a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy
b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére.”
(2) Az Art. 178. §-a a következő 35–36. ponttal egészül ki:
„35. tényleges üzletvezetés helye: a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági és az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye.
36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés.”
357. § (1) Az Art. 181. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) a Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről,”
(2) Az Art. 181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 60–70. §-ai az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják és az ezen irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedésekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.”
358. § Az Art. 181/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 181/A. §-t megelőzően a következő új alcímmel egészül ki:
„Közösségi adatszolgáltatás
181/A. § (1) Ha az állami adóhatóság közösségi jogi aktus rendelkezése – ideértve a közösségi jogi aktust átültető magyar jogszabályt is – alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve a közösségi jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.
(2) A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a 60–70. §-ai szerinti behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:
a) az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött, és más tagállam megkereső hatóságától a megkereső hatóságától kapott információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint
b) azon követelések összegéről, amelyre más tagállam megkereső hatósága behajtás iránti megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott összegről.
(3) A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:
a) a 70. § 4. pontja szerinti illetékes hatóság kijelölésének változásáról, valamint a 70. § 5., 5.1., 5.2., 5.3. pont szerinti központi kapcsolattartó iroda, kapcsolattartó szerv, kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,
b) az olyan magyar két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb megállapodásról (egyezségről), amely a 60–70. §-ai hatálya alá tartozó kérdéseket érint.”
359. § Az Art. a következő 189. §-sal egészül ki:
„189. § (1) A 177/B. § és az államháztartásról szóló törvény 33. § (14a) bekezdésének – az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel történő – hatályon kívül helyezését azokra a szerződésekre kell először alkalmazni, amelyekhez kapcsolódóan a központi költségvetés terhére még nem történt meg az állami viszontgarancia kifizetése.
(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 34. § (7) bekezdését, 87. § (3) bekezdését, 92. §-át, 93. § (1) bekezdését, 104. § (4)–(4a) bekezdését 124. § (1)–(2) bekezdéseit, 161. § (1) bekezdését, 164. § (13) bekezdését, 170. § (6) bekezdését, 172. § (19)–(20b) bekezdését, 175. § (9) bekezdését megállapító rendelkezéseket a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni.
(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 8. alpontja szerinti adatszolgáltatást először 2013. évben kell teljesíteni.
(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított Art. 28. § (1) bekezdését a 2011. adóévről benyújtandó egyszerűsített bevallással kapcsolatban is alkalmazni kell.
(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 7. alpontját 2012. január 1-jén vagy azt követően létesített vagy megszüntetett ügyfélkapu vonatkozásában kell alkalmazni, azzal, hogy az okmányiroda a 2012. január 1-jén ügyfélkapuval rendelkező személyek adatait 2012. március 31-ig – elektronikus úton – megküldi az állami adóhatóság részére.
(6) A 3. számú melléklet N) pontjának – az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel történő – hatályon kívül helyezését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, azzal, hogy az ezt megelőző időszakokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.
(7) Az állami adóhatóság a 2012. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait és az abban bekövetkezett változásokkal összefüggő, az 52. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján teljesíti a magánnyugdíj-pénztár felé.
(8) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2012. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait és az abban bekövetkezett változásokkal összefüggő, 3. számú melléklet P) pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján teljesíti az állami adóhatóság részére. E bekezdés irányadó az állami adóhatóság 52. § (7) bekezdés h) pontja szerinti adatszolgáltatás vonatkozásában is.
(9) A 2012. január 1-jét követően az állami adóhatóság a 72. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hitelező képviseleti minőségéhez kötődő teendőket a 2012. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában látja el.
(10) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóztatási szerve által a bejelentés alapján vezetett nyilvántartását és a vámszervének hatáskörébe tartozó személyekről vezetett nyilvántartását 2012. június 30-ig összevonja.
(11) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(12) Az adózónak e törvénynek egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését követően – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét e törvénynek egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(13) E törvénynek a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére irányadó rendelkezéseit a 2011. december 31-ét követően benyújtott adóbevallásra (ide nem értve az önellenőrzést) lehet alkalmazni. Az olyan adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentést, amelyre vonatkozó adóbevallási határidő 2012. január 1-jét megelőzően lejárt, az adózó – a 33/A. § (1) bekezdésében a bejelentés megtételére előírt határidőtől függetlenül, de az azonosításához és az adóbevallás azonosításához szükséges adatokat is feltüntetve – legkésőbb a bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás benyújtásának napján írásban is megteheti, ha a bevallást 2012. január 31-ig benyújtja az állami adó és vámhatóságnak; e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A 2011. január 1-jét megelőzően lezárult adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést az adózónál kötelező lefolytatni. A kötelező ellenőrzést az adóhatóság a bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyv benyújtását követő 60 napon belül megkezdi.”
360. § (1) Az Art.
1. 3. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;
2. 7. § (2) bekezdésében a „képviseleti joggal rendelkező személy” szövegrész helyébe a „képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,” szöveg, illetve „nagykorú tag, alkalmazott,” szövegrész helyébe „nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró” szöveg;
3. 9. § (2) bekezdésében a „bejelentésekor az adóhatóságnál igazolja” szövegrész helyébe a „bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolja” szöveg;
4. 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „(honlapját)” szövegrész helyébe a „(honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét;” szöveg;
5. 16. § (3) bekezdés g) pontjában az „iratai őrzésének” szövegrész helyébe az „iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének” szöveg;
6. 17. § (9) bekezdés b) pontjában az „az ötmillió” szövegrész helyébe az „a kétmillió” szöveg;
7. 18. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;
8. 20. § (6) bekezdésében a „járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja” szövegrész helyébe a „járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja” szöveg;
9. 31. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „járulékról és az alábbi adatokról” szövegrész helyébe a „járulékokról és/vagy az alábbi adatokról” szöveg; valamint 28. pontjában „nyugdíjjárulékot is magába foglaló nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe „nyugdíjjárulék” szöveg;
10. 35. § (2) bekezdés d) pontjában az „adó tekintetében,” szövegrész helyébe az „adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő,” szöveg;
11. 36/A. § (3) bekezdésében a „nem kapta meg.” szövegrész helyébe a „nem kapta meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.” szöveg;
12. 36/A. § (4) bekezdésében a „köztartozást” szövegrész helyébe a „állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást” szöveg, illetve az „a köztartozást” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást” szöveg;
13. 36/A. § (5) bekezdésében a „köztartozásáért” szövegrész helyébe a „állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozásáért” szöveg;
14. 44. § (1) bekezdésében a „rögzített adatokat is” szövegrész helyébe a „rögzített elektronikus adatokat, információkat is” szöveg;
15. 49. § (2) bekezdésében az „az ellenőrzésről szóló értesítés” szövegrész helyébe az „a megbízólevél” szöveg, illetőleg az „– az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának –” szövegrész helyébe a „– kézbesítés hiányában átadásának –” szöveg lép;
16. 52. § (2) bekezdésében a „adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő” szövegrész helyébe az „adatkezelő szerv nyilvántartásában, vagy adózói nyilvántartásban szereplő” szöveg, illetőleg a „jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez,” szövegrész helyébe a „jogosultság megállapításához, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez,” szöveg;
17. 52. § (7) bekezdés ba) pontjában a „Magyar Honvédség,” szövegrész helyébe „Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal,” szöveg;
18. 52. § (7) bekezdés da) pontjában „nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék” szöveg; j) pontjában a „valamint az esedékessé vált” szövegrész helyébe a „valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált” szöveg;
19. 54. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adóigazgatási eljárás megindítását” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás, a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás megindítását” szöveg;
20. 54. § (6) bekezdésében a „Magyar Honvédséget,” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg;
21. 55. §-a (3) bekezdésben a „közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét” szövegrész helyébe a következő „közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét” szöveg;
22. 57. § (1) bekezdés a) pontjában az „Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA)” szövegrész helyébe az „Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)” szöveg;
23. 57. § (1) bekezdés e) pontjában az „az 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete szabályai” szövegrész helyébe a „a 904/2010/EU rendelet szabályai” szöveg;
24. 71. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szöveg helyébe a „törvényszék” szöveg;
25. 87. § (1) bekezdés d) pontjában az „az adatok gyűjtését célzó,” szövegrész helyébe az „az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló” szöveg;
26. 88/A. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;
27. 90. § (1) bekezdésében az „ellenőrzési irányelv” szövegrész helyébe az „ellenőrzési tájékoztatás” szöveg;
28. 90. § (2) bekezdésében a „A legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót” szövegrész helyébe a „A külön jogszabályban meghatározott értékhatároknak és feltételeknek megfelelő legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókat” szöveg;
29. 90. § (3) bekezdésében az „ellenőrzési irányelve” szövegrész helyébe a „ellenőrzési tájékoztatása” szöveg;
30. 90. § (4) bekezdésében az „ellenőrzési irányelv” szövegrész helyébe az „ellenőrzési tájékoztatás” szöveg;
31. 90. § (7) bekezdésében a „20%-át” szövegrész helyébe a „10%-át” szöveg;
32. 90. § (9) bekezdésében a „(4), (6)” szövegrész helyébe a „(4)–(6)” szöveg;
33. 93. § (8) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg;
34. 96. § (1) bekezdésében az „adózó előzetes értesítését,” szövegrész helyébe az „adózó részére a megbízólevél kézbesítését,” szöveg, illetőleg az „nyilvántartásokat, egyéb iratokat” szövegrész helyébe az „nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat” szöveg;
35. 97. § (5) bekezdésében a „próbavásárlás, a próbagyártás,” szövegrész helyébe a „próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás,” szöveg illetőleg a „más hatóság nyilvántartásából származó adat.” szövegrész helyébe a „más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.” szöveg;
