(2) A Közszolgálati Testületbe történő delegálást, illetve a delegálást megelőző – az 1. számú mellékletben előírt – sorsolást 2011. március 31-ig le kell folytatni.

(3) Amennyiben e törvény hatályba lépéséig a közszolgálati médiaszolgáltatók új, közös Felügyelő Bizottságának elnöke és tagjai, illetve közös könyvvizsgálójuk nem kerülnek megválasztásra, úgy a korábbi felügyelő bizottságok tagjainak és elnökeinek, valamint a könyvvizsgálóknak a megbízatása az új Felügyelő Bizottság, illetve könyvvizsgáló megválasztásakor szűnik meg.

A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok

212. § (1) Az Rttv. alapján megalkotott Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatot annak megalkotója köteles összhangba hozni a Közszolgálati Kódexszel, vagy ennek hiányában köteles azt hatályon kívül helyezni.

(2) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. megalapítása előtt a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban és a Magyar Távirati Irodában közalkalmazottként dolgozó, és azóta megszakítás nélkül ugyanazon közszolgálati médiaszolgáltatónál foglalkoztatott munkavállalóknak a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál és a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél, a Magyar Televízió Rt.-nél és a Magyar Távirati Iroda rt.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(4) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (2) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók.

213. § (1) A 2011. évben a Közszolgálati Kuratórium, az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók a 2011. évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesülnek. Az e törvényben meghatározott közszolgálati finanszírozási módot és mértéket (a közszolgálati hozzájárulást) elsőként a 2012. évre vonatkozóan kell alkalmazni. A 2011. évben az Alap pénzügyi forrásai közé tartozik az Rttv. szerinti üzemben tartási díj is.

(2) Az 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján átadott vagyonnal összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271–272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás illetékmentes. Az Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató által vezetett könyv szerinti értékének.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatják az Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók. A közszolgálati médiaszolgáltató által ajánlatkérőként e törvény hatálybalépése előtt megindított, és még folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek – a közszolgálati médiaszolgáltató erre irányuló nyilatkozatával – átszállnak az Alapra.

(5) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzítettek szerint megvalósuló vagyonátadás során a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő, már teljesített szerződésekhez, a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő, már teljesített kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó, el nem évült mellékkövetelések továbbra is a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelik. Ilyen jellegű igények az Alappal szemben nem érvényesíthetők.

214. § (1) Az e törvényben foglaltak érvényesülése érdekében a műsorterjesztők és a közszolgálati médiaszolgáltatók kezdeményezhetik a másik félnél a 2010. december 31. előtt kötött műsorterjesztési szerződések felülvizsgálatát és módosítását. A szerződések módosítására irányuló tárgyalások elől egyik fél sem zárkózhat el.

(2) Amennyiben a felek a szerződés felülvizsgálata és módosítása iránti ajánlat másik féllel való közlésétől számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni, akkor a szerződés tartalmának megállapítása érdekében bármelyik fél a Médiatanácshoz fordulhat a jogvitás eljárás szabályai szerint.

215. § A Magyar Rádió Nonprofit Zrt. művészeti együtteseinek fenntartásáról és fejlesztéséről a művészeti színvonal megőrzése érdekében e törvény hatálybalépését követően az Alap gondoskodik. A kultúráért felelős miniszter és az Alap szerződésben megállapodhatnak a művészeti együttesek fenntartójának megváltozásáról.

A Hatóságra és eljárására vonatkozó átmeneti szabályok

216. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács vagy a Hivatal előtt folyamatban lévő eljárásokban e törvény hatálybalépése után – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – e törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács és az Alap az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el az alábbiak szerint:

a) azokban a pályázati eljárásokban, melyekben a Médiatanács e törvény hatálybalépését megelőzően megállapította a pályázat nyertesét, a Médiatanács és az Alap e törvény hatálybalépése után hatósági szerződést köt a nyertes pályázóval e törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával,

b) azokban a folyamatban levő pályázati eljárásokban, melyekben a pályázók már benyújtották ajánlataikat, azonban Médiatanács még nem hirdetett nyertest, vagy nem állapította meg a pályázati eljárás eredménytelenségét, a Médiatanács e törvény hatálybalépését követően a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, az általános pályázati feltételek és a pályázati felhívás pályázatok vizsgálatára, elbírálására és értékelésére vonatkozó rendelkezései szerint jár el, azzal, hogy döntéseit e törvény eljárási szabályainak megfelelően, hatósági eljárásban hozza meg és a nyertes pályázóval hatósági szerződést köt. E folyamatban lévő pályázati eljárások e törvény hatálybalépésével a törvény alapján hatósági ügynek és hatósági eljárási jogviszonynak minősülnek;

c) a 2010. szeptember 6. előtt megindult, analóg, lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogelőd Testület által elfogadott pályázati felhívás tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja. Amennyiben a Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács a módosításokkal egységes szövegváltozatot az 50. § szerint közzéteszi és meghallgatást tart. Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábban már közzétételre került, a Médiatanács az 50. § (3) bekezdése szerinti hirdetményben és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól.

(3) E törvény hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.

