„(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) nem rendelkezik a 126. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,
b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem lesz képes megfelelni a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve tevékenysége a biztosítottak érdekét sértené vagy veszélyeztetné,
c) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik.”
119. § A Bit. 68. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - tartalmaznia kell:]
„a) a módosított alapszabályt,”
120. § A Bit. 71. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
„i) független biztosításközvetítővel és a szaktanácsadóval kötött szakmai felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,”
121. § A Bit. 83. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki]
„c) biztosításszakmai vezetői gyakorlattal vagy legalább 30 főt foglalkoztató vállalkozásnál szerzett gazdálkodási vezetői gyakorlattal vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, ha e vezetői gyakorlat ideje hosszabb mint öt év, és az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem esik az engedély iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,”
122. § A Bit. 91. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki]
„b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben az illetékes felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt megállapította.”
123. § A Bit. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet a 63. § (3) bekezdésében foglaltak miatt tagadhatja meg.”
124. § A Bit. 112. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező]
„e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;”
125. § A Bit. 129. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénzügyi terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
126. § A Bit. 130. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szanálási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
127. § (1) A Bit. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet a 79. § (3) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében, valamint a 94. § (8) bekezdésében foglalt tájékoztatást mindaddig megtagadja, amíg a biztosító működése a biztosítottak érdekeit veszélyezteti.”
(2) A Bit. 131. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
128. § A Bit. a 131. §-t követően a következő alcímmel és 131/A. §-sal egészül ki:
„A pénzügyi, szanálási és pénzügyi helyreállítási tervre vonatkozó közös rendelkezések
131/A. § (1) A pénzügyi tervnek, a szanálási tervnek és a pénzügyi helyreállítási tervnek - a 129. § (2) bekezdésében és a 130. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken felül - a következőket kell tartalmaznia:
a) az igazgatási költségek várható alakulását,
b) a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást - várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c) az előzetes mérlegtervet,
d) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,
e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.
(2) A Felügyelet - a pénzügyi terv és a szanálási terv megvalósulásának a 129. § (2) bekezdésében és a 130. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot követő nyomon követése érdekében - kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a szanálási terv olyan kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozóan tartalmazza.
(3) Ha a biztosító a pénzügyi tervet, a szanálási tervet és a pénzügyi helyreállítási tervet hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, szanálási terv és a pénzügyi helyreállítási terv esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
(4) A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.”
129. § A Bit. 167/B. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén a szolgáltatót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli.”
130. § A Bit. 195. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Felügyelet az e törvényben, a biztosítási, a biztosításközvetítői, valamint a szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, illetve - jóváhagyás esetén - az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti a biztosítót, a biztosításközvetítőt, valamint a szaktanácsadót.”
131. § A Bit. 205. §-a helyébe a következőn rendelkezés lép:
„205. § (1) A Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a biztosítási tevékenységből eredő valamennyi kötelességét teljesítette.
(2) A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:
a) az állomány átruházása,
b) a biztosítási szerződések felmondása,
c) a biztosítottakkal történő megállapodás.
(3) A (2) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(4) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a biztosító a működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(5) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, egyidejűleg dönt - a 204. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján - a tevékenységi engedély visszavonásáról.”
132. § A Bit. 207. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szorzószám]
„f) független biztosításközvetítő esetén legalább egy, de minden ötven - általa, továbbá a részéről megbízott gazdálkodó szervezet által alkalmazott, vagy megbízott - biztosításközvetítést végző természetes személy után: egy.”
133. § A Bit. 224. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:]
„a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, illetve a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot megillető követelések kivételével),”
134. § A Bit. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § A Felügyelet az előzetes egyetértést a 205. § (5) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalát követően adhatja meg.”
135. § A Bit. a 231. §-át követően a következő 231/A. §-al egészül ki:
„231/A. § (1) A független biztosításközvetítő az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 116. § (2) bekezdésével megállapított - 38. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek a módosítás hatálybalépését követő első adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig kell megfelelnie.
(2) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 117. §-ával módosított - 57. § (1) bekezdés m) pontjának rendelkezéseit csak a módosítás hatálybalépését követően foglalkoztatásra, megbízásra, kinevezésre kerülő független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre kell alkalmazni, a módosítás hatálybalépésének napján már ilyen tevékenységet végző személyek engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül végezhetik tevékenységüket.
(3) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 116. § (3) bekezdésével módosított - 38. § (6) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt csak a módosítás hatálybalépését követően foglalkoztatásra, megbízásra, kinevezésre kerülő független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre kell alkalmazni.
(4) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 116. § (4) bekezdésével kiegészített - 38. § (6) bekezdés e) pontjában foglalt feltételt csak a módosítás hatálybalépését követően foglalkoztatásra, megbízásra, kinevezésre kerülő független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre kell alkalmazni.
(5) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 118. §-ával módosított - 63. § (3) bekezdését a módosítás hatálybalépését követően indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(6) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 119. §-ával módosított - 68. § (1) bekezdés a) pontját a módosítás hatálybalépését követően indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(7) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 121. §-ával módosított - 83. § (3) bekezdés c) pontját a módosítás hatálybalépését követően bejelentett vezető állású személyek kinevezésére kell alkalmazni.
