Időállapot: közlönyállapot (2010.XI.19.)

2010. évi CXXII. törvény - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 3/3. oldal

160. § (1) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„1/a. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,

1/b. állami adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve,

1/c. vámhivatal: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszerve vagy annak kirendeltsége.”

(2) A Vtv. 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, valamint]

a) akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál, illetve vámhatóságnál – engedély nélkül – az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és”

(3) A Vtv. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amikor a felettes vámszerv, vagy az adópolitikáért felelős miniszter vámigazgatási eljárás során felügyeleti intézkedés keretében jár el, az adózás rendjéről szóló törvény felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) A Vtv. 16. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]

b) az ügyészt, valamint a megkeresés célja szerint indokolt adatok tekintetében a nyomozó hatóságot, a bűncselekmények megelőzése, felderítése, a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából,”

(5) A Vtv. 16. § (6) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]

k) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges,”

(6) A Vtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az az adóalany, akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen kintlévősége, illetőleg a vámhatóságnál kintlévősége.”

(7) A Vtv. 56. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve az e törvény 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:

1. amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy

2. amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult. A végrehajtási eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve a behajthatatlan adótartozás nyilvántartására és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit.”

(8) A Vtv.

1. 6. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „vámhatóság” szöveg,

2. 7/A. § d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vagy a Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

3. 7/B. § (1) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

4. 7/B. § (4) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

5. 7/D. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

6. 17. § (4) bekezdésében „az országos parancsnok” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,

7. 33/A. § (6) bekezdésében „az országos parancsnok” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,

8. 59. § (3) bekezdésében a „számlavezető szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság” szöveg

lép.

161. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Jövedéki ügyben – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a vámhatóság jár el.”

„(7) A végrehajtási eljárás lefolytatására az adóhatóság jogosult.”

(2) A Jöt. 7. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában]

„10. adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve;

11. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy annak kirendeltsége;”

(3) A Jöt.

1. 5. § (2)–(4) bekezdésében a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

2. 120. § (8) bekezdés a)–c) pontjaiban a „vámhatóság vezetője” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője” szöveg

lép.

162. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Kormányhivatal]

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.”

(2) A Ksztv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal különös típusa az államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.”

163. § A Ktjv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt –, a Magyar Államkincstárnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

164. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés második mondatában a „Jogszabály” szövegrész helyébe a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában jogszabály” szöveg lép.

165. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 63/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.”

166. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását – ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is – a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a Hatóságnak bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges – külön törvényben rögzített – további adatokat a változásbejelentési űrlappal együtt előterjesztve a Hatóság útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz.”

(2) Az Evtv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.”

167. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és az európai gazdasági egyesülés telephelyének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a cégbírósághoz benyújtania. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának tényét tanúsító, e törvény 36. § (1) bekezdése szerinti igazolást a cégbíróság az állami adóhatóság részére is megküldi.”

(2) A Ctv. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak – az adóhatóság elektronikus értesítésére vonatkozó rendelkezés kivételével – megfelelően irányadók a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviseletének törlésére is.”

168. § A Ctv. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában az 56. § (1) bekezdésében, a 84. § (1) bekezdésében, vagy a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Végelszámolás esetén az állami adóhatóság arról is tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnek van-e az állami adóhatóságnál, vagy – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján – a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.”

169. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/B. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

[Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:]

b) az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság.”

(2) A Díjtörvény a következő új 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § E törvénynek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel megállapított 32/B. § (1) bekezdés b) pontját a 2010. december 31-ét követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.”

170. § E törvény 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.

(2) A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetőbbé tételével a büntetőeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés és ellenőrzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek:

a) személyes adatait:

aa) családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek,

ab) születési hely és idő,

ac) állampolgárság,

ad) nem,

ae) személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje,

af) lakcím,

b) az elkövetett jogsértés megnevezését,

c) alkalmazott szankciót.

(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72. § (1) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.”

Hatályon kívül helyező rendelkezések

171. § Hatályát veszti az Art.

1. 17. § (3) bekezdés b) pontja,

2. 31. § (11) bekezdése,

3. 46. § (2) bekezdése,

4. 54. § (3) bekezdés első mondatában a „(vámhatóság)” szövegrész,

5. 54. § (8) bekezdése,

6. 57. § (1) bekezdés f) pontja,

7. 89. § (1) bekezdésének a) pontjában az „ellene csődeljárás indult” szöveg,

8. 90. § (6) bekezdés nyitó szövegében a „véletlenszerű” szöveg,

9. a 129. § (1) bekezdés c) pontja,

10. 141. § (3) bekezdésében az „A felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.” szövegrész,

11. 147. § (4) bekezdésében a „felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált” szöveg,

12. 150. §-ának (3) bekezdésében a „haladéktalanul” szöveg,

13. 164. § (10) bekezdése,

14. 172. § (3) bekezdésében az „, az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig” szöveg

15. 182. § (10) bekezdése,

16. 3. számú melléklet B) pontjában „a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg, valamint” szöveg,

17. 3. számú melléklet D/I/2–3. pontjai,

18. 3. számú melléklet D/I/4. pontjában az „, a 2. pont szerinti adatszolgáltatást a kifizetéskor” szöveg,

19. 4. számú melléklet 1. pontjában az „és a külföldi szervezet (a továbbiakban együtt: külföldi személy)” szöveg, illetve az „, a szolgáltatási díjra” szöveg,

20. 4. számú melléklet 4. pontja.

172. § Hatályát veszti

1. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (5) bekezdés utolsó mondata, 4/C. § (5) bekezdés d) pontja;

2. a Hszt. 2. § (1) bekezdés e) pontjából a „vám- és pénzügyőrség,” szövegrész, a 318. §, 321. § (2) bekezdése, 321/A. §-a, 324. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 6/B. számú mellékletből az „a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális parancsnoka,” szöveg;

3. a Be. 36. § (2) bekezdés e) pontja, a Be. 604. § (8) bekezdésében az „illetőleg az adópolitikáért felelős miniszter,” szöveg;

4. a Vtv. 16. § (6) bekezdés d) pontja, 16. § (8) bekezdés c) pontja, 17. § (7) bekezdés d) pontja, 51. § (5) bekezdésében a „számlavezető szerv” szövegrész, 56. § (3)–(4) bekezdése, 74. § (5) bekezdése, 75. § (1) bekezdés i) pontja;

5. a Jöt. 48. § (15)–(16) bekezdése;

6. a Ksztv. 1. § (5) bekezdés c) pontja;

7. a Ktjtv. 19. § (3) bekezdésében „az állami adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész;

8. a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény 39. §-a;

9. a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XLIII. törvény 3. §-a,

10. a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 42. §-a;

11. az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 429. §-a, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXXIII. törvény 3. §-a;

12. az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 53–55. §-a és az azt megelőző fejezetcím, valamint 221. §-a;

13. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 41. § (2) bekezdés f) pontja;

14. az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 46. §-át megelőző fejezetcím, 46. §-a és 48. §-a, 52. § (5) bekezdésében az „a 47. §” szövegrész.

15. az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 24–25. §-a és 31. § (1)–(6) bekezdése.

173. § Hatályát veszti az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, Brüsszelben, 1995. július 26-án kelt Egyezmény és annak szerves részét képező Jegyzőkönyvek, valamint az Egyezmény ideiglenes alkalmazásáról szóló 1995. július 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 2005. évi XCIX. törvény.

174. § (1) Hatályát veszti

1. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,

2. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 119/2007. (V. 31.) Korm. rendelet,

3. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról és egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 358/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,

4. az egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű jogszabályok és jogszabályi rendelkezések technikai deregulációjáról szóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 228. pontja,

5. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 159/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet,

6. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 319/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet,

7. a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. §-a,

8. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 489. § (1)–(3) bekezdése és a 490. és 491. §-a,

9. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2010. (VI. 28.) Korm. rendelet.

(2) Hatályát veszti

1. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,

2. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,

3. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 320/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet 1–14. §-a, 17–18. §-a, 21. § (1) bekezdése, 22–23. §-a és 1. számú melléklete,

4. a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 248/2009. (XI. 13.) Korm. rendelet.

