122. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta.”
123. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének – teljes körű vagy részleges – megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható, a védjegyoltalomnak a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnése tárgyában hozott határozatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson kívül hozza meg. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)–(7) bekezdését alkalmazni kell.”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”
124. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye – értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy – az (5e) bekezdésnek megfelelően – arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az ideiglenes elutasítás részbeni visszavonásáról szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni.”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. §-a következő (5a)–(5e) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő – végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti – értesítést küld a Nemzetközi Irodának.
(5b) Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).
(5c) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d) bekezdés alapján sem küld értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.
(5d) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.
(5e) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.”
125. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)
„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;”
126. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését – szükség szerint – hatályon kívül helyezi.”
127. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földrajziárujelző-oltalmi ügyekben az ügyfél – a (7)–(8) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – m jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Elektronikus úton is be lehet nyújtani
a) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,
b) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.
(8) Ha az ügyfél a (7) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására a 46/D. § (4)–(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
128. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (3) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.”
(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.
(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.”
129. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 76/P. § (5)–(5e) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
130. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 63. § (1) bekezdésében az „– a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig –” szövegrész helyébe az „– a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig –” szöveg lép.
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg lép.
(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép.
(4) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 101. § (7) bekezdésében a „101. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg lép.
(5) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/B. § (2) bekezdésében a „113/A. § e) pontja” szövegrészek helyébe a „113/A. § (1) bekezdés e) pontja” szöveg lép.
131. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 37. §-át megelőző alcímében, 37. § (1) és (2) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében, 39. §-át megelőző alcímében, 39. § (3)–(5) bekezdésében, 40. § (1)–(3) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 43. § (1)–(3) és (6) bekezdésében, 44. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (3) bekezdésében, 46/A. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 46/C. § (3) bekezdésében, 46/D. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 48. § (1) és (2) bekezdésében, 49. §-ában, 49/A. §-ában, 50/A. § (1)–(5) bekezdésében, 53. § (1) bekezdés c) pontjában, 53. § (3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 60. § (1) és (3) bekezdésében, 60/A. § (1)–(3) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 61/A. § (1) és (2) bekezdésében, 61/D. § (1)–(3), (6) és (8) bekezdésében, 61/E. § (1) bekezdésében, 61/H. § (4) bekezdésében, 63. § (3) bekezdésében, 64. § (1)–(3) bekezdésében, 64/A. § (1) bekezdésében, 64/A. § (5) bekezdésében, 64/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 64/A. § (7) és (8) bekezdésében, 65/A. § (1) és (3) bekezdésében, 66. § (3) bekezdésében, 67. § (1)–(3) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 70. § (1)–(3) bekezdésében, 71. § (1)–(3) bekezdésében, 73. § (2) és (7) bekezdésében, 73/A. § (5) bekezdésében, 73/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 74. § (2) és (4) bekezdésében, 76. § (3) és (5) bekezdésében, 76/C. § (1) és (5) bekezdésében, 76/D. §-ában, 76/E. § (1), (4) és (6) bekezdésében, 76/F. § (1) és (4) bekezdésében, 76/J. §-át megelőző alcímében, 76/J. § (2) bekezdésében, 76/K. § (1)–(4) bekezdésében, 76/L. § (4) bekezdésében, 76/M. §-át megelőző alcímében, 76/M. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 76/N. § (2) és (4) bekezdésében, 76/O. § (2) bekezdésében, 76/P. § (1) és (2) bekezdésében, 76/R. § (1) bekezdésében, 76/T. §-ában, 76/U. §-át megelőző alcímében, 76/U. § (3) bekezdésében, 76/Z. § (3) bekezdésében, 77. § (4) bekezdés a) pontjában, 77. § (5) és (8)–(10) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésében, 79. §-ában, 81. § (1) bekezdés a) pontjában, 82. § (2) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, 88/A. §-ában, 89. § (4) bekezdésében, 91. § (1) és (4) bekezdésében, 91. § (2) bekezdés b) pontjában, 107. § (4) bekezdésében, 112. §-át megelőző alcímében, 112. § (1)–(5) bekezdésében, 113. § (3) és (5) bekezdésében, 113/A. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában, 116/A. § (3), (5)–(9) és (12) bekezdésében, 116/E. §-át megelőző alcímében, 116/F. § (1) és (2) bekezdésében, 116/G. § (4) bekezdésében, 116/J. § (1) és (2) bekezdésében, 116/K. § (2) bekezdésében és 118. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 32. § (1) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 61/B. § (3) bekezdésében, 72. § (3) bekezdésében, 76/E. § (2) bekezdésében, 76/L. § (1) bekezdésében, 76/N. § (1) bekezdésében, 76/U. § (1) bekezdésében, 76/Z. § (1) bekezdésében, 113. § (4) bekezdésében, 116/G. § (1) bekezdésében, 116/I. § (1) bekezdésében és 116/K. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.