(8) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 122. §-ával módosított - 91. § (4) bekezdés b) pontját a módosítás hatálybalépését követően indított eljárásokra kell alkalmazni.
(9) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 123. §-ával módosított - 92. § (2) bekezdését a módosítás hatálybalépését követően indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(10) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 124. §-ával módosított - 112. § (1) bekezdés e) pontját a módosítás hatálybalépését követően indított engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.
(11) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 125-128. §-aival módosított - 129. § (4) bekezdését, 130. § (4) bekezdését, 131. § (2) bekezdését, 131. § (7) bekezdését és a 131/A. §-t a módosítás hatálybalépését követően hozott pénzügyi, szanálási és pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezést előíró határozatok esetén kell alkalmazni.
(12) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 134. §-ával módosított - 226. §-át a módosítás hatálybalépését követően indított eljárásokra kell alkalmazni.”
136. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 16. pontja szerinti készpénzátutalást, valamint a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 9. pontja szerinti fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot működtetni, valamint engedélyt kaphat a Hpt.-ben meghatározott további pénzforgalmi szolgáltatások és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.”
137. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban Gt.) 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársaság az általa kibocsátott részvényeknek (saját részvény) az alapítás során történő átvételére nem jogosult. A részvénytársaság saját részvényeit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg, kivéve, ha a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése során a részvényes az eladási jogát gyakorolja. A részvénytársaság köteles a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése során a részvényes eladási jogának gyakorlása következtében megszerzett részvényeket 2 éven belül elidegeníteni, vagy azokat bevonni.”
(2) A Gt. 223. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Tilos a saját részvény megszerzése, ha az adott üzleti évben a részvénytársaság a 219. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában nem fizethet osztalékot, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése esetén. Ennek megállapítására a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. A részvénytársaság köteles a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése során a részvényes eladási jogának gyakorlása következtében megszerzett részvényeket 2 éven belül elidegeníteni, vagy azokat bevonni.”
138. § A Gt. 304. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni.”
139. § A Gt. a következő 336/B. §-sal egészül ki:
„336/B. § A cégjegyzékbe már bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságok legfőbb szervei az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 138. §-ával megállapított - 304. § (2) bekezdése hatálybalépését követő első ülésén, de legkésőbb 2011. június 30-áig kötelesek társasági szerződésüket e rendelkezéshez igazítva módosítani, és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani.”
140. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló -30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy]
„ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,”
141. § A Pmt. 13. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni]
„c) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontjában meghatározott elektronikus pénz esetén, ha az elektronikus pénz kibocsátója által az elektronikuspénz-birtokos részére kibocsátott összeg:
1. a nem újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatvanötezer forintot;
2. az adott naptári évben az újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, kivéve, ha az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére az adott naptári évben legalább kettőszázhatvanezer forint értékben elektronikus pénzt vált vissza.”
142. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„5. átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,”
(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 79-84. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„79. multilaterális kereskedési rendszer: harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát szerződést eredményező, megkülönböztetésmentes módon összehozó kereskedési rendszer,
80. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
81. konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
82. javadalmazás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás,
83. teljesítményjavadalmazás: a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározott, a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység, és az érintett személy teljesítményére, valamint a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek megvalósulása esetén fizetendő juttatás.
84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.”
143. § A Bszt. 8. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag]
„h) a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.2. pont e) alpontjában meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet”
[folytathat.]
144. § A Bszt. 17. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével -]
„f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,
g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.”
145. § A Bszt. 45. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást és]
„a) az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezettek, továbbá pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír vagy más nem komplex pénzügyi eszköz,”
146. § A Bszt. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja.”
147. § A Bszt. 73. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés szerinti vételi és eladási árfolyamokat az érvényes piaci helyzetnek megfelelően alakítja ki, valamint]
„a) olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, és az információért kért ár mértéke se akadályozza meg a hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),”
148. § A Bszt. 100. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A befektetési vállalkozás biztosítja]
„e) a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.”
149. § A Bszt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) A befektetési vállalkozás a 100. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a kockázatvállalás mértékét úgy határozza meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatait összeadja.
(2) Nagykockázat vállalásnak minősül a befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladó - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott - összértékű kockázatvállalásainak együttes összege.
(3) A befektetési vállalkozás a kockázatvállalás mértékére vonatkozó (2) bekezdésben meghatározott korlátot átlépheti, ha ez az átlépés a 103. § szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredménye.
(4) Ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet e törvény rendelkezései alapján hitelintézet végzi, az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározása során a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat és a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan veszi figyelembe.”
150. § A Bszt. a következő 105/A. §-sal egészül ki:
„105/A. § (1) Az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a befektetési vállalkozásnak
a) meg kell határoznia a felmondás vagy visszaváltás okát,
b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást vagy visszaváltást 5 év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,
c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező 5 év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást vagy visszaváltást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.
