4/B. § (1) A hitelintézet a 2011-ben kezdődő üzleti évére (adóévére) vonatkozóan különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) A különadó alapja az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye, növelve az annak terhére a pénzügyi szervezetek különadója fizetett (fizetendő) összegének megfelelően ráfordításként elszámolt összeggel.
(3) A különadó mértéke 30 százalék, de a hitelintézet által e § alapján az adóévre fizetendő különadó összege nem haladja meg a hitelintézetet pénzügyi szervezetek különadója címén az adóévre terhelő, a 4/A. § (7) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával kiszámított összeget.
(4) A hitelintézet a különadót a társasági adóra vonatkozó bevallás benyújtásának határidejéig megállapítja, külön nyomtatványon bevallja és megfizeti.
(5) A hitelintézet a (4) bekezdés rendelkezései szerinti bevallásában rendelkezik a pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallásának a 4/A. § (7) bekezdésének megfelelő módosításáról, valamint az e módosítás következtében a módosító adóbevallás benyújtásának napjával, de legkorábban a (4) bekezdés szerint a módosító adóbevalláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettsége esedékességének napjával keletkezett adótúlfizetésének az állami adóhatóság által az e § szerinti különadóról vezetett adószámla javára ugyanezzel a nappal történő átvezetéséről.”
143. § A Kjtv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézetek járadéka és a pénzügyi szervezetek különadója üzleti évre (adóévre) fizetett (fizetendő) összege az üzleti év adózás előtti eredményét, a hitelintézetek különadója üzleti évre (adóévre) fizetett (fizetendő) összege az üzleti év adózott eredményét terheli. Az adóévre (az üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézetet pénzügyi szervezetek különadója címén az adóévre terhelő, a 4/A. § (7) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával kiszámított összegből az a rész, amelyet nem számolt el az adóév (az üzleti év) adózás előtti eredményének terhére.”
144. § A Kjtv. 7. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege (a mérlegfőösszeg), csökkentve
a) a bankközi hitelből eredő, belföldön székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,
b) a belföldön székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint a belföldön fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,
c) a belföldön székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,
d) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, belföldön székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),
e) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,
f) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,
g) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,
h) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),
figyelembe véve, hogy
i) az e)-h) pontok alapján az adóalany a mérlegfőösszeget csak akkor csökkentheti, ha rendelkezik az e)-h) pontban említett adós, illetőleg hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által az adóbevallás benyújtására előírt határidő letelte előtt írásban megtett, a j)-k) pont szerint meghatározott nyilatkozattal,
j) az i) pont szerinti nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő megnevezését, székelyét (ideértve a nyilatkozattévő fióktelepet is), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, hatóság megnevezését, valamint a nyilatkozattevő k) pontban meghatározott eszközeinek az adóalany beszámolója mérlegfordulónapján fennálló együttes értékét (akkor is, ha az nulla),
k) a j) pont szerinti eszközök a következők:
ka) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió tagállamának nem minősülő államban (a továbbiakban: harmadik államban) székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló követelések, valamint a bankközi hitelből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelések,
kb) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a harmadik államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
kc) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvények,
kd) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben fennálló követelések, valamint a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelések (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),
l) a k) pontban meghatározott eszközöknek a j) pont szerinti nyilatkozatban foglalt értéke - de legfeljebb a nyilatkozattevővel szemben fennálló követelések és a nyilatkozattévő által kibocsátott értékpapírok, részvények alapján az e)-h) pontok szerint a mérlegfőösszeg csökkentéseként elszámolt összeg - a módosított mérlegfőösszeg megállapításakor a mérlegfőösszeget növeli,
m) ha a j) pont szerinti nyilatkozat az eszközök értékét devizában tartalmazza, akkor ennek átszámítása az adóalany által a mérlegfőösszeg meghatározott árfolyamnak megfelelően történik,
n) a j) pont szerinti nyilatkozat hibájából eredő adóhiány és az ahhoz kapcsolódó minden jogkövetkezmény az adóalanyt terheli;”
145. § A Kjtv. 4/A. §-ának (5) és (8) bekezdése hatályát veszti.
146. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvény 1-10. §-a 2013. január 1-jén hatályát veszti, azzal, hogy az adóalany a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, -bevallási, -fizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesíti.”
147. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.”
148. § A Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
Járulékalapot képező jövedelem:]
„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,”
149. § A Tbj. 4. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„s) Minimálbér:
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.”
150. § A Tbj. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.”
151. § A Tbj. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.”
152. § A Tbj. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
e) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.”
153. § A Tbj. 11. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítás nem terjed ki:]
„b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;”
154. § A Tbj. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint).”
155. § A Tbj. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.”
