Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.30.)

2010. évi CLXIX. törvény - a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről 10/12. oldal

A 4. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg
%-ban forint/fő %-ban forint/fő 4. oszlop összesen x a település 2010. január 1-jei lakosságszáma forintban
1. 2. 3. 4. 5.
100–120 0
120–140 25
140–160 35
160–180 50
180–200 80
200 felett 90
Levonandó összesen:

A levonandó összeg nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – beleértve a települési és területi kisebbségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. melléklet 1., 5., 7., 8., 10., 11., 14., 15. a), b), g) pontok, valamint a 16. ba), c), d), ea), ec), 17. a) pontokból az óvodás és 1–8 évfolyamon tanulók alapján 2011-ben megillető normatív hozzájárulás összegének 90%-a.

A közoktatási célú normatív hozzájárulások számítása a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével történik.

6.1. A települési önkormányzatoknak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelően év végén csak a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával kell elszámolniuk.

6.2. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

6.3. A jövedelemkülönbség mérséklés év végi elszámolásának az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során az Igazgatóság betekinthet az önkormányzatoknál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokba.

7. A 2010. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkező települési önkormányzatok a 2011. I. félévi költségvetési beszámoló keretében adatot szolgáltatnak a 2011. június 30-ai iparűzési adóerő-képességükről az Igazgatóság részére.

7.1. E törvény szempontjából a 2011. június 30-ai iparűzési adóerő-képesség a 2011. évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó, településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap) 1,4%-a.

7.2. Az adóalap:

a 2010. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján megállapított – adóalap, amelyet

7.2.1. növelni kell:

a) a 2010. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével.

Töredék év:

– a 2010. július 1-je előtt, 2010. év közben bevezetett iparűzési adóról szóló rendelet hatálybalépésétől december 31-éig terjedő időszak,

– az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén 2010. év közben kezdő, és azt 2010-ben meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. (Megszűntnek tekintendő a vállalkozás abban az esetben is, ha az adott önkormányzat illetékességi területén telephelyét felszámolja.)

b) a 2010. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével. Az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha:

– a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2010. december 31-éig törölték,

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2010. évben nem haladta meg a 600 000 forintot,

– az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2010. évben, az önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot,

– az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2010. december 31-éig – az okmányirodai nyilvántartás szerint – visszaadta vagy visszavonták, illetve az egyéni vállalkozót ugyanezen időpontig – a vállalkozói tevékenység legalább féléves szüneteltetése vagy megszüntetése miatt – az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölték,

c) az előtársaságok 2011. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,

d) a 2011-ben kezdő vállalkozások által az adóelőleg-fizetési időszakra bejelentett várható adó 2011. adóévi előlegfizetési időpont(ok)ra eső összegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját,

e) a 2011-ben megszűnő vállalkozások 2011. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal;

7.2.2. csökkenteni kell:

a) a 2010. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,

b) a 2011-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2010. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,

c) a 2011-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó – a számításban figyelembe vett – adóalappal,

d) a 2011-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2011-ről adóbevallást beadó vállalkozások 2010. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal.

7.2.3. A 7.2.1. és a 7.2.2. alapján számított adóalapot korrigálja

a) a 2010-re, illetve 2011-re vonatkozó, 2011. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás,

b) a 2010. évet megelőző évek önellenőrzése miatt 2011. évben

– visszatérítésre vagy befizetésre kerülő, továbbá

– az önkormányzatot megillető adóra, illetve fennálló adótartozásra elszámolásra kerülő iparűzési adó adóalapja,

c) az önkormányzatok szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának arányában az olyan vállalkozás adóalapja, amely az önkormányzatok együttműködése révén telepedett le az egyik, megállapodásban szereplő önkormányzat területén.

7.3. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2010. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, és azt 2010. július 1-je és 2011. július 31-e között hatályon kívül helyezték, az iparűzési adóerő-képességükben érvényesítendő adóalap megegyezik a 7.2. pont szerinti, 2010. teljes évi adóalappal, figyelembe véve

a) a 7.2.1. pont szerinti növelő tényezők közül az a) és b) pontot azzal, hogy az a) pont szerinti évesítendő töredék évnek számít az önkormányzat által 2010. július 1-je és 2011. július 31-e között hatályon kívül helyezett iparűzési adóról szóló rendeletnek megfelelően az adóbevallásokban megjelenő időszak,

b) a 7.2.2. pont szerinti csökkentő tényezők közül az a) pontot, és

c) a 7.2.3. pont szerinti adóalap korrigáló tényezőket.

7.4. Ha a települési önkormányzat 2010. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel, 2011. június 30-ai iparűzési adóerő-képessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 7.2. pont szerinti adóerő-képességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.

Az e mellékletben szabályozott települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési támogatására és beszámítására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.

5. melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

1. Lakossági közműfejlesztés támogatása

Előirányzat: 1350,0 millió forint

A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.

2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása

Előirányzat: 4500,0 millió forint

Az előirányzat azon települések támogatására szolgál, amelyekben az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás az önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével kerül elosztásra.

Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon helyi önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.

Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2011. január 31-éig rendeletben állapítsa meg. Az igényekről a – vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett – tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt.

3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

Előirányzat: 150,0 millió forint

Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a közlekedésért felelős miniszter vezeti.

Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2011. március 1-jéig rendeletben állapítsa meg.

4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása

Előirányzat: 85,0 millió forint

Az előirányzat 70%-a a 2010. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar–ukrán, a magyar–román, a magyar–szerb és a magyar–horvát határszakaszokon), 30%-a a 2010. december 31-ei schengeni belső határszakaszokon (a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, azonban összege önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.

A külső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a határrendészetért felelős miniszter a 2010. évi közúti ki- és belépési adatok arányában, a belső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a 2007. évi közúti ki- és belépési adatok arányában 2011. március 25-éig folyósítja egy összegben.

5. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz

Előirányzat: 903,0 millió forint/év

a) Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelhetik azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a 2010/2011. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában az azonos kisebbségi kétnyelvű nemzetiségi oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették.

b) Igényelhetik azok az 1100 fő lakosságszám alatti településen működő, nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolát fenntartó önkormányzatok is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani.

c) Igényelhetik a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát fenntartó helyi önkormányzatok a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és szakmai szolgáltatások igénybevételéhez.

Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével – 2011. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.

6. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása

Előirányzat: 710,0 millió forint

Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általuk fenntartott muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez.

Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2011. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.

7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása

Előirányzat: 5400,0 millió forint

A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az általuk fenntartott intézményeikben biztosított feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2010. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2010. és 2011. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.

A támogatás feltétele, hogy az önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább 5 évig nem állítható vissza, kivéve, ha – önkormányzati rendeleten, illetve többcélú kistérségi társulási határozaton kívüli – jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik.

A pályázat benyújtása három ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem 2011. április 12., II. ütem 2011. július 12., III. ütem 2011. szeptember 27.

Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2011. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.

E törvény egyúttal felhatalmazza a támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szervet, hogy a benyújtott pályázatokban megnevezett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos alábbi személyes adatait teljeskörűen megismerhesse, kezelhesse:

– név, anyja neve, születési név,

– születési hely, születési idő,

– lakcím,

– a munkaviszony megszűnés/megszűntetés jogcíme,

– szolgálati és közszolgálati idő,

– besorolás és munkakör megnevezése,

– a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,

– a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,

– a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok (felmentés és végkielégítés összege),

– a felmentés indokául szolgáló adat,

– a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kód.

Az adatkezelés célja a költségvetési támogatási igények jogszerű elbírálása, ellenőrzése, és folyósítása. A kezelt személyes adatokat a támogatási döntést követő 5 év elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

Az előirányzat nyújt fedezetet

– a Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó, valamint a tárgyévben jóváhagyott kötelezettségvállalások, továbbá

– a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések

forrására.

8. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása

Előirányzat: 300,0 millió forint

Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényeket – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyósításra vonatkozó kezdeményezésének sorrendjében – a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzat mértékéig lehet teljesíteni.

9. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása

Előirányzat: 10 600,0 millió forint

Az előirányzat szolgál az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik fejlesztési célú pályázatai saját forrás kiegészítésére (a továbbiakban: EU Önerő Alap) a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból, valamint az alábbi feltételek alapján 2011. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére.

2011. évben új EU Önerő Alap támogatási szerződés kizárólag azon beruházásokat érintően köthető, amelyek esetén az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2010. évben vagy azt követően született meg.

Az új támogatási szerződés az alábbi önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosító célok esetén köthető:

– vízgazdálkodási,

– egyes környezetvédelmi,

– egészségügyi járóbeteg-szakellátási

célú, valamint

– a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó

infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére, amely fejlesztések az önkormányzatok, illetve társulásaik vagyongyarapodását eredményezik.

2011. évben EU Önerő Alap támogatást kizárólag az alábbi helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhetnek:

a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet] szereplő települések;

b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet) 2. mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések;

c) azon önkormányzatok, amelyek 2009. és 2010. években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek;

d) azon önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik, amelyek a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programban érintettek, ugyanezen program keretében megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz;

e) a többcélú kistérségi társulás valamennyi tagja egyetértésével a többcélú kistérségi társulások

ea) az általuk fenntartott intézmények fejlesztéséhez,

eb) a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szereplő településeken uniós támogatásból történő, fenti céloknak megfelelő fejlesztéséhez;

f) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek.

A pályázónak – kivéve a kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet 2. mellékletében szereplő leghátrányosabb helyzetű kistérségben lévő és a d) pont szerinti önkormányzatokat – a saját költségvetése terhére legalább 10% önerő biztosítását kell vállalnia. Az adható támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A döntés az EU Önerő Alap támogatásról a fejlesztés teljes időszakára – előre ütemezetten – történik.

Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz-beruházásokra ígérvény adható.

Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az EU Önerő Alap támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – 2011. február 28-áig rendeletben állapítsa meg.

10. Helyi közösségi közlekedés támogatása

Előirányzat: 35 240,0 millió forint

Támogatást igényelhet az az önkormányzat, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a jogszabályokban előírt esetekben a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatókkal megkötötte, vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban: helyi közlekedés).

Támogatásra az önkormányzatok az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – veszteség (a továbbiakban: veszteség) erejéig pályázhatnak.

A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, illetve településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.

A támogatás igénylésénél az önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.

A Fővárosi Önkormányzat 2011. évi támogatása nem lehet kevesebb a 2010. évinél, de nem haladhatja meg a veszteség mértékét.

Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.

A pályázati döntésig az önkormányzat – utólagos elszámolással – előleget vehet igénybe. Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez kell benyújtani 2011. január 15-éig, amely azt január 25-éig továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. Az előleg első két havi összegének folyósítása február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történik, amelyet az önkormányzat a szolgáltató(k)nak 8 napon belül továbbít.

Ha az önkormányzat a támogatásra nem nyújt be pályázatot, a jogtalanul igénybevett előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (2) bekezdése szerinti – kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten fizeti vissza.

Ha a folyósított előleg meghaladja az önkormányzatnak megítélt tárgyévi támogatás összegét, a különbözetet a döntéstől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetnie. Ezt követően a visszafizetés napjáig a különbözetet az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamat terheli.

Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának, megosztásának és elszámolásának, valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – 2011. március 31-éig rendeletben állapítsa meg.

11. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások

a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása

Előirányzat: 3750,0 millió forint/év

Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozásokhoz, ellátásokhoz a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) 39/D. §-ában, a 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz.

b) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása

Előirányzat: 3420,0 millió forint/év

Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazottak után, akik a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában vesznek részt.

c) Arany János Programok támogatása

Előirányzat: 1200,0 millió forint/év

Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott intézményekben a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja keretében – az MKM rendelet 39/H. §-ában, vagy a 39/I. §-ában, továbbá a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben, illetve a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletben meghatározott feltételek szerint – szervezett neveléshez, oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.

d) Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása

Előirányzat: 800,0 millió forint/év

Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott intézményekben a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatásához, ellátásához a következő jogcímeken:

– a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához,

– a szakiskolában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz,

– az iskolai gyakorlati oktatáshoz a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán,

– olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára – a Közokt. tv. 110. §-ának (9) bekezdése értelmében – központi pedagógiai program alapján szervezik meg az oktatást,

– a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához,

– az iskolapszichológusi-hálózat fejlesztésének támogatásához a többcélú kistérségi társulásokban,

– a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátásának támogatásához.

Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az a) és b) pontokban meghatározott támogatások esetében az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról szóló 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet 7–18. §-ai alapján a 2010. évben támogatásban részesülő fenntartók részére a 2010/2011-es nevelési év, tanév feladatainak ellátásához szükséges kiegészítő támogatások folyósításának eljárási rendjét 2011. január 15-éig rendeletben állapítsa meg.

Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy a c) és d) pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével – 2011. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.

12. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása

Előirányzat: 2400,0 millió forint

Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgál. Támogatásra azok a települési önkormányzatok jogosultak, akik vállalják, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosítanak.

Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a támogatás elosztásának részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2011. április 15-éig rendeletben állapítsa meg.

13. Belterületi belvízrendezési célok támogatása

Előirányzat: 2750,0 millió forint

A támogatást 2010-ben Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye azon városi önkormányzatai igényelhették:

a) ahol a tengerszint feletti átlagmagasság a Földmérési és Távérzékelési Intézet Központi Adat és Térképtárának adatai alapján 85 méternél nem több, és

b) amelyek a kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet 2. mellékletében szereplő kistérségek területén találhatók.

Az előirányzat a 2010. évben megkötött támogatási szerződések 2011. évi ütemére nyújt fedezetet.

14. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések

Előirányzat: 5500,0 millió forint

a) Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása

Támogatást igényelhet az intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá a többcélú kistérségi társulás a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézménye fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás 30,0 millió forint.

Előnyben részesül azon pályázó, amely a vis maior támogatásból el nem ismert, kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó fejlesztésre kívánja a támogatást felhasználni.

b) Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás

Támogatást igényelhet a helyi önkormányzat a tulajdonában lévő, továbbá a többcélú kistérségi társulás a tulajdonában, vagy fenntartásában lévő sportlétesítmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás 20,0 millió forint.

Nem nyújtható az a)–b) pont szerinti támogatás azon pályázónak, amely a pályázatában megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb hazai támogatásban részesül.

Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az a) és b) pont szerinti támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2011. február 28-áig rendeletben állapítsa meg.

15. „ART” mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása

Előirányzat: 100,0 millió forint

Támogatásban azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy a támogatással e filmszínházak digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai feltételeit biztosítják.

Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2011. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.

16. A Moszkva tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása

Előirányzat: 3000,0 millió forint

Az előirányzat nyújt fedezetet a Moszkva tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai fejlesztésének, a budai fonódó villamoshálózat kiépítésének, valamint a fogaskerekű felújításának és Moszkva térre való behozatalának támogatására. Ezen kívül fedezetet nyújt Káposztásmegyer vasúti megállóhely és közúti kapcsolatai megvalósításának és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatására.

Felhatalmazást kap a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Önkormányzattal támogatási szerződést kössön a támogatás felhasználásának részletes szabályairól.

17. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása

Előirányzat: 2000,0 millió forint

Az előirányzat 2000,0 millió forint támogatása a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúsága arányában jár a 2007. december 31-ei állapotnak megfelelően, amely adatokat a KSH Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1390/03 „A helyi közutak adatai adatgyűjtés” tartalmaz. A támogatás a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátását, a csapadékvíz elvezetését, valamint a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítését célozza. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál. Amennyiben az útépítési engedély az út szilárd burkolattal való kiépítését jelzőlámpa építésével engedélyezi, akkor annak költségei is figyelembe vehetők. Ha a jelenleg csatornázott területek szilárd burkolattal történő ellátásánál a támogatás nem kerül teljes egészében felhasználásra, a támogatás a csapadékvíz-elvezető csatorna építésével egyidejűleg (egy beruházásban) megvalósuló útburkolásra fordítható.

Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen felmerült kiadások figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, az önkormányzat által igazolt számlák alapján történik. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig történik.

18. Egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása

Előirányzat: 1000,0 millió forint

Az előirányzat nyújt fedezetet az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatására.

Felhatalmazást kap a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Önkormányzattal támogatási szerződést kössön a támogatás felhasználásának részletes szabályairól.

19. Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása

Előirányzat: 1000,0 millió forint

Az előirányzat a Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatását szolgálja.

Felhatalmazást kap a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Önkormányzattal támogatási szerződést kössön a támogatás felhasználásának részletes szabályairól.

20. Helyi önkormányzatok fejlesztési célú kiegészítő támogatása

Előirányzat: 1462,8 millió forint

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatásról rendeletben döntsön.

Kiegészítő szabály:

Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.

6. melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez

Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Önkormányzati fejezeti tartalék

Előirányzat: 5000,0 millió forint

I. Az önkormányzati fejezeti tartalékot növeli

a) a helyi önkormányzatok és társulásaik által feladatmutató alapján igényelt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontokban és az Áht. 64. § (4) bekezdése alapján – a nem helyi önkormányzat vagy társulás részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzat összege,

b) a tárgyévet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok és társulásaik által tárgyévben visszafizetett hozzájárulások és támogatások összege,

c) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok és társulásaik által jogtalanul igénybe vett hozzájárulások és támogatások tárgyévben visszafizetett összege,

d) a helyi önkormányzatok és társulásaik által tárgyévben megfizetett igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamat összege.

II. Az önkormányzati fejezeti tartalékot csökkenti

a) a helyi önkormányzatok és társulásaik által feladatmutató alapján igényelt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az Áht. 64. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időpontokban és az Áht. 64. § (4) bekezdése alapján – a nem helyi önkormányzattól vagy társulástól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzat összege,

b) a hozzájárulások és támogatások tárgyévet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok és társulásaik részéről a tárgyévben keletkező pótigény összege,

c) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat és társulásokat pótlólagosan megillető hozzájárulások és támogatások tárgyévben kifizetett összege,

d) az Áht. 64/A. § (7) bekezdése alapján tárgyévben megfizetett késedelmi kamat összege.

2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása

Előirányzat: 31 137,7 millió forint

A helyi önkormányzat önállósága és működőképessége megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. § (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatást igényelhet az általa ellátott feladatok működtetéséhez kapcsolódó hiányra az alábbi feltételek szerint.

2.1. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, amely(nél):

2.1.1. lakosságszáma 1000 fő alatti és nem tartozik körjegyzőséghez,

2.1.2. helyi adó bevezetéséről nem döntött, és ilyen bevételt nem tervez,

2.1.3. a költségvetési rendeletében nem tervez működési célú hiányt,

2.1.4. a kötelezettségvállalás a tárgyévben vagy a tárgyévet megelőző évben meghaladja az Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalás felső határát,

2.1.5. kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadást a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el.

A 2.1.1. pont szerinti feltétel teljesítése alól a kormány általános hatáskörű szerve felmentést ad, ha

– az önkormányzat földrajzi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatási feladatai ellátására körjegyzőséget alakítson, illetve ahhoz csatlakozzon,

– az önkormányzat az igazgatási és kötelező közszolgáltatási feladatai ellátására más önálló önkormányzati hivatallal rendelkező települési önkormányzattal, önkormányzatokkal kívánt körjegyzőséget létrehozni vagy már működő körjegyzőséghez kívánt csatlakozni, de a közös feladatellátáshoz felkért települési önkormányzat(ok) vagy a már működő körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé.

2.2. Nem lehet támogatást igényelni a gazdaságtalan feladatszervezésből, a működési kiadások elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódó működési hiány finanszírozásához. Így – többek között – nem támogatható:

– a feladatellátáshoz képest kiugró létszám és személyi juttatás,

– külön is a képviselő-testület/közgyűlés, illetve az önkormányzati hivatal személyi és dologi jellegű kiadásainak indokolatlan mértéke, valamint

– az önként vállalt feladatok és/vagy az ezekhez kapcsolódó átadott pénzeszközök és a támogatásértékű kiadások.

2.3. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és ellenőrzésének részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével tárgyév február 28-áig rendeletet alkot.

2.4. Az önkormányzat a támogatás iránti igénylését a Kincstár illetékes területi szervéhez nyújtja be.

2.5. Az igénylést az év során az alábbi határidőkig lehet benyújtani:

– április 30.,

– szeptember 10.,

– november 5.

