(13) Hatályát veszti a Dtv. 43/A. § (1) bekezdése, 46. § (1) bekezdése.
64. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 2. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi új d) ponttal:
„d) a kiadványokra.”
(2) Az Mttv. 10. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.”
(3) Az Mttv. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának vagy a szolgáltatását terjesztő műsorterjesztőnek - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban - hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.”
(4) Az Mttv. 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„14. § A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.”
(5) Az Mttv. 21. § (1)-(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„21. § (1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.
(2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok éves átlagban legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon.”
(6) Az Mttv. 22. § (5)-(6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(5) A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti európai művek arányának, valamint a 20. § (3) bekezdés a) pontjában és a 21. § (1) bekezdésben meghatározott arányoknak, illetve az e szakasz (2)-(3) bekezdései alapján megkötött hatósági szerződésben - a 20. § (1) bekezdés a) pontja, a 20. § (3) bekezdés a) pontja és a 21. § (1) bekezdés vonatkozásában - meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell.
(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának.”
(7) Az Mttv. 35. § (2) bekezdésének h) pontja az alábbiak szerint módosul:
„h) a képújságra, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,”
(8) Az Mttv. 39. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi új d) ponttal:
„d) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia.”
(9) A 41. § (4) bekezdése kiegészül az alábbi j) ponttal:
[A Hivatal nyilvántartást vezet]
„j) a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról.”
(10) A 42. § (11) bekezdésében a „kapcsolódásának, illetve vételkörzet-bővítésének” szövegrész helyébe a „kapcsolódásának” szövegrész kerül.
(11) Az Mttv. 43. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy:
a) a bíró, az ügyész,
b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezető beosztású tisztségviselője, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, főtitkára, vezető beosztású munkavállalója, számvevője, valamint a Gazdasági Versenytanács tagja,
c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek közeli hozzátartozója.
(3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet:
a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás,
b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot esetén alkalmazandó törvény másként rendelkezik,
c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,
d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.
(4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedő vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt.
(5) A (3) bekezdés d) pontja tekintetében az a vállalkozás, amelyben a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester valamint a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke közeli hozzátartozója közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, abban az esetben nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult, amennyiben az adott médiaszolgáltatás vételkörzete az érintett önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedi.”
(12) Az Mttv. 46. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„b) a bejelentett sajtótermék címét”
(13) Hatályukat vesztik az Mttv. 46. § (9) bekezdés b)-c) pontjai, valamint a 48. § (6) bekezdése.
(14) Az Mttv. 48. § (7)-(8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult
a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte,
b) a szerződés megsértése miatt korábban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankcióban részesült, vagy
c) a kérelem benyújtásakor médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.
(8) A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi. Kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőség nem pályáztatható és nem üzemeltethető kereskedelmi jelleggel.”
(15) Az Mttv. 55. § (1) bekezdése kiegészül az alábbi d) ponttal:
„d) amely nem rendelkezik lejárt tartozással a Médiatanács felé.”
(16) Az Mttv. 55. § (2) bekezdésben az „a)-c) pontban” szövegrész helyébe az „a)-d) pontban” szövegrész kerül.
(17) Az Mttv. 57. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha]
„e) nem vagy nem megfelelően tartalmazza az 56. §-ban felsoroltakat.”
(18) Az Mttv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 57. § (2) bekezdésben foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)-dm), f)-i) pontok tekintetében van helye.”
(19) Az Mttv. 62. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek. Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati eljárás esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapítja a pályázó nyertességét.”
(20) Az Mttv. 63. § (3) bekezdése hatályát veszti.
(21) Az Mttv. 63. §-a kiegészül az alábbi új (14) bekezdéssel:
„(14) A médiaszolgáltató köteles öt napon belül a Médiatanácsnak bejelentenie, ha a médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében vagy a hatósági szerződésben szereplő adataiban változás következik be.”
(22) Az Mttv. 64. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem engedélyezhető a hálózatba kapcsolódás,]
„b) ha a médiaszolgáltatók bármelyike médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a Médiatanács felé,
c) ha a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak,”
(23) Az Mttv. 65. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) A Médiatanács kérelemre - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerződést köthet olyan helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására,
a) amelynek a frekvenciatervét a Hivatal a 49. § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatósági szerződést még nem kötött,
b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg, vagy
c) amelyre vonatkozóan a Hatóság igazolja, hogy a médiaszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható.”
(24) Az Mttv. 65. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, lakcímét, székhelyét, telefonszámát,
b) a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,
c) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás célját,
d) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,
e) a műsortervet,
f) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját,
g) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról,
h) a médiaszolgáltatási lehetőség megnevezését vagy az (1) bekezdés c) pont tekintetében a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás telephelyét.”
(25) Az Mttv. 65. §-a kiegészül az alábbi új (13) bekezdéssel:
„(13) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács abban az esetben köt ideiglenes hatósági szerződést, amennyiben a médiaszolgáltató nem rendelkezik a Médiatanács felé lejárt tartozással és az ideiglenes jogosultság teljes időtartamára - audiovizuális médiaszolgáltatás esetén fél évre - fizetendő médiaszolgáltatási díj megfizetését legkésőbb a szerződéskötés napján igazolja.”
(26) Hatályát veszti az Mttv. 66. § (4) bekezdésének e) pontjában a „beleértve a képújság időtartamát is,” szövegrész.
(27) Az Mttv. 66. §-a kiegészül az alábbi (7) bekezdéssel:
„(7) A közösségi médiaszolgáltatásként való elismerés elutasításáról vagy visszavonásáról szóló határozat meghozatala esetén annak közlésétől számított fél éven belül a médiaszolgáltató nem kezdeményezheti az (5) bekezdés szerinti eljárást.”
(28) Az Mttv. 70. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket - így különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát - a Ket. szerinti hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja.”
(29) Az Mttv. 74. § (2)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó, az (1) bekezdésben meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatásokat a műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok - az analóg műsorterjesztési hálózatok kivételével - elkülöníthető előfizetői szolgáltatásként is igénybe vehetők legyenek az előfizetők számára. Ezen előfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat a műsorterjesztő az előfizetőtől nem kérhet. Az analóg műsorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetővé kell tenni az előfizetők számára.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, műsorszórással terjesztett médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal ellenőrzi.”
(30) Az Mttv. 75. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A 74. § (1) bekezdésében, valamint az (1)-(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács hivatalból vagy médiaszolgáltató általi kérelemre hatósági határozatában meghatározhat - az e törvényben foglalt közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló - további legfeljebb két lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást, illetve legfeljebb egy lineáris közösségi médiaszolgáltatást, amelyre vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlatra a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli. A határozat meghozatala során a Médiatanács köteles mérlegelni, hogy a döntés mennyiben szolgálja a médiapiac és a tájékoztatás sokszínűségét, az e törvényben meghatározott közszolgálati célok elérését, valamint a kultúra megőrzését és gyarapítását. E hatósági eljárásban a műsorterjesztők ügyféli jogállással nem rendelkeznek.”
(31) Az Mttv. 75. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,
a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és
b) amely a Médiatanács határozata alapján a 66. §-ban foglalt követelmények figyelembevételével közösségi médiaszolgáltatásnak minősül.
A (3) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács kizárólag az (1)-(2) bekezdés alapján továbbított lineáris közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatókon kívüli médiaszolgáltató lineáris közösségi médiaszolgáltatását jelölheti ki.”
(32) Az Mttv. 75. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltak megfelelő érvényesülését, a műsorterjesztő általi teljesítését a Médiatanács hivatalból, illetve a 145. § szerinti bejelentés alapján általános hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti.
(16) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a műsorterjesztő az (1)-(11) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, a Médiatanács felhívja a műsorterjesztő figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.
(17) Amennyiben a (16) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a (16) bekezdés alkalmazása kizárt, a Médiatanács hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást.”
(33) Az Mttv. 75. §-a az alábbi (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A Médiatanács hatósági határozata által a (3) bekezdés alapján kijelölt közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó továbbítási kötelezettség tartalmát és kereteit, valamint a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket nem érinti a 74. § (1) bekezdés szerint továbbítandó közszolgálati médiaszolgáltatások számának a kijelölés tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő csökkenése.”
(34) Az Mttv. 91. § (1) bekezdés d) pontja az alábbiak szerint módosul:
„d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,”
(35) Az Mttv. 97. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el, költségei - beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját - a Közalapítványt terhelik.”
