a) az alkalmazandó kockázatbecslési, -kezelési rendszer részletes leírását;
b) a célok és kockázatok meghatározását,
c) az országos éves ellenőrzési és vizsgálati terv (a továbbiakban: éves ellenőrzési terv) meghatározását;
d) a felügyeleti információs rendszer működési elveinek meghatározását, leírását;
e) a célok elérésének mérésének, visszaellenőrzésének módszereit.
(3) A kockázatbecslési, -kezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az vegye figyelembe
a) az élelmiszerláncban folytatott egyes tevékenységek kockázatosságát;
b) az elkövetett jogsértéseket, a lehetséges jogsértések, visszaélések jövőbeni előfordulási valószínűségét;
c) az élelmiszerlánc szereplői közötti hálózati kapcsolatok rendszerét.
(4) A (3) bekezdés szerint meghatározott kockázatok kezelése során a prioritásokat – a felügyeleti díjból befolyt éves keretösszeg nyújtotta lehetőségek figyelembevételével – átlátható módon a több éves tervben és az éves ellenőrzési tervben kell meghatározni.
Felügyeleti díj
47/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele.
(2) Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki:
a) az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,
b) élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,
c) a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,
d) a 35. és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,
e) állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,
f) engedélyköteles terméket, illetve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,
g) állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,
h) élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,
i) szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,
j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,
k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.
(3) A felügyeleti díj mértéke – a (4)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított
a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy
b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének 0,1%-a.
(4) A termelői szerveződésen vagy a termelői szerveződés, valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül történő forgalomba-hozatal után fizetendő felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi nettó árbevételéből, a (2) bekezdés szerinti tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben átvállalta a fizetésre kötelezett termelői szerveződés tagjától.
(5) A felügyeleti díj mértéke élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett
a) mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint;
b) kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett élelmiszer-vállalkozás az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.
(7) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő.
(8) A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania, a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell bevallani, illetve megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.
(9) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(10) A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani.
(11) A befolyt felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.
(12) A felügyeleti díj bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
Jelentések
47/C. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a több éves terv és éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-biztonsági jelentés keretében az országos főállatorvos évente beszámol az Országgyűlésnek. A jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
(2) Az országos főállatorvos a vonatkozó uniós jogi aktusban foglaltak figyelembevételével éves jelentést küld a többéves terv végrehajtásáról az Európai Bizottságnak.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról, valamint azok eredményéről hivatalos tájékoztatást, jelentést az országos főállatorvos, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adhat ki más államnak, vagy más állam hatóságának, illetve nemzetközi szervezetnek.”
(4) Az Éltv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni.”
(5) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„43. a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályait.”
(6) Az Éltv. melléklete a következő 76. ponttal egészül ki:
„76. termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoport.”
70. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:]
„d) legalább három évre, de legfeljebb öt évre szóló közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezettel,”
(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében a VI. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I–V. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének figyelembevételével kerül megállapításra.”
(3) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 46. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) 2018. január 1-jéig olyan színház, balett- és táncegyüttes is nemzeti előadóművészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés b) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(3) A 20. § (2) bekezdését a kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített szimfonikus zenekarok esetében 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
(4) 2014. január 1-jéig olyan előadó művészeti szervezet is nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés c) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.”
(4) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra, valamint a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértékének megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minősítés alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat,
b) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek a 11. § és a 12. § alapján megállapított körét,
c) a 6. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,
d) a fizető nézőszám alsó határát,
e) a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat,
f) a zenekar, énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,
g) a pályázati eljáráshoz kapcsolódó minőségbiztosítási szempontrendszert,
h) az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből nyújtott támogatás – az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban – elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletben határozza meg.”
(5) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a) 4. § b) pontjában a „költségvetési törvényben előírtak” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak” szöveg,
b) 5/A. § (3) bekezdésében a „felmentéssel vagy a tag lemondásával szüntethető” szövegrész helyébe az „a tag miniszter általi felmentésével, a tag halálával vagy lemondásával szűnik” szöveg,
c) 5/B. § (2) bekezdésében a „felosztási szabályzat” szövegrész helyébe a „felosztási szabályzat a központi költségvetésről szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendő szempontként” szöveg,
d) 16. § (6) bekezdésében, 17. §-ában és 24. § (1) bekezdésében a „költségvetési törvény” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvény” szöveg,
e) 20. § (1) bekezdésében a „költségvetési törvényben” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg
lép.
