Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A köztársasági elnök székhelye Budapest.
(2) A köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál.
2. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2) A köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, a köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
3. § A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának, illetve a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja.
4. § (1) A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot. Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt megszüntetni.
(2) Ha a köztársasági elnök a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg, bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja az összeférhetetlenség kimondását.
(3) Ha a köztársasági elnök az összeférhetetlenség kimondására irányuló eljárás ideje alatt az összeférhetetlenséget megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
5. § A 3. § és a 4. § szerinti indítványról való szavazásra legkorábban az indítvány benyújtásától számított nyolcadik napon, legkésőbb az indítvány benyújtásától számított tizenötödik napon kerülhet sor. A szavazás titkos.
6. § (1) A köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2) A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának – egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának – tényét az Országgyűlés állapítja meg.
(4) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Hivatal honlapjáról a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(5) A vagyonnyilatkozatot a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője kezeli.
(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7) A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az alkotmányügyi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az alkotmányügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az alkotmányügyi bizottság ellenőrzi.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az alkotmányügyi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(9) A köztársasági elnök által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.
7. § A köztársasági elnök – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyi védelemre jogosult.
8. § (1) A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese.
(2) A köztársasági elnök a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(3) A köztársasági elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
9. § A köztársasági elnök annyi időre maradhat távol az államügyek folyamatos intézésétől, amennyire azt az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi; ez az idő évi negyven munkanapnál nem lehet több.
10. § (1) A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.
(2) A köztársasági elnök – személyi, illetve hivatali célra – két személygépkocsi használatára jogosult.
(3) A köztársasági elnök jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.
(4) A köztársasági elnök – a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal megállapodása szerint – valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.
11. § (1) A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint – szükség esetén – különjáratú légiutazásra jogosult.
(2) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, a köztársasági elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(4) A köztársasági elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.
12. § A köztársasági elnök jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. Az üdülőt a köztársasági elnökkel együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, valamint szülője és unokája is – térítési díj ellenében – igénybe veheti. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
13. § A köztársasági elnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben a köztársasági elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
14. § (1) A köztársasági elnök a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
(2) A köztársasági elnök a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti.
(3) A köztársasági elnököt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete fedezi.
15. § (1) A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Hivatal segíti.
(2) A Hivatal Alapító Okiratát a köztársasági elnök adja ki. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát – az Alapító Okirat alapján – a köztársasági elnök adja ki.
(3) A Hivatal működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete biztosítja.
16. § (1) A köztársasági elnök a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására elnöki főtanácsadói, elnöki tanácsadói munkakört létesíthet. Az elnöki főtanácsadóra, elnöki tanácsadóra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény politikai főtanácsadóra, politikai tanácsadóra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az elnöki főtanácsadó, elnöki tanácsadó kinevezése a köztársasági elnök megbízatásának idejére szól. Az elnöki főtanácsadó, elnöki tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a köztársasági elnök gyakorolja.
17. § Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.
18. § (1) A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatás illeti meg, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(2) Nem illeti meg a juttatás a volt köztársasági elnököt, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése a köztársasági elnöki tisztség betöltésével nem összeférhetetlen.
(3) Ha a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjban részesül, a pénzbeli juttatás nettó összegét a részére járó nyugdíj havi nettó összegével csökkentett mértékben kell folyósítani.
(4) A volt köztársasági elnök halála esetén a volt köztársasági elnökre tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti pénzbeli juttatást kell a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
19. § (1) A volt köztársasági elnököt – kérelmére – megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti. A lakást és annak fenntartását a Hivatal biztosítja.
(2) Ha a volt köztársasági elnököt más közjogi tisztséggel összefüggésben lakáshasználati jog illeti meg, azt csak egy lakásra vonatkozóan – saját választása szerint – érvényesítheti.
20. § (1) A volt köztársasági elnököt személyes gépkocsihasználat illeti meg, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.
(2) A volt köztársasági elnököt kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez a Kormány helyiséget biztosít. A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a Hivatal biztosítja.
(3) A volt köztársasági elnök – a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal megállapodása szerint – valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.
21. § (1) A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból alapítvány, közalapítvány, társadalmi és egyéb szervezet, magánszemély pályáztatás nélkül is, egyedi döntés alapján támogatható, pártnak anyagi támogatást nyújtó, illetve a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet azonban nem támogatható. Az előirányzat a volt köztársasági elnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, támogatási szerződés megkötése nélkül felhasználható. Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az előirányzatból nyújtott támogatás kedvezményezettjét, a támogatás célját és összegét.
22. § (1) A volt köztársasági elnökre a 14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A volt köztársasági elnököt nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha megbízatása az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.
(3) A volt köztársasági elnök az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.
23. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
24. § (1) E törvény 1., 2., 4. és 5. alcíme, valamint 28. §-a az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 26. § (1) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) E törvény 26. § (2) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
25. § (1) E törvény rendelkezéseit a hivatalban lévő köztársasági elnökre és az e törvény hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt köztársasági elnökre is alkalmazni kell.
(2) A Hivatal e törvénynek megfelelő Alapító Okiratát, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát a köztársasági elnök az e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül adja ki, illetve hagyja jóvá.
(3) E törvény 29. §-a nem érinti a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt miniszterelnöknek a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásra való jogosultságát, ha e törvény hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte.
26. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
27. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„126. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. §-ában, valamint a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 21. §-ában foglalt előirányzatok felhasználása tekintetében e törvény 13/A. § (2) és (5)–(7) bekezdéseit, 13/B. § (1) bekezdését, 15. §-át, valamint 101/A. §-át nem kell alkalmazni.”
(3) A Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
(4) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
28. § (1) Hatályát veszti a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezéséről szóló 2002. évi XLI. törvény.
(2) Hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 1–19. §-a, 1. §-át megelőző alcíme, 27. § (2) és (4) bekezdése, valamint 27. § (5) bekezdésében az „és (4)” szövegrész.
29. § Hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésében a „, valamint kérelmére – ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte – a 14. § szerinti juttatásra” szövegrész.
