Időállapot: közlönyállapot (2011.III.8.)

2011. évi XIV. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról * 

1. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

1. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Az anyakönyvvezető a lezárt alap-, valamint az utólagos bejegyzést kijavítja vagy kiegészíti, ha

a) az nem felel meg az anyakönyvezés szabályainak,

b) az anyakönyvi bejegyzés - az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés kivételével - hiányos vagy téves adatokat tartalmaz,

c) a név módosítását engedélyezték,

d) a külföldi helységnév és annak magyar megfelelője sorrendjének kijavítását kérték,

e) a honosított személy elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését kérte, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.”

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya alá tartoznak:)

c) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és

d) - e törvényben meghatározott esetekben - a külföldön élő magyar állampolgárok.”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 4. § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.

(2a) A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

a) a Magyar Köztársaság területén kívül élő állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,

b) a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri meglévő adatai további kezelését, vagy

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez.

(2b) A külföldön élő magyar állampolgárok adatait kérelmükre - az archív adatok kivételével - a nyilvántartásból törölni kell.”

3. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.”

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A központi szerv)

o) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”

5. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

l) arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha személyazonosító igazolványra jogosult;”

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.”

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 13. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét - a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(2a) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.”

8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. §-a m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 14. § a következő o) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése

ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,

mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakcím adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,

mc) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

md) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról, valamint

me) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

n) az anyakönyvvezető értesítése

na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint

nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

o) a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról.”

9. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-ának a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvénnyel megállapított f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 22. § a következő h) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

g) az anyakönyvvezető;

h) a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához.”

10. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 24/C. §-sal egészül ki:

„24/C. § A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból - saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével - nem teljesíthető adatszolgáltatás.”

11. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 26. § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(5a) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.”

12. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 49. §-sal egészül ki:

„49. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján - 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése között - honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.”

13. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § e) pontjában a „külképviseleti szerv” szövegrész helyébe a „konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az” szöveg, 25. § (1) bekezdés f) pontjában a „konzuli hatóságnak” szövegrész helyébe a „konzuli tisztviselőnek” szöveg, 26. § (2) bekezdésében az „az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál” szövegrész helyébe az „a konzuli tisztviselőnél” szöveg, 28. § (2) bekezdésében a „- lakcíme megszüntetésének bejelentésével egyidejűleg -” szövegrész helyébe a „- külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg -” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése.

3. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

14. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter a névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter a névmódosítási kérelmet elutasítja - a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.”

15. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal igazolható.”

16. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)]

b) az integrált ügyfélszolgálati irodához”

(lehet benyújtani.)

17. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti)

d) házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.”

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A honosítást kérő külföldinek az (1) bekezdés d) pontja szerinti név viselése akkor engedélyezhető, ha házassági nevet visel, és

a) - házas családi állapot esetén - házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viseli vagy a honosítási eljárásban az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését kéri,

b) - elvált családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte,

c) - özvegy családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte vagy kérhette volna az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését.”

(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A névmódosítást a miniszter engedélyezi. Ha a miniszter a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.”

(4) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.”

18. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/B. § (1) Ha a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kell használni.

(2) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését kell használni.

(3) A honosítást vagy visszahonosítást kérő kérelmezheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését járulékosan (zárójelben) is tüntessék fel.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése vagy a (3) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezése után - ha az az iratokból megállapítható - az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint - minden esetben - az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.

(5) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, az ország nevét pedig az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel kell bejegyezni.”

19. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § E törvénynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő honosítási, visszahonosítási eljárásra is alkalmazni kell.”

20. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „teszi le.” szövegrész helyébe a „teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.” szöveg, 15. § (3) bekezdésében a „személy magyar” szövegrész helyébe a „személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar” szöveg lép.

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdésében az „anyakönyvvezető” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 11. § (5) bekezdésében az „, illetve méltányossági” szövegrész.

4. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

21. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 98. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az Nytv. 26. §-a a következő új (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A lakcímbejelentés bármely települési önkormányzat jegyzőjénél teljesíthető. A jegyző a lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a lakcím bejegyzésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes.””

5. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 48. § (2) bekezdésében a „teljes bizonyító” szövegrész helyébe a „megfelelő bizonyító” szöveg lép.

(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 100. § (2) bekezdésében a „c) és e)” szövegrész helyébe a „c)-e)” szöveg lép.


  Vissza az oldal tetejére