36. 98. § (1) bekezdés f) pontjában a „próbavásárlást, leltárfelvételt” szövegrész helyébe a „próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt” szöveg;
37. 100. § (2) bekezdésében az „egyszerűsített ellenőrzés kivételével” szövegrész helyébe a „egyszerűsített ellenőrzés, egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés” szöveg, illetve a „kérheti” szövegrész helyébe az „egy alkalommal kérheti” szöveg;
38. 102. § (1) bekezdésében a „alkalmazottja volt,” szövegrész helyébe az „alkalmazottja volt, illetve a tanú” szöveg;
39. 108. § (4) bekezdésében a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási” szöveg;
40. 119. § (2) bekezdés a) pontjában a „próbavásárlással” szövegrész helyébe a „próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással” szöveg; illetőleg a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási” szöveg;
41. 119. § (3) bekezdésben a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási” szöveg;
42. 119. § (4) bekezdésében a „próbavásárlást és leltárfelvételt” szövegrész helyébe az „adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzést” szöveg;
43. 120. § (3) bekezdés a) pontjában a „vezetésével kapcsolatos” szövegrész helyébe a „vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szöveg;
44. 120. § (4) bekezdés a) pontjában a „vezetésével kapcsolatos” szövegrész helyébe a „vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szöveg;
45. 124/A. § (2) bekezdésében a „a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul” szövegrész helyébe az „az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről” szöveg, illetőleg a „a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől” szövegrész helyébe a „a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől” szöveg;
46. 138. § (1) bekezdésében a „határidő 60 nap” szövegrész helyébe a „határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap” szöveg;
47. 140. § (1) bekezdésében a „megállapítások” szövegrész helyébe a „megállapítások (intézkedések)” szöveg és a „határozatot” szövegrész helyébe a „határozatot (végzést)” szöveg;
48. 141. § (2) bekezdésében a „beérkezésének napjától számított 60 nap,” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított 60 nap,” szöveg;
49. 156/A. § (11) bekezdésében a „legkésőbb a postai értesítés átvételét követő” szövegrész helyébe a „legkésőbb az elektronikus értesítést követő” szöveg;
50. 158. § (1) bekezdésében a „törzskönyv” szövegrész helyébe a „gépjármű” szövegrész;
51. 160. § (1) bekezdésében az „az adós kérelmére” szövegrész helyébe a „felfüggesztheti” szöveg;
52. 160. § (4) bekezdés e) pontjában az „adó megfizetésére kötelezettel” szövegrész helyébe az „adózóval” szöveg;
53. 161. § (1) bekezdésében a „negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot” szövegrész helyébe a „a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot” szöveg, az „5000 forintot” szövegrész helyébe a „10 000 forintot”, a „3000 forintot” szövegrész helyébe az „5000 forintot” szöveg;
54. 168. § (3) bekezdésében a „a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig” szövegrész helyébe az „az önellenőrzés benyújtásának napjáig” szöveg, illetve az „az eredeti esedékességkor” szövegrész helyébe az „az eredeti esedékességkor, későbbi bevallásában” szöveg;
55. 172. § (1) bekezdésének h) pontjában a „nyomtatványt,” szövegrész helyébe a „nyomtatványt, számlázó programot,” szöveg;
56. 175. § (16) bekezdésében az „adatok módosításával összefüggő eljárásért” szövegrész helyébe az „adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért” szöveg;
57. 175. § (20) bekezdésében a „hatósági eljárás ügyintézési határideje” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást – ügyintézési határideje” szöveg;
58. 175. § (21) bekezdésében az „eljárás iránti kérelmét” szövegrész helyébe az „eljárás – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást – iránti kérelmét” szöveg;
59. 178. § 14. pontjában a „köz- és magánokiratok,” szövegrész helyébe a „köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,” szöveg;
60. 178. § 18. pontjában a „kivéve a külföldi foglalkoztatót.” szövegrész helyébe a „kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást.” szöveg;
61. 178. § 23. pontjában a „foglalkoztatottak tekintetében,” szövegrész helyébe a „foglalkoztatottak tekintetében, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,” szöveg;
62. 178. § 26. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;
63. 3. számú melléklet H) pontjában a „követő hó 15. napjáig” szövegrész helyébe a „magába foglaló általános forgalmi adómegállapítási időszakot követő hónap 20. napjáig” szöveg;
64. 3. számú melléklet J) pontjában a „február 15-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig” szöveg;
65. 3. számú melléklet K) pontjának 1. alpontjában a „nyugtatömbökről” szövegrész helyébe a „nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről” szöveg;
66. 3. számú melléklet K) pontjának 2. alpontjában a „nyugtatömbök)” szövegrész helyébe a „nyugtatömbök, szállítólevéltömbök)” szöveg;
67. 4. számú melléklet 7. pontjában a „kiállított okirat” szövegrész helyébe a „kiállított okirat angol nyelvű példányának” szöveg;
68. 6. számú melléklet 1. pontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;
69. 6. számú melléklet 2. pont a) alpontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;
70. 6. számú melléklet 2. pont c) alpontjában a „150 naptól” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjától” szöveg;
71. 6. számú melléklet 3. pont a) alpontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;
72. 6. számú melléklet 4. pont c) alpontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;
73. 7. számú melléklet 1. pontjában a „március 20-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig” szöveg;
74. 8. számú melléklet 1.C pont első mondatában az „a 100 000” szövegrész helyébe a „az 50 000” szöveg;
75. 9. számú melléklet I/2/B. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;
lép.
(2) Az Art.
1. 11. § (2) bekezdésében az „A NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szövegrész helyébe az „Az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,
2. 24/A. § (2) bekezdésében a „a)–d) pontjai” szövegrész helyébe a „a)–b) pontja” szöveg;
3. 24/A. § (4) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „15” szöveg;
4. 24/A. § (12) bekezdésében a „f) pontja” szövegrész helyébe a „c) pontja” szöveg;
5. 31. § (2) bekezdés 15. pontjában az „a tárgyhónapban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdetéről és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a tárgyhónapban, a pénztártag más pénztárba történő átlépése esetén a tárgyhónapot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napjáról és a magán-nyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagságról és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése napjáról,” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban meghatározott Karrier Híd Programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, a kedvezményes járulék összegéről,” szöveg,
6. 37. § (6) bekezdésében a „50%-át” szövegrész helyébe a „30%-át” szöveg,
7. 52. § (4) bekezdés j) pontjában a „központi szerv,” szövegrész helyébe a „központi szerv, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv” szöveg,
8. 120. § (8) bekezdés b) pontjában a „(1) bekezdésen túlmenően” szövegrész helyébe a „a) pontban foglaltakon túlmenően” szöveg,
9. 124/B. §-ában az „alkotmányellenes” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenes” szöveg, illetve az „ütközik, feltéve” szövegrész helyébe az „ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve” szöveg, valamint az „Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága” szövegrész helyébe az „Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága” szöveg;
10. 124/C. § (1)–(3) bekezdésében az „Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága” szövegrész helyébe az „Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága” szöveg, valamint a 124/C. § (1) bekezdésében az „alkotmányellenességét,” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését,” szöveg; valamint a 124/D. § (2) bekezdésében az „Európai Közösségek Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetésétől számított” szövegrész helyébe az „az Európai Unió Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított” szöveg;
11. 132/B. § (11) bekezdés i) pontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
12. 140. § (2) bekezdésében a „felettes szerv határozatában” szövegrész helyébe a „felettes szerv határozatában (végzésében)” szöveg,
13. 164. § (8) bekezdésében a „a (6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6)–(7) bekezdésben” szöveg,
14. 172. § (1) bekezdésében az „A magánszemély adózó – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész helyébe a „A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó” szöveg,
15. 175. § (12) bekezdés a) pontjában az „ellenőrzésre kiválaszthatók” szövegrész helyébe az „köre megállapításra kerül.” szöveg,
16. 182. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrészek helyett a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,
17. 8. számú melléklet 5. pontjában az „a Magyar Köztársaságon” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
18. 9. számú melléklet II. alcímében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg
lép.
(3) Az Art. 17. § (5) bekezdésében a „összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett” szövegrész helyébe a „összesítő nyilatkozat, valamint összesítő jelentés benyújtására kötelezett” szöveg lép.
361. § (1) Hatályát veszti az Art.
1. 7. § (3)–(4) bekezdése,
2. 16. § (4) bekezdésben „magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját” szöveg;
3. 31. § (2) bekezdés 6. pontjában „a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék és” szöveg,
4. 31. § (2) bekezdés 7. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj)”, és a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj és a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;
5. 31. § (2) bekezdés 9. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonás)” szöveg;
6. 31. § (2) bekezdés 10. pontjában a „társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék, a” szöveg, valamint a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;
7. 31. § (2) bekezdés 11. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;
8. 31. § (15) bekezdésben a „a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja,” szöveg;
9. 43. § (1) bekezdésében „A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az adóhatóság pénztáranként megnyitott, külön számlákon tartja nyilván.” szöveg;
10. 43. § (9) bekezdés;
11. 52. § (4) bekezdés g) pontjában az „a vámhatóság és” szövegrész,
12. 52. § (7) bekezdés db) pontjában a „nyugdíjbiztosítási és” szöveg, valamint a „továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjára és összegére vonatkozó adatokat a magánnyugdíjpénztár,” szöveg;
13. 52. § (7) bekezdés g) pontjában a „illetve a magánnyugdíjpénztárat,”, és a „Az állami adóhatóság tájékoztatja továbbá a magánnyugdíjpénztárat arról a tényről is, hogy a mezőgazdasági őstermelő a tárgyévben kezdte-e meg őstermelői tevékenységét, illetve tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt,” szövegek;
14. 54. § (15) bekezdésében a ,„ illetőleg magánnyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is” szöveg;
15. 72. § (2) bekezdés;
16. 124. § (3) bekezdése;
17. 142. § (2) bekezdés d) pontjában a ,„ illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére” szöveg;
18. 151. § (2) bekezdésében a „A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.” szöveget;
19. 156/A. § (10) bekezdésében az „Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről.” szöveg,
20. 167. § (1) bekezdés „A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.” szöveg;
21. 172. § (1) bekezdés f) pontja,
22. 172. § (1) bekezdés l) pontjában az „, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének alkalmazását” szövegrész;
23. 177/B. § és az azt megelőző alcím;
24. 178. § 15. pontjában az „a magán-nyugdíjpénztári tagdíj,” szöveg, valamint az „a társadalombiztosítási járulék (ideértve a nyugdíjbiztosítási járulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot),” szöveg
25. 181. § (2) bekezdés g) pont;
26. 182. § (7) bekezdés,
27. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/3. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíját)” szöveg, valamint a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj)” szöveg;
28. 2. számú melléklet I/Határidők/5. Járulékok A) pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)” szöveg, valamint a „(tagdíjat, tagdíjkiegészítést)” szöveg;
29. 2. számú melléklet I/Határidők/5/B. pont
30. 3. számú mellékletének D/I. 1. pontja,
31. 3. számú mellékletének D/I. 4. pontja,
32. 3. számú mellékletének N) pontja és az azt megelőző alcím,
33. 11. számú mellékletének I. pontja felvezető szövegében az „és 60. § (1) bekezdés b) pontjának” szövege,
34. 11. számú melléklet II. pontja felvezető szövegében az „és a 60. § (1) bekezdés d) pontjában” szövege.
(2) Hatályát veszti az Art.
1. 24/A. § (11) bekezdés.
2. 52. § (4) bekezdés u) pontja,
3. 52. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja,
4. 52. § (7) bekezdés h) pont
5. 90. § (2) bekezdése,
6. 90. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „vagy az adóköteles tevékenység felfüggesztése” szövegrész,
7. 174. § (2) bekezdésében a „vagy a felfüggesztés” szövegrész,
8. 3. számú melléklet P) pontja és a pontot megelőző alcím.
362. § Az Art. 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei e törvény 10–12. mellékletei szerint módosulnak.
363. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kamarai tagságnak a 20. § (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő megszüntetése, valamint az ügyvédi iroda 76. § (2) bekezdés b) pont szerinti névjegyzékből való törléssel történő megszűnése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság és a vámhatóság – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”
364. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 30. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A szabadalmi ügyvivői iroda nyilvántartásból a 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján való törlése iránti eljárás során a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság és a vámhatóság – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”
365. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok – ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is – teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.”
366. § A Ctv. 27. § (4) bekezdés b) pontjának bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében]
„bc) azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, továbbá ennek a részvényesnek a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),”
367. § A Ctv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus nemperes eljárás, amelyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére
a) a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelem benyújtása esetén,
b) az állami adóhatóság értesítése alapján a cég adószámának megállapítása érdekében,
c) változásbejegyzési eljárásban, illetve a cég bejegyzése esetén, amennyiben átalakulás bejegyzése történik, valamint
d) az elektronikus ügyintézést támogató rendszer kommunikációs hibája miatt
kerülhet sor.”
368. § A Ctv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) magyar állami adóhatóság által kiadott adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.”
369. § A Ctv. 44. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől – az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében elektronikus úton közli a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az állami adóhatósággal az 1. számú melléklet I. 12. pontja szerinti nyilatkozatot, valamint ha a cég átalakulással jön létre, az erre vonatkozó adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját is.
(2) Amennyiben az állami adóhatóság az adatok rendelkezésre bocsátásától számított 1 munkanapon belül a cég adószámát nem állapítja meg, a cégbíróság a kérelem elbírálását az állami adóhatóság értesítéséig felfüggeszti.
(3) A cégbejegyzési kérelem benyújtója legkésőbb az adószám megállapítását követő munkanapon a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap.
(4) Az adószám megállapítását követően a cégbejegyzési kérelem adatai a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülnek, a cégjegyzékbe bejegyzett adatok mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.”
370. § A Ctv. a 6. címet megelőzően, a 44. §-t követően a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) Amennyiben az állami adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég adószámának megállapítását jogerősen határozatában megtagadja, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet a 45. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálatot mellőzve elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Amennyiben az állami adóhatóság a 44. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl állapítja meg a cég adószámát, a kérelem elbírálására vonatkozó határidők az adószám megállapításának napjától kezdődnek.”
371. § A Ctv. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kényszer-végelszámolásra kerül sor, ha
a) a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) az állami adóhatóság jogerős határozatában arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég adószámát jogerősen törölte,
c) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,
d) a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (114. §), valamint
e) az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be.”
372. § (1) A Ctv. 39. § (1) bekezdésében az „ügyintézési határidő” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő – a 44/A. § (3) bekezdésének kivételével –” szöveg lép.
(2) A Ctv. 48. § (5) bekezdésében az „a bejegyzési kérelem érkezését” szövegrész helyébe az „az adószám megállapításáról szóló értesítést” szöveg lép.
373. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdésében a „havonta” szövegrész helyébe a „havonta vagy több hónapra előre” szöveg lép.
374. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/A. § (2) bekezdésében az „1997. évi CXLIV.” szövegrész helyébe a „2006. évi IV.” szöveg lép.
375. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében „a magánszemély munkáltató” szövegrész helyébe „az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek” szöveg lép.
376. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (1) bekezdésében a „20 főt meghaladja” szövegrész helyébe a „25 főt meghaladja” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Flt. 42. §-ának záró szövegében a „, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri” szövegrész.
377. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek részére a vámazonosító szám megállapításával, ezzel összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”
378. § Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”
379. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „szakmakód” szövegrész helyébe „a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód” szöveg lép.
380. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40. § (2) bekezdése a következők szerint módosul:
„(2) A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig közgyűlés elé kell terjeszteni.”
(2) Az Öpt. 81. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e törvény 2011. december 31-én hatályos 51/B. § (1) bekezdés e), l), m) és n) pontjaiban és az 51/C. § b) és d) pontjaiban említett, 2012. január 1-je előtt igénybe vett szolgáltatások számlái az önkéntes egészségpénztárban 2012. június 30-ig az e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint elszámolhatók. E szolgáltatások adókötelezettségére az Szja tv. és az Eho. tv. 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”
(3) Az Öpt.
1. 51/D. § (2) bekezdésében az „az 51/B. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban nevesített szolgáltatások” szövegrész helyébe az „az 51/B. § (1) bekezdésének c) pontjában nevesített szolgáltatások” szöveg,
2. 51/E. § (4) bekezdésében az „51/B. § (1) bekezdésének d)–e) és n) pontjaiban” szövegrész helyébe az „51/B. § (1) bekezdésének d) pontjában” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az Öpt.
1. 51/B. § (1) bekezdés e), l), m) és n) pontjai, (2) bekezdése;
2. 51/C. § b) és d) pontjai,
3. 51/E. § (3) bekezdésének 4. pontjában az „és az 51/C. § d) pontjában” szövegrész, (6) bekezdésében az „és az 51/C. § d) pontjában” szövegrész.
381. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (14a) bekezdése.
382. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, az adóügyi információcseréről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, a nemzetközi szerződésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is – továbbíthatók harmadik országba.”
383. § Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság államterületére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg lép.
384. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.”
(2) Az Mpt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.”
385. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.”
(2) A KTIA tv. 12. § a)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(12. § E törvény alkalmazásában)
„a) alapkutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. a) pontjában meghatározott alapkutatás;
b) kutatás-fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. d) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés;
c) alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. b) pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;
d) kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. c) pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;
e) technológiai innováció: az Innovációs tv. 4. § 2. pontjában meghatározott technológiai innováció.”
386. § A KTIA tv. 12. § az alábbi g) és h) ponttal egészül ki:
(12. § E törvény alkalmazásában)
„g) saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység;
h) kutatás-fejlesztési megállapodás: az Innovációs törvény 4. § 10. pont szerinti kutatásfejlesztési megállapodás.”
387. § A KTIA tv. 4. § (3) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.)” szöveg lép.
388. § Hatályát veszti a KTIA tv. 3. § (2) bekezdésében a „3. § (2)–(3) bekezdése” szövegrész, 4. § (2) bekezdésében a „bruttó” szövegrész, 4. § (3) bekezdése, 5. § (7) bekezdésében a „nettó” szövegrész, 5. § (8) bekezdésében a „nettó” szövegrész, 14. § (1) bekezdésében a „bruttó” szövegrész.
389. § (1) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 1. a)–c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„1. a) alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;
b) alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz – különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez – szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;
c) kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:
ca) az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;
cb) olyan tevékenységek melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;
cc) a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;
cd) a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen;
ce) a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.
A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik;”
(2) Az Innovációs tv. 4. §-a kiegészül az alábbi 10. ponttal:
(E törvény alkalmazásában)
„10. kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya
a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,
d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy
f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül;
e pont alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet;”
390. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2010-ben és 2011-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján 2012. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – szeptember 10-éig és december 10-éig – megfizeti.”
(2) A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdésének 3. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(3. egyéb pénzügyi szervezetnél:)
„a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított
aa) kamateredmény, valamint
ab) díj- és jutalékeredmény
összevont összege;”
(3) A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdésének ca) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„ca) pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka,”
(4) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A jogutód a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő adózó – a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos (4) és (6) bekezdése szerint megállapított – különadó fizetési kötelezettségét – első ízben a jogutódlást követő adóévben – március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti. E bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha a jogutód a (3) bekezdés szerint állapítja meg a különadót.”
391. § A Különadó tv.
1. 4/A. § (1) bekezdésében a „2011-ben” szövegrész helyébe „2012-ben” szöveg;
2. 4/A. § (2) bekezdésében „2011. március 10-éig” szövegrész helyébe „2012. március 10-éig” szöveg;
3. 4/B. § (1) bekezdésében a „2011-ben” szövegrész helyébe „2012-ben” szöveg
lép.
392. § Hatályát veszti a Különadó tv. 6. § (7) bekezdése; 6. § (8) bekezdése; 8. § (9) bekezdése.
393. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás, a pénznyerő automata, a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni – a törvényben külön szabályozott esetekben – a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.”
(2) Az Szjtv. 1. § (3) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, kiegészül továbbá az alábbi új f) és g) pontokkal:
[A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül]
„e) helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetése,
f) nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése,
g) a lóversenyfogadás és az a)–f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).”
(3) Az Szjtv. 1. § (5a) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki:
„c) a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője, és a távszerencsejáték szervezője csak olyan – a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető – valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.”
(4) Az Szjtv. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök – kivéve a helyhez kötött pénznyerő automaták és a helyhez nem kötött pénznyerő rendszerek központi szerverét, valamint az azon futó játékszoftverek – típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.”
(5) Az Szjtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdésének b), d), e) és f) pontjaiban meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (a továbbiakban együtt: távszerencsejáték.).”
(6) Az Szjtv. 11. § az alábbi új (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén a központi szerver működtetője részére a játékszervező szolgáltatási díjat fizet.”
(7) Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A bírság]
„b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)–(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)–(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)–(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendeletbe.”
(8) Az Szjtv. 14. §-a az alábbi új g) és h) pontokkal egészül ki:
[A szerencsejátékok fajtái]
„g) helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata,
h) nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer.”
(9) Az Szjtv. 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a műszaki egység (terminál, konzol) amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a hozzácsatlakoztatott műszaki egység (terminál konzol) pedig játékteremben, játékkaszinóban találhatóak.”
(10) Az Szjtv. 26. §-a a következő új (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszernek minősül az a szerencsejáték szervező által üzemeltett rendszer, amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a játékosok pedig szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.”
(11) Az Szjtv. 26. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(20) A játékteremben és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerben jackpot rendszer üzemeltethető. Játékterem esetén jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők.”
(12) Az Szjtv. 26. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert üzemeltető központi szerver működtetésére, engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói, nem lehetnek tagjai, vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, vagy pénznyerő automata gyártó gazdálkodó szervezetnek.”
(13) Az Szjtv. 26. §-a az alábbi új (25) bekezdéssel egészül ki:
„(25) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot, rendelkezik legalább egy magyar állampolgárságú vezető tisztségviselővel, és amely tagja(i) (részvényese(i)), a kérelem benyújtását megelőzően – a benyújtás időpontjától számítva – legalább 10 éven át folyamatosan, Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott.”
(14) A Szjtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltető (szerencsejáték-szervező) az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 700 000 forint tételes játékadó fizetésére köteles. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(2) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejátékszervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén a 900 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni. Tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(3) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer esetén a szerencsejáték szervező havonta százalékos mértékű játékadó fizetésére köteles. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgyhavi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a.
(4) A szerencsejáték-szervező (1)–(3) bekezdés szerinti játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.
(5) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)–(3) bekezdésben meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(6) A pénznyerő automaták (1)–(3) bekezdés szerinti játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szerencsejáték-szervező
aa) az (1) bekezdés szerinti tételes játékadót havonta,
ab) a (2) bekezdés szerinti 20%-os százalékos mértékű játékadót negyedévente,
ac) a (3) bekezdés szerinti 33%-os százalékos mértékű játékadót havonta
köteles bevallani;
b) a játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;
c) a játékadóra részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(7) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.”
(15) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„e) a pénznyerő automaták, helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek, játékautomaták, játéktermek, kártyatermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint”
(16) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„f) a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjat külön rendeletben határozza meg;”
394. § Az Szjtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22) bekezdését, 40. § (3) bekezdését, 41. §-át 2011. november 1. napjától kell alkalmazni.”
395. § Az Szjtv. 40. §-át követően a következő új alcímmel egészül ki és a 41. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jogszabály tervezetének egyeztetése
41. § Az e törvény 26. § (1a) bekezdése, 26. § (22)–(24) bekezdése, 29/C. § (4)–(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
396. § Az Szjtv.
1. 1. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szövegrész
2. 32. §-a előtti címében a „távjátékok” szövegrész helyébe a „távszerencsejátékok” szöveg
lép.
397. § Hatályát veszti az Szjtv.
1. 26. § (22) bekezdésben az „– az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével –” szövegrész;
2. 40. § (3) bekezdésében a „, valamint elektronikus kaszinóban” szövegrész.
398. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a szerencsejáték szervezésről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése.
399. § Nem lép hatályba:
1. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 19. § (1) bekezdése,
2. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése,
400. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés i) pontját megállapító rendelkezése.
401. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés a)–j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben – ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, s ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja – 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”
402. § A Kktv. 25/B. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető]
„b) a járművet egy napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,”
403. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján
a) küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák;
b) a kamarában tisztséget viseljen;
c) küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit,
d) igénybe vegye a területi kereskedelmi és iparkamara e törvényben és az országos kereskedelmi és iparkamara alapszabályában rögzített térítésmentes és egyéb szolgáltatásait.”
(2) A Gktv. 8. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamarai nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezet részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők:
a) tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;
b) üzleti partnerkeresés;
c) pályázatfigyelés.”
404. § A Gktv. a következő alcímmel és 8/A. §-sal egészül ki:
„A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartása
8/A. § (1) A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles a székhelye szerint illetékes, a (2) bekezdés szerinti területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.
(2) A 2. § d) pont szerinti gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet és mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti bejegyzés kérésére nem köteles, az egyéb gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését. Az agrárkamara az (1) bekezdés szerinti kamarai nyilvántartást nem vezet, az agrárkamarára a 8. § (2a) bekezdése a 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34/A. § nem alkalmazandó.
(3) A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:
a) név;
b) székhely;
c) telephely(ek);
d) fióktelep(ek);
e) főtevékenység;
f) ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek);
g) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás.
(4) A kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a (2) bekezdésben meghatározott területi gazdasági kamara részére elektronikus úton vagy papíralapon benyújtotta, valamint a 34/A. §-ban meghatározott kamarai hozzájárulást megfizette.
(5) Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet a főtevékenysége szerint illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt.
(6) A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.
(7) A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére és annak a (3) bekezdésben foglaltakon felüli, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg.”
405. § A Gktv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kamarai közfeladatok ellátása, a 8/A. § szerinti kamarai nyilvántartás, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv – a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett – elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz.”
406. § A Gktv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:
a) tagdíjakból;
b) kamarai hozzájárulásból;
c) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
d) a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből származó bevételből;
e) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is;
f) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megállapított, a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatás felhasználásáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése dönt, amelynek célját, módját és ellenőrzését a gazdaságpolitikáért felelős miniszter és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kötött szerződés határozza meg.”
407. § A Gktv. a 34. §-t követően a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:
„Kamarai hozzájárulás
34/A. § (1) A kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni.
(2) A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint.
(3) A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A kamara tagja a kamarai hozzájárulás összegét a kamarai tagdíjból levonhatja.
(4) A kamarai hozzájárulás fizetésének részletes szabályait az országos gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.
(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás. A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
(6) A (2) bekezdés szerinti összeg 10%-a az országos gazdasági kamarát, 90%-a a területi gazdasági kamarát illeti meg. A területi gazdasági kamara az országos kamarának járó részt tárgyév április 30-ig köteles megfizetni.”
408. § A Gktv. a következő 45. §-sal egészül ki:
„45. § (1) Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek a 8/A. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.
(2) A gazdasági kamarák kötelesek a gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosságát 2012. június 1-jétől biztosítani.”
409. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. (a továbbiakban: EVA törvény) törvény 2. § (4) bekezdés a), illetve b) pontjában, továbbá a 2. § (5) bekezdésének a) pontjában a „25 millió forintot” szövegrész helyébe „30 millió forintot” szöveg lép.
410. § Az EVA törvény 3. § (1) bekezdésének d) pontjában a „25 millió forintot” szövegrész helyébe „30 millió forintot” szöveg lép.
411. § Az EVA törvény 9. § (1) bekezdésében a „30 százaléka” szövegrész helyébe a „37 százaléka” szöveg lép.
412. § (1) Az EVA törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bevallás benyújtásának határideje:)
„b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.”
(2) Az EVA törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles – a számvitelről szóló törvény szerinti – beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint – ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.”
413. § Hatályát veszti az EVA törvény 19. § (8) bekezdése.
414. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 387. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelmező a 66–68. § és a 69. § (1)–(3) bekezdése körébe tartozó minősítési szempontoknak megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrására is támaszkodik. Ebben az esetben az erőforrást nyújtó szervezet a Tanács által meghatározott és meghirdetett minősítési szempontok és azok igazolási módjai szerint az ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott minősítési szempontnak történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén történő szereplés időtartama alatt.”
(2) A Kbt. a következő 403/F. §-sal egészül ki:
„403/F. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 387. § (3) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően kérelmezett, a minősített ajánlattevők jegyzékbe vételére vonatkozó eljárásban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv2. által hatályon kívül helyezett 4. § 3/E. pontját a Módtv2. hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra nem kell alkalmazni.”
(3) Hatályát veszti a Kbt. 4. § 3/E. pontja.
415. § Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő 6. ponttal:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR’ 08) szerint a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –, 45.32, 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá a 47.1–47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek, azaz minden olyan kereskedelmi tevékenység, melynek folytatása esetén a vevő a vállalkozónak nem minősülő magánszemély is lehet,”
„6. vállalkozó: a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozó.”
416. § Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény 8. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
(2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.”
417. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
(2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) az akkumulátor;
b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);
c) az egyéb kőolajtermék;
d) az elektromos, elektronikai berendezés;
e) a gumiabroncs;
f) a reklámhordozó papír.
(4) A (3) bekezdés a) és c)–f) pontja szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet határozza meg. A (3) bekezdés b) pontja szerinti termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő csomagolószer-katalógus kódszámaival kerülnek meghatározásra.”
418. § A Ktdt. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Hgt.) szerinti újrafeldolgozása vagy visszanyerése, illetve biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele;
2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladék Hgt. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül – részben, vagy egészben – rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi
a) 3000 kg üveg,
b) 300 kg – a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított – műanyag,
c) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táska,
d) 300 kg társított vagy rétegzett,
e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f) 300 kg fém,
g) 300 kg egyéb,
azonban a b)–g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett;
7. csomagolás:
a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
b) az a) pontban meghatározottaknak – a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül – megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,
d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű – általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított – ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható – így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő – elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) magánszemély vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését, illetve
b) saját célú felhasználás esetén kötelezett telephelyén történő gyűjtése
és az a) és b) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