Igénylést egy önkormányzat évente legfeljebb 2 alkalommal nyújthat be, kivéve, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely az önkormányzat működőképességét veszélyezteti.

2.6. A Kincstár a saját nyilvántartásából elérhető és az önkormányzatoktól – indokolt esetben helyszínen – beszerzett dokumentumokkal kiegészített igénylést felterjeszti az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

2.7. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együtt dönt a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium által működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján.

2.8. A döntésre a beérkező igénylések elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb december 10-éig kerül sor.

A 2.5. pont szerinti működőképességet veszélyeztető esetben a döntés soron kívül történik.

2.9. A támogatások önkormányzatonkénti összege az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapjain kerül közzétételre.

2.10. Az önkormányzat részére a támogatások átutalása a döntést követően soron kívül történik.

2.11. A lakosságszámra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait a 2010. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni.

3. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondnok díja

Előirányzat: 100,0 millió forint

3.1. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A támogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a támogatott önkormányzat közötti megállapodásban kell rögzíteni.

3.2. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3000 ezer forint.

Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait nem kell alkalmazni.

7. melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 10. és 11. §-ában meghatározott, helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatási előirányzata összesen:

11 885,4 millió forint.

Ebből:

1. a) Az I–II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartói ösztönző részhozzájárulása

ELŐIRÁNYZAT: 4561,2 millió forint

Millió forint
Helyi önkormányzatok Fenntartói ösztönző
részhozzájárulás
Balatonfüred Város Önkormányzata
(Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonprofit Kft.)
10,6
Békés Megyei Önkormányzat
(Békés Megyei Jókai Színház)
236,0
Budaörs Város Önkormányzata
(Budaörsi Játékszín)
39,8
Belváros – Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata
(Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.)
1,6
Budapest Főváros Önkormányzata
(Budapest Bábszínház, Budapesti Operettszínház, Central Színház Színházművészeti Nonprofit Kft., József Attila Színház Nonprofit Kft., Katona József Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Madách Színház Nonprofit Kft., Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft., Örkény Színház, Radnóti Színház, Thália Színház Nonprofit Kft., Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft., Új Színház Nonprofit Kft., Vígszínház)
1104,2
Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Kft.) 10,4
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat
(Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft.)
71,1
Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata
(Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei)
38,6
Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata
(Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.)
0,5
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház)
246,3
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Győri Nemzeti Színház, Vaskakas Bábszínház)
431,4
Heves Megyei Önkormányzat
(Gárdonyi Géza Színház, Harlekin Bábszínház)
101,2
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft.)
196,4
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Katona József Színház, Ciróka Bábszínház)
126,2
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Csodamalom Bábszínház)
246,7
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Pécsi Nemzeti Színház, Bóbita Bábszínház, Pécsi Harmadik Színház Nonprofít Kft.)
276,0
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Pro Kultúra Sopron Nonprofít Kft.)
125,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
(Móricz Zsigmond Színház)
137,7
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Szegedi Nemzeti Színház, Kövér Béla Bábszínház)
371,3
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Vörösmarty Színház)
144,0
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Szigligeti Színház)
182,6
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Weöres Sándor Színház Nonprofít Kft.)
127,7
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház)
69,0
Vas Megyei Önkormányzat
(Mesebolt Bábszínház)
11,7
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény)
14,7
Veszprém Megyei Önkormányzat
(Veszprémi Petőfi Színház)
124,5
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
(Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház)
115,2
Összesen: 4561,2

b) Az I–II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak művészeti ösztönző részhozzájárulása(1)

ELŐIRÁNYZAT: 5574,7 millió forint

Millió forint
Helyi önkormányzatok és intézmények Művészeti ösztönző
részhozzájárulás
Balatonfüred Város Önkormányzata – Pannon Várszínház Színművészet-fejlesztési Nonprofit Kft. 51,0
Békés Megyei Önkormányzat – Békés Megyei Jókai Színház 122,0
Budaörs Város Önkormányzata – Budaörsi Játékszín 36,0
Belváros – Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata – Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. 13,1
Budapest Főváros Önkormányzata – Budapest Bábszínház 108,5
Budapest Főváros Önkormányzata – Budapesti Operettszínház 625,6
Budapest Főváros Önkormányzata – Central Színház Színházművészeti Nonprofit Kft. 116,8
Budapest Főváros Önkormányzata – József Attila Színház Nonprofit Kft. 132,5
Budapest Főváros Önkormányzata – Katona József Színház 138,1
Budapest Főváros Önkormányzata – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház 110,1
Budapest Főváros Önkormányzata – Madách Színház Nonprofit Kft. 379,1
Budapest Főváros Önkormányzata – Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. 40,2
Budapest Főváros Önkormányzata – Örkény Színház 101,3
Budapest Főváros Önkormányzata – Radnóti Színház 67,6
Budapest Főváros Önkormányzata – Thália Színház Nonprofit Kft. 126,1
Budapest Főváros Önkormányzata – Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. 32,3
Budapest Főváros Önkormányzata – Új Színház Nonprofit Kft. 96,9
Budapest Főváros Önkormányzata – Vígszínház 477,5
Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat – Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Kft. 120,0
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat – Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft. 58,0
Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata – Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei 17,0
Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata – Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. 20,9
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – Csokonai Színház 192,1
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vojtina Bábszínház 37,8
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata – Győri Nemzeti Színház 174,8
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vaskakas Bábszínház 33,2
Heves Megyei Önkormányzat – Gárdonyi Géza Színház 123,2
Heves Megyei Önkormányzat – Harlekin Bábszínház 27,6
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft. 132,3
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata – Katona József Színház 158,6
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata – Ciróka Bábszínház 40,3
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Miskolci Nemzeti Színház 238,3
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Miskolci Csodamalom Bábszínház 39,8
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pécsi Nemzeti Színház 113,4
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Bóbita Bábszínház 36,6
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. 29,9
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. 121,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat – Móricz Zsigmond Színház 170,9
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – Szegedi Nemzeti Színház 235,5
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – Kövér Béla Bábszínház 15,5
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vörösmarty Színház 98,7
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata – Szigligeti Színház 152,6
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata – Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft. 59,2
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata – Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház 35,7
Vas Megyei Önkormányzat – Mesebolt Bábszínház 40,5
Veszprém Megyei Önkormányzat – Veszprémi Petőfi Színház 142,3
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata – Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény 32,0
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – Hevesi Sándor Színház 79,6
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – Griff Bábszínház 22,3
Összesen: 5574,7

c) A III. kategóriába besorolt balett és táncegyüttesek költségvetési támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 53,0 millió forint

Millió forint
Helyi önkormányzatok Központi
költségvetési
támogatás
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győri Balett) 51,0
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Alba Regia Táncegyesület) 2,0
Összesen: 53,0

d) A IV. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak költségvetési támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 190,6 millió forint

Millió forint
Helyi önkormányzatok Központi
költségvetési
támogatás
Békés Megyei Önkormányzat (Békés Megyei Napsugár Bábszínház) 32,3
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza) 99,4
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (Babszem Jankó Gyermekszínház Közhasznú Kulturális Egyesület) 1,2
Tolna Megyei Önkormányzat
(Tolna Megyei Önkormányzat és a Magyarországi Németek
Országos Önkormányzata Német Színháza)
57,7
Összesen: 190,6

e) Az V. kategóriába besorolt szabadtéri színházak, nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 330,0 millió forint

E támogatást a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott – az Emtv. alapján az V. kategóriába besorolt – szabadtéri színházak, illetve nemzeti és etnikai kisebbségi színházak igényelhetik.

Az elosztásról – szakmai kuratórium javaslata alapján – a miniszter dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

2. a) Az I. kategóriába besorolt zenekarok központi költségvetési támogatása(2)

ELŐIRÁNYZAT: 1070,1 millió forint

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

b) Az I. kategóriába besorolt énekkarok központi költségvetési támogatása(3)

ELŐIRÁNYZAT: 105,8 millió forint

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.

(1) A művészeti ösztönző részhozzájárulás színházakra lebontott összege az Emtv. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint került megállapításra.

Szorzók:

opera előadások: 3,0

klasszikus operett előadások: 1,2

balett-, és táncelőadások: 2,0

gyermek- és ifjúsági előadások: 1,4

stúdió előadások: 2,0

bábszínházi előadások: 0,8

(2) Az Emtv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározásnak arányai:

zenekar létszáma alapján: 35%,

fenntartói támogatás aránya alapján: 50%,

hangversenyek és színházi előadások száma alapján: 6%,

hangfelvételek száma alapján: 1%,

fizető nézők száma alapján: 1%,

ifjúsági hangversenyek száma alapján: 4%,

bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján: 3%.

(3) Az Emtv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározásnak arányai:

– énekkar létszáma alapján: 35%,

fenntartói támogatás aránya alapján: 50%,

hangversenyek és színházi előadások száma alapján: 6%,

hangfelvételek száma alapján: 1%,

fizető nézők száma alapján: 1%,

ifjúsági hangversenyek száma alapján: 4%,

bemutatott kortárs magyar művek száma alapján: 3%.

8. melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai

I. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS EGYES KÖZOKTATÁSI FELADATOKHOZ

1. Pedagógiai szakszolgálat

ELŐIRÁNYZAT: 4868,0 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 200 000 forint/fő/év

A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó helyi önkormányzat igényelheti a pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben – az e törvény 3. mellékletének 16. ba) pontja alá tartozó óvodai nevelés, iskolai oktatás keretében végzett konduktív feladatokat, továbbá előbbi intézményekben a 16. bb) pont alá tartozó korai fejlesztési, gondozási feladatokat és a 16. bc) pont alá tartozó fejlesztő felkészítési feladatokat ellátók kivételével – közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak 2010/2011. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve 2011/2012. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján, ha a pedagógiai szakszolgálatot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 33. § (4)–(5) bekezdésében és 34. §-ában, valamint a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben [a továbbiakban: 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet] foglaltak szerint szervezik meg.

2. Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 1416,1 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 10 500 forint/fő/év

A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez, továbbá szakmai szolgáltatások igénybevételéhez. Az igényjogosultság alapja a Közokt. tv. 20–21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú, a helyi önkormányzat által fenntartott intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a Közokt. tv. 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2010/2011. tanévi nyitó (október 1-jei), és a 2011/2012. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a fenntartó által engedélyezett pedagógus, pedagógiai szakértő, illetve pedagógiai előadó álláshelyek számát.

A támogatás a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.

3. Támogatás egyes pedagóguspótlékok kiegészítéséhez

a) Osztályfőnöki pótlék kiegészítése

ELŐIRÁNYZAT: 1334,7 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 26 000 forint/fő/év

A támogatást a helyi önkormányzatok azok után az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményekben osztályfőnöki feladatot ellátó közalkalmazottak után igényelhetik, akik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet] 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti osztályfőnöki pótlékra jogosultak, és osztályfőnöki pótlékban részesülnek.

A támogatás az osztályfőnöki pótlékban részesülők 2010/2011. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve a 2011/2012. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült létszáma alapján igényelhető.

A támogatás a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti 2009. február 1-jétől hatályos pótlék alsó mértékéig történő kifizetésre használható fel.

b) Gyógypedagógiai pótlék kiegészítése

ELŐIRÁNYZAT: 663,9 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 65 000 forint/fő/év

A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben azok után a közalkalmazottak után, akik a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégium nevelését vagy fejlesztő felkészítését, fejlesztő iskolai oktatását – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzik és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján gyógypedagógiai pótlékra jogosultak, és gyógypedagógiai pótlékban részesülnek.

A támogatás a gyógypedagógiai pótlékban részesülők 2010/2011. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve a 2011/2012. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült létszáma alapján igényelhető.

A támogatás a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés c) pontja szerinti 2009. január 1-jétől hatályos pótlék alsó mértékéig történő kifizetésre használható fel.

Az 1–3. pont alatti támogatások megállapítása az e törvény 3. melléklete Kiegészítő szabályok 10. f) pontja szerint, elszámolása emellett a költségvetési évben e jogcímeken vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A támogatás teljes összegével 2011. december 31-ei zárónappal kell elszámolni, és az év végi maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint.

II. EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK TÁMOGATÁSA

1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése

ELŐIRÁNYZAT: 88 541,5 millió forint

A támogatás

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélyre, a Szoctv. 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékára, a Szoctv. 55/A. § alapján adósságcsökkentési támogatásra, a Szoctv. 38. § (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra kifizetett összegek, valamint az Szoctv. 55/A. § (3) bekezdése szerinti előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei 90%-ának,

b) a Szoctv. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-ának,

c) a 2010. december 31-én hatályos Szoctv. 36. §-a alapján a közcélú munka 2010. december hónapra járó, 2011. január hónapban kifizetendő munkabér és közterheinek 95%-ának,

d) a 2010. december 31-én hatályos Szoctv. 37. § (1) bekezdése, valamint a 37/C. § (4) bekezdése alapján 2010. december hónapra járó, 2011. január hónapban kifizetendő rendelkezésre állási támogatásra, továbbá a Szoctv. 35. § (1) bekezdése alapján folyósított bérpótló juttatásra kifizetett összegek 80%-ának,

e) a Szoctv. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői vélemény díjának, valamint a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg,

f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának

központi költségvetésből való utólagos igénylésére szolgál.

A hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka és bérpótló juttatás, a bentlakásos szociális intézményben lakó személyek időskorúak járadéka, valamint a kamattámogatásban részesülők esetében az előirányzat igénybevétele a kifizetett ellátások 100%-a alapján történik.

Az előirányzatból szakértői vizsgálatonként a Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj vehető igénybe.

Az előirányzatból támogatás igényelhető az önkormányzatokat az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.

Az előirányzatból a 93/2005. (V. 21.) Korm. rendelet alapján, az 1050/2005. (V. 21.) Korm. határozatban megjelölt települések a rendkívüli időjárás miatti lakossági károk enyhítésére felvett – és a magánszemélyek számára kamatmentes visszatérítendő támogatásként nyújtott – hitel kamatterhének 100%-át visszaigényelhetik.

2. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 363,3 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 9400 forint/fő

A támogatást azok a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások igényelhetik a szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez, amelyek szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményt, vagy szolgáltatást tartanak fenn. Az igényjogosultság alapja a Szoctv. 92/D. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes gondoskodást végző és a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek 2010. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma. A támogatás a továbbképzésen való részvétel költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen részt vevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra, a továbbképzési kötelezettségnek eleget tett személy Szoctv. 92/D. § (2) bekezdése szerinti anyagi elismerésére, a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható.

A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.

Az év végi – kötelezettségvállalással nem terhelt – maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványa 2012. július 31-éig használható fel jogszerűen. A támogatás folyósítása negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjában az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. számú mellékletében meghatározott időpontig történik.

III. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA

ELŐIRÁNYZAT: 31 048,8 millió forint

1. A támogatás igénylésének általános feltételei

1.1. E fejezet szerinti támogatásokat azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetik, amelyek:

1.1.1. legalább három közszolgáltatási feladatot ellátnak, melyek közül:

a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati,

b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat,

c) további egy feladat, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt, amely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Tkt. tv.) 2. § (1) bekezdés a)–q) pontjai szerinti feladatok közül választható,

1.1.2. esetében az 1.1.1. pont szerinti feladatok ellátásában:

a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy

b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét,

1.1.3. az 1.1.2. pont szerinti feltételeket ugyanazon települési körre teljesítik az 1.1.1. pont szerinti három közszolgáltatási feladat tekintetében,

1.1.4. a közszolgáltatási feladatokat e fejezetben foglaltaknak megfelelően látják el,

1.1.5. ellátják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait.

1.2. A többcélú kistérségi társulások abban az esetben vehetik igénybe a támogatásokat, ha az 1.1.1–1.1.5. pontok szerinti feltételeket 2011. január 31-éig teljesítik. Amennyiben egy feladat ellátása 2011. január 31-ét követően kezdődik meg, vagy egy település 2011. január 31-ét követően vesz részt a feladatok ellátásában, úgy a többcélú kistérségi társulás a feladatellátás kezdetét követő hónap első napjától kezdődően időarányos támogatásra jogosult. A többcélú kistérségi társulás 4 havi közoktatási célú támogatást igényelhet, amennyiben legkésőbb 2011. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére kerül sor, illetve új közoktatási célú intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdi meg működését.

1.3. Amennyiben a – legkésőbb 2011. szeptember 1-jéig megalakult – többcélú kistérségi társulás 2011. január 31-éig nem teljesíti az 1.1.1–1.1.5. pontok szerinti feltételeket, de legkésőbb 2011. szeptember 1-jétől megfelel azoknak, úgy a 2.1. pont alapján időarányos, de legfeljebb 10 havi támogatást, a 2.2.–2.8. pontok alapján legfeljebb 4 havi időarányos támogatást igényelhet.

2. A támogatások fajlagos összegei és az igénybevétel részletes feltételei

2.1. Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 160 forint/fő

+ 900 000 forint/kistérséghez tartozó legfeljebb 500 fő lakosságszámú település,

+ 600 000 forint/kistérséghez tartozó 501–1 000 fő lakosságszámú település,

+ 93 000 forint/kistérséghez tartozó 1 000 fő feletti lakosságszámú település,

amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.2.1., 2.3.–2.6. pontok szerinti feladatokat saját fenntartású költségvetési szervben látja el és e feladatok után jogosult e fejezet szerinti támogatásra, úgy

+ 2 500 000 forint/saját fenntartású költségvetési szervben ellátott feladat, amely esetében a 2.2.1., 2.3.–2.6. pontok szerinti feladatok egy-egy feladatnak számítanak, függetlenül attól, hogy e feladatokat egy vagy több költségvetési szervben látják el, de legalább 18 300 000 forint, és legfeljebb 32 300 000 forint társulásonként.

A 2.2.1., 2.3.–2.6. pontok szerinti feladatok esetében a saját fenntartású költségvetési szerveiben ellátott feladatok számát 2011. január 31-ei állapotnak megfelelően kell meghatározni.

A támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz a kistérséget alkotó települések száma és lakosságszáma szerint illeti meg.

A támogatás kizárólag az e fejezetben foglalt feladatok ellátásához – e fejezet felhasználási szabályainak megfelelően –, a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaira, a Tkt. tv. 2. § (1) bekezdése szerint vállalt feladatok, illetve egyes sportfeladatok ellátásához használható fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az esetben fordíthatja, ha azokat az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően látja el.

2.2. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása

2.2.1. Közoktatási intézményi feladat

A többcélú kistérségi társulás biztosítja, hogy saját fenntartásában működő, és a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézmények megfeleljenek a Kiegészítő szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti feltételeknek.

Ennek teljesítése úgy történhet, hogy az intézmények fenntartásáról

– a többcélú kistérségi társulás,

– a települési önkormányzatok által alkotott – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-ai szerinti – intézményi társulások, vagy

– a települési önkormányzatok önállóan

gondoskodnak.

Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után támogatás nem igényelhető.

a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény

FAJLAGOS ÖSSZEG: 100 000 forint/fő/év

– 2011. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra,

– 2012. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra.

Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1–4. évfolyamos tanulói után

FAJLAGOS ÖSSZEG: 70 000 forint/fő/év

– 2011. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra,

– 2012. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra.

Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5–8. évfolyamos tanulói után

FAJLAGOS ÖSSZEG: 90 000 forint/fő/év

– 2011. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra,

– 2012. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra.

A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott – a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő – óvodákba, iskolák 1–8. évfolyamára járó gyermekek, tanulók létszáma után igényelhető a következők szerint:

aa) alaptámogatás vehető igénybe a fenti intézményekbe bejáró azon gyermekek, tanulók után, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai, illetve általános iskolai ellátást. A 20 000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok területén működő, intézményi társulás által fenntartott intézményekbe bejáró gyermekek, tanulók után az alaptámogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a bejáró gyermekek, tanulók lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) az intézményi társulásban részt vevő településen van,

ab) az intézmény székhelyén/telephelyén állandó lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező gyermekek, tanulók után az alaptámogatás 50%-ának megfelelő támogatás vehető igénybe. E támogatás legfeljebb az aa) pont szerint bejáró gyermekek, tanulók számával azonos számú gyermekek, tanulók után igényelhető, mely szabályt az 1–4., illetve 5–8. évfolyamon külön-külön kell alkalmazni. E támogatás szempontjából a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek.

b) Autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 80 000 forint/fő/év

– 2011. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra,

– 2012. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra.