„54. § (1) Ha a bíró tevékenységének ellátására egészségügyi ok esetén tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban röviden meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró alkalmatlanságára utalnak.
(2) Ha a bíró a (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére, tisztségéről nem mond le, meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát (5. §), és annak eredményétől függően kell eljárni.
(3) Ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy az alkalmatlanság jogkövetkezményének alkalmazását tudomásul veszi.”
79. § A Bjt. az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. § A bíró éves tevékenységéről az ügyforgalmi és tevékenységi adatok, továbbá a másodfokú és a felülvizsgálati határozatok alapján kimutatást kell készíteni. Az OIT szabályzatban határozza meg, hogy a kimutatásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. A kimutatást a bíróság elnökének éves tájékoztatójával egyidejűleg közölni kell az összbírói értekezlet (teljes ülés) tagjaival. A kimutatás adatait a bíró vizsgálatánál, értékelésénél figyelembe kell venni.”
80. § A Bjt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik:
a) a bíró halálával,
b) felmentéssel,
c) a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetben.
(2) A bírót fel kell menteni,
a) ha bírói tisztségéről lemondott,
b) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy az 53/B. § szerinti alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították,
c) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el,
d) ha a bíró a bírói esküt a 13. §-ban meghatározott határidőn belül nem tette le,
e) ha a bíró kinevezésének a 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételei már nem állnak fenn,
f) ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték,
g) ha a bíró - az OIT egyetértésével - nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján vagy kijelölés ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,
h) ha a bíró a 70. életév (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően maga kéri nyugállományba helyezését, illetve a felső korhatárt elérte,
i) ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,
j) ha a bíró a 19. §-ban írtak szerint a részére felajánlott bírói állást nem fogadta el,
k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetőleg elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,
l) ha a bíró a 38/B. §-ban meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye,
m) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton az 54. § (3) bekezdése szerint nem vesz részt.
(3) A bíró felmenthető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik jogosulttá.
(4) A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének megnevezését a „nyugalmazott” jelzővel jogosult viselni [(2) bekezdés h) pontja és (3) bekezdés].”
81. § A Bjt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nyugállományba helyezés, a felső korhatár elérése esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (2) bekezdésének j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra fel kell menteni, kivéve, ha a bíró kéri, hogy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje ennél rövidebb legyen. Az OIT elnöke a bírót - a bíróság elnökének véleményét figyelembe véve - a teljes felmentési időre is mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.”
82. § A Bjt. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bírót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a bíró igazolja, hogy vele szemben a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bíró részére megtéríti.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli a bírói szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a bírói kinevezésre pályázó személy és a bíró azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 38/B. §-ban meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a bírói szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén - a bírói szolgálati jogviszony megszűnéséig kezeli.”
83. § A Bjt. a 62/A. §-t követő VI. Fejezet A bíró fegyelmi felelőssége fejezet címet követően a következő alcímmel és 62/B-62/D. §-sal egészül ki:
„Szolgálati bíróság
62/B. § (1) A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban a Fővárosi Ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Legfelsőbb Bíróság mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság) (a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.
(2) A szolgálati bíróság elnökét, és tagjait a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírái közül az OIT nevezi ki. A szolgálati bíróság elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke nevezi ki.
(3) A szolgálati bíróság tagjaira a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei - a kollégiumvezetők véleményére is figyelemmel - tesznek javaslatot.
(4) A szolgálati bíróság tagja e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el.
(5) A szolgálati bíróság tagja - szolgálati bírói tevékenységével arányos - díjazásra jogosult. A díjazás részletes szabályait az OIT szabályzatban határozza meg.
62/C. § (1) Az elsőfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 75 fő, a másodfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 15 fő.
(2) Nem nevezhető ki a szolgálati bíróság bírájává az a bíró, aki
a) az OIT választott bíró tagja,
b) az OIT póttagja,
c) a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnök vagy annak helyettese,
d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet vagy szolgálati viszonya szünetel, vagy
e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, az OIT Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével.
(3) A szolgálati bíróság bíráinak megbízatása a kinevezésétől számított 6 évre szól.
(4) Akadályoztatása esetén a szolgálati bíróság elnökét az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
62/D. § (1) A szolgálati bíróság bírájaként nem járhat el az a szolgálati bíró, aki ellen fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig.
(2) A szolgálati bíróság bírájának a tisztsége megszűnik:
a) a bírói tisztség megszűnésével,
b) a szolgálati bírósági bírói tagságról való lemondással,
c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
d) ha a 62/C. § (2) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, vagy
e) ha a szolgálati bírósági bírót jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a szolgálati bíróság - titkos szavazással, a szolgálati bírósági bírák legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.”
84. § A Bjt. 64. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(3) Ha fegyelmi eljárás alá vont bíróval szemben büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(4) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti. Az írásban közölt döntés ellen a bíró a közléstől számított 15 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult az elsőfokú szolgálati bíróság elnökét haladéktalanul értesíti; ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.”
85. § A Bjt. 67. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A fegyelmi eljárás megindítására és az eljáró tanácsra vonatkozó szabályok”
86. § A Bjt. 68. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 62/B. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon az elsőfokú szolgálati bíróság jár el.
(3) Az elsőfokú szolgálati bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a másodfokú szolgálati bíróság bírálja el.”
