1. § E törvény alkalmazásában
a) biztosítással járó jogviszony:
aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,
ab) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,
ac) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony;
b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
c) korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó
ca) előrehozott öregségi nyugdíj,
cb) csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
cc) korkedvezményes nyugdíj,
cd) bányásznyugdíj,
ce) korengedményes nyugdíj,
cf) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ch) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ci) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cj) szolgálati nyugdíj;
d) korhatár előtti öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják;
e) nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy: az a személy, akinek nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik;
f) öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;
g) rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével.
2. § (1) A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.
(3) A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
(4) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépő korhatár előtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelően kell alkalmazni.
(5) A 3. § (2) bekezdése, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 18. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság folyósított összegének módosításáról nem hoz külön döntést.
3. § (1) Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani
a) az 1949. évben vagy azt megelőzően született, az 1. § c) pont ca)–ci) alpontja szerinti nyugdíjban részesülő személynek ezt a nyugdíját,
b) az 1954. évben vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes összegét,
c) annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel,
az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.
(5) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
4. § (1) 2012. január 1-jétől – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. § (2) bekezdése szerinti eset és az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az 1950. évben vagy azt követően született,
a) az 1. § c) pont ca)–ch) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,
b) az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját a (2) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,
korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó, az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével.
(3) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.
(4) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.
5. § (1) 2012. január 1-jétől – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját a (2) és (3) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.
(2) A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta.
(3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha
a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították,
b) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy
c) a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.
(4) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.
(5) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.
6. § Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
7. § (1) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – 2011. december 31-ét követő kezdő naptól – korhatár előtti ellátásra jogosult
a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges
aa) életkort betöltötte, és
ab) szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.
8. § (1) Az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok, valamint a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) 1950. vagy 1951. évben született nő esetén a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2008. december 31-én hatályos 10. § (2) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult
a) a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, és
b) a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt 2008. december 31-éig megszerezte.
(3) A 7. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét – a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. § (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.
(4) A 7. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. § (2), illetve (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig csak a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. §-a szerinti előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.
9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – 2011. december 31-ét követő kezdő naptól – szolgálati járandóságra jogosult az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
10. § (1) A 9. § a) és c) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak és az 5. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ahol a rendelkezések
a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a szolgálati járandóságnak az 5. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak nélkül számított, megállapításkori havi összegét,
b) a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdő napját megelőző napon hatályos kötelező legkisebb munkabért
kell érteni.
(2) A 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összege megegyezik a korábban folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 5. § (2) és (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával számított összegével azzal, hogy ahol a rendelkezések
a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a 2011 decemberére járó a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj havi összegét,
b) a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdő napját megelőző napon hatályos kötelező legkisebb munkabért kell érteni.
(3) Az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított szolgálati járandóságra is alkalmazni kell.
11. § (1) A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző kezdő naptól állapították meg.
12. § (1) A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a Hszt. 64. § (5) bekezdése, 264/C. § (1) bekezdés c) pontja vagy a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését.
13. § A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.
14. § (1) A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt, vagy
b) öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos testi sértés [Btk. 170. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 175/B. § (1) bekezdés], embercsempészés [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [Btk. 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. § (2) bekezdés] bűncselekményt
követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
(2) A szolgálati járandóság folyósítását
a) a 9. § alapján jogosult személy esetén, ha a jogosult már a szolgálati járandóságot megállapító határozat jogerőre emelkedésekor az (1) bekezdés szerinti, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, a szolgálati járandóság kezdő napjától,
b) az a) pontban nem említett esetben az (1) bekezdés szerinti szüneteltetési oknak a nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követő hónap első napjától
kell szüneteltetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szüneteltetési ok megállapítása céljából
a) a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóság megállapítására irányuló eljárása során elektronikus úton továbbítja a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a nyugdíjfolyósító szerv havonta elektronikus úton továbbítja a szolgálati járandóságban részesülő személyek természetes személyazonosító adatait
a bűnügyi nyilvántartó szervnek.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a (3) bekezdésben meghatározott személyek természetes személyazonosító adatait összeveti a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha az összevetés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényt, a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésének idejét, valamint az érintett természetes személyazonosító adatait továbbítja a Hszt. 199. §-ában és a Hjt. 225. §-ában meghatározott központi személyügyi nyilvántartásokat kezelő szerveknek (a továbbiakban együtt: központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv).
(5) A központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől átvett adatokat összeveti az általa kezelt központi személyügyi nyilvántartás adattartalmával. Ha az összevetés alapján a központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a szolgálati viszonyának időtartama alatt követte el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényről, valamint az érintett személy természetes személyazonosító adatairól tájékoztatja a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíjmegállapító szervet, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a nyugdíjfolyósító szervet.
(6) A (3)–(5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv – az adattovábbítási kötelezettségének teljesítését követően haladéktalanul – törli.
(7) A szolgálati járandóság folyósításának az (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére és csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az (1) bekezdésben szüneteltetési ok már nem áll fenn.
15. § Ameddig a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri, szüneteltetni kell a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011. december 31-én a jogosult kérelmére szüneteltették a 12. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
16. § A szüneteltetést követően a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell újból folyósítani.
17. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha
a) a jogosult meghal,
b) a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
c) a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
e) a nyugdíjmegállapító szerv a (2) bekezdés szerinti esetben vagy korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.
(2) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
a) a nyugdíjmegállapító szerv a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszünteti, és
b) a jogosultnak – ha a jogosult a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban kevesebb, mint egy éve részesül – a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegének megfelelő összeget, egyéb esetben a korhatár előtti ellátásnak, illetve a szolgálati járandóságnak a megszüntetést megelőző egy évben folyósított összegének megfelelő összeget kell fizetnie.
(3) Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnik, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.
18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.
(4) A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol az (1)–(3) bekezdés az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését említi, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.
19. § A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki
a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja,
b) a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozik, és
c) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet.
20. § Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá nem tartozó személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltak szerint továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.
21. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság költségeinek, valamint a korhatár előtti ellátással és a szolgálati járandósággal kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
(2) E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.
22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait.
23. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 64. § (2) bekezdése és a 104. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 12–28. alcím és a 30–42. alcím 2012. január 2-án hatályát veszti. A 29. alcím és a 43. alcím 2013. január 2-án hatályát veszti.
24. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 15. pontjában az „igénybevételével” szövegrész helyébe az „, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével” szöveg lép.
25. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha]
„e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.”
26. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
„j) az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az állami foglalkoztatási szerv – a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.”
27. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki
ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy
ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
ic) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,”
28. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 30. § (1) bekezdés d) pontjában az „idővel” szövegrész helyébe az „idővel, és” szöveg,
b) 39. § (2) bekezdés f) pontjában a „korengedményes nyugdíjak” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „az előnyugdíj,” szövegrész,
b) 58. § (5) bekezdés h) pontjában az „a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével,” szövegrész.
30. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. § (2) bekezdésében a „korengedményes nyugdíjat” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíjat és a helyébe lépő korhatár előtti ellátást” szöveg lép.
31. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 95. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon az öregségi nyugdíjra való jogosultság [87/A. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az e bekezdésben foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.”
32. § Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 65. § (3) bekezdés c) pontjában az „, illetve a korengedményes nyugdíjazásra” szövegrész.
33. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő köztisztviselő kérelmezi.”
34. § Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a) 17. § (2) bekezdés f) pontja,
b) 17. § (9) bekezdése,
c) 19. § (2) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szöveg,
d) 49/E. § (7) bekezdésében az „f) vagy” szövegrész.
35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha)
„f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.”
36. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 16. § (2) bekezdés d) pontjában az „a korengedményes nyugdíjazásra és” szövegrész,
b) 30. § (1) bekezdés e) pontja,
c) 37. § (7) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szövegrész,
d) 78. § (3) bekezdésében az „, e)” szövegrész.
37. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 1. § (4) bekezdésében a „nyugdíjasnak minősülő” szövegrész helyébe a „nyugdíjasnak minősülő, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas)” szöveg lép.
38. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.
39. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 46. és 47. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„46. Biztosítással járó jogviszony:
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,
c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony.
47. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
40. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény VI. RÉSZE a következő 49/B. és 49/C. §-sal egészül ki:
„49/B. § (1) Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki
a) bányavállalkozónál föld alatti munkakörben
aa) legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy
ab) legalább 5000 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
c) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
d) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.
(2) 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(3) Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
49/C. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.
(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.”
41. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„v) az átmeneti bányászjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének eljárására”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
42. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdésében a „nyugállományba” szövegrész helyébe a „nyugállományba – ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül –” szöveg lép.
43. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a kiegészítő nyugdíjpénztárnál)
„a) nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra;”
44. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.”
45. § Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény
a) 13/A. §-a,
b) 13/B. § (1) bekezdésében az „, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt” szövegrész,
c) 19. § (3) bekezdésében az „öregségi nyugdíja, valamint” szövegrész.
46. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: nyugdíj:)
„a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;
b) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság;”
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont g) és h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: nyugdíj:)
„g) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradék, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;
h) a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;”
47. § A Hszt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá – a rájuk vonatkozó mértékben – a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülőkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell.”
48. § A Hszt. a „Pályázati rendszer” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:
„Nyugdíj előtti rendelkezési állomány
44/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, kérelmére vagy – a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.
(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné – figyelembe véve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is –, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.”
49. § A Hszt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.”
50. § A Hszt. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.”
51. § A Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)
„a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;”
(miatt.)
52. § A Hszt. az „Az előmenetel feltételei” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:
„Könnyített szolgálat
70/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-je előtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött időt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idő ötven százalékos mértékben vehető figyelembe, továbbá
b) az e törvény alapján létesített szerződéses jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.
(4) A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelőző utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat időtartama alatt nem csökkenhet.
(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.”
53. § A Hszt. XVII. Fejezete a következő 205/A. §-sal egészül ki:
„205/A. § A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.”
54. § A Hszt. 264/C. §-át megelőző alcíme és 264/C–264/F. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:
„Különleges foglalkoztatási állomány
264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult
a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot,
b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, és
c) a szolgálati járandóságát a különleges foglalkoztatási állomány idejére szünetelteti,
kérelmére – függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya – a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.
(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.
(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.
(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)–(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.
(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.
264/D. § (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.
(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.
(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.
(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
264/E. § A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.
264/F. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik
a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy
b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.
(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani.
(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.
(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját – ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek – előnyben kell részesíteni.”
55. § A Hszt. XXVI. Fejezete a következő 341/D. §-sal egészül ki:
„341/D. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.”
56. § (1) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)
„20. a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést;”
(2) A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerző szolgálat esetében utasításban – állapítsa meg.”
57. § A Hszt.
a) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül” szöveg,
b) 63. § (6) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásra jogosult” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte” szöveg,
c) 64. § (1) bekezdésében a „felmentéssel szüntették meg” szövegrész helyébe a „felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg” szöveg,
d) 64. § (5) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „szolgálati járandóságban részesülő volt” szöveg, a „nyugellátásának” szövegrész helyébe a „járandóságának” szöveg,
e) 81. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezéssel” szövegrész helyébe a „nyugállományba vonulással” szöveg, az „elérésével vagy azt követően” szövegrész helyébe az „elérésével” szöveg,
f) 181. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg,
g) 204. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult” szöveg,
h) 7. számú melléklete XII. pontjában a „nyugállományba helyezés ideje” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje” szöveg
lép.
58. § Hatályát veszti a Hszt.
a) 43. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,
b) 52/A. §-a és az azt megelőző alcím,
c) 53. §-át megelőző alcímben az „egyéb” szövegrész,
d) 55. § (3) bekezdésében az „– a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével –” szövegrész,
e) 56. § (4) bekezdése,
f) 58/A. §-ában a „, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult” szövegrész,
g) 61. § (2) bekezdés e) pontja,
h) 61/A. §-a,
i) 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „és nyugdíjjogosultságot nem szerzett” szövegrész,
j) 64. § (1) bekezdésében az „– amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető –” szövegrész,
k) 182–184. §-a és a 182. §-t megelőző alcím,
l) 192. §-a,
m) 192/A. § (1) bekezdése,
n) 264/G–264/L. §-a,
o) 300. § (1) bekezdés d) pontja,
p) 326. § (1) bekezdésében az „, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” szövegrész,
q) 326. § (2) bekezdése,
r) 326/A. §-ában az „, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész,
s) 328. § (1)–(3) bekezdése,
t) 328. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szövegrész,
u) 329. §-a,
v) 331. §-a,
w) 341. §-a,
x) 342. § (1) bekezdés d) pontjában a „, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását – azonos megnevezésű szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével – a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogosultság megállapításának szabályait” szövegrész.
59. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a jogsértést korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatásával követik el, a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító jogerős határozatát közli a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.”
60. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki)
„b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.”
61. § A Tbj. 4. § f) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki)
„1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”
62. § (1) A Tbj. 16. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)
„e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,”
(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)
„g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,”
(3) A Tbj. 16. § (1) bekezdése a következő u) és v) ponttal egészül ki:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)
„u) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
v) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül.”
63. § A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében a „korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe a „korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban” szöveg lép.
64. § (1) Hatályát veszti a Tbj.
a) 20/A. § (1) bekezdésében, 27. § (5) bekezdésében, 29. § (8) bekezdésében a „Tny. tv. szerint” szövegrész,
b) 31. § (7) bekezdése,
c) 44/A. § (3) bekezdés c) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tbj.
a) 4. § l) pontjában a „, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék” szövegrész,
b) 18. § (1) bekezdés e) pontja,
c) 19. § (6) bekezdése,
d) 20/A. §-a és az azt megelőző alcím,
e) 27. § (5) bekezdése,
f) 29. § (8) bekezdése.
65. § (1) A Tny. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) A Tny. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése alapján erre jogosult személy kérheti a szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai egyenértékének a Nyugdíjbiztosítási Alapnak történő átadását. Az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) és (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges egyéb szabályokról külön törvény rendelkezik.”
66. § A Tny. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A biztosított (volt biztosított) – legfeljebb naptári évenként egyszer – a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, nő esetén a 18. § (2b)–(2d) szerinti jogosultsági idejének megállapítását.
(2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem, vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, jogosultsági időre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.
(3) A nyugdíj-megállapító szerv az elismert szolgálati időt, jogosultsági időt határozatban állapítja meg.”
67. § A Tny. 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.”
68. § A Tny.
a) 50. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban” szöveg,
b) 50. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban” szöveg
lép.
69. § Hatályát veszti a Tny.
a) 8–8/C. §-a és a 8. §-t megelőző alcím,
b) 18/A–19. §-a,
c) 79. § (5) bekezdése,
d) 83/B. § (5) bekezdése,
e) 95. § (8) bekezdésében a „, valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idő” szövegrész.
70. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„b) nyugdíjkorhatár:
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,
2. az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”
71. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem jár táppénz)
„f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.”
72. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában a „gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj” szövegrészek helyébe a „gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.
73. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa)
„d) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,”
74. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot” szöveg lép.
75. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjában és 41. § (1) bekezdésében a „korengedményes nyugdíj” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás” szöveg lép.
76. § A Hjt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, a honvéd altiszt-jelöltekre, az állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, a szolgálati járandóságban részesülő személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományú vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek hozzátartozóira is alkalmazni kell.”
77. § (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„n) a hivatásos állomány legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felső korhatáráig, a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány).”
(2) A Hjt. 48. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.
(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja.”
78. § A Hjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.”
79. § A Hjt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.”
80. § A Hjt. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:)
„f) fizikai alkalmatlansága megállapítása esetén, az e törvényben megállapított kivételekkel,”
81. § A Hjt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szolgálati járandóságban részesülő vagy rendvédelmi szervnél különleges foglalkoztatási állományban lévő volt hivatásos katona állományba az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén akkor vehető vissza, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”
82. § A Hjt. az „Az előmenetel általános szabályai” alcímet megelőzően az alábbi alcímmel és az azt követő 77/A. §-sal egészül ki:
„A könnyített szolgálat
77/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a Honvédségnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.
(2) A hivatásos állomány tagja, ha nem rendelkezik 15 év tényleges szolgálati idővel, kezdeményezheti, hogy az állományba vételét közvetlenül megelőzően, a Honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél 2012. január 1-je előtt, megszakítás nélkül közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött idők 50 százalékos mértékben beszámításra kerüljenek. Az e számítási mód alkalmazásával elért 15 éves szolgálati idő esetében a hivatásos állomány 52. életévét betöltött tagja a könnyített szolgálatra jogosulttá válik.
(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a hivatásos állomány tagja fizikai alkalmasságának vizsgálata során a miniszter rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(4) A hivatásos állomány könnyített szolgálatot teljesítő tagja a rendeletben meghatározott szolgálati tevékenységben nem vehet részt, illetménye azonban a könnyített szolgálatot megelőző utolsó – vezetői pótlék nélkül számított – havi távolléti díjánál nem lehet alacsonyabb.
(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.”
83. § A Hjt. 82. § (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az állomány – a 77/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő – tagjának a fizikai követelményeknek való megfelelését a megismételt ellenőrzésen kérelemre – ha van más, általa könnyített szolgálat formájában betölthető beosztás – a könnyített szolgálat követelményrendszere szerint kell megállapítani.”
84. § A Hjt. 114/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati járandóságban részesül, a szerződés megkötéséről és megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.”
85. § A Hjt. 209. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.”
86. § A Hjt. XVII. Fejezete a következő 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § Az e fejezet rendelkezéseit a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.”
87. § A Hjt. 235. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezései alapján szociális gondoskodási körbe tartozik:)
„a) az állomány, a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságban részesülő – kivéve, ha az utóbbiak szolgálati viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották –, valamint azok közeli hozzátartozói;”
88. § A Hjt. a következő 283. §-sal egészül ki:
„283. § A szolgálati időt 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.”
89. § A Hjt. 287. § (2) bekezdésének a) pontja a következő aa) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:)
„aa) a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,”
90. § A Hjt.
a) 58. § (4) bekezdésében az „a szolgálati nyugdíjra, a szolgálati idő 262. § szerinti számítására, valamint” szövegrész helyébe a „külön törvényben foglaltak szerint a rögzített nyugdíjra és” szöveg,
b) 67. § (7) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásra szerzett jogosultságot” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte” szöveg,
c) 202. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg,
d) 222. § (1) bekezdésében a „nyugdíj-” szövegrész helyébe a „nyugdíj-, szolgálati járandóság” szöveg,
e) 224. § (7) bekezdésében a „helyezik” szövegrész helyébe a „helyezték” szöveg,
f) 225. § (3) bekezdés a) pontjában a „nyugállományba helyezettekről” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezettekről és a szolgálati járandóságban részesülőkről” szöveg,
g) 237. § (3) bekezdésében a „nyugállomány elhunyt tagját” szövegrész helyébe a „nyugállomány elhunyt tagját vagy a szolgálati járandóságban részesült elhunytat” szöveg,
h) 237. § (5) bekezdésében a „nyugállomány tagja” szövegrész helyébe a „nyugállomány tagja vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy” szöveg,
i) 237. § (7) bekezdésében a „nyugállomány tagjának” szövegrész helyébe a „nyugállomány tagjának vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy” szöveg,
j) 259. § (1) bekezdésében a „, jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész helyébe az „és a jubileumi jutalom” szöveg
lép.
91. § Hatályát veszti a Hjt.
a) 47. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,
b) 58. § (5) bekezdése,
c) 58. § (6) bekezdésében az „a 262. § szerinti szolgálati idő számítására, valamint” szövegrész,
d) 59. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és” szövegrész,
e) 59. § (4) bekezdése,
f) 60. § (4) bekezdése,
g) 63. § (3) bekezdése,
h) 65. § (2) bekezdés e) pontjában a „szolgálati” szövegrész,
i) 69. § (7) bekezdése,
j) 78. § (2) bekezdésében a „legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedő” szövegrész,
k) 87. § (1) és (2) bekezdése,
l) 122. § (1) bekezdésének b) pontjában az „önhibájából kívüli okból szolgálati, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész,
m) 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szolgálati” szövegrész,
n) 203–206. §-a, valamint a 203., 204. és 206. §-t megelőző alcímek,
o) 213–214/B. §-a,
p) 215. § (1) bekezdése,
q) 261. és 262. §-a,
r) 264. § (2) bekezdésében az „és a 261.” szövegrész.
92. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a) 16. § (3) bekezdés i) pontjában a „kiegészítő tevékenység” szövegrész helyébe a „kiegészítő tevékenység, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott tevékenység” szöveg,
b) 31. § (2) bekezdés 5. pontjában a „nyugdíjas státuszáról,” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státuszáról, illetve arról, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá” szöveg,
c) 31. § (10) bekezdésében a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg,
d) 31. § (15) bekezdésében a „nyugdíjas státusza” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusza, illetve hogy a magánszemély korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e” szöveg,
e) 52. § (4) bekezdés h) pontjában a „rehabilitációs járadékot,” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot” szöveg,
f) 52. § (7) bekezdés b) pont be) alpontjában a „vagy rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg,
g) 52. § (7) bekezdés e) pontjában a „nyugdíjas státusszal rendelkező” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő” szöveg,
h) 54. § (15) bekezdésében a „nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg,
i) 3. számú melléklet F) pontjában a „rehabilitációs járadékot” szövegrészek helyébe a „rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot” szöveg, a „nyugdíj” szövegrész helyébe a „nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg, a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg
lép.
93. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
