Időállapot: közlönyállapot (2011.VI.30.)

2011. évi LXXXI. törvény

az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról * 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A keresőképtelen biztosítottat - a (3) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott esetben - a beutaló orvos kezdeményezése alapján az ellátásra kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a várólista alapján nyújtható ellátások szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével - köteles soron kívül fogadni, amennyiben a keresőképtelen biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. A keresőképtelenség miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg a (3) bekezdés szerinti szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat.”

2. § (1) Az Ebtv. 21. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben)

„e) a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyes gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásához az egészségbiztosító ellenőrző főorvosa a miniszteri rendeletben foglaltak szerint ellenjegyzésével hozzájárult, és”

(2) Az Ebtv. 21. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben)

„f) a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra az egészségbiztosítóval e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.”

3. § Az Ebtv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Helyi utazás költségeihez támogatás nem jár.”

4. § Az Ebtv. 37. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult orvos a Gyftv.-ben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a támogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egy hónapra fel kell függeszteni.”

5. § Az Ebtv. 38/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/C. § Ha az egészségügyi szolgáltató 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti szerződése megszűnik, az egészségbiztosító záró ellenőrzést végezhet, amelyet a szerződés megszűnését követő 90 napon belül indít meg. A záró ellenőrzés tekintetében a 35. § (2) és (6) bekezdés, a 36. §, a 37. § (1)-(8) és (12)-(14) bekezdés, a 38. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdés, valamint a 38/A. § szerinti, a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ha a záró ellenőrzés megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató az E. Alapból kapott összeget nem a megszűnt finanszírozási szerződésében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használta fel, vagy azt nem használta fel, köteles a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett - az E. Alap számára megtéríteni. A záró ellenőrzést követően az egészségbiztosító a szolgáltató által kezelt adatokat, az esetleges elszámolásokkal kapcsolatos igényérvényesítés határidejének lejártáig, és kizárólag az igényérvényesítés elbírálásának érdekében kezelheti.”

6. § Az Ebtv. 61. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.”

7. § Az Ebtv. 82. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) és (4) bekezdést, 43. § (1) és (3) bekezdést, 46. § (1) bekezdés a) pontját, 48. § (8) bekezdést, 48/A. §-át, 50. § (3) bekezdést, 50. § (4) bekezdés d) pontját, valamint 80. § (4) bekezdést a 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(7) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (1) bekezdés b) pontját a 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

(8) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 42/A. § (4) bekezdés a) pontját a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.”

8. § (1) Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„n) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai követelményeit és a rendelésre jogosultak körét,”

(2) Az Ebtv. 83. § (6) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„f) az egészségügyi ellátás finanszírozásában használt kódrendszerek meghatározását és alkalmazásainak részletszabályait,

g) a szakmai ellenjegyzéssel kiszolgáltatható egyes gyógyászati segédeszközök körét, a szakmai ellenjegyzés feltételeit és a mérlegelés szempontjait.”

9. § Az Ebtv.

a) 20. § (1) bekezdése az „azonnali ellátásokról” szövegrészt követően a „, továbbá a b) pont esetében a (4) bekezdés szerinti ellátásokról” szöveggel,

b) 66. § (3) bekezdése az „és egyéb szerv” szövegrészt követően a „, valamint az egészségügyi szolgáltató” szöveggel,

c) 66. § (4) bekezdése a „vagy egyéb szervet” szövegrészt követően a „vagy egészségügyi szolgáltatót” szöveggel,

d) 66. § (5) bekezdése a „vagy egyéb szervet” szövegrészt követően a „vagy egészségügyi szolgáltatót” szöveggel

egészül ki.

10. § Az Ebtv.

a) 19. § (1) bekezdésében a „23. § f)” szövegrész helyébe a „23/A. § a)” szöveg,

b) 27. § (6) bekezdésében a „meghatározott egészségügyi szolgáltatást” szövegrész helyébe a „meghatározott tervezett ellátást” szöveg,

c) 40. § (2) bekezdés a) pontjában a „táppénz, baleseti táppénz” szövegrész helyébe a „baleseti táppénz” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Ebtv.

a) 40. § (1) bekezdés b) pontjában az „, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának” szövegrész,

b) 42/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „táppénz,” szövegrész,

c) 43. § (1) bekezdésében a „, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon” szövegrész,

d) 43. § (3) bekezdése,

e) 46. § (1) bekezdés a) pontjában az „, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át” szövegrész,

f) 48. § (8) bekezdésében az „, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának” szövegrész,

g) 48/A. §-a,

h) 50. § (3) bekezdése,

i) 50. § (4) bekezdés d) pontja,

j) 80. § (4) bekezdésében a „táppénzről,” szövegrész.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

12. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyuláshoz és az orvosi rehabilitációhoz.”

13. § Az Eütv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § Az egészségügyi szolgáltató által a beteg részére nyújtott egészségügyi ellátással kapcsolatban az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény szerinti panaszt a panasszal érintett egészségügyi szolgáltató részére működési engedély kiadására jogosult egészségügyi államigazgatási szervnél lehet tenni.”

14. § Az Eütv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A népegészségügy állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. A népegészségügy célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködésben.

(2) A népegészségügyi tevékenység magában foglalja

a) az egészség tudományosan megalapozott természeti és társadalmi környezeti (a továbbiakban együtt: környezeti) feltételeinek, az egészség fejlesztésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és megfelelő bizonyítékokon alapuló módszereinek, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer kialakítása, működtetése feltételeinek meghatározását,

b) a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek a rendszeres elemzését,

c) a b) pont szerinti elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését és az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását,

d) a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását, amely előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében, továbbá tartalmazza a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésére irányuló beavatkozásokat,

e) a feladatok megvalósítása érdekében egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítását,

f) a szolgáltatásoknak a hatékonyságuk, eredményességük, hozzáférhetőségük és egyéb minőségi jellemzőik szerinti rendszeres értékelését.

(3) A társadalom- és az egészségpolitika céljainak meghatározásánál, valamint a döntések előkészítésénél támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra.

(4) A lakosságot a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell.”

15. § Az Eütv. 36. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze, valamint a), b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése - különös tekintettel az egészség előfeltételeire: lakás, munkahely, sportolás, üdülés, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség -, amelynek keretében:

a) fel kell tárni az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre;

b) meg kell határozni

ba) fizikai, kémiai, biológiai és pszichés hatások egészséget még nem veszélyeztető mértékét,

bb) a megelőzés és az egészséget károsító hatások csökkentésének módozatait,

bc) az egészséges élet-, gondozási, nevelési, oktatási és munkakörülmények feltételeit;”

„e) ki kell alakítani a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások, illetve megbetegedések bejelentési rendszerét, és intézkedni kell csökkentésük érdekében;”

16. § (1) Az Eütv. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely során az egyén növeli jártasságát saját egészségének javítása érdekében, képességet szerez az egészséges életvitel fenntartására és a változó környezethez való alkalmazkodásra. Az egészségfejlesztés a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység.

