b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,
c) lemondással,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) felmentéssel, vagy
f) a tisztségtől való megfosztással.
(2) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)–f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.
(4) Ha a Kúria elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, a Kúria elnöke az elnöki jogköröket az új Kúria elnök megválasztásáig gyakorolja.
116. § (1) A lemondásra, az összeférhetetlenség kimondására, a felmentésre és a tisztségtől való megfosztásra a 71–74. §-ok rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztségtől való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti.
(2) Ha a Kúria elnökének a megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a Kúriára tanácselnöknek kell kinevezni.
(3) Ha a Kúria elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.
117. § (1) A Kúria elnöke
a) vezeti és képviseli a Kúriát,
b) évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, továbbá erről az ítélőtáblákat és a törvényszékeket is tájékoztatja,
c) évente beszámol az Országgyűlésnek az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról,
d) véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,
e) a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
f) irányítja a Kúria pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
g) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
h) ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását,
i) gondoskodik a Kúrián az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
j) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a Kúria kollégiumainak munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,
k) irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat,
l) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja a Kúria teljes ülését,
m) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,
n) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,
o) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint a Kúria teljes ülését és a Kúria más dolgozóit
oa) a Kúria működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,
ob) a Kúria hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,
oc) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
p) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy – az adatvédelmi szabályok figyelembevételével – az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,
q) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,
r) gondoskodik a Kúria ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és a Kúria honlapján történő közzétételéről, és
s) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott beszámolókat és tájékoztatókat a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában közzé kell tenni.
118. § (1) Bírósági vezető:
a) az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke),
b) a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: elnökhelyettes),
c) a kollégiumvezető,
d) a kollégiumvezető-helyettes,
e) a csoportvezető,
f) a csoportvezető-helyettes és
g) a tanácselnök.
(2) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység vezetése.
(3) A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OBH elnöke által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelő hatékony működéséért.
119. § A bíróság elnöke
a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,
e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
f) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,
g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,
h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,
i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,
j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,
k) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit
ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,
kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,
kc) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,
kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy – az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével – az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,
m) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,
n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és – amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik – a bíróság honlapján történő közzétételéről, és
o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.
120. § A törvényszék elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét.
121. § Az ítélőtábla elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl
a) koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját, továbbá
b) az OBH elnökének a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatának megfelelően koordinálja az illetékességi területén foglalkoztatott bírák regionális képzését.
122. § A közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, valamint a járásbíróság elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:
a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van; a rendes működés kereteit meghaladó – a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli – kiadásokhoz a törvényszék elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,
b) bér- és létszám-gazdálkodási, továbbá általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, írnokokra és a fizikai dolgozókra terjed ki,
c) évente beszámol a bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, továbbá a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.
123. § (1) Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(2) A Kúria elnökhelyettese a Kúria elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve, kivéve a 115. § (4) bekezdését – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
124. § (1) A kollégiumvezető
a) szervezi a kollégium munkáját,
b) évente beszámol a kollégiumnak
ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,
bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről, és
c) ellátja a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(3) Kollégiumvezető-helyettes – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az OBH elnöke által kijelölt bíróságon, továbbá az OBH elnöke által kijelölt közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumban működik.
(4) A Kúrián a Kúria elnöke által meghatározott kollégiumban működik kollégiumvezető-helyettes.
125. § (1) A csoportvezető
a) szervezi a csoport munkáját,
b) évente beszámol a csoportnak
ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,
bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, valamint eredményéről, és
c) ellátja a jogszabály az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(3) Csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik.
126. § A tanácselnök vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.
127. § (1) Bírósági vezetői tisztséget [118. § (1) bekezdés] csak határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 6 évre szól.
(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.
(3) A bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon bírósági vezetői tisztségre – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.
(4) Ha a bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OBT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki.
128. § (1) A köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára a Kúria elnökhelyetteseit.
(2) Az OBH elnöke nevezi ki az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét.
(3) A Kúria elnöke nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit, kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.
(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.
(5) A törvényszék elnöke nevezi ki a törvényszék kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.
129. § Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke – az elnöki pályázat, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi pályázat kivételével – beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát.
130. § (1) A bírósági vezetői állást pályázat útján kell betölteni, ha e törvény vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.
(2) A pályázatot a Kúria elnökhelyettesi állására a Kúria elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.
(3) A benyújtott pályázatnak – tanácselnöki pályázat kivételével – tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól. A pályázatnak tartalmaznia kell a hozzájárulást ahhoz, hogy a kinevezésre jogosult a pályázó bírói értékelésének és vezetői vizsgálatának iratait beszerezze és kezelje.
131. § A pályázókról titkos szavazás útján véleményt nyilvánít:
a) a Kúria elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a Kúria teljes ülése,
b) az ítélőtábla, továbbá a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,
c) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék kollégiumvezető-helyettese, tanácselnöke, valamint a törvényszék csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő szintű és ügyszakú kollégium,
d) a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium,
e) a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese esetében az érintett bíróságon működő bírói kar,
f) a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő csoport,
g) a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a járásbíróságon működő bírói kar,
h) a járásbíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a járásbíróságon a megfelelő csoport.
132. § (1) A kinevezésre jogosult a pályázókat meghallgatja.
(2) A kinevezésre jogosult a pályázatot – a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján – valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja.
(3) A véleményező szerv a javaslatát a szavazati arány szerinti sorrendet felállítva teszi meg.
(4) A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban indokolni köteles.
(5) Az OBH elnöke és a Kúria elnöke a véleményező szerv javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól – a kinevezéssel egyidejűleg – írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti a bírósági vezető kinevezését.
(6) Ha az OBH elnöke és a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, az (5) bekezdést akként kell alkalmazni, hogy a kinevezés előtt beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó kinevezésére csak ezt követően, az OBT véleményének ismeretében kerülhet sor.
(7) A kinevezésre jogosult – az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével – döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét, és ha a kinevezésre kerülő pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró, kezdeményezi az áthelyezését.
133. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.
(2) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást – legfeljebb egy évre – megbízás útján töltheti be.
(3) Ha a bíróság elnöke és elnökhelyettese egyidejűleg 2 hónapot meghaladóan akadályoztatva van a feladatai ellátásában – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – az OBH elnöke az adott bíróság bírósági vezetői közül valamely vezetőt az elnöki vagy elnökhelyettesi feladatok ellátásával megbízhat legfeljebb 6 hónapra.
134. § A bírósági vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
135. § A bírósági vezető köteles részt venni az OBH elnöke, továbbá – ha a kinevezésre jogosult nem az OBH elnöke – a kinevezésre jogosult által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.
136. § (1) A kinevezésre jogosult, illetve a Kúria elnökhelyettese esetében a Kúria elnöke – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.
(2) A kinevezésre jogosult a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.
(3) A véleményező szerv – továbbá a járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács – javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.
(4) Ha
a) az OBH elnöke azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban foglaltakat a bírósági vezető nem hajtja végre, az OBH elnöke,
b) az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv – továbbá a járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács – a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevezésre jogosult
elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.
137. § (1) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.
(2) Ha a vizsgálat alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a kinevezésre jogosult a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi.
(3) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.
138. § A bírósági vezetői tisztség megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
c) közös megegyezéssel,
d) lemondással, vagy
e) felmentéssel.
139. § (1) A bírósági vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevezésre jogosult és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.
(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
140. § (1) Ha a 136. § szerinti bírósági vezetői vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg, a bírósági vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.
(2) A felmentett bírósági vezető a felmentést kimondó határozat ellen – a kézbesítéstől számított 15 napon belül – a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
141. § (1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.
(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjének a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.
(4) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt – pályázat nélkül – lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.
142. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:
a) a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a törvényszék összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),
b) a kollégium,
c) közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, és
d) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa.
143. § Az összbírói értekezlet résztvevői: a Kúriára, az ítélőtáblára, illetve a törvényszék esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák.
144. § Az összbírói értekezlet feladata:
a) küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához,
b) véleményt nyilvánít a 131. § a) és b) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,
c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,
d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről, és
e) dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről.
145. § (1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.
(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.
146. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet – eltérő döntésének hiányában – a határozatait titkos szavazással hozza.
(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.
147. § (1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.
(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.
148. § (1) A bírói tanácsnak 5–15 tagja és 3–13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a törvényszék bírói tanácsa – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2, az ítélőtábla elnöke által kijelölt ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt kúriai bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.
(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázatra vonatkozik a kinevezési eljárás, a törvényszék bírói tanácsa 2, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki.
(3) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.
(4) Nem választható a bírói tanács tagjává,
a) aki ellen fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,
b) aki a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese, vagy
c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.
149. § Megszűnik a bírói tanácsi tagság
a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,
b) a tagságról való lemondással,
c) a tagságból való felmentéssel,
d) ha a 148. § (4) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be, vagy
e) a megbízás időtartamának leteltével.
150. § (1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, továbbá a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.
(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.
151. § (1) A bírói tanács
a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hozzájárulása nélkül történő kirendelése, továbbá – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – felmentése tárgyában,
b) kezdeményezheti a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,
c) véleményezi a bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását, és
d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.
(2) A bírói tanácsnak a bírák felmentésével kapcsolatos véleménynyilvánítási joga nem terjed ki arra az esetre, ha a felmentés oka a bíró
a) lemondása,
b) magyar állampolgárságának elvesztése, továbbá cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése,
c) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé történő megválasztása, kinevezése,
d) állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé történő kinevezése, és
e) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése.
152. § (1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.
(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.
(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.
(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.
153. § (1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.
(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.
154. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.
(2) A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.
(3) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla adott ügyszakban működő bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői.
(4) A törvényszéken a kollégium tagjai a törvényszék bírái, továbbá általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróság bírái közül a 6 évre választott bírák.
155. § A kollégium
a) véleményt nyilvánít – a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével – a bírói álláspályázatokról,
b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,
c) véleményezi az ügyelosztási tervet,
d) véleményt nyilvánít a 131. § c) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, és
e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.
156. § (1) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium a külön törvényben meghatározott törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakában eljáró bíráinak, valamint a külön törvényben meghatározott közigazgatási és munkaügyi bíróságok bíráinak speciális szakmai testülete, amelyet kollégiumvezető vezet.
(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai az (1) bekezdésben megjelölt bírák. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles biztosítani, hogy a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagja a tagságból eredő jogait gyakorolhassa, kötelezettségeit teljesíthesse. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium szervezeti kereteit az a törvényszék biztosítja, amelyen vagy amelyhez tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságon a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője ítélkezik.
(3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium ügyszak szerinti rész-kollégiumi ülést is tarthat, kivéve, ha a törvény a kollégium döntését követeli meg.
(4) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium
a) véleményt nyilvánít a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi álláspályázatról és kezdeményezheti a bírósági vezetői vizsgálatuk elrendelését vagy felmentésüket, továbbá
b) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.
157. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő fogalmazók működnek.
(2) A bíróságokon a külön törvényben foglalt feltételeknek megfelelő, jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok működnek.
(3) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
158. § A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak látják el.
159. § A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban áll, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.
160. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a törvényszéken működik.
(2) A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntetőügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása – ha jogszabály nem tesz kivételt – a bíróság és a bírósági végrehajtó feladata.
161. § A bírósági vezetőnek a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló törvény állapítja meg.
162. § A bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelez.
163. § (1) A Kúria a jogegységi határozatot, az elvi bírósági határozatot, az elvi bírósági döntést, az általa az ügy érdemében hozott határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a közigazgatási és munkaügyi bíróság – ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak – az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi.
(2) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében
a) a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatot nem kell közzétenni,
b) a házassági perben, az apaság és származás megállapítása iránti perben, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a gondnokság alá helyezés iránti perben hozott határozat nem tehető közzé, ha valamely fél a közzététel mellőzését kérte, és
c) a nemi erkölcs elleni bűncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat nem tehető közzé, ha ahhoz a sértett – a bíróság a hozzájárulás megadására irányuló felhívására – nem járult hozzá.
(3) A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak az OBH elnöke által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.
(4) A közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A bíróság elnöke – az (1)–(4) bekezdést meghaladó körben – elrendelheti a bíróság által hozott más határozat közzétételét is.
164. § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.
(2) Ha a már közzétett határozatot kijavítják, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével a jogerőre emelkedésétől számított öt munkanapon belül át kell vezetni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.
165. § (1) A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, valamint sorszámát.
(2) A határozatot hozó bíróság a közzététellel egyidejűleg megjelöli azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.
(3) Az OBH elnöke biztosítja, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében a határozatok szövegére és a megjelölt jogszabályhelyekre keresni lehessen.
166. § (1) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.
(2) A közzétett határozatban – ha törvény másként nem rendelkezik – nem kell törölni
a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és – ha törvény kivételt nem tesz – az e minőségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt,
b) a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd nevét,
c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van,
d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét,
e) a közérdekből nyilvános adatot.
(3) Ha a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről kizárták, és a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a gyűjteményben való megjelentetését mellőzni, illetve a közzétett határozat egyes részeit vagy a határozat egészét a gyűjteményből törölni kell.
(4) Az egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a Bírósági Határozatok Gyűjteményéből való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél, büntetőeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésőbb a határozat közzétételét követő egy évig az OBH elnökéhez terjesztheti elő, aki haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítéséről.
(5) A minősített adat védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell.
(6) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhető.
167. § (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából – e törvényben foglalt korlátozással – bárki beléphet.
(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.
168. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke – a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke – e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon, továbbá ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is közzéteszi az ezekről szóló, az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.
169. § A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.
170. § (1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó – a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint – gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:
a) azt a személyt, aki a 167. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre – a bíróság által idézett személy kivételével – a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
b) a 169. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.
(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.
171. § (1) Ha a bíróság elnöke a 168. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében – az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OBH elnöke, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon – észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:
a) biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,
b) ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,
c) biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,
d) a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,
e) értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,
f) megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.
(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei – így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya – alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.
(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.
172. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő megjelölésének szabályait.
173. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A törvény 1–65. §-a, 67. §-a, 68. § (2) bekezdése, 69. § (2) bekezdése, 70–87. §-a, 88. § (1)–(3) bekezdése, 89. és 90. §-a, 92. és 93. §-a, 94. § (2) és (4) bekezdése, 95. §-a, 96. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102–113. §-a, 114. § (3) bekezdése, 115–172. §-a, 178–205. §-a, 207. és 208. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A törvény 88. § (4) bekezdése, 91. §-a, 94. § (1) és (3) bekezdése, 96. § (1) bekezdése, 97–99. §-a, 101. §-a és 209. §-a 2012. március 16-án lép hatályba.
174. § E törvényt más jogszabályban „Bszi.” rövidítéssel kell megjelölni.
175. § E törvény 1–8. §-a, 12–15. §-a, II. Fejezete, III. Fejezete, 45. §-a, V. Fejezete, Harmadik és Negyedik Része, X. és XI. Fejezete, továbbá 177–195. §-a, 197. §-a, 207. §-a és 209. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
176. § A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
177. § (1) A köztársasági elnök az OBH elnökének és a Kúria elnökének személyére első alkalommal legkésőbb 2011. december 15. napjáig tesz javaslatot. A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja.
(2) Az OBH elnökét és a Kúria elnökét első alkalommal az Országgyűlés 2011. december 31. napjáig választja meg.
(3) Ha az Országgyűlés a (2) bekezdésben foglalt időpontig az OBH elnökét vagy a Kúria elnökét nem választja meg, és a köztársasági elnök 2012. március 15-e előtt tesz újabb javaslatot a jelölt személyére, a 103. § (3) bekezdés e) pontja nem alkalmazható.
178. § (1) Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő választása során a 90. §, a 92. és 93. §, a 94. § (2) és (4) bekezdés, a 95. §, a 96. § (2) bekezdés és a 100. § rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Az OBT 14 bíró tagjának első alkalommal történő választása során a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel 1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírót választ.
(3) A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 14 bírót – a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával – póttaggá választ a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(4) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén a (2) bekezdésben meghatározott bírósági szintenként jelöltek közül – a törvényben meghatározott számban – azokat kell az OBT megválasztott tagjainak (póttagjainak) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
(5) 2012. december 31-ig az OBT-ben a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselőjén a munkaügyi bírósági bírót kell érteni.
179. § (1) A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bírói létszám után – titkosan – egy-egy küldöttet választ. Ha a töredéklétszám a 10 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg és 2 – törvényszék esetén 4 – főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.
(2) A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy helyi bírósági bíró és legalább egy munkaügyi bírósági bíró legyen.
180. § A küldöttválasztó összbírói értekezleteket a 179. § (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb 2012. január 30. napjáig kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 2012. február 5. napjáig ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
181. § A küldöttek legkésőbb 2012. február 10. napjáig szakmai önéletrajzukat megküldik az OBH elnökének.
182. § (1) Az OBH elnöke a legidősebb küldöttet (a továbbiakban: a küldöttek korelnöke) felkéri a küldöttértekezlet összehívására, levezetésére.
(2) Az OBH elnöke az (1) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, helyi bírósági, munkaügyi bírósági küldöttből álló öttagú jelölőbizottságot – a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett – felkéri, hogy (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot.
(3) A küldöttértekezletet – az OBH elnöke útján – a küldöttek korelnöke hívja össze legkésőbb 2012. március 1. napjáig, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 2012. március 5. napjáig ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
(4) A küldöttértekezletet a küldöttek korelnöke vezeti. A küldöttértekezleten jelölési és szavazati jog nélkül részt vehet, és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.
(5) Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölőbizottság – a 178. § (2) bekezdésében meghatározott felső határok, továbbá a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével – tesz javaslatot. Bármely küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.
(6) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.
183. § (1) A szavazólapra a jelölteket vezetéknevük ábécé sorrendjében kell felvenni.
(2) A jelöltre a szavazatot a név aláhúzásával kell megtenni. Aláhúzás hiányában vagy több név aláhúzása esetén a szavazat érvénytelen.
(3) A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő választása során a törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseit szótöbbséggel maga állapítja meg.
184. § Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő megválasztása során a szavazást a 100. § (1) bekezdésében meghatározott módon mindaddig folytatni kell, amíg – a 178. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint – a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja.
185. § (1) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (a továbbiakban: OIT) és tagjainak, az OIT elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és elnökhelyettesének, valamint az OIT Hivatala hivatalvezetőjének és hivatalvezető-helyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
(2) Az OBH elnökének és a Kúria elnökének megbízatási ideje 2012. január 1. napjától kezdődik.
(3) Az e törvény alapján első alkalommal létrejövő OBT 2012. március 15-én kezdi meg működését. Az OBT első ülését 2012. március hónapban kell megtartani.
186. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke tekintetében a 116. § (2) bekezdésében, az elnökhelyettese tekintetében a 141. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A hivatalvezetői megbízatás megszűnését követően az OIT Hivatala volt vezetőjét pályázat nélkül tényleges bírói álláshelyre, legalább tanácselnöki munkakörbe kell beosztani a hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a lakóhelye szerinti szolgálati helyre.
187. § A 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetők megbízatása – a 185. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.
188. § (1) A Legfelsőbb Bíróság, az OIT és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében – sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel – az OBH elnöke.
(2) Az OIT Hivatalának általános jogutódja az OBH. Az OBH az OIT Hivatalának szervezeti keretein alakul meg.
(3) A bírák és az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését ellátó intézményt az igazságügyért felelős miniszter a Magyar Bíróképző Akadémia szervezeti keretein alapítja meg. Az intézmény működéséhez szükséges, e törvény hatálybalépésének napján a Magyar Bíróképző Akadémia feladatai ellátását szolgáló, e törvény hatálybalépésének napja szerinti állapotnak megfelelő ingó- és ingatlanvagyon tulajdon-, illetve vagyonkezelési jogának – és az ehhez kapcsolódó költségvetési előirányzatoknak – végleges átadásáról az OBH elnöke legkésőbb 2012. február 28. napjáig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bevonásával intézkedik.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a bírák és az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését ellátó intézmény szervezeti és működési szabályait rendeletben állapítsa meg.
189. § (1) A Legfelsőbb Bíróság bírái és igazságügyi alkalmazottai 2012. január 1-jétől a Kúria bírái és igazságügyi alkalmazottai. Magánjogi jogviszonyok esetében 2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lép.
(2) A Fővárosi Bíróság és az adott megyei bíróság jogutódja az adott törvényszék. A megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság elnöke tisztségének elnevezése 2012. január 1-jétől törvényszék elnöke.
190. § Ahol a törvény járásbíróságról, járásbírósági bírósági vezetőről, illetve járásbírósági bíróról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot, helyi bírósági vezetőt, illetve helyi bírósági bírót kell érteni. 2013. január 1-jétől az adott helyi bíróság jogutódja az adott járásbíróság.
191. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok a működésüket 2013. január 1. napján kezdik meg.
(2) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság általános jogutódja az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bíróság.
(3) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetőinek megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra, az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bíróságra szól.
(4) Ha a munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek megbízatása 2013. január 1-jét megelőzően jár le, a tisztség 2012. december 31-ig megbízás útján tölthető be.
(5) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróságra beosztott bírák, az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kerülnek beosztásra.
(6) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor a törvényszéken közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel – a közigazgatási és munkaügyi bíróságra helyezik át, a törvényszéki bírói címét és illetményét a törvényszékre beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
(7) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor az ítélőtáblán közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel – alacsonyabb szintű bíróságra helyezik át, az ítélőtáblai bírói címét és illetményét az ítélőtáblára beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
192. § (1) 2012. december 31-ig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény szerinti munkaügyi bíróság jár el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(2) 2012. december 31-ig a munkaügyi bíróságokra a járásbíróságokra, a munkaügyi bíróságok bírósági vezetőire a járásbíróságok vezetőire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) 2012. december 31-ig a törvényszéken munkaügyi ügyeket tárgyaló bírák a polgári kollégium tagjai. Ha a munkaügyi bíróság valamely bírája tagja a törvényszék polgári kollégiumának, úgy 2012. december 31-ig a polgári kollégium tagja marad.
193. § (1) 2012. december 31-ig a közigazgatási ügyekben első fokon a törvényszék, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el.
(2) 2012. december 31-ig a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma az ítélőtábla kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére az ítélőtábla kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) 2012. december 31-ig a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma a törvényszék kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére a törvényszék kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) 2012. december 31-ig azokon a törvényszékeken, ahol 2011. december 31. napjáig közigazgatási kollégium nem működött, a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák a polgári kollégium tagjai maradnak.
194. § (1) Az OBH elnöke 2012. október 1-jéig felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, hatályon kívül helyezi vagy hatályában fenntartja az OIT által a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény alapján hozott szabályzatokat és ajánlásokat.
(2) A bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok alapján történő statisztikai adatgyűjtésre első alkalommal a 2013. január 1-jét követően indult ügyekben kerül sor.
195. § (1) A 32–44. § rendelkezéseit a 2012. január 1. napját követően indítványozott jogegységi eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.
(3) A Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének indítványára a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi eljárás keretében az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások irányelvként, elvi döntésként, kollégiumi állásfoglalásként való fenntartását megszüntetheti abban az esetben is, ha egyébként a 32. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn.
196. § (1) Az Alkotmánybíróságra a fővárosi és megyei kormányhivatal által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani.
(2) Az Alkotmánybíróságra a bíró által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a bírót az indítványnak az e törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani.
197. § A bírósági vezetői tisztség újbóli betölthetőségét korlátozó rendelkezések alkalmazása során a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a járásbírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a megyei elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a törvényszéki elnöki, elnökhelyettesi megbízatással.
198. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény hatálya]
„b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH),”
(2) Az Iasz. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltatói jogkört]
„a) az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH elnöke,”
(3) Az Iasz. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll:
„A munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.”
(2a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése a (2) bekezdés szerinti eskü tétele során: igazságügyi alkalmazott.”
199. § (1) Az Iasz. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Vezetői megbízást az kaphat, aki az általános képesítési feltételeken túl, az adott szakterületen legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogszabály vagy pályázat további feltételeket határozhat meg.
(2) Magasabb vezetői állásnak minősül az OBH elnökhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának az igazgatója.
(3) A vezetőkre – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az OBH elnökhelyettese esetében a 32–34. §-ok nem alkalmazhatóak, az e §-ok szabályozási körébe tartozó kérdések tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2) Az Iasz. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást pályázat útján kell betölteni.”
200. § (1) Az Iasz. 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik.”
(2) Az Iasz. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására, juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(3) Az Iasz. a következő 134/A. §-sal egészül ki:
„134/A. § (1) Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot kell érteni.
(2) Ahol a törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig munkaügyi bíróságot kell érteni.”
201. § Az Iasz.
1. 1. § (3) bekezdésében az „OIT Hivatalánál” szövegrész helyébe az „OBH-nál”,
2. 1. § (4) bekezdésében és 6. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki”,
3. 8. § (1) bekezdés e) pontjában a „fővárosi (megyei) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”, a „helyi bírósági” szövegrész helyébe a „járásbírósági”,
4. 11. § (2) bekezdésében a „választójoggal rendelkező” szövegrész helyébe a „cselekvőképes”,
5. 13. § (1) bekezdésében az „OIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
6. 13. § (7) bekezdésében az „OIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”, az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
7. 14. § (7) bekezdésében az „OIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
8. 14. § (10) bekezdésében az „OIT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
9. 16. § (3) bekezdésében a „fővárosi, megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki”,
10. 35/A. § (1) bekezdésében az „OIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
11. 35/A. § (6) bekezdésében az „OIT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
12. 41/A. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
13. 61. § (1) bekezdésében az „OIT Hivatalánál” szövegrész helyébe az „OBH-nál”,
14. 93. § (1) bekezdésében a „helyi (munkaügyi) bírósági” szövegrész helyébe, a „járásbírósági és a közigazgatási és munkaügyi bírósági”, a „fővárosi (megyei) bíróságon” szövegrész helyébe „törvényszéken”,
15. 93. § (4) bekezdésében az „OIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”,
16. 94. § (4) bekezdésében az „OIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”,
17. 95. § (2) bekezdésében a „fővárosi (megyei) bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki”,
18. 98. § (3) bekezdésében a „legfelsőbb bírósági” szövegrész helyébe a „kúriai”, a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria”,
19. 103/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „Legfelsőbb Bíróság és az OIT Hivatalának” szövegrész helyébe a „Kúria és az OBH”,
20. 105. § (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságon, az OIT Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Kúrián, az OBH-nál”,
21. 105. § (2) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságon és az OIT Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Kúrián és az OBH-nál”,
22. 109. §-ában a „fővárosi (megyei) bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki”,
23. 119. § (1) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
24. 119. § (3) bekezdésében „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrészek helyébe az „OBH elnöke”,
25. 119. § (4) bekezdésében „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
26. 122. § (1) bekezdés e) pontjában a „Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel” szövegrész helyébe a „Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel”,
27. 122. § (2) bekezdésében az „OIT Hivatala” szövegrész helyébe az „OBH”, az „OIT” szövegrész helyébe az „Országos Bírói Tanács”,
28. 123. §-ában az „OIT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
29. 135. § (3) bekezdés b) pontjában az „OIT Hivatalára” szövegrész helyébe az „OBH-ra”, az „OIT véleményének kikérésével egyetértésével” szövegrész helyébe az az „OBH elnöke véleményének kikérésével”, és
30. 135. § (3) bekezdés c) pontjában az „OIT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”
szöveg lép.
202. § A Be. 439. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„439. § (1) A jogegységi eljárásra a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény jogegységi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a jogegységi eljárás eredménye a Kúria előtt folyamatban lévő más rendkívüli jogorvoslati eljárásra kihatással lehet, a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárást a jogegységi határozat meghozataláig felfüggeszti.
(3) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a terheltet felmenti, illetve az eljárást megszünteti. Ha a terhelt fogva van, a fogvatartást is megszünteti.
(4) A jogegységi határozat indokolása tartalmazza a terhelt felmentésének és az eljárás megszüntetésének indokait is.
(5) A jogegységi határozatot közölni kell azzal a terhelttel is, akit felmentettek vagy akivel szemben az eljárást megszüntették. Ha az alapeljárásban a vádat magánvádló vagy pótmagánvádló képviselte, a határozatot vele is közölni kell.”
203. § A Be.
a) 13. § (1) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 13. § (3) bekezdés a) pontjában, 14. § (2) és (4) bekezdésében, 15. §-ában, 16. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés a) pontjában, 131. § (1) és (3) bekezdésében, 142. § (3) és (4) bekezdésében, 207. § (1) és (6) bekezdésében, 208. § (1) és (2) bekezdésében, 215. § (3) bekezdésében, 242. § (1) bekezdés a) pontjában, 262/B. § (3) bekezdésében, 271. § (2) bekezdésében, 383. § (1) bekezdés a) pontjában, 411. § (1) bekezdésében, 414. § (2) bekezdésében, 471. § (1) bekezdésében, 473. § (1) bekezdésében, 485/B. § (2) bekezdésében, 486. §-ában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
b) 14. § (7) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke”,
c) 17. § (5) és (6) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 566. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék”,
d) 20. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „megyei bíróságok” szövegrész helyébe a „törvényszékek” szöveg, a „megyei bíróságokhoz” szövegrész helyébe a „törvényszékekhez”,
e) 20. § (2) bekezdés c) pontjában a „megyei bíróságok” szövegrész helyébe a „törvényszékek” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
f) 20/A. §-ában az „A Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára” szövegrész helyébe „Az Országos Bírósági Hivatal elnöke”,
g) 29. § b) pontjában, 201. § (2) bekezdés b) pontjában a „bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző” szövegrész helyébe a „bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző” szöveg, a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki”,
h) 34. §-ában az „ügyészségi titkár” szövegrész helyébe az „alügyész”, az „ügyintéző” szövegrész helyébe a „megbízott”,
i) 44. § (5) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
j) 206/A. § (5) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
k) 215. § (2) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek”,
l) 241. § (2) bekezdésében, 460. § (3) bekezdésében, 488. §-ában az „ügyészségi titkár” szövegrész helyébe az „alügyész”,
m) 448. § (2) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke”,
n) 472. § (5) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal”,
o) 473. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék”,
p) 604. § (5) bekezdés c) pontjában a „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke”
szöveg lép.
204. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
a) 10. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
b) 10. § (2) bekezdésének b) pontjában a „megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz)” szövegrész helyébe a „törvényszékhez”,
c) 10. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 45. § (2) bekezdés c) pontjában, 67. § (3) bekezdésében, 73/A. § (1) bekezdés a) pontjában, 214. § (2) bekezdésében, 235. § (4) bekezdésében, 262/A. §-ában, 270. § (1) bekezdésében, 271. § (1) bekezdés e) pontjában, 273. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének nyitó szövegében és (4) bekezdésében, 275. § (1)–(7) bekezdésében, 340/A. § (2) és (3) bekezdésében, a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria”,
d) 11. § (5) bekezdésében, 114/B. § (3) bekezdésében, 235. § (3) bekezdésében, 273. § (3) és (5) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrészek helyébe a „Kúria”,
e) 14. §-ában, 23. § (1) bekezdésének nyitó szövegében, valamint f) és o) pontjában, 45. § (2) bekezdés a) pontjában, 73/A. § (1) bekezdés b) pontjában, 147. § (2) bekezdésben, 235. § (3) bekezdésében, 326. § (9) bekezdésében, 358. §-ában, 367. §-ában, 386/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegében, 394/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
f) 18. § (2) bekezdésében, 249. § (2) bekezdésében a „megyei bíróságot” szövegrész helyébe a „törvényszéket”,
g) 22. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságok” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
h) 23. § (2) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek”, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
i) 41. § (6) bekezdés a) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”, a „Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék”,
j) 45. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyi, megyei illetve munkaügyi bíróságok” szövegrész helyébe a „helyi bíróságok, törvényszékek illetve munkaügyi bíróságok”, a „helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság” szövegrészek helyébe a „helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság”,
k) 47. § (1) bekezdésében, az „A Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára” szövegrész helyébe az „Az Országos Bírósági Hivatal elnöke”,
l) 94. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél”,
m) 102. § (6) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrészek helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke”,
n) 114/B. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék”,
o) 149. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék”,
p) 270. § (2) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Kúriától”,
q) 272. § (4) bekezdésében, 340/A. § (2) bekezdésében a „Legfelsőbb Bírósághoz” szövegrész helyébe az „Kúriához”,
r) 311. § (5) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke”, az „A Hivatal” szövegrész helyébe az „Az elnök”,
s) 326. § (6) és (7) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék”,
t) 326. § (13) bekezdésben a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe „a törvényszék”, a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék”,
u) 328. § (2) bekezdésben a „megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél”,
v) 394/D. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságok” szövegrész helyébe a „törvényszékek”,
w) 395. § (4) bekezdés a) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke”
szöveg lép.
205. § (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság jogutódja a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság.”
(2) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében, 2. § (3) bekezdésében a „megyei bíróságok” szövegrész helyébe a „törvényszékek”,
b) 1. § (3) bekezdésében, 2. § (5) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria”,
