(2) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki.
(3) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban, és az ellenőrzési eljárásokban három hónap. A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, valamint a vasúti járművek típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások ügyintézési határideje hat hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti. A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje harminc nap.
(4) Az országos, térségi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya és tartozékai, valamint vasúti üzemi létesítmény engedélyezésével kapcsolatos jogerős határozattal szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
(5) A közlekedési hatóság a vasútbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - közigazgatási szerv kivételével - nem kérhet fel.
(6) A 80. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárásokban a kérelmet és mellékleteit magyar nyelven kell benyújtani.
80/B. § (1) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés n) és l) pontja szerinti személyekről a következő adattartalommal vezet nyilvántartást:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakhely, elektronikus levelezési cím.
(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a vasúti közlekedés biztonsága érdekében nyilvántartja.
(3) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat addig az időpontig tartja nyilván, amíg a képzésre és vizsgáztatásra, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatára és véleményezésére való jogosultsága fennáll.
(4) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(5) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatokat a külföldi hatóságok - különösen az Európai Unió Bizottsága és annak szervei, a más EGT-tagállamokban működő vasútbiztonsági hatóságok, valamint a más EGT-tagállamokban működő balesetvizsgáló szervezetek - megkeresése esetén továbbíthatja.
80/C. § (1) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés m) pontja, továbbá a 81. § (2) bekezdése, (4) bekezdése, (8) bekezdésének a)-d) pontja, (9) bekezdésének a) pontja, valamint (10) bekezdésének a) pontja alapján hozott elsőfokú határozatát közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) A 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban hozott elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.
(3) A 80. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások megindítására irányuló kérelem elektronikus úton nem nyújtható be. A közlekedési hatóság által lefolytatott hatósági eljárásokban az eljárás megindítására kérelmet benyújtó ügyfél a közlekedési hatósággal elektronikus kapcsolattartásra nem jogosult.
(4) A hatóság a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított nyolc napon belül értesíti.
(5) A kiemelt jelentőségű ügynek nyilvánított, vagy jogszabályban közérdekűnek minősített vasúti pálya kialakításával kapcsolatos műszaki engedély - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(6) A 80. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
80/D. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőn túl - kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát - az igazságügyi szakértő kivételével - a közlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A közlekedési hatóság, vagy a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakértői tevékenységet folytatni kívánó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5) A közlekedési hatóság, vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértői tevékenység időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság, vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(7) Ha hatósági eljárásban vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.
80/E. § (1) A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyintézési határidő az ÁME-knek megfelelő vasúti jármű esetében a kérelem beérkezését követő naptól számított két hónap.
(2) A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyintézési határidő az ÁME-knek nem megfelelő vasúti jármű esetében
a) négy hónap a műszaki dokumentáció beérkezését követően,
b) két hónap a - a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos hatósági vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendelet szerint a hatóság által kért - kiegészítő információk vagy kockázatelemzés kézhezvételét követően.
(3) A közlekedési hatóság a vasúti jármű üzembe helyezése tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést a döntés kézhezvételét követő egy hónapon belül lehet előterjeszteni.
(4) A döntést helybenhagyó vagy megváltoztató másodfokú döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül kell meghozni. A határozat helybenhagyása esetén a kérelmező a bíróságnál kérheti a határozat felülvizsgálatát.
(5) Ha a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásban a közlekedési hatóság a döntését az előírt határidőn belül nem hozza meg, a vasúti jármű üzembe helyezését a határidő lejártát követő három hónap után engedélyezettnek kell tekinteni, amely csak arra a vasúti pályahálózatra hatályos, amelyre a kérelem vonatkozott.”
65. § A Vtv. 85/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85/A. § (1) A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), mint fejlesztési közreműködő a vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén a Magyar Állam javára. A NIF Zrt. - a feladat végrehajtása után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.
(2) Az elszámolás során a létrehozott eszközöket a NIF Zrt. közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az MNV Zrt.-nek, nem állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén a tulajdonosnak. A létrejövő állami vagyont az MNV Zrt. a miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe adja és azzal vagyonkezelési szerződést köt.”
66. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„k) az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályának minősülő vasúti pályákat, valamint a vasúti pályáknak az egyes vasúti pályatípusok közötti átsorolásra vonatkozó szabályokat,
l) a vasúti pályákkal, a vasúti pálya tartozékaival és a vasúti üzemi létesítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait,
m) a vasúti társaság indokoltnak elismert és az állam által meg nem térített költségei finanszírozására felvett hitel esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki és az 1., 11. és 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„1. a működési engedélyezés részletes szabályait, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának részletes szabályait, valamint a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat”
„10. a vasúti járművek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozó rendelkezéseket,
11. a vasúti pályák nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozó rendelkezéseket,”
„23. a vasúti járművek karbantartását, vizsgálatát végző személyek és vizsgahelyek engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) A Vtv. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti szakértői tevékenység bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben állapítsa meg.”