(3) Hatályát veszti

1. a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet,

2. a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosításáról szóló 45/2004. (XII. 29.) PM rendelet 5. § (3) bekezdése,

3. az egyes PM rendeleteknek a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 43/2006. (XII. 26.) PM rendelet,

4. az egyes vámjogi tárgyú, valamint a Vám- és Pénzügyőrségre vonatkozó PM rendeletek módosításáról szóló 28/2009. (XI. 30.) PM rendelet 6–12. §-ai, 13. § (1)–(2) bekezdése, 16. § (2) bekezdése, 1. és a 2. számú melléklete,

5. az egyes vámjogi tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 20/2010. (V. 12.) PM rendelet 3. §-a, valamint 3. és 4. számú melléklete,

6. a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997. (V. 8.) PM rendelet,

7. a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 13/1997. (V. 8.) PM rendelet, valamint a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről szóló 22/2001. (VI. 15.) PM rendelet 22. § (2) bekezdése.

175. § (1) E törvény 100. §–174. §-ai 2011. június 1-jén hatályukat vesztik.

(2) Ez a § 2011. június 2-án hatályát veszti.

1. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

A B C D
Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Szorzószám
1 Gyakornok 1 0–1 3,10
2 Fogalmazó 2 1–2 3,20
3 3 2–3 3,30
4 Tanácsos 4 3–4 3,50
5 5 4–6 3,70
6 6 6–8 3,90
7 Vezető-tanácsos 7 8–10 4,20
8 8 10–12 4,40
9 9 12–14 4,60
10 10 14–16 4,80
11 Főtanácsos 11 16–19 5,10
12 12 19–22 5,20
13 13 22–25 5,30
14 Vezető-főtanácsos 14 25–29 5,60
15 15 29–33 5,70
16 16 33–37 5,80
17 17 37 év felett 6,00

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

1 A B C D
2 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Szorzószám
3 Gyakornok 1 0–2 1,79
4 Előadó 2 2–4 1,90
5 3 4–6 2,00
6 4 6–8 2,20
7 5 8–10 2,25
8 6 10–12 2,30
9 Főelőadó 7 12–15 2,50
10 8 15–18 2,60
11 9 18–21 2,65
12 10 21–24 2,70
13 11 24–27 2,80
14 12 27–29 2,85
15 13 29–31 2,90
16 Főmunkatárs 14 31–33 3,30
17 15 33–35 4,00
18 16 35–37 4,20
19 17 37 év felett 4,40

III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)

A B C D
1 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Szorzószám
2 Ügykezelő 1 0–2 1,79
3 2 2–10 1,87
4 3 10–20 2,00
5 4 20–30 2,25
6 5 30–37 2,50
7 6 37 év felett 2,75

IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY (fizikai alkalmazottak)

A B C D
1 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Munkaviszony időtartama (év) Szorzószám
2 Segéd és betanított munkás 1 0–2 1,71
3 2 2–10 1,79
4 3 10–20 1,92
5 4 20–30 2,17
6 5 30–37 2,42
7 6 37 év felett 2,67
8 Szakmunkás 1 0–2 1,79
9 2 2–10 1,90
10 3 10–20 2,30
11 4 20–30 2,60
12 5 30–37 2,90
13 6 37 év felett 3,20

2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Rendfokozati illetmények táblázata

A B
1 Rendfokozat Szorzószám
2 Őrvezető 0,34
3 Tizedes 0,35
4 Szakaszvezető 0,36
5 Őrmester 0,38
6 Törzsőrmester 0,40
7 Főtörzsőrmester 0,41
8 Zászlós 0,42
9 Törzszászlós 0,43
10 Főtörzszászlós 0,44
11 Hadnagy 0,56
12 Főhadnagy 0,59
13 Százados 0,63
14 Őrnagy 0,69
15 Alezredes 0,75
16 Ezredes 0,84
17 Dandártábornok 0,95
18 Vezérőrnagy 1,06
19 Altábornagy 1,28
20 Vezérezredes 1,50

3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök, beosztások illetménye

A B
1 Megnevezés Szorzószám
2 Elnök 14,50
3 Elnökhelyettes 11,50
4 Szakfőigazgató 9,95
5 Főigazgató 9,00
6 Főigazgató-helyettes 8,85
7 Igazgató 8,85
8 Igazgatóhelyettes 8,30
9 Főosztályvezető 8,00
10 Főosztályvezető-helyettes 7,50
11 Osztályvezető 7,00
12 Ügykezelő osztályvezető 3,50

4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Illetménykiegészítés/Bérpótlék

A B C D
Központi szervnél Középfokú szervnél Alsó fokú szervnél
1 I. besorolási osztály 50% 40% 30%
2 II. besorolási osztály 20% 15% 10%
3 III. besorolási osztály 15% 15% 10%
4 IV. besorolási osztály 15% 15% 10%

5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Illetménykiegészítés

A B C D
Minisztérium hivatali egységeinél berendelés, vezénylés alapján, illetve a központi szervnél Középfokú szervnél Alsó fokú szervnél
1 felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy 50% 40% 30%
2 középfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy 20% 15% 10%

6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői illetménypótlék táblázata

A B C D
1 Megnevezés Központi szerv Középfokú szerv Alsó fokú szerv
2 Elnök 80%
3 Elnökhelyettes 80%
4 Szakfőigazgató 70%
5 Főigazgató 60% 70%
6 Főigazgató-helyettes 50% 60%
7 Igazgató 40% 50% 70%
8 Igazgató-helyettes 35% 45% 60%
9 Főosztályvezető 30% 25% 20%
10 Főosztályvezető-helyettes 20% 15% 15%
11 Osztályvezető 10% 10% 10%

7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

A B C D
1 A jogkör gyakorlója
2 Sorszám A hatáskör területe Munkáltatói jogkör megnevezése a kijelölt miniszter NAV
elnöke
3 1. szolgálati hivatásos állományba vétel
4 viszonnyal tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
5 kapcsolatos főtiszt, tiszt esetében X
6 intézkedések szolgálati viszony megszüntetése
7 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
8 főtiszt, tiszt esetében X
9 szolgálati viszony szüneteltetése
10 tábornok esetében X X
11 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
12 hivatásos állományba visszavétel
13 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
14 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
15 2. rendfokozatot első tiszti kinevezés X
16 érintő döntések magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés
17 tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz X
18 ezredesi előléptetés X
19 főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése X X
20 3 szolgálati beosztásra minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása X
21 vonatkozó beosztásba történő kinevezés
22 döntések tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X X
23 ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X X
24 tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
25 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
26 4. fegyelmi rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása
27 hatáskörök tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
28 főtiszt, tiszt esetében X
29 egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása
30 tábornok esetében X X
31 5. vezényléssel külszolgálatra történő vezénylés
32 kapcsolatos tábornok esetében X
33 intézkedések főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
34 külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés
35 tábornok esetében X
36 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
37 vezénylés más szervhez X X
38 hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés
39 tábornok esetében X
40 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
41 6. egyéb döntések tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása X
42 tábornok illetménynélküli szabadságának engedélyezése X X
43 elhunytak minősítése
44 hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X
45 fegyveres szerv halottjává nyilvánítás X
46 elismerések adományozása
47 kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz X
48 miniszteri elismerések .odaítélése X
49 összeférhetetlenség feloldása X
50 Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés X

8. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Az Art. 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket, a cégautó-adót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve –, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érő adóját (magán-nyugdíjpénztári tagdíját) nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó (magán-nyugdíjpénztári tagdíj)-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

9. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

1. Az Art. 3. számú mellékletének G/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatósághoz.”

2. Az Art. 3. számú mellékletének G/2. pontja a következő g) ponttal egészül ki:

g) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.”

3. Az Art. 3. számú mellékletének G/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. a közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a járműnyilvántartásból, valamint az 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásból

a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (pl. gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),

b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonos-változásról szóló, régi tulajdonos által teljesített változás-bejelentést,

c) január 20. napjáig azon tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját, akit (amelyet) a közlekedési igazgatási hatóság a tárgyévet megelőző évben anélkül tüntetett fel utólag tulajdonosként a járműnyilvántartásban, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett volna, feltéve, hogy tulajdonjoga valamely naptári év első napján fennállt (a továbbiakban e tulajdonos: köztes tulajdonos),

d) 2011. január 20. napjáig a 2006. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban a közlekedési igazgatási hatóság által a járműnyilvántartásba utólagosan bejegyzett köztes tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját

a 2. pont szerinti adattartalommal közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatósággal.”

4. Az Art. 3. számú mellékletének K/2. pontja a következő új e) alponttal egészül ki:

[2. Az adatszolgáltatás tartalmazza:]

e) a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.”

10. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Az Art. 8. számú mellékletének 3. A) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A) Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Az 1. A) pont h) alpontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő személy az általános forgalmi adóról szóló törvény 77. §-a szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Az 1. A) pont e) alpontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.”