(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK” szöveg lép.
(4) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/A. § (2) bekezdésében, 46/B. § (1) és (2) bekezdésében, 77. § (1) és (3) bekezdésében, 93. §-ában, 113/A. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, 116/A. § (4) és (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.
(5) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (1) bekezdésében, 65/A. § (3) bekezdésében, 112. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával” szöveg lép.
(6) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 65. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép.
(7) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 73. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(8) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/B. § (1) bekezdésében, 76/J. § (3) bekezdésében, 76/U. § (4) bekezdésében, 77. § (9) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 116/E. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.
(9) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(10) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/E. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.
(11) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/J. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(12) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/J. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(13) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/M. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(14) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/M. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(15) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. § (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(16) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/U. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(17) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény XI. Fejezete címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA” szöveg lép.
(18) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (1) és (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát” szöveg lép.
(19) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(20) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(21) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(22) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/E. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(23) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/I. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(24) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
132. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/B. § (2) bekezdése és 76/P. § (6)–(7) bekezdése.
133. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 50/A. §-át megelőző alcíme és 50/A. §-a, valamint 65/A. §-a.
134. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontjában az „az ifjúságpolitikáért” szövegrész helyébe az „a gyermek- és ifjúságpolitikáért” szöveg lép.
135. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (2) bekezdésében a „munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
136. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 149. § a) pontjában a „törvény törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 8. számú mellékletében a „legfeljebb 5” szövegrész helyébe a „legfeljebb 4” szöveg lép.
137. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében az „az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg lép.
138. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontjában a „területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg lép.
139. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § (1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására
a) a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei,
b) a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal létesítményei,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei
vonatkozásában jogosult.
(2) A rendőrség hatósági jogkörét
a) a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter,
b) az Információs Hivatalnál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
c) az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter
gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását.”
140. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében a „honvédelemért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
141. § Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény 4. §-ában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külpolitikáért” szöveg lép.
142. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdésében a „külföldre utazásért felelős” szövegrész helyébe a „külföldre utazás szabályozásáért felelős” szöveg lép.
143. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdés e) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész.
144. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjpolitikáért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/C. § (11) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.
145. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében a „gazdasági” szövegrészek helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős” szöveg, a „szociális és családügyi miniszterrel együttműködve” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
146. § A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 3. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszterhez” szöveg lép.
147. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatára a (3)–(12) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.”
(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a kultúráért felelős minisztertől. A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. A 20–21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdekképviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdekképviseleti szervezeteknek.”
148. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál felügyeleti intézkedést kezdeményez.”
(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából, továbbá a kultúráért felelős miniszternek a kultúrával kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő szervezetek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(7) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedélyek díjából és az általa érvényesített díjigényekből származó előző évi nettó bevétel 0,3%-a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a tárgyévre jóváhagyott díjszabás alapján vagy egyébként tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben ez esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.”
149. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)–(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.”
150. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével – a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére, nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, továbbá a díjmérték kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
151. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 57/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 57/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 57/B. § (5) bekezdés b) pontjában, 57/D. § (1)–(5) bekezdésében, 101. § (1) bekezdésében, 105. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (2) bekezdésében, 57/C. § (1) bekezdésében, 94/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.
(3) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép.
(4) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.
(5) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(6) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(7) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 86. § (1) bekezdésében, 87. § (2) bekezdésében, 89/A. § (1) bekezdésében, 90. § (8) bekezdésében, 93. § (1) és (3) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(8) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (3) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(9) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89/A. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(10) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (4) bekezdésében, 90. § (10) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért” szöveg lép.
(11) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (1), (5) és (8) bekezdésében, valamint 93. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszternek” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.
(12) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (5) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(13) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (9) bekezdésében az „A kultúráért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért felelős miniszter” szöveg, az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért felelős miniszter” szöveg lép.
(14) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90/A. § (1) bekezdésében az „A kultúráért” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért” szöveg, az „a minisztert új eljárásra utasítja” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja” szöveg lép.
(15) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 100. § (5) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter irányítása alatt működő minisztérium” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(16) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (5) bekezdés a) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(17) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (5) bekezdés b) pontjában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
152. § Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 105. § (2) bekezdésében a „, továbbá az informatikáért” szövegrész.
153. § A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvény 4. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.
154. § (1) Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § b) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § d) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és” szövegrész.
155. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e) és f) pontjában a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e), g) és h) pontjában az „az országos szintű fejlesztés, fejlesztési tervezés és programozás irányításáért” szövegrész helyébe az „a fejlesztéspolitikáért” szöveg lép.
(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 80. § (2) bekezdésében az „az országos szintű fejlesztés, fejlesztési tervezés és programozás irányításáért” szövegrész helyébe az „a fejlesztéspolitikáért” szöveg lép.
(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés y) pontjában az „energetikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
156. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (2) bekezdésében az „ágazati” szövegrész.
157. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdés b) pontjában az „egészségügyi feladatok ellátásáért” szövegrész helyébe az „egészségügyért” szöveg, 59. § (3) bekezdés c) pontjában a „bányászatért” szövegrész helyébe a „bányászati ügyekért” szöveg lép.
158. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (5) bekezdésében a „kulturális örökség védelméért” szövegrész helyébe a „kultúráért” szöveg, a „turisztikáért” szövegrész helyébe a „turizmusért” szöveg lép.
159. § (1) Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (2) bekezdésében a „területfejlesztésért és” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (4) bekezdésében a „területfejlesztésért és” szövegrész.
160. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 13. § (1) bekezdésében az „állami vagyonért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép.
161. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (2) bekezdés d) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy rendelettel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
162. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A mintát mintaoltalomban kell részesíteni, ha a minta
a) kielégíti az 1–5. §-ban meghatározott követelményeket,
b) nincs kizárva az oltalomból a 6–10. § alapján, és
c) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.”
163. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A mintaoltalom megadása előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.”
164. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A mintaoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.”
165. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat.”
166. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak:)
„g) a mintaoltalmak nyilvántartása,”
167. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.
(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani
a) a mintaoltalmi bejelentést,
b) a megújítási kérelmet,
c) a 34. § (2) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a mintaoltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,
d) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,
e) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.
(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)–e) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.
(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(10) Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.”
168. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Mintaoltalmi ügyekben eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.”
(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabadalmi törvény nyilvánosságra vonatkozó szabályainak alkalmazásában a szabadalmi bejelentés közzétételén a mintaoltalom megadását kell érteni. Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi bejelentések minősített adatként való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.”
169. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény VI. Fejezete címének helyébe a következő cím lép:
„MINTAOLTALMI LAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS”
(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 34. §-át megelőző alcíme és 34. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Mintaoltalmi lajstrom
34. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalom megadását követően a minták oltalmáról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.
(2) A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a mintaoltalom lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a minta ábrázolását, a bejelentő változtató nyilatkozatával [48. § (2) bek.] együtt,
d) a minta szerinti termék megnevezését,
e) a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
f) a képviselő nevét és székhelyét,
g) a szerző nevét és lakcímét,
h) a bejelentés napját,
i) az elsőbbséget,
j) a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét,
k) a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását,
l) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását,
m) a hasznosítási engedélyeket.
(3) A mintaoltalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.
(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték.
(5) A mintaoltalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A mintaoltalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.
(6) A mintaoltalmi lajstromba való bejegyzésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi lajstromba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
170. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 35. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a mintaoltalmi bejelentésekkel, valamint a minták oltalmával kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:)
„d) a mintaoltalom megadásának meghirdetésekor a lajstromszámot, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti termék megnevezését és a terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának (a továbbiakban: nemzetközi osztályozás) létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását, a szerző nevét és lakcímét, valamint a mintaoltalmat megadó határozat keltét;”
171. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az alaki vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 36. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.”
(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta
a) kielégíti-e az 1–5. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6–8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból, és
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.”
(3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést visszavonta.”
172. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentő – az (1) bekezdésben megszabott keretek között – a mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a bejelentést.”
173. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki több mintára igényelt oltalmat egy bejelentésben, a mintaoltalmat megadó határozat meghozataláig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és – ha van ilyen – a korábbi elsőbbség megtartásával.”
174. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [47. § (1a) és (2) bek.]. A mintaoltalom megadásának napja az oltalom megadásáról szóló határozat keltezésének napja.”
175. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását. A hasznosított vagy hasznosítani kívánt terméket a megjelölt mintaoltalom mintájának a mintaoltalmi lajstromban szereplő ábrázolásával megegyező egy vagy több nézetben kell bemutatni.”
176. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 1–5. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6–8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.
(4) Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés – részben vagy egészben – nem felel meg a (3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát értesíti.”
177. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 17. § (4) bekezdésében, 30. §-át megelőző alcímében, 30. § (1) és (2) bekezdésében, 31. §-ában, 32. §-át megelőző alcímében, 32. § (2) bekezdésében, 32/A. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 32/B. § (1) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. §-ában, 36/A. § (1)–(5) bekezdésében, 40. § (1) bekezdés c) pontjában, 40. § (5) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. § (3) bekezdésében, 50. § (2) és (3) bekezdésében, 51/A. § (1) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében, 53. § (1) és (2) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 56. § (1)–(3) bekezdésében, 57/A. §-ában, 58. § (4), (6) és (8) bekezdésében, 58/A. § (5) bekezdésében, 58/A. § (6) bekezdés c) pontjában, 60. § (1) bekezdésében, 60/D. §-ában, 60/J. §-át megelőző alcímében, 60/J. § (1) bekezdésében, 60/K. § (6) bekezdésében, 61. § (4) bekezdés a) pontjában, 61. § (5) bekezdésében, 61. § (8)–(10) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK” szöveg lép.
(3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/A. § (2) bekezdésében, 61. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.
(4) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatallal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával” szöveg lép.
(5) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (1) bekezdésében az „a (2) és a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a)–(3) bekezdésben” szöveg lép.
(6) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. § (1) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 60/J. § (2) bekezdésében, 60/K. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához” szöveg lép.
(7) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. § (5) bekezdésében a „közzétételig” szövegrész helyébe a „mintaoltalom megadásáig” szöveg lép.
(8) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. §-át megelőző alcímében az „Érdemi” szövegrész helyébe az „Alaki és érdemi” szöveg lép.
(9) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés alapján” szövegrész helyébe az „az (la) vagy a (2) bekezdés alapján” szöveg lép.
(10) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 51. § (1) bekezdésében és 65. § (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivataltól” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától” szöveg lép.
(11) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 58. § (1) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(12) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/B. § (1) bekezdésében és 61. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.
(13) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/B. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(14) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (7) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(15) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (8) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(16) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (9) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(17) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény IX. Fejezete címében a „MAGYAR SZABADALMI HIVATAL” szövegrész helyébe a „SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA” szöveg lép.
(18) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (1) bekezdés e) pontjában a „végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg lép.
(19) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép.
(20) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 62. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(21) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 68. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrészek helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
178. § (1) Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 19. § (1) bekezdésében a „végleges” szövegrész, 23. § (3) bekezdésében az „a bejelentő és” szövegrész, 26. §-át megelőző alcímében és 26. §-ában a „végleges” szövegrész, 29. §-ában a „végleges” szövegrész, 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „és az eljárás folytatása iránti” szövegrész, 44. § (3) bekezdésében a „térítés ellenében” szövegrész, 47. § (1) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 60/K. § (8) és (9) bekezdésében az „(50. §)” szövegrész, 61. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében és a 61. § (7) bekezdés b) pontjában az „az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 25. §-át megelőző alcíme és 25. §-a, 32. § (3) bekezdése, 35. § a)–c) pontja, 42. §-át megelőző alcíme és 42. §-a, 43. §-át megelőző alcíme és 43. §-a, 45. §-át megelőző alcíme és 45. §-a, 46. §-át megelőző alcíme és 46. §-a, 60/K. § (2) bekezdése.
179. § Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36/A. §-át megelőző alcíme és 36/A. §-a, valamint 51/A. §-a.
180. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. § (2) bekezdésében az „az érintett miniszterekkel egyetértésben – a kormányzati informatika vonatkozásában a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen –” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
181. § Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2002. évi LI. törvény 4. §-ában a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának” szöveg lép.
182. § (1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 7. § (1) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(2) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 12. § (1) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszterrel” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
183. § A plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében az „és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.
184. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:)
„b) a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető magvető-, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;
c) a nemzetközi – ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló – tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;”
(2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül
a) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innováció-politika megalapozását szolgáló elemző tudás- és adatbázisok létrehozásához és kezeléséhez,
b) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok – ideértve az Alap – programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítéséhez, valamint a támogatási programok stratégiai monitoringjához és értékeléséhez és
c) innovációs szolgáltatás közvetlen biztosításához
források biztosíthatók.”
(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány az Alap programstratégiáját a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter, az Alap éves felhasználási tervét pedig a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.”
185. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (4) bekezdésében a „feladataik” szövegrész helyébe a „feladatai” szöveg lép.
(2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (10) bekezdésében az „az alap felett rendelkező miniszter” szövegrész helyébe az „a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 10. § (1) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
186. § (1) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 6. §-ában és 8. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „külön” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (3) bekezdésében az „, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával,” szövegrész.
(3) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (4) bekezdésében az „, a Tudomány-, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság” szövegrész.
(4) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (7) bekezdésében a „, továbbá a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervnél működtetésével” szövegrész.
(5) Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (8) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 11. §-a, 16. §-a és 17. § b) pontja.
187. § Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 107. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.
188. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 20. § (1) bekezdésében a „közlekedéspolitikáért, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsák” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa” szöveg lép.
189. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy – a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott – rendeletben állapítsa meg az esélyegyenlőségi szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.”
190. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (1) bekezdésében az „igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter” szöveg lép.
191. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 19. §-ában az „igazságügyért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép.
(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 333. § (1) bekezdésében az „igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg lép.
(3) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 375. § (2) bekezdésében az „a közbeszerzésekért” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép.
(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 379. § (2) bekezdés k) pontjában az „a közbeszerzésekért felelős minisztériummal” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(5) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 379. § (2) bekezdés n) pontjában az „a közbeszerzésekért” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép.
(6) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés k) pontjában a „2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő, a közösségi értékhatárt el nem érő értékű” szövegrész helyébe a „243. § h) pontjában meghatározott” szöveg lép.
(7) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (2) bekezdésében az „a nemzeti fejlesztésért” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért” szöveg lép.
(8) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (2) bekezdés d) pontjában a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével” szöveg lép.
192. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 66. §-ában a „miniszter” szövegrész helyébe a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
193. § Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti.”
194. § (1) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2. § g) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
(2) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3. § (3) bekezdésében a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
195. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete tartalmazza.”
196. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében az „amelyek célja” szövegrész helyébe az „amelyek célja többek között” szöveg lép.
197. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 24. § (3) bekezdésében az „a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter és az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy együttes” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
198. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2004. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.
199. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (4) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
200. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékfizetés” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés” szöveg lép.
201. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
202. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. § (10) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 9. § (3) bekezdésében a „környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
203. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés c) pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
204. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (1) bekezédésében a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szöveg lép.
(2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 12. § (3) bekezdésében az „az internetes honlapján” szövegrész helyébe az „a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett honlapon” szöveg lép.
205. § (1) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 6. § (4) bekezdésében a „szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(2) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdésében az „az informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(3) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 7. § (2) bekezdésében az „az informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(4) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12/A. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.
(5) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 14. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép.
(6) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében a „helyi önkormányzatokért” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért” szöveg lép.
(7) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontjában az „az informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(8) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés c) pontjában a „szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a polgári” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó polgári” szöveg lép.
(9) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés e) és f) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép.
206. § (1) Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés f) pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (7) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
207. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti.”
208. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (5) bekezdés 17. pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/F. § (1) bekezdésében a „miniszter a minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter az általa vezetett minisztérium” szöveg lép.
(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 28. pontjában az „energetikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
209. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § e) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § f) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel és” szöveg lép.
(3) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § g) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(4) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § h) pontjában az „a közigazgatási informatikáért” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért” szöveg lép.
(5) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § i) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(6) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § k) pontjában az „a költségvetésért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
210. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 17. §-a.
211. § Az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXIX. törvény 4. § (3) bekezdésében az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
212. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CIV. törvény 13. § (7) bekezdése.
213. § Hatályát veszti a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (6) bekezdése.
214. § (1) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonosi részesedésével működő” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése.
215. § Hatályát veszti az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi XXIV. törvény 30. § (7) bekezdése.
216. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 27. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, valamint 40. § (1) és (2) bekezdésében a „szabálysértés szabályozásáért” szövegrész helyébe a „szabálysértési szabályozásért” szöveg lép.
217. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 4. § (1) bekezdésében az „A környezetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „Az energiapolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
218. § (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (3) bekezdésében az „arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszterrel együttesen kiadott rendelettel” szövegrész helyébe az „, hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
(2) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (4) bekezdésében az „arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért, az államháztartásért és a szociális és munkaügyi politikáért felelős miniszterrel együttesen rendeletben” szövegrész helyébe a „,hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
(3) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (5) bekezdésében az „elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel” szövegrész helyébe az „elektronikus hírközlésért felelős miniszter, hogy rendeletben” szöveg lép.
219. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXIX. törvény.
220. § Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (3) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép.
221. § (1) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 47. §-a.
222. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 118. §-ában a „valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pont c) alpontjában a „valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (4) bekezdésében a „számvitelért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „számviteli szabályozásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
223. § (1) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 161. § (5) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pont b) alpontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
(3) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 4. pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
224. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontjában a „szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős” szöveg lép.
225. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 45. § (2) bekezdésében a „rendészetért és határrendészetért felelős miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter, hogy a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg lép.
226. § Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 59. § (10) bekezdése.
227. § A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény 4. § (4) bekezdésében az „és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „, a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel” szöveg lép.
228. § Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXX. törvény 3. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.
229. § A Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXXI. törvény 4. § (5) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.
230. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele]
„d) helyi önkormányzat vagy a c) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv;”
231. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a miniszterhelyettes,” szövegrész.
232. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában a „kormánybiztos” szövegrész helyébe a „kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos” szöveg lép.
233. § Hatályát veszti az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi X. törvény.
234. § Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény 7. § (6) bekezdése.
235. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény 4. § (4) bekezdésében a „szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.
236. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § w) pontjában az „az energiapolitikáért felelős miniszternél” szövegrész helyébe az „a miniszternél” szöveg lép.
(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (3) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy – a számvitelért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy – a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
237. § (1) Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 10. pontjában az „, és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 6. pontjában az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész.
238. § (1) Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (6) bekezdésében az „és az (5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot” szövegrész.
(3) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.”
239. § Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 13. § (3) bekezdése.
240. § Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.
241. § A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 12. § (3) bekezdésében az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter” szöveg lép.
242. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 15. § (1) bekezdésében az „az Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének” szöveg lép.
243. § Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény 5. § (4) bekezdésében a „külgazdaságért” szövegrész helyébe a „külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért” szöveg lép.
244. § A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„Az Szt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.””
245. § Nem lép hatályba a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 9. §-a és 10. §-a.
246. § A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 12. § (3) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.
247. § A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXVI. törvény 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke” szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke” szöveg lép.
248. § Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében az „oktatásért és kultúráért” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter és a kultúráért” szöveg lép.
249. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § h) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelő miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg lép.
250. § (1) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 8. § (3) bekezdésében a „közigazgatási informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(2) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 19. § (6) bekezdésében a „közigazgatási informatikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(3) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel és az e-közigazgatásért felelős miniszterrel” szöveg lép.
251. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (2) bekezdésében az „és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „felelős miniszterrel, az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (3) bekezdésében az „– a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben –” szövegrész helyébe az „– az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott –” szöveg lép.
252. § (1) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
(2) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (8) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg lép.
253. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXII. törvény 4. § (4) bekezdésében az „energiaügyekért” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért” szöveg lép.
254. § (1) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 4. § (3) bekezdésében a „Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.
(2) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (2) bekezdésében a „mezőgazdasági vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért” szöveg lép.
255. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gazdálkodó szervezet
a) a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó, és
b) a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő
beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, ha az iparbiztonsági ellenőrzését végrehajtották és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította. Az iparbiztonsági ellenőrzés végrehajtását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.”
(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdése a következő s) és t) pontokkal egészül ki:
(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)
„s) végzi az elektronikus adatkezelő rendszerek vagy azok elemeinek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának méréseit és ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását,
t) végzi a helyiségek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának védelmével összefüggő méréseket, ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását.”
(3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet eljárásáért, ha azt a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben megállapítja, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény VII. Fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Biztonsági Felügyelet azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat.”
(5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § Ez a törvény az EUROPOL-információk titoktartási szabályzatának elfogadásáról szóló 2009. november 30-i 2009/968/IB tanácsi határozat 10. cikk (4) bekezdésének a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(6) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 2. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „SECRET UE/EU SECRET” – „Titkos!”;
c) „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” – „Bizalmas!”;
d) „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” – „Korlátozott terjesztésű!”.”
256. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontjában a „kormánybiztos” szövegrész helyébe a „kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos” szöveg lép.
(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (3) bekezdésében az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter” szövegrész helyébe az „a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter” szöveg lép.
(3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében az „ügyészség vezetője, Miniszterelnöki Hivatalt vezető” szövegrész helyébe az „ügyészség vezetője, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg lép.
(4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 10. § (3) bekezdésében az „a kiállításától számított” szövegrész helyébe az „a szakvélemény kiállításától számított” szöveg lép.
(5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (5) bekezdésében a „ha a gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „ha meggyőződött arról, hogy a gazdálkodó szervezet” szöveg lép.
(6) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.
(7) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdés f) pontjában a „titokbirtokos” szövegrész helyébe „minősített adatot kezelő” szöveg lép.
