Időállapot: közlönyállapot (2011.III.22.)

2011. évi XXIV. törvény

az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosítása

1. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:

„VI/B. FEJEZET

AZ EURÓPAI RENDŐRSÉGI HIVATAL

1. Cím

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

75/F. § E fejezet alkalmazásában

1. hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel rendelkeznek,

2. nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.

2. Cím

AZ EURÓPAI RENDŐRSÉGI HIVATAL JOGÁLLÁSA ÉS RENDELTETÉSE

75/G. § Az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) jogi személy.

75/H. § Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények felderítésében és nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és következményei miatt a tagállamok közös fellépése szükséges.

3. Cím

AZ EUROPOLLAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁSSAL ÉS INFORMÁCIÓCSERÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGA

75/I. § (1) A Magyar Köztársaságban az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat a NEBEK látja el.

(2) A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv (a továbbiakban: a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága).

(3) A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn kapcsolatot az Europollal. A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli ki az általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személyt és e személyről - neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával - tájékoztatja a NEBEK-et.

(4) A NEBEK vezetője gondoskodik a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága és az Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról, továbbá a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.

(5) A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK, továbbá a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagjai közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett.

(6) A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága az Europoltól közvetlenül érkező minden adatot átad a NEBEK-nek.

(7) A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja tájékoztatja a NEBEK-et az Europol információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkereséséről, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a megkeresésre adandó válaszról. A tájékoztatást követő huszonnégy órán belül a NEBEK a megkeresés teljesítését megtiltja, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik vagy a megkeresés megtagadásának (11) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A megkeresés teljesíthetőségének akadályairól, illetve a megkeresés teljesítésének (11) bekezdés szerinti megtagadásáról a NEBEK haladéktalanul értesíti az Europolt.

(8) A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a személyes adat és a bűnüldözési adat - ideértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is - kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból. Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához szükséges információk beszerzése érdekében megkeresi a Magyar Köztársaság feladatánál fogva érintett hatáskörrel rendelkező hatóságát. A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul átadja a megkeresésben megjelölt adatokat.

(10) A NEBEK a (8)-(9) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint gyakorolja.

(11) A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének teljesítését megtagadhatja, amennyiben a válaszadás

a) veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,

b) sértené a Magyar Köztársaság alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy

d) a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené.

4. Cím

AZ EUROPOL ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT NYOMOZÁS

75/J. § Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására irányuló megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott tájékoztatást a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi meg.

5. Cím

ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐ

75/K. § (1) A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.

(2) Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK vezetőjének utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

6. Cím

INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ RENDSZEREK

Europol Információs Rendszer

75/L. § Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen adatokhoz kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között nyilvánvaló ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység konzultálnak és megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a NEBEK visz be az Europol Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által bevitt adathoz kapcsolódó, ám azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot.

Elemzési munkafájlok

75/M. § A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései alapján továbbítja az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 75/I. § (3) bekezdésével összhangban közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba.

7. Cím

AZ EGYÉN HOZZÁFÉRÉSI JOGA

75/N. § (1) Bármely természetes személy - ha élni kíván azzal a jogával, hogy megismerheti, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatos személyes adatokat - a kérelmét a NEBEK vezetőjéhez is benyújthatja.

(2) A NEBEK vezetője a kérelmet az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak. A NEBEK vezetője harminc napon belül gondoskodik az Europol válaszának magyarra fordításáról és a kérelmezőnek történő kézbesítéséről, ha az Europol a kérelemre adott választ a NEBEK-en keresztül továbbítja.

8. Cím

NEMZETI ELLENŐRZŐ SZERV

75/O. § A NEBEK e törvényben meghatározott adatkezelési tevékenységét az adatvédelmi biztos ellenőrzi.

9. Cím

AZ EUROPOLNAK A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN FELADATOT VÉGREHAJTÓ TISZTVISELŐJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

75/P. § (1) Az Europolnak a Magyar Köztársaság területén működő közös nyomozócsoportban résztvevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során a Magyar Köztársaság területén okozott kárért a magyar jog szerint felel. Az ilyen kárt a közös nyomozócsoportban résztvevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak. Az Europol teljes mértékben megtéríti azt az összeget, amelyet a nyomozó hatóság az e bekezdésben említett kár miatt a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak kifizettek.

(2) Az Europolnak a Magyar Köztársaság területén működő közös nyomozócsoportban résztvevő tisztviselőjének szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan az eredeti szolgálati helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.”

2. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény az e törvény Melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.

3. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 102. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[102. § E törvény az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést biztosítja:]

n) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat.”

2. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

4. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről - az engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig - a következő adattartalommal:”

5. § Az Ftv. a 18. §-t követően a következő címmel és 18/A-18/E. §-sal egészül ki:

„A POLGÁRI CÉLÚ PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI

18/A. § (1) E cím alkalmazásában polgári célú pirotechnikai tevékenység: a pirotechnikai termék gyártása, forgalomba hozatala, forgalmazása, tárolása, kiállítása, felhasználása, birtoklása, vizsgálata, valamint megsemmisítése.

(2) E cím alkalmazásában vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság. E cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell.

18/B. § (1) A rendőrség által kiadott hatósági engedély (e cím alkalmazásában a továbbiakban: engedély) szükséges - kivéve, ha e törvény, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik -

a) a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, valamint

b) a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez, és onnan történő behozatalához.

(2) Az e címben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a csillagszóró forgalmazására, birtoklására, felhasználására, valamint - a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) „A” mellékletének 1.1.3.6.3. pontjában meghatározott mentességi mennyiséget meg nem haladó - tárolására.