87. § A Bjt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: szolgálati bíróság tanácsa) jár el, amelyet a szolgálati bíróság elnöke alakít meg.”
88. § A Bjt. 71. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el,”
89. § A Bjt. 72. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) és (5) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(2) Az elfogultság kérdésében a szolgálati bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz.
(3) Ha a kifogást az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a másodfokú szolgálati bíróság tanácsa határoz. Ha az elfogultsági kifogást a másodfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Legfelsőbb Bíróság elnöke határoz.
(4) Az elsőfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú tanácsot a másodfokú szolgálati bíróság elnöke jelöli ki.
(5) A másodfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró tanácsot a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelöli ki.”
90. § A Bjt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a szolgálati bíróság tanácsa dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztésről.”
91. § A Bjt. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati bíróság hatáskörébe nem tartozó szolgálati jogvitában a munkaügyi perekben hatáskörrel rendelkező bíróság jár el.”
92. § A Bjt. 119/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a bíró hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
93. § A Bjt. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ülnökre a 22. § (1) bekezdése megfelelően irányadó.”
94. § A Bjt. 123. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület, megyei (fővárosi) közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét.
(8) Ha a jelölt a (7) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.
(9) Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület és megyei (fővárosi) közgyűlés a (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.
(10) Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.”
95. § A Bjt. a 126. §-t követően a következő 126/A. §-sal egészül ki:
„126/A. § (1) A bíróság elnöke az ülnököt, annak megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének - a felhívás közlésétől számított 15 munkanapon belüli - igazolására.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök büntetlen előéletét igazolja, a bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti.
(3) Ha az ülnök az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság elnöke az ülnököt ismételten felhívja büntetlen előéletének igazolására, egyben tájékoztatja az igazolás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
(4) Ha
a) az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívás kézhezvételételétől számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy
b) a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél vagy megyei (fővárosi) közgyűlésnél kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
(6) Az (1)-(3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az ülnököt megválasztó képviselő-testület és a megyei (fővárosi) közgyűlés az ülnöki megbízatás megszűnéséig kezeli.”
96. § (1) A Bjt. 127. §-a a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-d) pont jelölése b)-e) pontra módosul:
[Az ülnök megbízatása megszűnik:]
„a) az ülnök halálával,”
(2) A Bjt. 127. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Az ülnök megbízatása megszűnik:]
„f) ha az ülnök büntetett előéletűvé válik vagy a 126/A. § (3) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének szabályszerű felhívásra nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.”
97. § A Bjt. 139. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
„c) a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályait, a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokhoz rendelhető pontszámokat az OIT véleményének kikérésével”
[rendelettel állapítsa meg]
98. § (1) A Bjt. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2) A Bjt.-t e törvény 2. melléklete az 5. számú melléklettel egészíti ki.
99. § (1) Hatályát veszti a Bjt.
a) 3. § (1) bekezdés b) pontja,
b) 3. § (3) bekezdése,
c) 3. § (7) bekezdése,
d) 10/D. §-a,
e) 40. § (3) bekezdése,
f) 68. § (1) bekezdése,
g) 69. §-a,
h) 71. § (1) bekezdés a) és d) pontja,
i) 71. § (2) és (3) bekezdése,
j) 84. § (3) bekezdése,
k) 123. § (5) bekezdésében a „büntetve volt-e,” szövegrész,
l) 131. § (2) bekezdése,
m) 132. §-a,
n) 133. §-a,
o) 134. § (1) és (3) bekezdése,
p) 136. § (1), (4) és (5) bekezdése,
q) 137. § (3) bekezdése,
r) 138. §-a.
(2) A Bjt.
1. 3. § (6) bekezdésében az „f) pontjában” szövegrész helyébe a „g) pontjában”,
2. 10/C. § (8) bekezdésében az „(1) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésének”,
3. 10/E. § (1) bekezdésben, 10/F. §-ban a „10/A-10/D.” szövegrész helyébe a „10/A-10/C.”,
4. 11. § (1) bekezdésében az „(5)” szövegrész helyébe az „(5) és (6)”,
5. 11. § (2) bekezdésben az „az OIT” szövegrész helyébe az „a pályázat elbírálójának”
6. 40. § (2) bekezdésében az „OIT” szövegrész helyébe az „OIT elnökének”,
7. 40. § (6) bekezdésében, 43. § (2) bekezdésében és 45. § (4) bekezdésében a „21-38. §-ok szövegrész helyébe a „21-38/B. §-ok”,
8. 58. § (2) bekezdésében az „OIT” szövegrész helyébe az „OIT elnöke”,
9. 60. § (1) bekezdésében a „(2) és (3)” szövegrész helyébe a „(2)”,
10. 62. § (2) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész helyébe az „, az OIT elnöke”,
11. 64. § (1) bekezdésében és 67. §-ában a „fegyelmi bíróság” szövegrész helyébe a „szolgálati bíróság”,
12. 70. § (3) bekezdésében a „fegyelmi bíróság” szövegrész helyébe a „szolgálati bíróság”, a „fegyelmi bírák” szövegrész helyébe a „szolgálati bírák”,
13. 72. § (1) bekezdésében a „fegyelmi tanács elnökének” szövegrész helyébe a „szolgálati bíróság tanácsa elnökének”,
14. 73. § (1) bekezdésében az „A fegyelmi tanács” szövegrész helyébe az „Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa”,
15. 73. § (2) bekezdésében a „másodfokú fegyelmi tanácshoz” szövegrész helyébe a „másodfokú szolgálati bíróságnál”, a „másodfokú fegyelmi tanács” szövegrész helyébe „másodfokú szolgálati bíróság”,
16. 67. §-ában, 73. § (3) bekezdésében, 75. § (2) bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, 78. § (2) és (3) bekezdésében a „fegyelmi tanács” szövegrész helyébe a „szolgálati bíróság tanácsa”,
