(3) A 30. § (2)–(3) és (5)–(9) bekezdéseiben foglaltakat az (1) bekezdés alapján hozott döntésekre is megfelelően alkalmazni kell.
32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés alapján hozott határozatokkal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2) A bíróság a menekültügyi hatóság, valamint a jegyző határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozatban foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított hat munkanapon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.”
93. § A Met. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a kiskorú képviseletét ellátó ügygondnok kirendelése iránt, kivéve, ha az elismerését kérő minden valószínűség szerint eléri nagykorúságát, mielőtt a menekültügyi hatóság az ügy érdemére vonatkozó döntését meghozza.”
94. § A Met. a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § A fogvatartott elismerését kérő ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.”
95. § (1) A Met. 36. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A menekültügyi hatóság a döntés közléséről – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – annak meghozatalát követő öt munkanapon belül köteles gondoskodni.
(5) A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel. A hirdetmény kizárólag a menekültügyi hatóság hirdetőtábláján helyezhető el. Hirdetményi közlést követően a döntés közlésére vonatkozóan a kapcsolattartás általános szabályai nem alkalmazhatók.”
(2) A Met. 36. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az elismerését kérőnek bírósági felülvizsgálat iránti kérelme előterjesztésekor a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie.”
96. § A Met. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg.”
97. § (1) A Met. 45. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról.
(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyar Köztársaság által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről.”
(2) A Met. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a kérelmező származási országa nem igazolt, vagy valószínűsített.”
98. § A Met. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye
a) fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak;
b) az eljárás kérelemre történő felfüggesztésének;
c) elektronikus kapcsolattartásnak;
d) a jogszabálysértő döntés visszavonásáról rendelkező döntés elleni jogorvoslatnak;
e) kézbesítési ügygondnok kijelölésének.”
99. § A Met. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előzetes vizsgálati eljárást huszonkét munkanapon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.”
100. § (1) A Met. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldit (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés vagy a 49. § (4) bekezdés alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés jogerőre emelkedéséig befogadó állomáson helyezi el, kivéve, ha a kérelmező
a) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy
b) jogszerűen tartózkodik a Magyar Köztársaság területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.”
(2) A Met. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről intézkedik.”
101. § A Met. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a dublini eljárás során megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelem vizsgálatára köteles, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt. Az átadásról hozott végzés közlését követően a kérelem visszavonásának nincs helye.”
102. § (1) A Met. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint dönt arról, hogy fennállnak-e a kérelem nyilvánvaló megalapozatlansága megállapításának feltételei.”
(2) Met. 51. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Elfogadhatatlan a kérelem, ha]
„e) a kérelmező vonatkozásában van olyan ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.”
(3) Met. 51. §-a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező
a) a biztonságos harmadik országban tartózkodott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;
b) annak területén átutazott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;
c) ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet vagy;
d) a biztonságos harmadik ország az elismerését kérő kiadatását kéri.
(4) A (3) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítnia, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.
(5) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, ha a kérelmező
a) mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak kevésbé lényeges vagy lényegtelen információkat közöl;
b) rosszhiszemű magatartása következtében nem tudja igazolni vagy valószínűsíteni származási országát, vagy;
c) ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni.
(6) A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag az (5) bekezdés c) pontja alapján.
(7) A menekültügyi hatóság a nyilvánvalóan megalapozatlanság kérdéskörében az elismerés iránti kérelmet érdemben vizsgálja, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.
(8) Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. § (2) bekezdésében foglalt körülmények jelentik, az (5) bekezdés c) pontjában foglalt ésszerű időt e körülmények beálltától kell számolni.”
103. § (1) A Met. 52. § (2) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:
[A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező]
„e) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § a) pontja alapján;
f) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza, vagy lehetetlenné teszi.”
(2) A Met. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról.”
104. § (1) A Met. 53. § (1)–(3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálat nélkül elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében vagy az 51. § (5) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.
(2) A menekültügyi hatóság a kérelmet elfogadhatatlanság miatt végzéssel, nyilvánvalóan megalapozatlanság miatt határozattal utasítja el. A döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság végzésének végrehajtására halasztó hatálya van.”
(2) A Met. 53. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.”
105. § A Met. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság legutóbbi döntésében a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg,
a) a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya
aa) a kiutasítás végrehajtására;
ab) a külföldi kiadatási eljárásban történő átadására;
b) a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.”
106. § A Met. 55. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utalja, amennyiben a kérelem elfogadhatóságát állapítja meg, és a kérelem nem nyilvánvalóan megalapozatlan.
(2) A részletes vizsgálati eljárásra utaló végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.”
107. § (1) A Met. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utaló végzésben a kérelmező részére szálláshelyként – kérelmére – magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet jelöl ki, kivéve, ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll.”
(2) A Met. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú részére szálláshelyként gyermekvédelmi intézményt jelöl ki.”
(3) A Met. 56. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmező a részletes vizsgálati eljárás, valamint a részletes vizsgálati eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatának ideje alatt köteles a számára kijelölt szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni.
(3) A részletes vizsgálati eljárást a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától számított negyvenöt munkanapon belül kell lefolytatni.”
108. § A Met. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § A részletes vizsgálati eljárásban e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv szakhatóságként vesz részt.”
109. § A Met. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Alaptalan a kérelem, ha a menekültkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy a menekültkénti elismerés a 8. § (1) bekezdés alapján kizárt.”
110. § A Met. 62. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem hátterében állhat)
„c) az a) vagy b) pontban foglaltaktól független személy vagy szervezet, feltéve, hogy az a) pont szerinti állam és a b) pont szerinti párt vagy szervezet, illetve valamely, az államterület egy jelentős részét ellenőrzés alatt tartó nemzetközi szervezet nem tud, vagy nem kíván az üldözéssel, illetve a súlyos sérelemmel szemben védelmet nyújtani.”
111. § A Met. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) A részletes vizsgálati eljárás megszűnését a menekültügyi hatóság végzéssel állapítja meg, ha a kérelmező meghalt. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(2) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha
a) az 52. § (2) bekezdés a), c), d), e) vagy f) pontjában foglalt feltétel fennáll;
b) a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja, és ezzel a kérelem érdemi elbírálását megakadályozza;
c) az 51. § (2) vagy (5) bekezdés alapján a kérelem részletes vizsgálati eljárás nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban a részletes eljárás megindítását követően jutott a menekültügyi hatóság tudomására.
(3) Ha a menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szünteti meg, a továbbiakban az 52. § (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A részletes vizsgálati eljárást a (2) bekezdés c) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben – az 53. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye.”
112. § A Met. 67. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A menekültügyi hatóság az elismerésről szóló határozat közlésével egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.”
113. § A Met. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított negyvenöt munkanapon belül – peres eljárásban dönt. Amennyiben a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el.”
114. § A Met. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Ha a részletes vizsgálati eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)–(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a részletes vizsgálati eljárást folytatni kell.”
115. § A Met. az „A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása” alcímet követően a következő 72/A. §-sal egészül ki:
„72/A. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve – hivatalból indul.
(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
116. § A Met. 75. §-t követően a következő alcímmel és 75/A. §-sal egészül ki:
„Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata
75/A. § Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során e törvény VII. Fejezetének és az 56–68. §-ainak rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.”
117. § A Met. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.”
118. § A Met. az „A menedékeskénti elismerés visszavonása” alcímet követően a következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § (1) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a 25. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetet kivéve – hivatalból indul.
(2) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
119. § (1) A Met. 83. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:]
„h) az elismerés iránti kérelem elutasításának, a menekültügyi eljárás megszüntetésének, valamint az elismerés visszavonásának tényét, okát és időpontját, a döntéshozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a döntés hatálya hány személyre terjed ki;”
(2) A Met. 83. § (1) bekezdés j)–k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:]
„j) az elismerését kérő családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;
k) az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét;”
(3) A Met. 83. § (1) bekezdés a következő q)–r) ponttal egészül ki:
[A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:]
„q) a hivatalból indított eljárás tényét és időpontját;
r) a menekültügyi eljárás során e törvény alapján foganatosított eljárási cselekmény tényét és időpontját.”
(4) A Met. 83. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A menekültügyi hatóság
a) az (1) bekezdés a)–o) és q)–r) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől,
b) az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított tíz évig kezeli.”
(5) A Met. 83. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A menekültügyi hatóság a menedékesként elismert harmadik országbeli állampolgárnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatait kezeli.
(9) A menekültügyi hatóság a (8) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomatadatot a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak céljából, annak befejezéséig kezelheti.”
120. § A Met. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A menekültügyi hatóság – az érintett természetes személyazonosító adatainak, családi állapotának és amennyiben házas vagy bejegyzett élettárs a házasságkötése vagy a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítési helyének, valamint kijelölt szálláshelye címének közlésével a nyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából – a menekültként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét az oltalmazottként történő elismerésről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet.”
121. § (1) A Met. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.”
(2) A Met. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 7. § (5) bekezdése alapján évente menekültként elismerhető külföldiek számát.”
122. § A Met. 95. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:]
„l) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet [22. §, 83. §].”
123. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed – a (12)–(13) bekezdésben foglalt kivétellel – a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
(2) A Pp. 326. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján indult felülvizsgálati eljárásokban a felperes belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nincs, tartózkodási helye, ezek hiányában – a menekültügyi nyilvántartás szerinti – szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróság – a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Bíróság – jár el. Ha a felperesnek nincs belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve szálláshelye, az utolsó belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nem volt, utolsó tartózkodási helye, ennek hiányában – a menekültügyi nyilvántartás szerinti – utolsó szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróság – a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Bíróság – jár el.”
124. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (2) bekezdése a következő új n) ponttal egészül ki:
[A központi szerv]
„n) ellátja az oltalmazottként elismert személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatokat.”
125. § A Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 11. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyész az ezen fejezetben írt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban]
„a) ellenőrizheti az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés, a szabadságvesztés, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrizet és e törvények alapján elrendelt kitoloncolások végrehajtása, a szabálysértési és a pénzbírságot helyettesítő elzárás, valamint a nyomozó hatóságok előállító helyiségeiben foganatosított személyes szabadságkorlátozás törvényességét; megtekintheti a fogva tartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;”
126. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya kiterjed]
„c) a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül – feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.”
(2) A Gyvt. 72. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen”
127. § (1) E törvény – a (2)–(7) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2010. december 24-én lép hatályba.
(2) A 123. § 2011. április 1-jén lép hatályba, és az ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban alkalmazható.
(3) A 12. § és a 35. § 2011. április 5-én lép hatályba.
(4) A 100. § (2) bekezdése, a 107. § (2) bekezdése, a 126. § 2011. május 1-jén lép hatályba.
(5) A 13. § (2) bekezdése, a 17. §, a 28. § (1), (4) bekezdése, az 59. § (2) bekezdése, a 68. §, a 74. § (1), (3)–(4) bekezdése, a 75. § (1), (3) bekezdése, 84. §, a 119. § (5) bekezdése 2011. május 20-án lép hatályba.
(6) A 28. § (3) bekezdése a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utolsó időponttal megegyező naptól lép hatályba.
(7) A 73. § (2) bekezdése 2011. december 24-én lép hatályba.
128. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szmtv. 3. § (6) bekezdésében a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg, a 70. § (3) bekezdésében a „nincs helye elektronikus ügyintézésnek” szövegrész helyébe „az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal” szöveg, a 86. § (6) és (7) bekezdésében az „a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben” szövegrész helyébe a „hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben” szöveg lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Harmtv. 9. § (1) bekezdésében a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg, a 42. §-át megelőző, „Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására” alcím helyébe a „Kiutasítás és önkéntes távozás” alcím, a 88. § (3) bekezdésében a „nincs helye elektronikus ügyintézésnek” szövegrész helyébe „az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal” szöveg, a 111. § (6) és (8) bekezdésében az „a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben” szövegrész helyébe a „hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben” szöveg, a 111. § (7) bekezdésében a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Met. 9. §-át megelőző a „Menekültek biztonságos származási országokból és biztonságos harmadik országokból” alcím helyébe a „Menekültek biztonságos származási országokból” alcím, az 56. §-át megelőző „Az érdemi eljárás” alcím helyébe „A részletes vizsgálati eljárás” alcím, az 58. § (1) bekezdésében az „érdemi eljárás” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárás” szöveg, a 72. § (4) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg, a 72. § (5) bekezdésében az „érdemi eljárás” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárás” szöveg, a 77. § (3) bekezdésében a „negyvenöt napon belül” szövegrész helyébe a „harminc munkanapon belül” szöveg, a 78. § (1) bekezdésében az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv” szöveg, a 78. § (2) bekezdésében az „A Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv” szöveg, a 78. § (2) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül” szöveg lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Nytv. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „menekültként” szövegrész helyébe a „menekültként vagy oltalmazottként” szöveg, a 9. § (2) bekezdés g) pontjának gc) alpontjában a „menekült jogállás” szövegrész helyébe a „menekült vagy oltalmazott jogállás” szöveg, a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában a „valamint menekült,” szövegrész helyébe a „valamint menekült vagy oltalmazott,” szöveg, a 12. § (1) bekezdésében a „menekült,” szövegrész helyébe a „menekült vagy oltalmazott,” szöveg lép.
129. § E törvény rendelkezéseit e törvény hatálybalépése után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
130. § (1) A Met. VI. Fejezetének az „A befogadás anyagi feltételei” alcíme hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti
a) az Szmtv. 46. § (3) bekezdése,
b) az Szmtv. 72. § (1) bekezdéséből az „és méltányossági eljárásnak” szövegrész,
c) az Szmtv. 88. § (6)–(8) bekezdése,
d) a Harmtv. 18. § (1) bekezdés d) a pontjában a „kizárólag” szövegrész,
e) a Harmtv. 46. § (3) bekezdése,
f) a Met. 5. § (2) bekezdés e) pontja, 45. § (7)–(9) bekezdése, 52. § (4)–(8) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 59. § (1) bekezdés b) pontja, 78. § (3) bekezdése, 92. §-a.
131. § (1) E törvény 41. §-a, 47–53. §-a, 60–67. §-a, 73. §-a, 79. §-a, 127. §-a a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK tanácsi irányelvnek [3. cikk 1–9. pont, 5. cikk, 6. cikk (1)–(6) bekezdés, 7. cikk (1)–(4) bekezdés, 8. cikk (1)–(6) bekezdés, 9. cikk (1)–(3) bekezdés, 11. cikk (1)–(5) bekezdés, 12. cikk (1)–(3) bekezdés, 13. cikk (1)–(4) bekezdés, 14. cikk (1)–(2) bekezdés, 15. cikk (1)–(5) bekezdés, 16. cikk (1)–(5) bekezdés, 17. cikk (1)–(5) bekezdés, 18. cikk (1)–(3) bekezdés, 20. cikk (1)–(2) bekezdés] való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:
a) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló – harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelettel módosított – 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet [13. §, 17. §, 28. §, 59. §, 68. §, 74. §, 75. §, 84. §, 119. §];
b) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikáról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK tanácsi rendelet [77. §];
c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló (vízumkódex), 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [12. §, 35. §].
