Időállapot: közlönyállapot (2011.III.22.)

2011. évi XXIII. törvény

az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról * 

1. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés az egészségügyi szakmák gyakorlóinak szakmai önkormányzathoz való jogát elismerve, annak érdekében, hogy az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók

- közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján, demokratikusan - a törvény által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket,

- meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket,

- a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához

a következő törvényt alkotja:”

2. § (1) Az Ekt. 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakmai kamara)

c) a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;”

(2) Az Ekt. 2. § d) pontjának dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakmai kamara

d) véleményezési jogot gyakorol)

dc) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében,”

(3) Az Ekt. 2. § d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

(A szakmai kamara

d) véleményezési jogot gyakorol)

dd) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében.”

(4) Az Ekt. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakmai kamara)

k) közzéteszi - a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével - az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek tevékenységét külön jogszabályban foglaltak szerint rendszeresen minősítheti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében külön jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében;”

(5) Az Ekt. 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakmai kamara)

m) tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;”

(6) Az Ekt. 2. §-a a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(A szakmai kamara)

n) jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;

o) ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira.”

3. § Az Ekt. a következő 2/A-2/E. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.

(2) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Gyógyszerészi Kamara

a) véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású gyógyszerészeinek gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése során, továbbá a gyógyszerészek költségvetési szerv keretében működő intézményi gyógyszertárban történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,

b) szakértőként részt vesz a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadására irányuló eljárásban.

(3) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményezési jogot gyakorol

a) a szakmai alkalmasság tekintetében - az (1) és (2) bekezdésben nem említett - szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető állású egészségügyi szakdolgozó vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése tekintetében,

b) az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületeken a szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel tekintetében.

(4) Az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a szakmai kamara a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, kinevezendő, vagy a vezetői megbízással, kinevezéssel már rendelkező egészségügyi dolgozó

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal,

b) áll-e a vezetői megbízást kizáró etikai büntetés hatálya alatt.

(5) A szakmai kamara az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szakmai kamara által ismert, jogszabályon alapuló olyan körülményekről, amelyek kizárhatják vagy befolyásolhatják a vezetői feladatok kamarai tag által történő ellátását.

2/B. § (1) A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külön törvény szerint működési nyilvántartásba vétel nélkül, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló egészségügyi tevékenységre irányuló kérelmeket.

(2) A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külföldi bizonyítvány, oklevél Magyarországon történő elismerésére irányuló kérelmet, ha az oklevél a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön törvény alapján feltétel nélkül nem ismerhető el.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti hatósági eljárásokban a szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön törvény szerint szakértőként vesz részt.

(4) A szakmai kamara véleményezési jogot gyakorol - feladatkörének megfelelően - az egészségügyi szolgáltatók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános szerződési feltételei és az egyedi szerződések azonos feltételei tekintetében.

2/C. § (1) A 2-2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve személy köteles

a) a tervezetet véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a szakmai kamarának véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre,

b) a szakmai kamara véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetve a döntésre jogosulttal megismertetni,

c) az elfogadott döntésről a kamarát tájékoztatni.

(2) A 2-2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörét a szakmai kamara a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Ha a szakmai kamara a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve személy a szakmai kamara egyetértését vélelmezheti. Nem hosszabbítható meg a szakmai kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő olyan módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal jogszabályban előírt eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(3) A 2/B. § (4) bekezdése alapján tett véleménye figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a kamarát írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást a döntés meghozatalára jogosult szerv vagy személy adja meg.

2/D. § (1) A szakmai kamara a 2. § m) pontja szerinti feladatkörében az e §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén, megfelelő határidő kitűzésével továbbképzésre kötelezi a tagját.

(2) A kamarai tagot továbbképzésre kell kötelezni, ha az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzés során, neki felróható okból súlyos szakmai szabályszegést követett el, és emiatt a bíróság jogerős ítélettel elmarasztalta, de foglalkozástól eltiltás büntetést nem alkalmazott.

(3) Továbbképzésre kell kötelezni a kamarai tagot abban az esetben is, ha az egészségügyi dolgozót a bíróság jogerősen eltiltotta az egészségügyi szakma körébe tartozó foglalkozásától, és e büntetéshez fűződő joghátrányok alóli mentesülést követően az egészségügyi dolgozót első ízben vették fel vagy vették fel újra a kamarába.

(4) A szakmai kamara a továbbképzésre kötelezést tartalmazó döntést területi szinten, az alapszabályban meghatározott szerve útján hozza meg. A döntéssel szemben a szakmai kamara országos elnökségéhez lehet fellebbezni.

2/E. § (1) A szakmai kamara által elrendelt továbbképzésnek tárgya szerint

a) meg kell felelnie a kamarai tag szakképesítésének, és

b) a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően, alkalmasnak kell lennie a szakmai szabályszegéssel érintett szakterületen végzett egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek, készségek fejlesztésére.

(2) A szakmai kamara által e törvény alapján elrendelt továbbképzés teljesítése az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának megújításához szükséges feltételek körébe nem számítható be.

(3) A szakmai kamara által elrendelt továbbképzés összes, a tagra háruló indokolt költsége nem haladhatja meg a továbbképzés befejezésekor érvényes, a tagra irányadó garantált bérminimum, ennek hiányában a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

(4) A szakmai kamara által elrendelt kötelező továbbképzés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(5) Az elrendelt továbbképzés elvégzését a tag a szakmai kamara területi szervének igazolni köteles.”

4. § (1) Az Ekt. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a 10. § (1) bekezdésében megjelölt szervvel együtt képezik a szakmai kamara országos szervezetét.”

(2) Az Ekt. 6. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik)

b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § d) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása, a 2/A. és 2/B. §-ban foglalt jogkörök gyakorlása, a 2/D. § (4) bekezdése szerinti fellebbezések elbírálása, továbbá a jogszabályban vagy az alapszabályban más kamarai szerv feladat- és hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása,”

5. § Az Ekt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmai kamara etikai kódexét a kamara honlapján elektronikus formában, nyomtatható, elmenthető és kimásolható formában közzé kell tenni.”

6. § Az Ekt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítására, illetve összehangolására országos ügyviteli feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: országos hivatal) működik.

(2) Az országos hivatal vezetését az országos elnökséggel munkaviszonyban álló hivatalvezető látja el. A hivatalvezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli - teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján - mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.

(4) A hivatalvezető helyettese felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnök, az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.

(5) Az országos hivatal foglalkoztatottjai felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.

(6) Az országos hivatal és a hivatalvezető feladatait a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg.”

7. § Az Ekt. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A szakmai kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényben foglaltak szerint.”

8. § Az Ekt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv - valamennyi tagjának megjelenése esetén - határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 30 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással - valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében - meg kell tartani a választást.”

9. § Az Ekt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet. Kamarai tisztségviselő, továbbá etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés hatálya alatt.”

10. § Az Ekt. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben - legfeljebb havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű - fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg.

(2) A kamarai tisztségviselő a kamarai tevékenységével összefüggő munkából való távolmaradását a munkáltatója számára köteles tizenöt nappal előre írásban bejelenteni. A munkáltató a határidőn belül érkezett bejelentést köteles tudomásul venni. A bejelentési kötelezettségének a kamarai tisztségviselő ennél későbbi, de a tervezett távolmaradását megelőző időpontban is eleget tehet, ebben az esetben a munkáltató haladéktalanul dönt a munkaidő-kedvezmény biztosításáról vagy annak megtagadásáról.

(3) A szakmai kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt a tisztség betöltésének időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.

(4) A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben munkajogi hátrány nem érheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást

a) országos kamarai tisztségviselő esetében a szakmai kamara országos hivatala az elnök jóváhagyásával,

b) az a) pont hatálya alá nem tarozó esetben a szakmai kamara területi elnöke

adja ki.”

11. § Az Ekt. 14. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé)

d) a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a kamarából kizártak.”

12. § Az Ekt. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.

(2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon.

(3) Aki egészségügyi tevékenységet köztisztviselői vagy kormánytisztviselői (a továbbiakban együtt: közszolgálati) jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az egészségügyi dolgozó külön törvényben meghatározott elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint a külön jogszabály szerinti pro família végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét.”

13. § Az Ekt. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a kamarai tag egészségügyi tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik területi szervezet illetékességi területén van, a tag az adatváltozást az illetékességgel rendelkező szakmai kamara területi szervezetének köteles 15 napon belül írásban bejelenteni. A bejelentés alapján a tevékenység folytatásának új helye szerint illetékes területi szervezet az érintettet 15 napon belül tagjai sorába átveszi, és értesíti az átvételről a kamarai nyilvántartást, valamint a kamarai tagot.”

14. § Az Ekt. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A szakmai kamara a tagnyilvántartási adatok körében, a 2. § m) pontjában, valamint a 2/A. és 2/B. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli

a) az Eütv. alapján az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása körébe tartozó adatokat,

b) a tag orvosi bélyegzőjének számát, ha ilyennel rendelkezik,

c) a tag adóazonosító jelét,

d) a tag kamarai tagsági jogviszonyból eredő jogával vagy kötelezettségével összefüggésben keletkezett adatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a tagsági jogviszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.”

15. § Az Ekt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:

a) a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése,

b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése.”

16. § Az Ekt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll.

(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.

(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségétől függetlenül is - az általa tett intézkedés közlése mellett - köteles a területi szervezetnél működő etikai bizottságot értesíteni, ha a foglalkoztatott kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely a munkáltató álláspontja alapján az e törvény szerinti etikai vétséget valósítja meg.”

17. § Az Ekt. 22. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell a panaszost is.

(2) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a területi szervezet etikai bizottságának tudomására jutásától 6 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.

(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidőt a területi szervezet etikai bizottságának a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.

(4) Az etikai eljárást a (2) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását az egészségügyi dolgozó maga ellen kéri.”

18. § Az Ekt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A területi szervezet etikai bizottsága az etikai felelősség tárgyában hozott határozatát - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - közli a panaszossal is.

(2) Az elsőfokú etikai határozattal szemben a fellebbezést a szakmai kamara országos etikai bizottságához kell benyújtani. A fellebbezés alapján az országos etikai bizottság folytatja le a másodfokú etikai eljárást. Az elsőfokú etikai határozattal szemben az (1) bekezdésben meghatározott panaszos is fellebbezhet.

(3) A másodfokon eljáró országos etikai bizottság a határozatot

a) az (1) bekezdésben meghatározott panaszossal és

b) az első fokon eljárt etikai bizottsággal

is közli.

(4) Az első- és másodfokon eljáró etikai bizottságok eljárásában - amennyiben az adott etikai bizottságban bizottsági tagként ilyen személy megválasztásra került - az ügy tárgya szerinti szakterületen jártas tag részt vesz. Ennek hiányában szakértőt kell kirendelni.

(5) Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény

a) nem alkalmazhatók a törvénynek

aa) hatósági közvetítőre,

ab) eljárási költség viselésére,

ac) költségmentességre,

ad) elektronikus kapcsolattartásra

vonatkozó rendelkezései, továbbá

b) az ügyintézési határidő hatvan nap, amelyet az eljáró etikai bizottság elnöke annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.”

19. § Az Ekt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Az első fokú etikai eljárásban a bizonyítási eljárás keretében tárgyalás tartása kötelező.

(2) Kizárási okot a fellebbezésre jogosult az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi szervezet etikai bizottsága elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, aki döntést hoz az eljárásból való kizárás tárgyában.

(3) A másodfokú határozat ellen a fellebbezés benyújtására jogosultak kérhetnek bírósági felülvizsgálatot.

(4) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a panaszos az eljárással összefüggésben nyilvánvalóan rosszhiszemű volt, az eljáró etikai szerv őt - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - a rosszhiszeműségre tekintettel indokolatlanul felmerült eljárási költségek viselésére kötelezi.”

20. § (1) Az Ekt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiszabható etikai büntetések:

a) a figyelmeztetés,

b) a megrovás,

c) a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,

d) a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,

e) a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás,

f) kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás.”

(2) Az Ekt. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában szereplő etikai büntetések az (1) bekezdés c) pontja szerinti etikai büntetéssel együttesen is alkalmazhatók.”

(3) Az Ekt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elsőfokú etikai bizottság legalább 5 tagú, a másodfokú etikai bizottság legalább 11 tagú.”

(4) Az Ekt. 25. § (4) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az első- és a másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Az első- és másodfokú etikai bizottság határozatot a jelen lévő tagjainak szótöbbségével hoz”

[a) az etikai felelősség tárgyában,

b) az (1) bekezdés a)-c) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,

c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.]

(5) Az Ekt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság jelen lévő tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság jelen lévő tagjainak egyhangú döntésével meghozott egyetértő szavazata szükséges, azzal, hogy a szavazás során a tartózkodást ebben az esetben nem lehet egyetértő szavazatnak tekinteni.”

21. § Az Ekt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés csak az etikai kódexben meghatározott esetekben alkalmazható.

(2) Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárásáig fel kell függeszteni. A folyamatban lévő büntetőeljárás egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti.

(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásában a taggal szemben a 18. § (2) bekezdésében meghatározott szankciót alkalmazza, a bírósági döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az (1) bekezdés szerinti etikai bizottság a kizárásról szóló döntését a 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján hozza meg.

(4) Ha az etikai eljárást büntetőeljárás miatt függesztették fel, a bíróság jogerős döntésében foglalt ténybeli és jogi megállapításokhoz a lefolytatott etikai eljárásban az etikai bizottság kötve van.”

22. § Az Ekt. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) Az etikai bizottságok, valamint azok tagjai egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe tisztségviselő-választási jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatóak.

(2) A jogerősen kiszabott etikai büntetés a 25. § (1) bekezdés

a) a) pontja esetén 1 év alatt,

b) b)-c) pontja esetében 2 év alatt,

c) d) pontja esetében a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 2 év alatt,

d) e) pontja esetében a kizárás alapjául szolgáló más bírósági határozat elévülésével egyidejűleg,

e) f) pontja esetén 2 év alatt

évül el.

(3) A 25. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetekben a kamarába történő ismételt felvétel írásbeli kérelemre történik a tagfelvételre vonatkozó - e törvényben meghatározott - szabályok szerint. A kérelmet a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően lehet benyújtani.”

23. § (1) Az Ekt. 27. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A szakmai kamarák az alapszabály, valamint az etikai kódex elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják.”

(2) Az Ekt. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A szakmai kamara országos felügyelőbizottságába az egészségügyért felelős miniszter egy - kizárólag tanácskozási jogkörrel rendelkező - állandó tagot delegál.”

24. § Az Ekt. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakmai kamara éves beszámolójának eredménykimutatásában szerepeltetni kell az (1) bekezdésben felsorolt pénzeszközöket, függetlenül attól, hogy azok felhasználására a területi szervezetnél vagy az országos szervezetnél került sor. A beszámoló szöveges részét a szakmai kamara honlapján közzé kell tenni.”

25. § Az Ekt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) A szakmai kamarai tagdíj mértékét - a (2) bekezdésben foglalt követelmények betartásával - a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.

(2) A szakmai kamarai tagdíj egy naptári évre eső mértéke nem haladhatja meg az adott naptári évben a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének

a) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében: tizennyolc százalékát,

b) a Magyar Gyógyszerészi Kamara esetében

ba) a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében: hatvan százalékát,

bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó kamarai tagok esetében: harminc százalékát,

c) a Magyar Orvosi Kamara esetében: harminc százalékát.”

26. § Az Ekt. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény rövidítése: Ekt.”

27. § Az Ekt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A kamarai tagsággal nem rendelkező egészségügyi dolgozó, ha egészségügyi tevékenységet 2011. június 1-jétől is végezni kíván - a 14/A. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételekkel -, 2011. május 31-éig kéri a szakmai kamarába történő felvételét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben nyilatkozni kell a 14. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt feltételek meglétéről. A 14. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel első alkalommal, e törvény erejénél fogva teljesítettnek tekintendő, azzal, hogy 2011. május 31. napjáig tagsági kérelmet benyújtó személy a 33. § (1) bekezdés alapján megalkotandó új alapszabály megalkotásától számított 30 napon belül a kamarai tagsági viszonyáról lemondhat akként, hogy őt a kamarába történt felvétele és a tagságról történt lemondása közötti időszakra tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott felvételi kérelem alapján létesülő tagsági jogviszony a kérelem benyújtásának napjával jön létre. Azon egészségügyi dolgozó tekintetében, aki az (1) bekezdés szerinti tagfelvételi kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott határidőben benyújtotta, a kérelem jogerős elbírálásáig a 14/A. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesítettnek tekintendő.”

28. § Az Ekt. a következő 33-33/B. §-okkal egészül ki:

„33. § (1) A szakmai kamarák 2011. június-szeptember hónapban megtartandó - soron kívüli kamarai választások útján - új országos küldöttközgyűlést tartanak. E küldöttközgyűlésen új kamarai alapszabályt kell elfogadni.

(2) A kamarák legkorábban az (1) bekezdés szerinti alapszabály megalkotásával egyidejűleg, de legkésőbb 2011. október 31-éig új, a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexet alkotnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti alapszabályban meghatározott időpontig, de legkésőbb 2011. december 31-ig új országos és területi ügyintéző szerveket és tisztségviselőket kell választani, továbbá az alapszabályban meg határozottak szerint ki kell alakítani a szakmai kamara szervezetrendszerét.

(4) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésére tekintettel szükséges, kamarai döntést igénylő intézkedéseket - ide értve különösen az (1) bekezdés szerinti országos küldöttközgyűlés megválasztásának előkészítésével összefüggő, a jelöltek állítására és megválasztására irányuló intézkedéseket, valamint döntési javaslatok előkészítését - a kamarának az intézkedés megtételekor hivatalban lévő szerve vagy tisztségviselője teszi meg az intézkedés megtételekor hatályos alapszabályban foglaltak szerint.

(5) A 11. § (1) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából a Módtv. hatályba lépése előtt betöltött tisztséget nem kell tekintetbe venni, a korlátozást a Módtv. hatályba lépését követő első alkalommal történő megválasztástól kell számítani.

33/A. § (1) A szakmai kamara 33. § (2) bekezdésben említett etikai kódexét

a) úgy kell megalkotni, hogy a hatálybalépésének időpontja 2012. január 1-je legyen és

b) a hatálybalépését megelőző 15 nappal a 8. § (3) bekezdése szerint közzé kell tenni.

(2) A szakmai kamara új etikai kódexe hatálybalépésének napjáig elkövetett cselekményeket és mulasztásokat az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló külön rendelet, valamint az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése körében megalkotott kamarai etikai szabályzatok alapján kell lefolytatni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén kiszabott etikai büntetés a döntés jogerőre emelkedésekor hatályos rendelkezések szerint évül el, ilyen jogszabályi rendelkezés vagy a szakmai kamara belső szabályzatában foglalt szabály hiányában az elévülési idő az etikai felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év.

(4) A 33. § szerinti eljárásokra tekintettel a 33. § (1) bekezdése szerinti alapszabály hatálybalépését megelőzően megválasztott kamarai küldöttek, tisztségviselők és szervek megbízatása e törvény erejénél fogva az adott megbízatás 33. § alapján történt betöltéséig, de legkésőbb a 33. § (1) és (3) bekezdése szerinti időpontig tart.

33/B. § (1) Az Eütv. szerinti Megyei Etikai Tanácsok (a továbbiakban: MET) és az Országos Etikai Tanács (a továbbiakban: OET) a Módtv. hatálybalépése napján folyamatban lévő etikai ügyeiket lezárják, azzal, hogy

a) ha az etikai ügyben eljáró szervet a jogorvoslatot elbíráló hatáskörrel rendelkező szerv a Módtv. hatálybalépését követően új eljárásra utasítja, az új eljárást az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le,

b) a Módtv. hatálybalépésétől számított 60. napon le nem zárt ügyeket a Módtv. hatálybalépésétől számított 75 napon belül

ba) a MET a feladatkör szerint illetékes szakmai kamarának a MET illetékességi területén működő elsőfokú etikai bizottságához teszi át,

bb) az OET a szakmai kamara országos etikai bizottságához teszi át.

(2) A MET-nél 2011. április 1-jétől új első fokú etikai eljárás nem indulhat, ettől az időponttól a 33/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az elsőfokú etikai eljárásokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le.

(3) A 33/A. § (2) bekezdésében említett, valamint az (1) bekezdés szerinti etikai eljárásokat - a megismételt eljárások kivételével - az egészségügyről szóló törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.

(4) Az OET a Módtv. hatálybalépését követő 60. napon folyamatban lévő, etikai döntés felülvizsgálatára irányuló perek iratanyagát a Módtv. hatálybalépésétől számított 75 napon belül átadja a feladatkör szerint érintett szakmai kamara országos etikai bizottságának. Az etikai döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben az OET perbeli jogutódja a szakmai kamara.

(5) A OET és a MET-ek 2011. június 16-án jogutód nélkül megszűnnek, ezzel egyidejűleg tagjaik megbízatása is megszűnik.”

29. § Az Ekt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az Eütv. szerinti kötelező továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.”

30. § Az Ekt.

a) 3. § (2) bekezdésében az „irányadóak” szövegrész helyébe az „irányadóak, azzal, hogy a területi szervezetben működni kell etikai bizottságnak és elnökségnek, amelyek elnökei e törvény alkalmazásában tisztségviselőnek minősülnek”,

b) 4. § (1) bekezdésében

ba) az „etikai szabályzatának” szövegrész helyébe az „etikai kódexének”,

bb) a „tagjainak megválasztása” szövegrész helyébe a „tagjainak megválasztása, a szakmai kamara számviteli törvény szerinti éves beszámolójának”,

c) 8. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti, az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzat” szövegrész helyébe az „az etikai kódex”,

d) 6. § (3) bekezdésében a „továbbá az etikai kollégium elnökei, alelnökei” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott etikai kollégium elnöke, alelnökei, továbbá - ha a kamarának van tagozata - az országos szakmai tagozatok vezetői.”,

e) 12. § (5) bekezdésében a „felügyelőbizottság” szövegrész helyébe az „az országos felügyelőbizottság”,

f) 14. § (1) bekezdés d) pontjában az „alapszabályban meghatározott módon” szövegrész helyébe az „alapszabályban meghatározott módon az országos hivatalnak”,

g) 16. § (3) bekezdésében a „benyújtásától” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól”

h) 18. § (1) bekezdés c) pontjában az „e) pontjában” szövegrész helyébe az „e) vagy f) pontjában”,

i) 19. §-ában a „szervnek” szövegrész helyébe a „szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez”,

j) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a „költségvetéstől átvett” szövegrész helyébe a „költségvetéstől az államháztartásról szóló külön törvényben előírtak szerint átvett”

szöveg lép.

31. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)

b) az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara etikai tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,”

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § b) pontjában az „a rendszeres szociális segély, a rendelkezésre állási támogatás” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás” szöveg lép.

32. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2011. április 1-jén lép hatályba. E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.

(2) A 12. § 2011. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 33. § (3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

33. § (1) Hatályát veszti az Ekt.

a) 1. § (5) és (6) bekezdése,

b) 16. § (4), (5) és (7) bekezdése,

c) 18. § (3) bekezdése,

d) 31. és 35. §-a.

(2) Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)

a) 140/A-140/E. §-a és az azt megelőző alcím,

b) 247. § (2) bekezdés l) pontja.

(3) Hatályát veszti az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007. (VI. 22.) EüM rendelet.

34. § (1) Az Eütv. 112. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza)

j) az egészségügyi dolgozóval szemben törvény alapján etikai eljárás keretében kiszabott jogerős büntetés ténye a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése napjának és elévülése időpontjának megjelölésével együtt,”

(2) Az Eütv. 113/A. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törli azt a személyt)

i) akinek - feltéve, hogy törvény kötelező kamarai tagságot ír elő - kamarai tagsága megszűnt.”

(3) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

f) az egészségügyi szakdolgozó által, orvosi elrendelésre önállóan is ellátható tevékenységek felelősségi, szakmai, szakképesítési és szakképzettségi feltételeit”

(rendeletben állapítsa meg.)

35. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

i) adatkezelő: a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek; továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv; a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározottak szerint a munkavédelmi hatóság és a tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv; továbbá a 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az első- és másodfokú etikai eljárást lefolytató kamarai szerv;”

(2) Az Eüak. 4. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:)

u) az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás”

(3) Az Eüak. 23. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:)

f) az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv.”

36. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „80%-a” szövegrész helyébe a „legalább 80%-a” szöveg lép.

37. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1. alcímének 1.3. alpontjában a „rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás” szöveg lép.

38. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 44/A. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül.”

(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdés h) pontjában a „rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban” szöveg lép.”

(3) A Tbj. a következő 64. §-sal egészül ki:

„64. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXIII. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat 2011. január 1-jére visszamenőlegesen alkalmazni kell.”


  Vissza az oldal tetejére