17. 78. § (1) bekezdés c) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe a „(4)”,
18. 80. § (2) bekezdésében az „első fokú fegyelmi tanácshoz” szövegrész helyébe az „elsőfokú szolgálati bíróság tanácsához”,
19. 80. § (4) bekezdésében a „másodfokú fegyelmi tanács” szövegrész helyébe a „másodfokú szolgálati bíróság”, az „első fokú fegyelmi bíróságot” szövegrész helyébe az „elsőfokú szolgálati bíróságot”,
20. 81. § (5) bekezdésében az „első fokon eljárt fegyelmi bíróság” szövegrész helyébe az „elsőfokú szolgálati bíróság”,
21. 83. § (2) bekezdésében az „elsőfokú fegyelmi bíróságnál” szövegrész helyébe az „elsőfokú szolgálati bíróságnál”,
22. 100. § (2) bekezdésében a „bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát” szövegrész helyébe „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, a bíró önéletrajzát”,
23. 100. § (3) bekezdésében az „az adott bíróságon” szövegrész helyébe az „a megyei bíróságon, az ítélőtáblán vagy a Legfelsőbb Bíróságon”,
24. 100. § (7) bekezdésében a „követően 50 évig” szövegrész helyébe a „követően - a 62/A. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - 50 évig”,
25. 111. §-ban a „17. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „17. § (6) bekezdése”,
26. 117. § (3) és (4) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „OIT”,
27. 119/A. § (6) bekezdésében „az 57. § (1) bekezdésének a)-b) pontja, c) pontja, - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye - d)-f) pontja, valamint a j) és az l) pontja” szövegrész helyébe „az 57. § (1) bekezdésének c) pontja, (2) bekezdésének a) pontja, b) pontja - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, c)-e), i), k)-m) pontja” és
28. 127. § (6) bekezdésében a „b)-c) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c), d) és f) pontban”
szöveg lép.
100. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a 21. §-t követően a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A kizárás kérdésében a bíróság soron kívül határoz.”
101. § A Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:]
„a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg;”
102. § A Pp. a következő 47. §-sal egészül ki:
„47. § (1) A Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy vagy a bíróságra adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.
(2) Az e § szerinti kijelölésre a külön törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor kerülhet sor, ha külön törvény így rendelkezik.”
103. § A Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogi képviselet kötelező:]
„b) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve
ba) a 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonjogi perek közül azokat, melyekben a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg,
bb) a 23. § (1) bekezdés b), e) pontjának ec) alpontjában, f), g), i), j), m) és o) pontjában meghatározott pereket,
bc) a 23. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott megállapításra irányuló perek közül azokat, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha a marasztalás kérhető lenne - a harmincmillió forintot nem haladná meg,”
104. § A Pp. 73/B. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Annak eldöntésére, hogy a perben a jogi képviselet a pertárgy értékére tekintettel kötelező-e, a 27. §-nak a bíróság hatáskörének megállapítására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(8) Ha az (1) bekezdés c) pont alkalmazásának van helye, a bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy jogi képviselő meghatalmazásáról kell gondoskodnia; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a jogi képviselő közreműködése nélkül való eljárás jogkövetkezményeire.”
105. § A Pp. 80. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróság az ügy összes körülményeire figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti a jogi személy vállalkozás alperest a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a 121/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget.”
106. § A Pp. a 121. §-t követően a következő 121/A. §-sal egészül ki:
„121/A. § (1) A jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek.
(2) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell:
a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy
b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell különösen:
a) az előzetes levélváltás, illetőleg az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült véleményeltérés adatait,
b) az esetleges előzetes elszámolás eredményét, továbbá
c) ha az üggyel kapcsolatban bírósági vagy más hatósági határozat született, annak ügyszámát és tartalmának lényegét.
(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni
a) abban az esetben, ha a keresetindításra jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidőt állapít meg,
b) a Negyedik Részben meghatározott különleges eljárásokban,
c) a fizetési meghagyásos eljárást követő perben (315. §) vagy
d) külön törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemperes eljárásokban.”
107. § A Pp. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha
a) a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat vagy
b) a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy
c) a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.”
108. § A Pp. 129. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el.”
109. § A Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy]
„i) a 124. § (2) bekezdésében foglalt ok áll fenn,”
110. § A Pp. 136/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. A kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki. Ha a jogi képviselet kötelező és az alperes az ellentmondás folytán új határnapra kitűzött tárgyaláson megjelenik vagy írásban érdemi ellenkérelmet terjeszt elő, a beszámítási kifogás és a viszontkereset szempontjából ez tekintendő az első tárgyalási napnak.”
111. § A Pp. 146. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem keresetváltoztatás az, ha a felperes
a) a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja,
b) az eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követel,
c) a keresetét leszállítja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti,
d) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követel (123. §).”
