a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.
(2) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében
a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,
b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,
c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi
tudósítói hálózatot működtet.
(3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – a 32. § (6) bekezdés szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a tájékoztatásra.
(4) A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.
102. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató – e törvény keretei között – gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását az általa vezetett közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört – beleértve a vezérigazgatók kinevezését és munkaviszonyuk megszüntetését – a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:
a) a Médiatanács elnöke valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató esetében két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak,
b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy válasszon egyet a jelöltek közül,
c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott,
d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerződésének egyes tartalmi elemeire is,
e) az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,
f) ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni,
g) az új jelölés során közszolgálati médiaszolgáltatónként két új jelöltre kell javaslatot tenni,
h) az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
(3) A Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése – a Médiatanács javaslatának figyelembevételével megalkotott – tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Kuratórium által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a Kuratórium újra szavaz. Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani.
(4) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg
a) felmentéssel,
b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,
c) halállal,
d) a 97. § (10)–(12) bekezdésben foglalt esetben, ha a Kuratórium a Közszolgálati Testület előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt.
(5) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya
a) ha cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték,
b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés kiszabást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) ha három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
d) ha az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az összeférhetetlenséget annak keletkezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg,
e) ha bíróság foglalkozásától, vagy a közügyektől eltiltotta.
(6) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.
(7) A vezérigazgató jogosult két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.
103. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.
(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni.
104. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezető állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója – munkaszerződésének megkötése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a közszolgálati médiaszolgáltató nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg.
105. § (1) A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány és a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okirata és a Kuratórium határozatainak keretei között irányítja a közszolgálati médiaszolgáltatót.
Ennek keretében:
a) dönt a műsorrendről,
b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,
c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,
d) meghatározza, és a Kuratóriumnak jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról,
e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,
f) a 90. § (1) bekezdés p)–q) pontnak megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat,
g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását,
h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a Kuratórium határozata előír,
i) az Alappal együttműködve gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres médiaszakmai továbbképzéséről,
j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban,
k) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója a Közszolgálati Közalapítványtól – a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül – semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.
106. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati médiaszolgáltatók munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati médiaszolgáltatók könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati médiaszolgáltatók költségére megvizsgáltatni.
(2) A Bizottság elnökből és négy tagból áll.
(3) A Bizottság elnökét és tagjait a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel – a munkavállalók által választott tag kivételével – a Kuratórium választja.
(4) A Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.
(5) A Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.
(6) A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók – a Kuratórium közgyűlési hatáskörébe tartozó – vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7) A közszolgálati médiaszolgáltatók belső ellenőrzési szervezetei a Bizottság irányítása alá tartoznak.
(8) A Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.
107. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre. Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni.
108. § (1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a közszolgálati médiaszolgáltatók feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét.
(2) Az (1) bekezdés alapján rendelkezésre álló összegnek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) dönt.
(3) A Tanács hét tagú, tagjai a következők:
a) a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói,
b) az Alap vezérigazgatója,
c) az Állami Számvevőszék elnöke által – a Számvevőszék vezető állású tisztségviselői közül – esetileg delegált két tag.
(4) A Tanács minden év szeptember 30-ig dönt az (1) bekezdésben meghatározott, a következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre álló források elosztásáról. Döntése során figyelembe veszi az e törvényben és a Kódexben meghatározott közszolgálati célokat, illetve az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók különleges feladatait. A Tanács döntését egyszerű többséggel hozza, döntését az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza. A Tanács döntését különösen indokolt esetben – kétharmados szavazattöbbséggel – utólag módosíthatja. A módosításra irányuló döntést az Alap vezérigazgatója kezdeményezheti.
(5) A Tanácsot az Alap vezérigazgatója – aki egyúttal a Tanács elnöke – hívja össze legkésőbb minden év június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg.
(6) Az Alap – a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva – a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket.
(7) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított médiaszolgáltató tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény-kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati médiaszolgáltatók Felügyelő Bizottságának véleményével együtt a Kuratórium elé kell terjeszteni.
(8) A közszolgálati médiaszolgáltató – közszolgálati céljainak elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.
(9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre.
(10) A közszolgálati médiaszolgáltató szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást.
(11) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap nem alanya a társasági adónak, és személyes illetékmentességet élvez.
(12) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe.
(13) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzített irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket – közszolgálati feladataik teljesítése céljából – milyen feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati médiaszolgáltatók.
(14) A közszolgálati médiaszolgáltatók gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
109. § (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvényeknek van alárendelve.
(2) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány – jogszabályokban meghatározott – politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
(3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata – különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.
(6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.
(7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet.
(8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.
(9) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.
110. § A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint:
a) nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,
b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
d) piacelemzést végez,
e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
h) a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
i) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.
111. § (1) Az Elnök
a) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,
b) gyakorolja a 110. §-ban meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján az Elnököt megillető hatásköröket,
c) a 134. § szerint előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint éves intézményi költségvetési beszámolóját,
d) javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabály módosítására,
e) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről.
(2) Az Elnök további feladatai:
a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,
aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,
ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,
b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,
c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,
d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,
e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,
f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média- és Hírközlési Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és egyeztetés során,
i) minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig az előző évi gazdálkodásának éves értékelését,
j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
k) jelzi az elektronikus hírközlésért felelős miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,
l) az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,
m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,
n) a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében,
o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.
(3) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
(4) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(5) Az Elnök a (3) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta után újból kinevezhető.
(6) Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. Az Elnök – a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében – egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.
112. § (1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult – megfelelően körülírt felhatalmazással – az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(3) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.
(4) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(5) Az Elnök – a kinevezését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(6) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására.
(7) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja.
113. § (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatás időtartama lejár,
b) lemond,
c) meghal,
d) a miniszterelnök a (2) bekezdés szerint felmenti.
(2) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha
a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték,
d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(3) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha
a) lemond,
b) meghal,
c) az Elnök az (5) bekezdés szerint felmenti,
d) az Elnök a (6) bekezdés szerint visszahívja.
(5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha
a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(6) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.
(7) A megbízatás (4) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(8) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.
114. § (1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.
(2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a Hivatalt megillető hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.
(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.
(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára határozatlan időre kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével – a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeire a 117. §-nak a főigazgató-helyettesre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott ügyekben a KFGH jár el.
115. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.
(2) A főigazgató kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.
(5) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az Elnök a (6) bekezdés szerint felmenti,
d) az Elnök a (7) bekezdés szerint visszahívja.
(6) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha
a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell.
(8) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.
(9) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(10) A főigazgató tekintetében a 112. § (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja.
116. § A főigazgató feladatai:
a) az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,
b) gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a főigazgatót megillető hatásköröket,
c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,
d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében, az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével,
e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,
f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,
g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által – a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként – meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,
h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.
117. § (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, a médiaszolgáltatással, a média hatósági felügyeletével, az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgató-helyettesre a főigazgatóra vonatkozó, a 115. § (5)–(10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.
118. § (1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet
a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
b) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja,
e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
f) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
h) az a)–b) és d) pontok alá eső személy közeli hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés e) pont vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.
119. § (1) A Hatóság minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé az előző évi tevékenységéről. A beszámolóban:
a) értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését,
b) értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban,
c) tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá
d) értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás következményeit.
(2) A beszámolót nyomtatott formában és a Hatóság, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzé kell tenni.
120. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve.
(2) Az NHIT öt tagból álló testület. Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3) Az NHIT tagjai – köztük az NHIT elnöke és alelnöke – a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.
(4) A tagok közül
a) két tagot a Médiatanács,
b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia
delegál.
(5) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.
(6) Az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak megbízása négy évre szól.
(7) A megüresedett helyet az erre jogosult szerv vagy személy harminc napon belül köteles betölteni.
(8) Az NHIT elnöke, alelnöke és tagja lehet kormánytisztviselő vagy köztisztviselő.
(9) Az NHIT elnöke az államtitkár illetménye hatvanöt százalékának megfelelő mértékű, az NHIT alelnöke az államtitkár illetménye hatvan százalékának megfelelő mértékű, míg az NHIT tagja az államtitkár illetménye ötvenöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül kinevezésétől megbízatása megszűnéséig, továbbá az elnök, az alelnök és a tagok költségtérítésre jogosultak.
121. § (1) Az NHIT véleményezi a Kormány felé az informatika, a hírközlés és a média területén
a) az információs társadalom kialakításának programját, az információs kultúra elterjesztésére, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntéseket,
b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározását,
c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatos döntéseket, továbbá
d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére,
e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására,
f) a rádió-távközlési nemzetközi értekezleteken képviselendő magyar álláspontra vonatkozó, valamint
g) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztésekre, az információs társadalom kialakításának programjára vonatkozó döntéseket.
(2) Az NHIT véleményezi
a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit,
b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint az érintett miniszterek között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket,
c) a Kormány, a miniszterelnök vagy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet,
d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.
(3) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(4) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait – az összeférhetetlenségről való döntés kivételével – szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(5) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.
(6) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.
(7) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.
122. § (1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezeti egysége, melynek vezetője irodaigazgató cím használatára jogosult.
(2) Az Iroda ellátja az NHIT működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.
(3) Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát – az NHIT elnökének egyetértésével – az Elnök hagyja jóvá.
(4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét – az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke utasításainak megfelelően – az Iroda vezetője irányítja.
(5) Az Iroda a 121. § (1)–(2) bekezdés alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagokat készít.
(6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának a 121. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét.
(7) Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja.
123. § (1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.
(2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
(3) A Médiatanács székhelye Budapest.
(4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve.
(5) A Médiatanács, illetve annak tagja a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.
124. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A Médiatanács tagjaira
a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának letelte előtt,
b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,
az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.
(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.
(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha valamely képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.
(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a második jelölési körben a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül négy jelöltet állítani, akkor a mandátuma megszűnik, és új jelölőbizottságot kell felállítani.
(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.
125. § (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve – ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor – hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.
(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.
(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülésösszehívási és -vezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig él.
(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel, vagy kizárással szűnt meg.
(6) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól.
(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött.
126. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására.
(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.
127. § (1) A Médiatanács elnökére és tagjaira a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.
(2) A Médiatanács tagja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a sajtótermék kiadójával vagy alapítójával létrehozott, tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, vagy tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
128. § (1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot köteles megőrizni.
(2) A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a 3. számú melléklet szerinti esküt tesz.
(3) A Médiatanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
129. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,
b) lemondással,
c) az összeférhetetlenség megállapításával,
d) felmentéssel,
e) kizárással,
f) a tag halálával.
(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 126. § (1) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.
(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pont esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pont esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.
(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.
(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,
a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.
(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.
(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.
(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette.
(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot egyhavi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.
130. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye hatvan százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.
(2) A Médiatanács tagja az államtitkár illetménye hetvenöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.
131. § (1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.
(2) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.
132. § A Médiatanács a 181–182. §-okkal összhangban:
a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,
b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,
c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat,
d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását,
g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében,
l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
133. § (1) A Médiatanács minden év május 31-ig előterjeszti az Országgyűlésnek a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelnie kell:
a) a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,
b) a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulását,
c) a médiaszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,
d) a médiaszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását.
(2) A beszámolót nyomtatott formában, valamint az audiovizuális politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Hatóság honlapján közzé kell tenni.
134. § (1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére használható fel, más célra nem vonható el.
(2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésben meghatározott források terhére hagyja jóvá, melyben egyúttal dönt a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány – felhasználásáról. A képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik.
(3) A Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig – az Elnök szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a Médiatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét – nyújtja be az Országgyűlésnek. Az új költségvetés jóváhagyásáig a Hatóság, illetve a Médiatanács a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.
(4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült kimutatást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi.
(5) A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét a Kormány rendeletben határozza meg. A frekvencia díjak azon részét, amelyet a Hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján – működésére nem használ fel, illetve amelyekből nem képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot – az Elnök rendelkezése alapján –, befizeti az Alapba. Az Elnök a rendelkezésében megjelöli, hogy a jelen bekezdés szerint befizetett összeg milyen közérdekű célra, milyen módon használható fel. Az Alap a jelen bekezdés szerint átutalt összeget kizárólag az Elnök rendelkezései szerint, az általa megjelölt célra használhatja fel. Az Alap vezérigazgatója a felhasználás során közérdekből kérheti az Elnöktől a rendelkezés szerinti cél, illetve a felhasználási szabályok módosítását. Az Elnök az Alap vezérigazgatójának kérelmét elutasíthatja, vagy részben vagy egészben jóváhagyhatja, illetve új közérdekű célt és felhasználási szabályokat jelölhet meg. Ha az Alap az átutalt összeget nem az elnöki rendelkezésnek megfelelően használja fel, köteles az annak megfelelő összeget az Elnök felhívása alapján a Hatóság részére haladéktalanul visszautalni. A Hatóság az ily módon visszautalt összegből tartalékot képez, melyből az Elnök döntése szerint új közérdekű cél meghatározásával támogatást nyújthat az Alapnak, vagy azt, illetve annak egy részét közvetlenül a hírközlési és a kapcsolódó piacok, illetve a fogyasztói jólét fejlesztésével összefüggő közérdekű célra használhatja fel. A Hatóság a befizetést – ide nem értve a tartalékból történő támogatást – a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti. A frekvencia díjak azon része, amelyet az Elnök a jelen bekezdés szerint a tárgyév december 31-ig az Alapba befizetendőként megjelöl, valamint a jelen bekezdés szerint képzett tartalék – tekintettel a (2) és (12) bekezdésekben foglaltakra is – nem minősül tényleges maradványnak.
(6) A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül a Kormány évente rendeletben határozza meg.
(7) A felügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a Hatóság részére befizetni.
(8) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követően – a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig – a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.
(9) A Hatóság a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési és médiajog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – jogosult felhasználni az előző évben a hírközlési és médiapiac szereplőitől befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető, és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható.
(10) Az Országgyűlés a – (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (15) bekezdés szerinti mellékletet is. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31.
(11) A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(12) A (2) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére fizetési kötelezettség keletkezik.
135. § (1) A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Kincstár vezeti.
(2) A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetéséről szóló törvényben, az Alap, e törvény 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásai közül a Médiatanács működési költségeinek fedezetére fordítható összeg terhére hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra.
136. § (1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.
(2) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap pénzügyi forrásai: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (9) bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a vagyonhasznosításból, illetve a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek, a kamatbevételek továbbá az önkéntes befizetések.
(4) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 4. számú melléklete határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára.
(5) A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felelős miniszter legfeljebb hét évre szóló szerződést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás megfizetéséről. A szerződés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló törvényben előírt, külön országgyűlési felhatalmazás.
(6) Az Alap jogi személy, kezelője a Médiatanács.
(7) Az Alap köteles a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni.
(8) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja.
(9) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben az Alapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média- és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelelően kell felhasználni.
(10) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplő eszközeinek a támogatáspolitikában, illetve éves tervben nem szereplő felhasználásához, illetve az ezek terhére történő, a támogatáspolitikában, illetve éves tervben nem szereplő kötelezettségvállaláshoz, valamint az Alap finanszírozási körén kívülre történő, a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghaladó kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges.
(11) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört – ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is – a Médiatanács elnöke gyakorolja.
(12) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.
(13) Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)–(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.
(14) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.
(15) Az Alap éves költségvetését – a 134. § (2) bekezdés szerinti önálló törvény mellékleteként – az Országgyűlés hagyja jóvá.
(16) Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg és az audiovizuális politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján, továbbá a Hatóság honlapján közzéteszi.
(17) Az Alap részére a 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján átadott, valamint az Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek – Alap által történő – gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá.
(18) Az Alap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak.
137. § (1) A közszolgálati célú műsorszámok, valamint a közösségi médiaszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.
(2) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá.
(3) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírálásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni.
(4) Az Alap – a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban foglalt céljai elérése érdekében – a megfelelő minőségű médiatartalom előállításának elősegítése érdekében biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatások tartalmának előállításában részt vevők továbbképzését. Az Alap a szükséges képzést jogosult kereskedelmi tevékenysége keretein belül szervezni.
138. § (1) A Médiatanács Médiatudományi Intézete (a továbbiakban: Intézet) a Hatóság önálló szervezeti egysége, amely a Médiatanács működését segíti, illetve önálló tudományos tevékenységet végez. Az Intézet vezetője és tagjai a Hatóság köztisztviselői.
(2) Az Intézet munkájának felügyeletét a Médiatanács látja el.
(3) Az Intézet feladatai:
a) a Médiatanács működésének támogatása kutatási és elemzési feladatok ellátása útján,
b) a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások elvégzése,
c) szakmai kiadványok megjelentetése,
d) szakmai konferenciák szervezése,
e) egyéb, a Médiatanács által az Intézet számára meghatározott feladat.
(4) Az Intézet megbízással külső szakértőket is igénybe vehet.
139. § (1) A Hatóság részeként Média- és Hírközlési Biztos (a továbbiakban: Biztos) működik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben.
(2) A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Biztos főosztályvezetői besorolású köztisztviselő. A Biztos a jelen Fejezet szerinti feladatai ellátása körében nem utasítható, tevékenységéről az Elnöknek, illetve a Médiatanácsnak számol be a 143. §-ban meghatározott módon.
(3) A Biztosra megfelelően alkalmazni kell a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat.
(4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média- és Hírközlési Biztos Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztviselőit az Elnök nevezi ki, illetve menti fel, felettük a kinevezés és a felmentés kivételével a Biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(5) A Biztos hivatalának működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata és a Biztos hivatalának ügyrendje határozza meg. A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő és az Elnök hagyja jóvá.
(6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten kell megállapítani.
140. § (1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és a Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja,
a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, vagy
b) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti,
a Biztos Hivatalánál panasszal élhet.
(2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz, illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket, illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, és tartalmazzák a 141. § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal, illetve a Médiatanács öt munkanapon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá érkezett panaszként bírálja el. Erről, a tényről, valamint az áttételről a kérelmezőt, illetve a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. A Biztos erre irányuló panasz hiányában hivatalból is jogosult intézkedni, amennyiben az (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelemről egyéb úton tudomást szerez.
141. § (1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat. A 140. § (1) bekezdés szerinti panasz nem hatósági ügy. A Biztos a 140. § (1) bekezdés szerinti panaszokkal kapcsolatos eljárása során a 140–141. § szerint jár el. Eljárása során, a panasz kivizsgálása érdekében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben megfelelően alkalmazza a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint eljárási alapelveit. A Biztos köteles az eljárását a 151. §-ban foglalt határidő szerint lefolytatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele
a) az (5) bekezdés szerinti hiánypótlás ideje,
b) a 142. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás ideje,
c) a 142. § (2) bekezdés szerinti eljárás ideje,
d) a 142. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel ideje, valamint
e) a 142. § (8) bekezdés szerinti közléstől számított azon idő, amíg a szolgáltató vagy kiadó nyilatkozatot tesz, állást foglal, illetve értesíti a Biztost a megtett intézkedésről.
(3) A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem illetőleg annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, erről a panaszost tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre, illetve médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról. Amennyiben a panaszban foglaltak a Hivatal, az Elnök, a Médiatanács vagy más szerv hatósági hatáskörébe tartoznak, a Biztos tizenöt napon belül átteszi a hatósági hatáskörrel rendelkező szervnek, erről egyidejűleg értesíti a panaszost.
(4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszról akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezését követő egy évig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefüggő azon személyes adatait, amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak. Erre a tényre a panaszos figyelmét fel kell hívni.
(5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a Biztos intézkedésére okot adó fennálló vagy fenyegető érdeksérelmet, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye valószínűsíthető, valamint a 140. § (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek fennállását valószínűsítő, illetve igazoló körülményeket. Hiányos panasz esetén – amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint a jelentős érdeksérelem valószínűsíthetően fennáll – a Biztos a panaszost határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. Egyebekben hiányos panasz esetén, vagy akkor, ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítette, a beadvány nem tekinthető panasznak, ezért a Biztos nem jár el.
142. § (1) A Biztos a panasz, illetve az egyéb úton tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet, valamint megfelelően alkalmazhatja a Ket. hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli.
(2) Amennyiben az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató vagy sajtóterméket kiadó a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal a Biztos kezdeményezésére a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett média-, vagy hírközlési szolgáltatót, illetve kiadót az (1) bekezdésnek megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő határidőt kell előírni. A kötelezett szolgáltató vagy kiadó a közléstől számított nyolc napon belül kérheti a döntés felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól. A Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban nyolc napon belül dönt. Amennyiben a szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 175. § (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.
(3) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan a hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, vagy sajtótermék kiadójával szóban vagy írásban egyeztetést folytat (egyeztetési eljárás). Az egyeztetési eljárásba a Biztos – amennyiben ezt célravezetőnek ítéli, és a panaszos ezt kéri – bevonja a panaszost, valamint, ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti, bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet képviselőjét.
(4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását – határidő jelölésével – nyilatkozattételre megküldi a hírközlési vagy médiaszolgáltatónak, illetve sajtótermék kiadójának.
(5) A hírközlési vagy médiaszolgáltató, illetve a sajtóterméket kiadó írásban közölt nyilatkozata, illetve válasza alapján – indokolt esetben – a Biztos személyes egyeztetésre hívja az érintett szolgáltató képviselőjét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint képviselője útján a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetet.
(6) Amennyiben a Biztos és a hírközlési vagy médiaszolgáltató, sajtóterméket kiadó, illetve műsorterjesztő között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (8)–(9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el. Amennyiben az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett szolgáltató megállapodásban rögzítik, melyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve ha az eljárás tárgya a fogyasztók jelentős számát érinti a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi. A megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját.
(7) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a Biztos az érintett szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott média-, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve sajtóterméket igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők, hallgatók, illetve olvasók válnak jogosulttá. A felhasználókra, előfizetőkre, fogyasztókra, valamint a nézőkre, hallgatókra és olvasókra a megállapodásból eredően kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglaltak az érintett felhasználóknak, előfizetőknek, fogyasztóknak, valamint a nézőknek, hallgatóknak és olvasóknak az érintett szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó, előfizető, fogyasztó, valamint a néző, hallgató és olvasó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti. A jelen bekezdés szerinti megállapodást kötő szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése körében mutatott együttműködését a Hatóság a szolgáltatót érintő egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi.
(8) Amennyiben az egyeztetési eljárás nem vezet eredményre, a Biztos kezdeményezi (a továbbiakban: kezdeményezés) a hírközlési vagy médiaszolgáltató vagy sajtóterméket kiadó vezető tisztségviselőjénél az érdeksérelem, illetve az érdeksérelem közvetlen veszélyének megszüntetését vagy orvoslását. A szolgáltató nyilatkozatáról, továbbá a kezdeményezésre vonatkozó állásfoglalásáról és a megtett intézkedésről a kezdeményezés közlésétől számított tizenöt napon belül értesíti a Biztost.
(9) A Biztos a kezdeményezés eredményéről jelentést készít, amelyről értesíti az Elnököt. A jelentésben a biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a szolgáltatónak a fennálló vagy fenyegető érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében.
143. § A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánlások eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít – a hírközlési szolgáltatókat és a műsorterjesztőket érintő ügyek tekintetében – az Elnöknek és – a médiaszolgáltatókat, valamint a sajtótermékek kiadóit érintő ügyek tekintetében – a Médiatanácsnak.
144. § (1) A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. szerint jár el.
(2) A Médiatanács tagjainak és elnökének a szavazata egyenlő, azaz mindenkinek egy-egy szavazata van.
(3) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok – ideértve a Médiatanács elnökét is – több mint felének jelenléte szükséges.
(4) A Médiatanács a döntéseit – a 129. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.
145. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).
(2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.
(3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben – indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelentőt.
(4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.
(5) A bejelentő kérheti adatainak a 153. § (2) bekezdés szerinti zárt kezelését.
(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt, ezen kívül egyéb eljárási cselekményt nem tesz.
146. § (1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.
(2) A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe – amennyiben az nem lehetetlen – jogutódja lép. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén – indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával – a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.
(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.
(4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.
(5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.
147. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.
148. § Az e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság kötelezővé teheti az elektronikus kapcsolattartást.
149. § (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.
(2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában – hatósági döntésének meghozatala előtt – eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.
(3) A Hatóság külön jogszabályban meghatározott eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
150. § Hatáskör vagy illetékesség hiányában – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül – a Hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni.
151. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – negyven nap.
(2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
152. § Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – köteles benyújtani a 42–47. § szerinti bejelentési eljárásokban.
153. § (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére.
(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik – a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok kivételével – a törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős médiapolitikai szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A Hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
(4) A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető, a Hatóság vezetői, a Médiatanács tagja, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult.
(5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti továbbá – a Hatóság mérlegelése szerint – más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.
(6) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Hatóság – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (2) bekezdésben meghatározott adatokra vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.
(7) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, illetve a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.
(8) Amennyiben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nem oldja fel, a Hatóság végzésében – amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges – elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
154. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója
a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,
