A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg, amely a két Fél között a Kazah Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő megállapodás prioritásait tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak arról, hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a más forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.
(1) Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről a kazah kormány tagjaiból áll.
(2) Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3) Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve a kazah kormány egy tagja látja el.
(1) Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak képviselőiből, másrészről a kazah kormány tagjainak képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség, illetve a Kazah Köztársaság látja el.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és a bizottság működésének módját.
(2) Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatásköreit az Együttműködési Bizottságra, amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.
Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely segíthet feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek feladatait és működésének módját.
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT valamely cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses GATT cikk tekintetében a GATT tagjai általánosan alkalmaznak.
A megállapodással Parlamenti Együttműködési Bizottság jön létre. E fórum a Kazah Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a véleménycserére. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
(1) A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről pedig a Kazah Parlament tagjaiból áll.
(2) A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3) A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve a Kazah Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást megadja.
A Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács ajánlásairól.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
(1) E megállapodás alkalmazásában mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat is.
(2) A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
- ösztönzik a választott bírósági eljárás alkalmazását a Közösség és a Kazah Köztársaság gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő viták rendezésében,
- megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választott bíróság elé terjesztik, mindkét vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választott bíróság szabályai másképpen rendelkeznek, maga választhatja meg saját választott bíróját, függetlenül állampolgárságától, és hogy az elnöklő harmadik választott bíró vagy az egyéni választott bíró harmadik állam állampolgára lehet,
- azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a szerződéseikre alkalmazandó jogot,
- ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által kidolgozott választott bírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június 10-én létrejött, a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt aláíró államok választott bíróságai által bonyolított választott bírósági eljárás igénybevételét.
E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon intézkedéseket:
a) amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése érdekében szükségesnek tart;
b) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, vagy védelmi célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c) amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;
d) amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során nemzetközi kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül:
- a Kazah Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik, illetve cégeik között,
- a Közösség által a Kazah Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a kazah állampolgárok vagy társaságok és cégek között.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében nincsenek azonos helyzetben.
(1) Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát az Együttműködési Tanács elé terjeszthet.
(2) Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3) Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles egy második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.
Az Együttműködési Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.
Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre nézve nem kötelezők.
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás értelmezése vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása tekintetében felmerülő ügyeket. E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 13., 87. és 93. cikket.
Az e megállapodás alapján a Kazah Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről a Kazah Köztársaságot, másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a Közösséget és a tagállamokat jelenti.
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energiacharta Szerződés és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett szerződést és jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan mértékben, amennyiben ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre, időbeli hatálya évről évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
(1) A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2) Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.
Az I., II., és a III. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.
Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő, egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről a Kazah Köztársaságot kötelező megállapodásokon keresztül biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a Kazah Köztársaság területén.
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, és kazah szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
E megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.
Hatálybalépésétől, a Kazah Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjetunió között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és a Kazah Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen körülmények között az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes megállapodás hatálybalépésének a napját jelenti.
Hecho en Bruselas, el veintitrés de enero de mil novecientos noventa у cinco. Udfaerdiget і Bruxelles, den treogtyvende januar nitten hundrede og femoghalvfems. Geschehen zu Brüssel am dreiundzwanzigsten Januar neunzehnhundertfünfundneunzig. Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι τρεις Ιανουαρίου χίλια εννιακόσια ενενήντα πέντε. Done at Brussels, on the twenty-third day of January in the year one thousand nine hundred and ninety-five. Fait à Bruxelles, le vingt-trois Janvier mil neuf cent quatre-vingt-quinze. Fatto a Bruxelles, addi ventitré gennaio millenovecentonovantacinque. Gedaan te Brussel, de drieéntwintigste januari negentienhonderd vijfennegentig. Feito em Bruxelas, em vinte e trés de Janeiro de mil novecentos e noventa e cinco. Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä tammikuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäviisi. Som skedde і Bryssel den tjugotredje januari år ettusenniohundranittiofem. Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk België Für das Königreich Belgien
På Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar cheann Na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europaeiske Faellesskaber
Für die Europäischen Gemeinschaften
Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunità europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
På Europeiska gemenskapernas vägnar
1. Örményország, Belarusz, Észtország, Grúzia, Litvánia, Moldovai Köztársaság, Türkmenisztán, Oroszország:
Nem vetnek ki behozatali vámokat.
Nem vetnek ki kiviteli vámokat a klíring- és az államközi megállapodásoknak megfelelően, az e megállapodásokban meghatározott mennyiségekben szállított áruk tekintetében.