156. § A Tbj. 21. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:]
„b) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,”
157. § A Tbj. 25/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot]
„b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van,”
158. § A Tbj. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
159. § A Tbj. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot
a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem,
de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
160. § A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
161. § A Tbj. 30/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő esetében
a) a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék,
b) a 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.”
162. § A Tbj. 35. § (2) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik.”
163. § A Tbj. 44/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői:
a) hajléktalanok otthona,
b) hajléktalanok átmeneti szállása,
c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
d) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
e) hajléktalanok nappali melegedője.
A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.”
164. § A Tbj. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.”
165. § A Tbj. az 54. §-t követően a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely)
a) valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
b) a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be,
a jogsértés időtartamára - a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül - köteles a társadalombiztosítási járulékot, a b) pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni társadalombiztosítási járulékot megfizetni.”
166. § (1) A Tbj. 56/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan”
(2) A Tbj. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56/A. § (1) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem után a külföldi vállalkozás a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, és a jövedelemből a 19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott járulékokat, illetve magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. § szerinti magán-nyugdíjpénztári tagdíjat von le.
(2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
(3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
(4) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,
b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás,
e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig - kormányrendeletben meghatározott adattartalommal - elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A társadalombiztosítási ellátások megállapításához a biztosítási időre és a járulékalapra vonatkozó adatokat az állami adóhatóság elektronikus úton átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, az állami foglalkoztatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére. A (2)-(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 44., 46-47. §-okban és az 50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.”
167. § A Tbj. a 61. §-t követően az alábbi alcímmel és 62. §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
62. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 19. § (2) és (7) bekezdést és 30/A. § (2) és (5) bekezdést a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2011. január 10-éig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot képező jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az adóellenőrzés során a Tbj. 2010. december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.”
168. § A Tbj.
a) 19. § (2) bekezdésében a „9,5 százalék” szövegrészek helyébe a „10 százalék” szöveg,
b) 19. § (7) bekezdésében a „9,5 százalék” szövegrész helyébe a „10 százalék” szöveg,
c) 26. § (8) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény 8/B. §-ában meghatározott részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettségének” szöveg,
d) 30/A. § (2) bekezdésében a „9,5 százalék” szövegrész helyébe a „10 százalék” szöveg, a „7,2 százalék” szövegrész helyébe a „7,7 százalék” szöveg,”
e) 30/A. § (3) bekezdésében a „19. § (1)-(3) bekezdés szerinti járulékokat (tagdíjat)” szövegrész helyébe a „19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat)” szöveg,
f) 34. § (1) és (5) bekezdésében a „33,5 százalék” szövegrészek helyébe a „34 százalék” szöveg,
g) 47. § (3) bekezdésében a „levont járulékok” szövegrész helyébe a „tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok” szöveg
h) 58. § (1) bekezdés c) pontjában a „teljesítésének módját” szövegrész helyébe a „teljesítésének módját, valamint az 56/A. § (5) bekezdésében meghatározott bevallás és adatszolgáltatás adattartalmával és a járulékbefizetéssel összefüggő részletes szabályokat,” szöveg
lép.”
169. § Hatályát veszti a Tbj.
a) 4. § a) pont 1. alpontjában a „vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.” szövegrész,
b) 4. § k) pont 2. alpontjában az „; az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj” szövegrész,
c) 4. § q), t) és zs) pontja,
d) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt” szövegrész,
e) 24. § (1) bekezdés a) pontjában az „a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, valamint” szövegrész,
f) 27. § (2) bekezdésében az „- ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét -” szövegrész,
g) 27. § (4) bekezdése,
h) 29. § (6) bekezdése,
i) 30. §-a,
j) 31. § (6) bekezdésében a „tevékenységre jellemző kereset, illetőleg - az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén -” szövegrész,
k) 50. § (3) bekezdése,
l) 52. § (4) bekezdésében az „a tevékenységre jellemző kereset, bejelentés esetén”
szövegrész.
170. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho.) 3. § (1) bekezdés ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti külön adózó jövedelmek közül]
„ba) a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege,”
[után.]
171. § Az Eho. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.”
172. § (1) Az Eho. 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]
„g) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,”
(2) Az Eho. 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]
„h) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.”
173. § Az Eho. 11. § (6) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.”
174. § Hatályát veszti az Eho.
a) 3. § (1) bekezdés ab), bc) és bd) alpontjai,
b) 3. § (2) bekezdésének első mondata,
c) 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „25 százalékos adóterhet viselő” szövegrész,
d) 3. § (3) bekezdés e) pontjában az „és 74. §” szövegrész,
e) 3. § (4), (6), (7), (8) és (9) bekezdése,
f) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „az adóterhet nem viselő járandóság,” szövegrész,
g) 5. § (2) bekezdésében a „, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza” szövegrész,
h) 11. § (8) bekezdésében az „és a kivétkiegészítés” szövegrész,
i) 11. § (10) bekezdése.
175. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső]
„a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,”
176. § (1) Az Flt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a) a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót,
b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalót, és
d) az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.”
(2) Az Flt. 41/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.”
177. § Az Flt. a 41/A. §-t követően a következő 42. §-sal egészül ki:
„42. § A 41/A. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű a munkavállaló, ha
a) munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű,
b) egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,
c) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,
d) az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
e) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,
f) siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy
g) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri.”
178. § Az Flt. a 42/A. §-t követően a következő 42/B. §-sal egészül ki:
„42/B. § A megváltozott munkaképességet igazolja
a) a 42. § a) és b) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI, Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, a rehabilitációs járadék megállapításáról szóló határozat, vagy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapításáról szóló határozat,
b) a 42. § c) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI szakvéleménye, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata vagy vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozata,
c) a 42. § d) és e) pontja tekintetében: az ORSZI szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata,
d) a 42. § f) pontja tekintetében: az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozata,
e) a 42. § g) pontja tekintetében: az elsőfokú szakorvosi (háziorvosi) szakvélemény, az ORSZI másodfokú szakvéleménye,
az a)-e) pontokban említett szakvélemény, igazolás vagy határozat érvényességi idején belül.”
179. § Az Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„m) megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek; a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy,”
180. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[E törvény hatálya kiterjed]
„e) a 8/B. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalókra.”
(2) A Pftv. 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;”
(3) A Pftv. 1. § (2) bekezdés 6., 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be, és
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt), vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Ktv., a Kjt., és a Ktjv.”
(4) A Pftv. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény.”
181. § A Pftv. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult]
„a) a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy”
182. § A Pftv. III. fejezete a 8/A. §-t követően a következő alcímmel és 8/B. §-sal egészül ki:
„A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
8/B. § (1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(2) A munkaadó - az (1) bekezdésben meghatározott mindkét munkavállaló után - a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék).
(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
(4) A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
(5) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.
(6) A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.
(7) E járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(8) A járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.
(9) A járulékkülönbözet megtérítésére az 4/A. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
183. § A Pftv. a 17. §-t követően a következő alcímmel és 17/A. §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
17/A. § (1) A 8. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelőzően megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint.
(2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti igényét 2010. december 31-éig benyújtja az állami adóhatósághoz.
(3) A 8/B. §-ban meghatározott járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható.”
184. § A Pftv.
a) 8/A. § (4) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „Art.” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdésben és 15. § (2) bekezdés b) pontjában a „Ktv.” szövegrész helyébe a „Ktv. és a Kjtv.” szöveg
lép.
185. § Hatályát veszti a Pftv.
a) 1. § (2) bekezdés 9. pontjában az „, illetve a START EXTRA” szövegrész,
b) 7. § (1) bekezdésében az „- amennyiben 8. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn -” szövegrész,
c) 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint” szövegrész,
d) 8. §-a és 2. számú melléklete.
186. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) E törvény alkalmazásában
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,]
„e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,”
187. § Az Szt. 3. § (8) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) E törvény alkalmazásában]
„12. elektronikus pénzeszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom;”
188. § Az Szt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a konszolidálásba e törvény 120-134. §-a szerint bevont vállalkozás, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.”
189. § Az Szt. 47. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.”
190. § (1) Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.”
(2) Az Szt. 60. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.”
191. § Az Szt. 96. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 96. § kiegészül egy új (6) bekezdéssel:
„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja és (6) bekezdése, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.
(5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad.
(6) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait.”
192. § Az Szt. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke különbözetének összegével - a változás tartalmának és előjelének megfelelően - a tőketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.”
193. § Az Szt. 177. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 3. § (4) bekezdés 10. pont e) alpontját, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, 9. § (3)-(4) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 33. § (6) bekezdését, 47. § (8) bekezdését, 59/C. § (2) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 60. § (6) bekezdését, 60. § (10) bekezdését, 84. § (8) bekezdését, 85. § (4) bekezdését, 86. § (9) bekezdését, 93. § (1) bekezdés b) pontját, 96. § (4)-(6) bekezdését, 116. § (1) bekezdésének felvezető szövegét, 116. § (2) bekezdését, 116. § (6) bekezdését, 140. § (6) bekezdését, 141. § (4) bekezdését, 153. § (5) bekezdését, 154/A. § (5) bekezdését, valamint 6. számú mellékletét először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(17) E törvénynek a (16) bekezdésben hivatkozott, az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezései a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
194. § Az Szt. 6. számú melléklete e törvény 6. számú melléklete szerint módosul.
195. § Az Szt. 11. § (3) bekezdésében és az Szt. 154/A. § (5) bekezdésében az „éves beszámoló” szövegrész helyébe az „éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló” szöveg, az Szt. 33. § (6) bekezdésében, valamint a 86. § (9) bekezdésében a „(visszaadási kötelezettség nélkül)” szövegrész helyébe a „, véglegesen” szöveg, az Szt. 59/C. § (2) bekezdésében a „95. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „95. § (6) bekezdésében” szöveg, az Szt. 116. § (1) bekezdés felvezető szövegében és (2) bekezdésében a „leányvállalatai éves beszámolóit” szövegrész helyébe a „leányvállalatai beszámolóit” szöveg, az Szt. 116. § (6) bekezdésében a „mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül” szövegrész helyébe az „elfogadásától számított 60 napon belül” szöveg, valamint az Szt. 153. § (5) bekezdésében az „éves beszámolót” szövegrész helyébe az „éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót” szöveg lép.
196. § Hatályát veszti az Szt. 9. § (4) bekezdése, az Szt. 84. § (8) bekezdése, az Szt. 85. § (4) bekezdése, valamint az Szt. 140. § (6) bekezdése.
197. § Hatályát veszti az Szt. 60. § (6) bekezdésében a „- a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -” szövegrész, az Szt. 93. § (1) bekezdésének b) pontjában az „a létesítő okiratban megjelölt” szövegrész, valamint az Szt. 116. § (6) bekezdésében a „, hiteles fordításban,” szövegrész.
198. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E törvény alkalmazásában]
„22. Nemzetközi könyvvizsgálati standardok: a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület [International Auditing and Assurance Standard Board (IAASB)] által kibocsátott és elfogadott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok [International Standards on Auditing (ISA)] és kapcsolódó állásfoglalások, valamint egyéb standardok, amelyek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak.”
199. § A Kkt. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az 5. § k) és l) pontja szerinti eljárás során a határozatot az eljárás megindításától számított hatvan napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban kilencven napon belül kell meghozni. Az eljáró testület elnöke az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja, melyről az ügyfelet értesíteni kell.”
200. § A Kkt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló”, a „bejegyzett könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” cím használatára, azonban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott jelentésekben csak a „kamarai tag könyvvizsgáló” cím használható.”
201. § (1) A Kkt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását - kérelemre kiadott - engedély alapján szüneteltetheti, illetve fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szünetelteti (a továbbiakban: szüneteltetés). A szüneteltetés legrövidebb időtartama - a (6) bekezdés szerinti szüneteltetés kivételével - kérelemre kiadott engedély alapján történő szüneteltetés esetén három, fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján tizenkét hónap.”
(2) A Kkt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szüneteltetés engedélyezését legkésőbb a 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti jogviszony létesítésétől, illetve az 53. § szerinti összeférhetetlen tevékenység megkezdésétől számított hatvan napon belül kell kérni.”
(3) A Kkt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell tennie az (5) bekezdés szerinti kötelezettségeknek.”
202. § A Kkt. 27. § (3) bekezdése a következő f) és g) pontokkal egészül ki:
[(3) A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló]
„f) köteles megtartani a kamara önkormányzati szabályzataiban a szüneteltető tagokra előírt szabályokat,
g) köteles haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni, ha a 33. § (1) bekezdésében felsorolt adataiban változás következett be.”
203. § A Kkt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tevékenységét szüneteltető tag - kérelemre kiadott - engedéllyel kezdhet ismét jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. A fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető tag a fegyelmi határozatban meghatározott időpontot követően terjesztheti elő erre irányuló kérelmét.”
204. § A Kkt. 98. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki teljesíti az alábbiakat:]
„c) vállalja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel a képzési programnak megfelelő - a kamara mentori szabályzata szerinti - munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesít,”
205. § A Kkt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi.
(2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási rendszerét a kamara a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság közvetlen irányítása mellett működteti.
(3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését a 185. § (3) bekezdés szerinti költségvetési hozzájárulásból elkülönítetten kell finanszírozni.”
206. § A Kkt. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) A bizottság nevében a minőségellenőrzéseket a bizottság által nyilvántartásba vett kamarai tag könyvvizsgáló minőségellenőrök végzik.
(2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését a bizottság nevében a kamara által vezetett külön nyilvántartásban szereplő független ellenőrök végzik.
