Időállapot: közlönyállapot (2011.XI.29.)

2011. évi CLVI. törvény - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2/9. oldal

6. 12. §-ában az „A befizetett ekho alapján” szövegrész helyébe az „Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti az Ekho tv. 11. § (2) és (3) bekezdése.

II. Fejezet

A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

4. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

55. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban Rega. tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi), valamint motorkerékpár (a továbbiakban a személygépkocsi és a motorkerékpár együtt: gépjármű) után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén.”

56. § A Rega. tv. 2. §-a a következő 14., 15. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14. elektronikus eljárás: a vámhatóság által üzemeltetett informatikai rendszeren vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül kezdeményezett, az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás.

15. gépjárműflotta-üzemeltető: az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75%-a gépjármű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.”

57. § A Rega. tv. 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása.”

58. § A Rega. tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Átalakítás esetén az átalakított gépjármű forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.”

59. § A Rega. tv. 9. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Adóigazgatási eljárásban képviselőként vámjogi képviselőként eljáró személy is jogosult eljárni.

(9) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”

60. § A Rega. tv. kiegészül az alábbi új címmel és a 10. §-sal:

„Az elektronikus eljárás szabályai

10. § (1) Elektronikus eljárás a Regisztrációs Adó Adatlap (a továbbiakban: RAA) elektronikus beküldésével kezdeményezhető.

(2) Nincs helye elektronikus eljárásnak:

a) az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló eljárásban,

b) az adó-visszaigénylésre irányuló eljárásban,

c) jogorvoslati eljárásban.

(3) Elektronikus eljárást az kezdeményezhet, aki – az elektronikus adatküldéssel összefüggő azonosíthatóság érdekében – a vámhatóság által üzemeltetett informatikai rendszer igénybevétele esetén a vámhatóságnál, az ügyfélkapu igénybevétele esetén az okmányirodánál és a vámhatóságnál regisztráltatta magát. Az elektronikus RAA-t a regisztrált személy a vámhatóság által közzétett tájékoztatás szerint küldi be.”

61. § (1) A Rega. tv. 13. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A forgalomba helyezés előtt megfizetett adó a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelhető, ha)

„d) a közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasította.”

(2) A Rega. tv. 13. § (2) bekezdése a következő bd) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kiszállítás, kivitel tényét

b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig]

„bd) a Közösség más tagállamában történő forgalomba helyezés esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv eredeti példányának bemutatásával”

[kell igazolni.]

(3) A Rega. tv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsira kötött bérleti szerződés az abban foglalt bérleti időtartam lejártát megelőzően megszűnik, akkor a bérbe adott személygépkocsi után megfizetett adó és a szerződés lejárta alapján számított adó különbözetét az adóalany visszaigényelheti.”

62. § A Rega. tv. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

„Gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége

16/A. § (1) A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek – 1 napon túli időtartamra – bérbe adott személygépkocsija után a Melléklet III. rész szerinti adófizetési kötelezettség terheli.

(2) Az adózó azt, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül a tulajdonában álló vagy üzembentartói jogával érintett személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság és az árbevétel megoszlására vonatkozóan könyvvizsgáló által kiadott hiteles magyar fordítású igazolás bemutatásával tanúsítja.

(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését adókötelezettségének adóévi első ízben való keletkezését követő, míg a személygépkocsi bérbeadási szerződését – annak megkötésétől számított – 15 napon belül nyújtja be a vámhatósághoz. Az adót a vámhatóság a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül határozattal állapítja meg a gépjárműflotta-üzemeltető terhére.

(4) A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó – a közúti közlekedésről szóló törvény 20. §-ának (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő – igazolást ad ki az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül, melyet a rendőrhatóság részére is továbbít.”

63. § A Rega. tv. 18. § (2) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg lép.

64. § A Rega. tv. 4. § (6) bekezdésében a „belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező,” szövegrész helyébe a „belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartót, vagy” szöveg lép.

65. § A Rega. tv. Melléklete e törvény 6. melléklete szerint módosul.

66. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 46. §-ában „az adózó e törvény kihirdetése napjától” szövegrész helyébe az „adózó, vagy ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adózó, vagy az adó alanya által az adókötelezettség teljesítése érdekében megbízott belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartó vagy, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselő 2011. november 1-jétől” szöveg lép.

5. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

67. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jövedéki ügyben – a (7)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a vámhatóság jár el.”

(2) A Jöt. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”

68. § (1) A Jöt. 7. § 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő q) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában

1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]

„d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolajtárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést – kivéve a vámtarifaszám változással nem járó, felhasználási cél szerinti átminősítést – pedig előzetesen – legkésőbb 3 munkanappal az átminősítést megelőzően – a vámhatóságnak bejelentik,”

„q) a 76. § (4) bekezdése szerinti sör, a 80. § (3) bekezdése szerinti bor és a 89. § (3) bekezdése szerinti pezsgő előállítását.”

(2) A Jöt. 7. § 32–34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, és terhére a jövedéki biztosíték e törvény 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, e törvény 38. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének – a 2 éves vizsgált időszakban összességében – 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, valamint az a személy, aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik;

33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;

34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;”

(3) A Jöt. 7. § 48. pontja helyébe a következő a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése;”

69. § A Jöt. 13. § (3) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

[Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

a) amelyet az adóraktárban]

„ad) ETBE előállítás céljára”

(használnak fel;)

70. § A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.”

71. § A Jöt. 33. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során)

„b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgáló rendelkezései, valamint az említett irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedések alkalmazásával – a jogkövetkezményekkel (bírság és egyéb szankció) kapcsolatban az e törvényben meghatározott eltérésekkel –”

(kell eljárni.)

72. § (1) A Jöt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóraktárban – a (15) bekezdésben foglalt eltéréssel – jövedéki termékenként – a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában – külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság – az ásványolajtermékek kivételével – a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmányokra kell a termékmérleget vezetni.”

(2) A Jöt. 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) A Jöt. 40. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A sörfőzde adóraktár engedélyese olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható a felhasznált alapanyag mennyisége, az előállított sör mennyisége és az adó alapját képező alkoholfoka, valamint a szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számviteli törvényben előírt számviteli bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásoknak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és értékesítési műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét.”

73. § A Jöt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóraktár engedélyese – a sörfőzde adóraktár engedélyese kivételével – a vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, amelyeket – kérésre – köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.”

74. § A Jöt. 48/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz)

„b) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,”

75. § A Jöt. 48/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adóraktári, bejegyzett kereskedői, bejegyzett feladói, felhasználói engedélyhez, a keretengedélyhez, a jövedéki termék szabad forgalomban végzett kereskedelméhez, importálásához, exportálásához szükséges jövedéki engedélyhez, valamint a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételéhez szükséges kérelemhez az e törvényben vagy végrehajtási rendeletében előírt feltételek teljesítését igazoló okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat eredeti vagy hitelesített másolati példányban kell csatolni e törvény vagy e törvény végrehajtási rendeletének eltérő rendelkezése hiányában. A kérelmezőnek nem kell igazolást csatolnia arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá arról, hogy a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, vagy ha van, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.”

76. § A Jöt. 50. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek)

„f) a 3811 vámtarifaszám alatti termék”

(minősül.)

77. § (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:]

„h) a 3811 vámtarifaszám alatti termékek közül az ólmozatlan benzin adalékanyagára, higítóanyagára az a) pont szerinti adómérték, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagára, higítóanyagára a d) pont szerinti adómérték, egyébként 0 Ft/ezer liter.”

(2) A Jöt. 52. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra]

„b) – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is – az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 70 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,”

(3) A Jöt. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”

78. § A Jöt. a következő 57. §-sal egészül ki:

„57. § (1) Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a földgázfelhasználása kiváltására a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt követően még két munkanapon (a továbbiakban: felhasználási időszak) felhasznált gázolaj megfizetett adójából literenként 104,20 Ft-ot visszaigényelni, ha azt

a) a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt, illetve azt legfeljebb öt munkanappal megelőzően, ásványolaj-adóraktárból szerezte be, és

b) olyan felhasználási helyén használta fel, amelyen legalább 500 m3/óra földgáz-teljesítményt kötött le, és ott olyan gázfogyasztó készülékben vagy gázfelhasználó-technológia céljára használta fel, amelyet a (3) bekezdés b) pontja szerint a vámhatóságnak bejelentett

(a továbbiakban: jogosított felhasználó).

(2) E § alkalmazásában

a) felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: GET.) meghatározott felhasználó;

b) felhasználási hely: a GET.-ben meghatározott felhasználási hely;

c) minősített földgázellátási üzemzavar:

ca) a GET. 96. § (1) bekezdésében meghatározott földgázellátási üzemzavarnak külön jogszabályban megállapított esete, amelynek következtében a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak a nagyfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti, valamint

cb) a GET. 97. §-ában meghatározott földgázellátási válsághelyzet;

d) minősített földgázellátási üzemzavar fennállása: a minősített földgázellátási üzemzavar külön jogszabályban megállapított bekövetkezése és külön jogszabályban megállapított megszűnése közötti időtartam;

e) nagyfelhasználó: egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű felhasználó.

(3) A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles a felhasználási időszakban történt első gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével egyidejűleg

a) csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát,

b) csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m3/nap) levezetését azokra a felhasználási helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett gázolajat használ fel,

c) megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletet a b) pont szerinti bontásban és összesen.

(4) Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles a felhasználási időszakban történt utolsó gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a (3) bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen.

(5) Az adó-visszaigénylésre az 56. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását belső bizonylatokkal kell dokumentálni.

(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”

79. § (1) A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyagtárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként 17 Ft visszaigényelhető.”

(2) A Jöt. 57/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”

80. § (1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ásványolaj-adóraktári engedély)

„i) az egyéb ellenőrzött ásványolajat, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket, valamint az olajterméket nem az a) pontban meghatározott módon, illetve az 52. § (1) bekezdés a)–e) pont alá tartozó ásványolajat a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés során előállító üzemre, ideértve azt az esetet is, amikor az egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy más ásványolaj az üzemben végzett vegyipari tevékenység vagy kőszénkokszolás melléktermékeként jön létre, de nem értve ide a h) pont szerinti esetet (a továbbiakban: egyébásványolaj-gyártó adóraktár);”

(adható)

(2) A Jöt. 58. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként)

„e) az ásványolaj-regeneráló üzemben és az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban – a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel – legalább 500 m3,”

[a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes – hatóság által engedélyezett és – a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző egyéb ásványolajgyártó-adóraktár kivételével – hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.]

(3) A Jöt. 58. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként)

„g) egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén – a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel – legalább 50, legfeljebb 150 millió forint,”

(értékben kell nyújtani.)

(4) A Jöt. 58. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely kizárólag az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket állít elő, az adóraktári engedélyhez legalább 10, legfeljebb 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 30 m talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartály szükséges.”

81. § A Jöt. 59. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A felhasználói engedély megszűnésére, visszavonására a 39. § (2) bekezdés e) pontjának és a 43. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”

82. § A Jöt. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Egyéb ellenőrzött ásványolajat más tagállamból bejegyzett kereskedő is behozhat, figyelemmel a 25. § (1) bekezdésének rendelkezésére. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a vámhatósághoz, kivéve, ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba, e-TKO-val történt.”

83. § A Jöt. a következő alcímmel és 62/A. §-sal egészül ki:

„Egyéb bejelentési kötelezettség

62/A. § A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti, ömlesztetten szállított ásványolaj beszerzését és szállítását a terméket beszerző, szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a beszerzést, szállítást megelőző napon bejelenteni.”

84. § A Jöt. 64. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. mellékletében felsorolt termékek, valamint az olyan szeszes italok esetében, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből származik, és ízesítésükre mézet, vagy az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott aroma anyagot használnak, továbbá a nem szeszes italnak minősülő alkoholtermék esetében – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 289 900 forint, egyéb szeszes italok esetében 414 150 forint.”

85. § A Jöt. 67. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bérfőzető a bérfőzött párlatot)

„b) – amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót – palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva

ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy

bb) a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével”

(értékesítheti.)

86. § A Jöt. 67/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a magánfőző az általa előállított adómentes párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, akkor az előállítani kívánt párlatot az (1)–(2) bekezdés szerint jelentheti be a vámhatósághoz azzal az eltéréssel, hogy zárjegyet nem kell igényelni és a bejelentés nem minősül adóbevallásnak. A vámhatóság által kiadott származási igazolványra a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e származási igazolvány nem igazolja az adó megfizetését.”

87. § A Jöt. 72. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az alkoholtároló adóraktár-engedélyes nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.”

88. § A Jöt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és alkoholfokban mérve.

(2) E fejezet alkalmazásában alkoholfok a sörszabvány szerinti, 20 °C-on mért alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve.

(3) Az adó hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1470 forint, illetve a 78. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételeknek megfelelő üzemben előállított sörre alkoholfokonként 735 forint.

(4) Adómentes a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű sör, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(5) A (4) bekezdés szerint előállított sörről előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

a) az előállító nevét,

b) az előállító lakcímét,

c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és

d) az előállítani kívánt sör mennyiségét.

(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”

89. § (1) A Jöt. 78. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóraktári engedély)

„a) a sör előállítását végző, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, a 8 ezer hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörfőzde),

b) a sör előállítását végző, az a) pontban megjelölt feltételeknek meg nem felelő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörgyár),”

(adható.)

(2) A Jöt. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A sörtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

(3) A Jöt. 78. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,)

„a) a sörfőzde esetében legalább 500 ezer forint,”

(de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell nyújtani. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő sörgyár, sörfőzde és üzemi sörraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.)

(4) A Jöt. 78. § (8)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, értékesíteni, valamint – a 76. § (4) bekezdésben meghatározott tevékenységhez használt berendezés kivételével – birtokolni.

(9) A sörfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e)–g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.”

90. § A Jöt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Adómentes

a) a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor,

b) a szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy által gazdasági évenként és háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, saját fogyasztásra szánt szőlőbor,

c) a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű egyéb bor, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(4) A (3) bekezdés c) pont szerint előállított egyéb borról előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

a) az előállító nevét,

b) az előállító lakcímét,

c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és

d) az előállítani kívánt egyéb bor mennyiségét.

(5) Gazdasági év alatt e fejezet alkalmazásában a tárgyévet megelőző év december 1-jétől tárgyév november 30-áig terjedő egyéves időszakot kell érteni.”

91. § A Jöt. 84. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az egyébbor-tároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének a rendelkezését is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kizárólag egyéb bort tároló raktár alapterületének legalább 100 m2 nagyságúnak kell lennie.”

92. § A Jöt. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve

a) ha a szőlőbor szabad forgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik,

b) az egyszer használatos záróeszközzel ellátott bag-in-box kiszerelésű bort.”

93. § A Jöt. 89. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Adómentes a természetes személy által palackos erjesztéssel előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű pezsgő, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerint előállított pezsgőről előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

a) az előállító nevét,

b) az előállító lakcímét,

c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és

d) az előállítani kívánt pezsgő mennyiségét.”

94. § A Jöt. 91. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pezsgőtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

95. § (1) A Jöt. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter, és így tovább.”

(2) A Jöt. 97. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot)

„a) belföldön is forgalmazzák, az adó- és általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség (adó- és általánosforgalmiadó-visszaigénylési, -levonási jogosultság) keletkezésének időpontjáig ezen termékválasztékra a vámhatóság által legutoljára kiadott adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,”

(kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.)

96. § A Jöt. 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98/A. § (1) A dohánygyártmány az adó- vagy az általánosforgalmiadó-mérték változásának hatálybalépését követően csak az új adó- és általánosforgalmiadó-mértéknek megfelelő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.

(2) Adómérték-változás hatálybalépését követő

a) 30. napon túl a jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló,

b) 60. napon túl a nem jövedéki engedélyes kereskedő

kizárólag a hatályos adómértéknek megfelelő adójeggyel ellátott dohánygyártmányt értékesíthet.

(3) A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.”

97. § (1) A Jöt. 99. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adójegy tartalmazza)

„e) annak – külön jogszabályban foglalt módon való – jelölését, hogy az adójegy által képviselt fizetési kötelezettség milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általánosforgalmiadó-mérték alapján került meghatározásra.”

(2) A Jöt. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját és általános forgalmi adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben

a) a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a bejegyzett kereskedő és az importáló megsemmisítteti, vagy

b) a cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló az adójegyet eltávolítja, valamint a bejegyzett kereskedő és az importáló egyúttal új adójegyet helyez fel.

(8) A dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a (7) bekezdés b) pontja szerint eltávolított és megsemmisített adójegyek után darabonként 6 Ft átalány-költségtérítést köteles fizetni a vámhatóság által megjelölt bankszámlára.

(9) Az adó- és általánosforgalmiadó-visszaigénylés (levonás) joga

a) megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes,

b) újrafeldolgozás esetén az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell,

c) adójegy eltávolítás esetén az adójegy-eltávolításról és megsemmisítésről, továbbá a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében az új adójegy felhelyezéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető és az adójegy eltávolításának, a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében pedig az új adójegy felhelyezésének napjától esedékes.”

(3) A Jöt. 99. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A vámhatóság részére

a) az adóraktár engedélyese a tárgynapon – többműszakos üzemelés esetén a tárgynapon befejezett utolsó műszak végéig – felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhasználást,

b) a bejegyzett kereskedő a belföldön felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhelyezést,

c) a más tagállamban felhelyezett adójegyekről

ca) az adóraktár engedélyese legkésőbb a dohánytermék betárolásának napját,

cb) a bejegyzett kereskedő legkésőbb a dohánytermék fogadásának napját,

d) az importáló az importálást megelőzően felhelyezett adójegyekről legkésőbb a dohánytermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját

követő napon köteles a felhelyezés, a beszállítás, a fogadás, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátás napjára vonatkozó adatokat elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül megküldeni. Többműszakos üzemelés esetén az adóraktár engedélyesének a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt adójegyfelhasználásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldenie.

(11) Az adójegy-felhasználó az adójegykészletében bekövetkezett, a (10) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles – a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal – a változás bekövetkezésének napját követő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság részére megküldeni.”

98. § A Jöt. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A dohánygyártmány adó- és általános forgalmi adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.”

99. § (1) A Jöt. 104. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

„b) kizárólag 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti termékkel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell”

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

(2) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

„c) kizárólag sörfőzdében előállított sörrel folytató, sörfőzdét működtető személynek 500 ezer forint összegben kell”

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

(3) A Jöt. 104. § a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag sörfőzdében előállított sörrel folytató személynek a (4) bekezdés c) pontjában előírtaktól eltérően legalább 20 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel kell rendelkeznie.”

100. § A Jöt. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket – a 62. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel – nem forgalmazhat.”

101. § A Jöt. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme – a (2)–(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak, valamint az egyszerűsített adóraktárban folytatott termelői borkimérés kivételével – üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.”

102. § A Jöt. 110. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket nem forgalmazhat.”

103. § A Jöt. 113. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személy 300 ezer forintig, gazdálkodó szervezet 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvényben meghatározott)

„c) 62/A. § szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”

104. § (1) A Jöt. 114. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni – nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket –]

„k) azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít,

l) a 76. § (4) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 76. § (5) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott sört, a 80. § (3) bekezdés c) pontjában előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 80. § (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott egyéb bort és a 89. § (3) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 89. § (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott pezsgőt [a továbbiakban az a)–l) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék].”

(2) A Jöt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság alapja az adózás alól elvont termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték – a (2) bekezdés g) pont szerinti adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómérték, az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, nem közúti járművek üzemanyagaként, vagy nem egyéb motorikus célra értékesített importált vagy felhasznált adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómérték – alapján számított adó, illetve a szőlőbor esetében az adózás alól elvont termék literben mért mennyisége és 30 forint szorzataként meghatározott összeg. A jövedéki bírság mértéke a bírságalap kétszerese, de legalább 30 ezer forint.”

105. § (1) A Jöt. 119. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság)

„e) a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,”

(lefoglalja.)

(2) A Jöt. 119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A 114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

106. § (1) A Jöt. 122. § l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)

„l) a Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról,

m) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról.”

(2) A Jöt. 122. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„n) a Bizottság 2011/545/EU számú végrehajtási határozata (2011. szeptember 16.) a 2008/118/EK irányelv ellenőrzésre és szállításra vonatkozó rendelkezéseinek a 3811 KN-kód alá tartozó termékek tekintetében való, a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő alkalmazásáról.”

107. § A Jöt. a következő 128/E. §-sal egészül ki:

„128/E. § (1) Annak a 2012. január 1-jét megelőzően sörfőzde adóraktárat működtető engedélyesnek, aki ezt a tevékenységét 2011. december 31-ét követően is folytatni kívánja, 2011. december 28-ig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell benyújtania a vámhatósághoz a 2012. január 1-jén hatályos Jöt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő jogi és gazdasági függetlenség követelményének történő megfelelésről, továbbá arról, hogy nem licencia alapján működik.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 57/C. § (1) bekezdésének rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság 2012. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.”

108. § (1) A Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

„f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának, az adójegy felhasználásával, illetve az adójegy-készlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának részletes szabályait;”

(2) A Jöt. 129. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

„h) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadásának és a bérfőzető általi továbbértékesítésének szabályait, a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés, részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány adattartalmára és kiállítására vonatkozó részletes szabályokat;”

(3) A Jöt. 129. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

„x) a 62/A. § szerinti bejelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat és annak adattartalmát.”

109. § (1) A Jöt.

1. 2. §-ában, 3. § (1) bekezdésében és 4. §-ában az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg,

2. 2. §-ában, 47/A. § (4) bekezdésében és 58. § (1) bekezdés f) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

3. 7. § 37/E. pontjában az „52. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „52. § (2) bekezdés e) pontja” szöveg,

4. 47/B. §-ában a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási szerződést” szöveg,

5. 58. § (2) bekezdés c) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

6. 98. § (5) bekezdésében a „figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra” szövegrész helyébe a „figyelemmel a 98/A. § (1) bekezdésében foglaltakra” szöveg,

7. 100. § (1) bekezdés d) pontjában az „az egyedi fogyasztói” szövegrész helyébe az „a fogyasztói” szöveg,

8. 106. § (5) bekezdésében a „számla” szövegrész helyébe a „számla, illetve egyéb számviteli bizonylat” szöveg,

9. 119. § (4) bekezdésében a „114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban” szövegrész helyébe a „helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg” szöveg,

10. 123. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási szerződést” szöveg,

11. 128. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamai között létrejött, a Magyar Köztársaság csatlakozásáról szóló Csatlakozási Szerződés” szövegrészek helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási szerződés” szöveg

lép.

(2) A Jöt.

1. 7. § 41. pontjában a „2006/428/EK” szövegrész helyébe a „2011/544/EU” szöveg,

2. 128/B. §-ában a „földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.)” szövegrész helyébe a „GET.” szöveg és a „Get.-ben” szövegrész helyébe a „GET.-ben” szöveg

lép.

(3) A Jöt. 99. § (3) bekezdés d) pontjában a „sorszámát” szövegrész helyébe a „sorszámát (vonalkód formájában is)” szöveg lép.

(4) A Jöt.

1. 50. § (4) bekezdésében a „megfigyelt terméknek – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az” szövegrész helyébe a „megfigyelt terméknek az” szöveg,

2. 103. § (1) bekezdésében a „2207 vámtarifaszám” szövegrész helyébe az „a biodízellel, a 2207 vámtarifaszám” szöveg és „az 50. § (4)–(5) bekezdése” szövegrész helyébe „az 50. § (4) bekezdése” szöveg,

3. 103. § (2) bekezdés b) pontjában az „f), g) pontja” szövegrész helyébe az „f), g) és h) pontja” szöveg

lép.

(5) A Jöt.

1. 52. § (2) bekezdés c) pontjában a „64. § (2) bekezdés szerinti adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték” szöveg,

2. 59. § (6) bekezdés b) pontjában a „64. § (2) bekezdése szerinti – adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdése szerinti – alacsonyabb adómérték” szöveg,

3. 66. § (7) bekezdésében a „64. § (2) bekezdése szerinti adómértékkel” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdése szerinti alacsonyabb adómértékkel” szöveg,

4. 74. § (3) bekezdésében a „64. § (2) bekezdésében megjelölt adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdésében megjelölt alacsonyabb adómérték” szöveg,

5. 114. § (5) bekezdésében a „64. § (2) bekezdésében meghatározott, a bírság megállapításakor hatályos adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdésében meghatározott, a bírság megállapításakor hatályos alacsonyabb adómérték” szöveg

lép.

110. § (1) Hatályát veszti a Jöt.

1. 25. § (3) bekezdésében „a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet vagy” szövegrész,

2. 37. § (3) bekezdése,

3. 44. § (3) bekezdésében az „adóraktár, import” szövegrész,

4. 81. § (2) bekezdése,

5. 82. § (3) bekezdés c) pontja,

6. 83. § (5) bekezdésben az „állami” szövegrész,

7. 99. § (1) és (2) bekezdésében az „egyedi” szövegrész,

8. 110. § (14) bekezdésében a „, többműszakos üzemelés esetén műszakonként” szövegrész,

9. 122. § f)–j) pontja és

10. 129. § (2) bekezdés c) pontjában a „, valamint az alkoholtermék-készletforgalmi szabályzatra” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Jöt.

1. 50. § (4) bekezdés c) és f) pontja és (5) bekezdése,

2. 59. § (1) bekezdés b) pontjában a „(kivéve: biodízel)” szövegrész,

3. 114. § (5) bekezdésében „(kivéve biodízel és üzemanyag-adalék)” szövegrész.

6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

111. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„12. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 57. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott minősített földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és időpontját,”

7. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

112. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.

(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.”

113. § Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

„h) költségvetési szerv államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítását, vagy irányító (felügyeleti) szervének megváltozását.”

114. § Az Áfa tv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést.”

115. § Az Áfa tv. 59. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E §-t alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.”

116. § (1) Az Áfa tv. 77. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követően)

„c) válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenértéket számláztak ki.”

(2) Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)

„a) teljesítés hiánya miatt az előleget – részben vagy egészben – visszafizetik;”

117. § (1) Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 77. § alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla)

„a) érvénytelenítéséről gondoskodjon

aa) a 77. § (1) bekezdés aa) és ba) alpontjában említett esetekben, valamint a (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben, feltéve, hogy az előleg teljes összegét visszafizetik;

ab) a 77. § (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, ha a felek az ügylet kötése előtt fennálló helyzetet állítják helyre;”

(2) Az Áfa tv. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha

a) az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendőadó-csökkenést, mert az ügylet – e törvény rendelkezései szerint – mentes az adó alól, vagy

b) a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkentése eredményezte.”

118. § Az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka.”

119. § Az Áfa tv. 83. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához)

„a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 21,26 százalékot,”

(kell alkalmazni.)

120. § Az Áfa tv. 120. § b) pontja az alábbiak szerint módosul:

(Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet)

„b) termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;”

121. § (1) Az Áfa tv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.”

(2) Az Áfa tv. 131. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany]

„a) az (1) bekezdés szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg”

122. § Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének

a) ingó esetében 1/5 részére,

b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére

vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.”

123. § Az Áfa tv. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget.”

124. § Az Áfa tv. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Abban az esetben, ha a termék

a) a 111. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzete megszűnik, az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek betudhatóan a termék vámjogi helyzete megszűnik,

b) a 111. § (1) bekezdés c) pontjában és a 112. § (1) bekezdésében említett eljárások hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek betudhatóan a termék a felsorolt eljárások hatálya alól kikerül,

c) a 113. § (1) bekezdésben említett eljárás hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) cselekményének betudhatóan a termék ezen eljárás hatálya alól kikerül.”

125. § (1) Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha]

„c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;”

(2) Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha]

„d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.”

126. § Az Áfa tv. 175. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele

a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;

b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.”

127. § Az Áfa tv. 198. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) E fejezet alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalanynak minősül az az adóalany, akinek (amelynek) a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve az az adóalany, akinek (amelynek) a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele időarányosan meghaladja ugyan az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó – kompenzációs felárat is tartalmazó – éves bevétele időarányosan több, mint az egyéb tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – időarányos éves bevétele.”

128. § Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs az Art. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.”

129. § Az Áfa tv. 259. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,

a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy

b) amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte,

az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be.”

130. § Az Áfa tv. a következő 275. §-sal egészül ki:

„275. § (1) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 59. § (3) bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni, amikor az előlegnek a törvény 59. § (1) bekezdése szerinti jóváírása, kézhezvétele 2012. január 1. napjára esik, vagy azt követi.

(2) A törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó, egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (3)–(4) bekezdésbe foglalt eltéréssel – azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a törvény 84. §-a szerint megállapított időpont 2012. január 1. napjára esik vagy azt követi.

(3) A törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó, 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé.

(4) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt megkezdődik, de 2012. január. 1. napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek

a) 2012. január 1. napját megelőző időszakra, illetőleg

b) 2012. január 1. napjára vagy azt követő időszakra

esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre a törvény 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé.

(5) Az általános forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2012. február 29. napjáig az arra jogosított szervizzel át kell állíttatni.

(6) A (5) bekezdésben említett átállításig

a) a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert és

b) az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas pénztárgépet

használó, nyugta-, illetőleg számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesz eleget.

(7) A törvény 124. § (2) bekezdés a) pontja 2011. december 31-én hatályos szabályát továbbra is alkalmazni kell azokra az elszámolási időszakokra, amelyeknek a kezdő napja 2012. január 1. napját megelőző napra esik.

(8) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 131. § (2) bekezdését először arra az adómegállapítási időszakra kell alkalmazni, amely 2012. január 1. napján kezdődik.

(9) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 135. § (2) bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2011. december 31. napját követően történt meg.

(10) Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 2011. december 31. napján vagy azt megelőzően rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre is a törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 135. § (2) bekezdését alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.

(11) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 5. számú melléklet 3/A. pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az arányszámot 2012. évre állapítják meg.”

131. § Az Áfa tv.

1. 4. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság államterülete” szövegrész helyébe a „Magyarország területe” szöveg,

2. 7. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Alkotmánya” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény” szöveg,

3. 23. §-ában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

4. 30. § (2) bekezdésében „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

5. 85/A. § (9) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe a „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,

6. 93. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, továbbá az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

7. 95. § (9) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Art.” szöveg,

8. 99. § (1) bekezdés b) pontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

9. 107. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

10. 107. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

11. 176. § (1) bekezdés c) pontjában a „159. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozik” szövegrész helyébe a „159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik” szöveg,

12. 244. § (2) bekezdés b) pontjában, „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

13. 245. § nyitó szövegrészében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

14. 256. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

15. 258. § (3) bekezdés a) pontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

16. 258. § (4) bekezdés a) pontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

17. 259. § 2. pontjában az „érintett;” szövegrész helyébe az „érintett, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg,

18. 259. § 11. pontjában a „(létérdekek központja);” szövegrész helyébe a „(létérdekek központja), kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg,

19. 259. § 19. pontjában a „központi ügyvezetés helye van;” szövegrész helyébe a „központi ügyvezetés helye van, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg,

20. 259. § 20. pontjában „a 183 napot;” szövegrész helyébe a „a 183 napot, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg

21. 9. számú melléklet 18. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

lép.

132. § Hatályát veszti az Áfa tv. 124. § (2) bekezdés a) pontja.

133. § Az Áfa tv. 4. és 5. számú melléklete e törvény 7. és 8. melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

134. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése a következő 1/d. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1/d. állami adó- és vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási és vámszerve együtt;”

(2) A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés 3. pont b) pontjában meghatározott adatot a vámhatóság közvetlenül kéri meg az ügyfél cégjegyzékadatairól nyilvántartást vezető cégbíróságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta. A felsorolt feltételek fennállását – a vámhatósági adatok és az ügyfél kérelmére más hatóságtól bekért adatok, illetve a vámkódex 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével – az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk a) és c) pontjaiban meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.”

135. § A Vtv. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Vámigazgatási eljárásban az ügyfél számára hátrányos döntés meghozatala előtt az ügyfelet megilleti a meghallgatáshoz való jog, a döntés alapjául szolgáló okok megismerésének és álláspontja kifejezésének lehetősége, kivéve ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.”

136. § A Vtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban: Art.) tartalmazza. Az Art. adózóra vonatkozó rendelkezéseit a VPID szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatban az e törvény hatálya alá tartozó ügyfélre is alkalmazni kell. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell értelmezni.”

137. § A Vtv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vámhatóság a vámmentességi rendelet 107. cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikkének (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében jogosult a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyának természetes személyazonosító adataira, továbbá a gépjármű belépésének és – ha történt ilyen – a kilépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára, a kilométeróra állására, valamint a behozott üzemanyag mennyiségére vonatkozó adatokat kérni. Az EK végrehajtási rendelet 205. cikk (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a vámáru-nyilatkozatként használandó különleges formanyomtatvány mintáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke tájékoztatásban teszi közzé.”

138. § A Vtv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A beleegyezés megadásának további feltétele, hogy az engedélyező tagállam vámhatósága és a magyar vámhatóság közötti megállapodás alapján, az EK végrehajtási rendelet 253k. cikk szerinti együttműködési kötelezettség végrehajtásaként az engedélyező vámhatóság vagy az engedélyes az engedély keretében megvalósuló ügyletek tekintetében az EK végrehajtási rendelet 30A. mellékletének 7. táblázatában szereplő adatokról elektronikus formában értesíti az engedélyben megjelölt magyarországi vámhivatalt.”

139. § A Vtv. 34. §-a után a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:

„A vámkódex 78. Cikkéhez

34/A. § A vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné, az ügyfelet az ellenőrzésről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.”

140. § A Vtv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az általános forgalmi adó összegének ötven százalékát kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak az adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül a (2) bekezdésben előírt feltétel.”

141. § A Vtv. 48. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás engedélyezése során a vámhatóság az egységes engedély kibocsátására vonatkozó kérelmeket – az EK végrehajtási rendelet 253h. cikk (5) bekezdése alapján – elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva a nem közösségi adók és díjak felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által az EK végrehajtási rendelet 253. cikk (5) bekezdése alapján nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a kérelmező megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek.”

142. § A Vtv. 61/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha az ügyfél a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat adatainak a vámkódex 65. cikke vagy 78. cikk (1) bekezdése szerinti módosítását a korrekcióra okot adó okmány kiállításától számított 60 napon belül a vámhatóságnál kérelmezi, a vámhatóság a módosítás elfogadásakor a vámigazgatási bírság kiszabását mellőzi. Ha az ügyfél a vámárunyilatkozat módosítását a fenti időponton túl vagy egyéb okból, de még a vámhatóságnak a vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti vagy utólagos ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvétele, illetve az előzetes értesítés mellőzése estén az ellenőrzés megkezdése előtt kérelmezi, a vámigazgatási bírság mértéke a (6) bekezdés szerint kiszabható bírság huszonöt százaléka.”

143. § A Vtv. 61/A. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámigazgatási bírságot – a fizetésre kötelezett kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha)

„c) az utólagos ellenőrzés alkalmazásában – az a)–b) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával – a fizetésre kötelezett vizsgálati időszakban nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát.”

144. § A Vtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § A behozatali vagy kiviteli vámok, nem közösségi adók és díjak, vámjogi szankció, vámhatósági eljárás költségei beszedésére és végrehajtására vonatkozó eljárásra csak

a) nemzetközi megállapodás alapján, vagy

b) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, külön jogszabályban meghatározottak szerint

kerülhet sor.”

145. § A Vtv. 84. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)

„43. Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU (2010. március 16.) tanácsi irányelv.”

146. § A Vtv.

1. 2. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,