(2) A Felügyelet a felmondáshoz, illetve a visszavásárláshoz az engedélyt abban az esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás jövőbeni tőkekövetelményeknek való megfelelését.
(3) Ha a Felügyelet az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez adja meg, a befektetési vállalkozás által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott kibocsátási sorozat 10%-át és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának 3%-át.
(4) A befektetési vállalkozás 15 nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, amennyiben szavatoló tőkéjének 1%-át meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az 5%-ot.
(5) A Felügyelet megtiltja a befektetési vállalkozás számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben az veszélyezteti a 105. § (1)-(2) és (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmények betartását ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti kivezetését.”
151. § A Bszt. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért.”
152. § A Bszt. 120. §-a a következő n)-p) pontokkal egészül ki:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„n) a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás.”
153. § A Bszt. 152. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést megelőzően a Bizottság 1287/2006/EK rendelete szerint - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - közzéteszi a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében]
„a) az érvényes vételi és eladási árfolyamot olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),”
154. § A Bszt. 154. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést követően, a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében közzéteszi]
„a) a végrehajtott ügyletek során kialakult vételi és eladási árfolyamokat olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),”
155. § (1) A Bszt. 162. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:]
„e) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök kezelését, a likviditási tartalékok mértékét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,”
(2) A Bszt. 162. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását.”
156. § A Bszt. a 175. §-t követően a következő alcímmel és 175/A-175/B. §-sal egészül ki:
„Rendszerszinten jelentős fióktelep
175/A. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban fióktelepet létesített, vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő befektetési vállalkozás konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.
(2) A Felügyelet - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján - kérelmezheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál, vagy ennek hiányában a befektetési vállalkozás székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepét.
(3) A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a befektetési vállalkozás tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,
b) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam pénzügyi rendszerében.
(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.
(5) Ha a kérelemről - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül - többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor ha Magyarország a fogadó tagállam, a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül - az eljárásban részt vevő más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel - egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint Magyarországtól eltérő fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
175/B. § Ha magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesít, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a befektetési vállalkozásnál vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a befektetési vállalkozást. Értesítést küld továbbá akkor is, ha a befektetési vállalkozással szemben jelentős szankciót, intézkedést alkalmazott, ideértve a 164. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti felügyeleti intézkedést.”
157. § A Bszt. 180. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„h) a javadalmazási politikának az érintett befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
158. § A Bszt. a 181. §-t követően a következő alcímmel és 182. §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
182. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 159. § (2) bekezdésével megállapított 4. mellékletben foglalt javadalmazási politikára vonatkozó belső szabályzatra, valamint javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó követelményeknek a befektetési vállalkozás legkésőbb 2011. május 31-től köteles megfelelni.
(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan értékpapírt vagy alapvető kölcsöntőkét, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint megfelel az alapvető tőkével szembeni követelményeknek, de 2011. január 1-től nem felel meg a 2. melléklet 3., 6., 7. vagy 10. pontjában foglalt követelményeknek, 2040. december 31-ig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkével, vagy az alapvető kölcsöntőkével szembeni feltételeknek azzal, hogy ezen értékpapír vagy alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál a következő korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) 2020. január 1-től 2029. december 31-ig legfeljebb az alapvető tőke 20%-a lehet;
b) 2030. január 1-től legfeljebb az alapvető tőke 10%-a lehet.
(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan kölcsönt, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint járulékos kölcsöntőkének minősül, 2025. december 31-éig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a járulékos kölcsöntőkével szembeni feltételeknek.
(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő, a befektetési vállalkozás által visszavásárolt és a mérlegben eszközök között kimutatott saját kibocsátású alapvető kölcsöntőke, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét 2011. december 31-ig nem kell levonni a szavatoló tőke kiszámításakor.”
159. § (1) A Bszt. 2. melléklete helyébe az e törvény 3. melléklete lép.
(2) A Bszt. az e törvény 4. melléklete szerinti melléklettel egészül ki.
160. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Ezen alcím rendelkezéseit]
„c) az állam által kibocsátott, névre szóló, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 338/B. § (7) bekezdése szerinti negatív rendeleti záradékkal ellátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani abban az esetben, amennyiben az eljárást az értékpapír első tulajdonosa, továbbá engedményezés esetén az első tulajdonos és az engedményes közösen kezdeményezi.”
161. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.”
(2) A Stabtv. a 9. §-t követően a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemelésben részesült hitelintézetnek a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a teljesítményjavadalmazást a nettó bevétel százalékában kell meghatározni, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a tőkeemelés időben történő megszüntetésével,
b) a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,
c) a hitelintézet vezető állású személyei kizárólag a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban meghatározott esetben kaphatnak teljesítményjavadalmazást.”
(3) A Stabtv. 24. § (1) bekezdésében a „2010. december 30.” szövegrész helyébe a „2011. június 30.” szöveg; a 24. § (2) bekezdésében a „2010. december 31.” szövegrész helyébe a „2011. július 1.” szöveg lép.
162. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„22. pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez,”
163. § A Pft. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kedvezményezett a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért kedvezményt nyújt, köteles erről a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatni.”
164. § A Pft. 18. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha]
„c) az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vételről szóló igazolás vagy az egyéni vállalkozói igazolvány, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta.”
165. § A Pft. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kedvezményezett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget nem számíthat fel.”
166. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 10. §-a, 13. §-a, 14. § (1) és (3) bekezdése, 16-20. §-a, 21. § (1) bekezdése, 22. §-a, 23. §-a, 25. §-a, 27. §-a, 31-36. §-a, 39. §-a, 40. §-a, 42. §-a, 52. §-a, 61-64. §-a, 66. §-a, 67. §-a, 70. §-a, 71. §-a, 75. §-a, 77. §-a, 80. § (2) bekezdése, 85. §-a, 136. §-a, 141. §-a, 162. §-a, 1. melléklet 1-5., 9., 11., 12., 14., 15., 17., 19., 20. és 22. pontja 2011. április 30-án lép hatályba.
(3) E törvény 1-3. §-a, 4. § (2) bekezdése és 8. §-a 2011. június 30-án lép hatályba.
167. § (1) Hatályát veszti
a) a Hpt. 2. § (1) bekezdés i) pontja, 89. § (3) bekezdése,
b) a Tpt. 172. §-át megelőző cím, 174. §-a, 177/A. §-a és 209. §-a, 451. § (2) bekezdés i) pontja,
c) a Bit. 58/A. §-a, 63. § (2) bekezdés h) pontja, 68. § (6) bekezdése, 71. § (2) bekezdés d) és e) pontja, 75. §-a, 92. § (3) bekezdése, 124. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 206. § (2) bekezdése,
d) a Bszt. 180. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
e) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosításáról szóló 2008. évi LVI. törvény,
f) a Stabtv. 4. §-a és 5. § (2) bekezdése,
g) a Pft. 35. § (3) bekezdése,
h) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 170. §-ának (12), (13) és (16) bekezdése.
(2) 2011. április 30-án hatályát veszti az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény, valamint a Hpt. 4. § (3) bekezdés h) pontja és 2. számú melléklet I. Fejezet 5.3. pontja.
(3) Ez a törvény 2011. július 1-én hatályát veszti.
168. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/14/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/44/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.
1. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő c) alponttal egészül ki:
[Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének]
„b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása,
c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.”
2. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 5.1. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz]
„b) az elektronikus pénz,”
3. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 5.2 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.2 Elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, melyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad. Nem minősül elektronikus pénznek az e törvény 2. számú melléklet I. fejezete 9.1. pontjának k) alpontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletekre használt érték.”
4. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzforgalmi szolgáltatás:]
„e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása,”
5. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 12.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12.3. Pénzforgalmi közvetítői tevékenység:
a) pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is,
b) elektronikus pénz kibocsátójával kötött megbízási szerződés alapján, az elektronikus pénz kibocsátója nevében, javára és kockázatára, elektronikus pénz kibocsátására és visszaváltására irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység.”
6. A Hpt. 2. számú melléklet II. Fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:
„13. Konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó hitelintézet és EU-szintű hitelintézeti anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság”
7. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező]
„c) létesítő okirat, megállapodás alapján vagy összehangoltan eljáró személyek együttműködésének eredményeképpen jelentős befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.”
8. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 19. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön.”
9. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. Szavatoló tőke: a hitelintézetnek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók.”
10. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 20. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert]
„b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi - különösen finanszírozási vagy visszafizetési - problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is finanszírozási vagy visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a
1. kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,
2. jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség,
3. közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetőleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni,
4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élő hozzátartozók esetén.”
11. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontja a következő h) ponttal egészül ki:
[Vezető állású személy]
„h) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.”
12. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.”
13. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 37.1. és 37.2. pontokkal egészül ki:
„37.1. Visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés: minden olyan szerződéses kitétel, amely a pénzügyi intézményt az alapvető kölcsöntőke visszaváltására vagy visszavásárlásra ösztönzi, így különösen
a) amely a kapcsolódó kamat- vagy járadékfizetést a futamidő során emeli (step-up), ide nem értve a referenciakamat változásából származó kamatnövekedést,
b) valamint ha a szerződés lehetőséget biztosít a kölcsöntőke kibocsátója számára arra, hogy a kölcsöntőkét részvénnyé vagy részjeggyé váltsa át egy előre meghatározott konverziós rátán.
37.2. Mérsékelt visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés: kamat vagy járadék emelkedése mérsékeltnek tekinthető, ha az nem haladja meg
a) a 100 bázispontot, csökkentve az eredeti megállapodás szerinti kamatláb és a megnövelt kamatláb közötti különbséggel, vagy
b) az eredeti kockázati felár 50%-át, csökkentve az eredeti megállapodás szerinti kamatláb és a megnövelt kamatláb közötti különbséggel.
Az eszköz futamideje alatt legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor a kamat vagy járulék ilyen emelésére.
Mérsékelt visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezésnek csak az a kölcsöntőke részvénnyé való átváltás minősíthető, amely esetében az átváltás időpontjában meghatározott konverziós ráta nem több, mint a kibocsátás időpontjában meghatározott konverziós ráta 150%-a.”
14. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 41. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
[Kiszervezés:]
„c) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén olyan megállapodás egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan elektronikuspénz-kibocsátási vagy visszaváltási szolgáltatás nyújtásának vagy pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységet végez, amelyet egyébként az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne.”
15. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 43-45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe.
44. Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b), d) e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.
45. Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és g)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.”
16. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 55-66. ponttal egészül ki:
„55. Eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátás (ABCP program): olyan értékpapírosítási program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékének legalább 75%-a kereskedelmi értékpapír.
56. Értékpapírosítás: olyan ügylet, amelynek keretében
a) egy kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljának) hitelezési kockázata több ügyletrész-sorozatba kerül besorolásra,
b) az ügylettel kapcsolatos kifizetések az értékpapírosított kitettség, illetve a kitettségek halmazának (pooljának) teljesítése függvényében alakulnak, és
c) az ügyletrészsorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg az ügylet futamideje alatt a veszteségek eloszlását.
57. Értékpapírosítási pozíció: az értékpapírosítási ügyletben vállalt hitelezési kockázati kitettség;
58. Értékpapírosítást kezdeményező: olyan vállalkozás, amely
a) saját maga vagy kapcsolt vállalkozásán keresztül - közvetlenül vagy közvetve - részese volt az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettséget létrehozó azon eredeti megállapodásnak, amelyben rögzítették az adós (potenciális adós) fizetési kötelezettségét (potenciális fizetési kötelezettségét), vagy
b) megvásárolja egy harmadik fél kitettségeit, majd értékpapírosítja azokat.
59. Különleges célú gazdasági egység (KCGE): hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak nem minősülő, egy vagy több értékpapírosítási ügylet végrehajtására létrehozott olyan jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy, amelynek tevékenysége kizárólag az értékpapírosítási ügylet végrehajtására korlátozódik, és amelynek forrásai között az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettségei elkülönülnek e jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy kötelezettségeitől, és az értékpapírosítási ügylethez kapcsolódó tulajdonosi vagy rendelkezési jogok gyakorlója jogait korlátlanul megterhelheti vagy elcserélheti.
60. Likviditási többlettartalék: előre meghatározott stresszhelyzetben egy adott időhorizonton mért nettó finanszírozási résnek a normál likviditási helyzethez mért növekményét ellensúlyozó képesség, amely meghatározott tulajdonságokkal rendelkező likvid eszközökből áll.
61. Stressz: olyan jelentősen kedvezőtlen helyzet, amely a gazdasági és piaci folyamatok normál körülményei között reálisan nem várható, de valószínűséggel ki sem zárható.
62. Szponzor: értékpapírosítást kezdeményezőnek nem minősülő hitelintézet, amely ABCP programot vagy más értékpapírosítási konstrukciót hoz létre és működtet, amely harmadik fél kitettségeit vásárolja meg.
63. Ügyletrészsorozat: az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló egy vagy több kitettség hitelezési kockázatának szerződésben rögzített, elkülönülő része, ahol e rész egy pozíciójához nagyobb vagy kisebb hitelezési kockázat kapcsolódik, mint az ügylet más részének ugyanilyen méretű pozíciójához tartozó hitelezési kockázata, figyelmen kívül hagyva a harmadik fél által az adott értékpapírosítási pozícióval rendelkezőnek nyújtott hitelkockázati fedezeteket.
64. Javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás.
65. Teljesítményjavadalmazás: a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározott, a hitelintézet, az érintett szervezeti egység, és az érintett személy teljesítményére, valamint a hitelintézet pénzügyi helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek megvalósulása esetén fizetendő juttatás.
66. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.”
17. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 67. ponttal egészül ki:
„67. Átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az adott naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó, az azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi kötelezettség tekintendő.”
18. A Hpt. 2. számú melléklet III/A. Fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Kitettség: eszköz vagy olyan mérlegen kívüli tétel, amelyből eszköz keletkezik vagy eszköz keletkezhet.”
19. A Hpt. 2. számú melléklet V. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító. Referenciaadat-szolgáltató a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző más tagállambeli hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott.”
20. A Hpt. 3. számú melléklet II. Fejezet 1.2. és 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.2. a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-g) pontjában meghatározott szolgáltatásra, kereskedelmi kölcsönre, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok:
a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c) a szerződés összege és devizaneme,
d) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
e) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,
f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.
1.3. a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-g) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok:
a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b) okirati bizonyítékok,
c) perre utaló megjegyzés.”
21. A Hpt. 6. számú melléklet I. része a következő 14. és 15. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„14. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról.
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.”
22. A Hpt. 6. számú melléklet I. része a következő 16. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.”
„5. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
A szavatoló tőke számítása
1. A hitelintézet szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.
2. Az alapvető tőke a 3-5. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 6-10. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.
3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) befizetett jegyzett tőke, ideértve a következő részvényfajtákat és részjegyeket, ha megfelel a 6. pontban meghatározott feltételeknek:
aa) törzsrészvény,
ab) elsőbbségi részvény,
ac) dolgozói részvény,
ad) külön törvényben vagy jogszabályban meghatározott egyéb elsőbbségi jogot biztosító részvény,
ae) szövetkezeti részjegy,
af) befektetői részjegy,
b) tőketartalék,
c) lekötött tartalék,
d) általános tartalék,
e) általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig,
f) eredménytartalék, ha pozitív,
g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív, és nem tartalmaz semmilyen előrelátható kifizetést, vagy osztalékot,
h) vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, ideértve a kamatozó részvényeket, a visszaváltható részvényeket és mindazon jegyzett tőkébe tartozó részvényeket és részjegyeket, amelyek nem tartoznak az a) pont alá és megfelelnek a 7. pontban meghatározott feltételeknek,
i) alapvető kölcsöntőke.
4. A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnél a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.
5. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke,
b) immateriális javak,
c) eredménytartalék, ha negatív,
d) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatolótőke-számítás esetén az évközi negatív eredmény,
e) kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalékhiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is), amennyiben a hiány a szavatoló tőkéből más jogcímen nem kerül levonásra,
f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének a 14. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része,
g) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete).
6. A 3. pont a) alpontja szerinti befizetett jegyzett tőkében olyan részvény és részjegy vehető figyelembe, amely
a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban az utolsó helyen áll,
b) a névértékhez képest előre rögzített mértékű osztalék-, részesedés-, vagy kamatfizetésre nem jogosít,
c) az elmúlt év vagy évek elmaradt osztalék, részesedés vagy kamat kifizetésére a későbbi időszakban jogosító, kumulatív tulajdonsággal nem rendelkezik.
7. A 3. pont h) alpontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének minősül minden olyan részvény és részjegy, amely nem felel meg 6. pontban foglalt feltételeknek, de teljesíti a következőket:
a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban a járulékos tőkében szereplő eszközök után következik,
b) visszaváltásuk, illetve visszavásárlásuk a hitelintézet mérlegelési joga,
c) kibocsátástól számított 5 évnél korábban nem válthatók, illetve vásárolhatók vissza,
d) a jegyzési dokumentáció feltételei olyanok, hogy a visszaváltásra, visszavásárlásra vonatkozó ösztönzés mérsékelt, és hatása 10 évnél nem korábban jelentkezik,
e) visszaváltásukhoz, illetve visszavásárlásukhoz felügyeleti engedély kell,
f) a hitelintézet a jegyzési dokumentáció alapján bármikor jogosult arra, hogy meghatározatlan ideig ne fizessen osztalékot, részesedést vagy kamatot, anélkül, hogy az elmaradt osztalék, részesedés vagy kamat fizetésére a későbbiekben bármilyen kötelezettsége lenne,
g) a jegyzési dokumentációban szereplő osztalék, részesedés, kamat és egyéb kifizetési feltételek olyanok, hogy azok nem akadályozzák a hitelintézet szükség esetén történő feltőkésítését,
h) a Felügyelet a részvény és részjegy visszaváltásához szükséges előzetes hozzájáruláshoz előírhatja a hitelintézet számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető tőkeelem biztosításával a szavatoló tőke felemelését,
i) a Felügyelet törölheti a részvény és részjegy visszaváltását, osztalék, részesedés vagy kamat kifizetését, ha a hitelintézet nem teljesíti a 76. § (1)-(2) bekezdés szerinti tőkekövetelményt,
j) a Felügyelet engedélyezheti a visszaváltást, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen részvények adóügyi vagy szabályozói minősítése,
k) a hitelintézet köteles törölni az osztalék-, részesedés-, vagy kamatfizetést, ha nem teljesíti a 76. § (1)-(2) bekezdés szerinti tőkekövetelményt,
l) a Felügyelet előírhatja az osztalék-, részesedés-, vagy kamatfizetés törlését a hitelintézet pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a hitelintézet jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a hitelintézet pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,
m) a Felügyelet az i) és l) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja a részvénynek és részjegynek a 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel vagy részjeggyel való helyettesítést.
8. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.
9. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe vennie.
10. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
11. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,
b) a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet folyamatos működése mellett is a hitelintézet adósságának rendezésébe, és a kölcsönt nyújtó követelése felszámolási eljárás esetén a törlesztések sorrendjében a járulékos kölcsöntőke után áll,
c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan vagy eredetileg legalább 30 éves futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább 5 év futamidő elteltét követően mondható fel, törleszthető, váltható vagy vásárolható vissza,
d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok tartalmazhatnak egy vagy több visszaváltási opciót, melynek lehívása kizárólag a hitelintézet döntésétől függ,
e) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is - a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f) a Felügyelet a kölcsön felmondásához, az értékpapír visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges előzetes hozzájárulás esetén előírhatja a hitelintézet számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető kölcsöntőke vagy jegyzett tőke biztosításával a szavatoló tőke felemelését,
g) a Felügyelet törölheti a kölcsön felmondását, értékpapír visszaváltását, visszavásárlását, kamat kifizetését, ha a hitelintézet nem teljesíti a 76. § (1)-(2) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
h) a Felügyelet engedélyezheti a lejárattal rendelkező vagy a lejárat nélküli kölcsönök lejárat előtti visszaváltását, visszavásárlását, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen kölcsönök adóügyi vagy szabályozói minősítése,
i) amennyiben egy határozatlan futamidejű kölcsön, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok mérsékelt ösztönzést tartalmaznak a visszaváltásra vagy visszavásárlásra, akkor ilyen tőketörlesztés a futamidő első 10 évében nem lehetséges,
j) határozott futamidejű kölcsön-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmazhatnak, ami a futamidő lejárata előtti visszafizetésre ösztönöz,
k) a hitelintézet a kamatfizetést törölheti,
l) a hitelintézet köteles törölni a kamatfizetést, ha nem teljesíti a 76. § (1)-(2) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
m) a Felügyelet előírhatja a kamatfizetés törlését a hitelintézet pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a hitelintézet jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a hitelintézet pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,
n) ha egy adott évben a k)-m) alpontokban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt,
o) ha a hitelintézet a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kölcsönnyújtó - ezen a jogcímen - nem jogosult a hitelintézet felszámolását kezdeményezni,
p) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.
q) a Felügyelet a g) és m) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja az alapvető kölcsöntőke 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel való helyettesítését.
12. a) Amennyiben a hitelintézet több alapvető, illetve járulékos kölcsöntőkét bocsátott ki, a kölcsöntőke tulajdonosai számára megfelelő tájékoztatást kell adnia a kölcsöntőke adósságrendezésbe való bevonásának lehetőségéről, az adott kölcsöntőke elem kielégítési sorrendben elfoglalt helyéről, valamint a különböző kibocsátású kölcsöntőkék egymáshoz viszonyított helyéről az adósságbevonási, illetve -kielégítési sorrendben.
b) Ha az alapvető és járulékos kölcsöntőke különleges célú gazdasági egységen keresztül kerül kibocsátásra, akkor a 11. pontban foglaltak teljesülése esetén átválthatónak kell lennie a hitelintézet által közvetlenül kibocsátott kölcsöntőkére azzal, hogy a kölcsöntőkenyújtók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mintha a kölcsöntőkét a hitelintézet közvetlenül bocsátotta volna ki. A különleges célú gazdasági egység egyéb tevékenységet üzletszerűen nem végezhet.
13. A szavatoló tőke számítása során az alapvető kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját kibocsátású, alapvető kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.
14. A vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőkébe történő együttes beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) az alapvető tőke legfeljebb 50%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke, amely kötelezően olyan részvényre vagy részjegyre váltandó a kibocsátáskor meghatározott átváltási mechanizmus szerint a hitelintézet pénzügyi és tőkehelyzetét veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén, vagy ha ezt a Felügyelet előírja, amely a 3. pont a) alpontja alapján figyelembe vehető, és megfelel a 6. pontban foglalt feltételeknek,
b) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 35%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke, amely határozatlan futamidejű, és amelyhez nem kapcsolódik visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés, de az a) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át,
c) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 15%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, és alapvető kölcsöntőke, amely lejárattal rendelkezik, vagy amelyhez visszaváltásra vagy visszavásárlásra mérsékelt ösztönző rendelkezés kapcsolódik, de az a) és b) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.
15. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények, továbbá minden egyéb részvény és részjegy, amely nem felel meg a 6. vagy 7. pontban foglalt feltételeknek,
b) értékelési tartalék,
c) alárendelt kölcsöntőke,
d) járulékos kölcsöntőke,
e) a 14. pontban meghatározott mértéket meghaladó vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke,
f) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalék - összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.
16. Ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 15. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.
17. A járulékos tőke negatív összetevője:
az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.
18. A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:
a) kielégíti a 11. pont a)-m) és o)-q) alpontban meghatározott feltételeket, és
b) ha egy adott évben a 11. pont k) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 11. pont k) alpontjában meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.
19. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek, valamint az alapvető és járulékos kölcsöntőkenyújtók előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje 5 évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb 5 év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb 5 év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmaznak, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is - az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.
20. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során - fokozatosan, évente 20%-kal egyenlő arányban - csökkenteni kell.
21. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.
22. A szavatoló tőke számítása során a járulékos és alárendelt kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját kibocsátású, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.
23. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.
24. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,
b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alapvető, járulékos és alárendelt kölcsöntőke, valamint a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező részvények és részjegyek összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.
25. A 24. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban kell levonni:
a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-24. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részét,
c) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható vesztesége összegét,
d) azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati súlyt rendel, ha a hitelintézet ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem veszi figyelembe,
e) a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.
26. Ha a 24. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladja a 25. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az alapvető tőke értékéből kell levonni.
27. A 13., 22. és a 25. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 15. pont f) alpontjában és a 25. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.
28. A 13., 22. és a 25. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 79. és 83. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások során érvényesíteni kell a 24. pontban meghatározott korlátozásokat.
29. A szavatoló tőke a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. pontja és (2) bekezdése alkalmazásában a 28. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.
30. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 28. pontban foglalt levonások és a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. alpontjában, a 76. § (2) bekezdésében és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 24. pontban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.
31. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel a 19. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,
b) eredeti futamideje legalább két év,
c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.
32. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének 200%-át.”
„2. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez
A szavatoló tőke számítása
1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.
2. Az alapvető tőke a 3-5. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 6-9. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.
3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) befizetett jegyzett tőke, ideértve a következő részvényfajtákat, ha megfelel a 6. pontban meghatározott feltételeknek:
aa) törzsrészvény,
ab) elsőbbségi részvény,
ac) dolgozói részvény,
ad) külön törvényben vagy jogszabályban meghatározott egyéb elsőbbségi jogot biztosító részvény,
b) tőketartalék,
c) lekötött tartalék,
d) általános tartalék,
e) eredménytartalék, ha pozitív,
f) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív, és nem tartalmaz semmilyen előrelátható kifizetést, vagy osztalékot,
g) vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, ideértve a kamatozó részvényeket, a visszaváltható részvényeket és mindazon jegyzett tőkébe tartozó részvényeket, amelyek nem tartoznak az a) pont alá és megfelelnek a 7. pontban meghatározott feltételeknek,
h) alapvető kölcsöntőke.
4. A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozásnál a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.
5. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke,
b) immateriális javak,
c) eredménytartalék, ha negatív,
d) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatolótőke-számítás esetén az évközi negatív eredmény,
e) kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalékhiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is), amennyiben a hiány a szavatoló tőkéből más jogcímen nem kerül levonásra,
f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének a 13. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része,
g) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete).
6. A 3. pont a) alpontja szerinti befizetett jegyzett tőkében olyan részvény vehető figyelembe, amely
a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban az utolsó helyen áll,
b) a névértékhez képest előre rögzített mértékű osztalék-, vagy kamatfizetésre nem jogosít,
c) az elmúlt év vagy évek elmaradt osztalék vagy kamat kifizetésére a későbbi időszakban jogosító, kumulatív tulajdonsággal nem rendelkezik.
7. A 3. pont g) alpontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének minősül minden olyan részvény, amely nem felel meg a 6. pontban foglalt feltételeknek, de teljesíti a következőket:
a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban a járulékos tőkében szereplő eszközök után következik,
b) visszaváltásuk, illetve visszavásárlásuk a befektetési vállalkozás mérlegelési joga,
c) kibocsátástól számított 5 évnél korábban nem válthatók, illetve vásárolhatók vissza,
d) a jegyzési dokumentáció feltételei olyanok, hogy a visszaváltásra, visszavásárlásra vonatkozó ösztönzés mérsékelt, és hatása 10 évnél nem korábban jelentkezik,
e) visszaváltásukhoz, illetve visszavásárlásukhoz felügyeleti engedély kell,
f) a befektetési vállalkozás a jegyzési dokumentáció alapján bármikor jogosult arra, hogy meghatározatlan ideig ne fizessen osztalékot vagy kamatot, anélkül, hogy az elmaradt osztalék vagy kamat fizetésére a későbbiekben bármilyen kötelezettsége lenne,
g) a jegyzési dokumentációban szereplő osztalék, kamat és egyéb kifizetési feltételek olyanok, hogy azok nem akadályozzák a befektetési vállalkozás szükség esetén történő feltőkésítését,
h) a Felügyelet a részvény visszaváltásához szükséges előzetes hozzájáruláshoz előírhatja a befektetési vállalkozás számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető tőkeelem biztosításával a szavatoló tőke felemelését,
i) a Felügyelet törölheti a részvény visszaváltását, osztalék vagy kamat kifizetését, ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
j) a Felügyelet engedélyezheti a visszaváltást, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen részvények adóügyi vagy szabályozói minősítése,
k) a befektetési vállalkozás köteles törölni az osztalék-, vagy kamatfizetést, ha nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
l) a Felügyelet előírhatja az osztalék-, vagy kamatfizetés törlését a befektetési vállalkozás pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a befektetési vállalkozás jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,
m) a Felügyelet az i) és l) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja a részvénynek a 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel való helyettesítést.
8. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.
9. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a befektetési vállalkozásnak a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe vennie.
10. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,
b) a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás folyamatos működése mellett is a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe, és a kölcsönt nyújtó követelése felszámolási eljárás esetén a törlesztések sorrendjében a járulékos kölcsöntőke után áll,
c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan vagy eredetileg legalább 30 éves futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább 5 év futamidő elteltét követően mondható fel, törleszthető, váltható vagy vásárolható vissza,
d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok tartalmazhatnak egy vagy több visszaváltási opciót, melynek lehívása kizárólag a befektetési vállalkozás döntésétől függ,
e) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is - a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