(3) A kamarai tag minőségellenőrök nyilvántartása a minőségellenőrök 33. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, a független ellenőrök külön nyilvántartása a 33. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti adatokat tartalmazza a független ellenőrök tekintetében.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt nyilvántartások vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a minőségellenőr, illetve a független ellenőr megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek. A nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásból történő törlésig a bizottság, illetve a kamara kezeli.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt nyilvántartásokban szereplő adatok közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat. Az (1)-(3) bekezdésben foglalt nyilvántartásban szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének a megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.”
207. § A Kkt. a 160. §-a után a következő 160/A. §-sal egészül ki:
„160/A. § A független ellenőrök nyilvántartásába az vehető fel, aki
a) nem áll olyan kamarai tagsági jogviszonyban, amely alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorolható,
b) könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll,
c) megfelel a 190. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott feltételeknek.”
208. § A Kkt. a 164. §-a után a következő 164/A. §-sal egészül ki:
„164/A. § A független ellenőrök kiválasztására, jogaira, kötelezettségeire a 161. §-ban és a 163-164. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a bizottság döntéséhez a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság egyetértése szükséges, illetve ahol e rendelkezések minőségellenőrt említenek, azon független ellenőrt kell érteni.”
209. § A Kkt. a 167. §-a után a következő 167/A. §-sal egészül ki:
„167/A. § A független ellenőr a könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel fennálló kapcsolatának megszűnésétől számított legalább két évig nem vehet részt ellenőrként olyan, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrzésében, amellyel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt.”
210. § A Kkt. 172. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a 171. § szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, ellene a bizottság elnöke a kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez.”
211. § A Kkt. a 172. §-a után a következő 172/A. §-sal egészül ki:
„172/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzésének lefolytatására a 165-172. §-ban, valamint a 173. §-ban foglaltak irányadók azzal az eltéréssel, hogy ahol e rendelkezések minőségellenőrt említenek, azon független ellenőrt kell érteni, valamint a minőségellenőrzés eredményéről hozott határozat meghozatalához a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság egyetértése szükséges.
(2) Amennyiben a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához különleges szakértelem szükséges, úgy a minőségellenőrzésbe a független ellenőr irányítása mellett szakértőként a 167/A. §-ban foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök is bevonhatók.
(3) A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult minőségellenőrzése esetén fegyelmi eljárást kezdeményez a kamaránál. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktőzsdét, illetve az érintett állami szervet.”
212. § A Kkt. 174. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fegyelmi vétségnek minősül különösen]
„f) az előírt összeférhetetlenségi szabályokkal ellentétes magatartás tanúsítása.”
213. § A Kkt. 175. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:
„(4) Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendelésére a (2) bekezdés alapján kerül sor, a fegyelmi eljárás elrendeléséről a kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelő határozat megküldésével tájékoztatja az érintett állami szervet. Az érintett állami szerv a tájékoztatásul megkapott határozatot nem hozhatja harmadik személyek tudomására és nem teheti közzé.”
214. § A Kkt. a 176. §-a után a következő 176/A. §-sal egészül ki:
„176/A. § A 174. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt fegyelmi vétség elkövetése esetén elrendelt fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont az eljárást elrendelő határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban védekezést terjeszthet elő, illetve tárgyalás tartását kérheti. Amennyiben az eljárás alá vont tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjeszt elő, a fegyelmi bizottság a határozatát a rendelkezésre álló iratok alapján tárgyaláson kívül is meghozhatja. Az eljárás alá vontat a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló értesítésben minderről tájékoztatni kell.”
215. § (1) A Kkt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárásban a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) a 49. § szerinti minősítés megvonása,
d) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének meghatározott időre történő elrendelése,
e) kizárás a kamarából, a könyvvizsgáló cég engedélyének visszavonása (törlés elrendelése a harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékéből).”
(2) A Kkt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fegyelmi büntetés és figyelmeztetés - a 176/A. §-ban foglalt eljárás kivételével - csak fegyelmi tárgyaláson szabható ki. Fegyelmi büntetést és figyelmeztetést a fegyelmi bizottság és - jogorvoslat keretében - a kamara elnöksége szabhat ki.”
216. § (1) A Kkt. 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi bizottság által meghozott, indoklással ellátott, írásbeli határozatot a határozathozatal napjától számított huszonkét munkanapon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vontnak és jogi képviselőjének. A határozat ellen a kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül a fegyelmi eljárás alá vont vagy annak jogi képviselője, valamint a fegyelmi megbízott halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.”
(2) A Kkt. 178. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 178. § kiegészül a következő (8) és (9) bekezdéssel:
„(7) Az érintett állami szerv kezdeményezése alapján elrendelt fegyelmi eljárást lezáró jogerős fegyelmi határozatot tájékoztatásul kézbesíteni kell az érintett állami szerv részére. Az érintett állami szerv a tájékoztatásul megkapott határozatot nem hozhatja harmadik személyek tudomására és nem teheti közzé.
(8) A 177. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés kiszabása esetén az erről szóló jogerős határozat megküldésével tájékoztatni kell a felvételi bizottságot.
(9) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a kamara alapszabálya, valamint az etikai szabályzata tartalmazza.”
217. § A Kkt. a 178. §-a után a következő címmel és 178/A. §-sal egészül ki:
„Kézbesítés
178/A. § (1) A fegyelmi eljárással összefüggésben postai úton megküldött határozatot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a kamarához „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet a kamara etikai szabályzatában meghatározott indokokkal és módon. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.”
218. § A Kkt. 184. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre kiterjedően - a kamara közreműködésével - működteti.”
219. § A Kkt. 190. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki megfelel az alábbi feltételeknek:]
„e) a kamara vele szemben a tagság időtartama alatt és a felkérést megelőzően sem alkalmazott fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést.”
220. § A Kkt. 191. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A miniszter a bizottság legalább 4 tagjának olyan személyt kér fel, aki - a 190. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - megfelel az alábbi feltételeknek:]
„a) a tagság időtartama alatt nem vesz részt a kamara országos hatáskörű központi szerveinek munkájában, valamint nem áll olyan kamarai tagsági jogviszonyban, amely alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorolható, továbbá e feltételeknek a felkérését megelőző három évben is megfelelt,”
221. § A Kkt. 193. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bizottságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálókkal, könyvvizsgáló cégekkel szemben lefolytatott minőségellenőrzése során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre.”
222. § A Kkt. a következő 208/A. §-sal egészül ki:
„208/A. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított, illetve módosított 7. §-a (7) bekezdését, 172. §-a (2) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult minőségellenőrzések és felügyeleti tevékenység során kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Mód. törvénnyel megállapított, illetve módosított 26. §-a (1) bekezdését, 26. §-a (7) bekezdését, 29. §-a (1) bekezdését, 175. §-a (3)-(6) bekezdését, 176/A. §-át, 177. §-a (1)-(2) és (4) bekezdését, 178. §-a (1), (3) és (6)-(9) bekezdését, 178. §-át követő címét és 178/A. §-át a 2011. január 1-jét követően elrendelt fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Mód. törvénnyel módosított 5. §-a g) pontját, 91. §-a (2) bekezdésének a) pontját, 97. §-a (2)-(4) bekezdését, 98. §-a (1) bekezdésének c) pontját, 101. §-a (4) bekezdését, 102. §-át a 2011. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a Mód. törvénnyel megállapított, illetve módosított 190. §-a (2) bekezdésének e) pontját, és 191. §-a (1) bekezdésének a) pontját a kihirdetést követő napot követően felkért bizottsági tagokra kell alkalmazni.”
223. § (1) A Kkt. 12/A. § (1) bekezdésében a „kamara a (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „kamara a (2) bekezdésben” szöveg, a Kkt. 27. § (1) bekezdésében a „11. § (1) bekezdésének e)-g) pontjában” szövegrész helyébe a „11. § (1) bekezdésének a), e)-g) pontjában” szöveg, a Kkt. 101/A. § (1) bekezdésben a „kamara a (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „kamara a (2) bekezdésben” szöveg, a Kkt. 180. § (4) bekezdés b) pontjában a „kamarai tag, könyvvizsgálóval” szövegrész helyébe a „kamarai tag könyvvizsgálóval” szöveg, a Kkt. 191/A. § (4) bekezdésében a „Ha az (3) bekezdésben” szövegrész helyébe „Ha a (3) bekezdésben” szöveg, valamint a Kkt. 191/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „pályázó” szövegrész helyébe az „a pályázó” szöveg lép.
(2) A Kkt. 180-183. §-ában a „kamara” szövegrész helyébe a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szöveg, a Kkt. 183. § (2) bekezdésében a „kamarán” szövegrész helyébe a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságon” szöveg, valamint a „2006/46/EK irányelv” szövegrész helyébe a „2006/43/EK irányelv” szöveg lép.
(3) A Kkt. 97. § (2) bekezdésében a „névjegyzékbe vételétől számított 3 év” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe vételétől számított legalább három, legfeljebb hat év” szöveg, a Kkt. 97. § (3) bekezdésében a „2 évet” szövegrész helyébe a „legalább két évet” szöveg, valamint a Kkt. 97. § (4) bekezdésében az „öt évnél” szövegrész helyébe a „hat évnél” szöveg, a Kkt. 101. § (4) bekezdésében a „szerinti munkaviszony” szövegrész helyébe a „szerinti munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony” szöveg, a Kkt. 101. § (4) bekezdésében az „ilyen munkaviszonyt” szövegrész helyébe az „ilyen munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt” szöveg, a Kkt. 102. §-ában a „munkaviszony keretében” szövegrész helyébe a „munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében” szöveg lép.
(4) A Kkt. 175. § (3) bekezdésében a „továbbá a fegyelmi tárgyalás helyének” szövegrész helyébe a „továbbá - a 176/A. §-ban foglalt eljárás kivételével - a fegyelmi tárgyalás helyének” szöveg, a Kkt. 177. § (2) bekezdésében a „tízszereséig,” szövegrész helyébe a „húszszorosáig,” szöveg, a Kkt. 178. § (3) bekezdésében a „fegyelmi tárgyaláson hozott” szövegrész helyébe a „fegyelmi bizottság által meghozott” szöveg, valamint a Kkt. 178. § (6) bekezdésben a „177. § (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész helyébe a „177. § (1) bekezdésének e) pontjában” szöveg lép.
224. § (1) Hatályát veszti a Kkt. 4. § (4) bekezdésében a „, valamint a nemzetközi együttműködés” szövegrész, a Kkt. 4. § (5) bekezdés i) pontja, a Kkt. 183/A. §-a, a Kkt. 189. §-a (1) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész, valamint a Kkt. 189. § (1) bekezdés e) pontja.
(2) Hatályát veszti a Kkt. 5. § g) pontja, valamint a Kkt. 91. § (2) bekezdés a) pontjában a „, szakirányú” szövegrész.
(3) Hatályát veszti a Kkt. 120. § (6) bekezdése.
225. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: fiók tv.) 12. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.
(2) A fióktelep a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül a külön törvényben foglaltak alapján, letétbe helyezés és közzététel céljából a céginformációs szolgálat részére megküldi.”
226. § A fiók tv. 38. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 12. §-ának (1)-(2) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, és a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
227. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 208. §-a (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(2) A Gt. 208. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Szükség szerint tartalmazza az alapszabály:]
„h) felügyelőbizottság választása esetén az első felügyelőbizottság tagjainak nevét (lakóhelyét), könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét);”
228. § A Gt. a következő 336/A. §-sal egészül ki:
„336/A. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 208. §-a (1) bekezdésének e) pontját, 208. §-a (2) bekezdésének h) pontját a 2011. január 1-jét követően elfogadott alapszabályok esetében kell figyelembe venni.”
229. § Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: ágazati különadó tv.) 1. §-ának 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[E törvény alkalmazásában:]
„4. energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (Távhő tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó (ide értve a villamosenergiáról szóló törvény vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatót is), ha a Távhő tv. szerinti energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelőző évben - a tevékenységét adóévben kezdő energiaellátó esetén az adóévben - eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-át,”
230. § Az ágazati különadó tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(2) A 2. § a) pont szerinti tevékenység folytatása esetén az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) - a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben - nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege.”
231. § Az ágazati különadó tv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„6. § Ha az adóalany 2. § c) pontja szerinti tevékenysége a 2. § a) és/vagy b) pontja szerint is adóköteles, akkor a 2. § a), illetve b) pontja szerinti tevékenység után az 5. § a) és c), illetve az 5. § b) és c) pontjai szerinti adómértékek alkalmazásával számított adóösszegek közül csak a nagyobbat kell megfizetni.”
232. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XII. törvény 1-50. §-a nem lép hatályba.
233. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járulék éves bruttó összegéből - e törvényben meghatározott körben és mértékig - levonható a gazdasági társaság saját tevékenysége körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 4. pont c) alpontjában meghatározott nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással.”
234. § (1) E törvény - a (2)-(11) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 103-108. §-ai 2010. november 27-én lépnek hatályba.
(3) E törvény 139. §-a 2010. december 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 40. §-ának k) pontja és 43. §-a 2010. december 16-án lépnek hatályba.
(5) E törvény 33-35. §-ai és 146. § 2010. december 31-én lépnek hatályba.
(6) E törvény 1-32. §-ai, 36. §-a, 38. §-a, 40. § a)-d), i), l)-p) pontjai, 44-68. §-ai, 69. § (1) bekezdése, 70-83. §-ai, 85-90. §-ai, 92. §-102. §-ai, 109-135. §, 137-138. §-ai, 140-145. §-ai, 147-152. §, 154-160. §, 162. §-204. §-ai, 210. §-a, 212-217. §-ai, 223. § (3)-(4) bekezdései, 224. § (2) bekezdése, 225-228. §-ai, 230. §-a, 233. §-a, 1-6. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
(7) E törvény 69. § (2) bekezdése 2011. március 3-án lép hatályba.
(8) E törvény 84. §-a 2011. április 1-jén lép hatályba.
(9) E törvény 91. §-a, 205-209. §-ai, 211. §-a, valamint 221. §-a 2011. július 1-jén lépnek hatályba.
(10) E törvény 153. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
(11) E törvény 39. § és a 40. § f)-h) és j) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
235. § (1) E törvény I-X. Fejezete, XI. Fejezet 28. alpontja és 1-6. számú melléklete 2013. január 2-án hatályát veszti.
(2) E § 2013. január 3-án hatályát veszti.
236. § (1) Az Áfa tv. 251/C. § (2) bekezdésében meghatározott határidőtől eltérően a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét 2011. március 31. napjáig terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(2) Ha az állami adóhatóság a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét 2010. október 1-jétől e törvény hatálybalépéséig a határidő elmulasztása miatt utasította el, az adóhatóság a felettes szerv vagy bíróság által még el nem bírált elutasító határozatát visszavonja és az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével új határozatot hoz. Az e bekezdés szerint visszavonandó elutasító határozat elleni jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban lerótt illetéket vissza kell téríteni.
(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 9. számú melléklete I. 3. A) pontban meghatározott határidőtől eltérően a belföldön letelepedett adóalany a 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét 2011. március 31-ig terjesztheti elő az állami adóhatósághoz.
237. § (1) Ez a törvény a 147. §, 150. § és 166. §-ban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (5) bekezdésének és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 47. §-48. §-ai, 51. §-a, 56. §-a és 58. §-a a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv különböző rendelkezéseinek módosításáról szóló 2009/162/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják.
(3) E törvény 49. §-50. §-ai a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló 2008/8/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják.
(4) E törvény 57. §-a a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal kapcsolatos adócsalás tekintetében történő módosításáról szóló 2009/69/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének e törvény 60. §-ával megállapított h) pontja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2010/23/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6) E törvény 103. §-108. §-a a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, és 13. cikkének való megfelelést szolgálja.
(7) E törvény 236. §-a a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK irányelv módosításáról szóló 2010/66/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
1. Az Szja tv. 1. számú melléklete 1. pontjának 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]
„1.2. a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető
a) baleseti járadék,
b) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklete 1. pontjának 1.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]
„1.7. a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;”
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1. pontja a következő 1.8. és 1.9. alpontokkal egészül ki:
[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]
„1.8. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj;
1.9. a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része.”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklete 2. pontjának 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:]
„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklete 3. pontja a következő 3.2.5. alponttal egészül ki:
[3. A közcélú juttatások körében adómentes:]
[3.2. az az összeg, amelyet]
„3.2.5. vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól vagy egyéb társadalmi szervezettől - annak alapszabályában rögzített céljával összhangban - kap az 1989. október 23. napját megelőzően politikai okból üldözött személy;”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklete 3. pontjának 3.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.4. a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)
a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt -,
b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt
ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként,
illeti meg.”
7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja a következő 3.5. alponttal egészül ki:
[A közcélú juttatások körében adómentes:]
„3.5. a hivatali idejét kitöltött volt köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke által a számára biztosított előirányzat terhére közcélú felajánlás, adomány, vállalás címén közvetlenül magánszemélynek juttatott vagyoni érték.”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklete 4. pontjának 4.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.3. a belföldön oktatási, nevelési intézményben, közoktatási, felsőoktatási intézményben vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem, annak figyelembevételével, hogy vendégtanári tevékenységnek minősül a Magyar Köztársaság Kormányával kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi munkaterv alapján külföldi illetőségű magánszemély által nem magyar nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység;”
9. Az Szja tv. 1. számú melléklete 4. pontjának 4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.5. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;”
10. Az Szja tv. 1. számú melléklete 4. pontjának 4.10-4.13. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.10. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díj;
4.11. a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;
4.12. a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
- ösztöndíj,
- tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
- a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
4.13. a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, a 4.11-4.12. alpontokban nem említett pénzbeli juttatás;”
11. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4. pontja a következő 4.14-4.21. alpontokkal egészül ki:
[4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.14. a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.
4.15. az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;
4.16. az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
4.17. 4.17. a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, a Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;
4.18. a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
4.19. a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;
4.20. a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;
4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.”
12. Az Szja tv. 1. számú melléklete 6. pontjának 6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:]
„6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap
a) mint károsult, segélyként, támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet) esetén - különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából - jogszabályban meghatározott feltételek szerint, vagy közadakozásból, vagy a munkáltatójától,
b) tartásdíjként jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján,
c) kártalanításként (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,
d) mint bűncselekmény áldozata, támogatásként az áldozatsegítő szolgálattól,