A kivitelre és behozatalra nem vetnek ki HÉA-t. A kivitelre nem vetnek ki a jövedéki adót.
Az összes Független Állam tekintetében:
Az éves államközi kereskedelmi és az együttműködési megállapodások szerinti termékek szállítására a kiviteli kontingenst ugyanúgy nyitják meg, mint az állami szükségletekkel kapcsolatos szállításokhoz.
2. Örményország, Belarusz, Észtország, Grúzia, Litvánia, Moldovai Köztársaság, Türkmenisztán: A kifizetések rubelben teljesíthetők.
Oroszország:
A kifizetések rubelben vagy tengében teljesíthetők.
Az összes Független Állam tekintetében:
A nem kereskedelmi tevékenységek különleges rendszerének alkalmazása, beleértve az e tevékenységekből eredő fizetéseket is.
3. Az összes Független Állam tekintetében:
A folyó kifizetések különleges rendszere.
4. Az összes Független Állam tekintetében:
Különleges árrendszer egyes nyersanyagok és félkész termékek kereskedelmében.
5. Az összes Független Állam tekintetében:
Az árutovábbítás különleges feltételei.
6. Az összes Független Állam tekintetében:
A vámeljárások különleges feltételei.
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a kitermelési jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a közösségi területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő közvetítés egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási feltételeknek megfelelő audiovizuális alkotások számára.
Távközlési szolgáltatások, beleértve a mobil- és a műholdas szolgáltatásokat is
Fenntartott szolgáltatások
Egyes tagállamokban a kiegészítő szolgáltatások és az infrastruktúra tekintetében korlátozott a piacra való jutás.
Szakmai szolgáltatások
Olyan természetes személyek számára fenntartott szolgáltatások, akik a tagállamok állampolgárai. E személyek bizonyos feltételek mellett társaságokat alapíthatnak.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi ellenőrzésű társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem közösségi ellenőrzésű társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való külföldi részesedést.
1. Az 42. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
- Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi változat, 1971),
- Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961),
- Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz (Madrid, 1989),
- Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozásáról (Genfi változat, 1977, módosítva 1979-ben),
- Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),
- Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi változat, 1991).
2. Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 42. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
3. A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
- Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi változat, 1967, módosítva 1979-ben),
- Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi változat, 1967, módosítva 1979-ben),
- Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és 1984-ben).
4. E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Kazah Köztársaság a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
5. A 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a Kazah Köztársaság által tényleges viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és a Kazah Köztársaság által a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b) „vám”: minden olyan vám, adó, illeték vagy más díj, amelyet a Felek területén a vámjogszabályok alkalmazása során kivetnek és beszednek, kivéve az olyan illetékek és díjak, amelyek mértékét a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségeinek megfelelően korlátozzák;
c) „kérelmező hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és amely vámügyi segítséget kér;
d) „megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
e) „jogsértés”: a vámjogszabályok bármely megsértése vagy tervezett megsértése.
(1) A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek mellett segítik egymást annak érdekében, hogy biztosítsák a vámjogszabályok helyes alkalmazását, különösen a jogszabályok megsértésének megelőzése, felfedése és kivizsgálása segítségével.
(2) Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.
(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását, beleértve az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.
(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi a szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a) olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b) olyan árukészletet tároló helyek, amelyekről okkal feltételezhető, hogy olyan műveletek ellátását szolgálják, amelyek ellenkeznek a másik Fél vámjogszabályaival;
c) azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok megsértéséhez vezethetnek;
d) olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:
- olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
- az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
- olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság törvényeinek keretei között megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett címzettek részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó:
- összes iratot kézbesítse, és
- az összes határozatról értesítést küldjön.
Ilyen esetben a 6. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.
(1) Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a) a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;
b) a kért intézkedést;
c) a kérelem tárgyát és indoklását;
d) az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;
e) a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legrészletesebb megjelölését;
f) a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5. cikkben meghatározott esetekben.
(3) A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4) Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetők.
(1) A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a már birtokában lévő információkat, megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik elvégzésükről.
(2) A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más jogi eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3) A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más olyan hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4) Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.
(1) A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok, jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen formában előállított számítógépes információkkal.
(1) A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás biztosítását, amennyiben ez:
a) feltehetőleg sértené a szuverenitást, a közérdeket, a közbiztonságot vagy más alapvető érdeket; vagy
b) a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy
c) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2) Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna biztosítani, ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett hatóság eldöntheti azt, milyen választ ad a megkeresésre.
(3) Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni kell a döntésről és okairól.
(1) Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információ bizalmas jellegű. Az információk a hivatali titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk számára biztosított védelmet.
(2) A név szerinti adatokat nem továbbítják, ha okkal feltételezhető, hogy a továbbított adat átadása vagy felhasználása az egyik Fél alapvető jogi elveivel ellentétes lehet, és különösen, ha ennek okán az érintett személy indokolatlan hátrányt szenvedne. Kérésre a fogadó Fél tájékoztatja az információt nyújtó Felet az átadott információ felhasználásáról és az elért eredményekről.
(3) A név szerinti adatokat csak a vámhatóságokhoz, illetve - amennyiben bűnvádi eljárás céljaira van ezekre szükség - az ügyészséghez és az igazságügyi hatóságokhoz lehet továbbítani. Az ilyen információkhoz más személyek vagy hatóságok csak az információt átadó hatóság előzetes jóváhagyásával férhetnek hozzá.
(4) Az információt átadó Fél tanúsítja a továbbítandó információk pontosságát. Amennyiben úgy tűnik, hogy a továbbított információ pontatlan vagy törlendő volt, a fogadó Felet haladéktalanul értesíteni kell. Az utóbbi köteles elvégezni a javítást vagy törlést.
(5) A magasabb rendű közérdek eseteinek sérelme nélkül az érintett személy kérésre kaphat információt az adatállományokról és ezek céljáról.
(1) A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni, és az egyes Felek területén csak az információt nyújtó közigazgatási hatóság előzetes írásbeli beleegyezésével, az említett hatóság által megállapított korlátozások mellett használhatók fel más célokra.
(2) A (1) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való felhasználását.
(3) A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz szükségesek. A megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a tisztviselőt milyen ügyben és milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
(1) E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Kazah Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a módosításokra, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2) A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban fogadnak el.
(1) E jegyzőkönyv kiegészíti és nem gátolja azokat a kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokat, amelyeket az Európai Unió egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság kötött, vagy köthet meg. Nem zárja ki továbbá az ilyen megállapodások alapján biztosított kiterjedtebb vámügyi együttműködést.
(2) A 11. cikk sérelme nélkül ezek a megállapodások nem érintik a Bizottság illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között a vámügyekkel kapcsolatban megszerzett, esetlegesen közösségi érdeklődésre számot tartó információk közlését szabályozó közösségi rendelkezéseket.
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés és
az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés Szerződő Felei,
meghatalmazottjai, a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,
egyrészről, és
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai, másrészről,
akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kazah Köztársaság között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban: megállapodás, aláírása céljából Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenötödik év január 23-án üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:
a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kazah Köztársaság teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a megállapodás 13. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 23. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 43. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 93. cikke tekintetében
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kazah Köztársaság teljhatalmú meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá a francia kormány e záróokmányhoz csatolt nyilatkozatának szövegét:
A francia kormány egyoldalú nyilatkozata tengerentúli országai és területeivel kapcsolatban
Hecho en Bruselas, el veintitrés de enero de mil novecientos noventa y cinco. Udfærdiget i Bruxelles, den treogtyvende januar nitten hundrede og femoghalvfems. Geschehen zu Brüssel am dreiundzwanzigsten Januar neunzehnhundertfünfundneunzig. Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι τρεις Ιανουαρίου χίλια εννιακόσια ενενήντα πέντε. Done at Brussels, on the twenty-third day of January in the year one thousand nine hundred and ninety-five. Fait à Bruxelles, le vingt-trois janvier mil neuf cent quatre-vingt-quinze. Fatto a Bruxelles, addì ventitré gennaio millenovecentonovantacinque. Gedaan te Brussel, de drieëntwintigste januari negentienhonderd vijfennegentig. Feito em Bruxelas, em vinte e tres de Janeiro de mil novecentos e noventa e cinco. Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä tammikuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäviisi. Som skedde i Bryssel den tjugotredje januari år ettusenniohundranittiofem.
Pour le Royaume de Belgique Voor het Koninkrijk BelgiëFür das Königreich Belgien
På Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar cheann Na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europæiske Fællesskaber
Für die Europäischen Gemeinschaften
Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunità europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
På Europeiska gemenskapernas vägnar
Együttes nyilatkozat a 13. cikk tekintetében
A Kazah Köztársaság és a Közösség kinyilvánítja, hogy a védzáradék szövege nem biztosítja a védintézkedések terén előírt GATT szerinti elbánást
Együttes nyilatkozat a 23. cikk tekintetében
A 37. és 40. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek egyetértenek abban, hogy a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében említett „jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban” kifejezés azt jelenti, hogy mindkét fél szabályozhatja a területén a társaságok letelepedését és működését, feltéve, hogy ezekkel az előírásokkal nem hoz létre újabb olyan fenntartásokat a másik Fél társaságai letelepedésével és működésével szemben, amelyek a saját társaságai, illetve bármely harmadik ország társaságai fióktelepei vagy leányvállalatai számára biztosítottnál kevésbé kedvező elbánást eredményeznek.
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma tekintetében
1. A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott eset tényszerű körülményeitől függ.
2. A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság leányvállalatának tekintik, ha:
- a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy
- a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.
3. A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik. Együttes nyilatkozat a 43. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10. bis. cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.
Együttes nyilatkozat a 93. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében, a megállapodás 93. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a megállapodásnak a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos megsértésének minősülnek a következők:
a) a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól; vagy
b) a megállapodás 2. cikkében szereplő lényeges alkotóelem megsértése.
A francia kormány nyilatkozata
A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy a Kazah Köztársasággal kötött partnerségi és együttműködési megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján társult tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.”
3. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
4. § Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: „tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: „Közösségek”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság képvisel, egyrészről, és
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1995. január 23-án, Brüsszelben aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: „megállapodás”) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok szövegét.
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra, a részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
(1) E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint a Kazah Köztársaság saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2) A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.
(1) E jegyzőkönyv a 2003-as csatlakozási szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba, feltéve hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe helyeztek.
(2) Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját követő első hónap első napján lép hatályba.
(3) Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal alkalmazandó.
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven készült. Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit képezik és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum más nyelven készült szövegeivel egyformán hitelesek.
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és kazah nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Hecho en Bruselas, el treinta de abril de dos mil cuatro.
V Bruselu dne třicátého dubna dva tisíce čtyři.
Udfærdiget i Bruxelles den tredivte april to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am dreißigsten April zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta kolmekümnendal aprillil Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Απριλίου δύο χιλιάδες τέσσερα.
Done at Brussels on the thirtieth day of April in the year two thousand and four.
Fait à Bruxelles, le trente avril deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, addì trenta aprile duemilaquattro.
Brisele, divi tükstosi ceturtä gada trisdesmitajä aprili.
Priimta du tükstanciai ketvirtu metu balandžio trisdešimta diena Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év április havának tizenharmadik napján.
Maghmul fi Brussel fit-tletin jum ta’ April tas-sena elfejn u erbgha.
Gedaan te Brussel, de dertigste april tweeduizendvier.
Sporzadzono w Brukseli, dnia trzynastego kwietnia roku dwa tysiace czwartego.
Feito em Bruxelas, em trinta de Abril de dois mil e quatro.
V Bruseli dna tridsiateho apríla dvetisícštyri.
V Bruslju, dne tridesetega aprila leta dva tisoč stiri.
Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaneljä.
Som skedde i Bryssel den trettionde april tjugohundrafyra.
Por los Estados miembros
Za členské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
Για τα κράτη μέλη
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalïbvalstu värda
Valstybiu nariu vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu Panstw Czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Za členské státy
Za države clanice
Jäsenvaltioiden puolesta
På medlemsstaternas vägnar
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská společenství
For De Europæiske Fællesskaber
Für die Europäischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunità europee
Eiropas Kopienu värda
Europos Bendrijn vardu
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Za Európske spoločenstvá
Za Evropski skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
På Europeiska gemenskapernas vägnar
Por la República de Kazajstán
Za Kazašskou republiku
For Republikken Kasakhstan
Für die Republik Kasachstan
Kasahstani Vabariigi nimel
Για τη Δημοκρατία τον Καζακστάν
For the Republic of Kazakhstan
Pour la République du Kazakhstan
Per la Repubblica del Kazakstán
Kazahstänas Republikas värdä
Kazachstano Respublikos vardu
Kazahsztán részéről
Ghar-Repubblika tal-Kazakistan
Voor de Republiek Kazachstan
W imieniu Republiki Kazachstanu
Pela República do Cazaquistao
Za Kazašskú republiku
Za Republiko Kazahstan
Kazakstanin tasavallan puolesta
På Republiken Kazakstans vägnar”
5. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
6. § A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösségek, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság jár el,
egyrészről, és
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG másrészről,