(2) Az egészségfejlesztés tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását és fenntartását, az egészséget támogató szakmapolitikai irányelvek megfogalmazását és az egészségügyi ellátó rendszer megelőzés központú áthangolását.”

(2) Az Eütv. 37. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A megelőzés)

„g) a problémák kezelésére történő felkészítésen, a támogató közösség, környezet kialakításán”

(alapul.)

17. § Az Eütv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni

a) az emberi szervezet felépítésének, működésének és a környezet kölcsönhatásainak törvényeit,

b) az egészséges életmódra, különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, rendszeres testmozgásra, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzésére, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat,

c) a személyi higiénés és mentálhigiénés ismereteket,

d) a testmozgás és a sport egészségfejlesztő szerepét,

e) a nemi érintkezés útján terjedő betegségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat,

f) a legfontosabb szűrővizsgálatokat és az azokon való részvétel fontosságát,

g) a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját,

h) az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát,

i) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének szükségességét, feltételeit és lehetőségeit, valamint

j) az egészséggel összefüggő etikai alapokat.

(2) Kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúkori betegségek felismerésére, a betegségek és a szövődmények kialakulásának megelőzésére, valamint a fizikai és mentális állapot szűrési módszertanának, programjának kidolgozására, országos kiterjesztésére, az életmódtanácsadási rendszer megvalósítására.

(3) Rendszeres szűrőprogramokat szükséges megvalósítani előzetesen meghatározott kockázati és korcsoportokban. A szűrőprogramok eredményeit személyre szabott tanácsadásra és népegészségügyi akciók indítására kell felhasználni.

(4) Az egészségnevelés kiterjed a betegségek és kórmegelőző állapotok megelőzésével, korai felismerésével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozandó az egyén és a közösség lehetősége és felelőssége egészségével kapcsolatban.

(5) Minden egészségügyi dolgozó feladata az egészségnevelésben való aktív részvétel, ezért az egészségügyi dolgozók képzése során kiemelt figyelmet kell fordítani az életmódtanácsadásra történő felkészítésre.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltakat a pedagógusok képesítési követelményeinek meghatározása során figyelembe kell venni.

(7) Az egészséges életmódot elősegítő ismeretek terjesztése körében a sajtótermékekben, valamint a médiaszolgáltatások nyújtása során az egészségnevelés szempontjait figyelembe kell venni.”

18. § (1) Az Eütv. 42. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ifjúság-egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése. Ennek során biztosítani kell)

„a) a korcsoportokhoz igazodva a közoktatási intézményekben a teljeskörű egészségfejlesztés bevezetését és megvalósítását,”

(2) Az Eütv. 42. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében)

(ellenőrizni kell)

„aa) a közegészségügyi, valamint a balesetmegelőzési követelmények érvényesülését a gondozó és a nevelő-oktató intézményekben, az elméleti és gyakorlati képzésre szolgáló helyiségekben, továbbá a szabadtéri foglalkoztatási és rekreációs területeken,”

19. § Az Eütv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység keretében rendszeresen vizsgálni kell az ivóvíz - a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti ivóvíz kivételével, amelyet az élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra használnak - és minden egyéb, emberi felhasználásra kerülő víz és felszíni víz, a medencés közfürdők vizének, valamint a belső téri levegő szennyezettségét, a szennyvízelvezetés és a szilárd hulladékok elhelyezésének állapotát, valamint mindezek egészségkárosító tényezőit, a környezeti zaj-, rezgés- és fényártalmakat, a hőmérsékleti és a légnyomás okoztak ártalmakat, az ionizáló és nem ionizáló sugarak mértékét és egészségkárosító hatását.”

20. § Az Eütv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § Az élelmezés-egészségügy azon tevékenységek összessége, amelyek eredményeképpen az élelmiszerek a fogyasztó egészségét nem károsíthatják, energia- és tápanyagszükségletének kielégítését szolgálják, az élelmiszer-biztonsági feladatok kivételével. Az élelmezés-egészségügy feladata az élelmiszer

a) előállításához és forgalomba hozatalához szükséges közegészségügyi követelmények meghatározása, és ezeknek az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködésben történő rendszeres ellenőrzése,

b) előállításában és forgalomba hozatalában közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés követelmények meghatározása, és ezeknek az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködésben történő rendszeres ellenőrzése,

c) közvetítésével történt mérgezések és fertőzések jogszabály szerinti kivizsgálása, nyilvántartása, együttműködve az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel.”

21. § Az Eütv. 50. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A táplálkozás-egészségügy feladata a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozó egyes vizsgálatok végzése, ezek alapján táplálkozási ajánlások kidolgozása - kiemelt figyelemmel a táplálkozással összefüggő nem fertőző betegségek előfordulásának csökkentésére -, a beavatkozási pontok és programok meghatározása, szervezése, lebonyolítása, értékelése és monitorozása.

(2) A lakosságot felvilágosítás, tájékoztatás, oktatás útján kell megismertetni

a) az egészséges táplálkozás, ételkészítés és -kezelés módjaival, a táplálkozással összefüggő egészségi ártalmakkal és ezek elkerülési módjaival,

b) az étrend-kiegészítők, a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek alkalmazásának szempontjaival.”

22. § (1) Az Eütv. 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a kezelőorvos az egészségügyi államigazgatási szervet írásban értesíti.”

(2) Az Eütv. 58. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó orvosi szakvéleményt.”

23. § Az Eütv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, miniszteri rendeletben meghatározott rovarok, rágcsálók irtásáról, és a madarak távoltartásáról a terület, épület tulajdonosa, illetve kezelője rendszeresen gondoskodik. A terület, illetve épület használói az irtást tűrni kötelesek.

(2) Az emberi test felszínén, felhámjában, és a szőrzetben élősködő ízeltlábúak irtása, a ruhanemű fertőtlenítése az érintett személy, illetve törvényes képviselője feladata. Ha ezen személyek irtási, fertőtlenítési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor hivatalból az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi államigazgatási szerv képviselője jár el. Az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi államigazgatási szerv képviselője által végzendő, az emberi test felszínén, felhámjában, és a szőrzetben élősködő ízeltlábúak irtásának, illetve a ruhanemű fertőtlenítésének tűrésére az érintett személy köteles.”

24. § Az Eütv. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Járványveszély vagy járvány (a továbbiakban együtt: járvány) fennállását - a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeteknél, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél fellépő járvány, járványveszély kivételével - az egészségügyi államigazgatási szerv állapítja meg. A kórokozó azonosítása, a fertőző forrás felderítése, a terjedési mód megállapítása és a veszélyeztetett lakosságcsoport meghatározása céljából járványügyi vizsgálatot kell végezni, élelmiszer közvetítésével terjedő járvány esetében az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködve.”

25. § (1) Az Eütv. 112. § (3) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,)

„d) aki olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan áll a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy aki az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve aki az ezen tények fenn nem állása tekintetében a 112/A. § (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségét nem teljesíti,

e) akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított,

f) akit belátási képessége csökkenése következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott,”

(2) Az Eütv. 112. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,)

„i) akit korábban azért töröltek a működési nyilvántartásból, mert

ia) felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl,

ib) szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg

a törléstől számított egy évig,”

(3) Az Eütv. 112. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,)

„j) akit a működési nyilvántartásból korábban azért törtöltek, mert a működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályban foglalt módon és határidőben nem újította meg, vagy a működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították, e törvény szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig,

k) aki - feltéve, hogy a törvény kötelező kamarai tagságot ír elő - nem tagja a szakképesítése szerint illetékes szakmai kamarának.”

(4) Az Eütv. 112. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

„a) az egészségügyi dolgozó neme, természetes személyazonosító adatai, az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága,”

(5) Az Eütv. 112. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egészségügyi dolgozó hivatásának gyakorlásakor

a) a saját családi nevét és utónevét vagy a születési nevét,

b) amennyiben erre jogszabály alapján jogosultságot szerzett a doktori címét és

c) az egészségügyi szakképesítésére utaló megnevezést

használja. Ennek keretében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, valamint az orvosok, fogorvosok az orvosi bélyegzőjükön és az orvosi vényen is használják.

(4b) Amennyiben az egészségügyi dolgozó a (4a) bekezdés alapján az egészségügyi tevékenység gyakorlása során a születési nevét kívánja használni, azt annak a működési nyilvántartásba történt bejegyzését követően és kizárólag a (4a) bekezdésben meghatározott esetekben használhatja.”

(6) Az Eütv. 112. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés b)-c), e)-f) és k) pontja, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve, illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve bárki számára megismerhető adat.”

(7) Az Eütv. 112. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásból való törlésének tényéről, valamint az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti adatairól a működési nyilvántartásból való törlést vagy az abba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokról havi rendszerességgel - törvény szerinti hatósági ellenőrzés elvégzése céljából - elektronikus úton tájékoztatást nyújt az egészségbiztosítási szerv részére.”

(8) Az Eütv. 112. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásból való törlésének tényéről, valamint az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés b) és e)-g) pontja szerinti adatairól a működési nyilvántartásból való törlést követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokról - az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges feltételek fennálltával kapcsolatos adategyeztetés céljából -, annak a működési nyilvántartásba történt bejegyzését követő 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja az illetékes szakmai kamarát. A működési nyilvántartást vezető szerv a szakmai kamara megkeresésére, a kamarai tagság létesítéséhez jogszabály alapján szükséges, a (4) bekezdés b) és k) pontja szerinti adatairól 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szakmai kamarát.”

26. § Az Eütv. 112/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, illetve nem áll az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a működési nyilvántartást vezető szerv részére - annak a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelme elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A működési nyilvántartást vezető szerv az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az egészségügyi dolgozó megfelel-e az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítására irányulhat.”

27. § Az Eütv. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának érvényességi ideje öt év, amely a nyilvántartott személy kérelmére megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás adatainak kötelező megőrzési ideje a működési nyilvántartásból történő törléstől számított 10 év.”

28. § (1) Az Eütv. 113/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törli azt a személyt)

„b) aki olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan áll a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy aki az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll,”

(2) Az Eütv. 113/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A működési nyilvántartást vezető szerv minden év április 1-jéig a megelőző évben bekövetkezett adatváltozások egyeztetése céljából a 112. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 113/A. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő adatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóságot megkeresi. A megkeresett hatóság az adategyeztetés során köteles együttműködni és a szükséges adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv rendelkezésére bocsátani.”

29. § (1) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv)

„e) az adott évben egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésre felvettekre, a szakvizsgát tett személyekre vonatkozó adatokat, valamint a 116/A. § (5) bekezdés d) pontja szerinti adatokat,”

[a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz - különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási koncepció kidolgozását is.]

(2) Az Eütv. 114. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép,

[A (2) bekezdés szerinti szervnek

a) személyazonosításra alkalmas módon továbbítja]

„ab) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv,”

(3) Az Eütv. 114. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti szervnek

b) személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja]

„ba) a (2) bekezdés d) és f) pontja szerinti adatokat az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény,”

30. § Az Eütv. 116/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés költségvetési forrásának kezelése érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, az államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben részt vevő személyekről.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) a szakképzésben részt vevő természetes személyazonosító adatait, és működési nyilvántartási számát,

b) a szakképzésben részt vevő szakirányát,

c) az elméleti képzésért felelős egészségügyi felsőoktatási intézmény megnevezését,

d) a szakképzés gyakorlati részének teljesítésére vonatkozó adatokat,

e) a munkáltató nevét, címét, adószámát és bankszámla számát.

(6) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltétele a munkáltató egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi felsőoktatási intézmények által havonta az egészségügyi államigazgatási szerv részére elektronikus úton történő tájékoztatás a szakorvosjelöltnek az (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.

(7) Az

a) (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatok közül a természetes személyazonosító adatokban bekövetkezett változást a jelölt,

b) (5) bekezdés b) és c) pontjai szerinti adatokban bekövetkezett változást a felsőoktatási intézmény és

c) (5) bekezdés e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a munkáltató

a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(8) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kötelező megőrzési ideje a támogatott szakképesítés megszerzésétől számított 10 év.”

31. § Az Eütv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam - az e törvényben meghatározott keretek között - felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy az egészséghez szükséges feltételrendszer kialakításával lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk védelme és fejlesztése, valamint szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása.”

32. § Az Eütv. 145. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Köztársaság Országgyűlése az egészségüggyel kapcsolatosan)

„b) értékeli a lakosság egészségi állapotának általános helyzetét.”

33. § Az Eütv. 153. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében)

„d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”

34. § (1) Az Eütv. 244/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Módtv.-nyel megállapított 116/B. § (4) bekezdésében foglaltakat az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozók esetében a Módtv. hatálybalépését követően megkezdett továbbképzési ciklusok esetében kell alkalmazni.”

(2) Az Eütv. 244/A. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az a személy, aki a működési nyilvántartásban az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) hatálybalépését megelőző napon szereplő nevétől eltérő, e törvény szerinti nevet kíván használni az egészségügyi tevékenység gyakorlása során, a Tv. hatálybalépésétől számított 60 napon belül értesítenie kell a használni kívánt névről a működési nyilvántartást vezető szervet.

(4) A Tv.-nyel megállapított 35. § (5) bekezdésében foglaltakat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5) A felsőoktatási intézmények az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján megkezdőkre vonatkozó 116/A. § (5) bekezdés szerinti adatokat 2011. szeptember 30-ig elektronikus úton megküldik az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(6) Az R. szerinti, a szakképzéssel összefüggő támogatások folyósításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézmények - a (4) bekezdés szerinti időpontot követően - havonta elektronikus úton tájékoztatást adjanak az egészségügyi államigazgatási szervnek a szakorvosjelöltnek a 116/A. § (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.

(7) Az R. rendelkezései szerint a szakképzésben szakgyakorlati idejüket töltő személyek esetében a felsőoktatási intézmény - a (4) bekezdés szerinti időpontot követően - az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés képzési követelményeit meghatározó jogszabály szerinti részelemeinek teljesítéséről legkésőbb 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet.”

35. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„s) a holttest szállításának legmagasabb árát,”

(rendeletben megállapítsa.)

(2) Az Eütv. 247. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

(az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban)

„ga) az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására, a gyakorlás képesítési feltételeire, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges képzés tartalmának meghatározására, az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletére vonatkozó részletes szakmai szabályokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatás folytatásához szükséges tárgyi feltételeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Eütv. 247. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„c) a közfürdők létesítésére, üzemeltetésére, valamint a közfürdők és kútjaik védőterületére vonatkozó részletes szakmai előírásokat, továbbá az üzemeltetéshez szükséges képesítési előírásokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) Az Eütv. 247. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

„d) a miniszter, hogy az oktatásért felelős miniszterrel és a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közoktatási intézményekben történő teljeskörű egészségfejlesztésre vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

36. § Az Eütv.

a) 2. § (3) bekezdésében az „egészség megőrzése” szövegrész helyébe az „egészség fejlesztése, védelme” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés c) pontjában az „egészségügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi és egészségfejlesztési” szöveg,

c) 5. § (3) bekezdés a) pontjában a „megőrzésével” szövegrész helyébe a „védelmével” szöveg, a „lehetőségei” szövegrész helyébe a „lehetőségek” szöveg,

d) 31/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány)” szövegrész helyébe az „a jogszabály szerint a betegjogi képviselő foglalkoztatását ellátó szerv (a továbbiakban: a betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv)” szöveg,

e) 31/A. § (2) bekezdésében, (3) bekezdése nyitó szövegrészében és b) pontjában, valamint (4) bekezdésében a „Közalapítvány” szövegrész helyébe a „betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv” szöveg,

f) 36. § (1) bekezdés d) pontjában az „és intézkedni kell” szövegrész helyébe az „és - a szükséges mértékben - intézkedni kell” szöveg,

g) 36. § (3) bekezdésében a „tájékoztatási és felvilágosító” szövegrész helyébe a „tájékoztatási, felvilágosító és fejlesztő” szöveg,

h) 40. § (2) bekezdésében a „gyermekek és ifjak közösségeinek egészségügyi gondozása” szövegrész helyébe a „gyermekek és ifjak közösségeinek egészségügyi gondozása, fejlesztése” szöveg,

i) 74. § (4) bekezdésében az „f)-h)” szövegrész helyébe a „b) és f)-h)” szöveg,

j) 75. § (2) bekezdésében az „egyének egészségének megőrzéséhez” szövegrész helyébe az „egészség fejlesztéséhez” szöveg,

k) 98. § (1) bekezdésében az „egészség megőrzése és helyreállítása” szövegrész helyébe az „egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása” szöveg,

l) 103. § (2) bekezdés a) pontjában az „egészség megőrzésére és helyreállítására” szövegrész helyébe az „egészség megőrzésére, fejlesztésére és helyreállítására” szöveg,

m) 110/A. § (2) bekezdésében az „igazolja” szövegrész helyébe a „tartalmazza” szöveg,

n) 145. § a) pontjában a „lakosság egészségének megőrzéséhez” szövegrész helyébe a „lakosság egészségének védelméhez, a betegségek megelőzéséhez és az egészség fejlesztéséhez” szöveg,

o) 145. §-át követően az „A Nemzeti Egészségfejlesztési Program” alcím helyébe az „Az egészségfejlesztési program” alcím,

p) 149/B. § (2) bekezdés e) pontjában a „Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány” szövegrész helyébe a „betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv” szöveg,

q) 206. § (4) bekezdésében a „szervdonor” szövegrész helyébe a „szerv-, illetve szövetdonor” szöveg

lép.

37. § (1) Hatályát veszti az Eütv.

a) 3. § k) pontjában az „egészségének megőrzése,” szövegrész,

b) 49. § (1) és (2) bekezdése,

c) 141. § (3) bekezdés a) pontjában az „egészségmegőrzés és” szövegrész,

d) 146. §-a,

e) 146/A. § (1) bekezdésében a „NEP-hez igazodva a” szövegrész,

f) 147. § (1) bekezdés a) pontja,

g) 148-149. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 150. § (1) bekezdés a) pontja,

i) 156/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 156/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a NEP-pel összhangban” szövegrész,

j) 247. § (1) bekezdés c) pontja.

(2) Hatályát veszti a Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatköréről, szervezetéről és működéséről szóló 229/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

38. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egészségügyi ügyelet a rendes munkaidő terhére is elrendelhető, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kell térni. Eltérő megállapodás hiányában az alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára - ha a 13/A. § alapján megállapított ügyeleti díj mértéke annál kevesebb - illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg.”

(2) Az Eütev. 12. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, amelyen az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet látott el - a 13/A. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján irányadó ügyeleti díjon túl - elsősorban azonos tartamú pihenőidővel kompenzálandó. Ha a munkáltató objektív munkaszervezési okokból kiesett heti pihenőnap helyett másik pihenőnapot kiadni nem tud, az e napot is érintő egészségügyi ügyelet díjazására a 13/A. § (1) bekezdés d) pontja irányadó.”

39. § Az Eütev. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően ki kell adni (a továbbiakban: kompenzáló pihenőidő). Ha az egészségügyi ügyeletet a munkáltató az (1) bekezdés b) pontja alapján a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendelte el, az alkalmazott egészségügyi dolgozó az egészségügyi ügyeletet megelőző, napi munkarend szerint teljesített munkaidő után további pihenőidőre nem jogosult.”

40. § Az Eütev. 13. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A munkáltató a munkaidőt köteles úgy beosztani, hogy az egészségügyi ügyeletet is ellátó egészségügyi dolgozó a heti rendes munkaidejét - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - teljesítse.

(11) Ha a munkáltató munkaszervezési okokból nem tudja az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejét a (10) bekezdésben foglaltak szerint beosztani, a munkáltató a rendes munkaidőből hiányzó órákra az Mt. 150. § (2) bekezdésének alkalmazásával az egészségügyi dolgozó részére a személyi alapbére, illetve az illetménye egy-egy órára eső összegét fizeti meg.”

41. § Az Eütev. 13/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét - figyelemmel a 12. § (6) bekezdésében foglaltakra - kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb)

„d) a 12. § (11) bekezdése szerinti esetben az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegénél.”

42. § Az Eütev. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza a folyamatos egészségügyi ellátás szervezésének szakmai követelményeit, a munkaidő-beosztás elkészítésének, a munkaidő és az önként vállalat többletmunka minősítésének részletes szabályait, továbbá az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság részletes szabályait.”

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

43. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 32. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 2011. március 31. napján már forgalomban lévő olyan gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, amelyek valamennyi sajátosságukat figyelembe véve a hagyományos növényi gyógyszerek kategóriájába sorolhatók, gyógyhatásra való hivatkozással lejárati idejükig, de legkésőbb 2013. április 1. napjáig forgalmazhatóak.”

44. § A Gytv. 33. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a törvény végrehajtására a 32. § (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„g) a gyógyszerek forgalombahozatali engedélye feltételeinek módosítása tekintetében a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelvek módosításáról szóló 2009. június 18-i 2009/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

45. § A Gytv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

46. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) az. V. Fejezetet követően következő V/A. Fejezettel egészül ki:

„V/A. Fejezet

Közigazgatási hatósági ügyek intézése

19/B. § (1) A szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):

a) felvétel a szakmai kamarába,

b) a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az egészségügyi dolgozó halála miatt szűnik meg,

c) a kamarai tagság szüneteltetése.

(2) Ha a szakmai kamara a kamarai tagság megszűnési okáról tudomást szerez, az (1) bekezdés b) pontja alapján a kamarai tagság megszüntetése iránti eljárást hivatalból megindítja.

(3) A szakmai kamara a (2) bekezdés szerinti eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.

(4) A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi szervezet elnöksége, másodfokon az országos elnökség jár el.”

47. § Az Ekt. 14/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nem orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (1) bekezdés szerint illetékes szakmai kamara a Magyar Orvosi Kamara.”

48. § Az Ekt. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 14/A. § (1a) bekezdésében szereplő személyek, amennyiben egészségügyi tevékenységet kívánnak végezni, 2011. augusztus 31-éig kérhetik a kamarába történő felvételt.”

49. § Az Ekt. a következő 33/C. §-sal egészül ki:

„33/C. § Illetékmentes az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony létesítésére irányuló, 2011. április 1. és 2011. június 30. között kezdeményezett eljárás azzal, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításról szóló 2011. évi LXXXI. törvény hatálybalépése előtt, de 2011. március 31-ét követően kezdeményezett eljárásokban megfizetett eljárási illeték visszatérítése - a megfizetés tényének igazolása mellett - az állami adóhatóságnál kérhető. A visszatérítés során az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó-visszatérítés szabályai szerint jár el.”

50. § Hatályát veszti az Ekt. 6. § (5) bekezdés a) pontja.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

51. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a a következő 35-37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„35. Preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer: az egészségbiztosításért felelős miniszter rendelete alapján történő fixesítés során meghatározott gyógyszerek közül, a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 5%-kal meghaladó és az annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer, valamint a terápiás fix elven működő támogatás esetén normatív támogatási kategóriába tartozó csoportban a napi terápiás költség átlagát legfeljebb 10%-kal meghaladó és az annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer;

36. lakos: a települési önkormányzat közigazgatási területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a szerint nyilvántartott lakcímmel rendelkező személy;

37. árkedvezmény: bárki számára hozzáférhető, nyilvánosan közzétett módon, a kedvezmény időszakát is megjelölő, azonos feltételekkel adott árengedmény.”

52. § A Gyftv. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Gyógyászati segédeszközt forgalmazni, javítani és kölcsönözni - a (3)-(4) bekezdés szerinti kivételekkel - az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével, kizárólag jogszabályban foglalt feltételek szerint lehet.”

53. § (1) A Gyftv. 12. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmaznia kell:]

„a) az ismertetési tevékenységet folytató nevét, címét, illetve székhelyét és cégjegyzékszámát, valamint az ismertetési tevékenység időtartamát, amennyiben az ismertetési tevékenységet határozott ideig kívánja folytatni,”

(2) A Gyftv. 12. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmaznia kell:]

„c) az ismertetési tevékenységet folytató nevében eljáró, a 13. § szerinti ismertető személy vagy személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint ismertetési tevékenységének időtartamát, amennyiben az ismertetési tevékenységet határozott ideig kívánja folytatni,”

(3) A Gyftv. 12. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmaznia kell:]

„e) a 13. § szerinti ismertető személy képzettségét igazoló oklevél másolatát és - ha van - alap-nyilvántartási számát.”

(4) A Gyftv. 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az ismertető személy egy darab egy évnél nem régebbi fényképét (igazolványképét).”

54. § (1) A Gyftv. 13. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ismertetési tevékenységet folytató az ismertetési tevékenységet csak az általa munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott képzettségi követelményeknek megfelelő és a 13/A. § (2) bekezdés szerint ismertetői igazolvánnyal rendelkező természetes személy (a továbbiakban: ismertető személy) útján folytathatja.”

(2) A Gyftv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a nyilvántartásból törölt személy az ismertetői igazolványt a törlésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül átadja a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.”

55. § (1) A Gyftv. 13/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ismertetési tevékenységet folytatókról és az ismertető személyekről a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 12. § szerinti bejelentés alapján nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a 12. § (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartásba vétel a bejelentésben meghatározott időtartamra, ennek hiányában határozatlan időre szól. A nyilvántartásból a 12. § (4) bekezdése szerint megjelölt időtartam elteltével, ennek hiányában az adatokban beállt változás bejelentését követően az adatok törlésre kerülnek.”

(2) A Gyftv. 13/A. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az ismertető személy részére a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a bejelentésben megjelölt időtartamra, ennek hiányában határozatlan időre érvényes ismertetői igazolványt állít ki, amely tartalmazza az ismertető személy családi és utónevét, fényképét, a nyilvántartásba vételi számát, az érvényesség idejét, és az ismertetési tevékenységet folytató nevét, akivel az ismertető személy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.”

56. § (1) A Gyftv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ismertetés keretében a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel. Ismertetés keretében pénzbeli juttatás vagy előny semmilyen módon nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető.”

(2) A Gyftv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetését segítő rendezvények kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetőek. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által biztosított egy napra eső vendéglátás összege nem haladhatja meg a 3. § 8. pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg.”

(3) A Gyftv. 14. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Egy adott helyszínen rendezvényt támogatni, illetve egy adott helyszínhez kötött rendezvényen való részvételt támogatni csak akkor lehet, ha a rendezvény tárgyát képező vagy céljához szükséges erőforrások vagy szakértelem kizárólag e helyszínen állnak rendelkezésre, vagy azok más, a résztvevők munkahelyéhez közelebbi helyszínen való biztosítása aránytalan többletköltséggel járna.

(6) Társadalombiztosítási támogatással gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult résztvevők számára megrendezett szakmai-tudományos rendezvény helyszínén a rendezvényhez kapcsolódó, kiegészítő szakmai vagy tudományos program, vagy az azon való részvétel csak akkor támogatható, ha arra a szakmai-tudományos rendezvény idején kerül sor.”

(4) A Gyftv. 14. §-a a következő (10)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az ismertetési tevékenységet folytató köteles a szakmai rendezvénnyel, tanfolyammal összefüggésben a (4)-(6) bekezdés szerint általa nyújtott támogatással kapcsolatban a szakmai rendezvény, tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 30 nappal korábban a (11) bekezdésben foglaltakat a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni.

(11) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett rendezvény nevét, helyszínét, időpontját és programját,

b) a kedvezményezett nevét,

c) a támogatás összegét,

d) a helyszín szükségességét alátámasztó indokokat,

e) a (6) bekezdésben említett kapcsolódó, kiegészítő program megnevezését, helyszínét, időpontját és rövid leírását.

(12) A bejelentéshez csatolni kell:

a) a részvételi díj befizetését igazoló dokumentum másolatát vagy az előzetes regisztrációt igazoló dokumentum másolatát,

b) rendezvény végrehajtásához szükséges tanácsadói szerződés másolatát.

(13) Az ismertetési tevékenységet folytató a (11) bekezdésen túl köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni az általa vagy az általa juttatott forrásból támogatott szakmai rendezvény, tanfolyam megnevezését, helyszínét, időpontját, programját, valamint a szervező nevét, székhelyét, a rendezvény vagy tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 30 nappal.

(14) A gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult az ismertetési tevékenységet megelőzően a 16. § (2) bekezdés szerint közzétett adatok alapján megbizonyosodik arról, hogy az ismertetést végző személy a tevékenység végzésére jogosult.”

57. § A Gyftv. a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § (1) A 13/A. § szerinti nyilvántartás az ismertetési tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és az ismertetésben részesülő személyek tájékoztatását szolgálja.

(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az általa vezetett 13/A. § szerinti nyilvántartás és a 14. § (11) bekezdés szerint bejelentett adatok alapján honlapján, díjmentesen bárki számára hozzáférhető módon, az ismertetésben részesülő személyek tájékoztatása, továbbá az adóhatóság felé teljesítendő, a 36. § (4) bekezdése szerinti díj befizetési kötelezettségének ellenőrizhetősége érdekében naprakészen közzéteszi az alábbi adatokat:

a) az ismertetési tevékenységet folytatók nevét,

b)

ba) gyógyszer ismertetője esetén az ismertetni kívánt gyógyszer forgalombahozatali engedélye jogosultjának vagy a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkezőnek, illetve meghatalmazottjának a nevét,

bb) gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetni kívánt gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati segédeszközök gyártójának, forgalmazójának vagy annak meghatalmazott képviselőjének a nevét,

c) az ismertető személyek nevét és nyilvántartási számát,

d) azon ismertetési tevékenységet folytatók, illetve ismertető személyek nevét, akik vonatkozásában az ismertetési tevékenység folytatását jogerősen megtiltotta,

e) a bejelentést követő egy évig a 14. § (10) bekezdése szerinti bejelentés 14. § (11) bekezdés a) pontja szerinti adatokat.

(3) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) bekezdés d) pontja és a (2a) bekezdése szerinti jogerős határozatát - ide nem értve az egymillió forintot meg nem haladó összegű pénzbírságot megállapító határozatát - az (5) bekezdésben meghatározott terjedelemben közzéteszi.

(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti, valamint a d) pontja szerinti egymillió forintot meg nem haladó összegű pénzbírságot megállapító jogerős határozatát ismételt jogszabálysértés esetén az (5) bekezdésben meghatározott terjedelemben közzéteszi.

(5) A közétett dokumentumnak tartalmaznia kell:

a) a közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a jogsértő nevét és nyilvántartási számát,

e) a megállapított tényállást,

f) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g) a döntés rendelkező részét, valamint

h) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét.

(6) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a jogorvoslat során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntés vagy bírósági határozat tudomására jutásakor - a döntés közzétételével megegyező módon - közzéteszi:

a) a jogorvoslattal érintett döntésre vonatkozó (5) bekezdés szerinti információkat,

b) a jogorvoslat során hozott hatósági döntést vagy bírósági határozatot, annak rövid indokolását, valamint

c) a közzététel napját.”

58. § A Gyftv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult termékei vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja. Tilos továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által fizetendő térítési díjának a kiszolgáltató által bármilyen közvetlen vagy közvetett formában (ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, kupon, pontgyűjtés alapú kedvezmény útján vagy más hasonló módon) történő csökkentése, átvállalása, elengedése, vagy ahhoz bármilyen előnyök kötése. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek kiszolgáltatása esetén adott bármilyen kedvezmény - az árkedvezmény kivételével - kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel. A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálása, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevétele nem adhat alapot más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezményre, ajándékozásra.”

59. § (1) A Gyftv. 18/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben és a rendeletben meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére

a) gyógyszer és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények tekintetében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv,

b) gyógyászati segédeszköz esetén az egészségügyi államigazgatási szerv,

c) tápszer esetén az egészségügyi államigazgatási szerv

is jogosult.”

(2) A Gyftv. 18/A. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A gyógyszertárban folytatott fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben és a rendeletben meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére az egészségügyi államigazgatási szerv is jogosult.”

60. § A Gyftv. 19. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ismertetési tevékenységet folytató, az ismertető személy, a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy vagy ezek valamelyikének meghatalmazott képviselője e törvény és a rendelet gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertetésre vonatkozó előírásait megsértette, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv

a) etikai eljárást kezdeményezhet a szakmailag illetékes etikai szervnél, ha ennek feltételei fennállnak,

b) a jogsértést elkövetőt határidővel felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére és ennek megszüntetéséig a tevékenység folytatását felfüggesztheti,

c) megállapítja a jogsértés tényét, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését és egyben megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

d) pénzbírságot szabhat ki, melynek mértéke

da) a forgalmazásra jogosult esetén ötszázezer forinttól huszonötmillió forint,

db) az ismertetési tevékenységet folytató, a forgalombahozatali engedélyének jogosultja és a gyártó esetén ötszázezer forinttól ötszázmillió forint,

dc) az ismertető személy esetén ötszázezer forinttól ötmillió forint.

(2a) Ha az ismertetési tevékenységet folytató, az ismertető személy, a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy vagy ezek valamelyikének meghatalmazott képviselője e törvény és a rendelet gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertetésre vonatkozó előírásait ismételten vagy súlyosan megsértette, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv

a) a jogsértő tevékenységért felelős, a 12. § (3) bekezdése szerinti ismertetési tevékenységet folytatónak az ismertetési tevékenység folytatását meghatározott időtartamra - legalább fél évre, legfeljebb három évre - megtiltja,

b) megkeresi az egészségbiztosítási szervet és kezdeményezi

ba) a jogsértést elkövető, társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgálásra jogosító szerződéssel rendelkező szolgáltató szerződésének az Ebtv. szerinti felfüggesztését,

bb) a társadalombiztosítási támogatással történő rendelésre jogosult jogsértése esetén a rendelési jogosultságának legfeljebb egy hónapra történő felfüggesztését.

(3) A pénzbírság összegét, illetve az alkalmazott jogkövetkezményt az eset összes körülményeire - így különösen a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a betegellátási érdekre - tekintettel kell meghatározni. Ismételt jogszabálysértés esetén a bírság halmozottan is kiszabható. A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.”

61. § A Gyftv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni. Ehhez a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak.”

62. § A Gyftv. 23. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az egészségbiztosítási szerv a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat keretében hivatalból eljárást indít, ha]

„f) a kiemelt és emelt indikációhoz kötött támogatási kategóriában meghatározott feltételeknek a készítmény nem felel meg.”

63. § (1) A Gyftv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A még nem támogatott hatóanyagot tartalmazó készítmény társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ára nem magasabb a külön jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államaiban ténylegesen forgalomban lévő legalacsonyabb termelői árú ugyanazon, vagy azonos hatóanyagú gyógyszer áránál, és az adott készítmény ezen államok közül legalább háromban támogatott.”

(2) A Gyftv. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egészségbiztosító a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során azoknak a Magyarországon forgalmazott gyógyszerekkel megegyező hatóanyagú, gyógyszerformájú és hatáserősségű gyógyszereknek a termelői árát veszi figyelembe, amelyeket a Magyarországon forgalmazott gyógyszerekkel azonos gyártó gyárt.”

64. § (1) A Gyftv. 31. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha:)

„j) az általa végzett nemzetközi ár-összehasonlítás során megállapítja, hogy a gyógyszer termelői ára legalább 20%-kal magasabb a vizsgálatba vont, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban alkalmazott három legalacsonyabb termelői ár számtani átlagánál.”

(2) A Gyftv. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha támogatott gyógyszer tekintetében a forgalombahozatali engedély jogosultját vagy meghatalmazottját egy éven belül két esetben - e törvény és a rendelet gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertetésre vonatkozó előírásai megsértése miatt reklámfelügyeleti eljárásban, illetve a 19. § szerinti eljárásban az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság jogerősen elmarasztalta, és vele szemben e jogsértések miatt összesen legalább ötmillió forint mértékű bírságot szabott ki, az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból az eljárással érintett gyógyszert, ha az adott indikációban rendelkezésre áll más olyan gyógyszer, amelyhez a beteg a támogatásból kizárt gyógyszer térítési díjánál legfeljebb 50%-kal magasabb térítési díj ellenében juthat hozzá.”

(3) A Gyftv. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)-(1a) és a (3) bekezdés alapján a társadalombiztosítási támogatásból kizárt gyógyszerre a forgalombahozatali engedély jogosultja a kizárásról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül befogadásra irányuló kérelmet nem adhat be.”

65. § A Gyftv. 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Közgyógyellátás jogcímen

a) a hatóanyag alapú fix támogatású csoportból a preferált referencia ársávba tartozó, és

b) a hatóanyagalapú fix támogatású csoportba nem tartozó

gyógyszer rendelhető.”

66. § (1) A Gyftv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, amennyiben az nem azonos a tápszer forgalmazójával, úgy a forgalmazót (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja) valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: gyógyszer) után - a 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek kivételével - a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére 20%-os befizetési kötelezettség terheli. A befizetési kötelezettség számítását termékenként és támogatási jogcímenként kell végezni. Társadalombiztosítási támogatáson általános forgalmi adót tartalmazó (bruttó) támogatást, fogyasztói áron bruttó fogyasztói árat, termelői áron áfát nem tartalmazó (nettó) termelői árat kell érteni.”

(2) A Gyftv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 12. § (3) bekezdése szerinti, ismertetési tevékenységet folytatót minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott, a 13/A. § (1) bekezdése szerint nyilvántartásba vett ismertető személy tevékenysége után - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - havonta gyógyszerismertetés esetén nyolszázharminckétezer, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén nyolcvanháromezer forint összegű befizetési kötelezettség terheli. Ha a bejelentés alapján az ismertető személy hóközben kerül bejegyzésre vagy törlésre, a fizetési kötelezettséget a fenti összegnek a jogviszony napokban meghatározott fennállásának a hónap naptári napjaival arányos része figyelembevételével kell teljesíteni.”

(3) A Gyftv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Azt a 12. § (3) bekezdése szerinti ismertetési tevékenységet folytató, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti önálló kis- és közepes vállalkozást, amely maximum 12 fő ismertető személyt foglalkoztat munkavégzésre irányuló jogviszony keretében és magyarországi gyógyszergyártási engedéllyel rendelkezik, és az ismertető személy kizárólag azokat a termékeket ismerteti, melyek esetében az ismertetési tevékenységet folytató kis- és közepes vállalkozás a forgalomba hozatali engedély jogosultja, továbbá a gyógyszergyártásra jogosító engedély nem kizárólag csomagolásra, illetve gyártási tétel felszabadításra vonatkozik, úgy az ismertetési tevékenységet folytató által munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott, a 13/A. § (1) bekezdése szerint nyilvántartásba vett ismertető személy tevékenysége után havonta nyolcvanháromezer forint összegű befizetési kötelezettség terheli.”

(4) A Gyftv. 36. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja a 36. § (1) és (4), illetve (4a) bekezdései szerinti kötelezettségéből engedményt kaphat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti, 2010-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó saját éves beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Szt. szerinti, 2010-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó éves beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal összhangban lévő - összege után, a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével, amennyiben e ráfordítások (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: ráfordítások) meghaladják a forgalombahozatali engedély jogosultja által forgalmazott támogatott gyógyszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás termelői (import beszerzési) árral arányos része (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: termelőiár-arányos támogatás) 20%-át, és e törvény szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A forgalombahozatali engedély jogosultja és az Szt. szerinti, konszolidációba bevont érintett vállalkozások jogszabályban meghatározott kutatási és fejlesztési ráfordításait együttesen kell figyelembe venni oly módon, hogy ugyanazon ráfordítás összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre az engedmény igénybevételekor. A konszolidációba bevont érintett vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységhez egymásnak nyújtott szolgáltatásaival összefüggésben felmerült kutatási és fejlesztési ráfordítások engedményként csak az egyik félnél érvényesíthetők. Az engedmény legfeljebb a jogosult 2010. naptári évre vonatkozóan teljesített, 36. § (1) és (4) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségének

a) 100%-áig terjedhet, ha a ráfordítások meghaladják a termelőiár-arányos támogatás 70%-át,

b) 50%-áig terjedhet, ha a ráfordítások nem haladják meg a termelőiár-arányos támogatás 70%-át, de meghaladják a 30%-át,

c) 20%-áig terjedhet, ha a ráfordítások nem haladják meg a termelőiár-arányos támogatás 30%-át, de meghaladják a 20%-át.”

(5) A Gyftv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az engedmény nem érinti az államnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét.”

67. § A Gyftv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiadási többlet meghatározása során a tárgyévi forgalom után kifizetett társadalombiztosítási támogatásból le kell vonni a 36. § (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján a tárgyév január-december hónapjaira adódó összeget, a támogatásvolumen-szerződések alapján a tárgyévben teljesített összeget.”

68. § A Gyftv. 48. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:)

„b) az új gyógyszertár pontos címét,”

69. § A Gyftv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv gyógyszertár létesítésére irányuló pályázatot ír ki

a) kérelemre, ha a gyógyszertár létesítési helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete azt kéri és

aa) az adott településen közforgalmú gyógyszertár nem működik, vagy

ab) a 49/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, vagy

b) hivatalból, amennyiben a 49/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak felülvizsgálatának eredményeként az szükséges, mely felülvizsgálat naptári félévente lefolytatásra kerül.”

70. § A Gyftv. 49/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azon a településen, ahol közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár nem működik, az egészségügyi államigazgatási szerv új közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor ír ki hivatalból pályázatot, ha a település lakosainak száma legalább 4500 fő.”

71. § A Gyftv. 53/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közforgalmú gyógyszertár működtetőjének kérelmére vagy a települési önkormányzat és a közforgalmú gyógyszertár működtetőjének együttes kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését, amennyiben az a települési alapellátási és/vagy szakellátási szolgáltatások fejlesztési forrásból megvalósuló, 2011. január 1-je előtt meghirdetett pályázatokkal összefüggő integrációjához, fejlesztéséhez kapcsolódik.”

72. § A Gyftv. a következő 60/D. §-sal egészül ki:

„60/D. § (1) Amennyiben a személyi jog e törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja miatt szűnik meg, a halál napját követő 6 hónapon belül előterjesztett, a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa, gyermeke - ideértve örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is - vagy felmenője és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szervének egybehangzó kérelmére, a kérelemben megjelölt gyógyszertár vezetésére alkalmas, közforgalmú gyógyszertárat nem vezető személy részére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a gyógyszertár ideiglenes vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezető a gyógyszertárat - melynek tekintetében a szakmai feladatok teljesítéséért teljes felelősséggel tartozik - a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 90 napig vezetheti.

(3) A hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös és a gyógyszertárat működtető társaság legfőbb szerve által egybehangzóan a személyi jog engedélyezésére megjelölt gyógyszerész személy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 45 napon belül személyi jog engedélyezését kérelmezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél. Ebben az esetben az egészségügyi államigazgatási szerv soron kívül dönt a személyi jog engedélyezése tárgyában.

(4) Több örökös esetén az örökösök - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - egyszerű többséggel döntenek a személyi jogos gyógyszerész kijelölésében.”

73. § A Gyftv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszertárak felügyelete állami feladat. A gyógyszertáraknak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, tápszerek és gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek forgalmazásával összefüggő szakmai felügyeletét az egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja. A gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek gyógyszertár általi forgalmazására a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság is ellenőrzi, és a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár e rendelkezések megsértése esetén.”

74. § A Gyftv. 65. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi államigazgatási szerv a közforgalmú gyógyszertár vezetésére hatósági vezetőt rendelhet ki, ha a település gyógyszerellátását kizárólag egy közforgalmú gyógyszertár biztosítja és)

„a) a személyi jog megszűnt és a 60/D. § (1) bekezdés szerinti engedélyezés iránt 6 hónapon belül kérelmet nem nyújtottak be, vagy”

75. § A Gyftv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzletben gyógyszer - a tea formájú növényi gyógyszerek vagy tea formájú hagyományos növényi gyógyszerek kivételével - fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhető helyen nem helyezhető el, kizárólag zárható szekrényben tárolható.”

76. § A Gyftv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerész - ide nem értve azt az esetet, amikor a személyi jog jogosultja gazdasági társaság tagja a társadalombiztosítási és a pénzügyi jogszabályok alkalmazása során az egyéni vállalkozóval esik egy tekintet alá, továbbá közforgalmú gyógyszertár egyéni cég formájában is működtethető.”

77. § A Gyftv. 77. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„e) a kutatás-fejlesztési ráfordítások után igénybe vehető engedményekre vonatkozó eljárási szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

78. § A Gyftv. 77. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„j) a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésének és az ismertetési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ismertetési tevékenység bejelentésére és az ismertetési tevékenységet folytatók, valamint az ismertető személyek nyilvántartásának vezetésére, az ismertetői igazolvány kiállítására és módosítására, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésére jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel, valamint a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménnyel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokat,”

79. § A Gyftv. a következő 83/C. §-sal egészül ki:

„83/C. § A gyógyszertár vezetője 2013. július 1-jéig a fiókgyógyszertárból átalakult közforgalmú gyógyszertárban fennálló vezetői vagy munkaviszonyát, munkavégzésre irányuló jogviszonyát a Gyftv. 66. § (2) bekezdésének módosítását követően is fenntarthatja.”

80. § A Gyftv. a következő 86/A. §-sal egészül ki:

„86/A. § (1) A 2011. július 1-jét megelőzően kiállított ismertetői igazolványok helyett a gyógyszerészeti államigazgatási szerv 2011. október 1-jéig az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 13/A. § (2) bekezdésének megfelelő új igazolványt állít ki az ismertető kérelmére. A 2011. július 1-jét megelőzően kiállított ismertetői igazolványok az új igazolvány kiállításáig, de legkésőbb 2011. december 31-éig érvényesek.

(2) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 35. § (8) bekezdésében foglaltakat 2011. október 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 36. § (7)-(9) bekezdéseit a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező forgalombahozatali engedély jogosultjai 2012. december 31-éig alkalmazhatják az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény hatálybalépése napján hatályos szabályok szerint.”

81. § A Gyftv. 87. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménnyel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat során a II. fejezet, valamint a 77. § (2) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény működési engedéllyel rendelkező, gyógyszerek forgalmazására jogosult üzletben is forgalmazható a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.”

82. § A Gyftv.

a) 3. § 9. pontjában a „h) pontban” szövegrész helyébe a „8. pontban” szövegrész,

b) 36. § (8) bekezdésében a „juttatás” szövegrész helyébe az „engedmény” szövegrész,

c) 53/B. § (2) bekezdésében a „településen/településrészen” szövegrész helyébe a „településen/településrészen/kerületben” szövegrész,

d) 60/C. § (1) bekezdésében az „a) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pontjának ab) alpontjában” szövegrész

lép.

83. § (1) Hatályát veszti a Gyftv.

a) 31. § (1) bekezdés d) pontja,

b) 49. § (3) bekezdésében az „, amennyiben a 49/A. §-ban foglaltak szerint van lehetőség új gyógyszertár létesítésére” szövegrész,

c) 62. § (2) bekezdésében az „és a 86. § (2) bekezdés szerinti fiókgyógyszertárból átalakult közforgalmú gyógyszertár” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Gyftv. 36. § (7)-(9) bekezdése.

Egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítása

84. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi államigazgatási szerv felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében]

„a) az ország egész területén - a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek, a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a rendvédelmi szervek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit) tevékenységének kivételével - közegészségügyi ellenőrzést végez;”

(2) Az Ehi. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását - az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve - a Magyar Honvédség kijelölt szerve végzi.”

(3) Az Ehi. 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével, továbbá a rendvédelmi szervek személyi állományára vonatkozó közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását - az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve - a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai végzik.”

85. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „azzal, hogy” szövegrész helyébe az „, azonban” szöveg lép.

86. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,

b) egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá