Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.9.)

36. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést engedélyező szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.”

(2) A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel, valamint a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervvel.”

(3) A Kt. 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra - jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott - igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és - jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint - igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív hozzájárulást és támogatást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év május 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét. Köteles továbbá - a közoktatás információs rendszerben - nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és egyéb állami támogatás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi, valamint köteles közérdekből statisztikai céllal adatot közölni.”

(4) A Kt. 121. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, beleértve az Országos Képzési Jegyzék hatálybalépése előtt megszerzett szakképesítéseket is;”

(5) A Kt. 121. § (1) bekezdése a következő 47. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„47. önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású - ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt - nevelési-oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.”

(6) A Kt. 121. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását

is érteni kell.

(12) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességét

is érteni kell.”

(7) A Kt. 132. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola fenntartója számára 2007-ben, illetve 2008-ban határozott időre kiadott továbbműködési engedély érvényességi ideje három évvel meghosszabbodik.”

(8) A Kt. 1. számú melléklet Második rész, „A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. pont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után a 20. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti intézményben tanul, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:

ca) egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,

cb) azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,

cc) az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első és második alapfokú évfolyamokra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyamok, valamint az első és második alapfokú évfolyamok tényleges létszámát kell figyelembe venni;”

(9) A Kt. 1. számú melléklet Második rész, „A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. pontja a következő i) ponttal egészül ki:

(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

i) a szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben a tanulót a normatív hozzájárulás szempontjából akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabályban meghatározott nyilatkozat alapján első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben vesz részt.”

(10) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 151. § (2) bekezdésében megjelölt okból volt távol vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el.”

(11) A Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontjában a „fővárosi, megyei főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervnek” szöveg, 132. § (6) bekezdésében a „2012. augusztus 31-éig” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 31-éig” szöveg lép.

(12) A Kt. 3. számú melléklet II. rész 3. pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége” szövegrész helyébe a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége” szöveg lép.

37. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

37. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.”

(2) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A földhasználati nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A földhasználati nyilvántartásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel.”

(3) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy)

d) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, valamint a földhasználati eljárás és a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben;”

(rendelettel megállapítsa)

(4) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „földügyért felelős miniszter” szöveg, a „miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.

38. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

38. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket - a Kormány nyilvános egyedi határozatával közzétett - vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell meghatározni.”

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.”

39. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

39. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani, és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”

(2) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2015. december 31-ig kell végrehajtani.”

40. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

40. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § (1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ellátási kötelezettség terheli.

(2) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - kormányrendeletben foglaltak szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a Magyar Honvédség, a kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv, az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén működő országos intézet, az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézmény részére is ellátási kötelezettség terheli.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetet nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség a Magyar Honvédség tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a Magyar Honvédség egyéb beszerzési eljárást folytat le.”

41. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

41. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

j) a kincstár a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűsége megállapításához, valamint a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatai ellátása érdekében.”

42. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

42. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni.”

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.”

43. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

43. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel.”

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 33. § (7) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.

44. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

44. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke:)

a) üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 302 450 Ft/MWth;”

45. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

45. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) az 1. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„1. A magánszemély rendelkezési joga”

(2) Az Szftv. a 4. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„2. A rendelkezési jog kedvezményezettje”

(3) Az Sztfv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1-éig felhívja az (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett:)

a) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint elismert egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) - ide nem értve az egyház szervezeti egységét, intézményét - feltéve, ha az adóhatóság a (2) bekezdés szerint technikai számmal látta el;”

(5) Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el. Ha az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté.”

(6) Az Szftv. az 5. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„3. A rendelkező nyilatkozat megtételének szabályai és érvényességi kellékei”

(7) Az Szftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot - függetlenül a személyi jövedelemadó megállapításának és bevallásának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttathatja el az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is.

(3) A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:

a) adóbevallás, adónyilatkozat, illetve egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,

b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,

c) adóbevallás, adónyilatkozat, illetve egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén az elektronikus űrlapon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott -, vagy

d) az a)-c) ponttól eltérően a bevallástól elkülönítve, önállóan, lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.

(4) Ha a magánszemély a (3) bekezdés a)-c) és d) pontjában meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát, azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon érkezett.

(5) A magánszemély a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy azzal egyező adattartalmú lapon megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatójához legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.”

(8) Az Szftv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:

a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn,

b) két rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik,

c) a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetve technikai számot, vagy az téves, illetve olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezett a rendelkező nyilatkozatból enélkül is egyértelműen azonosítható,

d) a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetve annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(5) bekezdésének,

e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetve a 4. § (2) és (3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha az adóhatóság megállapítja a rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6/A. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, ha a rendelkező nyilatkozatnak a magánszemély érdekkörébe tartozó érvényessége, különösen a befizetett adó összege a rendelkező nyilatkozat évének november 15-éig nem állapítható meg. E tényről az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti a magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Ha a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, annak meghozatalát követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig, ha személye megállapítható, a magánszemélyt értesíteni kell. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése - szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül.

(4) Ha a rendelkező nyilatkozat a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt érvénytelennek minősül, az adóhatóság e tényről a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül a kedvezményezett elutasítását követő 30 napon belül, de legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti.

(5) Ha a magánszemély a 6. § (1) bekezdésében és 6/B. § (2) bekezdésében meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság az átutalást követő 15 napon belül a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítéséről. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.”

(9) Az Szftv. a 6. §-át megelőzően a következő alcímmel és 5/B-5/C. §-sal egészül ki:

4. A rendelkező nyilatkozat adóhatóság általi feldolgozásának szabályai

5/B. § A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárásban eljáró felhatalmazott személyeknek enged betekintést,

b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

5/C. § (1) Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével -

a) a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, valamint

b) a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában adószámát tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét

a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, egyszerűsített bevallást tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személynek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi és őrzi.

(2) Az adóhatóság az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait az adóbevallástól, egyszerűsített bevallástól elválasztja és azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait.

(3) Az adóhatóság csak

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárás esetén annak befejezéséig az abban eljáró személynek, és

b) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, az 5/A. § (5) bekezdésében, valamint a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott eljárás során

engedélyezheti az egymástól az (1) és (2) bekezdés szerint elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(4) Az adóhatóság őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig - ezt meghaladóan a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben ezen időpontig indított peres eljárás esetén annak jogerős befejezéséig - áll fenn. E határidő elteltét követően az adóhatóság a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetve az elektronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázisa rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait megsemmisíti oly módon, hogy helyreállításuk többé ne legyen lehetséges.”

(10) Az Szftv. 6. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„5. A támogatás átutalásának szabályai”

(11) Az Szftv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át, figyelemmel a 4. § (5) bekezdésére és e § (2) bekezdésére is.

(2) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, az utalást akkor kell teljesíteni, ha

a) a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követő egy éven belül az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás helyesbítése alapján az lehetséges, vagy

b) a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.”

(12) Az Szftv. a következő 6/A. §-sal és 6/B. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján

a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott és kategóriánként összesített kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról,

b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról,

c) a felajánlásokból történő részesedésből kizárt kedvezményezettek nevéről, adószámáról, illetve technikai számáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 15. napjáig, illetve a c) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének első napjától honlapján - a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai számának és székhelyének megjelölésével - közzéteszi.

(3) A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás megtörtént, a (2) bekezdés szerinti közzétételre a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követően kerül sor.

(4) Az adóhatóság biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás és rendszerezés céljából.

(5) A kedvezményezettet kérelmére az adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - az 5/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjának megfelelően részletezett - okokról és azok arányáról.

6/B. § (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 6. § (2) bekezdése és a 2. § (1) bekezdése alapján a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezetteket megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán értesíti.

(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter - az adóhatóság által a rendelkező nyilatkozat évének december 31. napjával meghatározott és az (1) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján - megnövelt összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31-éig utalja át, feltéve, hogy a kedvezményezett az átutalás időpontjában is egyházként van nyilvántartva.”

(13) Az Szftv. a 7. §-át megelőzően a következő alcímmel és 6/C-6/D. §-sal egészül ki:

6. A támogatás felhasználásának szabályai

6/C. § (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó, a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg (a továbbiakban: beszámolási kötelezettség).

(2) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnését megelőzően soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett az e törvény alapján fel nem használt összeget a soron kívüli beszámolással egyidejűleg az adóhatóság részére visszautalja. A visszafizetett összeg a központi költségvetés bevétele.

(3) Ha az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének

a) nem tett eleget,

b) teljesítése során számszakilag hibás adatot közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy

c) teljesítése során valótlan adatot közölt,

határozatával kizárja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.

(4) Ha az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a 3 éves tartalékolási időt túllépte, erről határozatot hoz, amelyben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására a 3 éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt összeg visszafizetésére kötelezi.

(5) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok őrzésére az 5/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(6) Az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat és a (3) bekezdés szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.

(7) Az a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett felel (a továbbiakban: saját honlap), a beszámolási kötelezettség során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a saját honlapján is közzéteszi a felhasználást követő év május 31. napjáig, és azt e határidőtől számított egy évig nem távolíthatja el.

6/D. § (1) A 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - költségvetési fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pályázati úton történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználásról a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a felhasználás évére vonatkozó, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a fejezetet irányító szerv honlapján a 6/C. § (6) bekezdésének megfelelően közzéteszi.”

(14) Az Szftv. 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek - a 6/C. § (1) bekezdése szerinti tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg ötven százalékát.”

(15) Az Szftv. 7. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

aa) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,

ab) 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint

ac) 86. § (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,

c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,

d) - költségvetési szervek esetében - személyi és dologi juttatások.”

(16) Az Szftv. a 8. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„7. Záró rendelkezések”

(17) Az Szftv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Az egyházi státuszát elvesztő, egyesületként továbbműködő szervezet a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kedvezményezettnek minősül azzal, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2012., 2013. és 2014. rendelkező évben nem kell teljesítenie.

(2) A 2012., 2013. és 2014. évben az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezett a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló nyilatkozatainak a 4. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezettnek nem kell teljesítenie a 6/C. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezettnek az adóhatóság a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a 6/B. § (1) bekezdése szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül, de legkésőbb 2012. december 15-éig utalja át.

(4) Az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezettet a 2011. rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 2. § (1) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése alapján megillető összegekről tájékoztatja.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményezett tekintetében az adóhatóság a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzést a 2015. január 1-jét követően a 4. § szerinti kedvezményezettként folytatott közcélú tevékenységük tekintetében végzi.

(6) A 2012. január 1-jét követően sem egyházként, sem egyesületként továbbműködni nem kívánó szervezetek részére felajánlott és e törvény rendelkezései alapján még ki nem utalt összegek a központi költségvetés bevételét képezik.

(7) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett és az Ehtv. mellékletében meg nem határozott szervezetek technikai száma 2012. január 1-jén megszűnik. A megszüntetett technikai szám ismételten csak annak az egyháznak adható ki, amelyet az Országgyűlés a technikai szám megszüntetését követően ismételten egyházként ismert el. Az ismételten egyházként elismert szervezet mentesül a 4/A. § (2) bekezdésének második mondatában meghatározott rendelkezés alól, a technikai szám kiadásának évében kedvezményezetté válik.

(8) A 6/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben a beszámolási kötelezettséget első alkalommal a 2013. évben kell teljesíteni azzal, hogy a 2011. évben kiutalt összegekről 2013-ban kell a beszámolási kötelezettséget teljesíteni.”

(18) Az Szftv. a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § A 4. § (2) bekezdés a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett g) pontját a hatályvesztését megelőzően tett rendelkező nyilatkozatok tekintetében alkalmazni kell.”

(19) Az Szftv.

a) preambulumában a „személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélyeknek arra” szövegrész helyébe a „személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetővé teszi a magánszemélyeknek” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az „Az Szja. tv.” szövegrész helyébe az „A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)” szöveg,

c) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság)” szöveg,

d) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomán” szövegrész helyébe a „során” szöveg,

e) 2. § (2) bekezdésében a „6. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „6/B. § (2) bekezdésében” szöveg,

f) 2. § (3) bekezdésében és 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „bekezdésének” szövegrész helyébe a „bekezdés” szöveg,

g) 3. § (2) bekezdésében az „illetékes költségvetési fejezeteket irányító szervek a 6. § (9) bekezdésében előírtak szerint eljárva használják” szövegrész helyébe az „érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. §-nak megfelelően használja” szöveg,

h) 4. § (1) bekezdés f) pontjában a „költségvetéstől” szövegrész helyébe a „költségvetésből” szöveg,

i) 4. § (2) bekezdés b) pontjában és 7. § (11) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

j) 4. § (2) bekezdés f) pontjában és 7. § (8) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pont” szöveg,

k) 4. § (3) bekezdésében az „, illetve az 5. § (8) bekezdésében” szövegrész helyébe az „és az (5) bekezdésben” szöveg,

l) 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „költségvetési törvényben” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg,

m) 7. § (11) bekezdésében az „az 5. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 4. § (5) bekezdése” szöveg,

n) 8. § (2) bekezdésében a „6. § (3) bekezdés szerinti közlemények” szövegrész helyébe a „beszámolási kötelezettség” szöveg

lép.

(20) Hatályát veszti az Szftv.

a) 1. § (5) bekezdésében az „a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára” szövegrész,

b) 3. § (1) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 4/A. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 5. § (3) bekezdésében az „állami” szövegrész,

c) 7. § (11) bekezdésében a „megfelelően” szövegrész.

(21) Hatályát veszti az Szftv. 4. § (2) bekezdés g) pontja és 7. § (1)-(5) bekezdése.

46. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

46. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál.”

(2) A Gyvt. 133/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.”

(3) A Gyvt. a következő 161/B. §-sal egészül ki:

„161/B. § E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 23. § (1) és (2) bekezdését a 2011. december 31-ét követően gyermektartásdíj megelőlegezése iránt benyújtott kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni, ideértve a megelőlegezés továbbfolyósítása, illetve ismételt elrendelése tárgyában indult eljárásokat is.”

47. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o), s) és t) pontjában meghatározott személyek után havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.”

48. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

48. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.”

49. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

49. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvényt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény szerint nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban együtt: egyház) kell alkalmazni.”

(2) Az Eftv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyház a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.”

(3) Az Eftv. 2. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 20. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás.”

(4) Az Eftv. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 36. § (5) bekezdése alapján civil szervezetnek minősülő szervezet 2012. évben jogosult a 4. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítésre, ha 2012. május 20-ig az Országgyűlés egyházként elismerte.”

50. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

50. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben és szervezett képzésben vehetnek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a továbbképzésnek és szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét. Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben és szervezett képzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a szakmai továbbképzési és szervezett képzési programokkal összefüggő és

b) a népi iparművészeti alkotások és a Népi Iparművész minősítésért fizetendő

igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, befizetésének szabályait, a befolyt összeg kezelését, nyilvántartását, elszámolását, felhasználását.”

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés i) és m) pontjában a „továbbképzés” szövegrész helyébe a „továbbképzés és a szervezett képzés” szöveg, w) pontjában a „továbbképzés és a minősített szakmai továbbképzés” szövegrész helyébe a „továbbképzés, a minősített szakmai továbbképzés és a szervezett képzés” szöveg lép.

51. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

51. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló felhasználását. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását.”

52. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása

52. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2011. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2012. december 31-ig” szöveg lép.

53. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

53. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapprogram bevételei:)

a) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg;”

54. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása

54. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

55. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

55. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § A 2. § b) pontjában meghatározott központi költségvetési támogatás éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évre elszámolt befizetéseinek összege.”

56. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

56. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklete az e törvény 3. melléklete szerint módosul.

57. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása

57. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdés a) és r) pontjában meghatározott feladatok ellátása mellett az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feladatok közül legalább egy, valamint ha az előbbi feladatok száma nem éri el a négyet, de az (1) bekezdés e)-q) pontjában meghatározott feladatok közül legalább további egy feladat ellátásáról gondoskodik, a feladatok ellátásához a központi költségvetés ösztönző támogatást nyújt.”

58. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása

58. § (1) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(4. § E törvény alkalmazásában)

11. a) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások és egyes teljesítmények, az árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), valamint a nyilvánosságra még nem jutott ismeretek tekintetében a vonatkozó törvények, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom;

b) szellemi alkotások: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű;”

(2) Az Innovációs tv. a következő fejezettel egészül ki:

VIII/A. FEJEZET

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÍTÉSE

30/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatósági jogkörében, kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a 4. § 1. pont a)-d) alpontja szerint kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.

(2) A minősítési eljárás keretében hozott határozat

a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint

b) a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására

használható fel.

30/B. § (1) A minősítési eljárás tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a minősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.

30/C. § (1) Ha a projekt kutatás-fejlesztésnek minősül, a minősítés - kérelemre - kiterjed arra is, hogy

a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát;

b) az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.

(3) A minősítési eljárás keretében hozott határozat a hatóságra csak a projektnek a kérelemben foglaltakhoz képest változatlan megvalósítása mellett kötelező. Ha a projekt a kérelemben foglaltakhoz képest másképp valósul meg, a tevékenység a 30/A. § (2) bekezdés a) pont szerinti kedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek minősül, a minősítés hatálya pedig nem terjed ki rá.

30/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;

b) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet előterjeszteni;

c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

d) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére, a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

e) nincs helye tárgyalás tartásának és közmeghallgatásnak;

f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak a 30/F. §-ban meghatározott esetben, a b) pont szerinti elektronikus űrlap benyújtásakor van helye kapcsolattartásnak.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. §-ban felsorolt kérdésekben hozott határozatait a Fővárosi Törvényszék - a 30/E. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül.

(3) A 30/A. § (1) bekezdése és a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelemért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A kutatás-fejlesztési minősítési eljárások magyar nyelven folynak, a kérelmet magyar nyelven kell benyújtani. A kérelem mellékleteként idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban - határidő tűzésével - magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti

a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,

b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,

c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint

d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

30/E. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

a) a 30/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek való minősítése tárgyában hozott határozatát, ideértve a 30/C. § (1) bekezdése szerinti döntéseket is;

b) az eljárást felfüggesztő végzését;

c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzését;

d) az iratbetekintést kizáró vagy azt korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

e) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzését.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(3) A döntés megváltoztatását a kérelmező, illetve az kérheti, akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

(4) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani vagy részére ajánlott küldeményként postára adni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelmet az ügy irataival együtt - az (5) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(5) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(8) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó, valamint a (9)-(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(9) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság személyes meghallgatás nélkül is hozhat határozatot, ha a fél azt külön nem kéri.

(10) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetben végzéssel határoz.

(11) Ha a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(12) A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha

a) a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.

30/F. § (1) A minősítési eljárásban az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) A 30/A. § (1) bekezdése, valamint a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelmet - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(5) Elektronikus benyújtás esetén az elektronikus úton benyújtott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a benyújtott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az értesítést.

30/G. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján - szakértőként megkeresheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. Ebben az esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői eljárásának időtartama 30 nap, amely határidő nem hosszabbítható meg.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői díjazásra nem tarthat igényt.”

(3) Az Innovációs törvény 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 30/A-30/F. §-ait a 2012. február 1-jét követően megkezdett projektekre kell alkalmazni azzal, hogy az ezt követően, de 2012. március 1-jét megelőzően benyújtott kérelmekkel kapcsolatban az ügyintézési határidőt úgy kell megállapítani, mintha a kérelmet 2012. március 1-jén nyújtották volna be.”

(4) Az Innovációs tv. 34. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

h) az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályait.”

(5) Az Innovációs tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § Felhatalmazást kap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal felügyeletét ellátó miniszter, hogy - az adópolitikáért és a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel egyetértésben, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.”

59. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása

59. § Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A harmadik kereskedési időszakban felhasználható kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel felét hazai, illetve harmadik országokban megvalósuló, üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre, valamint hazai és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére kell felhasználni.

(4) A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik.”

60. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

60. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke:)

„(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a.”

61. A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosítása

61. § (1) A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Metrótv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Állam által a Főváros részére nyújtott támogatás általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb folyóáras összegét, az 5. §-ban meghatározott Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött szerződés módosításáról szóló szerződésben kell meghatározni.”

(2) A Metrótv. 4. §-a és 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az állami támogatásból az 1. §-ban meghatározott beruházás Budapest Kelenföldi pályaudvar-Budapest Keleti pályaudvar közötti szakaszának megvalósításához szükséges folyóáras összeget, és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeget az e § szerinti beruházási szakasz megvalósulásáig Magyarország éves költségvetési törvényeinek Uniós fejlesztések fejezetében kell kiadásként előirányozni.

5. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, és Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a Kormány jóváhagyásával megkössék az 1. §-ban meghatározott beruházás közös finanszírozásáról a Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött szerződés módosításáról szóló szerződést.

(2) Az állami támogatás átlátható, célszerű és hatékony felhasználása érdekében a szerződés módosítása során biztosítani kell - a 2. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakon túlmenően - az európai uniós forrásból finanszírozott Közlekedési Operatív Program projektjeivel kapcsolatos támogatási szerződések előírásainak megfelelő alkalmazását.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a szerződésmódosítás során biztosítani kell

a) a pénzügyi elszámolások formai követelményei, azok benyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos követelmények és határidők,

b) a támogatás kifizetésének részletes szabályainak valamint határidejének,

c) a műszaki teljesítés igazolások ellenőrzése részletes szabályainak, a projekt megvalósításhoz kapcsolódó beszámolási és jelentéstételi kötelezettségeknek,

d) a projekt megvalósítása során keletkezett dokumentumok elkülönített nyilvántartására vonatkozó előírások,

e) a támogatás felhasználása ellenőrzése részletes szabályainak,

f) a Főváros és harmadik személyek közötti szerződésekkel szemben támasztott követelmények,

g) a közbeszerzések ellenőrzésére vonatkozó követelmények,

h) a szerződésmódosítással kapcsolatos szabályok és határidők,

i) a szerződéstől való elállás eseteire vonatkozó szabályok,

j) a támogatás felfüggesztésének eseteire vonatkozó szabályok,

k) a tájékoztatás és nyilvánosságra vonatkozó követelmények, és

l) az 1. §-ban meghatározott beruházás eredményeként létrejövő, illetve beszerzésre kerülő vagyon támogatási célnak megfelelő fenntartására, és az Európai Unió pénzügyi alapjaiból folyósított támogatásokból megvalósított műveletek tartósságára vonatkozó követelmények

érvényre juttatását.”

(3) A Metrótv. 7. §-ában az „a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 79. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján” szöveg, az „általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti” szöveg lép.

62. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

62. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) haditechnikai termék, szolgáltatás: a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekből ide sorolt termék vagy szolgáltatás;”

(2) A Httv. 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

e) haditechnikai szolgáltatás nyújtása: a gyártási folyamattól esetenként elkülönült műszaki és gyártástechnikai tervezés, a termék élettartamán belül annak készletezése, tárolása, belföldi forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, továbbá a haditechnikai termékkezelői kiképzés, oktatás;”

(3) A Httv. 1. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

h) elhagyott haditechnikai termék: harci cselekményekből, a harci cselekményekkor vagy békeidőben történt hanyag anyagkezelésből az élő környezetben, a talaj felszínén, talajban, vagy víz alatt visszamaradt, robbanó töltetet tartalmazó haditechnikai termék;

i) felkutatás: olyan folyamat, melynek során elhagyott haditechnikai termék felderítésre, feltárásra és azonosításra kerül.”

(4) A Httv. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.”

(5) A Httv. 2. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hadiipari tevékenység abban az esetben engedélyezhető, ha)

b) a kérelmező, tulajdonosa vagy valamely felelős vezetője rendelkezik a termék gyártásához, vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges - jogszabályban megjelölt - szakirányú végzettséggel és gyakorlattal;”

(6) A Httv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a kérelmezett tevékenység akadályozza a rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását a hadiipari szolgáltatásfelügyelet az engedélyben műszaki, vagy forgalmi korlátozó feltételeket szabhat meg.”

(7) A Httv. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Kérelem jogerős elutasítását, vagy a kiadott engedély 4. § szerinti visszavonását követő 6 hónapon belül ugyanazon kérelmező vagy engedélyes új kérelmet csak a visszautasított kérelemben, vagy visszavont engedélyben szereplő tevékenységi körtől vagy köröktől teljes mértékben különböző tevékenységekre terjeszthet elő.”

(8) A Httv. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Jogszabály a felkutatási tevékenység tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett további feltételeket állapíthat meg.”

(9) A Httv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap.”

(10) A Httv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az engedélykérelmet el kell utasítani, ha

a) a nemzetbiztonsági szolgálatok írásos véleménye alapján a kérelmező személye, tulajdonosa, felelős vezetője nemzetbiztonsági kockázatot jelent,

b) a kérelmezett tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági kockázatot jelent,

c) a kérelmezőnek a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelettel szemben korábbi eljárásból származó, befizetetlen bírságtartozása van.

(2) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a kiadásának bármely feltétele megszűnt,

b) az engedélyes a jogszabályban meghatározott, a tevékenységéről időszakonként igazolandó feltételek tanúsítását ismételten elmulasztja,

c) az engedély kiadását követően jut a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet tudomására olyan körülmény, amely alapján az engedély nem lett volna kiadható,

d) az engedélyes ellen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárás során jogerős marasztaló döntés született,

e) az engedélyes az e törvényben, az e törvény alapján kiadott kormányrendeletben vagy az engedélyben meghatározott feltételeket ismételten megszegi,

f) az engedélyes ellen irányuló csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás során azt nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági érdek indokolja, és

g) a hadiipari tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért, nemzetbiztonsági kockázatot jelent.”

(11) A Httv. A 4. §-t követően a következő alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:

Hadiipari bírság

4/A. § (1) Aki a hadiipari

a) tájékoztatási kötelezettségét megszegi, vagy ismételten megszegi;

b) adatszolgáltatási-, jelölési- és nyilvántartási kötelezettségét megszegi;

c) elszámolási kötelezettségét megszegi;

d) tevékenységi engedélyezési kérelemében valótlan adatot közöl;

e) tevékenysége felfüggesztésére vonatkozó előírást megsérti;

f) tevékenységi engedélyében meghatározott feltételeket megszegi; vagy

g) tevékenységet engedély nélkül végzi

a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet bírsággal sújthatja.

(2) A bírság mértékét a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a jogsértés súlyára, időtartamára, a jogsértőnek való felróhatóságára, a jogsértő magatartás ismétlődésére, a jogsértéssel elért előnyre tekintettel, az eset összes körülményét mérlegelve állapítja meg.

(3) A bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén, ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség többszöri megszegésének egy eljárásban való elbírálása esetén a bírság felső határa az alapérték kétszeresére emelkedik. Több különböző kötelezettségnek ugyanabban az eljárásban való elbírálása esetén a legsúlyosabb kötelezettségszegésre megállapított bírság felső határa a felével emelkedik.

(4) A bírság kiszabásának elévülési határideje az elkövetés időpontjától számított öt év. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A bírság a központi költségvetés bevétele, beszedéséről a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet gondoskodik.

(6) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.”

(12) A Httv. 5. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

Személyi követelmények”

(13) A Httv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmező tulajdonosa, bármely vezető tisztségviselője, valamint a tervezett haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben az alkalmazottja olyan személy, aki

a) kormányrendeletben meghatározott sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel; más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel és ezek tartozékai, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; tűzvetők és tartozékok, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek; „energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, titkosszolgálati eszközökhöz kapcsolódó termék gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén megfelel a munkakör betöltéséhez előírt biztonsági követelményeknek,

b) kormányrendeletben meghatározott egyéb tevékenységekhez kapcsolódó termékek gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén büntetlen előéletű.”

(14) A Httv. 6. § (3) helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatás felügyelet előtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére.”

(15) A Httv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a kérelmező által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok részére bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából;

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szervek, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve részére a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési célból; vagy

d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, nemzetközi szerződésben vagy egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.

(2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított és megnevezett szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.”

(16) A Httv. 9. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépésekor érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkezőknek 2012. július 1-jétől kell megfelelniük az 5. §-ban meghatározott személyi követelményeknek.

(2) E törvénynek az 1. módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(17) A Httv. 10. § (1) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

d) határozza meg az engedélyköteles haditechnikai termékek és szolgáltatások körét; az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetköröket,

e) határozza meg a 4/A. § szerinti bírság mértékére, a bírságolási eljárásra vonatkozó szabályokat,

f) jelölje ki a 2. § (4) bekezdése szerinti szerveket.”

(18) A Httv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának e törvény 2. § (5) bekezdésében meghatározottakon felüli feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási rendjét és szabályait, a kérelmezőnek vagy valamely felelős vezetőjének a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit.”

(19) A Httv. a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(20) A Httv.

a) preambulumában, 2. § (2) bekezdésében, valamint 2. § (5) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében és 2/B. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 5. § (2) bekezdés b) pontjában az „önbíráskodás” szövegrész helyébe az „önbíráskodás, közokirat hamisítás” szöveg

lép.

63. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

63. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A miniszter határozza meg az új belépők létszámkeretének intézmények közötti elosztását, az intézményi keretszámokat.”

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alap-, az egységes osztatlan képzésben, és a felsőfokú szakképzésben az államilag támogatott hallgatói helyeket a felvételi jelentkezések rangsora, a felvételi jelentkezési lapokon felállított intézményi rangsorok és az intézményi keretszámok alapján kell elosztani. Az adott felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott maximális hallgatói létszám mértékéig annyi államilag támogatott hallgatót fogadhat, ahány felvételi kérelem teljesítése az adott intézményi keretszámon belül az intézményre jut.”

(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 103. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai)

i) a 101. § (1) bekezdésének b) pontjában valamint a 139. § (7) bekezdésében foglalt keretek között az 53. § (8) bekezdése szerint határozattal állapítja meg az alap-, az egységes, osztatlan képzésekre, és a felsőfokú szakképzésekre felvehető államilag támogatott hallgatói létszám intézmények közötti elosztását.”

(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 105/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységüktől eltiltja és - az eltiltásról szóló döntés közzététele mellett - ötszázezer forinttól huszonötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”

(5) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza”

(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 163/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„163/A. § (1) A 2012. évben a költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.

(2) 2012-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási csoportok szorzószámait - az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével - a Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”

64. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. módosítása

64. § A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerületi önkormányzatokat megillető részesedés felosztásakor azon feladatok önkormányzati költségvetési beszámoló szerinti bázisévi, a feladatmutatók alapján az átlagköltségek figyelembevételével számított működési kiadásaiból, amelyekhez a központi költségvetés normatív hozzájárulást nyújt, le kell vonni a számított kiadásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás összegét és a különbséget a normatív hozzájárulások arányában kell megosztani a kerületi önkormányzatok között.”

65. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

65. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 161. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke:)

„(3) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.”

66. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

66. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem zárja ki, hogy az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából kereskedelmi banknál - az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig - számlát vezessen.”

67. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

67. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 251/I. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóvisszatérítés átutalással történik, a belföldön nem letelepedett adóalany által az adóvisszatéríttetési kérelemben megjelölt fizetési számlára. Az adó visszatérítés napjának az a nap számít, amelyen az átutalásra az állami adóhatóság megbízást adott.

(3) Az adóvisszatérítés átutalásának költsége a belföldön nem letelepedett adóalanyt terheli, ha az átutalás nem belföldön vezetett fizetési számlára történik. Ebben az esetben a költség a visszatérítendő adóból tartandó vissza.”

68. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

68. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A földvédelmi eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A földvédelmi eljárásáért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel.”

(2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell járulékot fizetni, ha a termőföld más célú hasznosítását)

i) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása céljából,”

(engedélyezik.)

(3) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesíti, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve - 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.”

(4) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy

a) a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint

b) a földvédelmi hatósági eljárás és a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben

kiadott rendeletben határozza meg.”

(5) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a következő 67. §-sal egészül ki:

„67. § E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 21. § (3) bekezdés i) pontját a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

69. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

69. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 27. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el)

e) az országos főállatorvos.”

(2) Az Éltv. 28. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén)

k) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és annak helyettesét.”

(3) Az Éltv. a 47. §-t követően a következő 47/A-47/C. §-sal és azt megelőző alcímekkel egészül ki:

Tervezés

47/A. § (1) Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles körű bevonásával az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el.

(2) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (a továbbiakban: többéves terv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

  Vissza az oldal tetejére