(6) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. § (4) bekezdésében a „költségvetési törvényben” szövegrészek helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg lép.
71. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A honvédelemért felelős miniszter, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a külügyi és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, a minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó, vezetői megbízással rendelkező, illetve vezetői beosztásba kinevezett más személyre és a minősített adat felülvizsgálatába bevont felülvizsgálati szakértőre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti.”
(2) A Mavtv. 40. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvény hatálybalépésének időpontjában nemzeti minősített adatot kezelő szervnek vagy jogutódjának a nemzeti minősített adat kezelésére vonatkozó engedélyt, továbbá a nemzeti minősített adat kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedélyt 2014. december 31-éig kell beszereznie.
(4) A nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket 2014. december 31-ig kell megteremteni.”
72. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 79. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a védelmi időt az anyakönyvi alapbejegyzéstől kell számítani.”
73. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormányfőtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.”
74. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXVI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2014. január 1-jén lép hatályba.”
75. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„11. § Az Nvt. a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy
a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és
b) a (2) bekezdésben foglalt időszak alatt e törvénybe ütköző cselekményekkel összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.
8/B. § Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek a 6. § 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) által megállapított 6. § rendelkezéseinek, a 8. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály hatálybalépésétől számított
a) nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá
b) tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak.””
76. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 22. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 7. § 2012. március 31-én lép hatályba.”
(3) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 7. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 9. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet fenntartójával, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselőjével szemben ötvenezer forint bírságot szab ki.”
(4) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 7. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 14. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 19. § (1) bekezdése, 20. § (3) bekezdése és 21. § (1) bekezdése szerinti pályázat keretében megkötött támogatási szerződés tartalmazza a közszolgálati szerződés 13. § (2) bekezdés a)–d) és f)–j) pontja szerinti rendelkezéseket is.”
(5) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 12. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § Az Emtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit. A központi költségvetésről szóló törvény
a) nemzeti előadó-művészeti szervezeteket megillető művészeti támogatás és működési támogatás összegét az előadó-művészeti szervezetekre,
b) a kiemelt előadó-művészeti szervezetek
ba) működési támogatásának összegét a kiemelt előadó-művészeti szervezetet fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötő valamennyi önkormányzatra,
bb) művészeti támogatásának összegét az egyes színházakra is
lebontva határozza meg.
(2) A központi költségvetésről szóló törvénynek a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetében kell biztosítani
a) a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint
b) a nyilvántartott zenekarok, énekkarok önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.
(3) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetében kell biztosítani:
a) a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok központi költségvetésből származó támogatását,
b) a magyar állammal kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadóművészeti szervezet támogatását,
c) az e törvény alapján pályázati úton nyújtható támogatások előirányzatát, valamint
d) az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot.””
77. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a (3) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában.”
(2) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 174. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A beszedett igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Hatóság saját bevétele. A hirdetmények ellenőrzéséből származó bevételt a Hatóságnak részben az e törvényben foglalt feladatainak ellátásához szükséges informatikai háttér biztosítására kell fordítania.
(3) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat a Hatóság törvényben előírt feladatai teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.”
78. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 21. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„21. § (1) A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a volt köztársasági elnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.
(5) Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a köztársasági elnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.”
79. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 28. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(28. § Az Szja tv.)
„7. 22. § (1) bekezdésében a „számolhatja el” szövegrész helyébe az „elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető” szöveg, (5) bekezdésében a „csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével” szövegrész helyébe a „csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával” szöveg, a „vagy ha veszteségének” szövegrész helyébe a „vagy ha elhatárolt veszteségének” szöveg;”
(lép.)
(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 43. § 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A Tao tv.)
„9. 17. § (1) bekezdésében a „(3)–(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe „(2)–(9) bekezdésekben” szöveg, 17. § (7) bekezdésében „az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit” szövegrész helyébe „az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel” szöveg;”
(lép.)
(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 152. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával.””
(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 152. § (2) bekezdése, valamint a 154. § (1) és (6) bekezdése nem lép hatályba.
(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 166. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„166. § Az Itv. a következő 99/D. §-sal egészül ki:
„99/D. § (1) Az 5. § (2) és (4) bekezdésének, a 16. § (2d) bekezdésének, a 17. § (2d) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése t, v, w pontjának, a 26. § (2d) bekezdésének, a 26/A. § (1) bekezdés b) pontjának, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazandó, melyben a hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.
(2) Az 1. § (1)–(2) bekezdéseinek, a 23/A. § (1) bekezdésének, a 24. § (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének, a 29. § (1), (3) és (7) bekezdésének, a 33. § (2) bekezdése 23. és 35. pontjának, a 39. § (3) bekezdésének, a 42. § (1) bekezdésének, a 43. § (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdésének, a 46. § (1)–(2) bekezdéseinek, a 47. § (1) és (3) bekezdésének, az 50. § (1)–(4) bekezdéseinek, az 52. § (1) bekezdésének, az 57. § (1) bekezdése a) pontjának, az 58. § (1) bekezdése f) pontjának, a 74. §-ának, 78. § (1) bekezdésének, a 102. § (1) bekezdése v) pontjának, valamint a Melléklet IX. Címe I. és II/3. pontjának, X. Címe 3. pontjának és a XXI. Címe 1. és 2. pontjainak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.””
(6) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 306. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő k)–l) ponttal egészül ki:
[(7) Az állami adóhatóság]
„k) az általa a bb), bd), be), c), e) és h) pontok alapján teljesített adatszolgáltatások vonatkozásában, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén, a hivatkozott pontokban felsorolt adatokat, a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig adja át.
l) megkeresésre adatot szolgáltat a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére a helyi önkormányzatokról szóló törvény 33/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához.””
(7) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 306. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az Art. 52. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Az állami adóhatóság hivatalból adatot szolgáltat – elektronikus úton, a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásra előírt határidőt követő hó utolsó napjáig – az állami foglalkoztatási szerv részére a Karrier Híd Igazolás alapján igénybe vett adókedvezmény alapjáról, összegéről, valamint a kedvezmény igénybevételével foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatairól, adóazonosító jeléről és lakcíméről.””
(8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 350. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az Art. 172. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E bekezdés alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el.””
(9) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 350. § (5) bekezdésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (20a) bekezdését megállapító szövege a következő szöveggel lép hatályba:
[(5) Az Art. 172. § (19)–(20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § a következő (20a)–(20b) bekezdéssel egészül ki:]
„(20a) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.”
(10) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 360. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Az Art.
1. 20/A. § (1) bekezdésében a „járulékkedvezmény” szövegrész helyébe az „adókedvezmény” szöveg;
2. 54. § (15) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „szervnek” szöveg
lép.”
(11) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 361. § (1) bekezdés 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(1) Hatályát veszti az Art.]
„7. 31. § (2) bekezdés 11. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg, valamint 31. § (2) bekezdésének 15. pontja;”
(12) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 361. § (1) bekezdés 14. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Hatályát veszti az Art.)
„14. 54. § (15) bekezdésében a „(tagdíjat)” szöveg, valamint a „, illetőleg magánnyugdíjpéntári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is” szöveg;”
(13) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1. melléklet 6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
(6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító)
„a) szolgáltatása, kivéve:
– a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést,
– a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást, feltéve, hogy a biztosítási díj a díjfizetés időpontjában adómentes bevételnek minősült,
– az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)–c) pontban nem említett szolgáltatást,
– az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta,””
(14) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 18. melléklete e törvény 4. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba.
80. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.
(2) A termékdíj-kötelezettség
a) az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót,
b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót,
c) bérgyártás esetén a bérgyártatót (a továbbiakban a)–c) pontok együtt: kötelezett)
terheli.
Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak – belföldi előállítás esetén – a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.
(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:
a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba) alapkutatás,
bb) alkalmazott kutatás,
bc) kísérleti fejlesztés,
bd) beruházás,
be) felújítás,
bf) karbantartás keretében való felhasználása;
c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;
d) minden más, az a)–c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(4) Külföldi előállítású csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.
(5) Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:
a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett
aa) felszámolás esetén a felszámolási zárómérleg fordulónapján,
ab) végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapján, vagy
ac) a kötelezett felszámolás vagy végelszámolás nélküli megszűnése esetén a megszűnés időpontjában
olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,
b) a termékdíjköteles termék mennyiségében bekövetkezett, a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elszámolható hiányt meghaladó hiány és a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén – az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével – a megsemmisült mennyiségre.
(6) A csomagolószer termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint – nyilatkozik a kötelezett első vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy
a) a csomagolószert csomagolás előállítására használja fel és a 15. § (4) bekezdés szerinti termékdíjátalány fizetésére jogosult, vagy
b) a csomagolószert csomagolás előállítására a 27. § (2) bekezdése feltételeinek megfelelő újrahasználható csomagolóeszközként használja fel, vagy
c) az egyéb csomagolószert, mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására használja fel.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozó kötelezettnek minősül, ha a nyilatkozatával ellentétesen jár el, egyébként a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.
(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó a csomagolószert nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerinti mértékben, nem a nyilatkozat tartalma szerint használja fel, illetőleg a felhasználás tényét nem tudja igazolni, az erre eső termékdíjat, és a csomagolószer beszerzésének időpontjától számított késedelmi pótlékot köteles megfizetni.”
(2) A Ktdt. 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Termékdíjjal valamint – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági ügy, illetve eljárás kivételével – a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a (4) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.”
(3) A Ktdt. 8. § (3)–(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos, (4) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárásban az Ket.-nek az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(4) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) jár el a kötelezettek nyilvántartása, a termékdíj bevallása, befizetése, visszaigénylése, – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével – a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos adó, hatósági ellenőrzése során.
(5) Az állami adó és vámhatóság a termékdíjfizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, a termékdíjfizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra, a visszaigénylésre és a termékdíj folyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott formanyomtatványként teszi közzé.”
(4) A Ktdt. II. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„II. Fejezet
A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE
8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség
10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az egyéni hulladékkezelést teljesítőnek termék- és anyagáramonként kell megtennie.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a kötelezettet, továbbá a képviselőt, pénzügyi képviselőt az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján nyilvántartásba veszi és nyilvántartja. Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.
(4) Az egyéni hulladékkezelőként való teljesítésre, valamint a termékdíj-átalány-fizetésre vonatkozó, az (1) és a 40. § (5) bekezdésben előírt határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) A termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást a kötelezett, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni.
8/A. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
10/A. § (1) A kötelezett – e törvényben, a Hgt.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint – a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.
(2) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban tartja nyilván.
9. A bevallási kötelezettség
11. § (1) A kötelezett – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyilvántartása alapján a vámhatósághoz – annak honlapján közzétett – elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(2) A termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.
(3) A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási és nyilvántartási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.
(4) A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig – két tizedesjegy pontossággal – kilogrammban tünteti fel.
10. A befizetési kötelezettség
12. § (1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíj számla) forintban fizeti be.
(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.
(3) Nem kell megfizetni a termékdíjat:
a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása,
b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termékforgalomba hozatala
esetén.
10/A. Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség
12/A. § (1) A kötelezettet – a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezett kivételével – a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve – e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(2) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a.
(3) A kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.
(4) A kötelezett a termékdíj-előleget a tárgyév december 20-ig fizeti meg.
(5) A termékdíj-előleget a kötelezett a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.
11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség
13. § A számlán
a) számlán történő átvállalás esetén, vagy
b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben, vagy
c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.”
(5) A Ktdt. 15. § (4)–(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz millió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.
(5) A kötelezett a termékdíj átalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem változtathatja meg a tárgyéven belül.”
(6) A Ktdt. 15. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Ha a termékdíj átalány-fizetést választó kötelezett – a mezőgazdasági termelő kivételével – a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.”
(7) A Ktdt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. Az OHÜ felügyelő bizottsága legfeljebb öt tagból áll.”
(8) A Ktdt. 19. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az OHÜ – a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kivételével – kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátásának rendjét – az egyes veszélyes hulladékfajtákra vonatkozó eltérő szabályozásra figyelemmel – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben a Kormány határozza meg.”
(9) A Ktdt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az OHÜ
a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;
b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;
c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás – tevékenységi körébe tartozó – folyamatait;
d) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;
e) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában;
f) ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, illetve a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét;
g) közreműködik – a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint – a kötelezettek, ellenőrzésében;
h) innovációs tevékenységet folytat a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.
(2) Az OHÜ az (1) bekezdés e) pontjának teljesítése érdekében az OHÜ által szolgáltatás megrendelés és pályázat útján továbbfolyósított forrás költségvetési során meghatározott összegének legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.
(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont és teljesítési segédje, alvállalkozója (a továbbiakban együtt: ellenőrzött) az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja keretében végzett ellenőrzés során az OHÜ jogosult:
a) az ellenőrzött székhelyére, telephelyére, az ott található építményekbe, műszaki létesítményekbe belépni,
b) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, hasznosításra előkészítésére, hasznosítására szolgáló eszközöket, létesítményeket, műtárgyakat, berendezéseket, gépeket, illetőleg rendszereket megvizsgálni,
c) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságait – szükség szerint mintavételezéssel – megvizsgálni és elemezni, továbbá az így képződött adatokból idősorokat képezni, monitoring tevékenységet folytatni,
d) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokkal összefüggő munkafolyamatokat megtekinteni,
e) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokra vonatkozó nyilvántartásokat, okiratokat, bizonylatokat megtekinteni, arról feljegyzést, másolatot készíteni,
f) olyan adatgyűjtést, feldolgozást elvégezni, amelyből a tevékenységet jellemző anyagmérleg meghatározható,
g) az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készíteni.
(5) Az OHÜ a (4) bekezdés alapján tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, azt – arra feljogosított hatóság, ügyészség, vagy bíróság kivételével – másnak nem adhatja át, annak tartalmáról tájékoztatást nem adhat.
(6) Az ellenőrzés részletes szabályait e törvény és végrehajtására kiadott jogszabály és az OHÜ, valamint az ellenőrzött közötti egyedi szerződés, illetve a szerződési feltételek tartalmazzák.
(7) Az OHÜ a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében vizsgálati (így különösen mérési, értékelési) módszereket, eljárásokat dolgoz ki. A kötelezően alkalmazandó módszereket, eljárásokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben kihirdeti.”
(10) A Ktdt. 24. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„24. § (1) Az OHÜ, a vámhatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság a termékdíj-kötelezettséggel, továbbá az OHÜ tevékenységével összefüggő és a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – a másik fél rendelkezésére bocsátja.
(2) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bejelentésben, bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, és az – adótitkot és személyes adatot nem képező, összesített – adott negyedévre vonatkozó adattartalmat a termékdíj-kötelezettségek teljesítése és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése és tervezése céljából legalább negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő második hónap 20. napjáig átad az OHÜ részére.
(3) Az OHÜ a tevékenysége során keletkező adatokat kezeli, és a termékdíj-kötelezettséget érintő adatokat legalább negyedévente átadja a vámhatóság részére.
(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság ellenőrzi.”
(11) A Ktdt. 25. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A befizetett termékdíj
a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;
b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;
c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;
e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;
f) a 27. § (3) bekezdésben meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása,
g) egyéb csomagolószer esetében, annak – a továbbforgalmazás kivételével – nem csomagolás előállítására való felhasználása,
esetén visszaigényelhető.”
(12) A Ktdt. VII. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„VII. FEJEZET
AZ EGYES TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
19. A gumiabroncs termékdíja
26. § A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs külföldön történő felújítását követően a felújított gumiabroncs Magyarországra történő behozatala esetén a felújítás során hozzáadott anyagmennyiség tömege alapján keletkezik a termékdíjkötelezettség.
20. A csomagolószer környezetvédelmi termékdíja
27. § (1) Összetett vagy társított csomagolószer esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,
a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,
b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolószer terjes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,
c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolószer tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt
kell alkalmazni.
(2) Az újrahasználható csomagolószert belföldi előállítású csomagolás részeként forgalomba hozó vagy csomagolásra felhasználó kötelezettnek nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, ha a termékdíjköteles termék az újrahasználható csomagolószerek – a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott – nyilvántartásában szerepel, és a csomagolást végző a csomagolószerre betétdíjat alkalmaz. A betétdíjas újrahasználható csomagolást kibocsátót és a betétdíjas újrahasználati rendszer működtetésében közreműködőket a vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti.
(3) A külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer után nem keletkezik termékdíjkötelezettség, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a behozatal időpontjának a termékdíj-megállapítási időszakában a kötelezett megbízása alapján közvetlenül külföldre visszaszállították.
20/A. A reklámhordozó papír termékdíja
27/A. § (1) Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén a megrendelőnek – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a megrendelés, de legkésőbb a szerződéskötés során nyilatkoznia kell a termékdíj-kötelezettséget meghatározó feltételekről. A megrendelést teljesítő kötelezett köteles a nyilatkozatokat, valamint az előállított termék egy – nyomtatott, vagy a nyomtatottal azonos elektronikusan rögzített – példányát – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint – megőrizni.
(2) A belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén, a nem a valóságnak megfelelően nyilatkozó megrendelő – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – termékdíj-kötelezetté válik.
(3) Amennyiben a termék egyidejűleg csomagolószer és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a csomagolószer jelleg alapján áll fenn.”
(13) A Ktdt. VIII. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„VIII. FEJEZET
ELLENŐRZÉS
21. Az ellenőrzés általános szabályai
28. § (1) A vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés, illetve adóellenőrzés keretében vizsgálja.
(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja:
a) a termékdíj-kötelezettség fennállását és azt, hogy a kötelezett a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységét bejelentette-e;
b) a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok betartását;
c) a számlán átvállaló az átvállalásra vonatkozó záradékolási kötelezettségének helyesen tett-e eleget;
d) a nyilvántartások adattartalma megfelel-e az előírásoknak;
e) korábbi hatósági ellenőrzés keretében hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését.
(3) A hatósági ellenőrzést a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:
a) a kötelezettet a hatósági ellenőrzésről nem kell előzetesen értesíteni;
b) termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható, illetve leltárfelvétel is végezhető;
c) a hatósági ellenőrzés során a kötelezett részéről jelen lévő személy köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani.
(4) A hatósági ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít.
(5) A termékdíj-kötelezettség ellenőrzését az Art. adóellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. A termékdíj-kötelezettség ellenőrzése során a (2) bekezdés alapján korábban már vizsgált kötelezettségek is ellenőrzés alá vonhatók.
28/A. § (1) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot teljes körűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.
(2) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges.
(3) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.
(4) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(5) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet
a) a vámhatóság belső levelezésébe,
b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,
d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
(6) A vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre.
(7) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.
(8) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,
b) a mintát vevő személy megnevezését,
c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d) a mintavétel helyét és időpontját,
e) a mintavétel indoklását,
f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(9) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.
22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzés
29. § A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével – tényleges megvalósulását ellenőrzi.
29/A. § (1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).
(2) Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (továbbiakban: támogatás) minősül. Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság – a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján – támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.
(4) A megbízólevél tartalmazza különösen:
a) az ellenőrzést lefolytató vámhatóság megnevezését, vezetőjének aláírását, valamint a vámhatóság adatait, bélyegzőlenyomatát,
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,
c) az ellenőrzéssel érintett időszakot,
d) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését,
e) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát,
f) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,
g) a megbízólevél keltét.
(5) Az OHÜ a vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.
(6) Az ellenőrzött személy vagy szervezet ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot – tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében – a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.
(7) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.
(8) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző – az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve – üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.
(9) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(10) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.
(11) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat – ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is – a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(12) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
(13) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(14) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.
(15) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(16) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy megszegi, a vámhatóság az Art.-ben meghatározott mulasztási bírságot szab ki.
(17) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:
a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,
c) az ellenőrzés kezdő időpontját,
d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,
e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,
f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,
g) az ellenőrzést végzők aláírását.
(18) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője – az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével – a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.
(19) Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(20) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.
(21) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.
(22) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles.
(23) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.
23. Hatósági felügyelet
30. § (1) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.
(2) Hatósági felügyelet keretében vizsgálható:
a) környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;
b) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelése, feldolgozása, ártalmatlanítása, hasznosítása;
c) környezetvédelmi termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten lévő környezetvédelmi termékdíjköteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.
(3) A hatósági felügyeletet a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(4) A vámhatóság folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles a kötelezettet előzetesen értesíteni.
(5) A vámhatóság döntése alapján készletfelvétellel megállapíthatja a tényleges készletet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.”
(14) A Ktdt. 31. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A termékdíjbírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény 2. mellékletében meghatározott díjtételének háromszorosával számított termékdíj;
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott gyűjtési és hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj háromszorosa szerinti összeg.”
(15) A Ktdt. 38. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait,”
(16) A Ktdt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az e törvény szerinti egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett 2012-ben január 15-ig bejelentést tesz a vámhatóságnál. A 2012. január 15-i határidő elmulasztása jogvesztő. A további kötelezettek a bejelentést 2012. április 20-ig teljesítik.”
(17) A Ktdt. 40. § (8)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E törvény szerinti kötelezettnek tekintendő az is, aki 2012. január 1. előtt szerezte be és 2012-ben vagy azt követően fogja forgalomba hozni, felhasználni a csomagolószert – kivéve a külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószert –, illetve a reklámhordozó papírt. Termékdíj befizetési kötelezettségét – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – úgy kell teljesítenie, hogy a 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti, ténylegesen megfizetett termék-, és hasznosítási díjat a 2012. évi termékdíjtételek alapján számított és fizetendő termékdíjból – legfeljebb 2012. első negyedévében – levonhatja és csak a különbözetet köteles megfizetni.
(9) A 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti csomagolásra vonatkozó számlás átvállalás esetére a (8) bekezdés rendelkezéseit – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(10) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó kötelezett a 2011. évre vonatkozó, de 2012-ben teljesítendő termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségét a Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti tartalommal, határidőre és fizetési kötelezettség mértékével teljesíti.
(11) A Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a külön jogszabályok szerinti hasznosítást koordináló szervezet a 2011. évre vonatkozó és 2011-ben hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségét ezen jogszabályok szerinti tartalommal és határidőre teljesíti. Az adatszolgáltatási, tájékoztatási, bevallási kötelezettséget – ezen határidőn belül – az OHÜ felé is teljesíti.”
(18) A Ktdt. 40. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az a kötelezett, aki a termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítését választja, a 2012-es naptári évben bejelentési és bevallási kötelezettségét a 2012. január 1-jén készletén lévő termékdíjköteles termékek után április 20-ig teljesíti.”
(19) A Ktdt. 1. mellékletének felvezető szövege – a jelenlegi szöveget követően – a következő mondattal kiegészülve lép hatályba:
„Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek a Ktdt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.”
(20) A Ktdt. 1. melléklete a következő pontokkal kiegészülve lép hatályba:
| „5.4.11 | Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt felszerelések: | |||
| 5.4.11.1 | Ultraibolya A sugarat felhasználó fénycsővel legfeljebb 100 cm csőhosszúsággal | 8543 70 | 51 | |
| 5.4.11.2 | Ultraibolya A sugarat felhasználó más fénycsővel | 8543 70 | 55 | |
| 5.4.11.3 | Más, napozóágyak, -lámpák, hasonló felszerelések napozáshoz | 8543 70 | 59” |
(21) A Ktdt. 2. és 3. mellékletében – valamennyi helyen – a „Papír, fa, természetes alapú textil” szövegrész helyébe a „Papír, fa, természetes alapú anyag” szövegrész lép.
81. § Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 478. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„478. § E törvény 417–445. §-aiban foglalt rendelkezéseinek
1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése,
2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke, és
3. a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
82. § (1) E törvény – a (2)–(11) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. január 2-án hatályát veszti.
(2) A 44. §, a 60. §, a 62. § (11) bekezdése, a 65. §, a 69. § (1)–(3), valamint (5)–(6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3) Az 52. § 2011. december 30-án lép hatályba.
(4) A 26. §, az 53. §, a 75–78. §, a 86. §, a 87. § 2011. december 31-én lép hatályba.
(5) Az 1–7. §, a 8. § (1)–(4) bekezdése, a 8. § (6)–(8) bekezdése, a 9–13. §, a 15–25. §, a 27–29. §, a 32–43. §, 45–51. §, az 54. §, az 57. §, az 59. §, a 61. §, a 62. § (1)–(10) bekezdése, a 62. § (12)–(20) bekezdése, a 63. §, a 64. §, a 67. §, a 68. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 69. § (4) bekezdése, a 70. § (1), (2), (4)–(6) bekezdése, a 71–74. §, a 80. § (1)–(6), (8), (10)–(14), valamint (19)–(21) bekezdése, a 83. §, a 84. § 1. és 2. pontja, a 84. § 4–49. pontja, a 84. § 51–58. pontja, a 85. §, a 88. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(6) Az 58. § (2)–(5) bekezdése 2012. február 1-jén lép hatályba.
(7) A 70. § (3) bekezdése 2012. március 31-én lép hatályba.
(8) A 84. § 50. pontja 2012. május 1-jén lép hatályba.
(9) A 14. § 2012. október 1-jén lép hatályba.
(10) Az 55. § és a 89. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 8. § (5) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
83. § (1) A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a bírság kiszabását lehetővé tevő törvény a bírság felhasználására jogosult személyét és a bírság felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A központi költségvetési szervek által 2011. december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai tekintetében az Áht. 11. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
84. § Hatályát veszti
1. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (7) bekezdése, valamint 48. § (6) bekezdésében az „és bírságot” szövegrész;
2. az Flt. 10. §-át megelőző alcíme, 56/A. § (3) és (4) bekezdése, 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a „bírság,” szövegrész, 39/D. § (5) bekezdésében a „rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a” szövegrész;
3. az Flt. 59/B. §-a;
4. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/B. § (3) és (5) bekezdése, valamint 13/B. § (4) bekezdésében az „, amely annak saját bevétele” szövegrész;
5. a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 12. § (4) bekezdése;
6. az Áht. 100/E. § (3) bekezdése;
7. a Szoctv. 38. § (1) bekezdés c) pontja, 38. § (9) és (10) bekezdése, 92/D. § (2) bekezdése, 92/M. § (3) és (4) bekezdése, valamint 125. § e) pontja;
8. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (8) bekezdésében a „, bírságot” szövegrész;
9. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésük tilalmára vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében az „– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló külön törvényben meghatározott, önálló ellátásként nyújtható helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével –” szövegrész;
10. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „a középiskolában – jogszabályban meghatározottak szerint – az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon” szöveg;
11. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (10) bekezdése, 133. § (2)–(5) bekezdése, 133. § (10) bekezdése;
12. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 80. §-a, és azt megelőző alcím, valamint 88. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja;
13. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 106. § (3) bekezdése és 110. § (12) bekezdése;
14. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (4) bekezdése;
15. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 85. § (2) bekezdése, 95. § (1) bekezdés d) és e) pontja, 95. § (3) bekezdése, valamint 100. § (1) bekezdés c) pont 31. alpontjában az „és felhasználásának módját” szövegrész;
16. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (8) bekezdésében a „kiszabott bírság,” szövegrész;
17. a Gyvt. 100/A. § (8) és (9) bekezdése;
18. a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 51/A. §-a és 52. § (2) bekezdés d) pontja;
19. az Étv. 53/A. § (4)–(6) bekezdése, valamint 62. § (2) bekezdés r) pontja;
20. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 18. § (3) és (6) bekezdése, valamint 26. § (11) bekezdése;
21. az Eftv. 2. § (1), (7), (8) és (10) bekezdése;
22. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (5) bekezdése, 99. §-a, 100. § (3) bekezdés z) pontja, valamint 92. § (2) bekezdésében az „a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására,” szövegrész;
23. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (4), (5) és (7) bekezdése;
24. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 22. § (3) bekezdése;
25. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (10) bekezdése;
26. a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 3. §-a, valamint 62. § (1) bekezdése;
