Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.14.)

2011. évi CLXXIV. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha a határozat az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban (a továbbiakban: ügyészi felhívás) a törvénysértés orvoslására megállapított határidő elteltét követően sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 337. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Eljárás ügyészi felhívás, illetve felügyeleti intézkedés esetében”

2. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.

(2b) A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is.

(2c) Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat

a) a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,

b) jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja,

c) a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,

d) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok építésügyi hatósági engedélyezésére, illetve működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik,

e) végrehajtása felfüggesztésének törvényben meghatározott feltételei nem teljesülnek, vagy azt törvény kizárja.”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A bíróság a végrehajtást foganatosító szervet haladéktalanul értesíti a végrehajtás felfüggesztéséről. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.”

(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.”

3. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/B. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja - 2012. május 31. és 2013. március 31. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:]

„a) ha a vállalkozások közötti perben kötelező a jogi képviselet, a keresetlevél és minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték benyújtására kizárólag elektronikus úton, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti, az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság az alperes részére papír alapú okiratként kézbesíti azzal a kiegészítő tájékoztatással, hogy az eljárásban kötelező a jogi képviselet, ezért védekezését, nyilatkozatát jogi képviselővel eljárva, kizárólag elektronikus úton nyújthatja be;”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/C. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja - 2013. április 1. napjától a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:]

„a) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti;”

4. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (2) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, 337. § (1) bekezdésében az „óvást nyújtott be” szövegrész helyébe a „felhívással élt” szöveg, az „óvás elbírálásáig, illetőleg” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívás elbírálásáig, illetve” szöveg, 337. § (2) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívás” szöveg, 337. § (3) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívás” szöveg lép.

5. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 330. § (2) bekezdésében a „keresetlevelet az elsőfokú” szövegrész helyébe a „keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú” szöveg lép.

6. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (3) bekezdésében az „aláírást” szövegrész helyébe az „aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást” szöveg, 195. § (5) bekezdésében az „aláírással” szövegrész helyébe az „aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással” szöveg, 196. § (1) bekezdés f) pontjában az „aláírást” szövegrész helyébe az „aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást” szöveg, 196. § (2) bekezdésében az „aláírással” szövegrész helyébe az „aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással” szöveg lép.

7. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 337. § (4) bekezdése.

2. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása

8. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § A Pp.-nek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 2. §-ával és 5. §-ával módosított rendelkezéseit a módosítások hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben kell alkalmazni.”

3. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása

9. § Hatályát veszti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 39. § (2) bekezdése.

4. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

10. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésében a „Versenyhivatal, a Pénzügyi” szövegrész helyébe a „Versenyhivatal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Pénzügyi” szöveg lép.

5. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

11. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:]

„a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 16. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előterjesztést kivéve, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó állampolgársági ügyekben eljáró szervet,”

12. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 11. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 12. §-ában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 13. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyintézésért felelős” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „ügyintézésért felelős” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg, 17. § (3) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 17. § (7) bekezdésében az „ügyben eljáró” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg, 17. § (9) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 19. § (1) bekezdésében az „ügyintézésért felelős” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg lép.

6. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

13. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (3) bekezdésében az „az ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg, 114/G. § (11) bekezdésében az „az ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg lép.

7. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

14. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés j)-l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 2. § (1) bekezdése a következő m)-p) ponttal egészül ki:

[Az állami feladatok:]

„j) a vízrajzi tevékenység szabályozása;

k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása;

l) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés;

m) vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;

n) az állami tulajdonú vízi utak fenntartásának, valamint fejlesztésének felügyelete;

o) a vízrajzi tevékenység ellátása;

p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele.”

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül

a) a Kormány az a), f), i) és az m) pontban;

b) a vízgazdálkodásért felelős miniszter a c), d), e), g), j) és a k) pontban;

c) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az l), n) és o) pontban;

d) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter együttesen a b), h) és p) pontban

meghatározott feladatokat látja el.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a c) és a d) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben az érdekelt miniszterek közreműködésével látja el.”

(3) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízügyi igazgatási szervek látják el az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a vagyonkezelését.”

(4) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízügyi igazgatási szervek feladata a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása.”

(5) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása

a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter;

b) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter;

c) veszélyhelyzet kihirdetése esetén a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti kormányzati koordinációs szerv

hatáskörébe tartozik.”

(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„t) a vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatainak és módjának;”

[rendeletben történő megállapítására.]

15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7/A. § (6) bekezdésében a „vízügyi igazgatási és hatósági feladatokat ellátó szervek” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi védelmi bizottság” szöveg, 17. § (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter” szöveg, 17. § (6) bekezdésében a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi védelmi bizottság” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „vízügyi igazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „vízügyi igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 45. § (8) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 45. § (9) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

16. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés u) pontja, 1. számú melléklet 5. pontjában az „ - a miniszter által - ” szövegrész.

8. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

17. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvényt az adó- és vámügyi eljárásokban képzett azonosító kódokra is alkalmazni kell.”

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A-10/B. §-sal egészül ki:

Összerendelési nyilvántartás

10/A. § (1) A különböző adatkezelők által az ügyfélnek kiadott valamely azonosító kóddal nyilvántartott adatoknak más azonosító kód alapján nyilvántartást vezető, vagy a polgárt az alapján azonosító adatkezelőhöz történő adattovábbításánál a továbbított adat személyhez rendelhetősége érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv összerendelési nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a különböző azonosítókkal nyilvántartott adatok cseréje, továbbítása esetén az adatkezelők e törvényben meghatározottak szerint adatokat igényelhetnek.

(2) Az összerendelési nyilvántartásba új személyhez tartozó bejegyzés felvétele történhet

a) magyar állampolgár esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján vezetett nyilvántartás kezelőjének kezdeményezésére,

b) nem magyar állampolgár esetében jogszabályban kijelölt nyilvántartás kezelőjének kezdeményezésére.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában megadott nyilvántartás kezelője a polgár adatainak nyilvántartásba vételekor kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak átadja, amely új összerendelési nyilvántartási elemet hoz létre.

(4) A (2) bekezdés alá nem tartozó nyilvántartás kezelője az azonosító kód érintett polgárral való közlését megelőzően kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja

a) a természetes személyazonosító adatokkal, ha az azonosító kiadása azokon alapult, vagy

b) összerendelési nyilvántartásban nyilvántartott más azonosító kódra vonatkozó kapcsolati kóddal, ha az azonosító kiadásakor már rendelkezésre állt.

(5) Az összerendelési nyilvántartás az egyes személyekre vonatkozóan eltérő azonosító kódonként külön-külön kapcsolati kódokat tartalmaz, egyéb azonosítót nem tárol.

(6) Az összerendelési nyilvántartás kezelője az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítéséhez számára megküldött természetes személyazonosító adatokat csak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a természetes személyazonosító adatokkal azonosított személyhez tartozó kapcsolati kód titkosított formájának lekérdezéséhez használja fel, a természetes személyazonosító adatokat nem tárolja.

(7) Az összerendelési nyilvántartásban aktuálisan tárolt kapcsolati kód lecserélését kezdeményezheti

a) az összerendelési nyilvántartás kezelője a nála nyilvántartott titkosított formájú kapcsolati kód megküldésével, illetve

b) bármely azonosító kód nyilvántartásának kezelője az aktuálisan tárolt, illetve az újonnan használandó kapcsolati kód titkosított változatának az összerendelési nyilvántartásnak megküldésével.

(8) A kapcsolati kódok meghatározott időnként vagy feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.

10/B. § (1) Az adatkezelő, amely a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosító kódot használ,

a) a személy természetes személyazonosító adatait elsősorban a 10/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból, az összerendelési nyilvántartás adatainak felhasználásával éri el,

b) az informatikai nyilvántartásaiban az azonosító kódtól és a nyilvántartott egyéb adatoktól csak elkülönítetten tárolhatja és kezelheti a természetes személyazonosító adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelő a természetes személyazonosító adatokat saját nyilvántartásából csak akkor használhatja fel, ha

a) nincs megfelelő számítógép-hálózati kapcsolata,

b) nem jogosult a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásoktól adatot kérni,

c) az összerendelési nyilvántartás vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások nem érhetők el, vagy

d) olyan feladat elvégzése során használja fel azokat, amelynél az adatok hálózaton keresztül történő elérése a számítógépes hálózat, az összerendelési nyilvántartás vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások indokolatlan túlterhelésével járna.

(3) Az összerendelési nyilvántartás védelméről a nyilvántartást vezető szerv jogszabályban meghatározott intézkedésekkel gondoskodik.”

(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a 40. §-t követően a következő alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:

„Felhatalmazó rendelkezések

40/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az összerendelési nyilvántartás működését.”

9. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

18. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 51. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg lép.

10. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

19. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bevételeiből legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a működés fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 62. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Igazgatási szolgáltatási díj és eljárási költség

62. § (1) Ha az eljárás a 67. § (2) bekezdése alapján kérelemre indul, az eljárásért - a jogorvoslati eljárást ide nem értve - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke

a) ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, tizenhatmillió forint,

b) egyéb esetben négymillió forint.

(2) Az eljárás kezdeményezésekor meg kell fizetni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat.

(3) Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli részének megfizetésére. Ha a kérelmező a kitűzött határidőn belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni; az igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett része visszatérítésének ebben az esetben nincs helye.

(4) Az eljárásnak a hiánypótlási felhívás nemteljesítése miatt történő megszüntetése esetén az eljárás díjmentes, a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni.

(5) Az eljárásnak a kérelem visszavonása miatt történő megszüntetése esetén a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét vissza kell téríteni.

(6) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a 62. §-t követően a következő 62/A. és 62/B. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) Az igazgatási szolgáltatási díjat - az ügyfelek eltérő megállapodása hiányában - a kérelmező köteles megfizetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, a Gazdasági Versenyhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással kell megfizetni.

(3) Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a kérelmező ügyfél nevét és az összefonódás közvetlen részt vevőinek nevét, vagy - ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére az eljárás megindítását követően kerül sor - az ügyiratszámot, illetve - a 62. § (3) bekezdése szerinti esetben - a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról hozott döntés iktatószámát.

(4) A 62. § (4) bekezdése szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díjat, a 62. § (5) bekezdése szerinti esetben pedig az igazgatási szolgáltatási díj megfelelő részét a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul hivatalból visszatéríti arra a fizetési számlaszámra történő átutalással, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették. Túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból vagy kérelemre harminc napon belül kell visszatéríteni a befizető részére.

(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és - a 62. § (4) és (5) bekezdése szerinti eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, valamint 31. § (3) bekezdését. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.

(6) A díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

62/B. § (1) A 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik a kérelem benyújtására a 68. § (1) bekezdése alapján köteles lett volna.

(2) A hivatalból indított eljárásban felmerült egyéb eljárási költséget a törvénybe ütköző magatartás megállapítása esetén az ügyfél viseli. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a törvénybe ütköző magatartást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) Az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.”

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 79/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A díj a (4) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes. A díj kifizetését a központi költségvetésről szóló törvénynek a központi bírságbevételeket tartalmazó fejezete kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni.”

(5) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő 95/B. §-sal egészül ki:

„95/B. § E törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Ket-módtv.) 19. §-ával megállapított, az igazgatási szolgáltatási díjra és eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

20. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/F. § Az, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a 43/C. § (2) bekezdése szerinti eljárási bírságot kiszabó végzés, valamint a 43/D. § (3) bekezdése szerinti, az iratok üzleti titokként kezelését elutasító végzés bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak, e törvény X-XII. Fejezetének rendelkezései - az 54. §-ban, az 55. § (5) bekezdésében, az 59. §-ban, valamint a 65. § (7) és (9) bekezdésében foglaltak kivételével - a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. Az 54. § és az 59. § alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és a panaszost, valamint a bejelentettet, illetve azt kell érteni, akinek a magatartására a panasz vonatkozik, az 55. § (5) bekezdésének, valamint a 65. § (7) bekezdésének alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és a panaszost, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig azt kell érteni, akinek a magatartására a bejelentés, illetve a panasz vonatkozik.”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 43/H. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A bejelentés alapján indult eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a Ket. 17. §-át, 17/A. §-át, 26. §-át, 33. § (3) bekezdését, 39. §-át, 40-40/A. §-át, 58-59. §-át, 69. § (1), (3), (5) és (6) bekezdését, 72. § (2) bekezdését, 73. §-át, 73/A. § (1) és (3) bekezdését, 78. § (2), (4)-(8) és (10) bekezdését, 79-80. §-át, 81-81/B. §-át és 153. §-át azzal, hogy a Ket. 17. §-ának és 39. §-ának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, az eljárás egyéb résztvevője, illetve érintett személy alatt pedig a bejelentettet, a Ket. 17/A. §-ának, 26. §-ának, 78. §-ának, 80-81. §-ának és 153. §-ának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a Ket. 40-40/A. §-ának, 58-59. §-ának, 72. § (2) bekezdésének, 73. §-ának, 79. §-ának és 81/A. §-ának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és - ahol az értelmezhető - a bejelentettet kell érteni.

(3) A vizsgáló az eljárás során felmerült kérdésekben végzést bocsát ki.”

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/H. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen kizárólag a bejelentő élhet a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel. A jogorvoslati kérelemre a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (8) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.”

(5) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a és 33/B. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. § (1) és (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 88. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 102. § (3) bekezdése, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(4) és (6) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.

(2) A Ket. szabályainak alkalmazásakor

a) első fokú döntés alatt a vizsgálónak a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzését, illetve az eljáró versenytanácsnak a b) pontban nem említett döntését,

b) másodfokú döntés alatt az eljáró versenytanácsnak a vizsgáló végzésével szembeni jogorvoslati eljárásban hozott végzését

kell érteni.”

(6) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 59. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Kézbesítés

59. § (1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat akkor köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselője.

(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi kézbesítésnek, illetve - amennyiben annak feltételei fennállnak - kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés - annak megtörténte igazolásával - nem biztosítható.

(3) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.”

(7) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben a 67. § (2) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban van helye külön jogorvoslatnak (82. §).”

(8) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a 60. §-t követően a következő alcímmel és 60/A. §-sal egészül ki:

„Az eljárás megszüntetése

60/A. § Az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés e) és i) pontja alapján történő megszüntetéséről hozott végzést a bejelentővel is közölni kell.”

(9) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 61. § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.

(4) Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.

(5) Az eljárási bírságot kiszabó végzését a kötelezett javára a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja.”

(10) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (3) bekezdés a) pontjának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a hiánytalan kérelem, illetve a hiánypótlás beérkezését követő naptól számított]

a) negyvenöt napon belül kell meghozni a 25. § alapján benyújtott kérelem esetében, továbbá amennyiben”

[kell meghozni.]

(11) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyintézési határidő számításánál - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - nem kell figyelembe venni]

i) ha az eljáró versenytanács végzésének bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről való döntés hiánya a döntés meghozatalának akadályát képezi, a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogerős döntés meghozataláig”

[eltelt időt.]

(12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet az nyújthat be,

a) akit az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására a 28. § (1) bekezdése kötelez,

b) aki a 25. § szerinti elidegenítési kötelezettségnek egy éven belül nem tudott eleget tenni.

(2) A 24. § szerinti engedély iránti kérelmet a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódási kérelem űrlapon kell benyújtani. A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat.

(3) Ha a 24. § szerinti engedély iránti kérelmet a 28. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtják be, de a 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból az eljárás megindítására még nem került sor, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye.

(4) A vizsgáló hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül bocsáthat ki.

(5) Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges.”

(13) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően]

c) végzésében ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a valószínűsíthetően a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a valószínűsíthetően a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt - halaszthatatlanul szükség van.”

(14) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 76. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján]

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, nemteljesítés esetén pedig korábbi határozatát a 32. § szerint visszavonja, vagy - ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt - módosítja;”

(15) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a Ket. vagy e törvény megengedi.

(2) A vizsgáló külön jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra a fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az eljáró versenytanács bírálja el. Az eljáró versenytanács végzésével szemben fellebbezésnek nincs helye, annak bírósági felülvizsgálata kérhető.

(3) A vizsgáló végzésével szembeni fellebbezést, illetve az eljáró versenytanács végzésének bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet a végzés közlésétől számított nyolc napon belül az ügyfél, valamint az terjeszthet elő, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, továbbá az, akivel a végzést e törvény alapján közölni kell.

(4) A vizsgáló végzésével szembeni fellebbezést az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el.

(5) A versenyfelügyeleti eljárásban újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.”

(16) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, annak bírósági felülvizsgálata kérhető. A keresetlevelet az eljáró versenytanácsnál kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.”

(17) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 89-91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) A vizsgáló, illetve - az eljáró versenytanács döntése tekintetében - az eljáró versenytanács hivatalból vizsgálja a 76. § (1) és (2) bekezdésében nem szabályozott végrehajtható döntésben meghatározott kötelezettség teljesítését.

(2) A vizsgáló, illetve - az eljáró versenytanács döntése tekintetében - az eljáró versenytanács hivatalból haladéktalanul, külön végzéssel megindítja a versenyfelügyeleti eljárás során hozott döntésének végrehajtását, ha a 76. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, vagy - az (1) bekezdés szerinti esetben - a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírtaknak megfelelően történt. A végrehajtási eljárás a végrehajtás megindításáról szóló végzésnek a kötelezettel való közlésével indul meg.

90. § (1) Az eljáró versenytanács a döntésében előírt meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartás tanúsítására vonatkozó kötelezettség (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) végrehajtásának megindításával egyidejűleg - ha a meghatározott cselekmény teljesítése más végrehajtási módon keresztül hatékonyan nem biztosítható - végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet.

(2) Az eljáró versenytanács a kötelezett indokolt kérelmére egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének felemelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A felemelt bírság összege napi százezer forintig terjedhet.

(3) A kötelezett a végrehajtási bírságot a végrehajtás elrendelésétől, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a határozatban foglaltak teljesítésének igazolásáig eltelt időszakra köteles megfizetni.

(4) A végrehajtási bírságot mind a vállalkozással, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(5) A végrehajtás megindításától, illetve a teljesítési póthatáridő lejártától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső végrehajtási bírság, illetve megemelt összegű végrehajtási bírság esedékessé válik.

(6) A teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső végrehajtási bírság, illetve megemelt összegű végrehajtási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

90/A. § (1) A teljesítési határidőben meg nem fizetett bírság, az esedékessé váló végrehajtási bírságot is ideértve, valamint a meg nem fizetett bírság után felszámítandó és meg nem fizetett késedelmi pótlék behajtása iránt a Gazdasági Versenyhivatal a végrehajtási eljárás megindítását követően haladéktalanul megkeresi az adóhatóságot.

(2) A meghatározott cselekmény végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja, kivéve, ha az eljáró versenytanács végrehajtási bírság kiszabásáról döntött. A meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírságra a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

91. § (1) A végrehajtás foganatosítása során hozott törvénysértő döntés vagy intézkedés miatt végrehajtási kifogás a kifogásolt döntésről, illetve intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő három napon belül, de legkésőbb a döntés közlésétől, illetve az intézkedéstől számított egy hónapon belül terjeszthető elő.

(2) A vizsgáló döntésével vagy intézkedésével szembeni végrehajtási kifogást, valamint a vizsgálónak a Ket. 143. § (1) bekezdése alapján megfellebbezhető végzésével szembeni fellebbezést az eljáró versenytanács nyolc napon belül bírálja el.

(3) Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtási eljárásban hozott döntésével szembeni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz.

(4) A végrehajtási kifogásra az e §-ban foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a 82. § rendelkezéseit.”

(18) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 91/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/G. § (1) Ha az 1/2003/EK rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a kérelem teljesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul, határozat (77. §) meghozatalának nincs helye.

(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az 1/2003/EK rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján más tagállam versenyhatóságát vizsgálat vagy ténymegállapító intézkedés elvégzésére kéri fel, ennek költsége egyéb eljárási költség.”

(19) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 95/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„95/B. § (1) E törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Ket-módtv.) 19. §-ával megállapított, az igazgatási szolgáltatási díjra és eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Ket-módtv. 20-22. §-ával megállapított rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Ket-módtv. 20. § (17) bekezdésével megállapított 89-91. §-át kell alkalmazni az e rendelkezések hatálybalépésekor még meg nem indult végrehajtási eljárásokra is.”

21. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/C. § (2) bekezdésében a „bírsággal” szövegrész helyébe az „eljárási bírsággal” szöveg, az „A bírság” szövegrész helyébe az „Az eljárási bírság” szöveg, a „bírság” szövegrész helyébe az „eljárási bírság” szöveg, 43/C. § (3) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe az „eljárási bírság” szöveg, 43/D. § (3) bekezdésében a „kérelemről való” szövegrész helyébe a „kérelemnek helyt adó végzésben” szöveg, 43/H. § (5) bekezdésében az „azokról történő másolat készítésének” szövegrész helyébe az „azokról másolat vagy feljegyzés készítésének” szöveg, 43/H. § (9) bekezdésében a „két hónappal” szövegrész helyébe a „legfeljebb két hónappal” szöveg, 43/H. § (10) bekezdésében az „a bejelentővel minden esetben, a bejelentettel pedig akkor kell közölni” szövegrész helyébe az „a bejelentővel kell közölni, a bejelentettel pedig akkor” szöveg, 43/I. § (4) bekezdésében az „átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz” szövegrész helyébe a „megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak” szöveg, 52. §-ában az „E törvény alkalmazásában” szövegrész helyébe az „A versenyfelügyeleti eljárásban” szöveg, 53. § (1) bekezdésében az „A kérelemre” szövegrész helyébe az „A 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemre” szöveg, 53. § (5) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész helyébe az „a 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemre” szöveg, 57. § (2) bekezdésében az „a vizsgálat ideje alatt a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárásban” szövegrész helyébe a „vizsgálat ideje alatt történt mulasztás esetén a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárás során történt mulasztás esetén” szöveg, a „külön jogorvoslati kérelemnek” szövegrész helyébe a „külön jogorvoslatnak” szöveg, 65/A. § (9) bekezdésében az „Az engedély” szövegrész helyébe az „A bírói engedély” szöveg, 67. § (3) bekezdésében a „ha megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „ha a (2) bekezdésben” szöveg, 67. § (4) bekezdésében a „vizsgálat,” szövegrész helyébe a „vizsgálat - a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve -, ” szöveg, 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a „határozatban foglalt” szövegrész helyébe a „határozatban foglalt, a 30. § (3) bekezdése szerinti” szöveg, 76. § (4) bekezdés a) pontjában az „az ügyfél a kötelezettséget” szövegrészek helyébe az „az ügyfél a vállalt kötelezettséget” szöveg, 76. § (4) bekezdés d) pontjában az „a határozat végrehajtását végzéssel elrendeli” szövegrész helyébe a „végzéssel megindítja a végrehajtást” szöveg, 78. § (7) bekezdésében az „a 82. § (3) bekezdése szerinti külön jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „külön jogorvoslatnak (82. §)” szöveg, 78/A. § (3) bekezdésében az „előzetes álláspont kézbesítését” szövegrész helyébe az „előzetes álláspont közlését” szöveg, 83. § (2) bekezdésében az „a keresetlevelet az ügy irataival, valamint” szövegrész helyébe az „a keresetlevelet és az ügy iratait” szöveg, 83. § (5) bekezdésében a „jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő” szövegrész helyébe a „jegybanki alapkamattal megegyező mértékű” szöveg, 84. §-ában az „a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete az irányadó” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni” szöveg lép.

22. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 29/A. § (1) bekezdésében az „a 29. §-ban foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy” szövegrész, 33. § (2) bekezdésében a „, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben” szövegrész, 55. § (3) bekezdés második mondata, 58. § (3) bekezdése, 71/A. §-a, 72. § (1) bekezdés a) pontja, 72. § (5) bekezdése, 74. § (2) bekezdése, 77. § (1) bekezdés j) pontja, 78. § (4) bekezdése, 78/B. § (7) bekezdés utolsó mondata.

11. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

23. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (7) bekezdése.

12. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

24. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 15. § (2) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezheti” szöveg lép.

13. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

25. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (3) bekezdésében az „az ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg, 112. § (8) bekezdésében az „az ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg lép.

14. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

26. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99. § (1) bekezdésében az „, ügyfélkapun keresztül” szövegrész.

15. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

27. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. § (4) bekezdésében az „az ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg, 74. § (3) bekezdésében a „kormányzati portálon az ügyfélkapun” szövegrész helyébe a „Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg, 75. § (1) bekezdésében az „ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg, 75. § (2) bekezdésében az „az ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg lép.

16. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

28. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (5) bekezdés c) pontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.

17. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

29. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 15/A. § (1) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/B. § (1) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/B. § (2) bekezdésében a „természetvédelemért felelős minisztert” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóságot” szöveg, 15/B. § (3) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/C. § (1) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/C. § (4) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg lép.

18. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

30. § Hatályát veszti a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (5) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 5. §-ában a „hatósági” szövegrészek, 13. § (1) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 13. § (2) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 13. § (3) bekezdésében a „hatósági” szövegrészek, 13/A. § (1) bekezdésében a „hatósági” szövegrészek, 13/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatósági” szövegrész, 13/A. § (4) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 29. § b) pont bd) alpontjában a „hatósági” szövegrész.

19. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

31. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha jogszabály a következő fogalmakat említi, azokat e § szerint kell értelmezni:]

„4. Aláíró: az a természetes személy, aki az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja és a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult, valamint az a jogi személy vagy közhiteles nyilvántartásban szereplő jogi személyiség nélküli szervezet, amely az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja, és akinek a nevében az őt képviselő természetes személy az elektronikus aláírást az elektronikus dokumentumon elhelyezi, valamint aki meghatározza, hogy a nevében jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő informatikai eszköz elektronikus aláírást elektronikusan dokumentumon elhelyezzen.”

(2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Elektronikus aláírás tanúsítványa kibocsátható olyan céllal is, hogy az az aláírót más személy (szervezet) képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel. Ebben az esetben a hitelesítés-szolgáltatás igénybe vevőjére vonatkozó szabályokat a képviselőre kell alkalmazni.”

(3) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § Elektronikus aláírás tanúsítványa - beleértve a minősített tanúsítványt is - kibocsátható az alábbi célokra is:

a) az aláíró természetes személy az elektronikus aláírást jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő informatikai eszköz útján automatikusan, közvetlen személyi felügyelet nélkül helyezi el az aláíróhoz rendelendő elektronikus dokumentumon,

b) az aláíró jogi személy vagy más jogi személyiség nélküli szervezet az elektronikus aláírást jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő informatikai eszköz útján automatikusan, közvetlen személyi felügyelet nélkül helyezi el az aláíróhoz rendelendő elektronikus dokumentumon.”

(4) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az aláíró, illetve a 10. § szerinti képviselt személy, szervezet kérheti a tanúsítvány felfüggesztését, illetve visszavonását.”

(5) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az aláíró az aláírás-létrehozó adatot kizárólag az aláírás létrehozására használhatja, betartva a tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is. A minősített tanúsítvány felhasználható fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására is.”

32. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. számú melléklet c) pontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „nevét (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében elnevezését)” szöveg lép.

20. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

33. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az oktatásért felelős miniszter szakmai ellenőrzés keretében az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, illetve intézkedést hoz.”

21. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

34. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (3) bekezdésében az „az ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson” szöveg lép.

22. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

35. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (5) bekezdésében az „a miniszternek” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek” szöveg, 4. § (6) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet” szöveg, 4/A. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet” szöveg, az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézet” szöveg, 4/A. § (2) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézet” szöveg lép.

23. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

36. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő IV. Fejezettel egészül ki:

„IV. Fejezet

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK

31. § (1) A község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.

(2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi programot az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján kell elkészíteni. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról.

(3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani

a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre,

b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.

(5) A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak képzését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi.

(6) A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.

(7) A települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.

(8) Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az végezhet, aki

a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel,

b) a külön jogszabályban meghatározott képzésen vett részt, és

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal.”

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő V. Fejezettel egészül ki:

V. Fejezet

EGYES TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) A társadalmi felzárkózást szolgáló európai uniós társfinanszírozású projektek keretében a projektgazda vagy konzorciumi partner - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a képzés időtartamára felzárkózást elősegítő megélhetési támogatást nyújthat a programba bevont személyek számára.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.”

(3) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § A 31. § (6) és (7) bekezdését a 2012. november 1-jét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.”

(4) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő 64/B. §-sal egészül ki:

„64/B. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 31. § (1) bekezdése szerinti helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait és eljárását, a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálatának módját, és az elkészítésében részt vevőkkel szembeni követelményekre vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében részt vevő köztisztviselőinek, közalkalmazottainak képzésére, továbbá az esélyegyenlőségi mentorok tevékenységére vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében részt vevők képzését végző szervet.

(4) Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályait rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

37. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 13. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

„Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos egyes szabályok”

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

V/A. Fejezet

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

A hatóság jogállása

33. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a hatóság ellenőrzi.

(2) A hatóság autonóm államigazgatási szerv.

(3) A hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg.

(4) A hatóság ellátja - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott végrehajtó szerv feladatait.

A hatóság költségvetése és gazdálkodása

34. § (1) A hatóság fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A hatóság tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi fő összegei - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében meghozott átmeneti intézkedés, valamint a hatóság saját vagy irányító szervi hatáskörében meghozott intézkedése kivételével - kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3) A hatóság által kiszabott bírság a központi költségvetés bevétele.

(4) Az előző évi bevételeiből származó maradványt a hatóság a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

A hatóság elnöke

35. § (1) A hatóságot elnök vezeti. A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A hatóság elnökévé az a magyar állampolgárságú, az országgyűlési képviselők választásán választható, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező jogász nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és legalább ötéves, jogi végzettséghez kötött munkakörben vagy a közigazgatásban eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A hatóság elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei képviselő-testület elnöke vagy alelnöke, nemzetiségi önkormányzat tagja, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a hatóság elnökét kilenc évre nevezi ki.

(4) A hatóság elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti tartalommal esküt tesz.

36. § (1) A hatóság elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(2) A hatóság elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(3) A hatóság elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

37. § (1) A hatóság elnöke a kinevezését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-éig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a hatóság elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a hatóság honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a hatóság elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

(4) A hatóság elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a hatóság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6) A hatóság elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

38. § (1) A hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese.

(2) A hatóság elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

39. § (1) A hatóság elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(2) A hatóság elnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

40. § (1) A hatóság elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idejének lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával,

d) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

e) összeférhetetlensége megállapításával,

f) felmentésével,

g) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A hatóság elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A hatóság elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a hatóság elnöke a 36. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A köztársasági elnök - a miniszterelnök indítványára - felmenti a hatóság elnökét, ha a hatóság elnöke neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A köztársasági elnök - a miniszterelnök indítványára - megfosztja tisztségétől a hatóság elnökét, ha a hatóság elnöke neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(6) A hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg.

(7) A megbízatás az (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti megszűnése esetén a hatóság elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

(8) A köztársasági elnöknek a (3)-(6) bekezdéssel és a 35. §-sal a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

A hatóság elnökének helyettese

41. § (1) A hatóság elnökének munkáját az általa határozatlan időre kinevezett helyettes segíti. A hatóság elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A hatóság elnökhelyettesévé magyar állampolgárságú, az országgyűlési képviselők választásán választható, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező felsőfokú végzettségű szakember nevezhető ki.

(3) A hatóság elnökhelyettese összeférhetetlenségére a 36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A hatóság elnökhelyettese a hatóság elnöke akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja a hatóság elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

42. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra a 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a hatóság elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

43. § (1) A hatóság elnökhelyettese államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) A hatóság elnökhelyettesét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) A hatóság elnökhelyettese a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(4) A hatóság elnökhelyettese megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

44. § (1) A hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) lemondásával,

b) halálával,

c) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

d) összeférhetetlensége megállapításával,

e) felmentésével,

f) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A hatóság elnökhelyettese a hatóság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A hatóság elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a hatóság elnökhelyettese a 36. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a hatóság elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A hatóság elnöke felmenti a hatóság elnökhelyettesét, ha a hatóság elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A hatóság elnöke a hatóság elnökhelyettesét felmentheti, ezzel egyidejűleg a hatóság elnökhelyettesének a hatóságnál köztisztviselői munkakört kell felajánlani.

(6) A hatóság elnöke megfosztja tisztségétől a hatóság elnökhelyettesét, ha a hatóság elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(7) A hatóság elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a hatóság elnöke állapítja meg.

(8) A megbízatás az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a hatóság elnökhelyettesét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

A hatóság személyi állománya

45. § A hatóság köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hatóság elnöke gyakorolja.”

(3) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A hatóság” szövegrész helyébe az „Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság)” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 13. §-a.

38. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

e) társadalmi és érdek-képviseleti szervezet: az az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet,”

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban - így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per során - a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, valamint a hatóság a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - képviselőként járhat el.”

(3) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése az (1) bekezdés szerinti hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.”

39. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 12. §-ában az „az e fejezetben” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-a.

41. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja, 15-17/E. §-a, 18. § (2) bekezdése.

24. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

42. § Hatályát veszti a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 2. § (6) bekezdés második mondata.

25. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

43. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 20/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény” szövegrész helyébe az „a külön jogszabály” szöveg lép.

26. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása

44. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 3/A. §-ában a „vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért” szöveg lép.

27. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

45. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[E törvény rendelkezéseit]

k) a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői eljárásokban,

l) a jegybanki ellenőrzés során, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti eljárásokban, valamint a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről utánzat készítésével kapcsolatos eljárásokban”

[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.]

(2) A Ket. 14. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Törvény vagy kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg

a) a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati,

b) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok építésügyi hatósági engedélyezésére, illetve működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozó, valamint

c) az egészségügyről szóló törvény szerinti rendkívüli halállal kapcsolatos

eljárásban.”

(3) A Ket. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztás megszüntetésére felszólító, az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban (a továbbiakban: ügyészi felhívás) megállapított határidő eredménytelen elteltét követően az ügyész a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat a hatóság eljárásra kötelezése iránt.”

(4) A Ket. 97. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

a) a fellebbezési eljárás,

b) a bírósági felülvizsgálat,

c) az újrafelvételi eljárás,

d) az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.

(3) Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára

a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,

b) a felügyeleti eljárás keretében,

c) az ügyészi felhívás nyomán.”

(5) A Ket. 100. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Nincs helye fellebbezésnek]

f) a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen.”

(6) A Ket. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a), c)-f) pontjában meghatározott esetben az első fokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.”

(7) A Ket. a 112. §-t követően a következő alcímmel és 113. §-sal egészül ki:

Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

113. § (1) Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

(2) Az egyezséget jóváhagyó hatóság a határozat módosítása, illetve visszavonása iránti eljárásban e törvény I-IV. Fejezetének megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján csak valamely jogszabályi rendelkezés lehetséges értelmezését nyilvánítja alaptörvény-ellenessé, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az alaptörvény-ellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is.”

(8) A Ket. 120. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Ügyészi fellépés

120. § Ha az ügyész az e törvény hatálya alá tartozó ügyben lép fel a törvénysértés orvoslása érdekében, annak elbírálására az ügyészségről szóló törvénynek az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló fejezetében foglaltak az irányadók.”

(9) A Ket. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„171. § (1) E törvény rendelkezéseitől a 2005. július 1-je előtt jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés eltérhet.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik,

a) e törvény rendelkezéseit a törvény,

b) e törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 58. alcímével módosított rendelkezéseit az e rendelkezések,

c) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 45. §-ával, 49. §-ával és 52. §-ával módosított rendelkezéseit az e rendelkezések

hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

46. § (1) A Ket. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el.”

(2) A Ket. 13. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény rendelkezéseit]

f) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység felügyeletével, a média- és hírközlési igazgatással, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, tevékenységek, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával, ellenőrzésével, valamint a mozgóképszakmai igazgatással kapcsolatos eljárásban,”

[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.]

(3) A Ket. 14. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:]

f) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra.”

(4) A Ket. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 15. § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Meghatározott ügyekben jogszabály ügyféli jogosultságokat, illetve ügyféli jogállást biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

(5a) A hatósági eljárásban azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, az eljárás során megilleti a nyilatkozattételi jog. A nyilatkozat az eljáró hatóságot nem köti.”

(5) A Ket. 17. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hatóság eljárásának jogerős befejezését követően az eljárása során megismert és kezelt személyes adatokat zárolja. A hatóság a zárolt személyes adatokat az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolja, azokat kizárólag a jogerős döntésének végrehajtása, a jogerős döntésében foglaltak ellenőrzése vagy a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

(8) Törvény a (7) bekezdésben meghatározottnál rövidebb adatkezelési időtartamot is megállapíthat.”

(6) A Ket. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja. Nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha a 71. § (2) bekezdés alkalmazásának van helye.”

(7) A Ket. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, és az eljárásra más hatóság nem jelölhető ki, ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki, vagy ha hatásköre kizárólagos. A hatóság legkésőbb a felügyeleti szerv utasításától számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. A felügyeleti szerv az utasítással egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó hatóság vezetője ellen, amely kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező.”

(8) A Ket. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A megkeresést a belföldi jogsegélynek a megkeresett szervhez történő beérkezését követően

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,

b) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben nyolc napon belül,

c) ha az tanú meghallgatására, szemle lefolytatására irányul - az a) és b) ponttól eltérően -harminc napon belül,

d) ha a megkeresésben kért adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, és a hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás nem kizárt, öt napon belül

kell teljesíteni.”

(9) A Ket. 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt az (5) bekezdés d) pont szerinti határidőn belül nem lehetséges.”

(10) A Ket. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megkeresett szerv vezetője az (5) bekezdés szerinti határidőt - az (5) bekezdés d) pontjában foglalt határidő kivételével - annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A megkeresett szerv az eljárási határidő meghosszabbításáról szóló végzését közli a megkereső hatósággal és az ügyféllel.”

(11) A Ket. 26. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a megkereső hatóság - határidő tűzésével - tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a megkereső hatóság - az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetet kivéve - jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.

(8) A megkeresés teljesítésének (7) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.”

(12) A Ket. a 28/C. §-t követően a következő alcímmel és 28/D. §-sal egészül ki:

Kapcsolattartás hirdetményi úton

28/D. § (1) Törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor - az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot.

(2) Az ügyfél kérelmére a hatóság az írásbeli kapcsolattartás egyéb formájának alkalmazásával közli az ügyféllel a döntését.

(3) Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárás megindításakor. Törvény vagy kormányrendelet ennél több ügyfél érintettségéhez is kötheti a hirdetményi kapcsolattartás előírását.”

(13) A Ket. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hivatalból folytatott eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadók.”

(14) A Ket. 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről.”

(15) A Ket. 29. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A 28/D. §-ban meghatározott esetben az eljárás megindításáról szóló értesítésre a (3)-(5) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az (5) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza

a) az arra való felhívást, hogy a hatóság a továbbiakban hirdetményi úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel,

b) annak megjelölését, hogy az ügyfél a hirdetményeket hol tekintheti meg, és a hirdetményi úton történő kapcsolattartás egyéb szabályait, valamint

c) a 28/D. § (2) bekezdésében és a 78/A. § b) pontjában foglalt lehetőségről való tájékoztatást.”

(16) A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[A hatóság az eljárást megszünteti, ha]

i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,

j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.”

(17) A Ket. 33. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:”

(18) A Ket. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.”

(19) A Ket. 33/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárások egyesítése esetén a hatóság a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.”

(20) A Ket. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon nyújtsa be. Ha törvény az elektronikus kapcsolattartást kötelezővé teszi, és a kérelmet on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon kell benyújtani, az elektronikus űrlap kitölthető és letölthető, valamint a szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.”

(21) A Ket. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés

39. § (1) A hatóság jegyzőkönyvet készít

a) a lefoglalásról,

b) a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz,

c) a tárgyalásról,

d) a közmeghallgatásról,

e) a biztosítási intézkedés elvégzéséről, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz,

f) a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről.

(2) Ha az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a hatóság az eljárás érdekében egyébként szükségesnek tartja, a hatóság jegyzőkönyvet készít

a) a szóbeli kérelemről,

b) az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról,

c) a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság nem alkalmaz hatósági tanút,

d) minden más bizonyítási cselekményről.