(4) Az Smtv. 14–20. § megsértése miatt lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával vagy sajtótermék kiadójával szemben, valamint e törvény Második Részének I. Fejezetében foglalt előírások megsértése miatt a lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben az e törvény szerinti hatósági eljárás csak 2011. július 1. után, ezen időpontot követően elkövetett jogsértés miatt indítható. E törvény 9. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában, 72. § (3) bekezdésében, valamint 74. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek a médiaszolgáltatók, illetve műsorterjesztők 2011. április 1. után kötelesek eleget tenni. Velük szemben e kötelezettségek megsértése miatt hatósági eljárás csak ezen időpont után elkövetett jogsértés miatt indítható.

(5) A 171. §-ban foglaltakat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a szakhatósági eljárásért a díjat utólag nem kell megfizetni.

(6) A Hatóság és a Médiatanács a 2011. évben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvényben meghatározott források terhére, de a 134. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, valamint a Médiatanácsnak, illetve jogelődeiknek a költségvetésében a 2009. és a 2010. évben képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványából – ideértve a Médiatanács költségvetésében képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradványt, valamint a Kormány határozata alapján a 2010. évben a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál zárolt összeget is – tartalékot képez, melyet a digitális átállás megvalósulásáig az azzal kapcsolatos közfeladatok, valamint az Alap közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységének finanszírozására használ fel. A 2010. december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradványt a Hatóság a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használja fel.

(7) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvény, valamint a szerződéses kötelezettségek vonatkozásában az e törvényekben, illetve szerződésekben meghatározott Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapon a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot kell érteni.

217. § A lineáris médiaszolgáltatások közönségarányának mérésére szolgáló módszertant, szakmai kritériumokat, valamint az eredmények Hatóság általi auditálásának rendjét 2011. június 30-ig ki kell dolgozni, illetve szükség esetén ezen időpontig gondoskodni kell a 69. § (3) bekezdés alapján megköthető szerződés előkészítéséről.

218. § A Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) kezelésének, fenntartásának és működtetésének feladatát 2011. március 31. után a Hatóság látja el. Ezen időpontig gondoskodni kell a NAVA átadásáról a Hatóság részére, ideértve a működéshez kapott költségvetési támogatás időarányos részének átadását is.

V. Fejezet

Hatályukat vesztő jogszabályok

219. § (1) Hatályát veszti

a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 1. §-a, 2. § 1–6. pontja és 8–52. pontja, 3–7. §-ai, 8. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 9–78. §-ai, 84–163. §-ai, valamint mellékletei,

b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény,

c) a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény,

d) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. §-a, 14. §-a, 14/A. §-a, 15. §-a, 16. §-a, 17. §-a, 17/A. §-a, 18. §-a, 18/A. §-a, 73/A–C. §-ai, 126. §-a, 182. § (3) bekezdésének e) pontja, és 182. § (4) bekezdésének b) és d) pontjai.

e) a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 9. § (1)–(2) bekezdése, 10. §-a és 21–29. §-ai,

f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2007. évi LXVII. törvény,

g) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XX. törvény,

h) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló 2006. évi XII. törvény,

i) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (6) bekezdésének e) pontja,

j) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 47. §-a.

(2) Hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. § 7. pontja, 8. § (3) bekezdése, 8/A. §-a és 79–83. §-ai.

VI. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

220. § (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 5. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„9. Elektronikus műsorkalauz (EPG): olyan kiegészítő médiaszolgáltatás, amely egyebek mellett segítséget nyújt a médiaszolgáltatások és más kiegészítő médiaszolgáltatások közvetlen eléréséhez;”

(2) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„23. Kiegészítő médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak;”

(3) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„24. Kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó: a 23. pont szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató;”

(4) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„26. Közszolgálati médiaszolgáltatás: e törvény értelmében az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató által előállított médiaszolgáltatás;”

(5) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„27. Közszolgálati médiaszolgáltató: az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató;”

(6) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„28. Multiplex: a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló, audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmazó szabványosított jelfolyam;”

(7) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„31. Médiaszolgáltatás: az Mttv. 203. §-ában meghatározott médiaszolgáltatás, kivéve az információs csatorna üzemeltetését;”

(8) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„32. Médiaszolgáltató: a 31. pont szerinti médiaszolgáltatást nyújtó;”

(9) A Dtv. 5. § (1) bekezdésének 42. pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„42. Vételkörzet:

a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés révén végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területen élő lakosság száma, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

b) más műsorterjesztő átviteli rendszerrel végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata, vagy

c) előfizetői díj fizetése ellenében hozzáférhető médiaszolgáltatások esetében az adott médiaszolgáltatásra előfizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó műsorterjesztési szolgáltatásra előfizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata.”

(10) A Dtv. 5. § (1) bekezdés kiegészül a következő 43–44. pontokkal:

[E törvény alkalmazásában:]

„43. Televíziós médiaszolgáltató és televízió médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató;

44. Televíziós médiaszolgáltatás és televízió médiaszolgáltatás: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás.”

(11) A Dtv. 39. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„c) legfeljebb négy általános tematikájú országos médiaszolgáltatóval szemben fennálló, műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget, amely a jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító médiaszolgáltatók esetében akkor alkalmazható, ha erről kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, és a szerződés megkötésével vállalják, hogy műsorukat a 43. § (1) bekezdésében foglalt legnagyobb vagy második legnagyobb lakossági elérésű, nem mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton a műsorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhetővé teszik,”

(12) A Dtv. 39. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben a jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a (2) bekezdés c) pontjában foglalt lehetőséggel nem élnek, a nyertes digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője a rendelkezésre álló átviteli kapacitások vonatkozásában szabadon köthet szerződést más általános tematikájú országos médiaszolgáltatóval. A jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a 43. § (1) bekezdésében foglalt pályázaton értékesített bármely digitális műsorszóró hálózatra abban az esetben kerülhetnek fel, ha szerződés megkötésével vállalják, hogy műsorukat a 43. § (1) bekezdésében foglalt legnagyobb vagy második legnagyobb lakossági elérésű, nem mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton a műsorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhetővé teszik.”

(13) A Dtv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásait a digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni.”

(14) A Dtv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait a digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetője a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton és a mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton köteles terjeszteni.”

(15) A Dtv. 38. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban: digitális átállás). Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésőbb 2014. december 31.”

(16) A Dtv.

1. 4. § (3) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban Rttv.)” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Mttv.)” szöveg,

2. 5. § (1) 41. pontjában az „az Rttv. 2. § 22. pontjában” szövegrész helyébe az „az Mttv. 203. § 65. pontjában” szöveg,

3. 8. § (4) bekezdésében az „Az Rttv. 1/A. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben” szövegrész helyébe az „az Mttv. 1. §-ában” szöveg,

4. 8. § (4) bekezdésében az „az Rttv. 113. §-a” szövegrész helyébe az „az Mttv. 42. §-a” szöveg,

5. 17. § (2) bekezdésében és 46. § (1) bekezdésében az „Rttv.-ben” szövegrész helyébe az „Mttv.-ben” szöveg,

6. 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott televízió műsorainak, valamint az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorok” szövegrész helyébe az „az Mttv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásainak” szöveg,

7. 39. § (4) bekezdésében az „az Rttv. 5–5/F. §-aiban” szövegrész helyébe az „az Mttv. 9–11. §-aiban” szöveg,

8. 39. § (5) bekezdés b) pontjában, 46. § (1) bekezdésében az „az Rttv.” szövegrész helyébe az „az Mttv.” szöveg,

9. 39. § (6) bekezdésében az „országos rádió műsorszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Rttv. szerinti országos közszolgálati rádió műsorszolgáltatót, valamint országos rádió közműsorszolgáltatót” szövegrész helyébe az „országos rádiós médiaszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Mttv. szerinti közszolgálati rádiós médiaszolgáltatót, valamint országos közösségi médiaszolgáltatót” szöveg,

10. 45. § (1) bekezdésének a) pontjában az „Rttv. 131. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mttv.-ben” szöveg,

11. 1. § (1) bekezdés c) pontjában, 9. § (4) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében a „kiegészítő digitális szolgáltatást” szövegrész helyébe a „kiegészítő médiaszolgáltatást” szöveg,

12. 3. § (1) bekezdésben és a 3. § (2) bekezdésben a „műsorszolgáltatók és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók” szöveg,

13. 3. § (2) bekezdésben a „kiegészítő digitális szolgáltatásokat” szövegrész helyébe a „kiegészítő médiaszolgáltatásokat” szöveg,

14. 5. § (1) bekezdés 5. pontjában, 9. §-át megelőző alcímében, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában, a 20. § (2) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdés c) pontjában a „kiegészítő digitális szolgáltatások” szövegrész helyébe a „kiegészítő médiaszolgáltatások” szöveg,

15. 8. § (2) bekezdés c) pontjában, a 8. § (3) bekezdésében és a 8. § (6)–(7) bekezdésében a „kiegészítő digitális szolgáltatás” szövegrész helyébe a „kiegészítő médiaszolgáltatás” szöveg,

16. 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „műsorszolgáltatók, valamint a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók, valamint a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók” szöveg,

17. 9. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe az „A kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó” szöveg,

18. 30. § (2) bekezdés a) pontjában a „műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató és kiegészítő médiaszolgáltatást” szöveg,

19. 33. § (1) bekezdésben a „műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató és kiegészítő médiaszolgáltató” szöveg,

20. 34. § (1) bekezdésben a „műsorszolgáltatás műsorszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóval” szöveg,

21. 1. § (1) bekezdés b) pontjában, 5. § (1) bekezdés 12., 34. és 38. pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 14. § (2)–(3) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (1)–(2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 19. § (5) és (7) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 37. § (1)–(2) bekezdésében, 37. § (4) bekezdés a) pontjában, 37. § (5) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés a) pontjában, 39. § (3) bekezdés a) pontjában, 39. § (6) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (1) és (3) bekezdésében a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg,

22. 3. § (1)–(2) bekezdésben, 8. § (2) bekezdés c) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés b), c) és i) pontjában, 39. § (3) bekezdés b) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg,

23. 5. § (1) bekezdés 34. pontjában, 37. § (4) bekezdés b) pontjában a „műsorszolgáltatótól” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatótól” szöveg,

24. 6. § (4) bekezdésében, 19. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés b)–c) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „műsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg,

25. 11. § (1) bekezdésében, 17. § (2)–(3) bekezdésében, 39. § (6) bekezdésében a „műsorszolgáltatót” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatót” szöveg,

26. 18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a „műsorszolgáltatónak” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónak” szöveg,

27. 8. § (4) bekezdésében, 11. §-át megelőző alcímében, 20. § (1) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 38. § (1)–(2) bekezdésében a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg,

28. 44. § (2) bekezdésében a „műsorszolgáltatások” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatások” szöveg,

29. 38. § (3) bekezdésében a „műsorszolgáltatási” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatási” szöveg,

30. 11. § (2) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés c) pontjában, 39. § (5) bekezdés b) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „műsorszolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatást” szöveg,

31. 15. § (3) bekezdés d) pontjában a „műsorszolgáltatáshoz” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatáshoz” szöveg,

lép.

(17) A Dtv. 43. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(18) A Dtv. 43. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2)–(3) foglalt jogosultságok pályázati kiírási dokumentációjának elkészítésére, a pályázati eljárására és a pályáztatásra a 39–43. §-ok megfelelően alkalmazandók.”

(19) A Dtv. a 43. § után kiegészül az alábbi új alcímmel:

„A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárás”

(20) A Dtv. kiegészül az alábbi új 43/A–43/M. §-okkal:

„43/A. § (1) A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságokat a digitális átállás által lehetővé tett ütemben kell pályáztatni.

(2) A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárásokban (a továbbiakban: pályázati eljárás) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályt kell megfelelően alkalmazni az alábbi (43/A–43/K. §-ban foglalt) eltérésekkel.

(3) A pályázati eljárás – az e törvényben meghatározott kivételekkel – hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul.

(4) A pályázati eljárás során a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő pályázati bizottságot nem kell létrehozni, az eljárás során pályázati bizottság nem működik közre.

(5) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam, valamint a pályázat nyerteséről szóló döntéshez szükséges hozzájárulás beszerzésére irányuló 43/I. § (4)–(6) bekezdésben meghatározott eljárás időtartama. Az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható.

(6) A pályázati eljárást a Bizottság felügyeli. A Bizottság hozzájárulása szükséges a Hatóság Elnökének (a továbbiakban: Elnök) 43/I. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – pályázat nyerteséről szóló – döntéséhez. A Bizottság döntésének meghozatalához az összes szavazati mérték kétharmada szükséges.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság időtartama a jogosultságról szóló hatósági szerződés megkötésének időpontjától számított legfeljebb 12 év.

43/B. § (1) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl feltételként tartalmazza:

a) a pályázaton elnyerhető digitális műsorszóró adó műszaki és ellátottsági jellemzőit,

b) a digitális rádió-, illetve televízió műsorszóró adó kiépítésének megkívánt ütemét, illetve üzemeltetése megkezdésének időpontját,

c) a digitális műsorszóró adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás tervezett lakossági elérésének ütemezését,

d) a digitális műsorszóró adó üzemeltetőjét terhelő szerződéskötési és továbbítási kötelezettséget,

e) a lakosság légi- és katasztrófariasztásával, tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket,

f) a nyertes pályázó, illetve az általa létrehozandó gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetében vagy tényleges irányítói körében bekövetkezett változások bejelentésével kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat,

g) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit.

(2) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl feltételként tartalmazhatja:

a) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi több pályázó közös ajánlattételét, úgy a közös ajánlattétel szabályait,

b) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak időtartamát.

(3) A pályázaton egyidejűleg nem vehetnek részt olyan természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagy egyéb szervezetek, amelyek egymással irányítási viszonyban állnak.

(4) A jogszabályban valamint a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott részvételi feltételeknek a pályázati eljárás teljes tartama alatt meg kell felelni.

(5) A résztvevő köteles a kiírási dokumentációban foglalt eljárási szabályokat betartani.

(6) Amennyiben az Elnök a pályázati eljárás tartama alatt a jogszabályba vagy a pályázati kiírási dokumentációba ütköző magatartást észlel, a pályázati kiírási dokumentációban részletezett jogkövetkezményeket alkalmazza, az arányosság és a fokozatosság elvét követve.

43/C. § (1) Az Elnök megvizsgálja, hogy a jelentkező (résztvevő) megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek.

(2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

a) a jelentkező (résztvevő) nem felel meg a jogszabályban illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott személyi, részvételi feltételeknek, illetve összeférhetetlenségi követelményeknek,

b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen, példányszámban, formában és módon került benyújtásra,

c) a részvételi díjat határidőben nem fizették meg,

d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban és a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott feltételeknek,

e) nem tartalmazza a pályázati jelentkezéshez szükséges – jogszabályban és a pályázati kiírási dokumentációban felsorolt – adatokat.

(3) Ha a pályázati jelentkezés, illetve a pályázati ajánlat a (2) bekezdés e) pontja alapján hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a jelentkezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a jelentkező rendelkezésére. Amennyiben a jelentkező a hiányosságot a felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekintem, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás, illetve pályázati kiírási dokumentáció alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye.

(4) Az alaki érvényesség vizsgálata során az Elnök érdemi, tartalmi értékelést nem végez.

43/D. § (1) Az Elnök a pályázatok értékelése, feltételeinek jobb megértése, és összehasonlíthatósága érdekében az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül jogosult a jelentkezőtől (résztvevőtől) a pályázatra vonatkozó, illetőleg a pályázónak e törvényben, illetve a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek való megfelelését igazoló további dokumentumokat és információkat írásban kérni.

(2) A felvilágosítás a pályázatban foglaltak jobb megértését szolgálja, nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

(3) Az Elnök a jelentkező (résztvevő) által adott felvilágosítás tartalmához nincs kötve, szabadon mérlegeli, hogy a döntéshozatal során figyelembe veszi-e azt. Az Elnök a teljes pályázati eljárás során jogosult a felvilágosítás-kérésre.

43/E. § (1) Az Elnök az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó jelentkezőket – a benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül – hatósági nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás). A pályázati nyilvántartásba vételről az Elnök a résztvevővé vált jelentkezőket értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett résztvevők listáját a Hatóság honlapján közzéteszi.

(2) A 43/C. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén az Elnök a jelentkező pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a jelentkező ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi ítélőtáblától. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az Elnök a pályázati eljárást – a bíróság jogerős döntéséig – felfüggeszti. Az Elnök eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Amennyiben az Elnök az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vételt követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

43/F. § (1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor az Elnök a pályázati nyilvántartásba vett résztvevő pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát.

(2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a résztvevőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a résztvevő rendelkezésére. Amennyiben a résztvevő a hiányosságot a felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye.

(3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben

a) a pályázati felhívás és a pályázati kiírási dokumentáció szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázat érdemi értékelését,

b) a pályázati ajánlat az Elnök megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak az Elnök rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban és a pályázati kiírási dokumentációban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést,

c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban és a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy

d) a pályázati felhívásban illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget.

(4) Az Elnök a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

43/G. § (1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk. Az egyes szempontok nem eredményezhetik a pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését.

(2) Az Elnök a bírálati szempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elemnél nem lehet.

(3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük.

(4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet.

43/H. § (1) Az Elnök végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyiben

a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat,

b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követően a hazai vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló – gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, műsorterjesztési, műsorszolgáltatási iparági – körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak,

c) az Elnök mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a pályázati kiírási dokumentációban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem biztosíthatóak, ideértve azt az esetet, ha az e törvény 43/A. § (1) bekezdése alapján a pályáztatást a digitális átállás üteme nem teszi lehetővé, vagy

d) az Elnök a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy egyetlen résztvevő pályázati ajánlata sem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek vagy a pályázati eljárásban résztvevő bármely résztvevő nyertessé nyilvánítása veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felelős, rendeltetésszerű, hatékony gazdálkodást.

(2) Az Elnök az (1) bekezdés szerinti döntését a résztvevőkkel öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

43/I. § (1) Az Elnök hatósági határozatban állapítja meg

a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és

b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét.

(2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen illetve a (7) bekezdésben meghatározott esetben.

(3) Nyertessé kizárólag olyan résztvevő nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott részvételi feltételeknek.

(4) Az Elnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozattervezetét megküldi a Bizottságnak, amely a megküldéstől számított tizenöt napon belül dönt a hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a határozattervezet visszaküldéséről. Amennyiben a Bizottság a megadott határidőn belül nem dönt a határozattervezetről, a határidő leteltét követő napon a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(5) A Bizottság a hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati kiírás és eljárás megsértését is) hivatkozva tagadhatja meg. A Bizottság formai vagy számítási hiba, illetve név-, szám- vagy más elírás esetén, a hiba vagy az elírás megjelölésével a hatósági határozattervezetet egy ízben átdolgozásra visszaküldi az Elnöknek.

(6) Az (5) bekezdés szerint visszaküldött határozattervezetet az Elnök tíz napon belül megvizsgálja, és átdolgozás után újbóli hozzájárulás kérés céljából megküldi a Bizottságnak, amely a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(7) A hozzájárulást megtagadó bizottsági döntés esetén, az Elnök döntést hoz a pályázat eredménytelenségéről.

43/J. § (1) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásban szereplő résztvevőkkel öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

(2) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az ügyfelek jogszabálysértésre hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálatát kérhetik a Fővárosi Ítélőtáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

(3) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.

(4) Ha a Fővárosi Ítélőtábla azt állapítja meg, hogy az Elnök a 43/I. § (7) bekezdés alkalmazásával úgy hozott a pályázat eredménytelenségéről döntést, hogy a Bizottság a jogszabályoknak (ideértve a pályázati kiírás és eljárás szabályait is) megfelelő határozattervezethez nem járult hozzá, az Elnököt új eljárásra kötelezi, amelynek során az Elnök az e határozattervezet tartalmával megegyező döntést hoz a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság hozzájárulása nélkül.

(5) A pályázati ajánlatban szereplő adatokról az Elnök a hatósági szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.

43/K. § (1) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozattal nyertessé nyilvánított pályázó pályázati ajánlatával és a pályázati kiírási dokumentációval összhangban a nyertessé nyilvánított pályázóval hatósági szerződést köt. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

(2) A nyertes pályázó a hatósági szerződés megkötése iránti eljárást a 43/I. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozat közlését követő harminc napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti. E határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerződés nem köthető meg, ez esetben az Elnök az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye.

(4) Amennyiben a 43/J. § (2) bekezdés szerint a Fővárosi Ítélőtábla eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Ítélőtábla felülvizsgálati eljárásának időtartama a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőbe, illetve az eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(5) Az Elnök a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerződés megkötésére irányuló eljárást a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezi, illetve amennyiben a nyertes pályázó a hatósági szerződést nem köti meg.

(6) Az Elnök a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerződés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót.

(7) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott időpontig a műsorszóró adó üzemeltetése megkezdésére, illetve az adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás nyújtására – a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt – nem kerül sor, az Elnök jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

43/L. § (1) Az Elnök hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a 42. § (6) bekezdés, illetve a 43/K. § alapján megkötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi-, gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó műsorterjesztési alkotmányos alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az Eht. szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) Amennyiben az Elnök végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Ha az Elnök az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban az Elnök az Eht-ban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében az Elnök jogosult – a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

43/M. § (1) Az Elnök meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében kivételesen pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást helyi vagy körzeti műsorterjesztési szolgáltatás nyújtását lehetővé tevő műsorszóró adó üzemeltetésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra az Elnök hatósági szerződésben a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó természetes, jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdásági társaságot vagy egyéb szervezetet (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) jogosíthatja fel, amennyiben a kérelem műszaki és frekvenciagazdálkodási szempontból megalapozott, továbbá a kérelmező a közfeladat ellátásához szükséges és a műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A felek a hatósági szerződésben kötelesek meghatározni a műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó feltételeket, ideértve az üzemeltetési jogosultságért fizetendő díj mértékét is.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:

a) az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot, az ország jelentős területét érintő elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történő és azzal kapcsolatos műsorterjesztés,

b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek műsorterjesztésen keresztüli szolgálata,

c) valamely közösség kultúrájának műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme és támogatása, vagy

d) a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv műsorterjesztésen keresztüli ápolása.”

(21) A Dtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogosultság – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – e törvényben meghatározott pályázati eljárás alapján nyerhető el.”

221. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát engedély és bejelentés nélkül előállítható.”

(2) A Ve.

1. 44. § (2) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény” szöveg,

2. 44. § (1)–(2) bekezdésében, 93. § (1)–(2) bekezdésében, 106. § (1)–(2) bekezdésében a „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg,

3. 44/A. § (1) a)–c) pontjaiban a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg,

4. 44/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, 44/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg,

5. 99/A. §-ában a „műsorszolgáltatóknak” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóknak” szöveg

lép.

222. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 2–3. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.

(2) E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:

a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,

b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,

c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,

d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalomszolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy

e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.

(3) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amelyre az (1)–(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.

(4) Ha az (1)–(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalomszolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49–55. cikke alapján letelepedettnek minősül.

3. § (1) E törvény hatálya a 2. § (1)–(4) bekezdés alá nem eső, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 176–180. §-aiban foglalt feltételekkel terjed ki.

(2) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely az Európai Gazdasági Térség egyetlen tagállamában sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.

(3) E törvény hatálya kiterjed a 2. § és az (1)–(2) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.

(4) E törvény megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az Mttv.-nek a hatósági eljárásra vonatkozó szabályai szerint járhat el, és alkalmazhat jogkövetkezményt.”

(2) Az Smtv. 15. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„a) azt a nyilatkozó nem a helyi, országos vagy európai közélet eseményével összefüggésben tette,”

(3) Az Smtv. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„18. § A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére.”

(4) Az Smtv. a következő X. Címmel és 24. §-sal egészül ki:

„X. Cím

A törvény rövidített megjelölése

24. § E törvényt más jogszabályban „Smtv.” rövidítéssel kell megjelölni.”

(5) Az Smtv. a következő XI. Címmel és 25. §-sal egészül ki:

„XI. Cím

Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. § Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),

b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”),

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (kodifikált változat),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról,

f) az Európai Parlament és Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről.”

223. § (1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5. § j) pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg lép.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdése 6. pontjában a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg lép.

(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés s) pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg lép.

(4) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgatóhelyettese;”

(5) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvenciát használó országos audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc, országos rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg.”

(6) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvény 4. §-ában a „Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap” szövegrész helyébe a „Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap” szöveg lép.

(7) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országgyűlés az Alap 2011. évi költségvetésének

a) kiadási főösszegét 64 038,779 M Ft-ban, azaz hatvannégymilliárd-harmincnyolcmillióhétszázhetvenkilencezer forintban,

b) bevételi főösszegét 64 038,779 M Ft-ban, azaz hatvannégymilliárd-harmincnyolcmillióhétszázhetvenkilencezer forintban hagyja jóvá”

(8) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CXLVI. törvény 3. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép:”

224. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.)

1. 69. § (6) bekezdésében, 84. § (4) bekezdésében, 188. § 77. pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg,

2. 69. § (6) pontjában a „műsorszolgáltatóra” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóra” szöveg,

3. 84. § (4) bekezdésében a „műsorszolgáltatási” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatási” szöveg,

4. 188. § 77. pontjában a „műsorszolgáltatótól” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatótól” szöveg

lép.

(2) Az Eht. a következő új 63/A. §-sal egészül ki:

„Hírközlési ágazati vizsgálat

63/A. § (1) Az Elnök az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, – a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából – végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.

(2) Az Elnök ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét.

(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni.

(4) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal az Elnök (4) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellőzi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Hatóságot tájékoztatja.

(6) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Hatóság saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.”

(3) Az Eht. 33. § (2) bekezdés e) pontjában „a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra,” szövegrész helyébe „a referenciaajánlattervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra,” szövegrész lép.

(4) Az Eht. 10. §-a az alábbiak szerint változik:

„10. § (1) A Hatóság

a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;

b) nyilvános meghallgatást tart;

c) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését;

d) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít;

e) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket;

f) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben;

g) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;

h) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben;

i) közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket;

j) a gazdálkodás körében gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában;

k) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;

l) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;

m) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben;

n) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal;

o) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;

p) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

q) ellátja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal;

s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat;

t) eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben.

(2) Az Elnök ellátja az (1) bekezdés b), valamint d)–h) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat, továbbá elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenőrzi annak végrehajtását. A Hivatal eljár az (1) bekezdés a), c), j) és l)–s) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A főigazgató eljár az (1) bekezdés i) és k) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.

225. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény

1. 1. § (1) bekezdése a) pontjában az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 7. §-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott, eredetileg magyar nyelven készült műsorszámokra” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 37. pontjában meghatározott magyar műsorszámokra” szöveg,

2. 2. § d) pontjában, 6. §-ában, 7. § (2) bekezdés b) pontjában, 15. § (2) bekezdésében a „műsorszolgáltatók” szöveg helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg,

3. 8. § d)–e) pontjában, 9. §-ában, 12. §-át megelőző alcímében, 12. §-ában a „műsorszolgáltatókkal” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatókkal” szöveg,

4. 10. § (2)–(3) bekezdésében, a törvény 2. melléklete „I. KÖTELEZŐ ADATSZOLGÁLTATÁS” fejezetének 5. pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg,

5. 2. melléklete „II. ÖNKÉNTES ADATSZOLGÁLTATÁS” fejezetében a „műsorszolgáltatónál” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónál” szöveg

lép.

226. § (1) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

1. 11. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha]

„a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg”

2. 25. § (1) bekezdésében a „43/I. §-a (1) bekezdésének második mondatától” szövegrész helyébe a „43/I. §-a (1) bekezdésétől” szöveg lép.

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

1. 46. § (2) bekezdésének j) pontjában, 85. § (1) bekezdésének o) pontjában, 259. § 17. pontjában, 2. számú melléklete „Közhatalmi tevékenységnek nem minősülő tevékenységek” fejezetének 13. pontjában a „rádiós és televíziós műsorszolgáltatások” szövegrész helyett a „rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások” szöveg,

2. 259. § 17. pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyett a „médiaszolgáltató” szöveg,

3. 46. § (5) pontjának d) bekezdésében a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg

lép.

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

1. 1. § (2) bekezdésében a „televíziós műsorszolgáltatási” szövegrész helyébe a „audiovizuális médiaszolgáltatási” szöveg,

2. 10. § (2) bekezdése l)–m) pontjaiban a „televíziós műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe az „audiovizuális médiaszolgáltatók” szöveg,

3. 10. § (3) bekezdésében a „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szövegrész

lép.

(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

1. 22. § (1) bekezdése g) pontjában a „a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató” szövegrész helyébe a „közszolgálati médiaszolgáltatók, valamint az a közösségi médiaszolgáltató” szöveg,

2. 29. § (2) bekezdése c) pontjában a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap” szöveg

lép.

(5) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

1. 28. § (6) bekezdésében a „műsorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg,

2. 36. § (3)–(4) bekezdésében az „a televíziós műsorszolgáltatásban” szövegrész helyébe az „az audiovizuális médiaszolgáltatásban” szöveg

lép.

(6) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában a „műsorszolgáltatónak” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónak” szövegrész lép.

(7) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § fb) pontjában a „műsorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg lép.

(8) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (5) bekezdés a) pontjában a „műsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg lép.

(9) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklete „A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek” fejezetének 7. pontjában a „műsorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg lép.

(10) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdésében a „műsorszolgáltatással” szövegrész helyébe a „sajtótermékkel és médiaszolgáltatással” szöveg lép.

(11) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdésében a „műsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg lép.

(12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (4) bekezdésében a „műsorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg lép.

227. § (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásban közzétett reklámra a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt is alkalmazni kell.”

(2) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 20. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény által meghatározott nyomtatott sajtótermékek, valamint a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt, az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet;”

(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (10) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §-a alapján a VI. kategóriába” szöveg lép.

(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontjában az „a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltatási tevékenységre” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiaszolgáltatási tevékenységre” szöveg lép.

(5) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy médiaszolgáltatást nyújtó: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó sajtótermék, médiaszolgáltatás, kiegészítő médiaszolgáltatás, vagy e törvények hatálya alá nem tartozó könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;”

(6) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében a „műsorszolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatást” szöveg lép.

(7) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. (2) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.”

„(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint médiaszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.”

(8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]

„c) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,”

(9) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A médiaszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”

(10) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában egyéb szervezet:]

„h) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,”

(11) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.”

(12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”

228. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni.”

(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[E törvény rendelkezéseit]

„g) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység felügyeletével, a médiaigazgatással, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával kapcsolatos eljárásban”

[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg]

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/I. § (1) A 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként kezeli az e §-ban meghatározottak szerint.

(2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető.

(3) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

(4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, a Gazdasági Versenyhivatal a panaszt ennek megállapításától számított nyolc napon belül – a panaszos egyidejű értesítése mellett – átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell.”

(4) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 162. § (1) bekezdésében a „Magyar Rádió, a Magyar Televízió, Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda” szövegrész helyébe a „Magyar Rádió Nonprofit Zrt, a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.” szöveg lép.

(5) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 35. pontjában a „Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt.” szövegrész helyébe a „Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,” szöveg lép.

(6) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Teljes személyes illetékmentességben részesül:]

„j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,”

(7) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj mértékét

a) törvény felhatalmazása alapján a Kormány vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

b) törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeletben létrehozott eljárás vagy szolgáltatás esetében az eljárást vagy szolgáltatást létrehozó kormányrendelet felhatalmazása alapján a szakmai tevékenység irányításáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével

rendeletben szabályozza. A lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg.”

229. § (1) E törvény 134. § (5) bekezdésében és 206. § (1)–(2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke” szövegrész lép.

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdés a) pontjában a „Kormány” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke” szövegrész lép.

VII. Fejezet

Az Európai Unió jogának való megfelelés

230. § (1) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),

b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”)

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról,

e) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés.

(2) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről,

b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról,

c) a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról.

1. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez

A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban meghatározottak szerint:

1. Jelölő Szervezetek:

a) Magyar Tudományos Akadémia

b) Magyar Katolikus Egyház

c) Magyarországi Református Egyház

d) Magyarországi Evangélikus Egyház

e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

f) Magyar Olimpiai Bizottság

g) Magyar Rektori Konferencia

h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei

j) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai

k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett, száz főnél nagyobb taglétszámú magyar kulturális szervezetek

l) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható

m) a fogyatékkal élő személyek Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetei, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható

n) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szakmai szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható, és amelyek tagsága elsősorban a felsorolt területeken tevékenységet folytató személyekből vagy szervezetekből áll.

2. Az a)–h) pontban meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.

3. Az i)–n) pontban meghatározott szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés előtt legkésőbb harminc nappal nyilvántartásba vetették magukat a Hivatalnál. A Hivatal a nyilvántartásba vételről hatósági határozatban dönt, amely döntéssel szemben fellebbezésre nincsen mód, annak felülvizsgálatát bíróság előtt lehet kérni.

4. Az i)–n) pontban meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy az egyazon pont alatt megjelölt szervezetek összesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt és regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Hivatal sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható.

2. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szöveggel tesz esküt:

„Én ........................ esküszöm, hogy a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

3. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez

A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szöveggel tesz esküt:

„Én,............................esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

4. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez

A közszolgálati hozzájárulás mértéke a 2012. évben négymillió magyarországi háztartással, és háztartásonként havonta ezerháromszázötven forinttal számolva összesen 64 800 000 000, azaz hatvannégymilliárd-nyolcszázmillió forint. Ezt az összeget a 2013. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével.

5. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez

„3. számú melléklet a 2010. évi CXLVI. törvényhez

A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap 2011. évi költségvetése

				M Ft-ban
2011. év
1.		Átvállalt üzembentartási díj és költségvetési hozzájárulások	57 700,000
	1.1.	Átvállalt üzembentartási díj		29 458,500
	1.2.	Költségvetési hozzájárulás		28 241,500
2.		Médiaszolgáltatási díj	4 129,187
	2.1.	MTM–SBS Televízió Zrt.		1 032,630
	2.2.	Magyar RTL Televízió Zrt.		938,012
	2.3.	1. sz. orsz. ker. r. jogosultság (Advenio Zrt.)		564,186
	2.4.	2. sz. orsz. ker. r. jogosultság (FM 1 Zrt.)		380,846
	2.5.	nem országos műsorszolgáltatási jogosultságok		1 213,513
3.		Pályázati díjak	26,000
4.		Kötbér, kártérítés, bírság	143,592
5.		Önkéntes befizetések	–
6.		Egyéb bevételek	40,000
7.		JBE Kereskedelmi Televíziók reklámbevételeiből származó összeg	1 000,000
8.		A Magyar Rádió Művészeti együttesének támogatása	1 000,000
		Költségvetési bevételek összesen	64 038,779
				M Ft-ban
2011. év
1.		Továbbutalandó üzembentartási díj	2 380,801
	1.1.	Médiatanács		194,401
	1.2.	Médiatanács hivatali szervezete		1 986,400
	1.3.	Közszolgálati Közalapítvány		200,000
2.		Céltámogatások	3 000,000
3.		Közmédiumok Működési Támogatására átutalt összeg a Közszolgálati Közalapítványnak	2 150,000
	3.1.	Magyar Televízió Zrt.		530,000
	3.2.	Duna Televízió Zrt.		450,000
	3.3.	Magyar Rádió Zrt.		425,000
	3.4.	Magyar Távirati Iroda Zrt.		745,000
4.		Közmédiumok műsorszolgáltatás támogatási- és vagyonkezelői tevékenység kiadásai	55 178,047
5.		Szerzői jogdíjak	238,402
6.		Pályázatok bírálatának költségei	26,000
7.		A Médiatanácsot terhelő, műsorszolgáltatók által be nem fizetett ÁFA	27,829
8.		Médiaszolgáltatási díjjal és egyéb jogi költségekkel összefüggő kiadások	37,700
9.		A Magyar Rádió Művészeti együttesének támogatása	1 000,000
		Költségvetési kiadások összesen	64 038,779”

---