(36) Az Mttv. 97. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül - a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok - a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével - értelemszerűen irányadók.”
(37) Az Mttv. 98. §-a kiegészül az alábbi (4)-(8) bekezdéssel:
„(4) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni.
(6) A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat.
(7) Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről - ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is - a Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt.
(8) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács - az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét.”
(38) Az Mttv. 100. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.”
(39) Az Mttv. 100. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(10) Eltérő megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerződés eltérő rendelkezése hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes átadására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(40) Az Mttv. 108. § (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tag. E tagok tiszteletdíját az Alap vezérigazgatója állapítja meg, rájuk a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak.”
(41) Az Mttv. 108. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva - a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket. Azon műsorterjesztési szerződésekre, amelyek alapján a közszolgálati médiaszolgáltató a terjesztésre adott engedély ellenében bevételhez jut, a (8) bekezdés szabályai alkalmazandók.”
(42) Az Mttv. 108. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A vállalkozási tevékenységének folytatásához való jogot - tekintettel az Alapnak a közszolgálati média támogatása érdekében végzett tevékenységére, ellenérték nélkül - átengedheti az Alap részére. Az Alap az ebből eredő bevételeit csak a közszolgálati médiaszolgáltatók céljainak elérésére használhatja fel.”
(43) Az Mttv. 108. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre. A közszolgálati médiaszolgáltató befolyásoló részesedése alatt álló gazdálkodó szervezet közszolgálati médiaszolgáltatást indíthat, nyújthat.”
(44) Az Mttv. 113. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Tekintettel a (8) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó - azaz személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésekor érvényesülő, 129. § (9) bekezdésben foglalt tilalommal összefüggésben is.
(10) Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a (4) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(45) Az Mttv. 121. § (2)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az NHIT véleményezi a Kormány számára
a) kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit,
b) a Kormány, a miniszterelnök, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, vagy az informatikáért felelős miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet,
c) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját,
amelyre vonatkozó előterjesztést kizárólag az NHIT észrevételezését követően, az NHIT véleményével együtt lehet a Kormány elé terjeszteni.
(3) Az NHIT Elnöke tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülését megelőző állami vezetői értekezlet, továbbá meghívásra a Kormány, (1)-(2) bekezdés szerinti előterjesztést tárgyaló ülésén.
(4) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(5) Összhangban a Kormánynak az informatika, a hírközlés és a média területén megfogalmazott programjával, az NHIT az (1) és (2) bekezdésben foglalt témakörök tekintetében önálló javaslatot, és kezdeményezést tehet a Kormány, vagy valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek felé az e témaköröket érintő közfeladatuk hatékonyabb ellátása érdekében. A szerv vagy szervezet vezetője az NHIT önálló javaslatával, kezdeményezésével kapcsolatos észrevételeiről 30 napon belül tájékoztatja az NHIT elnökét.
(6) A Kormány vagy a miniszterelnök felkérésére az NHIT hírközlési és informatikai tudományos, célszerűségi, valamint gazdaságossági szempontok alapján megvizsgálja a Kormány vagy valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek hírközlést és informatikát érintő uniós és egyéb pályázatait és azok teljesülését, valamint egyéb hírközlési és informatikai tárgyú projektjeit, beszerzéseit. A vizsgálat eredményeként megfogalmazott véleményét az NHIT megküldi a miniszterelnöknek. Az NHIT a vizsgálat alapján az (5) bekezdés szerinti önálló javaslatot, kezdeményezést is tehet. A Kormány valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek kötelesek a vizsgálat lefolytatása érdekében az NHIT-vel együttműködni.
(7) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait - az összeférhetetlenségről való döntés kivételével - szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(8) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.
(9) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.
(10) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.”
(46) Az Mttv. 132. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„132. § A Médiatanács a 182-184. §-okkal összhangban:
a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,
b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,
c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat - a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,
d) a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében,
l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.”
(47) Az Mttv. 134. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből - a bírság kivételével - évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére használható fel, más célra nem vonható el.”
(48) Az Mttv. 134. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetőleg e törvény alapján a Hatóság határozatában megállapított, a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az e törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.”
(49) Az Mttv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„136. § (1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.
(2) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) Az Alap pénzügyi forrásai: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (8) bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a vagyonhasznosításból, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételek, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések.
(4) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 4. számú melléklete határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. Az Alap a Médiatanács hozzájárulásával jogosult a közszolgálati hozzájárulásból származó bevételeinek engedményezésére.
(5) A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felelős miniszter legfeljebb hét évre szóló szerződést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás megfizetéséről. A szerződés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló törvényben előírt, külön országgyűlési felhatalmazás.
(6) Az Alap jogi személy, gazdálkodó szervezet, kezelője a Médiatanács. Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja.
(7) Az Alap köteles a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni.
(8) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja.
(9) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben az Alapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média- és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelelően kell felhasználni.
(10) Az Alap támogatáspolitikáját, üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplő eszközeinek a támogatáspolitikában, illetve üzleti tervben nem szereplő felhasználásához, illetve az ezek terhére történő kötelezettségvállaláshoz a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghaladó kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges.
(11) Az Alap képviseletére a vezérigazgató jogosult. Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört - ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is - a Médiatanács elnöke gyakorolja.
(12) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.
(13) Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.
(14) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.
(15) Az Alap éves költségvetését - a 134. § (2) bekezdés szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.
(16) Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg.
(17) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján a Magyar Állam tulajdonába adott vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét (vagyonkezelői jogokat) az Alap gyakorolja. Az Alap vagyonkezelésébe adott, valamint az Alap által gazdálkodása során egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek Alap által történő gyakorlása, a vagyon hasznosítása, megterhelése a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá. Az Alap vagyonkezelésében és tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Médiatanács határozza meg.
(18) Az Alap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak.”
(50) Az Mttv. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati célú műsorszámok, a közösségi médiaszolgáltatók, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások - ide nem értve a törvény 136. § (8) bekezdésében meghatározott módon támogatott filmalkotásokat - és a kortárs zeneművek támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.”
(51) Az Mttv. 149. §-a kiegészül az alábbi új (4)-(6) bekezdésekkel:
„(4) A médiatartalommal kapcsolatos jogsértések tárgyában (kérelemmel, bejelentéssel) a hatóság eljárása a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - az első közzétételétől számított három hónapon belül kezdeményezhető.
(5) Amennyiben a kérelmező a jogsértésről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem, bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A médiatartalommal kapcsolatos jogsértés tárgyában a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - első közzétételétől számított hat hónapon túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.
(6) Az Smtv. 14-20. §, az Mttv. 9-11. §, 12. § (3)-(4) bekezdés, 14. § és 23-36. § megsértésével kapcsolatban a hatóság hivatalból a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - első közzétételétől számított egy éven belül indíthatja meg a hatósági eljárást.”
(52) Az Mttv. 156. §-a helyébe a következő a rendelkezés lép:
„156. § (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.
(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege huszonötmillió forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb egymillió forint.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.
(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.”
(53) Az Mttv. 167. § (1) bekezdésében a „hatósági döntéseiben” szövegrész helyébe a „hatósági döntéseiben, a műsorszolgáltatási szerződésekben” szövegrész kerül.
(54) Az Mttv. 172. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a médiaszolgáltató, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó vagy műsorterjesztő, amelynek egy másik médiaszolgáltató, műsorterjesztő médiaigazgatásra vonatkozó szabályban foglalt vagy az alapján kötött szerződésében meghatározott médiaigazgatást érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a továbbiakban: jogvitás eljárás). A jogvitás eljárás a sérelem bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kezdeményezhető. Amennyiben a kérelmező a sérelemről később szerzett tudomást, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a hat hónapos időtartam a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A jogvitás eljárás alapjául szolgáló sérelem bekövetkezésétől számított egy éven túl jogvitás eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.”
(55) Az Mttv. 184. § (1) bekezdés cd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Hivatal hatósági hatásköreiben
c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:]
„cd) a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészítő szolgáltatást nyújtó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályok,”
(56) Az Mttv. 184. § (1) bekezdés a következő ci) ponttal egészül ki:
[(1) A Hivatal hatósági hatásköreiben
c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:]
„ci) a 175. § (12) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek,”
(57) Az Mttv. 187. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket.”
(58) Az Mttv. 188-189. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„188. § (1) A műsorterjesztő a 189. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.
(2) A közvetítő szolgáltató a 189. § szerint a médiaszolgáltatás és az internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.
(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészítő Jegyzőkönyvében részes valamely állam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős. A 189. § alapján - figyelembe véve a 176-180. §-ban foglalt előírásokat - azonban a médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.
189. § (1) Amennyiben a Médiatanács a 187. § (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles - a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által hivatalbóli hatósági eljárásban kibocsátott hatósági határozat alapján - a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését megszüntetni.
(2) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a műsorterjesztő a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető.
(3) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás esetén a 187. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.
(4) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a megszüntetés, felfüggesztés módját, feltételeit, megfelelő teljesítési határidejét, a megszüntetés, felfüggesztés időtartamát, valamint a műsorterjesztőnek, közvetítő szolgáltatónak a médiaszolgáltatás terjesztésének, közvetítésének megszüntetésével, felfüggesztésével, illetve a sajtótermék közvetítésének felfüggesztésével kapcsolatosan felmerült költségeinek viselését, megtérítését.
(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott terjesztés, közvetítés felfüggesztése időtartamának arányban kell állnia az alapjául szolgáló jogkövetkezmény súlyával, mértékével és nem haladhatja meg a médiaszolgáltató, internetes sajtótermék kiadója általi - a vonatkozó jogerős és végrehajtható határozatban megállapított - teljesítés időpontját, hozzászámítva a felfüggesztés megszüntetéséhez szükséges időtartamot. A felfüggesztés műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató általi megszüntetésének időtartama - ideértve a műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató Médiatanács általi értesítését is - nem haladhatja meg a tizenöt napot.
(7) A műsorterjesztés, közvetítés megszüntetésével, felfüggesztésével kapcsolatosan a műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató felmerült költségeit a jogkövetkezménnyel sújtott médiaszolgáltató, sajtótermék kiadója köteles viselni.
(8) A Médiatanács (1)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A kérelemmel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól nem kérhető, a bíróság által nem függeszthető fel. A határozat a nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(9) Amennyiben a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató nem teljesíti az (1)-(4) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a Médiatanács műsorterjesztővel vagy közvetítő szolgáltatóval szemben hatósági eljárást indít, és a 187. § (3) bekezdés bg) vagy bh) pontban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(10) A 188. és jelen §-ban foglaltak nem alkalmazhatók a jelen §-ban foglalt jogkövetkezményt tartalmazó határozat bírósági felülvizsgálata keretében kért végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság által meghozott elsőfokú döntésig, továbbá nem alkalmazhatók - a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig - amennyiben a jogkövetkezményt tartalmazó határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette.”
(59) Az Mttv. 192. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„c) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében,”
(60) Az Mttv. 203. § 1. pontjában a „mozgóképeket” szövegrész helyébe a „mozgóképeket, állóképeket” szövegrész kerül.
(61) Az Mttv. 203. § 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„4. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.”
(62) Az Mttv. 203. § 21. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„21. Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett olyan műsorszám, amely elsősorban szöveges információközlésre szolgál, illetőleg emellett állóképet, mozgóképet, hangot, vagy számítógépes grafikát is tartalmazhat.”
(63) Az Mttv. 203. § 32. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„32. Közszolgálati médiaszolgáltató: kizárólag - a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására - e törvény 84. § (1) bekezdésében nevesített médiaszolgáltató, valamint a 84. § (1) bekezdésben nevesített közszolgálati médiaszolgáltató által létrehozott médiaszolgáltató, illetve a 84. § (1) bekezdésben nevesített közszolgálati médiaszolgáltató befolyásoló részesedése alatt álló gazdálkodó szervezet által létrehozott médiaszolgáltató.”
(64) Az Mttv. 203. § 39. pontjában az „európai uniós aktus,” szövegrész helyébe az „európai uniós aktus, műsorszolgáltatási szerződés,” szöveg lép.
(65) Az Mttv. 203. § 47. pontjában a „mozgóképek” szövegrész helyébe a „mozgóképek, állóképek” szöveg lép.
(66) Az Mttv. 203. § 63. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„63. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy műsorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.”
(67) Az Mttv. 203. § 70. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„70. Vállalkozás: természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, más jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.”
(68) Az Mttv. 207. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „A hatósági szerződéskötési eljárás határideje jelen eljárásban ötven nap.” szövegrész.
(69) Az Mttv. 207. § (4) bekezdésében az „e törvény 44. §-ában és annak (6) bekezdésében meghatározott iránymutatásban foglaltak” szövegrész helyébe az „e törvény 44. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott szempontok” szöveg lép.
(70) Az Mttv. 207. §-a az alábbi (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A műsorszolgáltatási szerződés hatósági szerződéssé történő átalakításáig a médiaszolgáltató köteles betartani a műsorszolgáltatási szerződésében foglalt kötelezettségeket, abban az esetben is, ha az adott szerződéses kötelezettség az Rttv. egyes olyan rendelkezéseit tartalmazza, amely e törvény értelmében már nem vonatkozik vagy más tartalommal vonatkozik az adott médiaszolgáltatóra.
(9) Az Smtv., illetve e törvény II. Rész I. Fejezete körébe tartozó, a műsorszolgáltatási szerződésben nevesített tárgyköröket érintő jogsértéseket a műsorszolgáltatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel szemben az Smtv., illetve e törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell elbírálni.”
(71) Az Mttv. 208. § (4) bekezdésében az „internetes és sajtótermékeket” szövegrész helyébe az „internetes sajtótermékeket” szöveg lép.
(72) Az Mttv. 209. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az Rttv. alapján műsorszolgáltatási szerződéssel közműsor-szolgáltatást nyújtó, vagy nem nyereségérdekelt médiaszolgáltató e médiaszolgáltatása tekintetében 2011. június 30-ig köteles kezdeményezni szerződése hatósági szerződéssé történő átalakítását. Az ilyen hatósági szerződéssel működő médiaszolgáltatásoktól a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését a Médiatanács nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a médiaszolgáltatás nem felelt meg a közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, feltéve, hogy a médiaszolgáltató a közműsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelti minőségéből eredő kötelezettségeinek a szerződés átalakításáig eleget tett. Amennyiben a Médiatanács nem ismeri el közösségi médiaszolgáltatásként, akkor a médiaszolgáltatás - ha ezzel a törvény egyéb rendelkezéseibe nem ütközik - kereskedelmi médiaszolgáltatásként működhet tovább. A hatósági eljárásra - a határidő kivételével - a 207. § rendelkezései alkalmazandók.”
(73) Az Mttv. 214. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a felek a szerződés felülvizsgálata és módosítása iránti ajánlat másik féllel való közlésétől számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni, akkor a szerződés tartalmának megállapítása érdekében bármelyik fél jogvitás eljárást kezdeményezhet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályai szerint.”
(74) Az Mttv. 216. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 129. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok megbízatásának kezdetét kell tekinteni. A 113. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Hatóság elnöke megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök megbízatásának kezdetét kell tekinteni.”
(75) Az Mttv. 1. § (2) bekezdése a) pontjában a „médiaszolgáltatás terjesztése” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás analóg terjesztése” szöveg, a 9. § (3) és (4) bekezdésében az „éven aluli nézőben” szövegrész helyébe az „éven aluliakban” szöveg, 9. § (5) bekezdésében a „hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra” szövegrész helyébe a „hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal” szöveg, a 10. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában „műsorszámként” szöveg helyébe a „műsorszámok között” szöveg, a 22. § (8) bekezdésében a „minden év május 31-ig” szöveg helyébe a „havonta” szöveg, a 31. § (2) bekezdésében a „nézőket” szövegrész helyébe a „nézőket és hallgatókat” szöveg, a 31. § (3) bekezdésében „Az (1)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe „A (2) bekezdésben” szöveg, a 33. § (4) bekezdésben a „vásárlás” szövegrész helyébe a „vásárlás és a műsorelőzetes” szöveg, a 35. § (1) bekezdésében a „virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot,” szövegrész helyébe a „virtuális reklámot” szöveg, 52. § (3) bekezdés b) pontjában „közszolgálati” szövegrész helyébe a „83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló” szöveg, az 54. §-ban a „minimális médiaszolgáltatási díj” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatási alapdíj” szöveg, az 55. § (4) bekezdésében az „Amennyiben egy” szövegrész helyébe az „Amennyiben a” szöveg, az 56. § ab) pontjában a „székhelyét” szövegrész helyébe a „lakcímét vagy székhelyét” szöveg, az 56. § dk) pontjában „közszolgálati műsorszámok” szövegrész helyébe a „83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok” szöveg, a 61. § (2) bekezdésében a „döntését a pályázókkal öt napon belül közli, valamint” szövegrész helyébe „döntését” szöveg, a 62. § (4) bekezdésében a „döntését a pályázati nyilvántartásban szereplő pályázókkal öt napon belül közli, valamint” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, a 63. § (11) bekezdésében „A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit, továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedő felfüggesztésének feltételeit” szövegrész helyébe „A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit” szöveg, 65. § (3) bekezdésében a „tíz napon belül” szövegrész helyébe a „húsz napon belül” szöveg, a 65. § (6) bekezdésében a „médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval hálózatba kapcsolódást, vagy” szöveg, a 66. § (4) bekezdés g) és h) pontjában a „műsoridejének” szövegrész helyébe a „heti műsoridejének” szöveg, a 134. § (6) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke” szöveg, a 175. § (12) bekezdésben a „Hatóságnak” szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg lép.
(76) Hatályát veszti az Mttv. 145. § (1) bekezdésében a „vagy a jogszabályok alapján nem minősülne” szövegrész, a 145. § (6) bekezdése, a 175. § (8) bekezdésében a „legalább ötvenezer forint, de” szövegrész, valamint a 217. § és a 229. §.
65. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 3. pontjában a „műsorszolgáltatáséhoz” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatáséhoz” szöveg lép.
(2) Az Smtv. 1. § 10. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„10. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.”
(3) Az Smtv. 1. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt médiatartalom-szolgáltatók vagy médiatartalmak finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse saját vagy más nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.”
(4) Az Smtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:]
„a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,”
(5) Az Smtv. 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Törvény a médiaszolgáltatások megkezdésének vagy végzésének, illetve a sajtótermékek közzétételének feltételéül szabhatja a hatósági nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát.”
(6) Az Smtv. 6. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.
(3) Bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.”
(7) Az Smtv. 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.
(2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére.”
(8) Az Smtv. 20. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(8) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. Audiovizuális médiaszolgáltatás vagy annak műsorszáma más audiovizuális médiaszolgáltatást végző, illetve audiovizuális műsorszámok vagy filmalkotások készítésével foglalkozó vállalkozás által nem támogatható.”
66. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Helyreigazításának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől.”
(2) A Pp. 343. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Ha a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellene keresetet indíthat.”
(3) A Pp. 344. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a sajtótermék szerkesztősége, a hírügynökség vagy a médiaszolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza.”
67. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybe vevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldeménynek a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás.”
68. § A Posta tv. 3. §-a az alábbi új, 39. ponttal egészül ki:
„39. Nyomon követhető kezelés: a postai szolgáltató a postai küldemény egyedi azonosító jelzése alapján internetes honlapján lekérdezhető információként küldeményenként tájékoztatást ad a küldemény felvételének helyéről és dátumáról, a kézbesítésének dátumáról, az átvevő státuszáról, illetve sikertelen kézbesítési kísérlet esetén a küldemény további kezeléséről.”
69. § A Posta tv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hírközlési hatóságra, valamint annak az (1) bekezdésben felsorolt eljárásaira az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. §-ában, 14-49. § (1)-(5), és 49. § (7)-(11) bekezdéseiben, 51-54/A. §-aiban, valamint 57-61. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
70. § A Posta tv. 53. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg]
„e) a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének, és a számviteli elkülönítési rendszer ellenőrzésének részletes szabályait;”
71. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 1. §-63. §-ai, a 64. § (1)-(37) bekezdései, a 64. § (41)-(76) bekezdései, a 65. §-69. §-ai, a 71. § (3) bekezdése, valamint a 72. § a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(3) E törvény rendelkezéseit - figyelemmel e törvény 55. §-ára is - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatályba lépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.
72. § (1) Ez a törvény az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról,
c) a Bizottság 2007/344/EK határozata (2007. május 16.) a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról.