(3) Nem kell engedély a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, ha az alábbi polgári célú pirotechnikai termékhez kapcsolódik:

a) gyufa,

b) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló jogszabályban meghatározott robbanóanyag,

c) a fegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályokban meghatározott lőszer és töltény,

d) a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott felszerelés,

e) a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott, kifejezetten játékokhoz szánt gyújtólapocskák,

f) a repülésben, illetve az űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termék.

(4) Nem kell engedély a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, továbbá a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek által nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt polgári célú pirotechnikai termék gyártásához, forgalomba hozatalához, vizsgálatához, forgalmazásához, tárolásához, kiállításához, felhasználásához, birtokolásához, valamint megsemmisítéséhez.

(5) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatához, megsemmisítéséhez, forgalmazásához, tárolásához, illetve kiállításához szükséges engedéllyel rendelkezőkről - ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartást vezet.

(6) A rendőrség az engedély megadásával egyidejűleg az engedéllyel rendelkezőket - ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező nem a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi - nyilvántartásba veszi.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az engedéllyel rendelkező nevét,

b) az engedéllyel rendelkező lakcímét, vállalkozás esetén székhelyét,

c) az engedélyezett tevékenység megjelölését,

d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait.

(8) A rendőrség a nyilvántartásból törli azt az engedéllyel rendelkezőt, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. A nyilvántartott adatok közérdekből nyilvánosak.

(9) A polgári célú pirotechnikai tevékenységnek meg kell felelnie a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat előírásait szabályozó kormányrendeletnek.

(10) Az engedély olyan vállalkozásnak adható, amelynek a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy az e címben meghatározott követelménynek megfelelő pirotechnikus.

(11) Az engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

18/C. § (1) Az a vállalkozás, amely valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedélyt szerzett, e tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében, köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(2) A rendőrség a bejelentést tett vállalkozásokról a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.

18/D. § (1) Polgári célú pirotechnikai tevékenység nem engedélyezhető annak

a) a vállalkozásnak, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről szóló törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,

b) a vállalkozásnak, amelynek tagja vagy tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a robbanóanyaggal vagy pirotechnikai termékkel kapcsolatos tevékenység gyakorlásától eltiltott.

(2) Nem foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai tevékenységet, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki

a) büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről szóló törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, embercsempészés, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmények, a 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, a 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, a 292. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 293. § szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a XVIII. Fejezetben meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, vagy a XX. Fejezetben meghatározott katonai bűntett elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított két évig,

c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

(3) A 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele és az általa foglalkoztatott pirotechnikussal, valamint az általa foglalkoztatott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységet irányító személlyel szemben az (1) bekezdés a) és c), valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn.

(4) A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. A rendőrség a hatósági ellenőrzés során az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzése céljából jogosult a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, a bírósági cégnyilvántartásból, a rendőrség által a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozásokról vezetett nyilvántartásból, valamint a központi szabálysértési nyilvántartásból az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni.

(5) A rendőrség a hatósági ellenőrzés során a (4) bekezdés szerint átvett adatokat a hatósági ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az engedély visszavonására, illetve a tevékenység végzésétől való eltiltásra eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

(6) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évente köteles elvégezni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti, a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, az engedélyt visszavonja, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, valamint a T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó terméket forgalmazni kívánó vállalkozás számára előírt bejelentést tett szolgáltatót a tevékenység végzésétől eltiltja.

18/E. § (1) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújtja.

(2) A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese. A felügyeleti bírság összegét a rendőrség az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot tartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértés következményeinek - a figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával állapítja meg.

(3) A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt

a) engedély hiányában folytatja,

b) engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy a biztonsági követelményeknek nem megfelelő pirotechnikussal, vagy pirotechnikusi végzettséggel nem rendelkező személlyel végezteti.

(4) A felügyeleti bírság összege a rendőrséget illeti meg.

(5) Ha a vállalkozással szemben mind a felügyeleti bírság, mind a szabálysértésekről szóló törvény szerint minősülő polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.

(6) Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése vagy a folyamatos jogsértő magatartás befejezése óta két év eltelt.

(7) Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.

(8) Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.

(9) Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

(10) A szabályok súlyos megsértésének minősül a személyek vagy állatok életét, testi épségét, egészségét, a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vagyonát, valamint a természeti vagy az épített környezetet veszélyeztető szabályszegés.”

6. § (1) Az Ftv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a) a lőfegyverek és más fegyverek, a lőszerek, valamint a gáz- és riasztótöltények gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartás és az e nyilvántartásba, illetőleg az abból történő adatszolgáltatás eljárási szabályait,

b) a polgári célú pirotechnikai termékek körét, a polgári célú pirotechnikai tevékenység folytatásának feltételeire és hatósági felügyeletére, továbbá az e tevékenységre jogosító további engedélyezési feltételekre, az engedélyek kiadásának rendjére, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek meg nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó részletes szabályokat és a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatot.”

(2) Az Ftv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza:

a) a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait,

b) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjának mértékét, a díjak beszedésének és kezelésének szabályait.”

7. § Az Ftv. 23. §-át megelőző alcím és a 23. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. § (1) Ez a törvény

a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a pirotechnikai tárgyaknak és egyes lőszereknek a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK tanácsi irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról szóló, 2004. április 23-i 2004/57/EK bizottsági irányelvnek, valamint

c) a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

d) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 18/C. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

3. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

8. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény hatálya az egyéni vállalkozóként, illetve az egyéni cég vagy gazdasági társaság keretében (a továbbiakban együtt: vállalkozás), valamint a személyesen végzett

a) személy- és vagyonvédelmi tevékenységre,

b) vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységre (a továbbiakban: tervező-szerelő tevékenység) és

c) magánnyomozói tevékenységre

terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül:

a) a természetes személyek életének és testi épségének védelme,

b) az ingatlan, illetve ingóság őrzése,

c) a szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,

d) a rendezvény biztosítása és

e) az a)-d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.

(3) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

a) biztonsági őr,

b) testőr,

c) vagyonőr vagy

d) biztonságszervező.

(4) E törvény alkalmazásában tervező-szerelő tevékenységnek minősül az elektronikai vagy mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása, javítása, ideértve a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy - törvény felhatalmazása alapján - a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (a továbbiakban: térfelügyeleti rendszer), továbbá a beléptető rendszer és a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfelügyeleti rendszerhez és a távfelügyeleti rendszerhez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett tevékenységet is.

(5) Tervező-szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki biztonságtechnikai, híradástechnikai, távközlési, mechanikai, illetve villamosmérnöki képzettséget adó egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. A biztonságtechnikai, az elektronikai és a mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

a) biztonságtechnikai szerelő, kezelő,

b) biztonságtechnika-kezelő,

c) elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő,

d) mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyidejűleg is folytathatók.”

9. § Az SzVMt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet érintő hatósági feladatokat ellátó hivatásos állományú tagja, továbbá e hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos állományú munkatársa

a) nem lehet tagja, vezető tisztségviselője az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak,

b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet vállalkozás keretében nem végezhet.

(2) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - állományilletékes parancsnoka engedélyével - vállalkozás keretében csak az 1. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet végezheti.”

10. § (1) Az SzVMt. 5. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenység megkezdése és folytatása

5. § (1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenység - ha e törvény kivételt nem tesz - a rendőrség által a vállalkozás kérelmére kiadott működési engedély birtokában végezhető, ha

a) a kérelmező személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésében személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy - ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is - rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány),

b) a kérelmező - ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés).

(2) A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a kérelmező is igazolhatja a kérelem benyújtásakor. Ha az adatokat a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem igazolja, a rendőrség az igazolvány kiadása iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(4) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenységet nem gyakorolhat az

a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, és

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlásától eltiltott.”

(2) Az SzVMt. az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek és

a) a tevékenység végzésében személyesen közreműködő tagja, munkavállalója, vagy egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári-jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy - ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is - rendelkezik igazolvánnyal,

b) - ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel.

(2) A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.

(3) A vállalkozás köteles a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére irányuló szándékát - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint - a rendőrségnek bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a bejelentést tevő is igazolhatja a bejelentés megtételekor. Ha az adatokat a bejelentést tevő a bejelentés megtételekor nem igazolja, a rendőrség adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(5) Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az

a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”

11. § (1) Az SzVMt. 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek (ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) személyes végzéséhez - ha e törvény kivételt nem tesz - a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges.”

(2) Az SzVMt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem szükséges igazolvány az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunkához, amennyiben a hálózatépítés helyén jelen van a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy.”

12. § Az SzVMt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről és igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, e törvény 5. § és az 5/A. §-ban meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról, a működési engedély visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, és az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról - a működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint a tevékenység ellenőrzésének céljából - nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás az egyéni vállalkozónak, az egyéni cégnek vagy a gazdasági társaság cégbírósághoz bejelentett vezető tisztségviselőjének, a tevékenységet személyesen végzőnek, és a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személynek - ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is - a természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát tartalmazza.

(3) A rendőrség az adatokat a működési engedély vagy az igazolvány visszavonásáig tartja nyilván. Az 5. § (4) bekezdés b) pontjában és az 5/A. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzése céljából a rendőrség a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozások adatait a felügyeleti bírság kiszabását követő két évig tartja nyilván, ha a kiszabott bírságot a bírsággal sújtott vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem fizeti meg.

(4) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltak kivételével - teljesíteni nem lehet.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, és az engedélyezés vagy a tevékenység végzésének feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.

(6) A rendőrség a hatósági ellenőrzés során - a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott közbiztonsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából - a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni, és azokat az ellenőrzés befejezéséig kezelni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az igazolvány visszavonására vagy a tevékenység folytatásának megtiltására eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

(7) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a működési engedélyt, illetve az igazolványt visszavonja, a vállalkozás keretében végzett tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység esetén a tevékenység folytatását megtiltja.”

13. § Az SzVMt. 11. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A működési engedély visszavonása és felfüggesztése, valamint az igazolvány visszavonása, bevonása és elvétele

11. § (1) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a működési engedélyt

a) visszavonja, ha kiadásának bármely feltétele megszűnt,

b) hat hónapra felfüggeszti, ha a vállalkozás e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak szerint - súlyosan megsértette.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt

a) visszavonja, ha kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn,

b) hat hónapra bevonja, ha az igazolvány jogosultja e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak szerint - súlyosan megsértette,

c) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott idő elteltével a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, kivéve, ha az igazolvány visszavonásának vagy bevonásának más oka áll fenn.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele fennáll.

(5) A rendőrség a működési engedélyt vagy az igazolványt nyolc napon belül visszavonja, ha a jogosult a működési engedély alapjául szolgáló tevékenység folytatását befejezi, és ezt a rendőrségnek bejelenti.”

14. § Az SzVMt. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen folytató személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a rendőr az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elveszi.

(2) Az (1) bekezdés alapján elvett igazolványt a rendőr haladéktalanul megküldi - az elvétel okának megjelölésével - az igazolványt kiállító hatóságnak.

13. § (1) Ha a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére jogosult személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a rendőr a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésétől a helyszínen eltiltja.

(2) A rendőr a tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti - a megtiltás okának megjelölésével - az 5/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést nyilvántartó hatóságot.”

15. § Az SzVMt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést.”

16. § Az SzVMt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Közterületen vagy nyilvános helyen az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, vagyonőrzési feladatokat ellátó személy (a továbbiakban: vagyonőr) formaruhát visel, amelyen fel kell tüntetni annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel munkaviszonyban áll, továbbá a vagyonőr nevét és a vagyonőr megjelölést. Ha a vagyonőr egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, és alvállalkozóként teljesít szolgálatot, a saját formaruháját vagy annak a vállalkozásnak a formaruháját is viselheti, amellyel a feladat ellátására megbízási szerződést kötött.

(4) Közterületen vagy nyilvános helyen végzett tevékenység esetén az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy szerelő esetében - formaruha hiányában - a vállalkozás nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, valamint az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő elnevezést kitűzőn kell megjeleníteni.”

17. § Az SzVMt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a rendőrségnek bejelenteni.

(2) Az adatszolgáltatásnak - az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl - tartalmaznia kell a tevékenységet végző személy igazolványának számát.

(3) Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a rendőrségnek.”

18. § Az SzVMt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen folytató alvállalkozó között megkötött szerződésben

a) rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, valamint az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély és igazolvány adatait (ezek számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, és - ha van - a kamarai névjegyzék vagy nyilvántartási számát);

b) rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól.”

19. § Az SzVMt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli e tevékenység végzésének tartama alatt és annak megszűnését követően is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.”

20. § Az SzVMt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat - a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel -

a) a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését,

b) ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, annak megállapítását,

c) legkésőbb a szerződés megszűnését

követő hat hónap elteltével köteles megsemmisíteni.”

21. § Az SzVMt. 24. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésekor a tevékenységet végző személy az igazolványát köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azt bemutatni.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdemlően igazolni.”

22. § (1) Az SzVMt. a 25. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok”

(2) Az SzVMt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy (a továbbiakban: személy- és vagyonőr) jogosultságait az e törvényben meghatározottak szerint vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.”

23. § Az SzVMt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;

b) az igazolvány bemutatását követően - külön jogszabályokban foglaltak szerint - az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik;

c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel;

d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

(2) Nem készíthető kép- és hangfelvétel olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.”

24. § Az SzVMt. 35. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánnyomozás nem irányulhat]

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy hivatalos tevékenységére;”

25. § (1) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamara]

a) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;

b) megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;”

(2) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamara]

d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító, külön jogszabályban meghatározott szakképesítések tekintetében a rendészetért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, a szakmai vizsgaszabályzatra, a szakmai vizsga szervezését engedélyező, valamint a vizsgaszervezési tevékenységek ellenőrzése során szakértőként kirendelhető személyekre;

e) megalkotja a kamara etikai szabályait;”

(3) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamara]

g) a kamara a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai adatokat szolgáltat;”

(4) Az SzVMt. 38. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékből és nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet.

(3) Ha a kamara a 38. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatát nem tudja ellátni, a rendészetért felelős miniszter intézkedik a feladat visszavételéről.”

26. § (1) Az SzVMt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal rendelkező személy kérheti a kamarába történő felvételét. A kérelmező személy a tagfelvételéről szóló kamarai határozat jogerőssé válásának napjától a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet tagja.”

(2) Az SzVMt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamara tagja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti vagy szünetelteti, de rendelkezik más, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító igazolvánnyal.”

27. § Az SzVMt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése vagy szünetelése alatt a tag a tagsági viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik.”

28. § Az SzVMt. 43. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamarai tagság megszűnik, ha]

c) a kamara tagja a kamarai tagságáról lemond;”

29. § (1) Az SzVMt. 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozást - kérelmére - a kamara nyilvántartásba veszi.

(2) A kamara által az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.”

(2) Az SzVMt. 45. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti, írásban kérheti a kamarai nyilvántartásban szereplésének felfüggesztését. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.

(5) A 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tartam alatt az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás a tagsági viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja, és nyilvántartási díj-fizetési kötelezettség nem terheli.”

(3) Az SzVMt. 45. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

[A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és erről a vállalkozást értesíti, ha]

b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból - a 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ok kivételével - megszűnt;

c) a (4) bekezdés szerinti felfüggesztés tartama a két évet elérte, és a vállalkozás - felszólítás ellenére - nem intézkedett a kamarai nyilvántartás folytatásáról vagy a nyilvántartásba vétel megszüntetéséről.”

30. § Az SzVMt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) Nem választható küldötté, és a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, valamint a 3. § (1) bekezdésében megjelölt más személy.

(2) A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként folytat.

(3) Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy mely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak tagja, vezető tisztségviselője vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.”

31. § Az SzVMt. 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kamara, valamint a területi szervezet tisztségviselőit 5 évre választják.”

32. § Az SzVMt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, szolgálati viszonya fennállása alatt a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, továbbá a rendőrség személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet érintő hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos állományú munkatársa.”

33. § Az SzVMt. 63. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt]

c) olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult;

d) az 5/A. § (3) bekezdés szerinti bejelentés hiányában folytatja.”

34. § Az SzVMt. VI. Fejezetének címe, alcímei és 66-72. §-a helyébe a következő cím, alcím és rendelkezés lép:

„VI. FEJEZET

A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉRE, A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A más EGT-államban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös szabályok

66. § A más EGT-államban alapított és működési engedélyt szerzett, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásnak (a továbbiakban: EGT-vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 67-68. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

67. § (1) Az EGT-vállalkozás a Magyar Köztársaság területén személy- és vagyonvédelmi tevékenységét a rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.

(2) A rendőrség az EGT-vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy az EGT-vállalkozás rendelkezik olyan, más EGT-államban kiadott, érvényes és hatályos okirattal, amely a vállalkozást a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére feljogosítja.

(3) A rendőrség az engedéllyel rendelkező EGT-vállalkozásokról - a tevékenység ellenőrzésének céljából - nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az EGT-vállalkozás megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét;

b) az engedélyezett tevékenység megnevezését;

c) az engedély számát;

d) az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása esetén az erről szóló határozatot;

e) az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és hatályosságának idejét.

(4) A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonásáig tartja nyilván.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.

68. § (1) A rendőrség az EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét hat hónapra felfüggeszti, ha az EGT-vállalkozás e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak szerint - súlyosan megsértette.

(3) A rendőrség a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő EGT-vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja, amelyre - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az V. Fejezet előírásait kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az EGT-vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi tevékenységét, ha azt

a) a 67. § (1) bekezdés szerinti engedély hiányában folytatja;

b) olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyar Köztársaság területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére vonatkozó különös szabályok

69. § Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, aki más EGT-államban kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, a Magyar Köztársaság területén folytatott személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70-72. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

70. § (1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki más EGT-államban kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, a Magyar Köztársaság területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet letelepedés keretében a rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.

(2) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyar Köztársaság területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységét kérelmére akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésére jogosító, más EGT-államban kiadott okirat érvényes és hatályos.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről - a tevékenység ellenőrzésének céljából - nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nevét, lakó- vagy tartózkodási helyét;

b) az engedélyezett tevékenység megnevezését;

c) az engedély számát;

d) az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása esetén az erről szóló határozatot;

e) az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és hatályosságának idejét.

(4) A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonásáig tartja nyilván.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.

71. § (1) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyét hat hónapra felfüggeszti, ha e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak szerint - súlyosan megsértette.

(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének gyakorlását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indul.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben a büntetőeljárás büntetés kiszabása, vagy intézkedés alkalmazása nélkül zárult, a rendőrség a felfüggesztést megszünteti, amennyiben a büntetőeljárás büntetés kiszabásával vagy intézkedés alkalmazásával zárult, az engedélyt visszavonja.

72. § (1) Ha a 70. § (1) bekezdés alapján a tevékenység végzésére jogosult személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység további gyakorlását a rendőr a helyszínen megtiltja.

(2) A rendőr a személy- és vagyonvédelmi tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti - a megtiltás okának megjelölésével - a 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyt kiállító hatóságot.”

35. § Az SzVMt. a 72. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel és 72/A. §-sal egészül ki:

„VI/A. FEJEZET

A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN VÉGZETT HATÁRON ÁTNYÚLÓ, VALAMINT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

72/A. § (1) Az EGT-vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő személy- és vagyonvédelmi tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyar Köztársaság területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás, valamint a Magyar Köztársaság területén letelepedés keretében történő tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő vállalkozásokról a rendőrség a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.”

36. § Az SzVMt. 74. § 2-6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

2. elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, vagy azt - szakmailag - közvetlenül szervezi, irányítja;

3. elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi vagy azt - szakmailag - közvetlenül szervezi, irányítja;

4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi vagy azt - szakmailag - közvetlenül szervezi, irányítja;

5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi vagy azt - szakmailag - közvetlenül szervezi, irányítja;

6. elektronikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a térfelügyeleti rendszert, az elektronikus beléptető rendszert, a betörésjelző rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást;”

37. § Az SzVMt. 78. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy]

f) az e törvényben meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésekre”

[vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.]

38. § Az SzVMt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,

b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdése, 9-11. cikke és 16. cikke.

(2) E törvény 72/A. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

39. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a polgári célú pirotechnikai termékek forgalmazására alkalmazandó követelményeket, biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön előírásokat, az egyes termékek megfelelőség-értékelésének módját, valamint a megfelelőségi tanúsítványokat kiadó szervezetek körét vagy az ilyen szervezetek köre meghatározásának szabályait rendelettel meghatározza.”

Záró rendelkezések

40. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 44. § (2)-(6) bekezdése 2011. október 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 8-38. §-a, 41. § (3) bekezdése, 42. §-a és 44. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 2012. június 30-án hatályát veszti.

41. § (1) Hatályát veszti

a) az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XIV. törvény,

b) az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke és az Europol Egyezmény 41. cikkének (3) bekezdése alapján az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és az Europol alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1997. június 19-én kelt Jegyzőkönyv, és az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol Egyezmény), és az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv módosításáról készült, 2002. november 28-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XV. törvény.

(2) Hatályát veszti az Ftv. 1. § (1) bekezdése.

(3) Hatályát veszti

a) az SzVMt. 4. §-a, 6. § (4) bekezdés cb) alpontja, 9. § (4) bekezdése, 10. §-a, 33. §-a, 38. § (1) bekezdés l), n) és o) pontja, 44. § (2) bekezdés c) pontja, 73. §-a, 74. § 1. és 16. pontja és 75. § (3) bekezdése,

b) az SzVMt. 27. § (4) bekezdésében a „, gáz- és riasztófegyvert” szövegrész, 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „1992. évi LXIII.” szövegrész, valamint az „(a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész, 40. § (2) bekezdésében az „, amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható” szövegrész, és 54. § (1) és (2) bekezdésében az „, időtartamra” szövegrész.

42. § Az SzVMt.

a) 2. §-ban, 9. § (3) bekezdés bevezető szövegében, 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „vagyonvédelmi” szövegrészek helyébe a „vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő” szöveg, 6. § (3) és (4) bekezdés bevezető szövegében a „Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói” szövegrészek helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 14. §-át megelőző alcímben a „vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást” szövegrész helyébe a „vagyonvédelmi, tervező-szerelő, illetve magánnyomozói tevékenységet” szöveg, 14. § (1) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 16. § (1) és (2) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 18. § (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység” szöveg, 20. § (1) bekezdésében az „elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás” szövegrész helyébe az „elvégzendő, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet” szöveg, 36. § (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló” szöveg, 38. § (1) bekezdés c) pontjában az „a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket” szöveg, 63. § (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 74. § 7. pontjában a „, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez” szövegrész helyébe a „vagyonőrnek” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a „magánnyomozó” szövegrész helyébe a „magánnyomozói” szöveg, 9. § (2) bekezdés bevezető szövegében a „magánnyomozó” szövegrész helyébe a „magánnyomozói tevékenységet végző személy (a továbbiakban: magánnyomozó)” szöveg,

c) 7. §-ban az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”, az „érvényességük” szövegrész helyébe „hatályossági idejük” szöveg,

d) 9. § (2) bekezdés a) pontjában, 9. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint 78. § d) pontjában a „rendőrhatósági” szövegrészek helyébe a „rendőrségi” szöveg,

e) 14. § (4) bekezdésében a „vállalkozóról, továbbá köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát” szövegrész helyébe a „vállalkozásról, továbbá köteles a vállalkozás nevét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát, valamint e vállalkozás megbízás teljesítésében közreműködő tagjának nevét, címét” szöveg,

f) 16. § (2) bekezdésében a „rangjelzést” szövegrész helyébe a „rendfokozati jelzést” szöveg,

g) 19. § (1) bekezdésében a „ténylegesen ellátó” szövegrész helyébe a „személyesen végző” szöveg,

h) 22. § (2) bekezdésében az „az érintett” szövegrész helyébe az „a megbízott” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „megbízót” szövegrész helyébe a „megbízottat” szöveg,

i) 26. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „A vagyonőr” szöveg, 26. § (3) bekezdés bevezető szövegében az „A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó személy” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végző személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti, pénz- és értékőrzési, értékszállítási, szállítmánykísérési, valamint szállítási feladatokat ellátó személy” szöveg, 27. § (5) bekezdésében a „személy- és vagyonőri tevékenység” szövegrész helyébe a „személyes vagyonőr a tevékenységét” és a „látható” szövegrész helyébe a „láthatja” szöveg, 28. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „A vagyonőrzési feladatot ellátó személy” szövegrész helyébe „A vagyonőr” szöveg, 28. § (2) bekezdés bevezető szövegében az „a vagyonőrzési feladatot ellátó személy” szövegrész helyébe „a vagyonőr” szöveg, 28. § (2) bekezdés e) pontjában az „a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy” szövegrész helyébe „a vagyonőr” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek” szövegrész helyébe „a vagyonőrnek” szöveg, 30. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy” szövegrészek helyébe „A vagyonőr” szöveg,

j) 26. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagyonvédelmi biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „elektronikus biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 74. § 7. pontjában az „olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg,

k) 27. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény” szövegrész helyébe a „bűncselekmény és a szabálysértés” szöveg, valamint a „bűncselekményből” szövegrész helyébe a „bűncselekményből vagy szabálysértésből” szöveg,

l) 30. § (1) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében az „az Avtv.” szövegrészek helyébe az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény” szöveg, 63. § (4) bekezdésében az „az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói” szövegrész helyébe az „a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi” szöveg, 39. § (3) bekezdésében az „az igazolványa bemutatásakor” szövegrész helyébe a „kamarai tagfelvételi kérelmében” szöveg,

m) 39. § (5) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) és (4) bekezdés” szöveg, 65. § a) pontjában a „(2)-(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében” szöveg, 65. § b) pontjában a „16. § (2)-(3) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „16. § (2)-(4) bekezdésében” szöveg,

n) 40. § (1) bekezdésében a „szünetelteti - igazolványának a rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett - írásban” szövegrész helyébe a „szünetelteti, írásban” szöveg,

o) 61. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg,

p) 74. § 11. pontjában a „polgári-jogi” szövegrész helyébe a „polgári jogi” szöveg, 18. pontjában az „EGT-tagállam” szövegrész helyébe az „EGT-állam” szöveg

lép.

43. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 59. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: EUROPOL)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: Europol)” szöveg, a „nyomozó csoportra” szövegrész helyébe a „nyomozócsoportra” szöveg, az „EUROPOL” szövegrész helyébe az „Europol” szöveg, a „vehet részt a közös nyomozó csoportban” szövegrész helyébe a „vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának végrehajtása során nem alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott kényszerintézkedést, illetőleg a rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt.” szöveg lép.

Átmeneti rendelkezések

44. § (1) E törvény 8-38. §-ai, 40. §-a, 41. § (3) bekezdése és 42. §-a nem érinti a módosítás hatálybalépését megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok hatályosságát.

(2) Valamennyi az SzVMt. hatálya alá tartozó szakmai kamarai tag 2011. október 1. és december 31. napja között - a kamarai országos elnökséghez intézett - egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát. A tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozat hiányában a kamarai tagsági viszony 2012. január 1-jén megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat érvényességéhez a kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges. A tagsági viszonyukat fenn nem tartó kamarai tagok személyes adatait a kamarai tagsági nyilvántartásokból haladéktalanul törölni kell.

(3) A kamarai országos szervezet az (5) bekezdés szerinti feladatai ellátása céljából az új országos szervezet megválasztásáig, de legkésőbb 2012. február 29-éig működik tovább. A (2) bekezdéstől eltérően az országos szervezetben tisztséget betöltő tagok tagsági viszonya fenntartási nyilatkozat hiányában 2012. március 1-jén szűnik meg.

(4) A kamara 2012. március 1-jéig - soron kívüli kamarai választások során - alakuló országos küldöttgyűlést választ, amelynek megbízatása az alakuló küldöttgyűlés által elfogadott alapszabály szerinti időtartamig szól. 2012. január 1-jén - az országos szervezet kivételével - a 2011. december 31-én hivatalban lévő kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatása megszűnik.

(5) A (4) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a kamarai tagok választhatnak, illetve választhatóak meg küldöttnek, akik a választás napján az érintett kamarai országos szervezet által az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásban (névjegyzékben) szerepelnek tagsági jogviszonyuk (2) bekezdés szerinti fenntartása vagy új tagsági viszony létesítése következtében. Az alakuló küldöttgyűlésbe való küldöttajánlás módját, illetve a küldöttek megválasztásának rendjét az országos szervezet 2012. január 15-ét követően a nyilvántartásban szereplő kamarai tagok létszáma alapján határozza meg azzal, hogy a létszám meghatározásakor a 2012. január 1-jét követően létesített új tagsági viszonyokra is figyelemmel kell lenni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti küldöttnek az választható meg, aki nyilatkozik arról, hogy küldötté választása napján kamarai tagsági viszonyban áll, továbbá tagsági viszonyának megszüntetése nincs folyamatban. Megválasztását követően küldöttként csak az járhat el, aki eljárása napján kamarai tagsági viszonyban áll.

(7) Az Ftv. e törvény 5. §-a által megállapított 18/D. § (1)-(2) bekezdése nem alkalmazható azzal szemben, aki e törvény hatálybalépésekor rendelkezik a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésére jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági engedéllyel.

45. § (1) E törvény 1-3. §-a az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat 2., 4., 6-9., 13-14., 30., 33. és 54. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény

a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a pirotechnikai tárgyaknak és egyes lőszereknek a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK tanácsi irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról szóló, 2004. április 23-i 2004/57/EK bizottsági irányelvnek,

c) a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) Az Ftv. e törvény 5. §-ával megállapított 18/C. §-a, valamint az SzVMt. e törvény 35. §-ával megállapított 72/A. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Melléklet a 2011. évi XXIV. törvényhez

„9. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat mellékletében megjelölt bűncselekményfajták megfeleltetése a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) alapján

A B C
1 Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB Tanács határozatának mellékletében megjelölt bűncselekményfajták Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások megnevezése Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások törvényhelye
2 szándékos emberölés, súlyos testi sértés népirtás bűntette
emberölés bűntette
erős felindulásban elkövetett
emberölés bűntette
öngyilkosságban közreműködés
bűntette
magzatelhajtás bűntette
testi sértés vétsége és bűntette
155. §
166. § (1)-(3) bekezdés

167. §

168. §
169. § (2) bekezdés c) pont
170. § (2)-(6) bekezdés
3 emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme emberi test tiltott felhasználása bűntette emberkereskedelem bűntette
173/I. §
175/B. § (2) bekezdés e) pont,
(3) bekezdés b) pont,
(4) bekezdés, (5) bekezdés a) pont
4 emberrablás, személyi szabadság megsértése, megfosztás és túszejtés kényszerítés bűntette személyi szabadság megsértése bűntette
emberrablás bűntette jogellenes fogvatartás bűntette
174. §

175. §
175/A. §
228. §
5 rasszizmus és idegengyűlölet apartheid bűntette
a lelkiismereti és vallásszabadság
megsértése bűntette
közösség tagja elleni erőszak
bűntette
közösség elleni izgatás bűntette
a nemzeti szocialista és kommunista
rendszerek bűneinek nyilvános
tagadása bűntette
157. §

174/A. §

174/B. §
269. §


269/C. §
6 szervezett rablás bűnszövetségben vagy csoportosan elkövetett rablás bűntette

kifosztás bűntette

jármű önkényes elvétele bűntette egyes esetei

321. § (3) bekezdés c) pont és (4) bekezdés c) pont
322. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés b) pont

327. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés
7 kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme visszaélés kulturális javakkal bűntette orgazdaság bűntett egyes esetei 216/B. §
326. § (3) bekezdés b)-c) pont
8 csalással kapcsolatos bűncselekmények jogosulatlan gazdasági előny
megszerzése bűntette
csődbűncselekmény vétsége és
bűntette
rossz minőségű termék forgalomba
hozatala bűntette
minőség hamis tanúsítása bűntette
a fogyasztó megtévesztése vétsége
hitelezési csalás bűntette
gazdálkodó szervezet vezető állású
személyének visszaélése vétsége
saját tőke csorbítása bűntette
bennfentes kereskedelem bűntette
tőkebefektetési csalás bűntette
piramisjáték szerezése bűntette
adócsalás vétsége és bűntette
munkáltatással összefüggésben
elkövetett adócsalás vétsége és
bűntette
csempészet vétsége és bűntette
az Európai Közösségek pénzügyi
érdekeinek megsértése vétsége és
bűntette
sikkasztás vétsége és bűntette
csalás vétsége és bűntette
hűtlen kezelés vétsége és bűntette

288. §

290. § (1)-(4) bekezdés

292-293. §
295. §
296/A. §
297/A. §
298/A. §
298/B. §
299/A. §
299/B. §
299/C. §
310. § (1)-(5) bekezdés


310/A. § (1)-(5) bekezdés
312. § (1)-(5) bekezdés


314. §
317. §
318. §
319. §
9 zsarolás és védelmi pénz szedése önbíráskodás bűntette zsarolás bűntette 273. §
323. §
10 iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértése
vétsége és bűntette
szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok védelmét biztosító
műszaki intézkedés kijátszása vétsége
és bűntette
jogkezelési adat meghamisítása
vétsége
iparjogvédelmi jogok megsértése
vétsége és bűntette
árú hamis megjelölése bűntette


329/A. §



329/B. § (1)-(3) bekezdés

329/C. §

329/D. §
296. §
11 hivatalos okmányok hamisítása és hamisított okirattal való kereskedés közokirat-hamisítás vétsége és
bűntette
hivatalos személy által elkövetett
közokirat-hamisítás bűntette
visszaélés okirattal vétsége
egyedi azonosító jel meghamisítása
bűntette
jövedékkel visszaélés elősegítésének
vétsége és bűntette egyes esetei
(előállít, forgalomba hoz)

274. §
275. §
277. § (1) bekezdés
277/A. §
311/B. §
12 pénz és más fizetőeszközök hamisítása pénzhamisítás bűntette
pénzhamisítás elősegítése vétsége
hamis pénz kiadása vétsége és bűntette
bélyeghamisítás bűntette
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása vétsége
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás elősegítése vétsége
304. §
304/A. §

306. §
307-308. §

313/B. §

313/D-313/E. §
13 számítógépes bűnözés számítástechnikai rendszer és adatok
elleni bűncselekmény vétsége és
bűntette
számítástechnikai rendszer védelmét
biztosító technikai intézkedés
kijátszása vétsége

300/C. §


300/E. § (1) és (2) bekezdés
14 korrupció vesztegetés vétsége és bűntette
vesztegetés feljelentésének
elmulasztása bűntette
befolyással üzérkedés bűntette
közérdekű bejelentő üldözése
vétsége
vesztegetés nemzetközi kapcsolatban
vétsége és bűntette
befolyással üzérkedés nemzetközi
kapcsolatban bűntette
vesztegetés feljelentésének
elmulasztása nemzetközi
kapcsolatban bűntette
250-255/A. §

255/B. §
256. §

257. §

258/B-258/D. §

258/E. §


258/F. §
15 fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűntette (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék, egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék)
visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntette
visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel bűntette
visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűntette
visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel vétsége és bűntette




261/A. § (3) bekezdés a) pont

263. §

263/A. §


263/B. § (1)-(4) bekezdés

264/C. § (1)-(4) és (7) bekezdés
16 veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme természetkárosítás bűntette 281. § (1)-(4) bekezdés
17 veszélyeztetett növényfajok és fajták tiltott kereskedelme természetkárosítás bűntette 281. § (1)-(4) bekezdés
18 környezettel kapcsolatos bűncselekmények állatkínzás vétsége és bűntette
környezetkárosítás vétsége és
bűntette
természetkárosítás bűntette
a hulladékgazdálkodás rendjének
megsértése vétsége és bűntette
266/B. §

280. § (1)-(3) bekezdés
281. § (1)-(4) bekezdés

281/A. § (1)-(3) bekezdés
19 hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme
20 terrorizmus terrorcselekmény bűntette
légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette
261. § [kivéve a (3), a (6) és a (9) bekezdést]


262. § (1)-(3) bekezdés
21 emberkereskedelem, embercsempészet emberkereskedelem bűntette
beutazási és tartózkodási tilalom megsértése vétsége
jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése vétsége
embercsempészés bűntette
175/B. §

214. §

214/A. §
218. § (1)-(4) bekezdés
22 tiltott kábítószer-kereskedelem visszaélés kábítószerrel bűntette 282. § (2) bekezdés a) és b) pont,
282. § (3) bekezdés a) és b) pontja (amennyiben a cselekményt jelentős mennyiségű kábítószer termesztése, előállítása céljából követik el)
282/A. § (1)-(5) bekezdés
282/B. § (2) bekezdés a)-c) pontok
282/B. § (3) bekezdés a)-b) pontok,
282/B. § (4) bekezdés
(amennyiben a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószer előállítása, termesztése, forgalomba hozatala vagy kereskedelme céljából követik el)
282/B. § (6) bekezdés
282/C. § (2)-(4) bekezdés
23 nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények visszaélés radioaktív anyaggal vétsége és bűntette
visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével bűntette
visszaélés atomenergia alkalmazásával bűntette

264. §

264/A. §

264/B. §
24 pénzmosási tevékenységek pénzmosás vétsége és bűntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vétsége 303-303/A. §

303/B. §
25 gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények a gépjárműre vagy gépjárművekre elkövetett
a) lopás vétsége és bűntette
b) sikkasztás vétsége és bűntette
c) csalás vétsége és bűntette
d) orgazdaság vétsége és bűntette
e) hitelsértés vétsége
f) jármű önkényes elvétele bűntette


316. §
317. §
318. §
326. §
330. §
327. §

  Vissza az oldal tetejére