(10) A Get. 99. § (4)–(5) bekezdéseiben és 110. § (1)–(3) bekezdéseiben a „rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 110. § (3)–(4) bekezdéseiben a „rendszerirányítót” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányítót” szöveg, 114. § (1) bekezdés b) pontjában a „földgázszállítás” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetés” szöveg lép.
(11) A Get. 118. § (3) bekezdésében a „földgáztároló” szövegrész helyébe a „földgáztároló engedélyes” szöveg, 119. § (2) bekezdésében a „rendszerüzemeltetők, vagy telephelyi szolgáltatók működési zavarai” szövegrész helyébe a „a rendszerüzemeltetők, a telephelyi szolgáltatók vagy a földgázkereskedők működési zavarai” szöveg lép.
(12) A Get. 122. § (3) bekezdésében az „előzetes jóváhagyását” szövegrész helyébe „hozzájárulását” szöveg, 122. § (4) bekezdésben az „a rendszerirányítói” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatói” szöveg lép.
(13) A Get. 124. § (1) bekezdésében a „jóváhagyása” szövegrész helyébe az „előzetes hozzájáruló határozata” szöveg, a „más személy általi végzéséhez” szövegrész helyébe a „az engedélyes kapcsolt vállalkozása általi végzéséhez” szöveg, a „vagyoni értékű jogok más személy részére” szövegrész helyébe a „vagyoni értékű jogoknak az engedélyes kapcsolt vállalkozása részére” szöveg, 125. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)–(1b) bekezdésben” szöveg, 125. § (6) bekezdésében az „adatok kezelése” szövegrész helyébe az „adatok megőrzése, kezelése” szöveg, 125. § (8) bekezdésében a „rendszerhasználók” szövegrész helyébe a „rendszerhasználók és a rendszerüzemeltetők” szöveg, 125. § (9) bekezdésben a „földgázszállító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész, 125. § (11)–(12) bekezdésekben a „rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 125. § (14) bekezdésében a „szállítási, a tárolási és az elosztói rendszerüzemeltető” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó” szöveg, 127. § n) pontjában az „eljár a földgázkereskedővel” szövegrész helyébe a „dönt az engedélyesekkel” szöveg, 127. § p) pontjában a „részesedésszerzést, amelynek” szövegrész helyébe a „jogügyletek végrehajtását, amelyek” szöveg, az „a földgázszállító, a rendszerirányító, illetve azok” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető vagy annak” szöveg lép.
(14) A Get. 127. § r) pontjában a „rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 132. § 13. pontjában a „földgázkészlet biztosítására” szövegrész helyébe a „földgázkészlet mértékére és biztosítására” szöveg, 139. § (1) bekezdésében a „2010. július 1-jéig” szövegrész helyébe a „2016. július 1-jéig” szöveg, 141/A. § (1)–(3) bekezdéseiben és a 141/B. § (1)–(2) és (9)–(10) bekezdéseiben a „2011. június 30.” szövegrész helyébe a „2012. június 30.” szöveg, a 141/A. § (13) bekezdésében „Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló rendeletben (a továbbiakban: Felajánlási rendelet)” szövegrész helyébe a „A Felajánlási rendeletben” szöveg, a 141/B. § (9) bekezdésében a „január 1-jéig” szövegrész helyébe a „január 1-jéig” szöveg, 143. § (1), (2), és (4) bekezdéseiben a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 143. § (4) bekezdésében a „rendszerirányítónak” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 143. § (5) és (6) bekezdéseiben a „földgázszállító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szöveg, 143. § (7) bekezdésében a „rendszerirányítóval” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányítóval” szöveg, a „rendszerirányítási díj” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetési díj” szövegrész lép.
220. § (1) Hatályát veszti a Get. 3. § 9. és 71. pontja, 29. § (1) bekezdése, 35. § b)–c) pontja, 37. §-a, 38. § (1)–(2) bekezdése, 66. § (7) bekezdése, 104. § (1) bekezdése, 114. § (1) bekezdés a) pontja, 133. § (1) bekezdés 7. pontja, 135. § (1) bekezdése, 140. § (1)–(3) és a (5)–(6) bekezdései, 141. § (8) bekezdése, 143. § (8) bekezdése, 145. § (1) és (3)–(4) bekezdései, 148–158. §-a.
(2) Hatályát veszti a Get. 15. §-ában az „a rendszerirányítóval” szövegrész, 36. § (1) bekezdés e) pontjában az „a szolgáltatás díját, valamint” szövegrész, 113. § (3) bekezdésben az „az engedélyessel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén” szövegrész, valamint 125. § (10) bekezdésében az „a rendszerirányító és” szövegrész.
221. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„g) nukleáris létesítmény:
a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss és kiégett fűtőelem tárolására szolgáló létesítmény; és
b) az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, a radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek.”
(2) Az Atv. 2. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„zs) nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme.”
(3) Az Atv. a következő 69. §-sal egészül ki:
„69. § Ez a törvény a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
222. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.”
(2) A Kbt. 40. § -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon áru beszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek
a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és
b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
c) beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.”
(3) A Kbt. 40. §-a a (6) bekezdése után kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) A (6) bekezdés alkalmazásával egy – a (2) bekezdés szerint egybeszámított és a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű – közbeszerzést legfeljebb két közbeszerzésre lehet szétbontani. A nagyobb értékű közbeszerzésre akkor is a IV. vagy V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ha becsült értéke nem éri el a közösségi értékhatárt. A kisebb értékű közbeszerzésre e törvény alkalmazása csak akkor mellőzhető, ha annak becsült értéke a (6) bekezdés alkalmazása után nem éri el a nemzeti értékhatárt. A (6) bekezdést nem lehet alkalmazni olyan közbeszerzésre, melynek becsült értékét a (6) bekezdés korábbi alkalmazásával számította ki az ajánlatkérő.”
(4) A Kbt. 96/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét is tájékoztatja. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [83. §], felvilágosítás [85. §] vagy indokolás [86–87. §] benyújtására felhívni, amennyiben az eredményhirdetést követően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Az eljárási cselekmények kizárólag az eljárásban történt törvénysértés orvoslása körében alkalmazhatóak. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket.”
(5) A Kbt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132. § A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.”
(6) A Kbt. 136. § (4) bekezdés b) pontjában az „az adózás rendjéről törvény” szöveg helyébe „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
(7) A Kbt. 136/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 95–96. §, a szerződéskötésre a 99. § (2) bekezdését alkalmazni kell. A 99. § (3)–(4) bekezdése csak a 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben alkalmazandó.”
(8) A Kbt. 242. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó.”
(9) A Kbt. 250. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdéstől eltérően” szövegrész helyébe az „Az (5) bekezdéstől eltérően” szöveg lép.
(10) A Kbt. 261. §-ának (1) bekezdésében a „251. § (1)–(4) bekezdését” szövegrész helyébe a „251. § (1) bekezdését” szöveg lép, a Kbt. 261. §-ának (3) bekezdésében a „251. § (1)–(4) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „251. § (1) bekezdésében” szöveg lép.
(11) A Kbt. 306/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha
a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;
b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei [125. §; (1)–(5) bekezdések, 225. §, 252. § (1) bekezdése, 261. § (4) bekezdése];
c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/A. § (4) bekezdés, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.”
(12) A Kbt. 327. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:]
„k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter”
(13) A Kbt. 327. § (2) bekezdés a) pontjában az „a) b), és d)–i) pontja szerinti szervezet” szövegrész helyébe az „a), d)–i) és k) pontja szerinti szervezet” szöveg lép.
(14) A Kbt. 327. § (2) bekezdés b) pontjában az „c) és j) pontja szerinti szervezet” szövegrész helyébe a „b), c) és j) pontja szerinti szervezet” szöveg lép.
(15) A Kbt. 337. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok (így például az árazott költségvetés) tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit. Amennyiben az ajánlattevő meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában [73. § (1)], úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.”
(16) A Kbt. 340/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.”
(17) A Kbt. 341. §-a az (5) bekezdése után kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 325. § (3) bekezdésének g) pontjában foglalt indok alapján utasítja el a kérelmet vagy szünteti meg a jogorvoslati eljárást és a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett a 324. § (1) bekezdése szerinti kérelemben szereplő – a 323. § (2)–(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott-jogsértések miatt, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság az igazgatási szolgáltatási díj viselésére kötelezi az ajánlatkérőt.”
(18) A Kbt. 348/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a Közbeszerzési Döntőbizottság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.”
(19) A Kbt. 350. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítását azért kérik, mert
a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg
b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei [125. §; (1)–(5) bekezdések, 225. §, 252. § (1) bekezdése, 261. § (4) bekezdése];
c) a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/A. § (4) bekezdés, 99. § (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.”
(20) A Kbt. 350/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve – megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének f) pontja, a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.”
(21) A Kbt. 350/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.”
(22) A Kbt. 350/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.”
(23) A Kbt. 350/C. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 340/A. § (1) bekezdése szerinti perre az a megyei bíróság kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 346. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert – amennyiben a közigazgatási per indul később – a 346. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála benyújtották.
(4) Az (3) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. fejezetét a 350. § (3) bekezdésében, a 350/A. § (3)–(5) bekezdésében, valamint a 350/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(24) A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„o) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá az azok vagyonkezelésébe tartozó, többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a Kormány közalapítványai közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, e szervezetek közbeszerzési szerződései teljesítésének ellenőrzésére és módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő, vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának engedélyezését”
(25) A Kbt. 404. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„e) a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a beszerzési tervvel, közbeszerzési tervvel, annak módosításával, illetve a közbeszerzési eljárásokkal, valamint a nem közbeszerzési eljárás keretében megkötött, illetve módosított, beszerzést megvalósító szerződésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.”
(26) Hatályát veszti a Kbt. 40. §-ának (4) bekezdésében a „vagy az adott tizenkét hónapban” szövegrész, a Kbt. 118. §-ának (3) bekezdése, 136. §-ának (3) bekezdése és 247. §-ának (4) bekezdése.
(27) Hatályát veszti a Kbt. 231. §-ának (2) bekezdése, 237. §-ának (2) bekezdése.
(28) A Kbt. a következő 403/C. §-sal egészül ki:
„403/C. § (1) A 340/A. § alapján indított, 2011. április 1-jén folyamatban lévő és a 346. § alapján folyamatban lévő per befejezéséig felfüggesztett ügyeket át kell tenni a Kbt. 350/C. § (3) bekezdése szerint illetékes bírósághoz.
(2) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 10. § (4) bekezdése, 40. § (2), (4) és (7) bekezdése, 96/A. § (3) bekezdése, 132. §-a, 136. § (4) bekezdés b) pontja, 136/C. § (5) bekezdése, 242. § (3) bekezdése, 261. § (1) bekezdése, 261. § (3) bekezdése, 306/A. § (2) bekezdése, 337. § (2) bekezdése, 340/A. § (1) bekezdése, 341. §-a (6) bekezdése, 350. § (2) bekezdése, 350/B. § (2) bekezdése, 350/C. § (2) bekezdése, a 2011. április 1-jét követően megkezdett beszerzésekre, tervpályázati eljárásokra és ezen eljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá az ezen eljárásokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 118. § (3) bekezdését, 136. § (3) bekezdését és 247. § (4) bekezdését a 2011. április 15-ét követően megkezdett beszerzésekre nem kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 348/A. § (4), 350/B. § (1) bekezdése és 350/C. § (3)–(4) bekezdésének rendelkezéseit – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a 2011. április 1-jén folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A 327. § (1) bekezdés b) és k) pontja szerinti szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 327. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint a 2011. április 1-jét megelőzően megkezdett beszerzések, tervpályázati eljárások, valamint ezen eljárások alapján megkötött szerződések esetében is.
(4) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 250. § (4) bekezdését a 2011. április 15-ét követően megkezdett beszerzésekre, tervpályázati eljárásokra és ezen eljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá az ezen eljárásokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 231. §-ának (2) bekezdését és 237. §-ának (2) bekezdését a 2011. április 15-ét követően megkezdett beszerzésekre nem kell alkalmazni.”
223. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítményre, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékekre, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra, és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, megszüntetésére, valamint a távhő termelésére és szolgáltatására. E törvény 4. § (2)–(3) bekezdését, 57. § (2) bekezdését, 57/D. §-át és 59/A. §-át a távhő értékesítésére is alkalmazni kell.”
(2) A Tszt. 3. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § E törvény alkalmazásában]
„v) üzletszabályzat: a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.”
(3) A Tszt. 3. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
[3. § E törvény alkalmazásában]
„w) külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.”
(4) A Tszt. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében]
„a) kiadja, módosítja vagy visszavonja a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt és a távhőtermelői működési engedélyt, ha a létesítményben a hőenergiát – részben vagy egészben – távhő-szolgáltatási célra termelik, valamint a távhő-szolgáltatói működési engedélyt;
b) ellenőrzi a távhőtermelő és távhőszolgáltató működési engedélyében előírt követelmények, feltételek betartását, e tekintetben együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal, továbbá a felhasználói érdekképviseletekkel;”
(5) A Tszt. 4. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal ellenőrzi és felügyeli az engedélyesnél, illetve távhőszolgáltatónak távhőt értékesítőnél (a továbbiakban: értékesítő) a jogszabályban és az engedélyes engedélyében foglalt előírások és követelmények megtartását, azok megszegése esetén a kormány rendeletében megállapított összegű bírságot szabhat ki.
(3) A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult az engedélyestől, illetve az értékesítőtől eseti és rendszeres információt kérni, e törvényben előírt kötelezettségével és az engedélyhez kötött tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is.”
(6) A Tszt. 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Hivatal eljárására a Vet.-ben a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.”
(7) A Tszt. 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Hivatal eljárására a Vet.-ben a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat és a Vet. 74/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.”
(8) A Tszt. 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[6. § (2) Az önkormányzat képviselő-testülete:]
„b) rendeletben
ba) határozza meg az 57. § (3) bekezdés szerinti díjat és díjfizetési feltételeket, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, az 57/D. § (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési feltételeket, továbbá
bb) határozhatja meg a szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az e mérésekre vonatkozó külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg;”
(9) A Tszt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője):
a) megküldi véleményezésre a távhőszolgáltató üzletszabályzatát a fogyasztóvédelmi hatóságnak;
b) jóváhagyja a távhőszolgáltató által kidolgozott üzletszabályzatot;
c) ellenőrzi a távhőszolgáltató tevékenységét az üzletszabályzatában foglaltak betartása szempontjából;
d) jogosult a távhőszolgáltatótól a c) pont szerinti ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig eseti és rendszeres információt kérni, az iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is; és
e) határozatában elrendelheti – az 51. § (8) bekezdésében foglalt esetekben – a felhasználási helyre történő bejutást.”
(10) A Tszt. 12. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben az ügyfél a Vet. szerinti engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre vonatkozó, e törvény alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Vet. szerinti engedélyt is.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény és a Vet. szerinti engedélyt egy engedélyben adja ki.”
(11) A Tszt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A távhő szolgáltatására vonatkozó működési engedélyt a Hivatalnál kell kérelmezni.”
(12) A Tszt. 57. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:
a) ösztönöznie kell a távhő biztonságos és legkisebb költségű termelését és szolgáltatását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a távhővel való takarékosságot;
b) figyelembe kell venni a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, a távhőtermelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, valamint a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit.
(3) A távhőszolgáltatás csatlakozási díját külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, és a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében e vállalkozásokat gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.”
(13) A Tszt. 57/A–57/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„57/A. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezi.
(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésében köteles részletesen és teljes körűen alátámasztani, hogy – az 57. § (3) bekezdésében meghatározottakra tekintettel – az adott díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják.
(3) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a Hivatalnak megküldi, amely közigazgatási hatósági eljárás keretében harminc napon belül dönt arról, hogy a díj a távhőszolgáltató által alátámasztott megváltozása esetén megfelel-e az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Hivatal eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minősül
a) a távhőszolgáltató,
b) a távhőszolgáltatás csatlakozási díjával összefüggésben díjmegállapítási hatáskörrel rendelkező helyi önkormányzat.
(5) A távhőszolgáltató a kezdeményezését a Hivatalnak a (3) bekezdésben meghatározott tárgyú jogerős határozatával együtt küldi meg a díjmegállapítási hatáskörrel rendelkező helyi önkormányzatnak.
(6) A kezdeményezést és a Hivatal határozatát az önkormányzat képviselő-testülete a díjmegállapítás előtt 5 nappal köteles a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzétenni.
(7) A helyi önkormányzat a távhőszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletét a távhőszolgáltató olyan kezdeményezésével azonos tartalommal adhatja ki, amelyről a Hivatal jogerős határozatban megállapította, hogy az megfelel az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díját a helyi önkormányzat úgy határozza meg, hogy az alacsonyabb legyen, mint a távhőszolgáltató kezdeményezésében foglaltak alkalmazásával érvényesítendő ár.
(8) Ha a Hivatal az ügyintézési határidőn belül nem hoz határozatot, akkor a helyi önkormányzat a távhőszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletét a távhőszolgáltató kezdeményezésével azonos tartalommal kiadhatja.
57/B. § (1) A Hivatal hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárás keretében ellenőrizheti, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díja megfelel-e az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minősülnek az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározottak.
(3) Ha a Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díja nem felel meg az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásán túl a távhőszolgáltatót felszólítja, hogy az kezdeményezze a díj megváltoztatását, illetve a helyi önkormányzat távhőszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletének vizsgálata érdekében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervhez fordul.”
(14) A Tszt. a következő 57/D. §-sal egészül ki:
„57/D. § (1) A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat – (a továbbiakban együtt: ár) és azok szerkezetét a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Az ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(2) A Hivatal az ármegállapítással, árváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg.
(3) A hatósági árat a miniszter a (2)–(3) bekezdés szerinti kezdeményezés hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 90 napon belül tegye meg javaslatát.
(4) A Hivatal a (2)–(4) bekezdés szerinti javaslata kialakításához bekéri az érintett önkormányzatok képviselőtestületének ármegállapítással, árváltoztatással kapcsolatos állásfoglalását. A képviselőtestület a Hivatal által megjelölt, 30 napnál nem rövidebb határidőn belül adja meg állásfoglalását. A (4) bekezdés szerinti határidőbe a képviselőtestület állásfoglalása kiadásának időtartama nem számít be.
(5) Az engedélyes, illetve az értékesítő köteles a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megadni, amely a Hivatal árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységéhez szükséges. Az engedélyes, illetve az értékesítő a Hivatal által megjelölt, 30 napnál nem rövidebb határidőn belül adja meg tájékoztatását, illetve szolgáltat adatokat. Az értékesítő az adatszolgáltatással egyidejűleg legalább a távhőárra és a távhőmennyiségre vonatkozó adatokat az érintett távhőszolgáltató részére is megküldi.
(6) A miniszter rendeletben szabályozhatja az engedélyes, illetve az értékesítő által a Magyar Energia Hivatal részére teljesítendő tájékoztatás és adatszolgáltatás rendjét.
(7) Ha az engedélyes, értékesítő és a képviselőtestület az (5)–(6) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást, szolgáltat adatot vagy foglal állást, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás, állásfoglalás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.”
(15) A Tszt. a következő 59/A–59/B. §-sal egészül ki:
„59/A. § (1) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ával megállapított, e törvény 60. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a 2011. március 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni.
(2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult díjmegállapítási, díjmegváltoztatási eljárásokban (ügyekben) is alkalmazni kell.
59/B. § (1) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának hatálybalépésekor hatályos működési engedéllyel rendelkező távhőszolgáltató, és a hatályos, Hivatal által kiadott működési engedéllyel nem rendelkező távhőtermelő köteles 2011. december 31-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti távhőtermelő kérelmező mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól.
(3) Az (1) bekezdés szerinti működési engedély az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott működési engedély vagy a Hivatal működési engedélyt visszavonó határozatának jogerőre emelkedéséig hatályos.
(4) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.”
(16) A Tszt. 60. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[60. § (2) Az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben]
„b) állapítja meg a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árszerkezetét, legmagasabb árait és azok alkalmazásának időpontját, továbbá a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézmények nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díjainak szerkezetét, legmagasabb díjait és azok alkalmazásának időpontját;”
(17) A Tszt. 60. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
[60. § (2) Az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben]
„e) állapítja meg az 57. § (3) bekezdése szerinti távhőszolgáltatási csatlakozási díj megállapítása érdekében kötelezően benyújtandó adatok körét;
f) az engedélyes és az értékesítő által a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.”
(18) Hatályát veszti a Tszt. 5. § (4)–(5), (9) és (11) bekezdése, valamint 13. § (3) és (4) bekezdése.
(19) A Tszt. 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „2001. évi CX. törvény” szövegrész helyébe a „2007. évi LXXXVI. törvény” szöveg, 1. § (3) bekezdés d) pontjában a „2003. évi XLII. törvény” szövegrész helyébe a „2008. évi XL. törvény” szöveg, 23. § (3) bekezdés d) pontjában az „energiapolitikáért felelős miniszternek” szövegrész helyébe az „energiapolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „energiapolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, a 60. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „energiapolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
(20) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény melléklete „I. Legmagasabb ár” pontjának „B) Szolgáltatások” alpontjában 40.30.90.0 SZTJ szám alatt szereplő „Távhőszolgáltatás csatlakozási díját” a települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg.”
(21) Az Ártv. mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont „B) Szolgáltatások” alpontja a következő táblázat szerint módosul:
| „ | |||
| Kódszám (SZTJ) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| 40.30.90.0-ból | Távhőszolgáltatás csatlakozási díja | települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete” |
224. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:]
„h) a Magyar Energia Hivatal;”
225. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő 112. §-sal egészül ki:
„112. § E törvény 9. §-a és a 101–102. §-a az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és a tanács irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.”
226. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]
„q) a Magyar Energia Hivatalt a nála engedélyesként nyilvántartott gazdálkodók adatairól, hatósági feladatai ellátása érdekében.”
227. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bioüzemanyag előállítására alkalmas létesítmények adóraktári engedélyezésével, valamint adóraktári engedélyének megszűnésével kapcsolatos eljárásában összegyűjti az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti jelentéstételhez szükséges adatokat.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat a Magyar Energia Hivatal részére továbbítja.”
(2) A Büat. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § E törvény 11/A. §-a az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
228. § (1) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztonsági földgázkészlet mértékét, valamint erre tekintettel a készletértékesítési vagy készletbeszerzési kötelezettség mértékét és feltételeit, a biztonsági földgázkészlet mértékéhez tartozó kötelező minimum betárolási és kitárolási kapacitásokat, továbbá az értékesítés módját, a visszapótlásra kötelezettet, a visszapótláshoz tartozó határkeresztező kapacitásokat, a visszapótlás feltételeit és rendjét az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg. A Szövetség a készletezési kötelezettségének készlet beszerzéssel – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint – tesz eleget, a miniszter által előírt készlet-mértéket meghaladó készlet esetén a többletet a Szövetség köteles az (5) bekezdés szerinti rendeletben foglalt feltételekkel értékesíteni.”
(2) Az Fbkt. 13. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a földgáz biztonsági készlet mértékét, a biztonsági földgázkészlet mértékéhez tartozó kötelező minimum betárolási és kitárolási, valamint a visszapótláshoz tartozó határkeresztező kapacitásokat.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a készletbeszerzés mértékére és feltételeire, továbbá készletértékesítés esetén az értékesítendő földgáz mennyiségére, az értékesítés módjára, a földgáz értékének és a kedvezményezettek körére, a földgáz visszapótlásra kötelezettekre és a visszapótlás feltételeire, rendjére, valamint a szabad kapacitások értékesítésére vonatkozó szabályokat.”
(3) Hatályát veszti az Fbkt. 4. § (5) bekezdésében a „vagy a miniszter által rendeletben meghatározott esetben és módon készletvisszapótlásra” szövegrész.
229. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 36/A. §-ában, a 40. § (1) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében a „Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér” szövegrész helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér” szöveg; a 61/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren” szövegrész helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren” szöveg lép.
230. § A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 1. számú mellékletében a X. kerület határa megjelölésnél az „a Ferihegyi repülőtérre” szövegrész helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – az „a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre” szöveg; a XVII. kerület határa és a XVIII. kerület határa megjelölésénél a „Ferihegyi repülőtér területén” szövegrészek helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén”; a XIX. kerület határa megjelölésnél a „a Ferihegyi repülőtérre” szövegrész helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – az „a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre” szöveg lép.
231. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés b) pontjában az „a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltóság” szövegrész helyébe az „az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósága” szöveg lép.
232. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 2/2. számú mellékletében a „Budapest (Ferihegy)” szövegrész helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér” szöveg lép.
233. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1/2., 1/4. és 1/5. számú mellékletében a „Budapest [Ferihegy]” szövegrészek helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér” szöveg lép.
234. § A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 10. § (2) bekezdésében a „Ferihegy” szövegrész helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér” szöveg, az 1/2. számú melléklet 7. pontjában a „Ferihegy nemzetközi kereskedelmi repülőtér” szövegrész helyébe – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér” szöveg lép.
235. § Ahol jogszabály Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret, Budapest Ferihegyet, Ferihegyet vagy ferihegyi repülőteret említ, ott – a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglalt eljárástól eltekintve – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret kell érteni.
236. § (1) E törvény – a (2)–(11) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2) E törvény 21. §-a, 22. § (7)–(8), (11), (18) és (20) bekezdése, 79. §-a, 82. § (3) bekezdése, 83–84. § (1) bekezdése, 85–87. §-a, 102. §-a, 108. § (1) bekezdése, 112. § (3) bekezdése, 114. § (1)–(5) bekezdése, 114. § (7)–(16) bekezdése, 123. § (1) bekezdése, 125. § (19) bekezdése, 126. § (2) bekezdése, 225–227. §-a, 240. §-a, továbbá 128. § (1) és (3) bekezdése, 129. § (14), (15) és (20) bekezdése, 130. §-a, 192. §-a, 200. § (1), (4) és (5) bekezdése, 202. § (1) bekezdése, 203. §-a, 205–206. § (1) bekezdés, 206. § (3) és (4) bekezdése, 209. §-a, 211. §-a, 215. §-a és 223. § (1)–(6) és (8)–(21) bekezdése 2011. április 15-én lép hatályba.
(3) E törvény 1–16. §-a és 18. §-a és 20. §-a 2011. június 25-én lép hatályba.
(4) E törvény 22. § (1)–(6), (9)–(10), (12)–(17), (19) és (21) bekezdése, 23–26. §-a, 29. § (2) bekezdése, 32–61. §-a, 62. § (2) bekezdése, 63–73. §-a, 75–78. §-a, 80–82. § (2) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 88–101. § (2) bekezdése, 103–107. §-a, 109–112. § (2) bekezdése, 112. § (4) és (5) bekezdése, 113. §-a, 116. §-a, 117. § (1) bekezdése, 118–122. §-a, 123. § (2) bekezdése, 124–125. § (18) bekezdése, 126. § (1) bekezdése, továbbá 127. §-a, 128. § (2) és (4) bekezdése, 129. § (1)–(13), (16)–(19) és (21)–(23) bekezdése, 131–187. § (2) bekezdése, 188–191. §-a, 193–199. §-a, 200. § (2)–(3) bekezdése, 201. §-a, 204. §-a, 207–208. §-a, 210. §-a, 212. §-a, 214. §-a, valamint 216–219. § (13) bekezdése, 220. §-a és 223. § (7) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 74. §-a, 101. § (3) bekezdése és 126. § (4) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
(6) E törvény 108. § (2) bekezdése, 202. § (2) bekezdése, 237. § (1)–(2) bekezdése, és 239. §-a 2013. március 3-án lép hatályba.
(7) E törvény 27–29. § (1) bekezdése, 30–31. §-a, 114. § (6) bekezdése, 125. § (21) bekezdése, 126. § (3) bekezdése, 237. § (3) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 10. munkanapon lép hatályba, amely naptári napot a nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(8) E törvény 238. §-a 2016. július 1-jén lép hatályba.
(9) E törvény 62. § (1) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
(10) E törvény 222. §-a – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. április 1-jén lép hatályba.
(11) A 222. § (9) és (27) bekezdései 2011. április 15-én lépnek hatályba.
237. § (1) A VET. 168. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje]
„h) a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az eljárás felfüggesztésére és a határozat közzétételére vagy módosítására az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság 2009/72/EK rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti eljárási határidejének lejártát követő 2 hónap.”
(2) A VET. 95. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállam energiaellátásának biztonságát.”
(3) Hatályát veszti a VET. 159. § (3) bekezdés 7. pontja.
238. § (1) A Get. 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:]
„c) a felhasználó a csatlakozási vagy elosztóhálózat-használati szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellen őrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási –, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási – rendelkezéseknek nem tett eleget,”
(2) A Get. 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha]
„f) a felhasználó nem rendelkezik érvényes elosztóhálózat-használati és kapacitáslekötési szerződéssel, valamint érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel.”
239. § A Get. 123. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A Hivatal megtagadja a (4) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés jóváhagyását, ha az nem felel meg az ott rögzített követelményeknek. A Hivatal megtagadja az (5) bekezdésben meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a 128. § szerinti eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként a szállítási rendszerüzemeltető nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország, vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.”
240. § (1) E törvény
a) 1. alcíme a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 1. cikk 2. pontjának, 4. cikk 1–2. pontjának, 5. cikk 2. és 4. pontjának, 6. cikk 1–3. pontjának, 15. cikkének, 19. cikk 1. pontjának, 23. cikkének, 25. cikk 1. pontjának, valamint 28. cikkének,
b) 2. alcíme
ba) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
bb) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
bc) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b)–d) pontjának,
c) 3. alcíme az földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és a tanács irányelvnek és
d) 4. alcíme
da) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelvnek és
db) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és a tanács irányelv 15. cikkének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 2. alcíme
aa) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
ab) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
ac) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet,
ad) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. szeptember 21-i, 833/2010/EU, Euratom európai bizottsági rendelet és
ae) az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet,
b) 3. alcíme a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és
c) 4. alcíme az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) E törvény 222. § (16) és (18)–(23) bekezdései a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelvének (2007. december 11.) való megfelelést szolgálják.
