eljárás rendjének, ideértve az elektronikus levélben (e-mailen) történő ügyintézés
módját és technikai feltételeit.”
151. § Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: MKK Zrt.) ruházhatja át (engedményezés). Az e rendelkezés alapján engedményezett követelést az MKK Zrt. tovább engedményezheti. Az engedményezés részletes feltételeit az állami adóhatóság és az MKK Zrt. által kötött megállapodás szabályozza. Az engedményezésre a Ptk. 328–330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.”
152. § Az Art. 178. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki (amely) legalább a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, illetőleg az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett külön nyilvántartásában tünteti fel. Amennyiben a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli.”
153. § Az Art. a következő 184. §-sal egészül ki:
„184. § (1) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 43. § (6) bekezdését a 2010. december 31-ét követően benyújtott visszatérítési kérelemre indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 49. § (2) bekezdését, 92. § (10) bekezdését, 102. § (1) bekezdését, valamint a 164. § (10) bekezdését a 2010. december 31-ét követően indult ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 164. § (12) bekezdését a 2010. december 31-ét követően indult hagyatéki eljárások esetében kell alkalmazni.
(4) Az állami adóhatóság az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv részére – e szervezetek megállapodása alapján – 2011. január 31. napjáig átadja az egyéni vállalkozók által 2008. december 28. és 2010. december 31. napja között közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentett, az egyéni vállalkozók tevékenységi köreivel kapcsolatos adatokat.
(5) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 31. § (4) bekezdését, és 172. § (20) bekezdését a 2010. adóévről benyújtott bevallások során is alkalmazni kell.
(6) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 177/A. §-át a 2011. január 1-jétől engedményezés útján átruházott követelésekre kell alkalmazni.
(7) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 172. § (1) bekezdés ny) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele 2011. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
(8) E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a 2011. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(9) Az adózónak e törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését követően – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét e törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.”
154. § Az Art.
1. 7. § (1) bekezdésében az „az adóhatóság előtt” szövegrészek helyébe az „az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt” szövegek,
2. 7. § (2) bekezdésében az „az adóhatóság előtt” szövegrész helyébe az „az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt” szöveg, valamint a „képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott,” szövegrész helyébe a „képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,” szöveg,
3. 16. § (4) bekezdésében az „és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is” szövegrész helyébe a „, valamint a Tbj. 56/A. § szerinti kötelezettet” szöveg,
4. 17/A. § (1)–(6), valamint (8) bekezdéseiben a „törzskönyvi szerv” szövegrészek helyébe a „törzskönyvi jogi személy” szöveg,
5. 17/A. § (5) bekezdésében a „törzskönyvi szervnél” szövegrész helyébe a „törzskönyvi jogi személynél” szöveg, valamint a „törzskönyvi szervnek” szövegrész helyébe a „törzskönyvi jogi személynek” szöveg,
6. 17/A. § (8) bekezdésében a „törzskönyvi szervvel” szövegrész helyébe a „törzskönyvi jogi személlyel” szöveg,
7. 29. §-ában a „A munkáltató bejelentése alapján” szövegrész helyébe a „A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján” szöveg,
8. 36/B. § (2) bekezdés első mondatában az „5 napos” szövegrész helyébe a „10 napos” szöveg,
9. 37. § (4) bekezdésében a „visszatérítendő jövedelemadót” szövegrész helyébe a „visszatérítendő jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást” szöveg,
10. 52. § (7) bekezdésének g) pontjában a „Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt” szövegrész helyébe a „Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezettet” szöveg,
11. 52. § (11) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,
12. 54. § (7) bekezdés e) pontjában az „az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez, felügyeletéhez” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott feladata ellátásához” szöveg,
13. 100. § (5) bekezdésében az „az eljárási határidő meghosszabbításáról” szövegrész helyébe az „a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról” szöveg,
14. 103. § (1) bekezdésében az „adóhatóság, illetőleg a vámhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,
15. 116. § (6) bekezdésében az „Az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
16. 132/B. § (1) bekezdésében a „kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok” szövegrész helyébe a „kapcsolt vállalkozások” szöveg, 132/B. § (9) bekezdés b) pontjában az „egyéb módszer alapján” szövegrész helyébe az „az a) pontban nem szereplő módszer alapján” szöveg,
17. 134. § (2) bekezdésében a „a (4)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „az (5) bekezdésben” szöveg,
18. 136. § (2) bekezdésében az „önálló fellebbezést törvény megengedi.” szövegrész helyébe az „önálló fellebbezést e törvény megengedi.” szöveg,
19. 141. § (1) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
20. 141. § (2) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
21. 141. § (3) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
22. 141. § (4) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
23. 142. § (2) bekezdés e) pontjában az „az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
24. 175. § (20) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „60 nap” szöveg,
25. 175. § (21) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe „30 napon” szöveg,
26. 176. § (9) bekezdésben a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig” szöveg,
27. 178. § 18. pontjában a „foglalkoztató is” szövegrész helyébe „foglalkoztató, kivéve a külföldi foglalkoztatót” szöveg,
28. 2. melléklet III/5. pontjában a „22. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. § (15) bekezdése” szöveg,
29. 3. számú melléklet G/4. pontjában a „lakcímét, székhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét, székhelyét, adóazonosító számát” szöveg,
30. 4. számú melléklet 2. pontjában a „külföldi személy adóköteles bevétele” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele” szöveg, illetve a „külföldi személyt terhelő adót” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót” szöveg,
31. 4. számú melléklet 5. pontjában a „külföldi személytől levont adó” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó” szöveg, a „külföldi személy az illetőségigazolás” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás” szöveg, valamint a „külföldi személy által megjelölt fizetési számlájára” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára” szöveg,
32. 4. számú melléklet 6. pontjában a „külföldi személyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló” szöveg,
33. 4. számú melléklet 7. pontjában a „külföldi személy az illetőségigazolást az adóévben” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben” szöveg, a „külföldi személy a kifizetés időpontjáig” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig” szöveg, a „külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás” szöveg, valamint a „hiteles magyar nyelvű fordításáról” szövegrész helyébe a „magyar nyelvű szakfordításáról” szöveg,
34. 4. számú melléklet 8. pontjában a „külföldi személy a bevallást megelőzően” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően” szöveg, valamint a „hitelesen magyarra fordított okiratban” szövegrész helyébe a „szakfordítással ellátott okiratban” szöveg,
35. 4. számú melléklet 12. pontjában a „külföldi személy belföldön adóköteles” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles” szöveg, valamint a „külföldi személyt adóbevallási” szövegrész helyébe a „külföldi illetőségű magánszemélyt adóbevallási” szöveg
lép(nek).
155. § Az Art. 2., 3. és 8. számú melléklete e törvény 8–10. számú melléklete szerint módosul.
156. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 20. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:
[20. § E törvény alkalmazásában]
„26. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,”
(2) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény
1. 4/C. § (4) bekezdés c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény” szöveg,
2. 4/H. § (1) bekezdés harmadik mondatában „az adóhatóság” szövegrész helyébe „a vámhatóság” szöveg,
3. 4/I. § (2) bekezdés c) pontjában a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
157. § (1) A Hszt. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”
(2) A Hszt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.”
(3) A Hszt. 307. §-a, illetve az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés és cím lép:
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára vonatkozó szabályok
307. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell a 211–215. §-ok, továbbá a 258. §, valamint a 258/A–258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(4) A Hszt. 308. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„308. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke gyakorolja az e törvényben az országos parancsnok részére biztosított jogköröket.
(2) A 2. § alkalmazásában:
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján munkáltatói jogkört gyakorló vezető,
b) állományilletékes parancsnok: az elnök, az elnökhelyettes, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi főigazgatóság, a középfokú vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója,
c) országos parancsnokság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala.”
(5) A Hszt. 314. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján költségtérítésre, ha olyan szervezeti egységhez kerül vezénylésre, melynek székhelye megegyezik az eredeti szervezeti egységének székhelyével.”
(6) A Hszt. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„315. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.”
(7) A Hszt. 320. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Hszt. 88. § (2) bekezdésének második mondatában meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen biztosított.”
(8) A Hszt. 322. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját a kormánytisztviselőkre irányadó illetményalap százalékában pótlékok illetik meg.
A pótlékok mértéke:
| – készenléti pótlék esetén | teljesített óránként | 0,25% | |
| – éjszakai pótlék esetén | óránként | 0,5% | |
| – veszélyességi pótlék esetén | havonta | 45% | |
| – gépjárművezetői pótlék | havonta | 13%” |
(9) A Hszt.
1. 37. § (3) bekezdés második mondatában a „Vám- és Pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
2. 245/A. §-ában, illetve az azt megelőző alcímben a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
3. 309. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrséghez” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz” szöveg,
4. 309. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
5. 310. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
6. 312. §-ában a „vámigazgatási szakon” szövegrész helyébe a „vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügynyomozói szakirányon” szöveg,
7. 313. §-ában a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
8. 314. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
9. 314. § (3) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőri Iskola” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete” szöveg, a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
10. 316. §-ában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
11. 320. § (3) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
12. 320. § (4) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
13. 322. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
14. 329. § (1) bekezdés a) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
15. 342. § (1) bekezdés g) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
16. 342. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „a vám- és pénzügyőrség irányításáért,” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletéért,” szöveg
158. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:”
(2) A Be. 36. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
„b) áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §),”
(3) A Be. 178/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint – ha ez az ügy jellege miatt szükséges – a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság az adóhatóságtól, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.”
(4) A Be. 201. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van helye:]
„b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,”
(5) A Be.
1. 29. § e) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,
2. 37. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
159. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi hatóság – amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül – a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.”
(2) A Szabs. tv. 35. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják]
„h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve;”
(3) A Szabs. tv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható személy kilétét megállapítani. Ebből a célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveihez vagy a rendőrséghez előállítani.”
(4) A Szabs. tv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján – elő lehet vezetni. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útbaindítással is foganatosítható.”
(5) A Szabs. tv.
1. 34. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,
2. 79. § (4) bekezdésében az „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,
3. 134. § (2) bekezdés a) pontjában az „a vám- és pénzügyőrség,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,” szöveg,
4. 155. § (5) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve” szöveg,
5. 161. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg,
6. 164. §-ában az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg
lép.
