(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

66/A. § (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

a) a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,

b) a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés nem vezetett eredményre, és

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.”

68. § (1) A VET. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.”

(2) A VET. 72. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.”

69. § (1) A VET. 74. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

„c) az átviteli rendszerirányítás,”

(2) A VET. 74. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:]

„h) a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,”

(3) A VET. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.”

70. § A VET. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti eltéréssel nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a Hivatallal.

(2) A kérelmező a 74. § (1) a)–b), e) és h)–i) pontjában meghatározott engedély iránti kérelmeket köteles, a 74. § (1) c)–d) és f)–g) pontjában meghatározott engedély iránti kérelmeket jogosult elektronikus úton a Hivatal által e célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával benyújtani, és az azokhoz kapcsolódó valamennyi eljárási cselekményt teljesíteni. Az elektronikus űrlapok formájáról és tartalmáról, valamint azok módosításairól – ideértve a Hivatal honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat is – azok alkalmazásának napját megelőzően legalább 30 nappal a Hivatal honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(3) Az (2) bekezdés szerinti kitöltött és a kérelmező által elektronikus úton benyújtott űrlap magánokiratnak minősül.

(4) A kérelmező által igénybe vett elektronikus út esetén, a Hivatal a kérelmezővel elektronikus úton közli az eljárás során hozott döntéseket. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a Hivatal 10 napon belül nem kap visszaigazolást a kérelmezőtől, a döntést más írásbeli formában is megküldi, amelynek esetén a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények a más írásbeli formában történő közléshez fűződnek.

(5) A 74. § (1) bekezdés alapján kiadott engedélyek módosítására és visszavonására irányuló eljárásokra az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. állapítja meg.

(6) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ket. elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.”

71. § A VET. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani.”

72. § A VET. 76. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent]

„a) az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,”

73. § (1) A VET. 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.”

(2) A VET. 80. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.”

74. § A VET. XI. Fejezete a 80. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye

80/A. § (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

a) a létesítésekor eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység létesítését megelőzően, vagy

b) a bővítést vagy a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység bővítését, névleges teljesítőképességének növelését megelőzően

a Hivatalhoz elvi engedély iránti kérelmet kell benyújtani.

(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos

a) nukleáris létesítési,

b) e törvény szerinti létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési, továbbá

c) az építésügyi

engedélyezési eljárásokat az elvi engedély közlését követően, valamint az e törvény szerinti erőmű létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési eljárást az elvi engedélyben foglaltak alapján lehet kezdeményezni.

(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.

(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban – figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre – ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.

(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.

(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások – az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest – az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.

(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.”

75. § VET. 81. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.”

76. § A VET. 82. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.”

77. § A VET. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.

(3) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.”

78. § (1) A VET. 86. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3) A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.”

(2) A VET. 86. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.”

79. § A VET. 87. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(4) Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.”

80. § A VET. 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az egyetemes szolgáltatás bármely okból nem biztosított az ország egész területén, a Hivatal – az (1) bekezdésre figyelemmel – kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.”

81. § A VET. 92. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyó határozatát, továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a következő esetekben:]

„b) magánvezeték engedélyese esetében vagy”

82. § (1) A VET. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző azonban nem mentesül.”

(2) A VET. 93. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:]

„b) magánvezeték engedélyese esetében,”

(3) A VET. 93. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.

(6) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.”

83. § A VET. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés

a) termelői engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese

esetében.

(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés

a) kiserőművi összevont engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese

esetében.”

84. § (1) A VET. 95. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak.”

(2) A VET. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a bejelentés elmulasztásával érintett részesedése tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását vagy hozzájárulását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.

(4) A 93. § (1) bekezdésben meghatározott bejelentési eljárásokra a 74/A. § szerinti elektronikus eljárás szabályait kell alkalmazni.”

85. § A VET. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”

86. § A VET. 99. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben

a) az átviteli rendszerirányító nem tesz eleget a 96. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,

b) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, és

c) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő eredménytelenül telt el.

(1b) Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.”

87. § A VET. XII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„XII. FEJEZET

A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok

100. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a) a hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat;

b) a hálózati engedélyes – a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest és más hálózati engedélyest kivéve – nem szerezhet részesedést más engedélyesben;

c) a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint a munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a hálózati engedélyes működését befolyásoló független döntéshozatal, és annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen;

d) a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek nem lehet társasági részesedése a hálózati engedélyest kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet annak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tagja, cégvezetője, továbbá nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;

e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni;

f) a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, mely nem érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.

(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok

101. § (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a) az elosztó vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;

b) e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztó vezetékek létesítésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ettől függetlenül az elosztó anyavállalata jogosult jóváhagyni az elosztó éves üzleti tervét, és általános korlátokat szabni a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan azzal, hogy az elosztó éves üzleti tervének végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztó vezeték létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben az elosztó részére egyedi utasítást nem adhat;

c) az elosztó az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;

d) az elosztónak rendelkeznie kell az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, valamint tárgyi és műszaki eszközökkel;

e) az elosztó kommunikációjában és márkajelzés alkalmazása esetén a márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól; és

f) az elosztó megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A megfelelési program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és a hiányosságokról az elosztó évente megfelelési jelentést készít.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.

(4) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 102/A. § (3) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok

102. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Gt. szerinti jogkörein túlmenően dönt

a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,

b) a 102/A. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben és

c) a 102/E. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.

(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.

(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.

(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)–(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.

(6) A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Gt. 38. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Gt.-ben előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.

102/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.

(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel

a) a jelölt személy szakmai függetlenségével vagy

b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival

kapcsolatban.

(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.

(4) Az operatív irányítást ellátó személyek

a) többsége a munkaviszonya létesítését megelőző három évben nem állhatott munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel és

b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál operatív irányítását ellátó személy.

(5) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.

102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.

(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell

a) tevékenysége gyakorlásához, valamint e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

b) az átviteli hálózat, a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, a rendszer- és üzemirányításhoz, a mérés-elszámoláshoz szükséges eszközök, és a tevékenységéhez szükséges informatikai eszközök tulajdonjogával, valamint az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek (így különösen szálpárak) tulajdonjogával, és

c) a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel.

(4) Ha az átviteli rendszerirányításhoz a (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéket meghaladó mértékben elektronikus hírközlő hálózat igénybevétele szükséges, azt a kormányzati célú hírközlési szolgáltató tulajdonában álló elektronikus hírközlési hálózaton keresztül kell biztosítani. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató köteles az átviteli rendszerirányító elektronikus hírközlési igényeit kielégíteni.

(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.

102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.

(2) Az átviteli rendszerirányító – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.

(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.

(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai rendszerek vagy berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.

102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni

a) az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül, és

b) hitel-, valamint kölcsönfelvételről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.

(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.

(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.

(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.

102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.

(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához, valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.

(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.

(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr a 151. § (1a) bekezdésben foglaltak szerint az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.

(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén

103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával,

b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak

ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett, és

bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

c) ugyanazon személy nem jogosult az átviteli rendszerirányítóban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, másfelől átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerirányítóban részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és

e) termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot az átviteli rendszerirányító felett.

(2) Az(1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármelyjog alatt az alábbiak értendőek:

a) bármely szavazati jog gyakorlása,

b) a felügyelőbizottság tagjai, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy

c) a Ptk. 685/B. § (1) bekezdés szerinti többségi befolyás.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást a Magyar Köztársaság nevében önálló, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.

(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.

(5) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §–102/E. § és 104. § nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában

a) a termeléssel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáztermelőre,

b) a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáz kereskedelmi engedélyesre,

c) az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre, és

d) az átviteli hálózatra vonatkozó rendelkezések pedig a Get.-ben meghatározott szállítási rendszerre

megfelelően irányadóak, azzal, hogy az a)–c) pontokat a megjelölt vállalkozások felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki – az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve – éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

Az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok

104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) teljesítenie kell a 103. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket;

b) rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint pénzügyi és személyi erőforrásokkal;

c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek;

d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak; és

e) alkalmas a 714/2009/EK rendeletben az átviteli rendszerüzemeltetőkre előírt kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles

a) az átviteli rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,

b) finanszírozni az átviteli rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozásba,

c) fedezetet biztosítani az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve az átviteli rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,

d) biztosítékot nyújtani az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozáshoz, és

e) a tulajdonában lévő átviteli hálózatot és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt az átviteli rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.

(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:

a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy nem vehet részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős;

b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy munkaszerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és

c) az átviteli hálózat tulajdonosának megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 101. § (1) bekezdés f) pontjának és a 101. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §–102/E. § rendelkezéseit.

(7) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 102. §–102/E. § nem alkalmazható.

Számviteli szétválasztás

105. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent.

(4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent.

(5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(6) A 66. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. július 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.

105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserőművi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.

(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.”

88. § (1) A VET. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye szükséges.”

(2) A VET. 116. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni]

„a) a háztartási méretű kiserőmű építéséhez,”

(3) A VET. 116. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni]

„d) a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.”

89. § (1) A VET. 117. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(4) A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet. A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha az 1 évnél nem régebbi, és a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.”

(2) A VET. 117. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(7) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.”

90. § A VET. a következő 117/A. §-sal egészül ki:

„117/A. § A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.”

91. § A VET. a következő 119. §-sal egészül ki:

„119. § (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

a) az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,

b) a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,

c) műszaki feltételei adottak és

d) a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.”

92. § A VET. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„120. § Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.”

93. § A VET. 121. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot

kérhet.”

94. § A VET. 123. §-a és 124. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„123. § (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

(2) Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(4) A kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

124. § (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,

b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

c) nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

d) az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.”

95. § A VET. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.”

96. § A VET. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel, vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.”

97. § A VET. 140. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„140. § (1) A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.

(2) A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet keretei között a Hivatal határozatban állapítja meg. A villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia árát a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódó díjtételt külön és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat a számlán egyértelműen – egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – legalább két összevont tételben külön feltüntetni.”

98. § (1) A VET. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatósági árat – a 142. § (2)–(3) bekezdésében és a 144. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel – alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.”

(2) A VET. 141. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.”

99. § A VET. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a VET. a következő 142/A. és 142/B. §-sal egészül ki:

„142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók

a) átviteli-rendszerirányítási díjat,

b) rendszerszintű szolgáltatások díját,

c) elosztási díjat,

d) közvilágítási elosztási díjat

(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.

(2) A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A rendszerhasználati díjak adott naptári évre érvényes mértékét és alkalmazásuk egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg. A Hivatal a határozatát, az abban megállapított rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek január 1-jei hatálybalépése előtt 30 nappal a honlapján teszi közzé.

(4) A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.

(5) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

(6) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.

142/A. § (1) A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusok keretében, éves ármegállapítással történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség-felülvizsgálatot végez. Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter a 142. § (2) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(2) Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztók között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén a rendszerhasználati díjakkal együtt meghatározott kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani. A kiegyenlítő fizetések mértékét a Hivatal a rendszerhasználati díjakról hozott határozatában állapítja meg.

(3) A hálózati engedélyesek a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat és áralkalmazási feltételeket kötelesek – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – alkalmazni és a honlapjukon közzétenni.

(4) A Hivatal a 142. § (2) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a következő 4 éves árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.

(5) A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

a) elfogadása esetén a miniszter a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, vagy

b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.

(6) A Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetésmentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

142/B. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg

a) az elosztó által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások,

b) a rendszerhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások és

c) az elosztó által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

körét és azok díjait.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti rendelet megalkotása során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét is.

(3) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.

(4) Az Szt. általános szabályaitól eltérően a 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Köteles továbbá az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó tárgyévi bevételeivel együtt passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.

(5) Az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének – a 142/A. § (2) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetések végrehajtása érdekében – az elosztók között megosztott, 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban meghatározott része árengedménynek minősül. A megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6) A rendszerszintű szolgáltatás keretében az átviteli rendszerirányító által lekötött kapacitások, valamint a rendszerszintű szolgáltatás szempontjából annak elválaszthatatlan részét képező, igénybevett villamos energia számviteli szempontból a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak minősül.”

100. § (1) A VET. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat, a kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit – a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3a) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban megállapított termékcsomagokon belül, az Esz. rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által a jelen bekezdés hatálybalépésekor jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá.”

(2) A VET. 143. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait a miniszter rendeletben állapíthatja meg.”

(3) A VET. 143/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján és az ügyfélszolgálaton közzéteszi. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.”

101. § (1) A VET. 144. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg.

(2) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.”

(2) A VET. 144. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A csatlakozási díjat tételesen kell megállapítani. Az erőművek és a 132 kV, vagy annál magasabb feszültségszintre csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díj a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható. A rendszerhasználók és a hálózatra csatlakozni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A hálózati engedélyesek kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.

(5) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján közzéteszi és kezdeményezi a miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

a) elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, elemeit, alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,

b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.”

(3) A VET. a következő 144/A. §-sal egészül ki:

„144/A. § Az 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű közcélú hálózathoz történő csatlakozása esetén a villamosenergia-rendszer szabályozási költségei növekedésének kompenzálására a gépegység névleges teljesítőképességének 500 MW-ot meghaladó része után MW-onként az átviteli rendszerirányító részére a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben rendszerszabályozási hozzájárulást fizet. Ezen díjfizetés kötelezettség nem érinti a 144. § alapján teljesítendő díjfizetési kötelezettséget. A rendszerszabályozási hozzájárulás meghatározásakor figyelembe kell venni a hálózatra később csatlakozott, 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű csatlakozásának hatásait.”

102. § A VET. 151. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.”

103. § (1) A VET. 151. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a védendő fogyasztók nyilvántartásának vezetéséhez szükséges személyes és különleges személyes adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.”

(2) A VET. 151. § (4) bekezdése a következő f)–h) pontokkal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak]

„f) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak,

g) a védendő fogyasztó esetében az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából az elosztónak és a védendő fogyasztót megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek, és

h) a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyeket illetően, a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak.”

104. § A VET. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a VET. a következő 153. §-sal egészül ki:

„152. § (1) Az engedélyesek, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. július 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a Hivatal részére megadni e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az átviteli rendszerirányító, a termelő és a villamosenergia-kereskedő köteles az Európai Bizottság és az Ügynökség rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.

153. § (1) Az átviteli rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

(2) Az elosztó és az átviteli rendszerirányító az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez e törvény szerinti engedélyesi tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos – üzleti szempontból előnyös – információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.”

105. § A VET. 155. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal az üzleti titoknak minősülő adatot a 162–162/B. §-ban meghatározott hatóságoknak az e törvényben meghatározott együttműködés keretében átadhatja.”

106. § A VET. 158. § (2) bekezdése a következő i)–l) pontokkal egészül ki:

[A Hivatal tevékenységének célja]

„i) a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,

j) a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,

k) versenyképes, biztonságos és fenntartható belső villamosenergia-piac kialakításának és a tényleges piacnyitásnak elősegítése a Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,

l) annak elősegítése, hogy az átviteli rendszerirányító és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket kapjanak a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére.”

107. § A VET. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159. § (1) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:

1. kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,

2. jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,

3. jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,

4. ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, 714/2009/EK rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását,

5. javaslatot tesz a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra,

6. meghatározza a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes díjak alkalmazásának egyedi feltételeit,

7. előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,

8. javaslatot tesz az elosztó és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira,

9. dönt a közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő minősítésről vagy átminősítésről,

10. a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,

11. a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, figyelemmel kíséri annak megvalósítását és évente értékeli azt,

12. a 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, a 26/A. § (1) bekezdése szerint az átviteli hálózat fejlesztésére pályázatot ír ki, és elbírálja azokat,

13. az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,

14. a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változásokat, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét,

15. e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes Gt. szerinti átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,

16. felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére, és

17. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 19. cikkében meghatározott feladatokat.

(2) A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai körében meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.

(3) A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:

1. ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,

2. ellenőrzi az átláthatósági követelmények betartását,

3. piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,

4. ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,

5. ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira vonatkozó előírások betartását,

6. vizsgálja az öt évet meghaladó időtartamú szerződéseket a tekintetben, hogy megfelelnek-e a 96. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek, kivéve, ha ennek vizsgálatára a versenyhatóság rendelkezik hatáskörrel, és

7. meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát.

(4) A Hivatal a szétválasztási szabályok teljesítésével kapcsolatos feladatai körében:

1. jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,

2. jóváhagyja a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, azok módosításait, jóváhagyja a megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megbízatásának megszüntetését,

3. ellenőrzi a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,

4. figyelemmel kíséri továbbá az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti kommunikációt, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat,

5. tanúsítási eljárást folytat le,

6. dönt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, valamint az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszok ügyében, és

7. kifogásolhatja az operatív irányítást ellátó személy, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, megbízatása megszüntetését, ellenőrzi az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának idő előtti megszüntetését, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését.

(5) A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:

1. eljár a csatlakozásra, a hálózathoz való hozzáférésre, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezéseknek a hálózati engedélyes általi megsértése esetén; ellenőrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki,

2. dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében, kivéve az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével összefüggő lakossági fogyasztói panaszokat, és

3. dönt a rendszerhasználó által a hálózati engedélyessel szemben, továbbá a vételező és a felhasználó által a magánvezeték üzemeltetőjével szemben e törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról.

(6) A Hivatal az adatszolgáltatással és adatvédelemmel kapcsolatos feladatai körében:

1. eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a Vhr.-ben meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,

2. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 20. cikkében meghatározott feladatokat, és

3. éves jelentést készít az Ügynökség és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról.”

108. § (1) A VET. XIX. Fejezete a 159. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Tanúsítási eljárás

160. § (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le az alábbi esetekben:

a) az átviteli rendszerirányítási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,

b) az átviteli rendszerirányító (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,

c) ha a Hivatal az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási szabályok megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási szabályok megsértését,

d) az Európai Bizottság indokolással ellátott kezdeményezésére, vagy

e) ha a 99. § (1a) bekezdése értelmében átviteli rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a kijelölést megelőzően.

(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során megállapítja a szétválasztási szabályoknak való megfelelést, amennyiben az átviteli rendszerirányítási engedély kérelmezője, az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy megfelel a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy nem felel meg a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt, rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, átviteli rendszerirányító esetén a 96. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki átviteli rendszerüzemeltetővé.

(3) A Hivatal a szétválasztási szabályoknak való megfelelés tárgyában a 168. § (4) bekezdés g) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 714/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely a szétválasztási szabályoknak való megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé.

(5) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 104. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította, és a 104. § (6) bekezdése figyelembevételével átviteli rendszerüzemeltetésre vonatkozó működési engedélyt ad ki, azt követően az átviteli rendszerirányítónak a 102. §–102/E. §-ban foglalt szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelm[e]ét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

(2) A VET. XIX. Fejezete a „Hivatal gazdálkodása” alcímet megelőzően a következő 160/A. §-sal egészül ki:

„160/A. § (1) A Hivatal a 160. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le az alábbi esetekben:

a) az átviteli rendszerirányító (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,

b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján, vagy

c) ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.

(3) A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot

a) amennyiben olyan átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat tulajdonos kéri a 160. § szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, vagy

b) minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.

(4) A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során a szétválasztási szabályoknak való megfelelést nem tanúsítja, amennyiben az irányítást szerző nem bizonyította, hogy

a) az átviteli rendszerirányító megfelel az e törvény 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek, és

b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát – beleértve az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát –, melynek vizsgálatakor a Hivatal

ba) az Európai Uniónak a nemzetközi jogból eredő, különösen az ellátásbiztonság tárgyában kötött, két vagy többoldalú megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit,

bb) a Magyar Köztársaság harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi megállapodásaiból eredő és az adott harmadik országgal vagy országokkal szemben fennálló, az Európai Unió jogával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit, és

bc) az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb tényeket és körülményeket veszi figyelembe.

(5) A Hivatal a tanúsítás megadása tárgyában a 168. § (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak, és egyúttal megkéri véleményét arra vonatkozóan, hogy

a) az átviteli rendszerirányító megfelel-e a 2009/72/EK irányelv 9. cikkében foglalt követelményeknek, és

b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát.

(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem kézhezvételétől számított 2 hónapon belül – az Ügynökség vagy az érintett felek véleményének kikérése esetén, 4 hónapon belül – nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján közzéteszi. Ha az Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és módosítja határozatát. A Hivatal minden esetben jogosult a tanúsítást megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállama villamosenergia-ellátásának biztonságát, ez utóbbi esetekben a Hivatal határozatát az Európai Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés indokolásával együtt teszi közzé honlapján.”

109. § A VET. XIX. Fejezete a 162. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

„Együttműködés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével

162/A. § (1) A Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a szervezett villamosenergia-piac prudens működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében együttműködik. A Hivatal és a Felügyelet az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszik.

(2) A Hivatal és a Felügyelet az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

Együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal

162/B. § (1) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködik a határon keresztül történő villamos energia ki- és beszállítást végző engedélyesek, valamint a villamosenergia-kereskedők vonatkozásában fennálló hatósági feladataik ellátása érdekében. A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszi.

(2) Az együttműködés keretében a Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kölcsönösen adatszolgáltatást nyújt egymásnak az (1) bekezdésben meghatározott engedélyesek által határon keresztül ki- és beszállított, valamint belföldön vásárolt és értékesített villamos energia mennyiségéről.

(3) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.”

110. § (1) A VET. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal külföldi szabályozó hatóságokkal, és szakmai szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szakmai szervezetekbe beléphet.”

(2) A VET. 164. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal az Ügynökség és a külföldi szabályozó hatóság kérésére, a 2009/72/EK irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat jogosult rendelkezésre bocsátani, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.”

111. § A VET. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a §a következő 165/A. §-sal egészül ki:

„165. § (1) A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag a Magyar Köztársaság határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:

a) az Európai Bizottság,

b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete és

c) az Ügynökség.

(2) Amennyiben az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében, 8. cikkében vagy 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a Hivatal hatáskörében jár el, úgy az Ügynökség határozatának végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik.

(3) A Hivatal az Ügynökség minden – a Hivatalra vonatkozó 713/2009/EK rendelet szerinti – kötelező erejű határozatát végrehajtja.

(4) A Hivatal együttműködik és szükség esetén információt cserél külföldi szabályozó hatósággal és az Ügynökséggel

a) a határokon átnyúló ügyekben vagy

b) a nemzeti piacok regionális szinten történő integrálása céljából.

(5) A Hivatal (4) bekezdés szerinti együttműködése a külföldi szabályozó hatóságokkal az alábbi célokra irányulhat:

a) a hálózat optimális üzemeltetését biztosító megállapodások kidolgozásának elősegítése,

b) a határkeresztező kapacitásallokáció és a közös szervezett villamosenergia-piacok létrehozása és támogatása,

c) a régión belüli és a régiók közötti tényleges verseny kialakulásához és az ellátásbiztonságának fokozásához szükséges megfelelő rendszerösszekötő kapacitás minimális szintje biztosításának előmozdítása, többek között új összekapcsolások révén, a tagállamok villamosenergia-kereskedőinek megkülönböztetése nélkül,

d) az átviteli rendszerirányítókra és az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó valamennyi, 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (5)–(6) bekezdésében meghatározott szabályzat kidolgozásának összehangolása,

e) a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok átviteli rendszerirányítók általi kidolgozásának összehangolása,

f) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott regionális együttműködéshez kapcsolódó információcsere összehangolása.

165/A. § (1) A Hivatal az Ügynökség véleményét kérheti arra vonatkozólag, hogy egy külföldi szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 2009/72/EK irányelv vagy a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott iránymutatásoknak (a továbbiakban: iránymutatások).

(2) A Hivatal, ha úgy ítéli meg, hogy egy külföldi szabályozó hatóság villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, a határozat keltétől számított 2 hónapon belül tájékoztathatja erről az Európai Bizottságot.

(3) Abban az esetben, ha külföldi szabályozó hatóság vagy az Európai Bizottság az Ügynökség véleményét kéri arra vonatkozólag, hogy a Hivatal villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó vagy más határozata megfelel-e iránymutatásoknak, és az Ügynökség véleményében megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg azoknak, a Hivatal az Ügynökség véleményében foglaltakat annak kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles végrehajtani.

(4) Ha az Európai Bizottság a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárásában megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, és ezért határozata visszavonására kötelezi, a Hivatal köteles a határozatát 2 hónapon belül visszavonni, továbbá erről az Európai Bizottságot tájékoztatni. Ha az Európai Bizottság nem indít eljárást, vagy az eljárás megindításáról szóló határozatának keltétől számított 4 hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a Hivatal határozatával szemben.

(5) A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani.”

112. § (1) A VET. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak, az átviteli rendszerirányítónál és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, valamint az átviteli rendszerüzemeltetőnél és az átviteli hálózat tulajdonosánál a Hivatal előzetes bejelentés nélkül is tarthat helyszíni ellenőrzést. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.”

(2) VET. 168. § (4) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, három hónap,

b) amennyiben a Hivatal

ba) a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt benyújtott panaszügyben jár el,

bb) a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által kezdeményezett panaszügyben jár el, vagy

bc) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszügyben jár el 2 hónap,

c) a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 30 nap,

d) amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap, amely egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható.

(4a) Az elnök a Hivatal (4) bekezdés ba) és bc) pontja szerinti ügyintézési határidejét annak lejárta előtt indokolt esetben – a Ket. általános eljárásjogi szabályaitól eltérően – egy alkalommal 2 hónappal, valamint a panaszt benyújtó ügyfél beleegyezésével további 2 hónappal meghosszabbíthatja.”

(3) A VET. 168. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje]

„e) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam.”

(4) A VET. 168. § (4) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

[A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje]

„f) amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 30 nap, és

g) árszabályozási ciklus indulását megelőzően lefolytatott, rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárásban hat hónap, amely egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.”