2011. évi LXXXVII. törvény

az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról ^* 

1. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A törvény hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmére terjed ki.

(2) E törvény hatálya - a (3) bekezdés kivételével - nem terjed ki az olyan radioaktív anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyek - a létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, továbbá az élő és élettelen környezetre nem minősülnek veszélyesnek.

(3) E törvény 16. §-át alkalmazni kell a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXII. törvénnyel megállapított Megállapodás 98. cikk O. pontjában meghatározott valamennyi nukleáris anyagra.”

2. § Az Atv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. atomenergia alkalmazása:

a) a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység,

b) az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;

2. atomenergia alkalmazója: aki az 1. pontban meghatározott tevékenységet végez;

3. radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki;

4. nukleáris anyag: az a radioaktív anyag, amely önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet gazdaságosan kinyerhető koncentrációban tartalmaz, a bányászat és az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;

5. ionizáló sugárzás: a közvetlenül vagy közvetve ionizáló részecskékből, illetve ionizálásra képes fotonokból álló sugárzás;

6. nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a hasadási folyamat során felszabaduló neutronok tartanak fenn;

7. nukleáris létesítmény:

a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss és kiégett üzemanyag tárolására szolgáló létesítmény,

b) az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek;

8. rendszer: rendszerelemekből álló, adott funkció teljesítésére szolgáló egység;

9. rendszerelem: a rendszer szerelési egységként is elhatárolható komponense, részegysége vagy önállóan kezelhető készüléke, egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót ellátó elem, így különösen berendezés, műszer, csővezeték, építmény, épületszerkezet;

10. nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;

11. atomreaktor: olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására alkalmas;

12. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés: olyan berendezés, amely külső energia vagy radioaktív anyag felhasználásával ionizáló sugárzás keltésére és kibocsátására alkalmas;

13. nukleáris üzemanyag: atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz;

14. kiégett üzemanyag: az atomreaktorban hasznosított, besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely - az atomreaktoron kívüli - újrahasznosíthatósága miatt nem minősül hulladéknak;

15. radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként;

16. radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;

17. radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;

18. atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel;

19. atomfűtőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával hőt szolgáltat;

20. rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben, vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból - bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti;

21. nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség;

22. engedélyes: az atomenergia alkalmazói közül, aki hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat;

23. atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épségében és egészségében keletkezett minden kár, minden anyagi kár, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának költsége, valamint a károk csökkentése vagy elhárítása érdekében ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel kapcsolatosan felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő radioaktív termék, hulladék vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, vagy oda küldött nukleáris anyag révén a nukleáris létesítményben vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény okozta;

24. nukleáris baleset: minden olyan rendkívüli esemény, amely atomkárt okoz;

25. SDR: Special Drawing Rights (különleges lehívási jog) - a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység;

26. ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint: a tudományos, technikai, gazdasági és társadalmi adottságok figyelembevételével kialakított, a nemzetközi elvárásokkal összhangban lévő legkisebb érték;

27. nukleárisüzemanyag-ciklus: a nukleáris üzemanyag élettartamának valamennyi szakasza, beleértve a gyártást, hasznosítást, átmeneti tárolást, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárását;

28. nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása: a kiégett üzemanyag hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban való végleges elhelyezése feldolgozás nélkül, vagy a kiégett üzemanyag előzetes feldolgozása és az ennek során keletkezett radioaktív hulladékok végleges elhelyezése hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban, beleértve a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárására vonatkozó döntést műszaki szempontból megalapozó tevékenységet;

29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;

30. nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére irányulnak;

31. fenyegetettség: az állam által elvégzett naprakész elemzésben feltárt, az atomenergia békés célú felhasználóit fenyegető veszély, cselekmény;

32. tervezési alapfenyegetettség: a fenyegetettségnek az állam által meghatározott olyan szintje, amely ellen a hatékony fizikai védelmet az atomenergia alkalmazója biztosítja;

33. fizikai védelem: azon belső szabályozás, technikai eszköztár és élőerős elhárítás összessége, amely a nukleáris védettség részeként a nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris és más radioaktív anyagokkal szemben elkövetendő jogtalan eltulajdonítás és szabotázs elrettentésére, észlelésére, késleltetésére és elhárítására irányul;

34. fizikai védelmi terv: a fizikai védelmi rendszer működését, az elrettentés, észlelés, késleltetés és elhárítás fizikai védelmi funkciók konkrét megvalósulását leíró terv;

35. szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk. szerinti - közveszélyokozás (259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (260. §) vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;

36. nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás: nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete;

37. nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása: nukleáris vagy más radioaktív anyag a Btk. szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §);

38. ártalmatlanítás (végleges elhelyezés): nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel;

39. radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer és rendszerelem: azon, nukleáris anyag vagy más radioaktív anyag alkalmazásával, feldolgozásával és tárolásával összefüggő rendszerek és rendszerelemek, amelyek rongálása rendkívüli esemény bekövetkezésével jár vagy járhat.”

3. § Az Atv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § Alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, ennek elérése érdekében

a) a kormányzat hatékony jogi szabályozást készít elő, valamint független, az atomenergia békés célú felhasználását felügyelő szervet vagy szerveket hoz létre és tart fenn;

b) mind a biztonságot felügyelő szervek, mind a kockázattal járó tevékenységet végző szervezetek az alapvető biztonsági célkitűzés iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási rendszert hoznak létre és tartanak fenn;

c) a biztonságért való elsődleges felelősség azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki, vagy amely a sugárzásból eredő kockázat növekedését okozó létesítmény vagy tevékenység engedélyese;

d) az atomenergia alkalmazásának általános feltétele, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket, a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;

e) az atomenergia alkalmazója biztosítja az ember és a környezet sugárzástól való ésszerű védelmét a 4. § (1) bekezdése szerint;

f) az atomenergia alkalmazója az ésszerűen elérhető legmagasabb szintű biztonságot a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti biztonsági követelmények betartásával optimalizálja;

g) az atomenergia alkalmazója mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen személy sérülésének kockázata se legyen elfogadható mértéket meghaladó;

h) az atomenergia alkalmazója köteles mindent megtenni a nukleáris vagy sugárbaleset megelőzése és következményeinek enyhítése érdekében;

i) a hatáskörrel rendelkező szervek és az atomenergia alkalmazója felkészül a biztonság és a védettség szempontjából fontos, nukleáris- vagy sugárbiztonságot sértő esemény bekövetkezésére, és a szükséges intézkedések végrehajtására;

j) a korábbról fennmaradt vagy a hatósági szabályozás körébe nem tartozó sugárzásból eredő kockázat mérsékelésére hozott védőintézkedéseknek indokoltnak és a kockázattal arányosnak kell lenniük.”

4. § Az Atv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv), valamint a 20. § (1) bekezdésében, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek útján gondoskodik.”

5. § Az Atv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”

6. § Az Atv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv

a) ellátja a 17. §-ban meghatározott hatósági feladatokat, ennek keretében országos illetékességgel jár el;

b) az atomenergia alkalmazása területén figyelemmel kíséri

ba) a nemzetközi fejlődés általános irányait, különösen a szabályozás nemzetközi fejlődését, és ennek alapján javaslatot tesz a szükséges hazai intézkedésekre, jogszabályok megalkotására;

bb) a műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat; valamint

bc) a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesülését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására;

c) részt vesz a b) pont ba) és bc) alpontjai szerinti előterjesztések tervezetének közigazgatási egyeztetésében.

d) tájékoztatja a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról és a nukleáris védettségről, saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről és azok megalapozásáról, az alkalmazott biztonsági, védettségi és biztosítéki követelményekről a vonatkozó információk honlapján való közzététele útján;

e) Baleset-elhárítási Szervezet megszervezésével, felkészítésével és működtetésével ellátja a számára jogszabályban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat, továbbá azokat a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítési, kapcsolattartási és hatósági feladatokat, amelyek az európai uniós tagságból, továbbá jogszabállyal kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről és a segítségnyújtásról létrejött nemzetközi egyezményekből, valamint a kapcsolódó kétoldalú nemzetközi megállapodásokból erednek;

f) feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük kétoldalú szakmai megállapodásokat köt, két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn, összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő nemzetközi együttműködést, továbbá ennek körében véleményezi az e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri - hatáskörét illetően - azok megvalósulását.”

7. § Az Atv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok értékelése, elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik meg arról, hogy az atomenergia alkalmazása és a nukleáris létesítmények, azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, a nukleáris létesítmények üzemeltetése, valamint az átalakítások végrehajtása megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.

(2) A nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. Az atomenergiafelügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:

a) egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel;

b) az engedélyesek működésének és a nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével;

c) folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel, az átalakításokhoz kapcsolódó ellenőrzési programok végrehajtásával;

d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárások lefolytatásával.

(3) Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt (időszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét a honlapján nyilvánosságra kell hoznia.”

8. § Az Atv. a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A radioaktív hulladék tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban: tároló) engedélyese a 4. § (4) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglaltakról, továbbá a 40. § szerinti feladatok elvégzéséről

a) a tárolónak helyt adó település vagy települések, és az azzal területileg határos települések lakosságát; valamint

b) a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások által érintett települések lakosságát

a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének ott meghatározott módon történő ellátása mellett az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások (a továbbiakban: társulás) útján is rendszeresen tájékoztathatja.

(2) A társulás törvényben meghatározott egyéb feltételek mellett akkor jön létre ha:

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében az ott meghatározott összes település legalább felének és ezek között a tárolónak helyt adó település vagy települések képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja, vagy

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott meghatározott települések legalább felének képviselő testülete a társulási megállapodást jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a társulás létrejöttének feltétele, hogy megalakulását követően a Magyar Államkincstár nyilvántartásba vegye.

(4) Ha a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások időközben - az elvégzett kutatások eredményeként - a már létrejött társulás tagjai mellett újabb települések területére is kiterjednek, az engedélyes e települések polgármestereit tájékoztatja erről, valamint arról, hogy a (6) bekezdés értelmében csatlakozhatnak a társuláshoz.

(5) A telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló felszín alatti kutatólaboratórium létesítésének megkezdésekor a társulás megszűnik és az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabályok szerint új társulás alakul.

(6) A társuláshoz csatlakozni - az (1) bekezdésben meghatározott körben - bármikor, abból kiválni a naptári év utolsó napjával lehet. A csatlakozni kívánó település csatlakozásáról a tagok a társulási megállapodás szabályai szerint határoznak.

(7) A társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható. Támogatás tárolónként, vagy tervezett tárolónként csak egy ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásnak adható. A támogatás tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célokra használható fel.”

9. § Az Atv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

a) aki büntetett előéletű;

b) akit a Btk. szerinti

ba) állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet),

bb) emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet),

bc) egyes élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények:

1. emberölés (Btk. 166. §),

2. erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §),

3. öngyilkosságban közreműködés (Btk. 168. §),

4. szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [Btk. 170. § (2)-(6) bekezdés],

5. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §),

bd) egyes szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények:

1. kényszerítés (Btk. 174. §),

2. a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. §),

3. közösség tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §),

4. az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 174/C. §),

5. személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §),

6. emberrablás (Btk. 175/A. §),

7. emberkereskedelem (Btk. 175/B. §),

8. magánlaksértés bűntette [Btk. 176. § (2) bekezdés b) pont, (3) és (4) bekezdés],

be) egyes nemi erkölcs elleni bűncselekmények:

1. erőszakos közösülés (Btk. 197. §),

2. szemérem elleni erőszak (Btk. 198. §),

3. megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 207. § (3) bekezdés b) pont],

bf) egyes államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények:

1. embercsempészés (Btk. 218. §),

2. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §),

3. visszaélés bizalmas minősítésű adattal (Btk. 222. §),

4. hivatali bűncselekmények (Btk. XV. fejezet, IV. cím),

5. hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím),

bg) egyes közbiztonság elleni bűncselekmények:

1. közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés],

2. közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),

3. terrorcselekmény (Btk. 261. §),

4. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §),

5. légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §),

6. visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §),

7. visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §),

8. visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §),

9. bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §),

10. visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §),

11. visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §),

12. visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §),

13. visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §),

14. visszaélés méreggel (Btk. 265. §),

bh) egyes köznyugalom elleni bűncselekmények:

1. rémhírterjesztés (Btk. 270. §),

2. közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §),

3. garázdaság (Btk. 271. §),

4. önbíráskodás (Btk. 273. §),

bi) egyes közegészség elleni bűncselekmények:

1. környezetkárosítás, [Btk. 280. § (1) és (2) bekezdés],

2. természetkárosítás [Btk. 281. § (1)-(3) bekezdés],

3. veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [Btk. 281/A. § (2) bekezdés],

4. visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §),

5. visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §),

bj) egyes gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények:

1. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §),

2. számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §),

bk) egyes pénz- és bélyeghamisítás bűncselekmények:

1. pénzmosás (Btk. 303. §),

2. pénzhamisítás (Btk. 304. §),

3. pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §),

bl) csempészet (Btk. 312. §),

bm) egyes vagyon elleni bűncselekmények:

1. lopás (Btk. 316. §),

2. sikkasztás (Btk. 317. §),

3. csalás (Btk. 318. §),

4. hűtlen kezelés (Btk. 319. §),

5. hanyag kezelés (Btk. 320. §),

6. rablás (Btk. 321. §),

7. kifosztás (Btk. 322. §),

8. zsarolás (Btk. 323. §),

9. rongálás (Btk. 324. §),

10. orgazdaság (Btk. 326. §),

11. jármű önkényes elvétele (Btk. 327. §),

vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;

c) akivel szemben a b) pontban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.”

10. § Az Atv. 11/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a 11/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásai

11/A. § (1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:

a) nukleáris létesítményre vonatkozó engedélynél (a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

b) rendszerelemre vonatkozó engedély esetében: kizárólag az engedélyes,

c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve, ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

d) érvényesítés során: kizárólag az engedélyes és a külső bejelentő.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban a hatásterület a biztonsági övezettel azonos.

(3) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.

(4) A kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról:

a) a 17. § (2) bekezdés 1., 5. és 10. pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül,

b) a 17. § (2) bekezdés 3., 4., 6-9. pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül.

(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 1. és 5. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül, míg a 17. § (2) bekezdés 3., 4., 6-10. pontja szerinti eljárásoknál harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.”

11. § Az Atv. 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím, és ezzel egyidejűleg a 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hatósági engedélyezés és ellenőrzés általános rendje

12. § (1) Az ügyintézés határideje:

a) a 17. § (2) bekezdés 1. és 10. pontja szerinti ügyekben, a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások, valamint a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók fizikai védelmi rendszerének első alkalommal történő engedélyezése esetében hat hónap;

b) a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja szerinti ügyekben hatvan nap.

(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdés 1. és 10. pontja szerinti ügyekben, valamint a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások esetében legfeljebb kilencven nappal, míg a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja szerinti ügyekben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.

(3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő az (1) bekezdés a) pontja esetében 45 nap, az (1) bekezdés b) pontja esetében 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.

(4) A radioaktív hulladékok, kiégett üzemanyagok, valamint egyéb radioaktív anyagok országhatáron át történő szállításához való hozzájárulás és engedélyezés angol vagy magyar nyelven készült okmányokkal történik.

(5) A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül.”

12. § Az Atv. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) A nukleáris biztonsággal összefüggő adatok ellenőrzése a helyszínre vagy az atomenergia-felügyeleti szervhez telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.

(2) A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez, vagyis az engedélyes tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához átfogó, feltáró és eseti ellenőrzéseket végez. Az atomenergia-felügyeleti szerv az ilyen tevékenységének folyamatosságát a nukleáris létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.

(4) A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is az atomenergia-felügyeleti szerv tárolja.

(5) A nukleáris létesítmény engedélyesének minőségirányítási rendszerében, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat az atomenergiafelügyeleti szerv csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.”

13. § Az Atv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § egyidejűleg a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az átalakítási engedély kiadása előtt végzett ellenőrzés során feltárt, a nukleáris biztonságot veszélyeztető nem-megfelelőség esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az átalakítás folytatását megtilthatja.

(4a) Ha az átalakítást követő üzemeltetés megkezdését megelőzően az atomenergia felügyeleti szerv a hozzá - jogszabály alapján - becsatolandó dokumentum értékelése, az eseti ellenőrzés vagy az átalakítás végrehajtása során lefolytatott ellenőrzés keretében olyan nem-megfelelőséget állapít meg, amely veszélyezteti a nukleáris biztonságot, akkor a kiadott átalakítási engedélyt visszavonja, vagy az engedélyt módosítva feltételeket állapít meg.

(4b) A bíróság a (4) és a (4a) bekezdés szerinti határozatok végrehajtását nem függesztheti fel.”

14. § Az Atv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az engedély, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását, és az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az atomenergia-felügyeleti szerv köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály megsértése, valamint az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján kiadott határozatában foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest, továbbá a 17. § (2) bekezdés 20-22. pontja szerinti, az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben adatszolgáltatásra kötelezettet bírság megfizetésére kötelezi.

(3) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a hatóság tudomására jutásától számított egy éven, valamint attól a naptól számított öt éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna tennie az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségének.”

15. § Az Atv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:

1. a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

2. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;

3. a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;

4. a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;

5. nukleáris létesítmény átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezés és ellenőrzés;

6. a nukleáris létesítmény rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;

7. az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

8. a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;

9. jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;

10. az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;

11. a 11. § (2) bekezdésében előírt irányítási rendszer ellenőrzése;

12. nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;

13. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;

14. a radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;

15. a nukleáris és a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának és importjának engedélyezése;

16. radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek a Magyar Köztársaság országhatárán át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;

17. radioaktív anyagoknak a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamai, továbbá a Magyar Köztársaság és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;

18. az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer - fizikai védelmi terv alapján történő - engedélyezése és ellenőrzése;

19. az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése;

20. a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;

21. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;

22. a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;

23. az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;

24. az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása;

25. atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése.

(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés érdekében - más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni.

(5) A nukleáris biztonságra hatással lévő átalakítás végrehajtásához kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez az átalakítás engedélyezésére. Átalakítás esetén a (2) bekezdés 4. pontjától eltérően a rendszer, rendszerelem beszerzéséhez, gyártásához, és a szerelés előkészítéséhez nincs szükség az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyére. Az átalakítási engedély a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest.

(6) Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell a nukleáris biztonsági hatóságnál a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását.

(7) A 17. § (2) bekezdés 1., 3-10. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is mellékelni kell.”

16. § Az Atv. a 18. §-t követően a következő alcímmel és 19. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti díj

19. § (1) A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmények az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(2) A felügyeleti díj éves mértéke:

a) üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 246 350 Ft/MWth;

b) létesítési engedéllyel rendelkező atomerőmű és kutatóreaktor esetén a tervezett névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 82 100 Ft/MWth;

c) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.

(3) A nukleáris létesítmények létesítői vagy üzemeltetői az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.

(4) Év közben kiadott létesítési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév első napja, a befizetés határideje az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.

(5) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az atomenergia-felügyeleti szerv határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.

(6) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a (3)-(5) bekezdésben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165-167. §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni.

(7) Ha a díjfizetésre kötelezett a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljesítési határidőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv az Art. 161. §-a szerint végrehajtást kezdeményez.”

17. § (1) Az Atv. a 19. §-t követően a következő új alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 19/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő

19/A. § (1) Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ha jogszabály atomenergia alkalmazása körében szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki a kamara által kiadott engedéllyel rendelkezik.

(2) Szakértőként kizárólag független és pártatlan személy járhat el, akit a követelményeknek való megfelelésről szóló döntés, a vélemény és a megállapítás közlésekor annak tartalmához személyes érdek nem fűz, kizárólag szakmai szempontjai vezetik, és munkájáért járó díja szakvéleménye tartalmától nem függ.

(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az általa kiadott rendeletben határozza meg, hogy a szakértői tevékenységgel kapcsolatos mely eljárásokért és milyen összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(2) Az Atv. a 19/A. §-t követően a következő 19/B-19/D. §-sal egészül ki:

„19/B. § (1) Szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki

a) büntetlen előéletű, nem áll az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét, szakirányú végzettségét, a szakmai gyakorlat leírását és idejét, valamint a kérelmezett szakértői szakterület megnevezését.

(3) A Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) az engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a) a szakértő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,

b) a szakértő szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c) a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,

d) szakértői szakterületét,

e) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f) az adatváltozások bejelentésének idejét,

g) a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napját,

h) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát,

i) a nyilvántartási számot.

(4) A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános a szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és ideje, a szakterület, a szakértő engedélye kiállításának napja, a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napja, a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama, valamint a nyilvántartási szám. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.

(5) A szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(6) A kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő továbbra is megfelel-e az (1) bekezdés a) pontban foglalt követelményeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7) A kamara az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(8) A kamara a szakértői tevékenység gyakorlásárával kapcsolatos határozata meghozatalával egyidejűleg továbbítja a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot az MMK számára, aki haladéktalanul gondoskodik a szakértő adatainak nyilvántartásba vételéről.

19/C. § (1) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (a továbbiakban: BPMK) a szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedélyezési eljárásban közreműködő elsőfokú minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kérelmező szakmai gyakorlata megfelelő-e a szakértői tevékenység folytatásához.

(2) A minősítő bizottság tagjait az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója és az MMK főtitkára közösen jelöli ki. A minősítő bizottságnak legalább öt, de legfeljebb tizenegy, páratlan számú tagja van, megbízatásuk négy évre szól. A tagok maguk közül elnököt választanak.

(3) Az egyes engedélyezési eljárásokban a minősítő bizottság elnöke által kijelölt három tag jár el. Az eljáró bizottság a kérelmező által benyújtott, szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok (különösen a referenciák és a szakmai önéletrajz) alapján dönt.

(4) A szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedély a kérelemben megjelölt szakterületek közül csak azokra adható ki, amelyekre nézve a bizottság megállapította a szakmai gyakorlat megfelelőségét. Ha a bizottság egyik megjelölt szakterületre vonatkozóan sem találja alkalmasnak a kérelmező szakmai gyakorlatát, a kérelmet el kell utasítani.

(5) A kamara a hozzá beérkezett kérelmet, valamint annak a szakmai gyakorlattal kapcsolatos iratait haladéktalanul továbbítja a BPMK minősítő bizottságának elnökéhez. A minősítő bizottság eljárása az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(6) Amennyiben a kamara az engedély iránti kérelmet részben vagy egészben a minősítő bizottság állásfoglalása miatt utasította el, a másodfokú eljárásban az MMK által működtetett, másodfokú minősítő bizottság jár el. A másodfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira az elsőfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ugyanazon személy egy időben nem lehet mindkét bizottságban tag.

(7) Ha a szakértő új szakterületet kíván tevékenységi körei közé felvenni, erre az engedélyezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás tárgya kizárólag az új szakterület engedélyezése, a szakértő arra való alkalmassága lehet.

19/D. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői tevékenységet akkor végezhet, ha az atomenergia-felügyeleti szerv szakértői minőségét az adott szakkérdésben előzetesen eseti jelleggel elismeri.

(2) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének elismeréséről folyó eljárásban a kérelmező igazolja, hogy mely ország milyen szakértői névjegyzékébe, milyen szakterületen és szakképesítés alapján lett szakértőként bejegyezve. Az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmező által igazolt adatok, valamint az atomenergia alkalmazása körében szakértői tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

(3) E § alkalmazása szempontjából külföldi az a személy, aki nem EGT-állam állampolgára.”

18. § Az Atv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:

„21/B. § Az egészségügyi államigazgatási szerv atomenergia alkalmazásával összefüggő, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, ionizáló sugárzást létrehozó létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, radioaktív hulladék elhelyezésével, eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével, sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy jogszabályban meghatározott szolgáltatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összegét az egészségügyért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében állapítja meg.”

19. § Az Atv. 30. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a 30-32. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nukleáris védettség

30. § (1) A nukleáris védettség biztosítja

a) a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (264. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való közveszélyokozás, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;

b) a fenyegetettség mindenkori szintje alapján a fizikai védelmet a használatban lévő, tárolás vagy szállítás alatt álló nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonítása, valamint a szabotázs ellen;

c) a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás, valamint a radioaktív anyaggal való visszaélés felismerését;

d) gyors és átfogó intézkedések életbe léptetését a hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított nukleáris és más radioaktív anyag helyének meghatározására, és amennyiben lehetséges, visszaszerzésére; valamint

e) a szabotázs, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítését vagy minimalizálását.

(2) Az (1) bekezdés a) pontban foglaltak érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv és a rendőrség hatékony felügyeleti rendszert alakítanak ki és azt az alábbi eszközrendszer alkalmazásával folyamatosan működtetik:

a) nyilvántartásba vételi, valamint engedélyezési eljárások során megvizsgálják, hogy a nukleáris vagy más radioaktív anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó tevékenységek, a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására és támogatják a hatósági helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését;

b) adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával a hatóságok folyamatos felügyeletet biztosítanak és értékelést végeznek a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében;

c) helyszíni ellenőrzéseken hitelesítik az adatszolgáltatás során szerzett információkat, ellenőrzik a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi rendszerek alkalmazását és működtetését, az előírt intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását; valamint

d) érvényt szereznek a jogszabályi követelményeknek, ezek be nem tartását szankcionálják.

31. § (1) A fizikai védelem rendszerének a fokozatosság elvén kell alapulnia, figyelembe véve a mindenkori fenyegetettséget, az anyag fizikai és kémiai tulajdonságait, alkalmasságát nukleáris fegyver készítésére, valamint szándékos károkozásra, továbbá az anyag jogtalan eltulajdonításával és a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint nukleáris létesítmények elleni szabotázzsal összefüggő lehetséges következményeket.

(2) A fizikai védelem rendszerének alkalmasnak kell lennie a vonatkozó tervezési alapfenyegetettség hatékony és időbeni észlelésére, késleltetésére és elhárítására.

(3) A tervezési alapfenyegetettséggel szemben hatékony fizikai védelmi rendszer létrehozásáért és működtetéséért az engedélyes felelős.

(4) A tervezési alapfenyegetettséget meghaladó mértékű fenyegetés esetén az engedélyes által biztosított fizikai védelmet jogszabályban meghatározott állami eszközökkel kell kiegészíteni.

(5) A fizikai védelmi rendszernek a mélységben tagolt védelem elvének megfelelően többszintű és többféle módszerű, az egyenlő védelem elvének megfelelően az elkövetés helyszínétől, idejétől és módjától függetlenül egyenlő mértékű védelmet kell biztosítania.

(6) Az engedélyes fizikai védelmi politikát és minőségirányítási rendszert hoz létre és alkalmaz annak igazolása érdekében, hogy a fizikai védelem szempontjából fontos összes tevékenységre vonatkozóan teljesülnek az előírt követelmények.

(7) Az atomenergia-felügyeleti szerv, a rendőrség és az engedélyes terveket dolgoz ki, és azok végrehajtását megfelelően begyakorolja, annak érdekében, hogy a nukleáris anyagok jogtalan eltulajdonítására és a szabotázsra megfelelően reagálni tudjon.

(8) A jogszabályban meghatározott nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok, radioaktív anyagot előállító berendezések, továbbá radioaktív hulladék feldolgozására, átmeneti tárolására vagy végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények őrzését az engedélyes fegyveres biztonsági őrséggel biztosítja.

(9) A radioaktív anyaggal elkövetett visszaélés, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás, annak kísérlete és előkészülete felismerésére alkalmas rendszert kell állami szinten létrehozni, amely rendszerben az engedélyesek észlelésre alkalmas eszközeinek integráltan kell működnie.

32. § (1) Aki tudomást szerez arról - beleértve az atomenergia alkalmazóját is - hogy nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés annak birtoklására fel nem jogosított személy birtokába került vagy kerülhet, vagy egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni, amely értesíti az atomenergia felügyeleti szervet, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot.

(2) A hiányzó nukleáris és más radioaktív anyag lehetséges helyének az engedélyes telephelyén való felkutatására és felügyelet alá helyezésére az engedélyes tervet dolgoz ki, és gondoskodik a terv végrehajtásához szükséges eszközökről.

(3) A hiányzó vagy ellopott nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére a külön jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.”

20. § Az Atv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § Az atomerőmű, a kutatóreaktor és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója felett repülési tilalmat kell elrendelni. A tiltott légtérré nyilvánításról és annak mértékéről jogszabály rendelkezik.”

21. § Az Atv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor adható, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezése, összhangban a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal.

(2) Atomerőmű esetén az (1) bekezdésben foglalt követelmény teljesítését az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolni.

(3) A radioaktív hulladék elhelyezése (átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése), és a kiégett üzemanyag elhelyezése (átmeneti tárolása vagy a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása) akkor tekinthető biztonságosnak, ha

a) biztosított az emberi egészség és a környezet védelme e tevékenységek teljes időtartamára; és

b) az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás az országhatárokon túl sem nagyobb a belföldön elfogadottnál.”

22. § Az Atv. 40-41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti program kidolgozásáról, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik.

(2) A Kormány által az (1) bekezdés szerint kijelölt szerv felügyelőbizottsága - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény rendelkezésétől eltérően - öt természetes személy tagból áll.

(3) A felügyelőbizottság egy-egy tagját a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba legnagyobb mértékű befizetést teljesítő engedélyes és ezen engedélyes felett közvetlen többségi tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság jogosult jelölni.

41. § A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének költsége az engedélyest, költségvetési intézmény esetén a központi költségvetést terheli.”

23. § Az Atv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § (1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását biztosító, az államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített állami pénzalap. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (8) bekezdésében és a jelen bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni.

(2) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője az atomenergia-felügyeleti szerv, amelynek az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége elkülönül a hatósági tevékenységet végző szervezeti egységeitől.”

24. § Az Atv. 63. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyesek a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján kötelesek biztosítani.

(2) Nukleáris létesítmények esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze a nukleáris létesítmény teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével felmerülő valamennyi költséget.”

25. § Az Atv. 65. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény 12. § (4) bekezdése a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 19/A. és 19/B. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”

26. § Az Atv. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A törvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi, a mezei őrszolgáltról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Atvmtv.) 9. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő, első fokú határozattal le nem zárt, valamint a megismételt, a foglalkoztathatósággal összefüggő rendőrségi eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az Atvmtv. 9. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését azon foglalkoztatottak esetében, akik munkaköre csak az Atvmtv. módosító rendelkezésének hatálybalépését követően tartozik a 11. § (3) bekezdés hatálya alá, csak a hatálybalépés után elkövetett bűncselekmények, vagy a hatálybalépést követően elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt indult büntetőeljárás esetén kell alkalmazni.

(3) Azon foglalkoztatottak esetében, akik munkaköre az Atvmtv. az e törvény 11. § (3) bekezdését módosító rendelkezésének hatálybalépését megelőzően is a 11. § (3) bekezdés hatálya alá tartozott, a Btk. 221-222. §, 259. § (5) bekezdés, 264/A. §, 264/B. §, 265. §, 270. §, 270/A. §, 280. § (1) és (2) bekezdés, 281. § (1)-(3) bekezdés, 281/A. § (2) bekezdés és a 303. § szerinti bűncselekmények esetében csak a hatálybalépést követő elkövetést, vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni.

(4) A már létező ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások legkésőbb az Atvmtv. hatálybalépését követő harmadik hónap végéig felülvizsgálják, és e törvény 10/A. §-ában előírtak szerint módosítják társulási megállapodásukat. A módosítás a társulásban már résztvevő tagok tagságát nem érinti. Ha az előírt határidőre a társulásban a módosítást nem hajtották végre, akkor a társulás számára támogatás nem nyújtható.”

27. § (1) Az Atv. 67. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„a) az atomenergia-felügyeleti szerv nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét, egyes európai uniós kötelezettségek teljesítésének alanyát, az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv munkáját segítő tudományos tanácsadó testület tagjainak kijelölését, visszahívását, szervezetét és működését;”

(2) Az Atv. 67. § d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza d) a nukleáris létesítmények tekintetében)

„dc) a nukleáris rendszerek és rendszerelemek tervezésére, gyártására, beszerzésére, szerelésére, üzembe helyezésére és leszerelésére, valamint a nukleáris létesítmények üzemeltetésének időszaka alatt történő átalakításokra vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket;”

(3) Az Atv. 67. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„f) a 40. §-ban meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt szerv tevékenységét és annak pénzügyi forrásait;”

(4) Az Atv. 67. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„i) a 15. §-ban meghatározott bírság mértékét, a bírság kiszabásának szempontjait;”

(5) Az Atv. 67. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„k) a talált, elveszett vagy lefoglalt nukleáris vagy más radioaktív anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket;”

(6) Az Atv. 67. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„o) a 10/A. § alapján létrejött ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások és tagjaik Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatásainak mértékét, felhasználásának ellenőrzését és az elszámolás rendjét, figyelemmel a 62. § (1) bekezdésében foglaltakra;”

(7) Az Atv. 67. §-a a következő p)-s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„p) a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok országhatáron át történő szállításának engedélyezését és az engedélyezéshez való hozzájárulást;

q) a nukleáris védettséggel összefüggésben a fenyegetettséggel kapcsolatos naprakész elemzéseket elvégző és a tervezési alapfenyegetettséget meghatározó testület kijelölését, tevékenységét, szervezetét és működését;

r) az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszerrel kapcsolatos követelményeket és a vonatkozó hatósági rendszert és eljárásokat;

s) az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység folytatásának szabályait, végzésének feltételeit, a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a szakértői szakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmezési eljárásban részt vevő minősítő bizottságok tagjaira és összeférhetetlenségére vonatkozó feltételeket, a szakvélemény tartalmi elemeit és elkészítésére irányadó szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a külföldi szakértőre vonatkozó, az EGT-állam állampolgár szakértőitől eltérő szabályait.”

28. § Az Atv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;

b) a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;

c) a radioaktív anyagok csomagolása engedélyezésének és ellenőrzésének szabályait a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben;

d) a nukleáris és más radioaktív anyagok nyilvántartásával összefüggő igazgatási szolgáltatások igénybevételéért, továbbá az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéért, ezen belül a nukleáris biztonsági hatósági tevékenységért fizetendő díjakat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

e) az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;

f) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működésének szabályait és eljárásrendjét a katasztrófák elleni védekezésért, az energiapolitikáért, a környezetvédelemért, az egészségügyért, a rendészetért, az államháztartásért, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben;

g) az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben.”

29. § Az Atv.:

1. 4. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdés d) pontjában, 34. § (1) bekezdésében és 37. §-ában a „radioaktív hulladéktároló” szövegrész helyébe a „radioaktívhulladék-tároló”,

2. 5. § (1) bekezdésében a „biztonsági követelményeit” szövegrész helyébe a „nukleáris biztonsági követelményeit”,

3. 42. § (2) bekezdésében az „a nukleáris biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az atomenergia-felügyeleti szerv”,

4. 11. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályokban” szövegrész helyébe a „jogszabályban”,

5. 11. § (2) bekezdésében a „minőségbiztosítási” szövegrész helyébe a „minőségirányítási”,

6. 13. § (2) bekezdésében a „biztonságára” szövegrész helyébe a „nukleáris biztonságára”,

7. 13. § (2) bekezdés második mondatában a „kérelem mellékleteként nyújtja be a hatósághoz” szövegrész helyébe az „a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.”,

8. 14. § (3) bekezdésében az „a hatóság” szövegrész helyébe az „az atomenergia-felügyeleti szerv”,

9. 16. § (1) bekezdésében az „f) és g)” szövegrész helyébe a „20. és 21.”,

10. 16. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályok állapítják meg” szövegrész helyébe a „jogszabály állapítja meg”,

11. 21. § (3) bekezdésében az „a berendezések” szövegrész helyébe az „az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések”,

12. 26. § (2) bekezdésében a „bekezdésének” szövegrész helyébe a „bekezdés”,

13. 29. § (1) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy”,

14. 33. §-ában a „villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény” szövegrész helyébe a „villamos energiáról szóló törvény”,

15. 34. § (2) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében és 68. § (8) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve”,

16. 35. § (1) bekezdésében a „be kell jegyezni” szövegrész helyébe a „fel kell jegyezni”,

17. 45. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabály”,

18. 49. § (1) bekezdésében és az 50. § a) pontjában a „létesítmény” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítmény”,

19. 55. § (2) bekezdés a) pontjában a „kikötötte;” szövegrész helyébe a „kikötötte, vagy”,

20. 63. § (5) bekezdésében és a 64. § (1)-(5) bekezdésében az „az Alap” szövegrész helyébe az „a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap”,

21. 67. § d) pontjának dd) alpontjában a „minőségbiztosítási” szövegrész helyébe az „irányítási”,

22. 67. § d) pont dg) alpontjában a „létesítményekkel” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítményekkel”,

23. 67. § e) pontjában a „veszélyhelyzet” szövegrész helyébe a „nukleáris veszélyhelyzet”,

24. 67. § j) pontjában a „törvény 34. §-a” szövegrész helyébe a „34. §”,

25. 68. § (7) bekezdés c) pontjában az „irányító” szövegrész helyébe a „felügyelő”,

26. 68. § (12) bekezdésében a „11/A. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „21/B. §”

szöveg lép.

30. § (1) Hatályát veszti az Atv. 4. § (3) bekezdés b) pontja, 10. § (4) bekezdése, 67. § h) pontja, valamint a 68. § (7) bekezdés b) pontja.

(2) Hatályát veszti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontja.

(3) Hatályát veszti az Atv.:

a) 4. § (12) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdés b) pontjában, 24. § (1) bekezdésében, 25. §-ában, 26. § (1) bekezdésében, 28. § a) pontjában, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében és 44. §-ában a „külön”,

b) 5. § (2) bekezdésében az „illetőleg”,

c) 11. § (1) bekezdésében az „egyéb”,

d) 11. § (2) bekezdésében és 58. § a) pontjában az „-ának”,

e) III. Fejezetének címéből az „engedélyezés, ellenőrzés és”,

f) 21. § (1) bekezdésben az „(a továbbiakban: berendezés)”,

g) 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „-ának”,

h) 34. § (1) bekezdésében az „és légterét”,

i) 34. § (2) bekezdésében a „,valamint a kártalanításra vonatkozó részletes”,

j) 35. § (1) bekezdésében a „- légtér igénybevételi korlátozás kivételével -”

k) 52. § (1) bekezdésében a „tároló”,

l) 67. § j) pontjában a „,kártalanítással és a 35. §-a szerinti kisajátítással”

szövegrész.

31. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:]

„c) a katasztrófa veszélyességű robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, és az ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet; továbbá a jogszabályban meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt;”

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötelezett vagy fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:)

„b) gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök elméleti képzéséről, továbbképzéséről, valamint az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrök esetében a fizikai állóképességre vonatkozó követelmények jogszabályban meghatározott módon történő biztosításáról.”

(3) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti időtartam leteltét követően sem lehet nukleáris és más radioaktív anyag, valamint nukleáris létesítmény őrzését, őrségének irányítását ellátó fegyveres biztonsági őr az, akit a (4) bekezdésben meghatározottak szerint elítéltek.”

(4) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha

a) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és

b) a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett, valamint - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében - teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket.

(2) A fegyveres biztonsági őr elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében, jogszabályban meghatározott - fizikai állóképességét kétévente, a rendőrség képviselőiből, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottságnak ellenőrizni kell.

(3) A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(4) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal

a) visszavonja, ha

aa) a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,

ab) a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek,

ac) - a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében - a fegyveres biztonsági őr nem teljesíti a fizikai állóképességi követelményeket, vagy

ad) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;

b) bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.

(6) A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.”

(5) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszer működtetése (a továbbiakban: elektronikus megfigyelőrendszer) útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a fegyveres biztonsági őrzésből adódó kötelezettségei teljesítése, így a létesítmény telephelyének védelme, a radioaktív és veszélyes anyagok őrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése céljából, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a fegyveres biztonsági őr adatkezelőnek minősül.

(2) A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszert a védett létesítmény területe és annak környezete megfigyelésére alkalmazhat.

(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt a (6) bekezdés szerinti felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell

a) közterületet is érintő megfigyelőrendszerrel történő rögzítés esetén a rögzítéstől számított három nap,

b) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő rögzítése esetén a rögzítéstől számított hatvan nap

elteltével.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel, vagy az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(5) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, vagy abban szereplő személyes adatának rögzítése érinti, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kezdeményezheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(6) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt - a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(7) Ha a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel

a) a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy

b) az (5) bekezdés szerinti esetben - ha a (3) bekezdés szerinti határidő már eltelt - az (5) bekezdés szerinti megkereséstől számított harminc napon belül

felhasználására sor kerül, akkor az a) és b) pontban meghatározott határidő lejártát követően a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(8) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(9) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel védett terület esetén a védelemre kötelezett szervezet vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni

a) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

b) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak;

c) az elektronikus megfigyelőrendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az Avtv.-nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről; valamint

d) a fegyveres biztonsági őr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

(10) Nem alkalmazható a létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, orvosi rendelőben, mosdóban és fürdőben, illemhelyen.

(11) A kötelezettnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatai, magántitkai, és a magánéletére vonatkozó egyéb adatok, tények ne jussanak illetéktelen személy tudomására.”

(6) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrség tekintetében a fizikai állóképességre és az iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket meghatározza.”

32. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás: e) energia termelés céljából, ha]

„ed) a nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetébe tartozó ingatlan tulajdonjogának megszerzése érdekében szükséges.”

33. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) a következő 176/A. §-sal egészül ki:

„176/A. § A hálózati engedélyes az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 43. § (1) bekezdése szerinti, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok gyűjtésének és az elszámolás alapját képező mennyiségek egyezőségének, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 44. § szerinti kezdő és záró mérőállásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének legkésőbb 2011. október 1-jétől köteles eleget tenni.”

(2) A VET. 95. § (3) bekezdésében az „a bejelentés elmulasztásával érintett részesedése” szövegrész helyébe az „a részesedései” szöveg lép.

(3) A VET. 152. § (1) bekezdésében az „a 2011. július 1-je előtt” szövegrész helyébe az „a 2011. október 1-je előtt” szöveg, 168. § (15a) bekezdés c) pontjában a „jóváhagyását, vagy” szövegrész helyébe a „jóváhagyását.” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti a VET. 95. § (4) bekezdése, 168. § (15a) bekezdés d) pontja, 177. § (1) bekezdése, 178/B. § (3)-(7) bekezdése.

34. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) Az együttműködő földgázrendszer használatért a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendeletben meghatározottak szerint

a) szállítási rendszerüzemeltetési díjat,

b) földgázelosztási díjat,

c) földgáztárolási díjat, és

d) rendszerirányítási díjat

(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.”

(2) A Get. 125. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A Hivatal köteles a miniszter számára külön jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatni.”

(3) A Get. 133. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[133. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„5. az engedélyesek adatszolgáltatásának módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá eső - személyes adatot nem tartalmazó - adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, a miniszter, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése] minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat,”

(4) A Get. a következő 140/C. §-sal egészül ki:

„140/C. § A 140/B. § (1) bekezdés szerinti díjmegállapításig a rendszerhasználati díjakat, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat, valamint a díjak alkalmazásának általános szabályait a miniszter rendeletben állapíthatja meg.”

(5) A Get. 105. § (3) bekezdésében az „a) és c) pontjai” szövegrész helyébe az „a) és c)-d) pontjai” szöveg lép.

(6) A Get. 125. § (10) bekezdésében a „Hivatal számára” szövegrész helyébe a „Hivatal, továbbá a miniszter számára” szöveg lép.