67. § A Vtv. 89. § (1) bekezdése a következő új l)-m) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„l) az Európai Parlament és a Tanács 2008/110/EK irányelve (2008. december 16.) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról 1. cikk 1. pont, 2. pont, 5. pont b) pontja, 7. és 9. pont,
m) az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról 2. cikk b)-c) pontjai, 21. cikk (8) bekezdés, 23. cikk (7) bekezdés, 25. cikk (5) bekezdés.”
68. § (1) A Vtv.
a) 2. § (4) bekezdés 6. pontjában az „az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló” szövegrész helyébe „az állam legalább többségi befolyása alatt álló” szöveg,
b) 2. § (4) bekezdés 10. pontjában a „tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének” szövegrész helyébe a „tételek meghatározásáról szóló, 2006. június 9-i 851/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének” szöveg,
c) 8. § (5) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „annak bekövetkezése után 8 napon belül” szöveg,
d) 6. § (1) bekezdésében az „a vontatási szolgáltatás működési” szövegrész helyébe az „a vontatási szolgáltatás - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - működési” szöveg,
e) 12. § (2) bekezdésében a „tevékenységének eredményét” szövegrész helyébe a „tevékenységének árbevételét és eredményét” szöveg,
f) 14. § (1) bekezdésében, valamint 38. § (2) bekezdésében a „legalább többségi irányítást biztosító befolyással” szövegrész helyébe „legalább többségi befolyással” szöveg,
g) 30. § (3) bekezdésében a „80. § (4) bekezdésének g) pontja” szövegrész helyébe a „80. § (1) bekezdés g) pontja” szöveg,
h) 31. § (2) bekezdés a) pontjában a „veszélyhelyzet” szövegrész helyébe a „katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet)” szöveg, a „veszélyre (várható veszélyre)” szövegrész helyébe a „veszélyhelyzetre” szöveg,
i) 33. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ÁME-k és a nemzeti vasútbiztonsági szabályok alkalmazásával” szövegrész helyébe a „az ÁME-k, a nemzeti vasútbiztonsági szabályok és a vasúti pályahálózatok üzemeltetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával” szöveg,
j) 53/C. § (4) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg,
k) 68/A. § (1) bekezdésében az „Az Mt. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit” szöveg,
l) 74. § (2) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg,
m) 74. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Vtv.
a) 2. § (2) bekezdés 3. pontjában a „, ideértve az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket is” szövegrész,
b) 2. § (2) bekezdés 4. pontjában a „, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások” szövegrész,
c) 8/A. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti vezetője és” szövegrész,
d) 73. § (1) bekezdés g) pontja és (3) bekezdése,
e) 86. § (6) bekezdése, valamint
f) 3. melléklet II. pont d) alpontjában az „állomási és vonali üzemszünet felfüggesztése” szövegrész.
69. § A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete 2009. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2009. évi LVIII. törvény a 2. §-t követően a következő 2/A-2/B. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A bizonyítvány kiállítása és érvényességének meghosszabbítása céljából a közlekedési hatóság nyilvántartja a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadó
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadó képesítéséről szóló bizonyítványának érvényességi idejét, valamint azt, hogy a bizonyítványa mely alágazat(ok)ra, valamint veszélyességi osztály(ok)ra vonatkozik.
(2) Az adatokat a bizonyítvány kiállításától számított öt évig kell megőrizni.
2/B. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
70. § A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függelékének Melléklete 2009. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2009. évi LIX. törvény a 2. §-t követően a következő 2/A-2/B. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A bizonyítvány kiállítása és érvényességének meghosszabbítása céljából a közlekedési hatóság nyilvántartja a veszélyes áru vasúti szállítási biztonsági tanácsadó
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) veszélyes áru vasúti szállítási biztonsági tanácsadó képesítéséről szóló bizonyítványának érvényességi idejét, valamint azt, hogy a bizonyítványa mely alágazat(ok)ra, valamint veszélyességi osztály(ok)ra vonatkozik.
(2) Az adatokat a bizonyítvány kiállításától számított öt évig kell megőrizni.
2/B. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a veszélyes áru vasúti szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
71. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a nyilvántartás, az okmánytár működtetése és az adatszolgáltatás részletes szabályait;
b) a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a nyilvántartásból való adatszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét;
c) a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjait, mértékét, megfizetésének módját és feltételeit.”
72. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„n) a közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített energetikai és környezeti hatások megállapítására és figyelembevételére vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokat, valamint a kapcsolódó jelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat;”
(2) A Kbt. 407. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„i) - a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének n) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvénnyel együtt - az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról.”
73. § Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya
a) - a (2) bekezdésben megjelölt kivételekkel - az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységekre, az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenység esetében csak olyan légijármű üzemben tartóra, amely tekintetében a Magyar Köztársaság az adminisztrációért felelős tagállam,
b) a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kereskedelmére terjed ki.”
74. § Az Üht. 3. §-a a következő h)-p) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„h) kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó: olyan légiközlekedési üzemben tartó, amely ellenérték fejében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt;
i) légijármű üzemben tartó: az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légijárművet üzemben tartó személy, vagy ha ez a személy ismeretlen, vagy a légijármű tulajdonosa által nem azonosított, a légijármű tulajdonosa;
j) kibocsátások: üvegházhatású gázoknak valamely létesítményben található forrásokból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légijárműből az említett tevékenység tekintetében gázok kibocsátása;
k) légiközlekedési új belépő: az a légijármű üzemben tartó,
ka) amely az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti légiközlekedési tevékenységet 2010. december 31. után kezdi meg, vagy
kb) amelynek tonnakilométer-adatai évente több mint 18%-kal nőnek a 2010. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban,
feltéve, hogy a tevékenység sem részben, sem egészben nem jelenti egy másik légijármű üzemben tartó által korábban végzett légiközlekedési tevékenység folytatását;
l) légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légijármű üzemben tartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog;
m) a légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége:
ma) a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra a légijármű üzemben tartók számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi összes, légiközlekedésből származó kibocsátások éves átlaga 97%-ának felel meg, amely esetben a referenciaév 2010.
mb) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 11. cikk (2) bekezdésében említett, 2013. január 1-jén kezdődő időszakra és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálatot követő esetleges módosítások hiányában minden ezt követő időszakra a légijármű üzemben tartók számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi légiközlekedésből származó összes kibocsátás 95%-a és az adott időszakban eltelt évek száma szorzatának felel meg, ebben az esetben a referenciaév az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér;
n) légiközlekedésből származó korábbi kibocsátások: a 2004., 2005. és 2006. naptári évben az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységet végző légijárművek éves kibocsátásainak átlaga;
o) légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. számú mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik;
p) adminisztrációért felelős tagállam:
pa) az adott légijármű üzemben tartó számára a 2407/92/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban üzembentartási engedélyt kiadó tagállam; és
pb) minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légijármű üzemben tartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb.”
75. § Az Üht. 4. §-t megelőző alcíme és a 4. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv
4. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység - az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység kivételével - a környezetvédelmi hatóság által kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.
(2) A légijármű üzemben tartó köteles az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátására és a tonnakilométer adataira nyomonkövetési tervet készíteni, és azt a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyás céljából megküldeni.
(3) A környezetvédelmi hatóság e § szerinti kibocsátási engedély kiadására és nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
76. § (1) Az Üht. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A légijármű üzemben tartó az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti, valamint az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.”
(2) Az Üht. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó határidőre nem nyújtott be hitelesített jelentést, vagy a jelentés nem felel meg az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban előírt követelményeknek, vagy nem a kibocsátási engedélynek vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek megfelelően készült, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a teljes kibocsátást a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó teljes kibocsátásának megállapítására az eljárás során jogosult az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó költségére bejegyzett hitelesítőt megbízni.”
77. § Az Üht. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § (1) Hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vagy az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő természetes személy vagy szervezet vehető igénybe.
(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi,
a) aki egyéni hitelesítő esetén büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel,
b) aki hitelesítő szervezet esetén munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt foglalkoztat, és
c) akivel szemben nem áll fenn e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok,
d) aki megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza az egyéni hitelesítő természetes személyazonosító adatait, valamint a hitelesítő szervezet által foglalkoztatott legalább egy hitelesítő szakértő és legalább egy vezető hitelesítő szakértő természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.
(4) A hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységét csak hitelesítő szakértő útján folytathatja.
(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő hitelesítési tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a hitelesítést végző természetes személy természetes személyazonosító adatait.
(6) Hitelesítő szakértőként, illetve vezető hitelesítő szakértőként az vehető igénybe, aki rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.
(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok, nem áll a hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.
(8) A hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére - annak a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (9) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(9) A környezetvédelmi hatóság hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.”
