Időállapot: közlönyállapot (2010.XII.30.)

2010. évi CLXXI. törvény

egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;”

(2) Az Szt. 4. § (1) bekezdés mb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában fenntartó:)

mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy, amennyiben az egyház a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,”

(3) Az Szt. 4. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek

1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.

(1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

(1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.”

2. § Az Szt. 10. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni)

c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.”

3. § Az Szt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.”

4. § Az Szt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt - az (5) bekezdésben foglalt szolgáltatások kivételével - érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai,

b) a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe,

c) a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat,

d) a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat,

e) a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója természetes személyazonosító adatai, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,

f) a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja,

g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és

h) az egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai lefolytatásának időpontja.

(3) Ha a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában a szolgáltatásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell.

(4) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal:

a) az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele,

b) az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka,

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok,

d) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.

(5) Nem kell vezetni

a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,

b) családsegítés esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokat,

c) étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.

(6) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.

(7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.

(8) A (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető.

(9) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.”

5. § (1) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint)

ab) bérpótló juttatást,”

[állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]

(2) Az Szt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jogosultságot megállapító szerv

a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,

b) a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente

legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.”

6. § Az Szt. 33-37/H. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által ezen időtartam alatt folytatott keresőtevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.

(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság

a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,

b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,

c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől

számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak egy személy jogosult.

(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

34. § (1) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,

d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

f) katonai szolgálatot teljesít,

g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza,

c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát,

d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy

e) akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a bérpótló juttatásra, vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.

(3) Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásának folyósítását - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.

35. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - bérpótló juttatásra jogosult.

(2) A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.

(3) A bérpótló juttatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(4) A bérpótló juttatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(5) Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a bérpótló juttatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni.

36. § (1) Ha a jogosult

a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt,

b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

a bérpótló juttatás folyósítása szünetel.

(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek

a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;

b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;

c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;

d) aki a 35. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy

e) aki a bérpótló juttatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

ea) közfoglalkoztatásban vett részt, vagy

eb) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy

ec) munkaerő-piaci programban vett részt, vagy

ed) az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

37. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) az 55. életévét betöltötte, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy

d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3) Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti, valamint - ha a települési önkormányzat erről a 35. § (2) bekezdése alapján rendelkezett - a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.

(4) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

(5) Ha a rendszeres szociális segély összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

37/A. § (1) A 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). Az együttműködés keretében a jogosult

a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

37/B. § (1) Ha a jogosult

a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, vagy

b) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.

(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

37/C. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a főjegyzővel.

(2) A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a bérpótló juttatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a főjegyző szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését az ellátást megállapító jegyzővel közli, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát.

(5) A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan személyek vonatkozásában a főjegyző feladata.

(6) A bérpótló juttatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.

(7) A rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel áll fenn, amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja.

(8) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a főjegyző állapította meg, a (6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) a bérpótló juttatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az általa megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn,

b) a rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn.

(9) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított bérpótló juttatás vagy rendszeres szociális segély, valamint a közfoglalkoztatás szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.”

7. § (1) Az Szt. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.”

(2) Az Szt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.”

(3) Az Szt. 38. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2b) Ha a háztartás

a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.”

(4) Az Szt. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

(5) Az Szt. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.”

(6) Az Szt. 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat a normatív, illetve az (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként vagy önálló ellátásként nyújtja. Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében

a) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő;

b) a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó, 100 forintra kerekített összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál;

c) az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen;

d) a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat

da) az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg a (10) bekezdésben szereplő - a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy

db) tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább a (10) bekezdésben szereplő költségeket figyelembe kell venni.”

8. § Az Szt. 44. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg

a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében,

b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és

c) 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében

foglalt esetben.”

9. § Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter - a jogszabályokban meghatározott szakmai, módszertani feladatok ellátására - módszertani intézményeket jelöl ki, és e feladatok ellátására a módszertani intézménynek miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egyedi támogatást nyújt.”

10. § Az Szt. 58/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Egyházi Fenntartók Tanácsa a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szerveként működik.”

11. § Az Szt. 59/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően megvizsgálja, valamint - amennyiben a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn - az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni a 65. § (4) bekezdés a) pontja szerinti személy esetén.”

12. § Az Szt. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.”

13. § Az Szt. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

a) a helyi önkormányzat,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint

rendeletet alkot.”

14. § Az Szt. 92/I. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„92/I. § A szociális alap- és szakvizsga szabályait és a szakvizsgára kötelezettek körét miniszteri rendelet határozza meg.”

15. § Az Szt. IV. Fejezete a következő VIII. címmel és 92/L-92/M. §-sal egészül ki:

„VIII. cím

Szociális igazgatási bírság

92/L. § (1) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki

a) szociális szolgáltatást működési engedély nélkül nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben,

b) a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fenntartó, illetve a szociális szolgáltató, intézmény az ellátottak e törvényben biztosított valamely jogát megsérti, így különösen, ha az ellátottak, törvényes képviselőik, illetve az ellátotti érdek-képviseleti szervek felé fennálló tájékoztatási, bejelentési kötelezettséget megszegik, az ellátottat vagy az ellátotti érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, más hatósághoz vagy az ellátottjogi képviselőhöz forduljon, vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,

c) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a jogszabályban előírt határidőben nem kéri a működési engedély módosítását vagy visszavonását,

d) ha jogszabály kivételt nem tesz, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti,

e) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a feltételeket a fenntartó nem biztosítja - a fenntartóval szemben, ha a szociális szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján nyújtania kell,

f) az állami fenntartású szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a 94/C. § vagy a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. § szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

g) az egyházi és nem állami fenntartóval, valamint a 94/C. §, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során az egyházi, nem állami fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha a megállapodás, annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

h) a fenntartóval szemben, ha - térítésmentes szociális szolgáltatások kivételével - intézményi térítési díjat nem állapít meg,

i) a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a személyi térítési díjat, illetve a költőpénzt a fenntartó állapította meg - a fenntartóval szemben, ha a személyi térítési díj, illetve a költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik,

j) a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével, egyházi vagy nem állami fenntartású intézmény esetén a 94/C. §, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat megszegik,

k) a fenntartóval és a nevében vagyoni előnyt kérő személlyel szemben, valamint azzal a személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha a 119/A. § szerinti tilalmat megsértik.

(2) A szociális foglalkoztatást engedélyező szerv bírságot szabhat ki

a) a foglalkoztatóval szemben, ha jogszabályban előírt határidőben nem kéri a foglalkoztatási engedély módosítását,

b) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének ismételten nem, vagy nem a meghatározott módon tesz eleget,

c) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra nem külön jogszabály szerinti szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat során kiállított szakvéleménynek megfelelően vagy e szakvélemény hiányában kerül sor,

d) a fenntartóval, a szociális intézmény vezetőjével, a foglalkoztatóval szemben, ha a szociális intézményi ellátottakat - szociális foglalkoztatás keretében - a foglalkoztatási engedélyben nem szereplő tevékenységi körben foglalkoztatja,

e) a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatás során megsérti a 99/D. § (2)-(5) bekezdésében, illetve a 99/E. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az országos jelentési rendszert működtető szerv bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat.

(4) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértés elkövetésétől, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos adatról - az adatszolgáltatással megegyező módon - a fenntartó vagy a szociális szolgáltató, intézmény értesítette az országos jelentési rendszert működtető szervet. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A szociális szolgáltató, intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket arra a személyre is alkalmazni kell, aki a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették.

(6) Az (1)-(2) bekezdés alapján bírság több jogsértés esetén halmozottan, illetve - a jogsértés jellegétől és a felelősség mértékétől függően - több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható. A (3) bekezdés alapján bírságot a mulasztással érintett szociális szolgáltatók, intézmények, telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén a mulasztással érintett ellátást nyújtó székhely és a mulasztással érintett telephelyek száma szerint halmozottan is kiszabható, további halmazatban történő megállapításnak nincs helye.

(7) Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható.

(8) A bírság más jogkövetkezményekkel egyidejűleg is alkalmazható.

92/M. § (1) A bírság legmagasabb összege

a) a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 500 000 forint,

b) a 92/L. § (3) bekezdése szerinti esetben 50 000 forint,

c) az a)-b) pontban nem említett esetben 200 000 forint.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.

(3) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani, amelyről az állami adóhatóság gondoskodik.

(4) A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szervek ellenőrzési feladatainak támogatására kell felhasználni.”

16. § Az Szt. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.”

17. § Az Szt. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

c) a bírói ítélet,

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: beutaló határozat),

e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése

alapozza meg.”

18. § Az Szt. 94/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik.”

19. § Az Szt. 94/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„94/B. § (1) Az állami fenntartású intézmény vezetője - a 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.

(2) Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről.”

20. § Az Szt. 94/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94/C. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt

a) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője),

b) egyházi és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerint megállapodást kötni

a) népkonyhán történő étkeztetés,

b) családsegítés,

c) falu- és tanyagondnoki szolgáltatás,

d) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

e) utcai szociális munka,

f) hajléktalanok nappali melegedője,

g) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,

h) ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg, hajléktalanok átmeneti szállása

esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

f) az ellátás megszüntetésének módjait.”

21. § Az Szt. 94/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94/D. § Ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt.”

22. § Az Szt. 94/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza)

b) a 115/A. § (1) bekezdése szerinti, térítésmentesen biztosított szolgáltatások kivételével az intézményi térítési díj havi összegét,”

23. § Az Szt. 94/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94/G. § (1) Az Eütv. 188. § d) pontjában meghatározott betegeket ellátó valamennyi bentlakásos intézményben az Eütv. szerinti veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása esetén a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett az Eütv. 192. §-át kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) Az Eütv. 192. §-a alkalmazása során az Eütv. szerinti kezelőorvos feladatait az intézmény orvosa látja el, valamint a korlátozó módszerek, eljárások (a továbbiakban együtt: korlátozó intézkedés) alkalmazását a külön jogszabályban meghatározott írásos formában kell dokumentálni. Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló jogosult az intézkedés elrendelésére, ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell.

(3) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt.

(4) A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe.”

24. § Az Szt. 94/L. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:)

f) az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs,

g) a falu- és a tanyagondnok.”

25. § Az Szt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szenvedélybeteg, továbbá a hajléktalan személy esetén.”

26. § (1) Az Szt. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.”

(2) Az Szt. 115. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.”

27. § Az Szt. 115/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat nem kell megállapítani.”

28. § Az Szt. 116. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál)

c) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet”

(kell figyelembe venni.)

29. § Az Szt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 15%-át a nappali ellátást,

b) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,

c) 60%-át az átmeneti elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(2) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,

b) 80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.

(3) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

(4) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

(5) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

(6) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

(7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.”

30. § Az Szt. 119/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119/A. § (1) Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 685. § b) pontja], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem kérhető.

(2) A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve az (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.”

31. § Az Szt. 119/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119/C. § (1) Az intézmény (szolgáltató) vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás) nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő

a) havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,

b) havi jövedelmét és jelentős pénzvagyonát rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén,

c) havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén.

(2) Az intézmény (szolgáltató) vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott

a) havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,

b) havi jövedelmét és pénzvagyonát tartós bentlakásos intézmény esetén,

c) havi jövedelmét és ingatlanvagyonát a 117. § (5) bekezdése szerinti esetben.”

32. § (1) Az Szt. 132. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

s) a bírság megállapításának és megfizetésének részletes eljárási szabályait;”

(2) Az Szt. 132. § (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:

„Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza”

o) az Egyházi Fenntartók Tanácsának összetételére, megalakítására és működésére vonatkozó részletes szabályokat.”

(3) Az Szt. 132. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza

a) a bérpótló juttatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,

b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak a 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túli, az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára vonatkozó feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait,

c) a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit, és

d) az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait.”

33. § (1) Az Szt. a következő 140/A. §-sal egészül ki:

„140/A. § (1) E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 33-37/C. §-ában foglaltakat a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság a 2011. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján fennáll és a jogosult a 2010. december 31-én hatályos rendelkezések szerint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek felel meg, részére a kérelem benyújtásának időpontjától a 2010. december 31-éig terjedő időszakra rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot kell megállapítani.

(2) Azon személy esetében, akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága 2010. december 31-én fennáll, 2011. január 1-jétől a bérpótló juttatásra vonatkozó rendelkezéseket az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálata nélkül alkalmazni kell. A bérpótló juttatásra való jogosultságról a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat alkalmával vagy - ha az korábban esedékes - a 25. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti felülvizsgálat alkalmával kell határozatot hozni.

(3) Arra a bérpótló juttatásra jogosult személyre tekintettel, akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága 2010. december 31-én fennáll

a) az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálatát a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság időtartamának figyelembevételével, és a 2010. december 31-én hatályos 25. § (4) bekezdése szerinti időpontban, de legkésőbb 2011. április 30-áig,

b) a bérpótló juttatásra való jogosultság 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatát a bérpótló juttatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével

kell elvégezni.

(4) 2011. január 1-jét követően közcélú foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést meghosszabbítani nem lehet.

(5) A 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése alapján megkötött hatósági szerződések 2011. január 1-jén megszűnnek, azzal, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása esetén a 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy részére 2011. január 1-jétől rendszeres szociális segélyt kell folyósítani.”

(2) Az Szt. a következő 140/B. §-sal egészül ki:

„140/B. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 117. §-ának és 119/C. §-ának rendelkezéseit

a) azokra kell alkalmazni, akik 2011. január 1-jét követően kötnek a 94/C. § szerinti megállapodást,

b) azok esetében, akik 2010. december 31-én alapszolgáltatásban vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni,

c) azokra kell alkalmazni, akik 2010. december 31-én tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülnek és a fennálló megállapodásukat 2011. január 1-jét követően a 117. § és 119/C. § alkalmazására vonatkozóan közös megegyezéssel módosítják.”

(3) Az Szt. a következő 140/C. §-sal egészül ki:

„140/C. § Az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, 2011. január 1-jén hatályos rendeletét 2011. április 1-jéig felülvizsgálja abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat.”

(4) Az Szt. a következő 140/D. §-sal egészül ki:

„140/D. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 92/M. § (1) bekezdés a) pontját a bírság összegének meghatározása során abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogsértést 2011. január 14-ét követően követték el, vagy a jogsértő állapot 2011. január 14-ét követően fennáll, egyéb esetben a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés miatt kiszabható bírság legmagasabb összege 200 000 forint. A 92/L. § (1) bekezdés h) pontja alapján állami fenntartóval szemben bírság akkor szabható ki, ha a jogsértő állapot 2011. január 14-ét követően fennáll.”

(5) Az Szt. a következő 140/E. §-sal egészül ki:

„140/E. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 38. § (1a)-(3) bekezdését, valamint (6) és (9) bekezdését a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

34. § Az Szt.

1. 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „a rendelkezésre állási támogatás,” szövegrész helyébe az „a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás,” szöveg,

2. 8. § (1) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg,

3. 10. § (7) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,

4. 18. § k) pontjában, 25. § (6), (10) és (11) bekezdésében, 25. § (12) bekezdés b) pontjában a „rendelkezésre állási támogatásra” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatásra” szöveg,

5. 26/A. § (3) bekezdésében a „benyújtásának időpontjától számított három munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított öt napon” szöveg,

6. 33. § (1) bekezdésének a felsorolást lezáró szövegében az „a közfoglalkoztatást és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített munkaviszony keretében végzett munkát” szövegrész helyébe az „a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát” szöveg,

7. 48. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,

8. 50/A. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg,

9. 50/A. § (10) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg,

10. 58/B. § (1) bekezdésében, 65/E. § (2) bekezdésében, 92. § (10) bekezdésében, 92/E. § (3) bekezdésében, 94/A. § (1) bekezdés d) pontjában, 124. § (4) bekezdésében a „családpolitikáért” szövegrész helyébe a „nyugdíjpolitikáért” szöveg,

11. 60. § (2) bekezdésében a „falugondnoki szolgálat” szövegrész helyébe a „falugondnoki szolgáltatás” szöveg,

12. 65/F. § (1) bekezdés b) pontjában a „tizennyolcadik” szövegrész helyébe az „az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik” szöveg,

13. 67. § (1) bekezdésében a „94/B., illetve 94/D. §” szövegrész helyébe a „94/C. §” szöveg,

14. 90. § (4) bekezdésében a „más helyi önkormányzattal” szövegrész helyébe a „más helyi önkormányzattal vagy társulással” szöveg,

15. 92/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „meghatározza” szövegrész helyébe a „konkrét összegben meghatározza” szöveg,

16. 93. § (1) bekezdésében a „kérelmére, indítványára” szövegrész helyébe a „szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára” szöveg,

17. 94/K. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok kezeléséről” szövegrész helyébe az „az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről” szöveg,

18. 99. § (1) és (2) bekezdésében a „bentlakásos” szövegrész helyébe a „tartós bentlakásos” szöveg,

19. 102. § (4) bekezdésében az „a 94/D. § szerinti” szövegrész helyébe az „egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a 94/C. § szerint megkötött” szöveg,

20. 112. § (5) bekezdésében a „kötelező előtakarékossági rendszert kell működtetni” szövegrész helyébe az „előtakarékossági rendszer működtethető” szöveg,

21. 112. § (6) bekezdésében a „94/B. § (2) bekezdése, illetve a 94/D. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „94/C. § (3) bekezdése” szöveg,

22. 117/B. §-ában a „117. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „117. §-ban” szöveg,

23. 124. § (1) bekezdésében a „rendelkezésre állási támogatás” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatás” szöveg, az „a 37/B. § (1) bekezdése szerinti személynek folyósított rendszeres szociális segély összegének” szövegrész helyébe az „a rendszeres szociális segély folyósított összegének” szöveg

lép.

35. § (1) Hatályát veszti az Szt.

a) 4. § (1) bekezdés n) pontja,

b) 20/A. §-a,

c) 22. §-ában a „ , valamint a 20/A. §-ban” szövegrész,

d) 56. § (1) bekezdésében a „nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás)” szövegrész,

e) 62. § (2) bekezdés második mondata,

f) 80. § (3) bekezdés g) pontja,

g) 114. § (3) bekezdés b) pontja,

h) 115. § (6) bekezdésében az „ , illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja” szövegrész,

i) 116. § (1) bekezdés b) pontja,

j) 119. § (2) bekezdésében az „ , idősotthoni ellátás esetében a 119/C. § (5) bekezdése szerinti vagyonán” szövegrész,

k) 124. § (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Szt. 92/K. § (8) és (9) bekezdése.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

36. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

o) várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,”

(2) A Gyvt. 5. § sb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában fenntartó:)

sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy, amennyiben az egyház a Kormánnyal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,”

37. § A Gyvt. 17. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)

k) a munkaügyi hatóság.”

38. § A Gyvt. 20/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága)

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában,”

(pénzbeli támogatást folyósít.)

39. § A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága)

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában - az augusztus hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -,”

(pótlékot folyósít.)

40. § A Gyvt. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell)

c) az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről

ca) a gyermekek átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermek kapcsolattartásra jogosult hozzátartozói külön élnek,

cb) a családok átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója,

cc) a gyermekotthonban biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál (a ca)-cc) alpontokban szereplő intézmények a továbbiakban együtt: bentlakásos gyermekintézmény),

cd) a helyettes szülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és

ce) a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál,”

41. § A Gyvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és gyermekvédelmi szakellátásnál a gyermek és szülője vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti kapcsolattartás formái:

a) a folyamatos és időszakos kapcsolattartás

aa) a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatásával, illetve

ab) a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, vagy

ac) felügyelt kapcsolattartás keretében, és

b) a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

(2) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás során elő kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn, feltéve, hogy a szülő nem áll a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása miatt nem szüneteltették a szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását.

(3) A gyámhivatal a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének elősegítése érdekében dönt. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás vagy a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, valamint a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit.

(4) A gyámhivatal által elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint, a gyámhivatal határozatában meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra.

(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn, a kapcsolattartásra jogosult az átmeneti gondozásban részesülő gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje vagy a helyettes szülői hálózatot működtetővel történt előzetes egyeztetés szerint, a gondozás helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhivatal kérelemre dönt. A gyámhivatal szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el.

(6) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhivatal hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozásának és két napnál hosszabb időtartamú szabadságának engedélyezését a gyámhivatal döntése alapozza meg. A gyermek gyámja jelzi a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyám között vita keletkezik.

(7) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés és a gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás.

(8) A kapcsolattartással összefüggő, a gyermek számára a bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított teljes körű ellátás által nem fedezett költségeket a kapcsolattartásra jogosult viseli. A települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújthat segítséget [21. § (2) bek.] a kapcsolattartásra jogosult számára a kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhez, különösen az utazási költségekhez, illetve a kapcsolattartásra jogosult otthonában történő kapcsolattartás esetén a gyermek ellátásának költségeihez. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a kapcsolattartás megvalósításához.”

42. § A Gyvt. 39. § (4) bekezdés a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében)

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,”

c) kezdeményezni

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,

cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,

cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,

cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy

ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét.”

43. § A Gyvt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről.”

44. § A Gyvt. 51. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során)

b) befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét.”

45. § (1) A Gyvt. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére. Különleges hivatásos nevelőszülő az a legalább három gyermeket ellátó hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos, illetve három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére.”

(2) A Gyvt. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb három gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosítja. A különleges hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legalább három, legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosítja.”

46. § A Gyvt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nevelőszülő a saját háztartásában teljes körű ellátást nyújt a nála elhelyezett utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. Ennek keretében különösen segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez, hozzátartozóival való kapcsolattartásához.”

47. § A Gyvt. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének)

b) száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli.”

48. § A Gyvt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata - a gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése érdekében -

a) nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról,

c) az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek, egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata az örökbefogadást szabályozó jogszabályokban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján - nyilvántartás vezetése,

d) az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek esetén.”

49. § A Gyvt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámjának (hivatásos gyámjának), gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenysége segítése és szakmai ellenőrzése érdekében

a) a gondozóval együttműködve, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint elkészíti azon gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét, akinek gyámságát az általa foglalkoztatott hivatásos gyám látja el,

b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szülőnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,

c) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,

d) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - családgondozást végez a vér szerinti család gyermekneveléshez szükséges körülményei megteremtéséhez, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

e) családgondozást, utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába való visszailleszkedése vagy önálló életvitelének elősegítése céljából, ha a gyermek gondozási helye nem gyermekotthon.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint elősegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását.”

50. § A Gyvt. 68/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A települési önkormányzat az eseti gondnok által a családi pótlék felhasználásával összefüggésben a gyermeknek vagy családjának okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a gyermek vagy családjának felróható magatartása okozta. A települési önkormányzat követelheti az eseti gondnoktól kárának megtérítését.

(4) A megfizetett kárösszegnek a gyermek, fiatal felnőtt érdekében történő felhasználását az újonnan kirendelt eseti gondnok biztosítja.”

51. § (1) A Gyvt. 69. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha)

b) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét rendelték el,”

(2) A Gyvt. 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a gyermek nagykorúvá válásakor a rá tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás fel van függesztve, a védelembe vétel az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének megszüntetéséig meghosszabbodik.”

52. § A Gyvt. Harmadik Része a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

„VIII/A. FEJEZET

A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁST ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenység körébe tartozó szolgáltatások

69/A. § (1) A válsághelyzetben lévő várandós anya segítése céljából, valamint a gyermeket örökbe adni szándékozó vér szerinti szülő (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vér szerinti szülő) kérelmére, szándékának megfelelően - a nyílt örökbefogadások előmozdítása érdekében - közhasznú szervezet örökbefogadást elősegítő tevékenységet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) folytathat.

(2) A szolgáltatás körébe tartozik

a) a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a családgondozás keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára,