1. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„a) beszállító: olyan - mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői csoportnak minősülő, valamint ezek kizárólagos irányítása alá tartozó - jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket;”
2. § (1) A Tfmtv. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
„c) a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló költségek - így különösen üzletlétesítéssel, üzemeltetéssel, működéssel, a terméknek a kereskedő által igénybe vett logisztikai egységből másik logisztikai egységbe vagy az üzletbe történő szállítással összefüggő költségek - részben vagy egészben történő áthárítása a beszállítóra a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon;”
(2) A Tfmtv. 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
„f) a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának időtartamánál hosszabb időtartamra, valamint mennyiségénél nagyobb mennyiségre vonatkozó - akár részleges mértékű - beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése, továbbá a (2a) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása;”
(3) A Tfmtv. 3. §-ának (2) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
„h) a termék ellenértékének - hibás teljesítés esetének kivételével - a beszállító részére a terméknek a kereskedő vagy javára eljáró más személy általi birtokba vételét (átvételét) követő harminc napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a számlát az átvételt követő tizenöt napon belül a kereskedő rendelkezésére bocsátja, továbbá a (2b) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása;”
(4) A Tfmtv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
„q) a terméknek - az árukészletnek a kereskedő tevékenységének beszüntetése vagy profilváltás miatt történő legfeljebb tizenöt napos és a mezőgazdasági igazgatási szervnek előzetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékű termék kiárusítása esetének kivételével - a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén önköltségi ára alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső fogyasztó felé;
r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető árkedvezmény, jutalék vagy díj - bármilyen jogcímen történő - felszámítása a beszállító felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző - a felek által megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti többletértékesítés alapján megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggő, arányos mértékű - utólagos árkedvezmény kivételével.”
(5) A Tfmtv. 3. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kereskedő által a beszállító hozzájárulásával a végső fogyasztónak nyújtott árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának végső időpontjától számított harminc napon belül a kereskedőnek a nyújtott árengedményről és az azzal érintett termékmennyiségről el kell számolnia a beszállító felé.
(2b) A kereskedő számlakompenzáció érvényesítése esetén annak tényéről az érvényesítés napjától számított tizenöt napon belül értesíti a beszállítót. A beszállító számlakiállítása az átvételt követően nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A hibás számlát a kereskedőnek a kézhezvételtől számított öt napon belül kell visszaküldenie a beszállítónak.”
(6) A Tfmtv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a beszállító által a kereskedőtől igénybe vehető szolgáltatások tartalmát, azok nyújtásának feltételeit, a szolgáltatásért fizetendő legmagasabb díjat és annak elszámolásnál alkalmazandó számítás módját, továbbá a kereskedő beszállítóinak körébe való bekerülés és az onnan való kikerülés feltételeit.”
3. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. §-a (1) bekezdésének a „szőlőültetvényen engedély nélkül fajtaváltást vagy borszőlőültetvényen engedély nélkül a 7. § (1) bekezdése szerinti pótlást (e §, valamint a 43/A-43/C. § vonatkozásában a továbbiakban: pótlás)” szövegrésze helyébe az „engedély nélküli telepítést” szövegrész, 43. §-a (4) bekezdésének az „akadálya nincs” szövegrész helyébe az „akadálya nincs - és új ültetvény telepítése esetén a hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik -” szövegrész, 43. §-a (5) bekezdésének az „amennyiben a kérelem az előírt követelményeknek megfelel” szövegrész helyébe a „ha a kérelem az előírt követelményeknek megfelel és új ültetvény telepítése esetén a hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik” szövegrész, 43. §-a (1)-(4) bekezdésének „fajtaváltást vagy pótlást” szövegrészei helyébe „telepítést” szövegrész, 43. §-a (5) bekezdésének a „már megkezdték” szövegrésze helyébe a „már megkezdték, illetve elvégezték” szövegrész, 43/C. §-a (1) és (2) bekezdésének a „fajtaváltást, pótlást” szövegrésze helyébe a „telepítést” szövegrész lép.
4. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:]
„a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;”
5. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFA az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a jogosultak adatai körében a haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó, és a 18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét),
b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.
(2) Az NFA az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jogosultnak az NFA-val való jogviszonya fennállásáig kezelheti.
(3) A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.”
6. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1-2. § 2011. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy a Tfmtv. e törvény 1-2. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell alkalmazni.
(3) A 3. § e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Btv. e törvény 3. §-a alapján megállapított rendelkezései szerint bírság kiszabására csak e törvény hatálybalépését követő 45. napon túl elkövetett jogsértések esetén van lehetőség.
(4) Hatályát veszti az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-ának (4)-(6) bekezdése.
(5) Hatályát veszti a Btv. 43/A. §-ának (4) bekezdése.
(6) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a (1) bekezdésének a „termelő, a feldolgozó,” szövegrész helyébe a „termelő és a feldolgozó, valamint” szövegrész lép.
