e) mint sértett, jóvátételként közvetítői eljárás keretében a bűncselekmény tettesétől;”
13. Az Szja tv. 1. számú melléklete 7. pontjának 7.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[7. Egyéb indokkal adómentes:]
„7.6. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingónak, ingatlannak, jognak vagy értékpapírnak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;”
14. Az Szja tv. 1. számú melléklete 9. pontjának 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.]
„9.1. Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.”
15. Az Szja tv. 1. számú melléklete 9. pontjának 9.3. és 9.4. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések].
„9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.1. Lakáscélú felhasználás:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az összeg elévülési időn belül történő lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratok, bizonylatok igazolják:
a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített - termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat.
9.3.3. Ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészben adóköteles, ideértve az adóhatóság által megállapított adóhiány esetét is, az adó (és más jogkövetkezmények) a magánszemélyt terhelik.
9.3.4. A hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
9.4. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.4.1. Adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
9.4.2. A magánszemély köteles a 9.4.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.”
Az Szja tv. 11. számú melléklete nyitó szövegének harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el
a) a vállalkozói kivétet;
b) a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget;
c) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;
d) a tevékenység kezdő évében, illetve szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait,
továbbá a tevékenység kezdő évében, illetve a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.”
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a következő 18. ponttal egészül ki:
[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások
I. rész: termékek
| Sor- szám | Megnevezés] | ||
| „18. | A 15. és 17. pontban meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája” |
Az Áfa tv. 6. számú melléklete a következő 29. ponttal egészül ki:
[A 142. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz.] | |
| „29. | Használt primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor, ezeknek hulladéka; kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor | 8548 10” |
1. A Htv. 3. számú melléklete a következő 2.3., 2.4. pontokkal egészül ki:
„2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja:
Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. §-a 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.
2.4. A távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között az ügyfele, fogyasztója számlázási címe alapján a településre kimutatott, távközlési tevékenységből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek az összes, távközlési tevékenységből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt aránya szerint osztja meg.”
2. A Htv. 3. számú melléklete a következő 8. és 9. pontokkal egészül ki:
„8. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.
9. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.”
(1) Az Szt. 6. számú mellékletének I. 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 9. sorral:
"9. Tőkekonszolidációs különbözet
- leányvállalatokból
- társult vállalkozásokból"
2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 8. sorral:
"8. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés"”
(2) Az Szt. 6. számú mellékletének I. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az F/III. pont az alábbi 11. sorral egészül ki:
"11. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó tartozás"”