78. § Az Üht. a következő 5/B-5/F. §-sal egészül ki:
„5/B. § (1) A környezetvédelmi hatóság a hitelesítői engedéllyel rendelkezőkről, valamint a hitelesítő szakértői, illetve vezető hitelesítő szakértői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről, továbbá az 5/A. § (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő hitelesítőkről nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - az egyéni hitelesítők és a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők tekintetében tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét.
(3) Az 5/A. § alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság
a) a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(4) A környezetvédelmi hatóság 5/A. § szerinti engedélyezési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
5/C. § (1) A hitelesítő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó kibocsátásai kapcsán, mely létesítmény üzemeltetője, vagy amely légijármű üzemben tartó részére kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végzett a szolgáltatás nyújtásának befejezését követő 2 évig.
(2) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó tárgyévi kibocsátásai kapcsán, mely kibocsátások nyomon követésében, a kibocsátási adatok meghatározásához szükséges adatszolgáltatásban, vagy a kibocsátási jelentés elkészítésében részt vett.
(3) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légijármű üzemben tartóval, más hitelesítő gazdasági társasággal, illetve kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel.
(4) Az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltető vagy légijármű-üzemeltető vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója és közeli hozzátartozója.
5/D. § (1) A hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő gazdasági társasággal létesíthet munkaviszonyt, vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyt.
(2) Az egyéni hitelesítőként is bejegyzett hitelesítő szakértő és a hitelesítő szervezet között az (1) bekezdés szerint létrejött jogviszony - ha a felek másképp nem rendelkeznek - nem érinti az egyéni hitelesítő azon jogosultságát, hogy a kormányrendeletben meghatározott létesítmények kibocsátásai kapcsán hitelesítési tevékenységet végezzen.
5/E. § (1) A hitelesítő, a hitelesítő szakértő és az érintett üzemeltető között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha
a) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, vagy azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetőben vagy légijármű üzemben tartóban,
b) az üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó, vagy természetes személy üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó esetén azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet végző hitelesítő szervezetben,
c) a hitelesítő szervezetben és a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetőben, vagy légijármű üzemben tartóban ugyanazon személy rendelkezik részesedéssel, vagy
d) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója és a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó, és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója közt a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.
(2) A hitelesítők, hitelesítő szakértők, és a kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha
a) a hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik bármely más hitelesítő szervezetben, vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben,
b) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, az egyéni hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő más hitelesítő szervezet, vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója,
c) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója és más hitelesítő szervezet, illetve kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, és annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója közt a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.
5/F. § (1) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől számított 25 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.
(2) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 45 napon belül megszüntetni és arról a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni.
(3) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az (1), és a (2) bekezdés szerinti bejelentést, tájékoztatást elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(4) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az összeférhetetlenséget 45 napon belül nem szünteti meg, a környezetvédelmi hatóság az engedélyt visszavonja, egyidejűleg törli a hitelesítőt, vagy a hitelesítő szakértőt a hitelesítői nyilvántartásból, a hitelesítő szakértői nyilvántartásból, valamint az európai közösségi hitelesítőnek az összeférhetetlenség megszüntetéséig megtiltja a tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg törli az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásából.
(5) Hitelesítő szervezetek összeolvadása esetén a feleknek az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozniuk kell, hogy melyik társaság hitelesítői jogosultságát kívánják fenntartani.”
79. § Az Üht. 6. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kiosztási Tervet és a Kiosztási Listát az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyását követően a Kormány rendeletben hirdeti ki.”
80. § Az Üht. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÜHG-egység a 15. § szerinti forgalmi jegyzékben való bejegyzéssel jön létre a Magyar Állam vagyonába tartozó forgalomképes vagyoni értékű jogként.
(2) Az ÜHG-egységek feletti vagyonkezelői jogot az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.
(3) Az ÜHG-egység a kiosztás szerinti kereskedési időszakra érvényes. A kibocsátási egység a forgalmi jegyzékből való törléssel szűnik meg.
(4) A második és az azt követő kereskedési időszakokat követően a 11. § szerinti kötelezettség teljesítése után fennmaradó kibocsátási egységek törlésével egyidejűleg a kibocsátási egységek jogosultjának 15. § (2) bekezdés szerinti számláján külön jogszabály szerint új kibocsátási egységek kerülnek nyilvántartásba vételre (jóváírás).
(5) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) által létrehozott ÜHG-egységet a környezetvédelmi hatóság a 11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítéséhez érvényesnek ismeri el.”
81. § Az Üht. a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A-10/D. §-sal egészül ki:
„A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légijármű üzemben tartóknak
10/A. § (1) A légijármű üzemben tartó minden egyes kereskedési időszakra a miniszternél kérelmezheti térítésmentesen kiosztható légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását.
