Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.17.)

2010. évi CLIII. törvény

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról * 

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 341. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

e) ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a perre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes,”

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

2. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás vagy az államháztartás alrendszeréből meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet valamelyik államháztartási alrendszerből támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze vizsgálható.”

(2) Az ÁSZ tv. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban), illetőleg többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását.”

Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

3. § (1) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Okjtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A pártok képviselőcsoportjai a működésükkel járó kiadásokra havonta képviselőcsoportonként huszonöt képviselő alapdíjának, valamint - képviselőnként - kormánypárt esetében az alapdíj 55%-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 85%-ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.

(2) A független képviselő munkájának segítéséhez az alapdíja 100%-ának igénybevételére jogosult.”

(2) Az Okjtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két - töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám

a) 20%-a után főtanácsadói,

b) 20%-a után tanácsadói,

c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,

d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata

szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott cafetériajuttatások fedezetére bruttó kettőszázezer forintot az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. Ezen túlmenően a hivatali szerv döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható.”

(3) Az Okjtv. kiegészül a következő 6/B. §-sal:

„6/B. § (1) A pártok képviselőcsoportjai az 5. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthatnak végre.

(2) A pártok képviselőcsoportjai a 6. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott keretből az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretre - a 6. § (4) bekezdésében meghatározott keret tekintetében a képviselő egyetértésével - év közben átcsoportosítást hajthatnak végre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni.

(4) A pártok képviselőcsoportjai havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatják az Országgyűlés Hivatalát a tárgyhónapra vonatkozó, az (1)-(2) bekezdésben felsorolt átcsoportosításokról.

(5) A független képviselő esetében az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

4. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:]

d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, az éven túli hitelfelvétel, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;”

(2) Az Ötv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselő-testület a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú településen bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.”

(3) Az Ötv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára - a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.”

(4) Az Ötv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezer és ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.”

(5) Az Ötv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat.”

(6) Az Ötv. 64. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (3a) és (4a) bekezdéssel:

„(3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:

a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó és normatív, kötött felhasználású támogatás (a továbbiakban együtt: normatív hozzájárulás),

b) a lakosságszámhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataihoz kapcsolódó hozzájárulások kivételével,

c) a vagyoni típusú helyi adókból, valamint a kommunális jellegű helyi adókból származó bevétel,

d) a címzett és céltámogatások,

e) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj,

f) az átvett pénzeszközök,

g) a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj.

(3a) A kommunális jellegű adók közül, az idegenforgalmi adó bevezetését a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben rögzített szabályok szerint a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat részére átengedheti.

(4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek:

a) személyi jövedelemadóból a költségvetési törvény alapján a főváros közigazgatási területére normatív hozzájárulások fedezetéül szolgáló rész kivételével kimutatott személyi jövedelemadó-hányad, a tárgyévet megelőző második évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolásához kapcsolódó, az önkormányzat által vagy részére fizetendő összeg, korrigálva a tárgyévet megelőző évben történt évközi lemondással és pótigényléssel,

b) a fővárosi közgyűlés rendelete alapján kivetett helyi iparűzési adóból, valamint a kommunális jellegű adók közül a kerület döntése alapján átengedett helyi idegenforgalmi adóból beszedett bevétel és kapcsolódó normatív hozzájárulások,

c) a lakosságszámhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások közül a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataihoz nyújtott normatív állami hozzájárulások.

(4a) A helyi idegenforgalmi adót a döntésük alapján önállóan bevezető kerületi önkormányzatokat, az idegenforgalmi adóból, illetve a kapcsolódó normatív hozzájárulásból származó osztott bevételek nem illetik meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti bevételek megosztása során a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat megillető bevételek megosztási arányáról, és a megosztás során alkalmazandó normatív eljárásokról törvény rendelkezik, amely százalékosan meghatározza a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok együttes részesedését és annak évenként korrigált mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat.”

(7) Az Ötv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a kerületi önkormányzat által beszedett gépjárműadó költségvetési törvényben meghatározott mértéke, és

b) a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.”

(8) Az Ötv. 64/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevételnek az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része,

b) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság,

c) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint, és

d) a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi hozzájárulás.”

(9) Az Ötv. 64/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett források megosztását rendeletében nem szabályozza, a 64. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti bevételt a kincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak és az egyes kerületi önkormányzatoknak közvetlenül, a fővárosi közgyűlés előző évi forrásmegosztási rendeletében meghatározott arányok szerint utalja át.”

(10) Az Ötv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés meghatározhatja a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza.”

(11) Az Ötv. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni.

(2) Amennyiben a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni. Az éven túli hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.”

(12) Az Ötv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztással kapcsolatban

a) a forrásmegosztás évenként korrigált mértékét, és

b) a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető mértékből az egyes kerületi önkormányzatokat megillető részesedés mértékét

- a kerületi önkormányzatok véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.”

(13) Hatályát veszti az Ötv. 64. § (6) bekezdése.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

5. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése kiegészül a 36. ponttal:

[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]

„36. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás.”

(2) Az Itv. melléklete VI. fejezet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Illetékmentes

a) a 91-92. §-ban említett irat hitelesítése,

b) a 4. pontban szereplő hitelesítés, ha az olyan okiratra vonatkozik, amelyet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében vagy 5. §-ában meghatározott kérelemhez kell csatolni.”

(3) Az Itv. melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke]

c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében az alapilleték 5000 forint, melyen felül

ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén

- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,

- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,

cg) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete szerinti veszélyes ipari üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint,”

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

6. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kerületi önkormányzat által a (2) bekezdés szerint bevezethető helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.”

(2) A Htv. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:]

d) ha a helyi adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,”

(3) A Htv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.”

(4) A Htv. kiegészül a következő 48. §-sal:

„48. § (1) Az 52. § 31. pont b) alpont ba) alpontja szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó a 2011-ben kezdődő adóéve adókötelezettsége megállapításánál a 2010. december 31-én hatályos 52. § 31. pontját és 3. számú mellékletét köteles alkalmazni.

(2) A 2011-ben kezdődő adóévben nem állapítható meg mulasztási bírság annak a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak, amelyik a helyi iparűzési adó bejelentkezési kötelezettségét a bejelentkezésre nyitva álló határidő utolsó napját követő 45. napig teljesíti.”

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

7. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel az alábbiak szerint biztosítja:

a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy

b) a 41. § (3)-(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.”

(2) Az Flt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-16/A. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.”

(3) Az Flt. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, a MAT működtetésére, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

(4) Az Flt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Munkaerőpiaci Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, valamint az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.”

(5) Az Flt. 39. § (12) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(12) A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:]

d) a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,”

(6) Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés b) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

[b) dönt]

„3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, továbbá kiemelten az esélyegyenlőséget segítő programok Munkaerőpiaci Alapból történő hazai finanszírozásáról,”

(7) Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés b) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

[b) dönt]

„5. az állami foglalkoztatási szervnek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól;”

(8) Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

d) véleményezi az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtő támogatások kivételével - a miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A miniszter az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást segítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”

(9) Az Flt. 39/A. § (4) bekezdése kiegészül a következő a) ponttal:

[(4) A miniszter]

a) dönt a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat központi és decentralizált keretének arányáról és a decentralizálás elveiről;”

(10) Az Flt. 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a MAT, illetőleg a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.”

(11) Az Flt. 39/B. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.”

(12) Az Flt. 39/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkaerőpiaci Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).”

(13) Az Flt. a 39/D. §-t követően kiegészül a következő alcímmel és 40-41. §-okkal:

A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok

40. § (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;

b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;

c) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e) a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.

(3) A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.

41. § (1) A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Munkaerőpiaci Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Munkaerőpiaci Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.

(4) A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló programot a Munkaerőpiaci Alap, mint a központi program kedvezményezettje előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”

(14) Az Flt. a 41. §-t követően kiegészül a következő fejezet címmel:

VI/A. Fejezet

REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS”

(15) Az Flt. 42/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.”

(16) Az Flt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a) központi kerete szolgál, a minisztérium vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.”

(17) Az Flt. 58. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,”

(18) Az Flt. az 59. §-át követően kiegészül a következő 59/A-59/B. §-sal:

„59/A. § 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. § (1) 2011. december 31-én hatályát veszti a 41/A. §, az azt megelőző fejezet cím, valamint a 42/A. §.

(2) E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.”

(19) Az Flt. 39. § (6) bekezdés b) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „43. § (2) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „40. § (2) bekezdésének a) pontja” szöveg lép.

(20) Hatályát veszti az Flt. 19. § (1) bekezdése, 39. § (2) bekezdés e) és h) pontja, 39. § (3) bekezdés b), f)-g) pontja, 39. § (6) bekezdés első mondata, 39. § (7) bekezdése, 39. § (11) bekezdésének második mondata, 39. § (12) bekezdés e), h)-i) pontja, 39. § (13) bekezdése, 39/A. § (3) bekezdés b) pontja, 39/B. § (4) bekezdése, 39/C. § (1) bekezdés d) és h) pontja, 41/A. §-át megelőző alcíme, 43. §-a és az azt megelőző alcím, 43/A. §-a, 43/B. §-a, 43/C. §-a, 43/D. §-a, valamint 53. § (3) bekezdése.

(21) Hatályát veszti az Flt. 10. § (4) bekezdésében az „és rehabilitációs” szövegrész, 39/A. § (4) bekezdés c) pontjában az „és a rehabilitációs” szövegrész és 39/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „és rehabilitációs” szövegrész.

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

8. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 11. § (1) bekezdésében „az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg, 20. § (2) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében „a szövetkezet székhelye szerint illetékes kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 24. § (4) bekezdésében „az illetékes kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, „a székhelye szerint illetékes kárpótlási hatóságtól” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságtól” szöveg, valamint 28. §-ában „az illetékes kárpótlási hatósághoz” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a 11. § (2)-(4) bekezdése.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

9. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 14. §-a kiegészül a következő új (3a) bekezdéssel:

„(3a) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából közigazgatási szervnek kell tekinteni e törvény 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. §-ában meghatározott szerveket.”

(2) A Ktv. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A közigazgatási szerv vezetője kérésére tájékoztatást ad a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól.”

(3) A Ktv. 80. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]

e) a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra,”

[vonatkozó további szabályokat.]

(4) A Ktv. 80. § (1) bekezdése kiegészül a következő i) ponttal:

[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]

i) a közigazgatási szakmai gyakorlatra,”

[vonatkozó további szabályokat.]

(5) A Ktv. 3. számú melléklet I/A. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

[A köztisztviselő]

„- email címe

- fényképe”

(6) A Ktv. 3. számú melléklet III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„III. A korábbi foglalkoztatásra vonatkozó adatok

- a munkahely megnevezése

- jogviszony típusának megnevezése

- beosztás

- besorolás

- munkakör

- jogviszony kezdő/befejező dátuma

- a megszűnés módja”

(7) A Ktv. 3. számú melléklet IV. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

„- a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményének adatai”

(8) A Ktv. 5. számú melléklet III. pontjának első és második alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe

a korábbi közigazgatási jellegű munkáltató megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött időtartamok”

(9) A Ktv. 49/F. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében” szöveg, a Ktv. 80. § (6) bekezdésében a „központot” szövegrész helyébe a „központot, valamint a központi közszolgálati hatóságot” szöveg lép.

(10) Hatályát veszti a Ktv. 10/B. § (4) bekezdése, 25. § (10) bekezdésének utolsó mondata, valamint 72. § (1) bekezdésének utolsó mondata.

(11) Hatályát veszti a Ktv. 10/B. § (1) bekezdésében „a tartalékállománnyal,” szövegrész, 10/B. § (6) bekezdésében „a köztisztviselő” szövegrész, 49/F. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész, 62/A. §-ában a „, valamint az üres álláshelyekről és azok betöltéséről” szövegrész, valamint 72. § (7) bekezdésében a „, valamint a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát” szövegrész.

(12) Nem lép hatályba a Ktv.-nek a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 7. §-ával megállapított 10. § (8) bekezdése, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 14. §-a és 28. §-a.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

10. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. § (1) bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:

[(1) Az államháztartás mindkét alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak:]

„j) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből, valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból származó forrás.”

(2) Az Áht. 8/A. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]

„j) a Magyar Állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknak nyújtott hitel, kölcsön és annak visszatérülése, amennyiben

ja) a hitel, kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések - alapján az állami feladatellátásért fizetendő összegen felüli állami többlet-támogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott, vagy

jb) a hitel, kölcsön tőkeösszegének és járulékainak visszatérülésére megfelelő mértékű fedezet áll rendelkezésre;”

(3) Az Áht. 8/A. § (3) bekezdése kiegészül a következő k) ponttal:

[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]

k) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (a továbbiakban: MNV Zrt.) a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei.”

(4) Az Áht. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az európai uniós forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezeteket, illetve magánszemélyeket számadási kötelezettség terheli a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A felhasználást és a számadást ellenőrizni kell. Amennyiben a kedvezményezett az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a kedvezményezettet - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.”

(5) Az Áht. 13/A. § (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetésekre, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatásokra (a továbbiakban együtt: agrártámogatások) az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha esedékessé vált és még meg nem fizetett adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban: köztartozás) van. Egyéb költségvetési támogatás esetén a támogató rendelkezhet úgy, hogy a támogatási kérelem, pályázat benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás-mentessége.

(5) Az európai uniós forrásokból finanszírozott agrártámogatásból és a központi költségvetésből folyósításra kerülő támogatásból - közösségi jogszabály visszatartást tiltó rendelkezése hiányában és a pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő képzési, valamint az önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak, költségvetési szervnek, közhasznú szervezetnek, önkormányzati közfeladat ellátásában közreműködő gazdasági társaságnak nyújtott közfoglalkoztatási támogatások kivételével - a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül.

(6) A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a kincstár, illetve az MVH elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a kincstár, illetve az MVH a folyósított támogatás összegéből levonja és kedvezményezettenként, adónemenként átutalja az adóhatóságnak. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról a kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót, illetve az MVH a kedvezményezettet. A visszatartás a kedvezményezett - a támogatás megszerzése érdekében vállalt - kötelezettségeit nem érinti.

(7) Az adóhatóság (6) bekezdés szerinti kincstárnak, illetve MVH-nak történő adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, melyet a kincstár, illetve az MVH adóhatóságnak megküldött megkeresése tartalmaz.”

(6) Az Áht. 13/A. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:

„(12) Azon európai uniós források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi költségvetési szerv, vagy amely felhasználásának tekintetében valamely központi költségvetési szerv irányító szerve, elkülönített állami pénzalappal rendelkező miniszter tényleges döntési jogkörrel bír, nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat megelőzően.”

(7) Az Áht. 15. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben]

a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] elmulasztása,”

[miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal a (6) bekezdésben meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.]

(8) Az Áht. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjének nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kincstár honlapján közzé kell tenni legkésőbb a döntés meghozatalát követő harmincadik napig. A közzétételhez szükséges adatokat a támogatást odaítélő szervezet - a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül - közvetlenül szolgáltatja a kincstárnak. A támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján is közzéteheti ezen adatokat.

(2) Helyi önkormányzat támogató esetében az (1) bekezdésben foglalt adatokat az önkormányzat hivatalos lapjában vagy honlapján kell közzétenni legkésőbb a döntés meghozatalát követő harmincadik napig. Hivatalos lap vagy honlap hiányában a közzétételre a helyben szokásos módon kerülhet sor.

(3) Honlapon történő közzététel esetén a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalától számított öt évig biztosítani kell az (1) bekezdésben foglalt adatok hozzáférhetőségét.

(4) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1)-(2) bekezdésben a közzétételre meghatározott határidő letelte előtt - a támogatást visszavonják, vagy a támogatásról a kedvezményezett lemond. Az (1)-(2) bekezdésben a közzétételre meghatározott határidőt követően visszavont, vagy a kedvezményezett által lemondott támogatás esetén a honlapon közzétett adatokat haladéktalanul törölni kell.

(5) A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre vonatkozóan ezt lehetővé teszi.

(6) Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és harminc napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget törvény vagy kormányrendelet e törvény szabályaitól eltérően is megállapíthatja.”

(9) Az Áht. kiegészül a következő 16. §-sal:

„16. § (1) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások azon - a központi költségvetésben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett - részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a központi költségvetés fő bevételei között kell elszámolni.

(2) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások azon, a központi költségvetésből - a XIX. Uniós fejlesztések fejezet kivételével - megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a központi költségvetés fő bevételei között kell elszámolni.”

(10) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A kincstár feladatai különösen:]

d) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - a 61/A. §-ban, 86/D. §-ban és jogszabályban meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, az évzárás keretében a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére, továbbá a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére;”

(11) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdése kiegészül a következő y) és w) pontokkal:

[(1) A kincstár feladatai különösen:]

y) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében ellátja a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat;”

w) ellátja a jogszabályban meghatározott, európai uniós forrásból származó, és egyéb nemzetközi támogatásokkal kapcsolatosan a támogatások fogadásáért felelős kifizető hatósági és igazoló hatósági feladatokat, valamint a Nemzeti Alap számára előírt feladatokat.”

(12) Az Áht. 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő szolgáltatásként teljesíti. A kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben számláikat megterhelni. A kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a kincstár megállapodást köt.”

(13) Az Áht. 18/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kincstár az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének következményei a megbízót terhelik. A kincstár a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.”

(14) Az Áht. 18/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások és támogatások igénylése, elszámolása elbírálásához szükséges, az egyes hozzájárulások és támogatások igénybevételét megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi azonosítókat, személyes és különleges adatokat kezelni. Az adatokat a kincstár az elbírálás évét követő öt évig, ezentúl a kincstár döntéséhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások során meghozott döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásáig jogosult kezelni.”

(15) Az Áht. 18/C. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]

b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa,”

(16) Az Áht. 18/C. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A kincstár - a 13/A. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a támogató és az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a támogatási jogviszony fennállásáig kezeli a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adóazonosító számára, valamint az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozás jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.”

(17) Az Áht. 18/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”

(18) Az Áht. 18/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik, valamint a többcélú kistérségi társulások esetén az (1) bekezdés c) és h) pontját, és a (2) bekezdés a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. A 18/I. § és jelen § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, alapító okiraton a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát - jogi személyiségű társulások és többcélú kistérségi társulások esetén a társulási megállapodást -, helyi önkormányzat esetén alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. § b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.”

(19) Az Áht. kiegészül a következő 18/L-18/M. §-sal:

„18/L. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, - az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (e § alkalmazásában a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (e § alkalmazásában a továbbiakban: agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi költségvetés a kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió évente december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.

(4) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hiteligénybevételről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az államháztartásért felelős miniszter és a kincstár részére - kormányrendeletben foglaltak szerint - évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, a kincstári egységes számláról történő finanszírozást tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(5) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(6) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.

18/M. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés x) pontjában hivatkozott, cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott hozzájárulás összegét.

(2) A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.”

(20) Az Áht. 20. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül jogcím-csoportonként az egyes pártok részére megállapított előirányzat.

(5) A (2)-(3) bekezdéshez nem tartozó kiadások és bevételek a központi költségvetés közvetlen kiadásai és bevételei (a továbbiakban: központi kezelésű előirányzatok). A központi kezelésű előirányzatokat az (1) bekezdés rendelkezései szerint címekre, alcímekre kell bontani.”

(21) Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási és a kölcsönök előirányzat-csoportokat.

(2) A működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként kell megállapítani a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és az egyéb működési célú kiadások előirányzatait. A felhalmozási költségvetésen belül kiemelt előirányzatot képeznek az intézményi beruházások, a felújítások, a központi beruházások, a lakástámogatás, a lakásépítés és az egyéb felhalmozási kiadások előirányzatai. A kiadások forrását biztosító bevételi előirányzatok a költségvetési törvényben összevontan jelennek meg. A költségvetési törvényben megállapított bevételi előirányzatot a kormány rendeletében foglaltak szerinti kiemelt előirányzatokra kell bontani.

(3) A költségvetési törvény elfogadását követően a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait az irányító szerv - kormányrendeletben foglaltak szerint - kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. A kiemelt előirányzatok közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről - kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével - az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerinti elemi költségvetés készül. A rendeletben meghatározott tartalmú és formátumú elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.”

(22) Az Áht. 25-26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„25. § (1) A központi költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, strukturális átalakításokra, és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.

(2) A bevételek elmaradása esetén a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék egy része vagy egésze zárolható, törölhető.

26. § (1) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható.

(4) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, annak fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.”

(23) Az Áht. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A költségvetés szerkezeti rendjének évközi megváltoztatása

27. § (1) A költségvetési törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra a Kormány jogosult. A Kormány az átcsoportosításról nyilvános határozatban dönt.

(2) A Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet esetén a Kormány hatáskörébe utalt fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezetet irányító szerv gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeten belül más címekhez vagy más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezeti kezelésű előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a Kormány rendeletében meghatározott módon átcsoportosíthatók, ha az átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok fejezetre - a fejezetek közötti átcsoportosításnál az érintett fejezetekre - összesített előirányzatait nem érinti. Az átcsoportosításra fejezeten belüli átcsoportosításnál a fejezetet irányító szerv hatáskörében, fejezetek közötti átcsoportosításnál az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az előirányzatok átcsoportosítására csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján vagy e törvény 27/A. §-ában megjelölt esetben kerülhet sor.

(5) A fejezetet irányító szerv fejezeten belül a központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó címen belül, továbbá a cím terhére más központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok javára átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a feladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges, és az átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok fejezetre összesített előirányzatait nem érinti.”

(24) Az Áht. a 27. §-át követően kiegészül a következő 27/A-27/B. §-sal:

„27/A. § (1) Amennyiben olyan európai uniós forrásból finanszírozott támogatás kerül az adott költségvetési évben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, a fejezetet irányító szerv - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - új előirányzatot nyithat az európai uniós forrásból származó támogatás előirányzatára, és a központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosíthatja. Az átcsoportosítás - az európai uniós forrásból finanszírozott programok, projektek, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása költségvetési előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(2) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében szükséges hiányzó forrást a fejezetet irányító szerv az adott költségvetési sor támogatási előirányzataiból, amennyiben ez nem elegendő, vagy a támogatási előirányzatot meghaladó, pótlólagos forrásra van szükség, azt a fejezet előirányzataiból történő átcsoportosítással biztosíthatja. Az átcsoportosítás - az európai uniós forrásból finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása költségvetési előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot. Amennyiben az átcsoportosításra a rendelkezésre nem álló európai uniós forrás megelőlegezése miatt van szükség, a támogatás rendelkezésre állása után amennyiben szükséges, az összeget vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amelyről átcsoportosításra került.

27/B. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímcsoportjain vagy annak jogcímein belül az előirányzat-csoportok között irányító szervi hatáskörben hajtható végre átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása alatt álló fejezet esetén kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(2) A Kormány irányítása alá tartozó fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét kormányrendeletben meghatározott értékhatár felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg a központi költségvetést illeti.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító szerv év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével növelhető, ha

a) az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított személyi juttatások összesített előirányzatán belül nem hajtható végre,

b) eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására irányul.

(4) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter (3) bekezdésben szabályozott egyetértése a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén.”

(25) Az Áht. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi vagy garanciavállalási díj kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, garanciavállalási díj megállapításáról vagy elengedéséről az Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben - az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon - a kezességi, garanciavállalási díjat vagy annak egy részét elengedheti. A kezességi, garanciavállalási díj mértékéről vagy elengedéséről az államháztartásért felelős miniszter az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet véleményének figyelembevételével dönt.”

(26) Az Áht. 33/D. § (1) bekezdése kiegészül a következő l) ponttal:

[(1) E törvény alkalmazásában:]

l) megmentési célú egyedi állami kezesség: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján vállalható egyedi állami kezesség.”

(27) Az Áht. 33/D. §-a kiegészül a következő (3)-(4) bekezdéssel:

„(3) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontja szerinti állami kötelezettségek kapcsán - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a Magyar Államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontja szerinti kötelezettségekből eredő, a központi költségvetést terhelő kifizetés során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államháztartásért felelős miniszter jár el.”

(28) Az Áht. kiegészül a következő 33/E. §-sal:

„33/E. § (1) A megmentési célú egyedi állami kezességvállalás esetén az egyedi állami kezesség szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Megmentési célú egyedi állami kezesség vállalására a Kormány az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén adhat felhatalmazást.

(3) Megmentési célú egyedi állami kezesség olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozás hitel-, kölcsönfelvételéhez vállalható, amely korábban a 33/D. § (1) bekezdés l) pontja szerinti közleményben meghatározott megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatást nem vett igénybe.

(4) A megmentési célú állami kezesség akkor is vállalható, ha a kötelezett csődeljárás alatt áll.

(5) Megmentési célú állami kezesség felszámolási eljárás során csak addig az időpontig vállalható, amíg a felszámolási eljárást lefolytató bíróság közzé nem teszi a Cégközlönyben a kötelezett felszámolását elrendelő végzését.

(6) A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a 33. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(7) A megmentési célú egyedi állami kezesség vállalásának feltétele, hogy

a) a kötelezett bemutassa a kezes számára az Európai Bizottság jóváhagyása érdekében előterjesztett dokumentumokat, és

ba) a kötelezett megfelelő fedezetet bocsásson a hitel-, kölcsönnyújtó vagy a Magyar Állam rendelkezésére, vagy

bb) megfelelő fedezet hiányában a Kormány határozatában megjelölt, az adott ágazatért felelős miniszter rendelkezése alá tartozó költségvetési kiadási előirányzatoknak a hitel, kölcsön tőkeösszegével megegyező részét az államháztartásért felelős miniszter zárolja a hitel, kölcsön lejáratáig.

(8) A (7) bekezdés bb) pontja szerint zárolt előirányzatot a megmentési célú egyedi állami kezesség beváltásának elmaradása esetén, a hitel, kölcsön lejáratát követően az államháztartásért felelős miniszter feloldja.

(9) Megmentési célú egyedi állami kezesség többségi állami tulajdonú gazdasági társaság hitel-, kölcsönfelvételéhez nem vállalható.

(10) A megmentési célú egyedi állami kezesség vállalását a 33/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mérték terhére kell elszámolni.”

(29) Az Áht. 46/A. § (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű működése érdekében a Kormány költségvetési főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki - az irányítása alá nem tartozó fejezetek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló programok közreműködő szervei kivételével - a központi költségvetési fejezetekhez, a fejezetekhez tartozó költségvetési szervekhez, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz és az elkülönített állami pénzalapokhoz.

(2) A költségvetési (fő)felügyelő jogviszonyára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A költségvetési főfelügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezetői vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre, a költségvetési felügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezető-helyettesi vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

(3) A költségvetési (fő)felügyelők - meghatározott időtartamra szóló - megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével - gondoskodik. A költségvetési (fő)felügyelők tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(4) A költségvetési (fő)felügyelő felett a munkáltatói jogokat - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kincstár elnöke gyakorolja. A kincstár elnöke a költségvetési főfelügyelő és a költségvetési felügyelő feletti munkáltatói jogkörök gyakorlásában nem utasítható.”

(30) Az Áht. 48. §-a kiegészül a következő v)-x) pontokkal:

[Az államháztartásért felelős miniszter]

v) engedélyezi a költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységére vonatkozó jogosultságot és nyilvántartást vezet az e tevékenység végzésére jogosult személyekről;

w) elkészíti és kezeli a támogatási előirányzatokból kizárt személyek adatbázisát;

x) szervezi a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos, e törvényben, illetve annak végrehajtási rendeleteiben szabályozott kötelező képzéseket.”

(31) Az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -]

m) e törvényben foglaltak szerint a fejezeten belül átcsoportosítást végez, továbbá kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó átcsoportosítást;”

(32) Az Áht. 49. § (5) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -]

t) beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit a belső kontrollrendszer működtetéséről;”

(33) Az Áht. 49. § (5) bekezdése kiegészül a következő u) ponttal:

[(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -]

u) jogszabályban meghatározott módon beszámol az államháztartásért felelős miniszternek az irányítása alá tartozó költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező ellenőrzés működéséről.”

(34) Az Áht. a 61. §-át követően kiegészül a következő 61/A-61/C. §-sal:

„61/A. § Az elkülönített állami pénzalapok - a bevételek és a kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a kincstári egységes számlát. Az igénybevételt az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani.

61/B. § Az elkülönített állami pénzalap előirányzatainak módosítására a fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. Az előirányzatok átcsoportosításáról az alappal rendelkező miniszter vagy az előirányzatok felett külön törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület dönt. Fejezetek közötti átcsoportosításnál az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor az átcsoportosításra.

61/C. § Az elkülönített állami pénzalapokból - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.”

(35) Az Áht. 63. §-a kiegészül a következő (9)-(10) bekezdéssel:

„(9) Az e törvényben szereplő, kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni. Az erről szóló dokumentációt a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzat pénzforgalmi számlavezetőjének megváltozása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levelet a változás bejelentésével egyidejűleg köteles megküldeni a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár részére.

(10) A (9) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár értesítése alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a költségvetési támogatás folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. Ilyen esetben az önkormányzatot a 64/A. § (7) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.”

(36) Az Áht. 64/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások elszámolásának szabályait kell alkalmazni a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra, a költségvetési törvényben foglalt eltérésekkel.”

(37) Az Áht. 64/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szereplő támogatásokat elektronikus rendszeren keresztül és papír alapon a kincstár útján igényli. A kincstár - a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével - a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Az önkormányzat szükség esetén a hiánypótlást, módosítást elektronikus rendszerben rögzíti és papír alapon megküldi a kincstár részére. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár a támogatási igényt nem továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek és erről értesíti az elbírálásra jogosult szervet és az önkormányzatot.”

(38) Az Áht. 64/B. §-a kiegészül a következő (6)-(7) bekezdéssel:

„(6) Az (1)-(4) bekezdés előírásait a decentralizált fejlesztési típusú és a vis maior támogatások esetében az adott támogatásról szóló külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti támogatásokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségének a helyi önkormányzat a döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”

(39) Az Áht. 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a helyi önkormányzatok támogatásait meghatározó fejezetben szereplő támogatásai és hozzájárulásai év végi elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatát a kincstár a tárgyévet követő év december 31-éig - többcélú kistérségi társulások esetében a tárgyévet követő második év június 30-áig - megkezdi a (2) bekezdés szerinti felhívás kibocsátásával, illetve a helyszíni felülvizsgálatról szóló értesítés megküldésével. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi - az ÁSZ törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerinti ellenőrzések alapján a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli év(ek)re megállapított - az önkormányzatot megillető, pótlólagos költségvetési támogatások, illetve a jogtalanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett költségvetési támogatások esetében.”

(40) Az Áht. 64/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 64/D. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor a tárgyévet megelőző év -kincstár által meghatározott támogatási jogcímeinek - helyszíni vizsgálatára, amely a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és támogatási jogcímekre kiterjeszthető.”

(41) Az Áht. 69. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell:]

a) a működési és a felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök - finanszírozási célú műveletek és előző évek pénzmaradványa, vállalkozási maradványa nélküli - tárgyévi költségvetési bevételeit és kiadásait, a működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként a személyi juttatásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait és az egyéb működési célú kiadásokat, a felhalmozási költségvetésen belül a beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások kiemelt előirányzatait, továbbá”

(42) Az Áht. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készítenek, melynek tartalmát külön jogszabály határozza meg.”

(43) Az Áht. 86/B. § (4) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:

[(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető]

d) a természetbeni ellátások egyes kiadásai évközi teljesülésének figyelembevételével felhasználható, törvényben meghatározott ellátások fedezetére.”

(44) Az Áht. kiegészül a következő 86/D. §-sal:

„86/D. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások, valamint az Alapokat nem terhelő, az alapkezelők által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - jogszabályban meghatározottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti.”

(45) Az Áht. VII. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA, A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KEZELÉSE”

(46) Az Áht. 94. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A költségvetési szerv vezetője felelős]

e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és”

(47) Az Áht. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97. § (1) A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv a 24. § (3) bekezdése szerinti kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetését - a 69. §-ban foglaltak figyelembe vételével - az önkormányzat költségvetési rendelete (határozata) állapítja meg.

(2) A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről a 24. § (3) bekezdése szerinti elemi költségvetés készül.”

(48) Az Áht. 100/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetési szerv a tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét az irányító szerv - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele esetén az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg központi költségvetési szerv esetén a központi költségvetést, társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a társadalombiztosítás pénzügyi alapját, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szervet illeti.”

(49) Az Áht. 100/B. §-a kiegészül a következő (1a) bekezdéssel:

„(1a) A helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.”

(50) Az Áht. 100/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kötelezettségvállalás - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a gazdasági vezetőnek vagy az általa kormányrendeletben foglaltak szerint írásban kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban történhet. Kormányrendelet kivételesen a költségvetési szerv vezetőjét is felhatalmazhatja az ellenjegyző kijelölésére, ha a költségvetési szervnél gazdasági szervezet létrehozása és a költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv kijelölése nem kötelező.”

(51) Az Áht. 100/C. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) A költségvetési szerv kötelezettségeinek pénzügyi teljesítésére - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a szakmai teljesítés igazolását, érvényesítést, utalványozást, és az utalvány ellenjegyzését követően kerülhet sor.”

(52) Az Áht. 100/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„100/E. § (1) Az éves költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra - ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést is - az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott hányada használható fel.

(2) A személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarítása terhére tartósan vállalható kötelezettségek - ideértve az illetményemelést is - szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A hatósági eljárás alá vont természetes vagy jogi személlyel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben a hatóság által kiszabott és beszedett bírság a hatósági feladatot ellátó központi államigazgatási szervnél és területi szerveinél személyi juttatásra nem használható fel.”

(53) Az Áht. 100/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„100/H. § (1) Költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat.

(2) A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv költségvetéséből a költségvetési szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdekképviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra.”

(54) Az Áht. 100/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„100/I. § (1) A központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül a 102. § szabályai szerint.

(2) A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a költségvetési szerv vezetője felelős.”

(55) Az Áht. 100/J. §-át megelőzően kiegészül a következő alcímmel:

„A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése”

(56) Az Áht. 100/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„100/J. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel.

(2) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat - a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével - évente február 15-éig az adott költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében szabályozza, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével belső normában állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatból - törvény, kormányrendelet, vagy a Kormány nyilvános határozata eltérő rendelkezése hiányában - társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.”

(57) Az Áht. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alapokat kezelő szervezet vezetője által benyújtott - a bevételek várható beérkezését is ütemező - előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik. Az elkülönített állami pénzalapok előirányzat-felhasználási tervét az alappal rendelkező miniszter, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.”

(58) Az Áht. 101. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben tárgyévben a helyi önkormányzat a számára jóváhagyott címzett, illetve céltámogatás

a) tárgyévben igénybe vett összegéről vagy annak egy részéről lemond, azt visszafizeti, illetve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény rendelkezései alapján elvonásra kerül,

b) tárgyévet megelőzően igénybe vett összegét vagy egy részét visszafizeti,

az így felszabaduló előirányzat illetve visszafizetés az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatát növeli.”

(59) Az Áht. 101. §-a kiegészül a következő (9a)-(9b) bekezdésekkel:

„(9a) A (9) bekezdésben szereplő költségvetési szerv köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni az e törvényben szereplő kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése érdekében. Az erről szóló dokumentációt a területileg illetékes igazgatóság útján a kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzforgalmi számlavezető pénzintézet váltása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levelet, a pénzintézet váltás bejelentésével egyidejűleg ugyancsak köteles megküldeni.

(9b) A (9a) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár a (9) bekezdésben szereplő költségvetési szerv részére az Egészségbiztosítási Alap terhére folyósított támogatás utalását a pótlásig felfüggeszti. Ebben az esetben a költségvetési szervet kamat nem illeti meg.”

(60) Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként, a Kormány rendeletében meghatározott módon megállapított előirányzat-felhasználási keret megnyitása útján történik.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag a Kormány rendeletében vagy az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet.

(3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.

(4) A kincstár a Kormány rendeletében szabályozott esetekben jogosult a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számláját a költségvetési szervet terhelő köztartozások megfizetése céljából megterhelni.

(5) A kincstár - a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel - előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.

(6) A kincstár - a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében - december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi

a) a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,

b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének külön jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Alap kezelőjének kezdeményezésére, amennyiben a külön jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,

c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítás nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint

d) a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott álláskeresési támogatások és a keresetpótló támogatás kiadásait.

(7) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon szervek, amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás alapján történik, személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - minden hónap 20-áig teljesítik.”

(61) Az Áht. 109. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(9) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a tőkeemelés és a támogatás jóváhagyásáról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.”

(62) Az Áht. 109. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:

„(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a Magyar Fejlesztési Bank vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet gyakorolja.”

(63) Az Áht. 109/A. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény hatálya alá, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet állami vagyonnal való gazdálkodása során is alkalmazni kell.”

(64) Az Áht. kiegészül a következő 109/D. §-sal:

„109/D. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során biztosítani kell a közpénzek felelős és átlátható kezelését, így különösen biztosítani kell a költségvetési törvény rendelkezéseinek és az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak az érvényre jutását.

(2) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartás körébe nem tartozó tulajdonosi joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el a Magyar Állam nevében végzett műveletek hatását.”

(65) Az Áht. XIII. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„XIII. FEJEZET

ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL

Az államháztartási kontrollok rendszere

120. § (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.

(2) Az államháztartás kontrollja - mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére - külső ellenőrzés, kormányzati ellenőrzés és a belső kontrollrendszer keretében történik.

120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.

(2) A kormányzati ellenőrzést a kormány által erre kijelölt szerv tevékenysége útján kell ellátni.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter által központilag harmonizált államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés a belső kontrollrendszer egyes elemein keresztül kerül végrehajtásra.

Kormányzati ellenőrzés

120/B. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed

a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,

c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére,

d) a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve az MNB-t - ellenőrzésére, amelyekben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. §-a szerint többségi befolyással rendelkezik,

e) a Kormány, a Kormány tagja, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére,

f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,

g) az a)-f) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét, valamint a kormányzati ellenőrzés eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, ott az (1) bekezdésben meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.

(3) A kormányzati ellenőrzési szerv - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - tevékenysége során a költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint jár el.

120/C. § (1) A kormányzati ellenőrzés során az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv vezetője, illetve alkalmazottja az e törvényben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott, az ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettségének felróható módon történő megszegése esetén bírsággal sújtható.

(2) A bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(3) Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.

(4) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát.

A belső kontrollrendszer

121. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:

a) a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban hajtsa végre,

b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és

c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.

(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő

a) kontrollkörnyezetet,

b) kockázatkezelési rendszert,

c) kontrolltevékenységeket,

d) információs és kommunikációs rendszert, és

e) monitoringrendszert

kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni.

(3) A költségvetési szerv vezetője a 49. § (5) bekezdés t) pontja alapján a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét.

121/A. § (1) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2) A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy

a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal és a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség),

b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan, és

d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.

(3) A belső kontrollrendszer egyes elemeinek tartalmát a Kormány rendeletben szabályozza.

(4) A költségvetési szerv belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység részeként biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában: