c) a 7a. cikkben meghatározott különleges engedélyezési feltételeknek.
3. § Az 1. és 2. §, valamint az azt követő cikkek más vasúti berendezésekre és járművek, illetve más vasúti berendezések egyes szerkezeti elemeinek az engedélyezésére értelemszerűen érvényesek.
3a. cikk
Kölcsönhatás más nemzetközi megállapodásokkal
1. § Az alkalmazandó európai közösségi (EK) és a kapcsolódó nemzeti jogszabályoknak megfelelően üzembe helyezett vasúti járművek és egyéb vasúti berendezések úgy tekintendők, hogy azok üzemeltetését ezeknek a jelen Egységes Szabályoknak megfelelően valamennyi Tagállam engedélyezte
a) az alkalmazandó átjárhatósági műszaki előírások és a megfelelő egységes műszaki előírások rendelkezései közötti teljes egyenértékűség esetén, továbbá
b) feltéve, hogy az alkalmazandó átjárhatósági műszaki előírások, amelyek alapján a vasúti járművet vagy egyéb vasúti berendezést engedélyezték, a jármű részét képező vonatkozó alrendszerekkel kapcsolatos összes szempontra kiterjednek, továbbá
c) feltéve, hogy a szóban forgó átjárhatósági műszaki előírások nem tartalmaznak nyitott kérdéseket az infrastruktúra műszaki összeegyeztethetőségével kapcsolatban, továbbá
d) feltéve, hogy a járműre vagy más vasúti berendezésre nem vonatkozik eltérő rendelkezés.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a jármű vagy más vasúti berendezés a 6. cikk 4. § hatálya alá tartozik.
2. § A jelen Egységes Szabályoknak megfelelően üzemeltetésre engedélyezett vasúti járművek és más vasúti berendezések úgy tekintendők, hogy azokat üzembe helyezték az Európai Közösség Tagállamaiban és az Európai Közösséggel kötött nemzetközi megállapodások eredményeképpen a közösségi jogszabályokat alkalmazó államokban a következő esetekben:
a) az alkalmazandó egységes műszaki előírások rendelkezései és a megfelelő átjárhatósági műszaki előírások közötti teljes egyenértékűség esetén, továbbá
b) feltéve, hogy az alkalmazandó egységes műszaki előírások, amelyek alapján a vasúti járművet vagy egyéb vasúti berendezést engedélyezték, a jármű részét képező vonatkozó alrendszerekkel kapcsolatos összes szempontra kiterjednek, továbbá
c) feltéve, hogy a szóban forgó egységes műszaki előírások nem tartalmaznak nyitott kérdéseket az infrastruktúra műszaki összeegyeztethetőségével kapcsolatban, továbbá
d) feltéve, hogy a járműre vagy más vasúti berendezésre nem vonatkozik eltérő rendelkezés.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a járművet vagy más vasúti berendezést az Európai Közösség Tagállamaiban és az Európai Közösséggel kötött nemzetközi megállapodások eredményeképpen a közösségi jogszabályokat alkalmazó államokban alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően engedélyeztetni kell.
3. § A kizárólag az Európai Közösség Tagállamaiban használt vasúti járművek és más vasúti berendezések üzemeltetési engedélyét, üzemeltetését és karbantartását az alkalmazandó közösségi és nemzeti jogszabályok szabályozzák. Ez a rendelkezés alkalmazandó az Európai Közösséggel kötött nemzetközi megállapodások eredményeképpen a vonatkozó európai közösségi jogszabályokat alkalmazó Tagállamokra is.
4. § Az 1. és 2. cikkben foglaltak értelemszerűen vonatkoznak az egyes jármű típusok elfogadására/engedélyezésére is.
5. § A 15. cikk 2. §-ában foglaltaknak megfelelően hitelesített, tehervagon karbantartásért felelős szervezet úgy tekintendő, hogy azt az alkalmazandó európai közösségi és az ezeknek megfelelő nemzeti jogszabályoknak megfelelően hitelesítették, és fordítva, a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK Irányelv 14a. cikk (5) bekezdésének megfelelően elfogadott hitelesítési rendszer és a Műszaki Szakértői Bizottság által a 15. cikk 2. §-a értelmében elfogadott szabályok közötti teljes egyenértékűség esetén.
4. cikk
Eljárások
1. § A járművek műszaki engedélyezése:
a) egy szakaszban történik, amikor egyetlen járműnek adják meg az üzemeltetési engedélyt, vagy
b) két egymást követő szakaszban, amikor:
- a típusengedélyt egy adott prototípusra adják meg,
- majd ezt követően egy egyszerűsített eljárás keretében egyes járművekre adnak engedélyt, amellyel tanúsítják az adott prototípussal való egyezőségüket.
2. § Annak vizsgálata, hogy a jármű vagy a típus valamely eleme megfelel-e az engedély alapjául szolgáló egységes műszaki előírásoknak, külön nyilatkozatokkal alátámasztott vizsgálati elemekre bontható. A vizsgálati elemeket és a nyilatkozat formáját a Műszaki Szakértői Bizottság határozza meg.
3. § A vasúti infrastruktúra műszaki engedélyezési eljárásaira nézve az érintett Tagállamban hatályos rendelkezések az irányadók.
5. cikk
Illetékes hatóság
1. § A műszaki engedélyezés annak a belföldi vagy nemzetközi hatóságnak a feladata, amelynek - az adott Tagállam törvényeivel és előírásaival összhangban - a hatáskörébe tartozik.
2. § Az 1. §-ban hivatkozott hatóságok a vizsgálatok elvégzésére vonatkozó hatáskörüket részben vagy egészben átruházhatják, illetve az adott Tagállamban hatályos jogszabályok értelmében átruházzák az adott Tagállamban működő, megfelelőnek elismert szervekre, a vonatkozó nyilatkozatok kibocsátását is beleértve.
Tilos a hatáskör átruházása:
a) vasúti közlekedési vállalatra,
b) infrastruktúra-üzemeltetőre,
c) üzembentartóra,
d) karbantartásért felelős szervezetre,
e) vasúti berendezések tervezőjére vagy gyártójára, aki közvetlenül vagy közvetve részt vesz a vasúti berendezések gyártásában,
a felsorolt szervezetek leányvállalatait is beleértve.
3. § Ahhoz, hogy a 2. §-ban említett valamely szervet megfelelőnek ismerjenek el, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a) Szervezetét, jogi felépítését és döntéshozatalát tekintve a szerv független kell, hogy legyen minden vasúti vállalkozástól, infrastruktúra-üzemeltetőtől, pályázó és beszerzést végző szervezettől; igazgatója és a vizsgálatok elvégzéséért vagy a bizonylatok és nyilatkozatok kiadásáért felelős dolgozói sem közvetlenül, sem megbízott képviselőként nem lehetnek érintettek a rendszerelemek, járművek vagy vasúti berendezések tervezésében, gyártásában, kivitelezésében vagy karbantartásában, illetve azok használatában. Ez nem zárja ki műszaki információk cseréjének lehetőségét a gyártó vagy kivitelező és a szóban forgó szerv között.
b) A szerv és annak a vizsgálatokat végző dolgozói a vizsgálatokat a legteljesebb szakmai tisztességgel és a legmagasabb fokú műszaki szakértelemmel végzik, mentesen mindenfajta különösen pénzügyi jellegű nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely az ítéletüket vagy a vizsgálatuk eredményét esetlegesen befolyásolhatná, különösen a vizsgálatok eredményei által érintett személyek vagy csoportok részéről.
c) A szerv és annak a vizsgálatokat végző dolgozói elsősorban működésüket illetően függetlenek a balesetekkel kapcsolatos vizsgálatokat végző szervektől.
d) A szerv rendelkezik a vizsgálatokkal kapcsolatos műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő elvégzéséhez szükséges személyi és anyagi feltételekkel; továbbá hozzáfér a különleges vizsgálatokhoz szükséges berendezésekhez.
e) A vizsgálatokat végző dolgozók
- műszakilag és szakmailag megfelelő képzettséggel rendelkeznek,
- megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az általuk végzett vizsgálatokkal kapcsolatos követelményeket illetően és kellő gyakorlattal azok elvégzésében, továbbá
- képesek összeállítani az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatos hivatalos nyilvántartást képező bizonylatokat, nyilvántartásokat és jelentéseket.
f) A vizsgálatokat végző dolgozók függetlenségét garantálni kell. A tisztviselők díjazása nem köthető az elvégzett vizsgálatok számához vagy azok eredményéhez.
g) A szerv polgári jogi felelősségbiztosítást köt, kivéve azt az esetet, ha a szóban forgó felelősségre az állam a nemzeti jogszabályok értelmében fedezetet vállal, vagy ha a vizsgálatokat közvetlenül az adott Tagállam végzi.
h) A szerv dolgozóit szakmai titoktartás köti a feladataik teljesítése közben a tudomásukra jutó valamennyi információt illetően (az illetékes közigazgatási hatóságok kivételével abban az államban, ahol a felsorolt tevékenységeket végzik) a jelen Egységes Szabályok vagy a Tagállamban hatályos bármely jogi előírás és/vagy jogszabály végrehajtása során, adott esetben az Európai Közösség jogszabályait is beleértve.
4. § A 3. cikkben foglalt előírások értelemszerűen vonatkoznak a műszaki engedélyezést végző hatóságokra is.
5. § A Tagállamok értesítés, vagy adott esetben az Európai Közösség jogszabályaiban vagy az Európai Közösséggel kötött nemzetközi megállapodások eredményeképpen a közösségi jogszabályokat alkalmazó államok jogszabályaiban meghatározott eszközök útján biztosítják, hogy a Főtitkár tájékoztatást kapjon a vizsgálatok, hitelesítések és jóváhagyások elvégzéséért felelős szervekről, a tájékoztatásban feltüntetve az egyes szervek felelősségi körét is. A Főtitkár közzéteszi a szervek jegyzékét, azok azonosító számát és felelősségi körét, és folyamatosan naprakészen tartja ezeket az adatokat.
6. § A Tagállamok biztosítják a 2. cikkben említett szervek következetes felügyeletét, és megvonják a hatáskört azoktól a szervektől, amelyek már nem felelnek meg a 3. cikkben említett feltételeknek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Főtitkárt.
7. § Abban az esetben, ha valamely Tagállam úgy ítéli meg, hogy egy másik Tagállam értékelő vagy jóváhagyást végző hatósága vagy az említett hatóság hatáskörével felruházott más szerv nem felel meg a 3. cikkben foglalt feltételeknek, az ügyet a Műszaki Szakértői Bizottság elé viszik, amely négy hónapon belül tájékoztatja a szóban forgó Tagállamot az adott szerv által státuszának megtartása érdekében végrehajtandó szükséges változtatásokról. Ezzel összefüggésben a Műszaki Szakértői Bizottság utasíthatja a Tagállamot, hogy függessze fel vagy vonja vissza a szóban forgó szerv vagy hatóság által végzett munka alapján kiadott jóváhagyásokat.
6. cikk
A műszaki tanúsítványok érvényessége
1. § Az egyes Tagállamok illetékes hatóságai által a jelen Egységes Szabályoknak megfelelően kiadott műszaki tanúsítványok az összes többi Tagállamban is érvényesek. Az említett többi állam területén történő forgalom és alkalmazás ugyanakkor az ebben a cikkben meghatározott feltételektől függ.
2. § Az üzemeltetési engedély kizárólag azt teszi lehetővé a vasúti közlekedési vállalatok számára, hogy a járműveket a műszaki leírás és az engedélyezés egyéb feltételei értelmében a járműnek megfelelő infrastruktúrákon üzemeltessék; ennek biztosítása a vasúti közlekedési vállalat feladata.
3. § A 3a. cikk sérelme nélkül a minden alkalmazandó egységes műszaki előírásnak megfelelő járműre kiadott üzemeltetési engedély lehetővé teszi, hogy az adott jármű szabadon közlekedjen a többi Tagállam területén, feltéve, hogy
a) az említett egységes műszaki előírások minden alapvető követelményre kiterjednek, továbbá
b) a járműre nem vonatkozik a következők valamelyike:
- egyedi eset, vagy
- az infrastruktúra megfelelőségével összefüggő nyitott kérdések, vagy
- eltérés.
A szabad forgalom feltételeit a vonatkozó egységes műszaki előírásokban is előírhatják.
4. § a) Abban az esetben, ha valamely Tagállamban üzemeltetési engedélyt adtak ki olyan járműre, amely
- egyedi eset, az infrastruktúra műszaki megfelelőségével összefüggő nyitott kérdés vagy eltérés hatálya alá tartozik, vagy
- nem felel meg a gördülőállományra vonatkozó egységes műszaki előírásoknak és minden egyéb lényeges rendelkezésnek, vagy
b) az egységes műszaki előírások nem terjednek ki minden alapvető követelményre,
a többi állam illetékes hatóságai kiegészítő műszaki információkat, pl. kockázatelemzést és/vagy jármű teszteket kérhetnek a kérelmezőtől, mielőtt a kiegészítő üzemeltetési engedélyt megadnák.
A jármű azon részét illetően, amely megfelel az egységes műszaki előírásoknak vagy azok egy részének, az illetékes hatóságoknak el kell fogadniuk a más illetékes hatóságok által az egységes műszaki előírásoknak megfelelően végzett hitelesítéseket. A jármű többi részét illetően az illetékes hatóságok teljes körűen figyelembe veszik az APTU Egységes Szabályainak 13. cikkében említett ekvivalencia-táblázatot.
Nem vizsgálható újra az alábbi feltételek teljesítése:
a) azonos, illetve egyenértékűnek nyilvánított rendelkezések,
b) nem egyedi esetekhez kapcsolódó rendelkezések, továbbá
c) nem az infrastruktúra műszaki megfelelőségével kapcsolatos rendelkezések.
5. § A 2-4. cikkben foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a prototípusok engedélyezésére is.
6a. cikk
Az eljárási dokumentáció elismertetése
1. § A jelen Egységes Szabályoknak megfelelően végzett értékeléseket, nyilatkozatokat és egyéb dokumentációkat minden Tagállam hatóságai és illetékes szervei, vasúti közlekedési vállalatai, üzembentartói és infrastruktúra-üzemeltetői egy az egyben elismerik.
2. § Abban az esetben, ha valamely követelményt vagy rendelkezést az APTU Egységes Szabályai 13. cikkének megfelelően egyenértékűnek nyilvánítanak, az ezzel kapcsolatos, korábban már elvégzett és dokumentált értékeléseket és vizsgálatokat nem végzik el újra.
6b. cikk
Műszaki és üzemi tesztek elismertetése
A Műszaki Szakértői Bizottság szabályokat fogadhat el arra vonatkozóan, hogy a jelen Egységes Szabályokba melléklet formájában szabályokat, illetve egy vagy több egységes műszaki előírásba követelményeket illesszenek be az engedélyezett járművek műszaki vizsgálataira, karbantartási előzményeket tartalmazó dokumentációira és üzemi tesztjeire, például féktesztjeire vonatkozó rendelkezésekkel és azok kölcsönös elismerésével kapcsolatos rendelkezéseket illetően.
7. cikk
A járművekre vonatkozó előírások
1. § A nemzetközi forgalomba való engedélyezéshez és az engedély érvényben tartásához a vasúti járműveknek a következő előírásoknak kell megfelelniük:
a) az egységes műszaki előírásoknak, valamint
b) megfelelő esetben a RID-ben meghatározott rendelkezéseknek.
2. § Az adott alrendszerre vonatkozó egységes műszaki előírások hiányában a műszaki engedélyezés során az APTU Egységes Szabályok 12. cikkének megfelelően abban a Tagállamban hatályban lévő alkalmazandó nemzeti műszaki előírásokat kell alkalmazni, amely Tagállamban a műszaki engedélyezést igényelték.
3. § Abban az esetben, ha az egységes műszaki előírások nem terjednek ki minden alapvető követelményre, illetve egyedi esetek vagy nyitott kérdések esetén a műszaki engedélyezés során az alábbiakat alkalmazzák:
a) az egységes műszaki előírásokban foglalt rendelkezéseket,
b) megfelelő esetben a RID-ben meghatározott rendelkezéseket, valamint
c) az APTU Egységes Szabályai 12. cikkének megfelelően hatályban lévő alkalmazandó nemzeti műszaki előírásokat.
7a. cikk
Eltérések
A Műszaki Szakértői Bizottság iránymutatásokat vagy kötelező rendelkezéseket fogad el a 7. cikkben foglalt rendelkezésektől való eltéréseket, valamint a választható vagy kötelező jelleggel alkalmazandó vizsgálati módszereket illetően.
8. cikk
A vasúti infrastruktúrára vonatkozó előírások
1. § A jelen Egységes Szabályoknak megfelelően a nemzetközi forgalomban engedélyezett vasúti jármű biztonságos üzemeltetése és az alkalmazandó vasúti infrastruktúrának való megfelelése érdekében a vasúti infrastruktúrának meg kell felelnie
a) az egységes műszaki előírásokban foglalt rendelkezéseknek, valamint
b) megfelelő esetben a RID-ben meghatározott rendelkezéseknek.
2. § Az infrastruktúra engedélyezésére és karbantartásának felügyeletére az abban a Tagállamban hatályban lévő rendelkezések vonatkoznak, amelyben az adott infrastruktúra található.
3. § A 7. és 7a. cikk értelemszerűen vonatkozik az infrastruktúrára is.
9. cikk
Üzemeltetési előírások
1. § A vasúti közlekedési vállalatok, amelyek a nemzetközi forgalomban engedélyezett vasúti járműveket üzemeltetnek, kötelesek betartani az egységes műszaki előírásokban meghatározott, a nemzetközi forgalomban engedélyezett vasúti járművek üzemeltetésére vonatkozó előírásokat.
2. § A Tagállamokban a nemzetközi alkalmazásra szánt és arra alkalmas infrastruktúrát - beleértve a közlekedésbiztonsági és irányítási rendszereket - üzemben tartó vállalkozások és közigazgatási szervek kötelesek betartani az egységes műszaki előírásokban foglalt műszaki előírásokat, és azokat állandóan érvényesíteni kell adott infrastruktúra kialakításánál és üzemeltetése közben.
10. cikk
A műszaki tanúsítványok és nyilatkozatok, valamint az ezekkel kapcsolatos feltételek igénylése és megadása
1. § A műszaki tanúsítvány megadása egy adott vasúti jármű prototípusára vagy egy adott vasúti járműre vonatkozóan történik.
2. § A műszaki tanúsítványt igényelheti:
a) a gyártó,
b) vasúti közlekedési vállalat,
c) a jármű üzembentartója,
d) a jármű tulajdonosa,
e) az infrastruktúra-üzemeltető.
3. § A műszaki tanúsítványra vonatkozó kérelmet (a megfelelő nyilatkozatokat is beleértve) bármely, az 5. cikkben meghatározott hatáskörrel rendelkező hatósághoz vagy szervhez be lehet nyújtani bármelyik Tagállamban.
4. § Ha a járműre a 6. cikk 4. §-a alkalmazandó, az igénylő az igénylésben feltünteti, hogy mely Tagállamokra (és adott esetben mely vonalakra) kéri a szabad forgalmat lehetővé tevő műszaki tanúsítványokat; ilyen esetben az érintett illetékes hatóságoknak és a vizsgálatokat végző szerveknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy az eljárást egyszerűbbé tegyék az igénylő számára.
5. § Az engedélyezési eljárással kapcsolatos összes költség az igénylőt terheli, kivéve, ha a jóváhagyást megadó államban hatályos jogszabályok és előírások ettől eltérően rendelkeznek. Tilos a műszaki engedélyezés eljárást haszonszerzés céljából végezni.
5a. § Valamennyi határozatot, vizsgálatot, tesztet stb. megkülönböztetéstől mentesen kell meghozni, illetve elvégezni.
6. § Az igénylő a kérelemben részletesen előadja az egységes műszaki előírásokban előírt információkat, illetve mellékeli a kérelemhez az ezeket az információkat tartalmazó műszaki és karbantartási dokumentumokat. Az értékelést végző szerv ellenőrzi és kijavítja ezeket a dokumentumokat, és azokat megfelelő információkkal egészíti ki annak érdekében, hogy a dokumentumok megfelelően mutassák be a jármű tulajdonságait.
7. § A vizsgálatot végző szervezet minden általa végzett vizsgálatot vizsgálati jelentésben dokumentál, indokolva az elvégzett vizsgálatokat, feltüntetve, hogy a vizsgálat tárgyát mely rendelkezések alapján értékelték, valamint hogy a vizsgálat tárgya ezen az értékelésen megfelelt vagy sem.
8. § Annak a személynek, aki egyszerűsített műszaki engedélyezési eljárással kér üzemeltetési tanúsítványt, [4. cikk 1. § b) bekezdés], a kérelméhez mellékelnie kell a 11. cikk 2. §-a értelmében kiadott konstrukció-tanúsítványt, és megfelelően igazolnia kell, hogy a jármű, amelyre az üzemeltetési tanúsítványt kéri, az adott prototípusnak megfelel.
9. § A műszaki tanúsítványt elvileg korlátlan időre adják; a műszaki tanúsítvány lehet általános vagy korlátozott hatályú.
10. § Ha módosultak a 7. cikkben említett előírások vonatkozó rendelkezései, amelyek alapján a prototípust engedélyezték, és nincsenek vonatkozó átmeneti rendelkezések, az a Tagállam határozza meg, hogy az adott tanúsítvány érvényben marad-e vagy azt meg kell-e újítani, amelyben az adott konstrukció-tanúsítványt kiadták, a többi olyan állammal folytatott egyeztetést követően, ahol a tanúsítvány a 6. cikk értelmében érvényes. A megújított típusengedély esetén ellenőrizendő kritériumok kizárólag a módosult rendelkezésekre vonatkozhatnak. A típusengedély megújítása a korábban engedélyezett típusok alapján kiadott üzemeltetési engedélyeket nem érinti.
11. § Felújítás vagy korszerűsítés esetén a szerződő szervezet vagy a gyártó megküldi az érintett Tagállam részére a projektet ismertető dokumentumokat. A Tagállam a megküldött dokumentumokat megvizsgálja és az alkalmazandó egységes műszaki előírásokban ismertetett végrehajtási stratégia figyelembe vételével dönti el, hogy a munka nagyságrendje szükségessé teszi-e új üzemeltetési engedély kiadását a jelen Egységes Szabályok értelmében.
Új üzemeltetési engedély kiadására van szükség minden olyan esetben, amikor a tervezett munka hátrányosan érintheti az érintett alrendszer általános biztonságosságát. Ha új engedélyre van szükség, a Tagállam dönti el, hogy a vonatkozó egységes műszaki előírásokat milyen mértékben kell a projektre alkalmazni.
A Tagállam a teljes dokumentációnak az igénylő által történt benyújtását követő négy hónapon belül hozza meg döntését.
Ha új engedélyre van szükség, és az egységes műszaki előírásokat nem alkalmazzák teljes mértékben, a Tagállam tájékoztatja a Főtitkárt
a) arról, hogy miért nem alkalmazzák teljes mértékben az egységes műszaki előírásokat,
b) az egységes műszaki előírások helyett alkalmazott műszaki jellemzőkről, továbbá
c) az a) és b) pontok értelmében szükséges információk biztosításáért felelős szervekről.
A Főtitkár a Szervezet honlapján közzéteszi a közölt információkat.
12. § A 11. cikk értelemszerűen alkalmazandó a konstrukció-tanúsítványra, valamint az érintett prototípusra vagy a prototípus egyes elemeire vonatkozó nyilatkozatokra is.
10a. cikk
A műszaki tanúsítványok visszavonásának és felfüggesztésének szabályai
1. § Ha valamely Tagállam (az eredeti) üzemeltetési engedélyt kiadó hatóságtól eltérő illetékes hatósága az engedélytől való eltérést talál, erről (az összes vonatkozó információ feltüntetésével) tájékoztatja (az eredeti) engedélyező hatóságot; ha az engedélytől való eltérés a konstrukció-tanúsítvánnyal kapcsolatos, az azt kibocsátó hatóságot is tájékoztatni kell.
2. § Az üzemeltetési tanúsítványt a következő esetekben lehet visszavonni:
a) ha a vasúti jármű már nem felel meg:
- az egységes műszaki előírásokban és az APTU Egységes Szabályai 12. cikkének megfelelően hatályos alkalmazandó nemzeti rendelkezésekben szereplő előírásoknak, vagy
- a 7a. cikkben meghatározott különleges engedélyezési feltételeknek, vagy
- az RID-ben meghatározott, gyártásra és szerelvényekre vonatkozó előírásoknak, vagy
b) ha az üzembentartó nem tesz eleget az illetékes hatóság felszólításának, hogy a hibákat adott határidőn belül hárítsa el, vagy
c) ha a 10. cikk 10. §-a szerinti korlátozott engedélyezésből származó kötelezettségeknek és feltételeknek nem tesznek eleget, vagy azokat nem tartják be.
3. § A konstrukció-tanúsítványt vagy az üzemeltetési tanúsítványt kizárólag az azt kiállító hatóság vonhatja vissza.
4. § Az üzemeltetési tanúsítványt az alábbi esetekben lehet felfüggeszteni:
a) ha a vasúti járműre a karbantartási dokumentumaiban, az egységes műszaki előírásokban, a 7a. cikkben felsorolt különleges engedélyezési feltételekben vagy a RID-ben található, az építésre és berendezésekre vonatkozó előírásokban foglalt műszaki ellenőrzéseket, vizsgálatokat, karbantartási és szervizelési munkákat nem (vagy nem a határidőn belül) végzik el;
b) ha a vasúti jármű súlyos sérülése esetén az illetékes hatóság előtti bemutatás kötelezettségének nem tesznek eleget;
c) ha nem tartják be ezeket az Egységes Szabályokat és az egységes műszaki előírásokban foglalt előírásokat;
d) ha nem tartják be az APTU Egységes Szabályai 12. cikkének megfelelően hatályban lévő alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket vagy az APTU Egységes Szabályai 13. cikke értelmében az azokkal egyenértékűnek nyilvánított rendelkezéseket. A tanúsítvány érvényességét az érintett Tagállam(ok) tekintetében függesztik fel.
5. § Érvényét veszti az üzemeltetési tanúsítvány, ha a vasúti járművet a forgalomból kivonják. A forgalomból való kivonásról az üzemeltetési engedélyt kiadó illetékes hatóságot tájékoztatni kell.
6. § Az 1-4. cikkben foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a konstrukció-tanúsítványokra is.
10b. cikk
Vizsgálati szabályok és eljárások
1. § A Műszaki Szakértői Bizottság további kötelező erejű rendelkezéseket fogadhat el a műszaki engedélyezéssel kapcsolatos vizsgálatokat és eljárási szabályokat illetően.
2. § A Tagállamok vagy regionális szervezetek az 1. cikk értelmében a Műszaki Szakértői Bizottság által elfogadott rendelkezéseket kiegészítő (de azokkal nem ellentétes) rendelkezéseket fogadhatnak el (vagy tarthatnak érvényben) a vizsgálatokra vonatkozó, megkülönböztetéstől mentes, részletes és kötelező jellegű eljárásokat és a nyilatkozatokkal kapcsolatos előírásokat illetően. Ezekről a rendelkezésekről tájékoztatni kell a Főtitkárt, aki a tájékoztatást továbbítja a Műszaki Szakértői Bizottsághoz, majd azokat a Szervezet közzéteszi.
11. cikk
Műszaki tanúsítványok és nyilatkozatok
1. § A típusengedélyt és az üzemeltetési engedélyt külön „Konstrukció-tanúsítvány” és „Üzemeltetési tanúsítvány” megnevezésű okmányokon adják ki.
2. § A Konstrukció-tanúsítvány megnevezésű dokumentum:
a) meghatározza a vasúti jármű prototípusának tervezőjét és tervezett gyártóját;
b) ahhoz mellékelik a műszaki és karbantartási dokumentációt;
c) adott esetben meghatározza a vasúti jármű prototípusára és az adott prototípusnak megfelelő vasúti járművekre vonatkozó különleges üzemeltetési korlátozásokat és feltételeket;
d) ahhoz mellékelik a vizsgálati jelentés(eke)t;
e) adott esetben felsorolja az összes kiadott kapcsolódó (megfelelőségi és hitelesítő) nyilatkozatot;
f) meghatározza az azt kibocsátó illetékes hatóságot és a kibocsátás dátumát, továbbá tartalmazza a hatóság aláírását;
g) adott esetben meghatározza az érvényesség időtartamát.
3. § Az üzemeltetési tanúsítvány tartalmazza az alábbi információkat:
a) a 2. cikkben felsorolt összes információt, valamint
b) a tanúsítvány tárgyát képező jármű(vek) azonosító számát/számait;
c) a tanúsítvány tárgyát képező vasúti jármű(vek) üzembentartójára vonatkozó, a tanúsítvány kiadásakor érvényes információkat;
d) adott esetben az érvényesség időtartamát.
4. § Az üzemeltetési tanúsítvány egyszerre több ugyanolyan típusú járműre is vonatkozhat, amely esetben a 3. cikk értelmében szükséges információkat a csoporthoz tartozó valamennyi jármű tekintetében egyedileg azonosítható módon kell meghatározni, a műszaki dokumentációnak pedig tartalmaznia kell az egyes járműveken elvégzett tesztekkel kapcsolatos azonosítható dokumentumok felsorolását.
5. § A műszaki és karbantartási dokumentáció tartalmazza az egységes műszaki előírások rendelkezéseinek megfelelő információkat.
6. § A tanúsítványokat az Egyezmény 1. cikk 6. §-ában meghatározott valamelyik munkanyelven kell kinyomtatni.
7. § A tanúsítványokat és nyilatkozatokat ki kell adni a kérelmezőnek.
8. § Az üzemeltetési tanúsítvány a tárgyra vonatkozik. A jármű üzembe helyezését követően az üzemeltetési tanúsítvány (a műszaki és karbantartási dokumentációt is beleértve) birtokosa - ha nem azonos a jelenlegi üzembentartóval - késedelem nélkül átadja azt a jelenlegi üzembentartónak a karbantartási előzményeket tartalmazó dokumentációval együtt, és rendelkezésre bocsátja a még a birtokában lévő, a karbantartásra és üzemeltetésre vonatkozó összes (további) részletes utasítást.
9. § A 8. cikk értelemszerűen alkalmazandó a 19. cikknek megfelelően engedélyezett járművekre és vasúti berendezésekre is, amely esetben a szóban forgó dokumentáció az engedélyezési dokumentációt és a műszaki dokumentációval, a karbantartási dokumentációval és a karbantartási előzményekre vonatkozó dokumentációval kapcsolatos követelményekben szereplő információkhoz hasonló információkat tartalmazó összes további dokumentumot vagy azok bizonyos részeit jelenti.
12. cikk
Egységes formátumok
1. § A Szervezet egységes formátumokat ír elő a 11. cikkben említett tanúsítványokra, a 4. cikk 2. §-ának megfelelően meghatározott nyilatkozatokra, valamint a 10. cikk 7. §-ának megfelelő vizsgálati jelentésre.
2. § A formátumokat a Műszaki Szakértői Bizottság készíti és fogadja el.
3. § A Műszaki Szakértői Bizottság engedélyezheti, hogy a tanúsítványokat és nyilatkozatokat a jelen Egységes Szabályokban meghatározottól eltérő meghatározott formátumban nyújtsák be; ahhoz azonban, hogy ezeket egyenértékűnek ismerjék el, tartalmazniuk kell a 11. cikkben előírt valamennyi információt.
13. cikk
Nyilvántartások
1. § A Szervezet felelősségi körében elektronikus adatbank formájában nyilvántartást hoznak létre és tartanak fenn, amely tartalmazza az azon vasúti járművekre vonatkozó információkat, amelyekre üzemeltetési tanúsítványt adtak ki, illetve az azon prototípusokra vonatkozó információkat, amelyekre konstrukció-tanúsítványt adtak ki. A nyilvántartás tartalmazza a 19. cikknek megfelelően engedélyezett vasúti járműveket; tartalmazhatja a nyilvántartás a kizárólag adott országon belüli forgalomra engedélyezett vasúti járműveket is.
2. § Az adatbank tartalmazza továbbá az 5. cikk értelmében hatáskörrel felruházott illetékes hatóságokra és szervezetekre, valamint a 15. cikk 2. §-a szerinti akkreditált/elismert ellenőrökre vonatkozó információk nyilvántartását.
3. § A Műszaki Szakértői Bizottság a vasúti üzemeltetésben használt egyéb adatokat is felvehet az adatbankba, többek között a nyilatkozatokra, ellenőrzésekre és az engedélyezett járművek karbantartására vonatkozó információkat (beleértve a soron következő ellenőrzés időpontját), a balesetekre és váratlan eseményekre vonatkozó információkat, valamint a járművek számozására, helyére, a vasúti közlekedési vállalatokra, az üzembentartókra, infrastruktúra-üzemeltetőkre, műhelyekre, gyártókra, karbantartásért felelős szervezetekre stb. vonatkozó nyilvántartásokat.
4. § A Műszaki Szakértői Bizottság határozza meg az adatbank funkcionális és műszaki felépítését, a szükséges adatok körét, az adatközlés idejét és módját, a hozzáférési jogosultságokat, valamint az egyéb adminisztratív és szervezeti rendelkezéseket, beleértve az alkalmazandó adatbázis-struktúrát. Az üzembentartó változásáról, a karbantartásért felelős szervezet változásáról, a forgalomból való kivonásról, a hivatalos leállításról, a tanúsítványok, nyilatkozatok felfüggesztéséről és visszavonásáról, a nyilatkozatokról vagy más igazolásokról és a járműnek az engedélyezett prototípustól eltérő bármely módosításáról a Főtitkárt minden esetben késedelem nélkül tájékoztatni kell.
5. § Ennek a cikknek az alkalmazásakor a Műszaki Szakértői Bizottság figyelembe veszi a Tagállamok és regionális szervezetek által létrehozott nyilvántartásokat annak érdekében, hogy csökkentse az érintett felekre, azaz a regionális szervezetekre, Tagállamokra, illetékes hatóságokra és az ágazatra háruló indokolatlan terheket. A Szervezet költségeinek csökkentése és a nyilvántartások megfelelő egységessége érdekében továbbá valamennyi érdekelt fél összehangolja a Szervezettel a saját terveit és a jelen Egységes Szabályok hatálya alá tartozó nyilvántartásai fejlesztését.
6. § Az adatbankban nyilvántartott adatok a vasúti járművek műszaki engedélyezése szempontjából elfogadható bizonyítéknak minősülnek.
7. § A Műszaki Szakértői Bizottság úgy határozhat, hogy az adatbank létrehozásának és működtetésének költségeit részben vagy egészben a felhasználók fedezzék; az adatok közlése és módosítása ingyenes, míg az adatok lekérése díjköteles lehet.
14. cikk
Feliratok és jelzések
1. § A forgalomra engedélyezett vasúti járműveken fel kell tüntetni:
a) egy olyan jelzést, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelen Egységes Szabályoknak megfelelően engedélyezték a járművet a nemzetközi forgalom számára, valamint
b) azokat az egyéb feliratokat és jelzéseket, amelyeket az egységes műszaki előírások előírnak, beleértve az egyedi azonosító kódot (a jármű sorozatszámát).
Az üzemeltetési engedélyt kiadó illetékes hatóság felelős azért, hogy minden járművet alfanumerikus azonosító kóddal lássanak el. Az (eredeti) engedélyt kiadó ország országkódját is tartalmazó kódot minden járművön fel kell tüntetni, és azt a 13. cikkben foglaltaknak megfelelően be kell vezetni az adott állam nemzeti járműnyilvántartásába.
2. § A Műszaki Szakértői Bizottság állapítja meg az 1. cikk a) pontjában meghatározott jelzést, valamint azt az átmeneti időszakot, amelyen belül a nemzetközi vasúti forgalomban engedélyezett járművek az 1. cikkben foglaltaktól eltérő feliratokkal és jelzésekkel közlekedhetnek.
15. cikk
Karbantartás
1. § A vasúti járműveket és egyéb vasúti berendezéseket megfelelően karban kell tartani annak érdekében, hogy megfeleljenek az egységes műszaki előírásokban meghatározott rendelkezéseknek, és állapotuk a forgalom vagy a nemzetközi forgalomban történő használat során semmilyen módon ne veszélyeztesse az üzemeltetés biztonságát, ne károsítsa az infrastruktúrát, a környezetet és a közegészséget. Ennek érdekében a vasúti járműveken és más vasúti berendezéseken el kell végezni az üzemeltetési tanúsítványhoz mellékelt karbantartási dokumentációban, az egységes műszaki előírásokban, a 7a. cikk szerinti különleges engedélyezési feltételekben, valamint a RID-ben meghatározott rendelkezésekben előírt szervizelést, ellenőrzéseket és karbantartási munkákat.
2. § A vasúti járművek vonatkozásában már az üzemeltetési engedély kiadását vagy a hálózaton történő használatot megelőzően ki kell jelölni a karbantartásért felelős szervezetet, és ezt a szervezetet a 13. cikkben említett adatbankba be kell vezetni. A karbantartásért felelős szervezet vasúti vállalat, infrastruktúra-üzemeltető vagy üzembentartó lehet. A karbantartásért felelős szervezet karbantartási rendszer alkalmazásával biztosítja az általa karbantartott járművek biztonságos üzemi állapotát. A karbantartásért felelős szervezet saját maga végzi a karbantartást vagy a munka elvégzésére karbantartó műhelyekkel köt szerződést.
A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezeteknek valamely Tagállamban akkreditált/elismert külső ellenőr által kiállított érvényes tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.
A Műszaki Szakértői Bizottság további részletes szabályokat fogad el a karbantartásért felelős szervezetek tanúsítását és ellenőrzését, az akkreditált/elismert ellenőröket, azok akkreditációját/elismerését, az ellenőrzéseket és az ellenőrzésekről szóló tanúsítványokat illetően. A szabályokban meg kell határozni, hogy azok egyenértékűek-e az Európai Közösségben vagy az Európai Közösséggel kötött nemzetközi megállapodások eredményeképpen a közösségi jogszabályokat alkalmazó államokban a karbantartásért felelős szervezetek vonatkozásában elfogadott tanúsítási rendszerrel kapcsolatos kritériumokkal.
Ezeket a szabályokat, amelyek a tanúsítványok és akkreditációk visszavonására és felfüggesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmazzák, a jelen Egységes Szabályok mellékletében határozzák meg, és azok az Egységes Szabályok szerves részét képezik.
3. § Az üzemeltetést végző vasúti vállalkozások felelősek saját vonataik biztonságos működéséért, és gondoskodnak járműveik megfelelő karbantartásáról. A karbantartásért felelős szervezetnek ennek megfelelően biztosítania kell, hogy a karbantartási eljárásokat illetően megbízható információk és adatok álljanak az üzemeltetést végző vasúti vállalkozás rendelkezésére, az üzemeltetést végző vasúti vállalkozásnak pedig megfelelő időben a karbantartásért felelős szervezet rendelkezésére kell bocsátania az azon járművek és más vasúti berendezések üzemeltetésére vonatkozó információkat és adatokat, amelyekért az érintett szervezet a felelős. Az említett információk és adatok mindkét esetben a 2. cikkben jelzett mellékletben kerülnek meghatározásra.
4. § Az engedélyezett járművek karbantartásáért felelős szervezet a karbantartási előzményeket tartalmazó dokumentációt vezet az adott járművekről. A dokumentációnak az illetékes nemzeti hatóság számára ellenőrzés céljából rendelkezésre kell állnia.
5. § A Műszaki Szakértői Bizottság iránymutatásokat vagy szabályokat fogadhat el a karbantartó műhelyek hitelesítését és ellenőrzését, valamint a tanúsítványok és ellenőrzések kölcsönös elismerését illetően. A jelen bekezdésnek megfelelően elfogadott szabályok a jelen Egységes Szabályok mellékletében kerülnek meghatározásra, azok az Egységes Szabályok szerves részét képezik, és azokat a Szervezet honlapján közzéteszik.
16. cikk
Balesetek, váratlan események és súlyos sérülések
1. § A vasúti járműveket ért baleset, váratlan esemény vagy súlyos sérülés esetén valamennyi érintett fél (infrastruktúra-üzemeltető, üzembentartó, a karbantartásért felelős szervezet, az érintett vasúti közlekedési vállalat és más esetleges érintett) köteles:
a) késedelem nélkül meghozni minden szükséges intézkedést a biztonságos vasúti forgalom, a környezetvédelem és az egészségügyi előírások betartása érdekében, és
b) megállapítani a baleset, a váratlan esemény vagy a súlyos sérülés okait.
1a. § Az 1. cikkben említett intézkedéseket össze kell hangolni. Az összehangolás az infrastruktúra-üzemeltető kötelessége, kivéve, ha a szóban forgó államban hatályos előírások erről eltérően rendelkeznek. A Tagállam az érintett feleknek a kivizsgálással kapcsolatos kötelezettségén felül független vizsgálatot is elrendelhet.
2. § Súlyosan sérültnek tekintik azt a járművet, amelyet már nem lehet egyszerű módon javítani ahhoz, hogy egy vonatszerelvény részét képezze, és nem képes saját kerekein a veszélytelen üzemeltetés biztonságával közlekedni. Ha a javítás 72 órán belül elvégezhető, vagy ha a javítás összköltsége nem éri el a 0,18 millió SDR-t, a sérülés nem tekinthető súlyosnak.
3. § A balesetekről, váratlan eseményekről és súlyos sérülésekről a járművet forgalomba engedélyező hatóságot vagy szervet azonnal értesíteni kell. Az érintett hatóság vagy szerv kérheti a sérült jármű bemutatását - esetleg már javított állapotban - annak érdekében, hogy felülvizsgálja a kiadott üzemeltetési engedély érvényességét. Adott esetben az engedélyezési eljárást újra le kell folytatni.
4. § A Tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön a nemzetközi forgalomban előfordult balesetek, váratlan események és súlyos sérülések okairól, közzéteszik a vizsgálati jelentéseket, beleértve azok megállapításait és az azokkal kapcsolatos javaslatokat és tájékoztatják az engedélyt kiállító hatóságot és a Szervezetet. A Műszaki Szakértői Bizottság megvizsgálhatja a nemzetközi forgalomban bekövetkezett súlyos balesetek és váratlan események vagy súlyos sérülések okait annak érdekében, hogy lehetőség szerint továbbfejlesszék az egységes műszaki előírásokban a vasúti járművekre és egyéb vasúti berendezésekre meghatározott szerkezeti és üzemeltetési előírásokat, és szükség esetén úgy határozhat, hogy utasítja a Tagállamokat, hogy rövid határidőn belül függesszék fel a korábban kiadott vonatkozó üzemeltetési tanúsítványokat, konstrukció-tanúsítványokat vagy nyilatkozatokat.
5. § A Műszaki Szakértői Bizottság további kötelező szabályokat készíthet elő és fogadhat el a súlyos balesetek, váratlan események és súlyos sérülések kivizsgálását és a független állami vizsgáló szervekre, illetve a jelentések formájára és tartalmára vonatkozó követelményeket illetően. A Műszaki Szakértői Bizottság a 2. cikk ff) pontjában meghatározott értékeket/számokat is módosíthatja.
17. cikk
Járművek leállítása és visszautasítása
1. § Az illetékes hatóság, egy másik vasúti közlekedési vállalat vagy infrastruktúra-üzemeltető nem utasíthatja vissza és nem állíthatja le a vasúti járműveket annak érdekében, hogy megakadályozza azoknak a kompatibilis vasúti infrastruktúrán történő közlekedését abban az esetben, ha a jelen Egységes Szabályokat, az egységes műszaki előírásokban foglalt rendelkezéseket, az engedélyező hatóság által előírt esetleges különleges engedélyezési feltételeket, valamint a RID-ben a szerkezetre és üzemeltetésre meghatározott előírásokat betartották.
2. § Nem érinti az illetékes hatóság a járművek ellenőrzésére és leállítására való jogát, ha a jármű gyaníthatóan nem felel meg az 1. cikkben foglaltaknak, de ilyen esetekben a bizonyosság megállapítására szolgáló vizsgálatot minél rövidebb időn, de legfeljebb 24 órán belül el kell végezni.
3. § Mindazonáltal abban az esetben, ha egy Tagállam az 5. cikk 7. §-ában vagy a 16. cikk 4. §-ában jelzett határidőn belül nem függeszti fel, illetve nem vonja vissza az engedélyt, a többi Tagállam az érintett járműve(ke)t visszautasíthatja vagy leállíttathatja.
18. cikk
Az előírások figyelmen kívül hagyása
1. § A 2. cikkre és a 10a. cikk 4. § c) pontjára is figyelemmel a jelen Egységes Szabályok és az egységes műszaki előírások be nem tartásának jogi következményeit annak a Tagállamnak a hatályos előírásai szabályozzák, amelynek illetékes hatósága az eredeti üzemeltetési engedélyt kiadta, beleértve a jogszabályok összeütközésének az esetére vonatkozó szabályozást.
2. § A jelen Egységes Szabályok és az egységes műszaki előírásokban foglalt rendelkezések be nem tartásának az infrastruktúrára vonatkozó polgári jogi és büntetőjogi következményeit annak a Tagállamnak a hatályos rendelkezései szabályozzák, amelynek területén az infrastruktúra-üzemeltetőjének a székhelye található, beleértve a jogszabályok összeütközésének az esetére vonatkozó szabályozást.
19. cikk
Átmeneti rendelkezések
1. § A 3. cikk 1. §-a a korszerűsített, felújított és meglévő járművekre alkalmazandó. Az olyan járművekre, amelyeket az RIV, az RIC vagy más vonatkozó nemzetközi megállapodás értelmében nem hagytak jóvá a nemzetközi forgalomra, és amelyeket ennek megfelelően megjelöltek, ebben a cikkben átmeneti rendelkezések kerülnek meghatározásra.
2. § A jelen Egységes Szabályok hatályba lépésekor az RIV 2000 megállapodásban (2004. január 1-jei átdolgozott kiadás), illetve az RIC megállapodásban foglalt műszaki előírásoknak való jelenlegi megfelelésük bizonyítékaként RIV vagy RIC jelöléssel ellátott meglévő járművek úgy tekintendők, hogy azok üzemeltetését (a vagonon található jelzésnek megfelelően) engedélyezték a Tagállamok hálózatain az azon vasúti infrastruktúrákkal való összeegyeztethetőségüknek megfelelően, amelyekre az adott járművet valamely Tagállamban engedélyezték.
2a. § Azok a meglévő járművek, amelyek nincsenek RIV vagy RIC jelzéssel ellátva, de a Tagállamok közötti, és a Szervezetnek bejelentett két- vagy többoldalú megállapodásoknak megfelelően engedélyezték és megjelölték azokat, szintén úgy tekintendők, hogy azokat a megállapodásban meghatározott hálózatokon történő üzemeltetésre engedélyezték.
3. § A 2. és 2a. §-nak megfelelő átmeneti engedély mindaddig érvényben marad, amíg a járművet a 10. cikk 11. §-ának megfelelően újra nem kell engedélyeztetni.
4. § Az RIV, RIC feliratok vagy a járműnek a Műszaki Szakértői Bizottság által elfogadott egyéb jelölései a 13. cikkben jelzett adatbázisban tárolt adatokkal együtt a jóváhagyás elegendő bizonyítékát képezik. A fentiekben említett jelölés illetéktelen módosítása csalásnak minősül, amelynek alapján a nemzeti jogszabályok értelmében büntetőeljárás indítható.
5. § Ettől az átmeneti rendelkezéstől függetlenül a jármű és a jármű dokumentációja meg kell, hogy feleljen az egységes műszaki előírások jelölésre és a jelölés karbantartására vonatkozó hatályos rendelkezésének; adott esetben biztosítani kell az RID hatályos rendelkezéseinek betartását is. A Műszaki Szakértői Bizottság úgy határozhat, hogy az egységes műszaki előírásokban szereplő biztonsági rendelkezéseknek az átmeneti rendelkezésektől függetlenül bizonyos határidőn belül eleget kell tenni.
6. § A 2. és 2a. § hatálya alá nem tartozó meglévő járművek üzemeltetését az igénylőnek az illetékes hatósághoz benyújtott kérésére engedélyezni lehet. Az illetékes hatóság kiegészítő műszaki információkat, kockázatelemzést, illetve jármű teszteket kérhet a kérelmezőtől, mielőtt a kiegészítő üzemeltetési engedélyt megadná. Az illetékes hatóságok mindazonáltal teljes körűen figyelembe veszik az APTU Egységes Szabályainak 13. cikkében említett ekvivalencia-táblázatot.
7. § A Műszaki Szakértői Bizottság a fentieken kívül további átmeneti rendelkezéseket is elfogadhat.
20. cikk
Vitás esetek rendezése
A nemzetközi forgalomban használni tervezett vasúti járművek és más vasúti berendezések műszaki engedélyezésével kapcsolatos vitás kérdésekkel a Műszaki Szakértői Bizottság foglalkozhat abban az esetben, ha az érintett felek között folytatott közvetlen tárgyalások nem vezetnek eredményre. Ilyen vitákat az Egyezmény V. címében foglalt eljárással összhangban a Választott bíróság elé is lehet terjeszteni.
3. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a COTIF 42. cikke alapján a szerződéshez tett, a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény 3. §-ában foglalt fenntartást visszavonja.
4. § A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény 3. §-a hatályát veszti.
5. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-2. § és a 4. § a fenntartás visszavonásának napján lép hatályba.
(3) A fenntartás visszavonásának, illetve az 1-2. § és a 4. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