(2) A kérelmeket a miniszter a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti kereskedési időszakra vonatkozóan 2011. június 30-ig, majd azt követően a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal megküldi a Bizottságnak.
(3) Az adminisztrációért felelős tagállam a Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül határozattal közzéteszi a kérelmet benyújtó minden egyes légijármű üzemben tartó részére az adott időszakra kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes számát, és az egyes üzemben tartók számára az egyes évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek számát.
(4) A környezetvédelmi hatóság a tárgyév február 28-áig gondoskodik a légiközlekedési kibocsátási egységeknek a légijármű üzemben tartó számláján való jóváírásáról.
10/B. § (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének a Bizottság által meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része térítés nélkül kerül kiosztásra a légijármű üzemben tartók részére. A teljes mennyiség Bizottság által meghatározott része és a közösségi külön tartalékalapból ki nem osztott légiközlekedési kibocsátási egységek árverésen kerülnek értékesítésre, a Bizottság által elfogadott részletes szabályok szerint. A kiosztás átruházásnak minősül.
(2) A légiközlekedési kibocsátási egységeknek a Bizottság által meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része a közösségi külön tartalékalapból kerül kiosztásra a légiközlekedési új belépők részére. A kiosztás ez esetben is átruházásnak minősül.
10/C. § (1) A légiközlekedési új belépő a 2013. január 1-től kezdődő kereskedési időszakra a miniszternél kérelmezheti térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását.
(2) A kérelmeket a miniszter legkésőbb 2015. december 31-ig megküldi a Bizottságnak.
(3) Az adminisztrációért felelős tagállam a Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül határozattal közzéteszi a kérelmet benyújtó minden egyes légiközlekedési új belépő részére a külön tartalékalapból kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségét, és az egyes légiközlekedési új belépők számára az évente kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségét.
(4) A 3. § k) pont kb) alpontjában meghatározott új belépő légijármű üzemben tartó részére legfeljebb 1 000 000 légiközlekedési kibocsátási egység osztható ki.
10/D. § A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.”
82. § Az Üht. 11. §-t megelőző alcíme és a 11. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az ÜHG-egységek visszaadása
11. § (1) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére.
(2) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (4) bekezdés szerint a környezetvédelmi hatóság által megállapított teljes kibocsátásnak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet - a környezetvédelmi hatóság felszólítására - a Magyar Állam részére visszaadni.
(3) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légijármű üzemben tartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet.”
83. § Az Üht. 12. §-t megelőző alcíme és a 12. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az ÜHG-egységek átruházása
12. § (1) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államok, az ott lakóhellyel rendelkező bármely természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére szabadon átruházhatók.
(2) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államokon kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország), az ott lakóhellyel rendelkező természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére az Európai Közösség által a harmadik országgal kötött megállapodás feltételei szerint ruházhatók át.”
84. § Az Üht. a 12. §-t követően a következő alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki:
„A légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelése
12/A. § (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére e törvény erejénél fogva a miniszter jogosult. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.
(2) A térítésmentesen ki nem osztott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítésére a miniszter jogosult, az értékesítés árverés útján történik. A vagyonkezelési szerződés tartalmára, a légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére, értékesítésére és az értékesítésből származó bevételek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A légiközlekedési kibocsátási egységek állami vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja az állami vagyon kezeléséért felelős szervet.
(4) A légiközlekedési kibocsátási egységek árverésen történő értékesítéséből származó bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő, valamint az Európai Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére fordított felhasználásáról a miniszter e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint dönt. A bevételt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani.
(5) A bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek. A miniszter az árverést követő évre vonatkozó zárszámadási törvény hatálybalépését követően tájékoztatja a Bizottságot az árverésből származó bevételek felhasználásáról.”
85. § Az Üht. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A
a) létesítmény üzemeltetője, vagy a
b) légijármű üzemben tartó
ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének teljesítése során az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kibocsátás-csökkentési egységet, vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet is felhasználhat a külön jogszabályban meghatározott mértékig.”
86. § Az Üht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság - a kötelezettségszegés súlyára figyelemmel - a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.
(2) Ha a légijármű üzemben tartó a nyomonkövetési terv jóváhagyásának megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság a (6) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az elmulasztott ÜHG-egységekkel egyező mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű ÜHG-egység kerül jóváírásra.
(6) Amennyiben a légijármű üzemben tartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul a Bizottsághoz, hogy az érintett légijármű üzemben tartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg.
(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság a környezetvédelmi hatóság bevétele.”
87. § Az Üht. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedésétől, a légijármű üzemben tartó pedig a légiközlekedési kibocsátási egységeknek a számláján történő jóváírása napjától éves felügyeleti díjat köteles fizetni a tárgyévet követő év február 28-ig. A környezetvédelmi hatóság a felügyeleti díjat az ÜHG-egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.
(2) E törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti bezáró létesítmény üzemeltetője köteles a létesítmény bezárásának bejelentésével egyidejűleg a bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizetni.
(3) Az üzemeltető által fizetendő felügyeleti díj mértékét az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(4) A felügyeleti díj mértéke az első légiközlekedési kereskedési időszak alatt a légijármű üzemben tartó részére kiosztott minden egyes légiközlekedési kibocsátási egység után évi 8 forint. A második és az azt követő légiközlekedési kereskedési időszak alatt fizetendő felügyeleti díj mértékét az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(5) Amennyiben az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a környezetvédelmi hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító határozatot bocsát ki.
(6) A felügyeleti díj fizetésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.”
88. § (1) Az Üht. 20. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„c) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait;”
(2) Az Üht. 20. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„f) a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a hitelesítési tevékenységre, valamint a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, továbbá a hitelesítők, valamint a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az összeférhetetlenségi okok bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait;”
(3) Az Üht. 20. § (5) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„g) a légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályait, a Magyar Állam tulajdonába tartozó légiközlekedési kibocsátási egységekkel való gazdálkodásra, vagyonkezelésre, értékesítésre, az értékesítésből származó bevételek felhasználására és a vagyonkezelési szerződés tartalmára vonatkozó részletes szabályokat;
h) a légiközlekedési tevékenységből származó kibocsátások nyomonkövetésére, jelentésére és a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat;
i) az ÜHG-egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért fizetendő számlavezetési díj és késedelmi pótlék mértékét és megfizetésének szabályait.”
(4) Az Üht. 20. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a nyomonkövetési tervek jóváhagyásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének részletes szabályait.”
(5) Az Üht. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a felügyeleti díj megfizetésének részletes eljárási szabályait.”
(6) Az Üht. 20. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) E törvény a végrehajtására az (5) és (6) bekezdésekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt
1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
2. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
3. a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légiközlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
89. § Az Üht. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
90. § (1) Az Üht. 2. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az EUMSZ, különösen annak 106. és 107. cikke értelmében a Kiosztási Terv nem részesíthet indokolatlan előnyben bizonyos vállalkozásokat vagy tevékenységeket.”
(2) Az Üht. 2. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. A Kiosztási Terv tájékoztatást adhat arról is, hogy miként veszi figyelembe az EGT-megállapodásban részes államokon kívüli országok vagy szervezetek okozta verseny hatásait.”
91. § Az Üht. 5. § (2) bekezdésében „Az üzemeltető” szövegrész helyébe az „Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó” szöveg, a (3) bekezdésben az „az üzemeltető” szövegrész helyébe az „az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó” szöveg, a 7. §-t megelőző alcím címében a „kibocsátási egység” szövegrész helyébe az „ÜHG-egység” szöveg, a 10. § (3) bekezdésében a „környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 10. § (5) bekezdésében a „környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, a 15. § (1) bekezdésében a „kibocsátási egységek” szövegrész helyébe az „ÜHG-egységek” szöveg, a (2) bekezdésben a „kibocsátási egység” szövegrész helyébe az „ÜHG-egység” szöveg, a (3) bekezdésben a „kibocsátási egységek” szövegrész helyébe az „ÜHG-egységek” szöveg, a 16. §-t megelőző alcím címében az „A kibocsátási egységkereskedelem” szövegrész helyébe az „Az ÜHG-egyégek kereskedelmének” szöveg, a 16. §-a nyitó szövegrészében az „A kibocsátási egységkereskedelemmel” szövegrész helyébe az „Az ÜHG-egységek kereskedelmével” szöveg, a 18. § (1) bekezdésében az „a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer” szövegrész helyébe az „az ÜHG-egységkereskedelmi rendszer” szöveg lép.
92. § (1) Hatályát veszti az Üht. 9. § (3) bekezdése, a 10. § (4) bekezdése és a 20. § (3) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet 9-12. §-a.
93. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.”
94. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi IV. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az energiapolitikáért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.”
95. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. §-a következő 22. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„22. Kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, az. Üht. 3. § szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység.”
96. § (1) Az Éhvt. 9. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
„A kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodás”
(2) Az Éhvt. 9. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), az Üht., valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kibocsátási jogosultságok feletti vagyonkezelői jogot a miniszter gyakorolja. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.
(3) A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.”
97. § (1) Az Éhvt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzetközi és európai kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter a Magyar Állam nevében kibocsátási jogosultságokat értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés a Vtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.”
(2) Az Éhvt. 10. §-a a következő új (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi tevékenységek támogatására, a magyar klímapolitika hatékony megvalósítására, az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának növelésére kell fordítani.”
98. § Az Éhvt. 14. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„b) a kibocsátási jogosultságokkal és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás, valamint az árveréssel, a versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten történő értékesítési eljárás részletes szabályait;”
99. § Az Éhvt. 4. § (1) bekezdésében a „környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben az energiapolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter), valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel” szöveg, 4. § (4) bekezdésében „a környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe „az állami meteorológiai szolgálat” szöveg, az „a hatóság” szövegrész helyébe az „az állami meteorológiai szolgálat” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kiotói egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási jogosultságok” szöveg, 10. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3)-(4) bekezdés” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 13/B. § (2) bekezdésében a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban” szöveg, 13/B. § (3) bekezdésében a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban” szöveg, 13/C. § (1) bekezdésében a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban” szöveg, 13/E. §-ában a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban” szöveg lép.
100. § Hatályát veszti az Éhvt. 10. § (3) bekezdésében „az első kötelezettségvállalási időszakban” szöveg.
2. A törvényjavaslat jelenlegi 71. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény hatálybalépésekor az Üht. 10. §-ának (3) bekezdése alapján folyamatban levő ügyekben az energiapolitikáért felelős miniszter hoz határozatot.”
3. A törvényjavaslat jelenlegi 72. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„e) az Európai Parlament és Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
101. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-3. §, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5-9. §, a 11. § (2)-(3) bekezdése, a 14-44. §, 64. §, 71. §, 103-104. §, 105. § (1)-(3) bekezdés, valamint a 106. § 2011. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 4. § (2) bekezdése, a 10. §, a 11. § (1) bekezdése, valamint a 12. § és 13. §-a 2011. július 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésekor az Üht. 10. §-ának (3) bekezdése alapján folyamatban levő ügyekben az energiapolitikáért felelős miniszter hoz határozatot.
102. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2008/110/EK irányelve (2008. december 16.) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról 1. cikk 1. pont, 2. pont, 7. pont és 9. pont,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról 2. cikk b)-c) pontjai, 21. cikk (8) bekezdés, 23. cikk (7) bekezdés, 25. cikk (5) bekezdés,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról, 5. cikk (1) bekezdés,
d) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008. november 19-i 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdésének, 4. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (4) bekezdés,
e) az Európai Parlament és Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(2) Ez a törvény a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a törvény
a) a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7-9. cikk és 14. cikk,
b) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet,
c) a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. március 25-i 255/2010/EU bizottsági rendelet 15. cikk,
d) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. április 6-i 285/2010/EU bizottsági rendelet,
e) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló 2010. július 29-i 691/2010/EU bizottsági rendelet 12. cikk
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
103. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (6) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, a 41/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, a „tizenötödik munkanapon” szövegrész helyébe a „huszadik napon” szöveg lép.
104. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésében a „beszerezni” szövegrész helyébe a „kikérni” szöveg, 13. §-ában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 16. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép.
105. § (1) Hatályát veszti a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 21. § (2)-(3) és (5)-(6) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Kkt. 46. §-a, 46/C. § (2) bekezdése, 48. § (3) bekezdés a) pont 18. alpontja, a 48. § (3) bekezdés b) pont 3. alpontja.
(3) Hatályát veszti az Lt. 37/A. §-ában és a 73. § (1) bekezdés o) pontjában az „és megszüntetésének” szövegrész.
(4) Hatályát veszti a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítására vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásának szabályairól szóló 138/2009. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése.
106. § (1) Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött, e törvény hatálybalépésekor legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal (a továbbiakban: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog rendezés jogcímen, a gazdasági társaság tulajdonába, illetve a Magyar Állam tulajdonába kerülnek, függetlenül attól, hogy a megállapodás megkötésének időpontjában az érintett ingatlanok a közhiteles ingatlan-nyilvántartás szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában vannak.
(2) A megállapodás megkötése és tartalma tekintetében felek az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérhetnek. A megállapodás alapján az illetékes földhivatal köteles bejegyezni a megállapodásban meghatározott jogosult tulajdonjogát. A megállapodás, valamint annak ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése szükség szerint érinti a felek számviteli nyilvántartásait. Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság a megállapodásban egymással elszámolnak. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő ki-, illetve bevezetése az 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet 5/A. § (4) bekezdése értelmében az induló tőke módosításaként is elszámolható. Annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést, az MNV Zrt. jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásáról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték, díj- és járulékmentesek, a megállapodás esetleges egyéb költségei a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik.
107. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A bioüzemanyagot
a) Magyarországnak a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó célkitűzésének teljesítése,
b) a megújuló energiák tekintetében fennálló kötelezettségek teljesítése,
c) a forgalmazásért és felhasználásért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása - ideértve az adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket és a biokomponens-tartalomra tekintettel a biokomponenst nem tartalmazó üzemanyaghoz képest megállapított alacsonyabb adómértéket is -, valamint
d) a 12. § szerinti jelentéstétel
során kizárólag akkor lehet figyelembe venni, ha a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményeket tartalmazó kormányrendeletben meghatározott követelmények (a továbbiakban: fenntarthatósági követelmények) teljesítését az ott meghatározottak szerint igazolták.”
(2) A Büat. 7. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén a vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot mérsékelheti.
(6) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül
a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitás-kiesés,
b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, vagy
c) a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavar vagy hiány,
ha ezek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.
(7) A (6) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját - az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével - az energiapolitikáért felelős miniszter közleményben állapítja meg.”
(3) A Büat. 13. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„l) a 3. § és a 7. § szerinti bírság megállapításával, mérséklésével és megfizetésével kapcsolatos részletes szabályokat,”
(4) A Büat. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A 13. § (1) bekezdésben meghatározott rendeletek hatálybalépéséig az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény és a Jöt. 2010. december 4. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
108. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(39) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (2) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 53. § (7) és (8) bekezdésében, 74. § (1) bekezdés a), g), h) és z) pontjában, valamint 74. § (2) bekezdés f) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 43. § (3) bekezdésében az „együttes rendeletben határozzák meg” szövegrész helyébe az „egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg” szöveg, 53. § (6) bekezdésében a „miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (1) bekezdés i) pontjában az „együttesen -” szövegrész helyébe a „, valamint” szöveg, a „miniszter egyetértésével -” szövegrész helyébe a „miniszterrel egyetértésben” szöveg, 74. § (1) bekezdés m) pontjában az „is -” szövegrész helyébe az „- egyetértésben” szöveg, 74. § (2) bekezdés k) és l) pontjában a „miniszter az” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttesen, hogy” szövegrész helyébe az „egyetértésben” szöveg, 74. § (2) bekezdés g) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „is egyetértésben” szöveg lép.”
(2) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 44. § (51) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(51) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. § (2) bekezdésében az „a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza” szöveg, 48. § (3) bekezdés c) pontjában a „miniszter, a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott” szöveg, j) pontjában a „miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe a „miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg lép.”
109. § Nem lép hatályba a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 79. alcíme, 103. alcíme és 117. alcíme.
„1. számú melléklet a 2005. évi XV. törvényhez
Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek
| A Tevékenység | B Üvegházhatású gáz | ||
| Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek | |||
| I. | Tüzelőberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és településihulladék-égető létesítményeket, valamint az atomerőművekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat) | Szén-dioxid | |
| II. | Ásványolaj-feldolgozás | Szén-dioxid | |
| III. | Kokszolás | Szén-dioxid | |
| Fémek termelése és feldolgozása | |||
| IV. | Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása | Szén-dioxid | |
| V. | Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett | Szén-dioxid | |
| Ásvanyanyagipar | |||
| VI.a | Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid | |
| VI.b | Mésznek forgókemencében történő gyártása 50 tonna/nap kapacitáson felül | ||
| VI.c | Egyéb égetőkemencékben 50 tonna/nap kapacitáson felül | ||
| VII. | Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül | Szén-dioxid | |
| Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása | |||
| VIII.a | Tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja | Szén-dioxid | |
| VIII.b | Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja | ||
| Egyéb tevékenységek | |||
| IX. | Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása | Szén-dioxid | |
| X. | Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid | |
| XI. | Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes | Szén-dioxid | |
| államok) területén található repülőtérről induló, vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése. |
Az XI. pont alatti tevékenység nem terjed ki az alábbiakra:
a) nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, állam- és kormányfőinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, ha ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelezni kell,
b) katonai légijárművek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendőri szervek által végrehajtott repülések,
c) kutató-mentő repülések, tűzoltó repülések, hatósági engedéllyel rendelkező humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések,
d) a kizárólag az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezményben meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések,
e) az olyan repülőtéren végződő repülések, amelyről a légijármű felszállt, ha közbenső leszállásra nem kerül sor,
f) kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve, hogy a repülés célja nem utas - vagy teherszállítás, illetve a légijármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél,
g) a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légijárművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések,
h) az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légijárművel végzett repülés,
i) az 1008/2008/EK rendelet értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet, és
j) légiközlekedési tevékenység, melynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó három egymást követő négy hónapban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összkibocsátása kevesebb, mint évi 10 000 tonna, ide értve a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítását.”