112. § A Pp. a 146. §-t követően a következő 146/A. §-sal egészül ki:
„146/A. § (1) Kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól (146. §) eltérően a felperes a keresetét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül változtathatja meg.
(2) Ha az alperes beszámítási kifogást, viszontkeresetet terjeszt elő, a felperes a beszámítási kifogás, viszontkereset közlésétől számított 30 napon belül változtathatja meg keresetét.
(3) A felperes keresetét az alperes beleegyezésével bármikor megváltoztathatja.
(4) A felperes legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja.
(5) Keresetváltoztatásnak nincs helye, ha az alperes viszontkeresetét, beszámítási kifogását vagy azok módosítását a felperes keresetváltoztatására tekintettel terjesztette elő.
(6) A bíróság végzéssel elutasítja a keresetváltoztatást, ha a felperes azt az (1)-(5) bekezdésben foglalt szabályok megsértésével terjesztette elő; e végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”
113. § A Pp. a 147. §-t követően a következő 147/A. §-sal egészül ki:
„147/A. § (1) Kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól (147. §) eltérően az alperes viszontkeresetét és beszámítási kifogását - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az első tárgyalást követő 30 napon belül terjesztheti elő.
(2) Az alperes a 146/A. § (1)-(4) bekezdése szerinti keresetváltoztatás esetén a keresetváltoztatás közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő viszontkeresetét és beszámítási kifogását vagy az (1) bekezdés szerint előterjesztett viszontkeresetét és beszámítási kifogását módosíthatja.
(3) Ha a beszámítani kért követelés az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően járt le, az alperes beszámítási kifogását az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően e határidő lejártát követő 30 napon belül előterjesztheti.
(4) A bíróság végzéssel elutasítja a viszontkeresetet és a beszámítási kifogást, ha az alperes azt az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályok megsértésével terjesztette elő; e végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”
114. § A Pp. 221. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Ha a felek ahhoz hozzájárulnak, az ítélet indokolásának csak a (3) bekezdésben foglaltakat kell tartalmaznia.”
115. § A Pp. 246. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat ismerteti.
(2) Az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak ismertetését követően a fellebbező fél vagy az elnök, illetőleg az általa kijelölt bíró ismerteti a fellebbezésben foglaltakat. Ezt követően a bíróság tagjai, valamint a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek. Ezután a fellebbező fél az írásbeli fellebbezését módosíthatja vagy kiegészítheti [146. § (5) bekezdés].”
116. § A Pp. 247. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. A 146. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat akkor tehető, ha annak a 235. § (1) bekezdése alapján helye van.”
117. § A Pp. a 324/A. §-t követően a következő 324/B. §-sal egészül ki:
„324/B. § (1) A perben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - szünetelésnek csak egyszer van helye.
(2) A perben nincs helye szünetelésnek, ha a bíróság
a) a keresetlevélben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről még nem döntött vagy
b) a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adott.”
118. § A Pp. 326. § (12) bekezdése a következő q)-s) pontokkal egészül ki:
[Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:]
„q) a közúti közlekedésről szóló törvény,
r) a közbeszerzésekről szóló törvény, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem a törvényben meghatározott központi költségvetési szerv,
s) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény.”
119. § A Pp. 332. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a fél a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme elutasítását követően ismételten - azonos ténybeli és jogi alapon - nyújt be végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, a végrehajtás felfüggesztését megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
120. § A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.
(2) Tárgyalás tartását az ügyfél - a (8) bekezdés b) pontját ide nem értve - a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) A közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet a bíróság a 332. § (5) bekezdése szerint megküldött értesítésben figyelmezteti, hogy annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem a beavatkozás bejelentésének minősül.
(4) A bíróság dönthet a per tárgyaláson történő elbírálásáról.”
121. § A Pp. 395. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
„m) az ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésének és viselésének részletes szabályait az államháztartásért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”
122. § (1) Hatályát veszti a Pp.
a) 315. § (3) bekezdésének b) pontja,
b) 318. § (1) bekezdésének b) pontja és
c) 319. § (2) bekezdése.
(2) A Pp. 45. § (1) bekezdésében a „bíróságot” szövegrész helyébe a „bíróságot soron kívül” szöveg lép.
123. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi bíróság és a megyei bíróság, mint első fokú bíróság - az e törvényben meghatározott esetekben - két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban járhat el.”
124. § A Be. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közveszélyokozás (Btk. 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetve a főváros területére terjed ki.”
125. § A Be. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § A Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.”
126. § A Be. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható.”
127. § A Be. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz.”
128. § A Be. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki. A bíróság által helyettesként kijelölt védő a kirendelt védőre irányadóak szerint jogosult díjazásra, továbbá költségtérítésre. A költségek megtérítésére - az e törvényben meghatározott kivétellel - a meghatalmazott védőt kell kötelezni.”
129. § A Be. 50. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[A védő köteles]
„e) akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülése kivételével - helyettesítéséről gondoskodni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező,
f) az akadályoztatás tényéről - ha ez lehetséges - az eljárást folytató bíróságot, ügyészt, illetőleg nyomozó hatóságot az eljárási cselekmény megkezdése előtt értesíteni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező és előre nem ismert elháríthatatlan akadály miatt helyettesítéséről nem tud gondoskodni.”
130. § A Be. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Katonát [Btk. 122. § (1) bek.] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, az elöljáró útján tájékoztatja a büntetőeljárás megindításáról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is.”
131. § (1) A Be. 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a védő az idézés ellenére olyan eljárási cselekményen nem jelenik meg, amelyen részvétele kötelező, és helyettesítéséről sem gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott költség megtérítésére kell kötelezni.”
(2) A Be. 69. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő az 50. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott értesítési kötelezettségének eleget tett, vagy e kötelezettség teljesítése az előre nem ismert elháríthatatlan akadály jellege miatt nem volt lehetséges. Ha utóbb az állapítható meg, hogy az akadály előre ismert vagy elhárítható volt, az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.”
132. § A Be. 70/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére - a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint - legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki. A másolat kiadását a másolat kiadására kötelezett elektronikus adathordozón is teljesítheti.”
133. § A Be. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.”
134. § A Be. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya (81-82. §). Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.”
135. § A Be. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.”
136. § A Be. 168. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A feljelentés kiegészítése körében tett megállapítások jelentésbe foglalhatók. A jelentés az eljáró hatóság megnevezését, az eljárási cselekmény helyét, idejét, és a történtek lényegének összegzését tartalmazza.”
137. § A Be. 172/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A feljelentés kiegészítése során a feljelentéskiegészítést végző hatóság a 178. § (1) bekezdésében meghatározott adatszerző tevékenységet folytathat, illetve a feljelentőt meghallgathatja, a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait jelentésbe foglalja. A feljelentéskiegészítés határideje tizenöt nap. Ezt a határidőt a feljelentéskiegészítést végző hatóság vezetője indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbíthatja.”
138. § A Be. 176. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.
(2) Egy éven túl a felettes ügyészség vezetője, két éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatásától számított két évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a 193. § (3) bekezdése alapján a nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott időpontig meghosszabbította.
(3) Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az ügyészség vezetője legfeljebb a nyomozás elrendelésétől számított egy év elteltéig, azt követően a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a felettes ügyészség vezetője, illetve a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg.”
139. § A Be. 206/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„206/A. § (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha
a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,
b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást haladéktalanul elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.
(2) A titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ha
a) a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre, illetve nem megjelölt bűncselekményre,
b) a nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre
vonatkozik.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásra való alkalmasságról történő döntés érdekében az ügyész hetvenkét órán belül a nyomozási bíróhoz fordul. A titkos információgyűjtés eredménye akkor alkalmas a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna. A nyomozási bíró a felhasználásra való alkalmasságról indokolt végzéssel határoz. A felhasználásra való alkalmasság tárgyában hozott döntés a titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat minősített jellegét nem érinti. A büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasság megállapítása esetén az érintett adatot csak akkor kell megsemmisíteni, ha az ügyész az (4) bekezdés alapján annak bizonyítékként történő felhasználását nem indítványozta.
(4) A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználását az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványozhatja. Az indítványról a nyomozási bíró határoz.
(5) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit.”
140. § (1) A Be. 207. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyomozási bíró dönt]
„b) a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. § (4) és (6) bek.], megszüntetéséről [205. § (3) bek.], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapításáról [206/A. § (3) bek.], valamint a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [206/A. § (4) bek.],
c) az ügyész indítványára a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről [191. § (3) bek.],”
(2) A Be. 207. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatása nyomozási bíró általi elrendelésének indítványozását az ügyésznél lehet kezdeményezni.”
141. § A Be. 217. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vádirat tartalmazza]
„h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges.”
142. § A Be. 224. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyész a közvetítői eljárásra utalás feltételeinek vizsgálata céljából - szükség esetén a gyanúsítottra vonatkozó pártfogó felügyelői vélemény beszerzése után - meghallgathatja a gyanúsítottat és a sértettet. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható.”
143. § A Be. 237. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a bíróság a nyilvánosságot a nyilvános ülésről kizárja, zárt ülést tart.”
144. § A Be. 242. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A tárgyaláson a védő részvétele kötelező]
„c) amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.”
145. § A Be. 263. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye a 264-271. §-ban, illetve az 543-547. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásának.”
146. § A Be. 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„271. § (1) A helyi bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja.
(2) A megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha
a) ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja,
b) a bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.”
147. § A Be. 275. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanács elnöke a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja. Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítéséről nem gondoskodik, illetve a vádlott más védőt nem hatalmaz meg, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve új védőt rendel ki.”
148. § (1) A Be. 279. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.”
(2) A Be. 279. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a vádlott előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, és nincs védője, a bíróság a részére védőt rendel ki, és a védőt a kitűzött határnapra idézi.”
149. § A Be. 281. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik - a 279. § (4) bekezdés esetét kivéve -, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt ügyészt vagy szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel, az ügyész felhívása az ügyészség vezetője útján történik.
(3) Ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg. Ha a védő tárgyalási részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és a helyettesítéséről sem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védő helyett más védőt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védőnek időt lehet biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelen lévő védő kérelmére a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell napolni.”
150. § A Be. 281. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetve meghallgatását követően a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani vagy - a (7) bekezdés esetét kivéve - ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. Ha a vádlottnak nincs védője, számára védőt kell kirendelni. A tárgyalási őrizet elrendeléséről szóló határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a vádlott részére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg, kezdő időpontja az őrizet foganatba vételének időpontja. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a kitűzött tárgyalási határnapon a vádlottat a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és a meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el, illetve a tárgyalás idejére - de legfeljebb hetvenkét óráig - a tárgyalási őrizetet fenntarthatja. Ha a bíróság a tárgyalási őrizetet nem tartotta fenn vagy a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el, a vádlottat szabadon kell bocsátani.”
151. § A Be. 281. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; az erről szóló határozatot - a fellebbezési jogára (324-325. §) vonatkozó rendelkező részi záradék feltüntetése mellett - kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel. A bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben - ha az előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni - az eljárást befejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli.”
152. § A Be. 289. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanács elnöke a 117. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ha a vádlott nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi vallomása ismertethető vagy felolvasható.”
153. § (1) A Be. 291. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A vádlott korábbi vallomásának ismertetése és felolvasása”
(2) A Be. 291. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, illetve a 281. § (5) bekezdése esetén, valamint ha a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomását a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja.
(2) Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a 85. § (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik.
(3) A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a 117. § (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik.”
154. § A Be. 296. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A tanú korábbi vallomásának ismertetése és felolvasása
296. § (1) A tanács elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha
a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges,
b) a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja,
c) a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni,
d) a tanú a 85. § (5) és (6) bekezdése alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek,
e) a bíróság a tanút a 281. § (8) bekezdése alapján írásban történő vallomástételre hívta fel.
(2) A tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását az ügyésznek a 217. § (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a 285. § (1) bekezdése alapján nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tartja szükségesnek.
(3) Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem ismertethető és nem olvasható fel.
(4) Ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személyt az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része ismertethető vagy olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a 82. § (1) bekezdésében biztosított mentességi joga.”
155. § A Be. 299. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A szakvélemény ismertetése és felolvasása
299. § (1) Ha a szakértő a tárgyaláson az értesítés ellenére nem jelent meg, vagy a szakértő értesítését a bíróság a 108. § (6) bekezdése alapján mellőzte, az írásban előterjesztett szakvéleményt a tanács elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. Ha a szakvélemény ismertetése vagy felolvasása után a 109. § alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.
(2) Ha a szakértő az idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróság hivatalból vagy indítványra elrendelheti az írásban előterjesztett szakvélemény ismertetését vagy felolvasását. Ha a szakértői vélemény ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett vagy a magánfél kérdéseket kíván feltenni, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra ismételten meg kell idézni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ismertethető vagy felolvasható a szakvélemény, ha a szakértőt a tárgyaláson már meghallgatták, de a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni.”
156. § (1) A Be. 301. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az okiratok, illetve más iratok ismertetése és felolvasása”
(2) A Be. 301. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanács elnöke rendelkezik az okiratok és a bizonyítás eszközéül szolgáló iratok ismertetéséről a tárgyaláson. A tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy az okirat ismertetése helyett a lényegének megjelölésére kerüljön sor.
(2) A nyomozó hatóság jelentése okiratként ismertethető.
(3) A tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy az okirat ismertetése helyett a felolvasására kerüljön sor.”
157. § A Be. 308. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügy áttétele, az ügyek egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”
158. § A Be. 323. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fellebbezés írásban indokolható. Az indokolást az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál - legkésőbb a tárgyalást megelőző tizenötödik napon - kell előterjeszteni.”
159. § A Be. 346. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, azon a címen, hogy a bíróság a vádlott távollétében hozott ügydöntő határozatot, nincs helye fellebbezésnek.”
160. § (1) A Be. 404. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vádlott nem tesz vallomást, a tanács elnöke a hatályon kívül helyezett határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomását is ismertetheti vagy felolvashatja.
(4) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett a tanúnak a hatályon kívül helyezett határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv ismertethető vagy felolvasható.”
(2) A Be. 404. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés nem zárja ki annak a tanúvallomásnak, illetve szakvéleménynek az ismertetését vagy felolvasását, amely nem az ítéleti tényállás megalapozatlan részére vonatkozik.”
161. § A Be. 461. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„461. § (1) A fiatalkorú vádlott távollétében a tárgyalás a XXV. Fejezet alapján nem tartható meg.
(2) A fiatalkorú vádlottal szemben a Be. 279. § (3) bekezdése nem alkalmazható.”
162. § A Be. 544. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is -, továbbá intézkedésként próbára bocsátást, megrovást alkalmaz az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, ha
a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kiutasítást, a kitiltást - katonával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is - vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,
b) a tényállás egyszerű,
c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte,
d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
(2) Tárgyalás mellőzésével két évet meghaladó szabadságvesztés nem szabható ki.”
163. § A Be. 574. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az ugyanazon jogosult által a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett vagy egyébként a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a bíróság mellőzheti.”
164. § A Be. 604. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
„b) büntetőeljárás során kirendelt védő, a büntetőeljárásban részt vevő személyek költségeit, e személyek képviselőinek - ide nem értve a pártfogó ügyvédek - díját és költségeit, valamint a terhelt személyes költségmentességével kapcsolatos részletes szabályokat a rendészetért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott,”
[rendeletben szabályozza]
165. § (1) A Be. 17. § (1) bekezdésének második mondatában a „bíróságok szervezetéről és igazgatásáról” szövegrész helyébe a „bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról” szövegrész lép.
(2) Hatályát veszti a Be.
a) 69. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „a védő,” szövegrész,
b) 69. § (1) bekezdés c) pontjában az „a védő és” szövegrész,
c) 69. § (3) bekezdésében „a védőt,” szövegrész, valamint
d) 165/A. §-a,
e) 310. § (4) bekezdésében a „fiatalkorúak elleni, illetőleg” szövegrész,
f) 448. § (1) bekezdése.
166. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 227. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó
a) a végrehajtói irodában való részvételt kivéve nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja, valamint nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet,
b) nem közvetíthet ingatlan- és kölcsönügyletet, nem vállalhat a végrehajtói tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget,
c) nem lehet választottbíróság tagja.
(3) Nem esik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom alá a kamarában végzett tevékenység, továbbá az, ha az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak sérelme nélkül - a zálogjogosult megbízása alapján a zálogtárgy értékesítését végzi.”
(2) A Vht. 239. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A végrehajtói szolgálat megszűnik]
„a) a végrehajtó felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének a felmentésről szóló határozatban megjelölt”
[napján.]
(3) A Vht. 239. § (3) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha]
„d) a tartós helyettesítés egyéves időtartamának lejártáig nem kerül sor a tartós helyettesítés meghosszabbítására [245. § (1) bekezdés c) pont, 245. § (5) bekezdés].”
(4) A Vht. 240. §-a a következő új d) ponttal egészül ki és a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[A végrehajtó nem gyakorolhatja hivatását:]
„d) a tartós helyettesítés egyéves időtartama lejártát követő naptól, ha nem kerül sor a tartós helyettesítés meghosszabbítására [245. § (1) bekezdés c) pont, 245. § (5) bekezdés],”
(5) A Vht. 245. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tartós helyettest lehet kirendelni, ha]
„c) a végrehajtó tartósan távol van a kirendelés időpontjától számított legfeljebb egy év időtartamra.”
(6) A Vht. 245. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A végrehajtó tartós távolléte miatt kirendelt tartós helyettesi kirendelést a távollét megszűnésével meg kell szüntetni, egy év elteltével pedig a kirendelés megszűnik. A kirendelés az egyéves határidő lejártát megelőzően a miniszter engedélyével hosszabbítható meg.”
(7) A Vht. 307. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„c) a végrehajtói állások betöltésének és a végrehajtói pályázati eljárásnak a részletes szabályait, és a végrehajtói kinevezéshez készített pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat,”
(8) Hatályát veszti a Vht.
a) 233. § (4) bekezdés a) pontjában az „és f)” szövegrész,
b) 233. § (4) bekezdés c) pontja,
c) 234. § (1) bekezdésében az „- a 234/A. §-ban foglalt kivétellel -” szövegrész,
d) 234. § (2)-(4) bekezdése,
e) 234/A. §-a és az azt megelőző alcíme,
f) 234/B. § (1) bekezdésében az „, a 234/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy a kijelölését követően haladéktalanul” szövegrész,
g) 234/B. § (2) bekezdésében a „, illetve a 234/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy” szövegrész,
h) 239/A. § (4) bekezdésében a „234/B. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a” szövegrész,
i) 250. § (2) bekezdés a) pontja,
j) 250. § (2) bekezdés c) pontjában a „végrehajtói állásra pályázó és a” szövegrész,
k) 256. § (2) bekezdésében az „és a 234. § (2) bekezdése” szövegrész, valamint a „megyei bírósági végrehajtói álláshelyre a pályázatot a megyei bíróság elnöke írja ki, a” szövegrész.
(9) A Vht.
a) 16. § b) pontjában a „fegyelmi bíróságának” szövegrész helyébe a „szolgálati bíróságának” szöveg,
b) 239. § (5) bekezdésében az „a)-c) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-d) pontjában” szöveg
lép.
167. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 1. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
168. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel,” szövegrész helyébe a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szöveg lép.
169. § (1) Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 350/A. § (1) bekezdése.
(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 345. § (3) bekezdésében, 385. § (2) bekezdésében és 391. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szöveg lép.
170. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdése d) pontjának da) alpontjában a „jogorvoslati eljárásról” szövegrész helyébe a „jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről” szöveg lép.
171. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában az „OIT” szövegrész helyébe az „OIT elnöke” szöveg lép.
172. § (1) A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési követelményeit, valamint a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit és díjazásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(2) Hatályát veszti a Bktv. 24. § (4) bekezdése.
173. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 98. § (1) bekezdése, 166. § (1)-(7) bekezdése és (8) bekezdésének a), b), d), valamint i)-k) pontja, 166. § (9) bekezdés b) pontja, 167. §-a, 176. § (4) bekezdése, 180. §-a és 181. §-a 2011. február 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1-6. §-a, 8. §-a, 11-17. §-a, e törvény 18. §-ával megállapított Bszi. 39. § a)-f) és h)-q) pontja és 40. §-a, e törvény 19-21. §-a, e törvény 22. §-ával megállapított Bszi. 46. § (1) bekezdés a)-l) és n)-v) pontja, (2) és (3) bekezdése, továbbá 47. §-a, e törvény 23-66. §-a, 68-93. §-a, 95-97. §-a, 98. § (2) bekezdése, 99-101. §-a, 103-124. §-a, 126-164. §-a, 165. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a)-d) pontja, 166. § (8) bekezdésének c) és e)-h) pontja, 166. § (9) bekezdésének a) pontja, 168-171. §-a, 174. §-a, 175. § (2) és (3) bekezdése, 176. § (1)-(3) bekezdése, 177-179. § 2011. március 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 67. §-a, 165. § (2) bekezdés e) és f) pontja 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.”
174. § (1) A törvény hatálybalépésekor működő - az államháztartásért felelős miniszter tagságával kiegészült - OIT-nak a törvény hatálybalépésekor már a Bszi. szerinti bírósági felsővezetői (a továbbiakban: bírósági felsővezető) megbízatással rendelkező tagjai tekintetében nem érvényesül a Bszi. 35. § (4) bekezdésében foglalt korlátozás, azonban a törvény hatálybalépését követően bírósági felsővezetői kinevezést kapott OIT választott bíró tag OIT tagsága megszűnik, ha bírósági felsővezetővé válásával az OIT-ban a bírósági felsővezetők száma a Bszi. 35. § (4) bekezdésében foglalt számot meghaladná. Ebben az esetben az OIT tag helyébe az OIT póttagjai közül az a legtöbb szavazattal megválasztott póttag lép, aki nem bírósági felsővezető.
(2) Ha valamely választott bíró OIT tagsága megszűnik a helyébe bírósági felsővezető OIT póttag akkor léphet, ha ezzel az OIT-ban a bírósági felsővezetők száma a Bszi. 35. § (4) bekezdésében foglalt számot nem haladja meg.
175. § (1) Az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében másik bíróság kijelölésére a törvény hatálybalépését követően a bíróságra érkezett ügyben kerülhet sor.
(2) A bírósági vezetői álláspályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.
(3) A bírósági vezetők vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.
176. § (1) A bírói álláspályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően megüresedő állások betöltésénél kell alkalmazni.
(2) A bírák vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.
(3) Annak a bírónak az értékelését, akinek az utolsó értékelése a törvény hatálybalépését megelőzően több, mint 6 éve történt meg, a törvény hatálybalépését követő 3 éven belül kell elvégezni.
(4) A 10. fizetési fokozatba sorolt bíró besorolását - az e törvény hatálybalépése előtt megállapított szolgálati idő alapján - a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül ismételten el kell végezni. Ennek során figyelembe kell venni a bíró részére korábban megállapított soron kívüli előresorolások hatását is. A besorolás eredményeként a bíró alapilletményét a Bjt.-nek a törvény 1. mellékletével megállapított 2. számú mellékletének megfelelő fizetési fokozat szerint kell megállapítani. A bírák alapszabadsága az átsorolást követően sem lehet több negyven munkanapnál.
177. § (1) A szolgálati bíróság elnökét és tagjait a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül kell megbízni.
(2) A szolgálati bíróság a törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napján kezdi meg a működését.
(3) E törvény rendelkezéseit a szolgálati bíróság működése megkezdése napját követően kezdeményezett fegyelmi eljárásokra, illetve az alkalmatlansági jogvitában benyújtott jogorvoslati kérelmekre kell alkalmazni.
178. § E törvénynek a Pp.-t módosító rendelkezéseit - az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében másik bíróság kijelölésére vonatkozó rendelkezés kivételével -, valamint 168-170. §-át a törvény hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
179. § (1) A 2011. március 1. napján a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) - kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 188. § (1) bek.] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 189. § (1) bek.] - a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, valamint a kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §) miatt folyamatban lévő ügyekben, továbbá a 2011. szeptember 1. napján a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyekben az a bíróság folytatja le az eljárást, amely a tárgyalást megkezdte.
(2) Ha a tárgyalást az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően meg kell ismételni, vagy elölről kell kezdeni, az eljárást a Be. e törvénnyel megállapított rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság folytatja le.
180. § (1) A törvény 166. §-át a 2011. február 1-jét követően meghirdetett végrehajtói álláspályázatok elbírálására kell alkalmazni.
(2) A 2011. február 1-jét megelőzően a Vht. 245. § (1) bekezdés c) pontja alapján történt tartós helyettesi kirendelés legkésőbb 2012. január 31-én megszűnik, kivéve ha a Vht. 245. § (5) bekezdésében foglaltak szerint ezt megelőzően sor kerül a kirendelés meghosszabbítására.
181. § A 10. fizetési fokozatba sorolt ügyész besorolását - az e törvény hatálybalépése előtt megállapított szolgálati idő alapján - a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül ismételten el kell végezni. Ennek során figyelembe kell venni az ügyész részére korábban megállapított soron kívüli előresorolások hatását is. A besorolás eredményeként az ügyész alapilletményét az Üsztv.-nek a törvény 3. mellékletével megállapított 1. számú mellékletének megfelelő fizetési fokozat szerint kell megállapítani.
„2. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez
A bírák alapilletménye a különböző fizetési fokozatokban
| Fizetési fokozatok | Szorzószámok | |
| 1. | 1,00 | |
| 2. | 1,10 | |
| 3. | 1,20 | |
| 4. | 1,25 | |
| 5. | 1,30 | |
| 6. | 1,35 | |
| 7. | 1,40 | |
| 8. | 1,45 | |
| 9. | 1,50 | |
| 10. | 1,55 | |
| 11. | 1,60 | |
| 12. | 1,65 | |
| 13. | 1,70 | |
| 14. | 1,75 | |
| ” |
„5. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez
