Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás valamint a magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes feladatok biztonságos és átlátható ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni.
2. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap vagyonát képezik az 1. §-ban foglaltak szerint átadott eszközök.
(4) Az Alap bevételét képezik a vagyonba tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából származó bevételek.
(5) Az Alapot vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó-, helyi adó-, illetőleg illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(6) Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(7) Az Alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban ÁKK).
3. § Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: Testület). Az Alap vagyona feletti rendelkezési jogosultság a Testületet illeti meg e törvényben foglaltak szerint.
4. § (1) A Testület öt tagból áll. A Testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a szociálpolitikáért- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A Testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól.
(2) Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
(3) A Testület elnökének, tagjának megbízatása megszűnik:
a) amennyiben megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,
b) a kijelölő által történő visszahívással,
c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője kivételével lemondással,
d) a halálával.
(4) A Testület üléseit az elnök hívja össze és vezeti, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége, vagy ha az elnököt, tagot kijelölő valamelyik miniszter kezdeményezi.
(5) A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet az ÁKK vezetője vagy az általa kijelölt személy.
(6) A Testület határozatképes, ha legalább 3 tag jelen van, döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza.
(7) A Testület tagjai személyesen kötelesek eljárni.
5. § Az Alapot, illetve a Testületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok előtt a Testület elnöke képviseli.
6. § A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerint történő befizetéséről, valamint a fenti cél megvalósulásának veszélyeztetése nélkül az államadósság csökkentésére történő fordításáról.
7. § Az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani.
8. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti.
(2) Az Alap pénzügyi eszközeinek nyilvántartása céljából az ÁKK-nál értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezet.
(3) Az Alap eszközeinek nyilvántartásával, kezelésével és értékesítésével járó költségek az Alapot terhelik.
9. § (1) Az Alap vagyonát képező pénzügyi eszközök értékesítését a Testület 7. § szerinti rendelkezései alapján az ÁKK végzi.
(2) Az Alapnak az 1. § szerint átadott, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.
10. § (1) Az Alap évente május 31-ig pénzügyi beszámolót készít az Országgyűlés számára az Alap előző évi tevékenységéről, gazdálkodásáról és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A pénzügyi beszámolót nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az ÁKK honlapján közzé kell tenni
a) az Alap vagyonának összetételét, értékét,
b) a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét,
c) az államadósság csökkentésére fordított összeget.
11. § Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az Alap működésére és gazdálkodásra, valamint a visszalépők portfóliójára vonatkozó szabályokat.
13. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 34. § 2011. december 1-jén lép hatályba.
14. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 113/A. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(E feladatkörében az ÁKK Rt.)
„m) közreműködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzügyi eszközeinek kezelésében és értékesítésében.”
(2) Az Áht. 113/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁKK Zrt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. §-ának a)–d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–d) és f)–h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.”
15. § Az Mpt. 4. § (2) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege, valamint a Pénztárak Garanciaalapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre jutó összege.”
16. § Az Mpt. 4. § (2) bekezdése az alábbi zsk) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására.”
17. § Az Mpt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni.”
18. § Az Mpt. 24. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.
(11) A pénztár a visszalépő tag a 4. § (2) bekezdés zsk) pont szerinti kifizetésekkel csökkentett – az elszámolás fordulónapjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított – követelésének értékét a tagok portfóliójában lévő eszközökben adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a visszalépő tag portfólióján belüli befektetési eszköz aránynak megfelelően kell átadni.”
19. § Az Mpt. 62/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.”
20. § Az Mpt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát.”
21. § Az Mpt. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.”
22. § Az Mpt. 83. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.”
23. § Az Mpt. 84. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:
„(3) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni.
(4) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben tájékoztatja a pénztár tagjait a felszámolás tényéről és egyúttal 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a felszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.”
24. § (1) Az Mpt. 89. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Alap a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint átadja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára.”
(2) Az Mpt. 100. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés és cím lép:
„A PÉNZTÁRAK ÁLLAMI FELÜGYELETE
100. § A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete útján felügyeli.”
25. § Az Mpt. 119. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénztárak központi nyilvántartása a magán-nyugdíjpénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás teljes körű kialakítása céljából – kezeli és nyilvántartja:
a) a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait;
b) a tagokat terhelő tagdíjbevallási adatok teljesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal;
c) a tagok egyéni számlakövetelését;
d) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok 4. § (2) bekezdése v) pontja szerinti, visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett követelését a tagsági jogviszony megszűnésével;
e) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott személyre meghatározott, magán-nyugdíjpénztári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket;
f) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban valamennyi magánszemélyre vonatkozóan teljesített járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése 1–7., 9–15., 24–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott adatokat.”
26. § Az Mpt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. § A pénztárak központi nyilvántartását a Felügyelet saját szervezetében végzi. Ha a Felügyelet az adatokból megállapítja, hogy valamely pénztárban, annak működési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok követeléseinek kielégítése, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltűnő aránytalanságot mutatnak, vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, megteszi a szükséges intézkedéseket.”
27. § Az Mpt. 120/A. §-a a következő (8)–(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számára a visszalépő tagok nyilvántartott követeléséről, pénztárak szerinti bontásban, tagi szinten.
(9) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat – a visszalépő tagok követelésének pénztárankénti összegéről – a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.
(10) A magánnyugdíjpénztárak a visszalépő tagok összesített követelése portfólió-összetételéről adatot szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.”
28. § (1) Az Mpt. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 123. § a következő (6a), (6b) és (6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik. A helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag [24. § (10) bekezdés], ha nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig a nyilatkozat 24. § (10) bekezdése szerinti módon való pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthet elő.
(6a) A (6) bekezdés szerinti igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv annak előterjesztését követő 15 napon belül, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint eljárva dönt.
(6b) Az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező pénztártag követelésének értéke a 24. § (11) bekezdése szerint nem adható át. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.
(6c) Az a természetes személy, aki e törvény 1998. január 1-je 2010. november 2-a között hatályos rendelkezései szerint pályakezdőnek minősült, de pénztártagsága 2010. november 2-áig nem jött létre, a 3. § (2) bekezdése alapján már csak önkéntesen létesíthet pénztártagságot.”
(2) Az Mpt. 123. § (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Felügyelet az érintettek írásbeli tájékoztatása céljából a pénztártagi azonosításhoz szükséges adatokat (pénztártag neve, lakcíme, valamint a pénztártag társadalombiztosítási azonosító jele) átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.”
29. § Az Mpt. 123/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123/A. § (1) Az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a Tny. 12. § (7) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában – ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is – meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.
(3) Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet – a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt – értesíteni.”
30. § Az Mpt. a következő 124. §-sal egészül ki:
„124. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 25. §-ával megállapított 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartását 2011. július 30-ig kell kialakítani.”
31. § Az Mpt. 134. § (1) bekezdése a következő n)–p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„n) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári taggal összefüggő elszámolások és kifizetések rendjét;
o) a 24. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozattétel részletes eljárási szabályait;
p) a 123. § (6) bekezdése szerinti igazolási kérelem részletes eljárási szabályait.”
32. § Hatályát veszti az Mpt. 66. § (7) bekezdése; 98. § (5) bekezdése; 123. § (16) bekezdése; 134/A. §-a.
33. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 84/L. § és 84/M. §-sal egészül ki:
„84/L. § A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.
84/M. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A–44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.
(2) Az adóhatóság – egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával – az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.”
34. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék.”
(2) A Tbj. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 10 százalék tagdíjat fizet.”
(3) Hatályát veszti a Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja.”
35. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:)
„i) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.”
36. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az a személy, aki
a) 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően,
b) 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult.”
37. § A Tny. 6. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások)
„e) az özvegyi járadék.”
38. § A Tny. V. Fejezete a következő 5. címmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„5. Cím
Az özvegyi járadék
„61/A. § (1) Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.
(2) Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.”
39. § A Tny. 12. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a biztosított magánnyugdíjpénztárnak nem tagja, az öregségi nyugdíj összegét az (1)–(5) bekezdés szerint kell meghatározni.
(7) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét – figyelemmel a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra is – úgy kell megállapítani, hogy az (1)–(5) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.”
40. § A Tny. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, a rokkantsági nyugdíj összegét – figyelemmel a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra is – úgy kell megállapítani, hogy a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.”
41. § A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő p)–r) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
„p) az özvegyi járadék számítására vonatkozó szabályokat;
q) a 2. § (6) bekezdés szerinti esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben szerzett jogosultságok meghatározásának, beszámításának módját;
r) a társadalombiztosítási egyéni számlával kapcsolatos szabályozást”
(rendeletben határozza meg.)
42. § A Tny. az e törvény 1. melléklete szerinti 1. melléklettel egészül ki.
43. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság)
„h) elektronikus úton hivatalból adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére
ha) – magánnyugdíjpénztáranként összesítve – a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban feltüntetett a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó adatokról, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszedési számlákon nyilvántartott tárgyhavi pénzforgalmi adatokról a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,
hb) az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetések, juttatások vonatkozásában a 31. § (2) bekezdés 1–5., 7., 9–12., 15. és 27. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott adatokról a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Mpt. 119. § (3) bekezdés e)–f) pontjában foglalt feladatainak ellátása érdekében.
A hb) alpontban meghatározott adatokat – kiegészítve a 31. § (2) bekezdés 6., 13–14., 24., 26. és 28. pontjában foglalt adatokkal – az állami adóhatóság az Mpt. 119. § (3) bekezdés
a) e) alpontja esetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatszolgáltatása alapján a pénztárak központi nyilvántartásában 2011. január 31-én nyilvántartott pénztártagokra, valamint az ezen időpontot követően magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítő személyekre vonatkozóan,
b) f) pontja esetében valamennyi magánszemélyre vonatkozóan
adja át.”
44. § Az Art. a következő 186. §-sal egészül ki:
„186. § Az állami adóhatóság a 2010. október 1. és 2010. november 30. között megszerzett jövedelemmel kapcsolatban a 31. § (2) bekezdés 1–7., 9–15. és 24–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott adatokat 2011. február 28-áig átadja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére az Mpt. 119. § (3) bekezdés e) és f) pontjában foglalt feladatai ellátásához. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogosult az átadott adatokat az adatvédelmi előírások betartásával kezelni.”
„1. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása
A 12. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (2) bekezdésében hivatkozott szorzószámot a következők szerint kell kiszámítani:
Sz = h + (1–h) * 0,75,
ahol:
| Sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és | |||
| h = | a 2010. október 1. és 2011. november 30. között szerzett szolgálati idő ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– a teljes elismert szolgálati idő | . | |
A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.”
