„68. § Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény 76. §-ával megállapított 28. § (2) bekezdést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.”
78. § Az Etv. 69. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„f) A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés d) pont.”
79. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 39. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti]
„e) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárt.”
80. § Az Ftv. 175. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:]
„c) A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés c) pont.”
81. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 2. § b) pontja a következő bi)-bj) alpontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában
b) családtag:]
„bi) az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,
bj) a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;”
82. § Az Szmtv. 27. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a Magyar Köztársaság területén lévő első lakóhelyét, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.”
83. § Az Szmtv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, vagy a Magyar Köztársaság területét végleg elhagyja, ennek tényét, valamint a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát az eljáró hatóságnak bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.”
84. § Az Szmtv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 38. § (1) bekezdése alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
85. § Az Szmtv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a beutazási és tartózkodási tilalmat a 38. § (1) bekezdése alapján rendelték el, a határozat rendelkező részét jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni. A közzététel napján a határozatot közöltnek kell tekinteni.”
86. § (1) Az Szmtv. 76. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos következő adatokat tartalmazzák:]
„a) a születési és házassági nevet, a személyi azonosítót és a regisztrációs igazoláson szereplő lakcímet, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát,”
(2) Az Szmtv. 76. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos következő adatokat tartalmazzák:]
„f) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának tényét, időpontját, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát”
87. § Az Szmtv. 129. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény]
„e) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
88. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„k) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/C. § b) pontjában meghatározott kölcsönbeadót is ideértve - amelynek javára, vagy irányítása alatt a foglalkoztatására sor kerül;”
(2) A Harmtv. 2. §-a a következő o)-s) pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„o) foglalkoztatás: a vonatkozó jogszabályokkal összhangban bármely munka- vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára, vagy irányítása alatt végzett tevékenység;
p) magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel;
q) felsőfokú szakmai képesítés: a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés, amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat szempontjából szükséges felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettséggel egyenértékű;
r) EU Kék Kártya: olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a 20/C. §-ban foglalt feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja;
s) különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek: olyan feltételek - a nemi vagy egyéb alapú megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve -, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés különösen a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti, és sérti az emberi méltóságot.”
89. § A Harmtv. 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve három hónapot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki]
„b) rendelkezik
ba) három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,
bb) tartózkodási engedéllyel,
bc) bevándorlási engedéllyel,
bd) letelepedési engedéllyel,
be) ideiglenes letelepedési engedéllyel,
bf) nemzeti letelepedési engedéllyel,
bg) EK letelepedési engedéllyel, vagy
bh) EU Kék Kártyával;”
90. § A Harmtv. 18. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az EU Kék Kártya kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 20/A. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek.
(1b) Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a 20/A. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek,
b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel nem rendelkezik,
c) megélhetése a Magyar Köztársaság területén nem biztosított, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár oly módon nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, hogy az e) vagy f) pontban foglalt feltételek nem valósulnak meg,
d) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér,
e) legalább egymást követő három hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,
f) foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt, vagy
g) az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát.”
91. § (1) A Harmtv. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy]
„a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen;”
(2) A Harmtv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti keresőtevékenységet - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki
a) szezonális munkavállalási vízummal, vagy
b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá az, aki
c) keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy
d) EU Kék Kártyával
rendelkezik.”
92. § A Harmtv. a következő 20/A-20/C. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki
a) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h)-i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1b) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró okok,
b) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,
c) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és
d) a Magyar Köztársaság területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.
(2) Nem kaphat EU Kék Kártyát:
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
b) akit a Magyar Köztársaság menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
c) a befogadott,
d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be a Magyar Köztársaság területére,
h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,
i) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén kiküldetésben tartózkodik.
(3) Az EU Kék Kártyát legalább egy évre kell kiállítani. Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.
(4) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.
20/B. § Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártyát kaphat, ha
a) az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és
b) rendelkezik a 20/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feltételekkel.
20/C. § Az EU Kék Kártya a kiadásától számított két éves időszak alatt kizárólag
a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy
b) hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban való, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.”
93. § (1) A Harmtv. 29. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni]
„e) jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködik;”
(2) A Harmtv. 29. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni]
„f) a bíróság indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek mellett, illetve azt a kiskorú, harmadik országbeli állampolgárt, akit érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztattak.”
(3) A Harmtv. 29. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje]
„d) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, a harmadik országbeli állampolgár által a munkáltatójával szemben az elmaradt járandóságának kifizetése érdekében indított eljárás jogerős befejezéséig.”
94. § (1) A Harmtv. 30. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt,]
„k) aki az Európai Unió más tagállamában magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kérelmezett, és az EU Kék Kártya érvényességi idejének lejártát vagy az okmány visszavonását követően a Magyar Köztársaság területére visszatért a munkanélküliség időtartamára.”
(2) A Harmtv. 30. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje]
„e) az (1) bekezdés k) pontjában foglalt esetben három hónap, amely nem hosszabbítható meg.”
95. § A Harmtv. 34. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyt kap, ha
a) keresőtevékenység folytatása céljából, kivéve a szezonális munkavállalás esetét,
b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy
c) egyéb, igazolt célból
kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes letelepedési engedélyt együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes letelepedési engedélyt kap, amennyiben a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.
(3) Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. Az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása iránti kérelem a 13. § (1) bekezdés h) pontjában megfogalmazott közegészségügyi érdekből nem utasítható el, ha a megbetegedés az első ideiglenes letelepedési engedély kiadását követően következett.”
96. § (1) A Harmtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság területén történő huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt kap az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, vagy
b) az EU kék kártyával rendelkezik, és
ba) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, és
bb) legalább öt évig jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott.”
(2) A Harmtv. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem minősül a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás megszakításának
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot;
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az Európai Unió tagállamai területének alkalmanként tizenkét hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a tizennyolc hónapot.”
97. § A Harmtv. 39. § (1) bekezdése kiegészül a következő f) ponttal:
[Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonja, ha]
„f) az a) ponttól eltérően a harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya birtokosként vagy annak családtagjaként szerezte meg az EK letelepedési engedélyt és az Európai Unió tagállamainak területét egymást követő huszonnégy hónapnál hosszabb ideig elhagyta.”
98. § (1) A Harmtv. 42. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, a tartózkodási engedély kérelmét elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában, a harmadik országbeli állampolgárt - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozattal szembeni jogorvoslat során élhet.
(2) Amennyiben a bíróság kiutasítás büntetést alkalmaz, vagy az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben a kiutasítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az idegenrendészeti hatóság a döntésében a harmadik országbeli állampolgárt az - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére hozott határozatban, illetve a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzésben az önkéntes távozásra a határidőt úgy határozza meg, hogy az a kiutasító határozatnak a harmadik országbeli állampolgárral történő közlésétől számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra essen, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vállalja - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyását. A fent említett határidő nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár előbb tegyen eleget a kiutasító döntésben foglaltaknak.”
(2) A Harmtv. 42. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkéntes távozásra nem kell határidőt meghatározni, vagy az idegenrendészeti hatóság az Európai Unió tagállamai területe elhagyásának határnapját a kiutasító határozat közlésétől számított hetedik napnál korábbi napra is meghatározhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár]
„c) az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyását kifejezetten megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasító döntésnek nem fog eleget tenni;”
99. § A Harmtv. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 43. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalommal szemben jogorvoslatnak nincs helye.”
100. § A Harmtv. 45. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az Európai Unió tagállama által kiadott, a tagállam területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területéről utasítja ki, elsődlegesen azon tagállamba, amelynek területére a tartózkodási engedélye érvényes.
(8b) Az Európai Unió valamely tagállama által kiállított EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárt azon tagállamba kell kiutasítani, amely az EU Kék Kártyát kiadta, még abban az esetben is, ha az EU Kék Kártya érvényességi ideje a magyarországi tartózkodás alatt lejárt.
(8c) Amennyiben az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését a Magyar Köztársaság területére, ha az EU Kék Kártya érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik országbeli állampolgárra a 18. § (1b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
101. § A Harmtv. a 45/A. §-t követően a következő 45/B. §-sal egészül ki:
„45/B. § (1) A 43. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállama 2009. január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján visszafogad.
(2) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásról az idegenrendészeti hatóság végzéssel dönt, mellyel szemben a harmadik országbeli állampolgár a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásra a kitoloncolás szabályait kell alkalmazni.”
102. § (1) A Harmtv. 46. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:]
„d) az Európai Unió tagállamainak - e törvényben meghatározott esetben az ország - területéről történő önkéntes távozás teljesítésének határnapját,”
(2) A Harmtv. 46. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogerős kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. A bejegyzéstől el kell tekinteni, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A bejegyzéstől el lehet tekinteni, amennyiben a külföldi vállalja az ország önkéntes elhagyását vagy önkéntes hazatérési program keretében hagyja el az országot.”
103. § A Harmtv. 53. § (1a) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az EU Kék Kártya, az ideiglenes, a nemzeti és az EK letelepedési engedély kérelmezésekor, valamint a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjai szerinti humanitárius tartózkodási engedély kiadásakor az idegenrendészeti hatóság a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján jár el.”
104. § A Harmtv. 55. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott, vagy kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján az Európai Unió más tagállama részére visszaadása folyamatban van.”
105. § A Harmtv. 71. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A munkáltató legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e.
(2) A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni.
(3) A munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését.
(4) A munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik.
(5) Az idegenrendészeti hatóság az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű - jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal sújtja.
(6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1)-(4) bekezdésben foglalt ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.
(7) A munkáltató fővállalkozója a munkáltatóval egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély, vagy az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedély nélkül foglalkoztat.”
106. § A Harmtv. a 75. §-t követően az alábbi alcímmel és 75/A. §-sal egészül ki:
„Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettsége
75/A. § Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését, az azt követő újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezését, annak kezdő, illetve befejező időpontjától számított öt napon belül bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak.”
107. § A Harmtv. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat rendelkező részét a külön jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni. A 43. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel napján közöltnek kell tekinteni.”
108. § (1) A Harmtv. 95. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]
„d) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa;”
(2) A Harmtv. 95. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]
„h) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye, következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;”
109. § (1) A Harmtv. 96. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]
„d) a tartózkodás célja és tervezett időtartama, a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa.”
(2) A Harmtv. 96. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]
„h) az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa.”
110. § A Harmtv. 99. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]
„g) az első beutazás és a végleges kiutazás időpontja, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa.”
111. § A Harmtv. 111. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„c) a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, az EK letelepedési engedély és az EU Kék Kártya kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;”
112. § (1) A Harmtv. 120. § (1) bekezdése a következő q)-r) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:]
„q) a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről
r) a Tanács 2009/52 irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról.”
(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[E törvény]
„e) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
113. § (1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek, a nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat (a továbbiakban: ágazat) szintjén, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre.”
(2) Az ÁPBtv. 2. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) ÁPB hozható létre egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjedően. Egy nemzetgazdasági ágban, ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre.
(4) Az alacsonyabb szinten létrehozott ÁPB a magasabb szintű ÁPB-től függetlenül működik, feladatai teljesítését illetően a magasabb szintű ÁPB nem utasíthatja. Az al-, illetve szakágazati szintű, illetve nemzetgazdasági ágban létrehozott párbeszéd bizottságra az ágazati ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.”
114. § (1) Az ÁPBtv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az ÁPB létrehozására irányuló nyilatkozatot,
b) az ÁPB munkáltatói, illetve munkavállalói oldalain részt vevő érdekképviseletek felsorolását, nevük, székhelyük, valamint a képviseletükre jogosult személy megjelölésével,
c) nyilatkozatot arról, hogy az ÁPB-t létrehozó szervezetek döntési rendjüket maguk alakítják ki a 13. § (1) bekezdésének megfelelően vagy kérik az ÁRMB erre vonatkozó, 21. § (2) bekezdésében szereplő eljárását, továbbá
d) a szervezetek képviselőinek aláírását.”
(2) Az ÁPBtv. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos lapjában haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni. Ha a megállapodást az érdekképviseletek hatvan napon belül nem küldik meg a miniszternek és az ÁRMB-nek, akkor azt semmisnek kell tekinteni.”
(3) Az ÁPBtv. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodás semmis, valamint az ÁRMB eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azok bármelyikét az ÁPB létrehozását kezdeményező, illetve a részvételi szándékát bejelentő valamennyi érdekképviselet nem írta alá.”
(4) Az ÁPBtv. 9. §-a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha egy már létrejött ÁPB tevékenységi területét valamely további nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjeszti.
(9) Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata jogerőre emelkedésének napján jön létre.”
115. § Az ÁPBtv. 14. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kollektív szerződés - eltérő megállapodás hiányában - a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék.”
116. § Az ÁPBtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az RPB-re az ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 12. § (2) bekezdése és a 14-18. § kivételével. Ettől eltérően, az RPB-ben a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapodások köthetők.”
117. § Az ÁPBtv. 20. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a nemzetgazdasági ágban több szinten működik ÁPB, a (3) bekezdésben foglalt jogosultság a legmagasabb szinten működő ÁPB-t illeti meg. Ha egy szinten több ÁPB működik, akkor ezek az ÁPB-k közösen jelölik a képviselőt.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben, ha a legmagasabb szinten működő ÁPB megszűnt, az általa delegált képviselő ÁPBT tagsága megszűnik, és a (3)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával új képviselő delegálására kerül sor.”
118. § (1) Az ÁPBtv. 21. § (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB ismételten megállapító határozatot hoz:
a) a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével,
b) ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi, vagy
c) ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a 17. § (2) bekezdésének való megfelelés vizsgálatát kéri.
(5) Az ÁRMB eljárására a Ket., valamint az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott elnököt kell tekinteni,
b) az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
c) az ÁRMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem változtatható meg és nem semmisíthető meg,
d) az ÁRMB határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a felek a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik.”
(2) Az ÁPBtv. 21. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az ÁRMB eljárása illetékmentes.”
119. § (1) Az ÁPBtv. 24. § (1) bekezdés ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[munkavállalói érdekképviselet esetén:]
„ea) azon munkáltatók neve, székhelye, adószáma, amelyeknél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik,”
(2) Az ÁPBtv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az ÁRMB
a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése, valamint 52. § (7) bekezdés c) pontja alapján a munkaügyi hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak számára vonatkozó összesített adatokat,
b) az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatok közül a december 31-i állapotnak megfelelően a munkáltatónál foglalkoztatottak létszámára, valamint a munkáltatók TEÁOR szerinti besorolására vonatkozó adatokat
is felhasználhatja.”
(3) Az ÁPBtv. 24. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ÁPB-ben részt venni kívánó érdekképviselet a 6-8. § szerinti részvételi feltételeknek való megfelelés vagy a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapítására vonatkozó ÁRMB eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, a kollektív szerződést kötő érdekképviseletek a szerződés kiterjesztésére vonatkozó kérelmet, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton nyújtja be, illetve teljesíti, a miniszter honlapján és a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlap felhasználásával.
(8) A miniszter közreműködik az ÁRMB határozatát megalapozó adatok feldolgozásában. Ebben az esetben a miniszter erre kijelölt szervezeti egységének munkatársa, akinek a munkaköri leírása az adatkezelési feladatot tartalmazza, az adatokat kezelheti.
(9) A (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben az adóhatóság június 30-ig átadja a miniszter részére az előző évi adatokat.”
120. § (1) Az ÁPBtv. 26. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„2. szociális párbeszéd bizottság: kétoldalú - munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek részvételével az e törvény által előírt módon létrejött - fórum, amely működhet egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra, szakmára, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjaira kiterjedően; e törvény alkalmazásában magasabb szintű ÁPB-nek minősül a nemzetgazdasági ágban, illetve a kevesebb számjegyű TEÁOR-kóddal jelölt ágazatban létrejött ÁPB;”
(2) Az ÁPBtv. 26. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„9. a) nemzetgazdasági ág: egy betűs TEÁOR-kóddal,
b) ágazat: két számjegyű TEÁOR-kóddal,
c) alágazat: három számjegyű TEÁOR-kóddal,
d) szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal
jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel jelzett szintet kell tekinteni;”
121. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.”
122. § (1) Az Efo.tv. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,”
(2) Az Efo.tv. 2. §-a a következő 7. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„7. idénymunka: az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.”
123. § Az Efo.tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, azzal, hogy ez nem mentesíti a munkáltatót a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.”
124. § (1) Az Efo.tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt.-nek a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át.”
(2) Az Efo.tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,
b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,
c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
d) nem kell alkalmazni az Mt. 97-99. §-ában rögzített, a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat,
e) amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. §-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.”
125. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a körjegyzőség megszűnésének időpontjában a körjegyző felmentési védelem alatt áll [Mt. 90. § (1) bekezdés], akkor a körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a megszűnt körjegyzőséget alkotó önkormányzatok képviselő-testületei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg.”
126. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba e törvény 1-3. §-a, 5-14. §-a, az Mt. e törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított 193/D. § (1) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 21. §-a, az Mt. e törvény 22. §-ával megállapított 211. § (1)-(4) bekezdése és (6)-(8) bekezdése, 24. § (1) bekezdése, 25-43. §-a, a 44. § (1) bekezdése, a Bjt. e törvény 45. §-ával megállapított 138/B. §-a, a 45-50. §-a, 55-124. §-a, 128. § (1) bekezdés a)-c) pontja és e)-h) pontja, 128. § (2)-(4) bekezdése és (6)-(11) bekezdése, és 129. § (1) bekezdése,
b) a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba e törvény 52. §-a és 54. §-a,
c) 2011. december 1-jén lép hatályba e törvény 4. §-a, 15-16. §-a, az Mt. e törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított 193/D. § (2) bekezdése, e törvény 18-20. §-a, az Mt. e törvény 22. §-ával megállapított 211. § (5) bekezdése, 22. § (5) bekezdése, 23. §-a, és 128. § (1) bekezdés d) pontja,
d) 2012. január 1-jén lép hatályba a 128. § (5) bekezdése.
127. § E törvény
a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvnek,
b) az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008. november 17-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 2008. december 16-i 2008/225/EK parlamenti tanácsi irányelvnek,
e) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
f) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelvnek, valamint
g) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
128. § (1) Az Mt.
a) 2. § (2) bekezdésében a „közhasznú munkavégzés vagy közmunkaprogram” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatás” szöveg,
b) 192/B. §-ának (1) bekezdésében az „a 190. § (1) és (3)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 190. § (1) és (3)-(5) bekezdésében” szöveg,
c) 193/B. § (2) bekezdésében az „alkalmi munkavállalói könyvvel” szövegrész helyébe az „alkalmi munkára” szöveg,
d) 193/G. § (1) bekezdésének második mondatában, (2) bekezdésének e) pontjában, (3) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában, (6) bekezdésében, (8) bekezdésének levezető mondatában, 193/H. § (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésében, (12) bekezdésében, 193/J. §-a (1), (3) és (5) bekezdésében, 193/K. §-a (1)-(4) és (6)-(7) bekezdésében, 193/M. §-a (2)-(5) bekezdésben, 193/N. § (2) bekezdésében és 193/O. § (1) bekezdésében a „munkavállaló” szövegrész helyébe a „kölcsönzött munkavállaló” szöveg,
e) 193/H. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében, (5)-(6) bekezdésében, (13) bekezdésében, 193/L. §-ában, 193/O. § (3) bekezdésében a „munkavállalót” szövegrész helyébe a „kölcsönzött munkavállalót” szöveg,
f) 193/N. §-ban és 193/O. § (2) bekezdésében a „munkavállalónak” szövegrész helyébe a „kölcsönzött munkavállalónak” szöveg,
g) 195. § (2) bekezdésében a „194. §” szövegrész helyébe a „194/G. §” szöveg,
h) 198. § (1) bekezdésében a „(194-195. §)” szövegrész helyébe a „(194/G-195. §)” szöveg
lép.
(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. § d) pontjában a „közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatás” szöveg lép.
(3) A Kjt.
a) 1. § (4) bekezdésében a „közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatás” szöveg,
b) 25/A. § (8) bekezdésében a „munkaviszonnyá alakul át” szövegrész helyébe a „megszűnik és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül” szöveg,
c) 32. § (2) bekezdésében a „30. § (1) bekezdésének c)-d) pontján” szövegrész helyébe a „30. § (1) bekezdés c)-f) pontján” szöveg,
d) 59. § (1) bekezdésében az „a 131. §-a” szövegrész helyébe az „a 117/C. §-a, a 131. §-a” szöveg,
e) 78. § (3) bekezdésében a „30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja” szövegrész helyébe a „30. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontja” szöveg
lép.
(4) Az Szt.
a) 18. § i) pontjában a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3) és (4) bekezdése” szöveg,
b) 32/B. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében” szöveg,
c) 32/B. § (4) bekezdés c) pontjában a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3) vagy (4) bekezdése” szöveg,
d) 132. § (1) bekezdés k) pontjában a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3) és (4) bekezdésében” szöveg
lép.
(5) Az Mvt. 88. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„d) rendeletben állapítsa meg a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokat.”
(6) A Met.
a) 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „foglalkoztatásra irányuló jogviszony” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés j) pontjában az „a munkanélküli ellátások” szövegrész helyébe az „az álláskereső részére nyújtott ellátások” szöveg,
c) 7. § (8) bekezdésében a „6. § (1) bekezdésének a) és g) pontját kivéve” szövegrész helyébe a „6. § (1) bekezdés f) pontját kivéve” szöveg,
d) 7/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdésében, valamint (5)-(6) bekezdésében a „külföldi” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgár” szöveg
lép.
(7) A Bjt.
a) 11. § (3) bekezdésében a „g) pontja” szövegrész helyébe a „g) vagy n) pontja”, a „g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és n) pontjában” szöveg,
b) 12. § (2) bekezdésében a „működésének időtartama” szövegrész helyébe a „működésének időtartama - az (5a) bekezdésben foglaltakra figyelemmel -” szöveg,
c) 12. § (6) bekezdésében az „(1)-(5)” szövegrész helyébe az „(1)-(5a)” szöveg, valamint
d) 129. §-ában a „134. §-át” szövegrész helyébe a „134. § (1)-(3) bekezdését, (4) bekezdésének első mondatát, továbbá (5)-(11) bekezdését” szöveg
lép.
(8) A Cst. 51. § c) pontjában a „c) és d) pontjában” szövegrész helyébe a „c)-e) pontjában” szöveg lép.
(9) Az Euüt.
a) 1. § (3) bekezdés a) pontjában „szükséges és indokolt költségek biztosítása (18. §)” szövegrész helyébe „szükséges és indokolt költségek biztosítása (18. §, 21/B. §), a képzés megszervezése (21/B. §)” szöveg,
b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „tevékenységének csökkentése” szövegrész helyébe a „bezárása, tevékenységének csökkentése” szöveg, valamint
c) 18. § (3) bekezdésében az „A központi vezetésnek” szövegrész helyébe az „Eltérő megállapodás hiányában a központi vezetésnek” szöveg
lép.
(10) Az Efo.tv. 12. § (2) bekezdésében „az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek” szövegrész helyébe „a magánszemély munkáltató” szöveg lép.
(11) A Kbt. 63. § (5) bekezdésében a „feltétel megvalósulását” szövegrész helyébe a „feltételek megvalósulását” szöveg lép.
129. § (1) Hatályát veszti
a) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. § f) pontja,
b) az Flt. 3. §-ának (3) bekezdése, 8. § (4) bekezdésének d) pontja, 11. §-át megelőző „Munkaügyi Tanács” alcím, 11-13. §-a,
c) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése,
d) területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. §-ának (6) bekezdése, továbbá a 13. §-ának (1) bekezdéséből „a megyei munkaügyi tanáccsal” szövegrész,
e) a Met. 1. § (4) bekezdésének b) pontjában az „1997. évi CXLIV.” szövegrész,
f) az Euüt. 25. § (1) bekezdése,
g) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (3) bekezdéséből az „a regionális munkaügyi tanács” szövegrész,
h) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4/A. §-át megelőző alcím,
i) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXIII. törvény 27. § (4) bekezdése,
j) az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXIV. törvény 50. § (7) bekezdése,
k) az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2007. évi XIX. törvény 26. §-ának (6) bekezdése,
l) az ÁPBtv. 7. § (5) bekezdése,
m) az Efo.tv. 4. § (2) bekezdés i) pontja, a 4. § (3) bekezdés d) pontjában az „és egyéb jogszabályokban” szövegrész, 11. § (6) bekezdésében a „tárgyhónapban” szövegrész, valamint
n) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 60. § (1) bekezdés b) pontja.
(2) A kihirdetést követő 8. napon hatályát veszti az Fktv.
a) 4. § (3) bekezdés g) és h) pontja,
b) 12. § (8) bekezdése,
c) 20. §-át követő „Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása” alcím megjelölése és az azt követő 20/A. §-a,
d) 21. § (3) bekezdés c) pontja, valamint
e) 28. §-át követő „A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása” alcím megjelölése és az azt követő 28/A. §-a.
(3) A (2) bekezdés c) pontja az e törvény hatálybalépését megelőzően indult képzésekre nem vonatkozik.
130. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 2. napján hatályát veszti.
(2) E törvény 129. § (3) bekezdése 2013. január 1-jén hatályát veszti.
Ez a bekezdés 2013. január 2-án hatályát veszti.
