Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.14.)

2011. évi CLXXVI. törvény

az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról * 

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) a következő 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a sérülések megelőzése céljából a jogszabályban előírt munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi kötelezettségei teljesítésével összhangban, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint biztosítja az egészségügyi dolgozók védelmét az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges éles vagy hegyes eszközök használatából eredő kockázatokkal szemben.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak betartását az egészségügyi államigazgatási szerv a 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében felügyeli és 10. § (1) bekezdésében foglalt hatósági jogkörében ellenőrzi.

(3) E törvény alkalmazásában éles vagy hegyes eszközök: a munkavédelemről szóló törvény 1993. évi XCIII. törvény 87. § 4. pontja értelmében munkaeszköznek minősülő, konkrét egészségügyi tevékenységek végzéséhez használt olyan tárgyak vagy eszközök, amelyekkel vágni és szúrni lehet, továbbá amelyek egyébként sérülést vagy fertőzést okozhatnak.”

2. § Az Ehi. 10. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást - ideértve az interneten történő vásárlást is - végezhet.

(7) A próbavásárláshoz az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködő személyt vehet igénybe.

(8) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő egészségügyi államigazgatási szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely közreműködő személy milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(9) A közreműködő személyre az egészségügyi államigazgatási szerv ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(10) Próbavásárlás esetén az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg az ellenőrzött személy képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék véglegesen elvonásra kerül, károsodik, illetve részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül.”

3. § Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)

j) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére”

(vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.)

4. § (1) Az Ehi. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket, valamint a 2. § (3) bekezdés szerinti szervet.”

(2) Az Ehi. 15. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)

c) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére, az éles vagy hegyes eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményeket”

(rendeletben állapítsa meg.)

5. § Az Ehi. a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § Ez a törvény a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010. május 10-i 2010/32/EU tanácsi irányelv melléklete 3. szakasz 4. pontjának való megfelelést szolgálja.”

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

6. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]

v) eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása,

w) betegút-szervezés.”

7. § Az Eüak. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásánál az egészségügyi ellátóhálózaton belüli egészségügyi és személyazonosító adatok továbbítására és összekapcsolására - a 4. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túl - a 4. § (2) bekezdésében meghatározott célok esetén csak akkor kerülhet sor, ha azok az egészségügyi és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek.”

8. § Az Eüak. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A háziorvos a 4. § (1) bekezdése szerinti cél érdekében - amennyiben az érintett ezt írásban nem tiltotta meg - jogosult a hozzá bejelentkezett biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. Az érintettet a háziorvos írásban vagy szóban tájékoztatja a tiltakozás lehetőségéről. Az érintett a tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen vagy postai úton juttatja el.”

9. § Az Eüak. 14/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésére szolgáló vény elektronikus kezelésű is lehet. Az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat az egészségügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”

10. § (1) Az Eüak. 15. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek azon személyek egészségügyi és személyazonosító adatait, akiknél a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati eredmény az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések fennállását valószínűsíti vagy igazolja. A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések közül a miniszteri rendeletben meghatározott betegségekre vonatkozó azon vizsgálati eredményt is, amely a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolja az adott betegség fennállását. Az egészségügyi államigazgatási szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, a népegészségügyi, közegészségügyi vagy járványügyi feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a személyazonosító és egészségügyi adatokat, azzal, hogy azon vizsgálati eredmény esetében, amely az adott betegség fennállását a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolta, a vonatkozó személyazonosító adatokat haladéktalanul törölni kell.

(2b) Az 1. számú melléklet B) pontja szerinti betegségek előfordulása esetén a betegellátó az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon jelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2c) A betegellátó a miniszteri rendeletben meghatározott, felügyelet alá vont kórokozók kimutatása esetén az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek.”

(2) Az Eüak. 15. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A betegellátó a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, miniszteri rendeletben meghatározott időszakonként, formában és tartalommal sürgősségi ellátás

a) keretében a fekvőbeteg-gyógyintézetbe felvett betegekről,

b) érdekében a mentés keretében történt ellátási eseményekről, amelyek esetében nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézet általi átvételre,

személyazonosításra alkalmatlan módon egészségügyi adatokat szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(3b) A jogszabályban meghatározott adatkezelő szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogszabályban meghatározott formában és tartalommal az anyakönyvi hivatalok elektronikus nyilvántartási rendszerébe rögzített halálesetekre vonatkozó egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon.”

(3) Az Eüak. 15. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy a betegség gyanúja merül föl, és fertőződése házi- vagy haszonállattal, illetve vadon élő állattal történt kontaktus révén jöhetett létre, az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából:

a) anthrax (lépfene)

b) brucellosis

c) lyssa (veszettség)

d) lyssa fertőzésre gyanús sérülés

e) madárinfluenza

f) malleus (takonykór)

g) nyugat-nílusi láz

h) trichinellosis

i) tuberkulozis

j) tularaemia.

(8) A betegellátó a 4. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti célból az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyag igénylése és elszámolása során továbbítja az oltandó személyek nevét és társadalombiztosítási azonosító jelét az egészségügyi államigazgatási szervnek.”

(4) Az Eüak. 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (3), (7) és (8) bekezdés szerinti szervek a részükre átadott, egészségügyi és személyazonosító adatot az adatkezelés célját megvalósító feladatuk ellátásához szükséges mértékben, az adatkezelés megkezdésétől számított 30 évig kezelhetik.”

11. § (1) Az Eüak. a 19. §-át megelőző címe helyébe a következő cím lép:

„Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése”

(2) Az Eüak. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4. § (2) bekezdés b)-c) és w) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek, a térségi betegút-szervezésért felelős szerv, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv - saját szakterületén, a feladata ellátásához szükséges ideig és mértékben - kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint - más személyazonosító adattal történő összekapcsolás nélkül - az érintett TAJ-át, nemét, életkorát és postai irányítószámát.”

12. § (1) Az Eüak. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti célból az élveszületett, illetve elhalálozott személy egészségügyi és személyazonosító adatait át kell adni. A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során a betegellátó megismerheti és továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyi azonosító adatait. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat azok statisztikai célú feldolgozását és a (3a) bekezdés szerinti adatátadást követően haladéktalanul törli, ezt követően az egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezelheti.”

(2) Az Eüak. 20. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Központi Statisztikai Hivatal a (3) bekezdés szerinti adatok közül az elhalálozással kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti célból - átadja az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a részére átadott, személyazonosításra alkalmas adatokat azok statisztikai célú feldolgozását, illetve anonimizálását követően haladéktalanul törli.”

(3) Az Eüak. 20. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségügyi ellátóhálózat a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat.”

13. § Az Eüak. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A 4. § (2) bekezdés v) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerint vezetett Betegségregiszter működik.

(2) A Betegségregisztert az egészségügyi államigazgatási szerv hozza létre, működteti és értékeli a beérkezett adatokat.

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 26. § (3a) bekezdése szerinti, eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszerrel kezelt vagy támogatott gyógyászati segédeszközzel ellátott személyeknek az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszer vagy támogatott gyógyászati segédeszköz eredményességének megítéléséhez szükséges egészségi állapotával és az ezen készítmények és eszközök alkalmazását magában foglaló terápiával összefüggő egészségügyi és személyazonosító adataiból előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatokat az egészségbiztosítási szerv kapcsolati kóddal ellátva továbbítja a Betegségregiszterbe. Az egészségbiztosítási szerv a Betegségregiszterbe történő adattovábbításhoz az egészségügyi szolgáltatók által az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint jelentett adatokat használja fel.

(4) A Betegségregiszter a megküldött egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza. A kapcsolati kód biztosítja az ellátott beteg, az egyes ellátási események, ideértve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelését és a (3) bekezdésben meghatározott módon előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatok összefűzését. A kapcsolati kód olyan módon kerül kialakításra, ami kizárja a személyes adatoknak a kódból való visszafejtését. Az egészségbiztosítási szerv az adattovábbítást követően törli azokat az adatokat, melyeket egyéb célból nem kezel.

(5) A Betegségregiszterben gyűjtött személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adatokat aggregált módon az egészségügyi államigazgatási szerven keresztül megismerheti az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve kizárólag tudományos célt szolgáló statisztikai elemzés érdekében - az adatkezelési szabályzatában rögzített módon - kutatóintézmény.”

14. § (1) Az Eüak. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.”

(2) Az Eüak. 30. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén - az (5) bekezdés kivételével -]

b) az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek”

(kell átadni.)

15. § Az Eüak. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az egészségügyi adatok kezelésének, valamint a 15-16/A. § és a 24. § szerinti adattovábbítás részletes előírásait, továbbá a 30. § szerinti kötelező nyilvántartások vezetésének szabályait,

b) a járványügyi érdekből felügyelet alá vont kórokozók, valamint a fertőző betegségek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeket,

c) a halál tényének és okának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a veleszületett rendellenességek bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

e) a 20. § (4) bekezdés szerinti adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására és bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

f) a gyógykezelés során alkalmazandó egészségügyi dokumentáció jellegére vonatkozó szabályokat, valamint az alkalmazandó nyomtatványok - e törvény keretei közötti - adattartalmát,

g) az egyes daganatos megbetegedések bejelentési módját, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésének és a bejelentendő adatok gyűjtésének és kezelésének szabályait,

h) az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat,

i) a Betegségregiszterre vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.”

16. § Az Eüak. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

17. § Az Eüak.

a) 3. § i) pontjában az „az adatvédelmi felelős;” szövegrész helyébe az „az adatvédelmi felelős; a betegjogi képviselőket foglalkoztató szerv; az egészségügyi dokumentációt kezelő szerv;” szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében az „(1) és (2)” szövegrész helyébe az „(1)-(2c)” szöveg,

c) 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „polgári és közigazgatási hatósági ügyben az ügyészség” szövegrész helyébe a „polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Eüak.

a) 2. § a) pontjában a „, továbbá az irányított betegellátás szervezését végző szervezetre” szövegrész,

b) 3. § o) pontja,

c) 5. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 22. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész,

e) 38. § (3) bekezdésében az „a központi költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetére” szövegrész.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

19. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt kivételekkel - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.”

20. § (1) Az Ebtv. 5/B. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

k) intézményi előjegyzés: a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál vezetett, a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fekvőbeteg-szakellátások igénybevételének sorrendjét meghatározó jegyzék;”

(2) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

r) egészségügyi térség: az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott térség;

s) térségi várólista: az egészségügyi térségben a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátások igénybevételének sorrendjét meghatározó - a térségi betegút-szervezésért felelős szerv által vezetett - jegyzék.”

21. § (1) Az Ebtv. 10. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult:

d) a 18 éven felüli korosztály)

da) az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal, valamint a rizikómagatartást befolyásoló csoportos és egyéni egészségfejlesztési szolgáltatásokra,”

(2) Az Ebtv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások közül a biztosított az egészség fejlesztését, a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szolgáltatásokat a biztosított kezdeményezésére vagy egészségügyi ellátása során, illetve a háziorvos vagy a kezelőorvos beutalása, továbbá a szolgáltatást végző, szervező egészségügyi szolgáltató értesítése alapján veheti igénybe. Az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokat a biztosított az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott gyakorisággal veheti igénybe. A népegészségügyi célú behívásos-követéses rendszerű célzott szűrővizsgálatok esetében az értesítést a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi államigazgatási szerv küldi ki.”

22. § Az Ebtv. 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatot ellátó orvos utalhatja be, azzal, hogy a beutalás során a biztosított számára lehetővé kell tenni az egészségügyi térségen belüli - külön jogszabályban meghatározott esetekben a térséghatáron túli - szolgáltató-választás lehetőségét.

(2) A biztosított ellátását nem tagadhatja meg

a) a beutalóhoz kötött szakellátások esetében a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató,

b) a beutalóhoz nem kötött - nem sürgősségi - szakellátások esetében a biztosított által külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségügyi térségen belül - külön jogszabályban meghatározott esetekben a térséghatáron túl - választott egészségügyi szolgáltató.”

23. § (1) Az Ebtv. 20. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató

a) térségi várólista alapján teljesíti a várólista alapján nyújtható ellátásokról szóló kormányrendeletben csak térségi várólista alapján végezhető ellátásként meghatározott fekvőbeteg-szakellátások végzését,

b) térségi várólista alapján teljesíti az a) pontban foglaltakon túl azoknak a fekvőbeteg-szakellátásoknak a végzését, amelyek tekintetében a térségi betegút-szervezésért felelős szerv az adott térségben működő egyes egészségügyi szolgáltatókra - az adott fekvőbeteg-szakellátás vonatkozásában - jellemző kapacitás-kihasználtsági mutatók és várakozási idők figyelembevételével elrendeli az adott térségben a térségi várólista vezetését,

c) intézményi előjegyzés alapján teljesíti az a) és b) pont alá nem tartozó fekvőbeteg-szakellátások végzését, amennyiben a biztosított azonnali ellátására nincs lehetőség;

d) betegfogadási lista alapján teljesíti a járóbeteg-szakellátások végzését,

feltéve, hogy a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását.

(2) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerinti ellátást rendel, az egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban foglaltak szerint jelzi ennek tényét a térségi várólistákkal és intézményi előjegyzésekkel kapcsolatos adatok országos nyilvántartását (a továbbiakban: országos várólista nyilvántartás) vezető szerv részére és egyidejűleg továbbítja számára a biztosított 20/A. § (1) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, a szükséges ellátás megjelölését és amennyiben a biztosított a (3) bekezdés a) pontja alapján előre választott szolgáltatót, annak megnevezését.”

(2) Az Ebtv. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a biztosított - az országos várólista nyilvántartást vezető szerv erre irányuló vizsgálatának eredménye szerint - a rendelt ellátás tekintetében nem szerepel egyetlen térségi várólistán, illetve intézményi előjegyzésen sem, az országos várólista nyilvántartást vezető szerv a 20/A. § (5) bekezdése szerinti egyedi azonosítót generál a biztosított számára, és a (2) bekezdés szerinti adatok megérkezését követő napon a külön jogszabályban foglaltak szerint kezdeményezi a térségi betegút-szervezésért felelős szervnél a térségi várólistára, az intézményi előjegyzést vezető szolgáltatónál az előjegyzésbe vételét. A biztosítottat az országos várólista nyilvántartást vezető szerv kezdeményezését követő napon kell felvenni a térségi várólistára, illetve az intézményi előjegyzésre.”

(3) Az Ebtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosított az (1) bekezdés szerinti ellátásra a térségi várólistára, az intézményi előjegyzésre, illetve a betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult, azzal, hogy

a) a biztosított - a 18. § (1) bekezdés szerinti lehetőségével élve - az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti esetben a külön jogszabályban foglaltak alapján dönthet arról, hogy az adott térségben az ellátást a térségi várólista alapján nyújtó szolgáltatók közül melyiknél veszi igénybe,

b) az intézményi előjegyzésre a kormány rendeletében meghatározott időtartamon belül felkerülő biztosítottak közül a területen kívüli beteggel szemben elsőbbséget élvez az, aki az egészségügyi szolgáltató ellátási területéhez tartozik.”

(4) Az Ebtv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni

a) az ellátás szakmai indokoltsága alapján,

b) az ellátás várható eredménye alapján,

c) a (4) bekezdés szerinti esetben,

d) az azonnali ellátásnak a biztosított állapota miatti indokoltsága esetén,

e) a biztosítottnak a (3) bekezdés a) pontja szerinti döntése alapján,

f) a biztosított hátrányára a biztosított kérése alapján

lehet. Az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”

(5) Az Ebtv. 20. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatja a térségi betegút-szervezésért felelős szervet.

(7b) Amennyiben a térségi várólisták hossza egyes ellátások esetében aránytalanul eltér egymástól, a térségi betegút-szervezésért felelős szerv kezdeményezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél az érintett egészségügyi szolgáltató kapacitásainak és ellátási területének a külön törvény szerinti módosítását.”

(6) Az Ebtv. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A térségi várólista alapján történő ellátás-igénybevétel, az annak érdekében szükséges kapcsolattartás és a térségi várólista alapján történő szolgáltató-választás szabályait, valamint a térségi várólista alapján, az intézményi előjegyzés alapján, illetve a betegfogadási lista alapján végzett ellátásokkal kapcsolatos jelentés szabályait a kormány rendeletben határozza meg.”

24. § (1) Az Ebtv. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A várólista adatai központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján, térségi várólista esetében a térségi betegút-szervezésért felelős szerv honlapján, az intézményi előjegyzés adatai az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - hozzáférhetőek. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. A térségi várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapjáról a térségi betegút-szervezésért felelős szerv honlapjának is közvetlenül elérhetőnek kell lennie. Az országos várólista nyilvántartást vezető szerv honlapjáról a térségi várólistáknak és az intézményi előjegyzéseknek is elérhetőnek kell lennie.”

(2) Az Ebtv. 20/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a központi várólista tekintetében a kormányrendeletben kijelölt szerv, a térségi várólista és az intézményi előjegyzés tekintetében az országos várólista nyilvántartást vezető szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára, intézményi előjegyzésre történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egyedi azonosítót az azt meghatározó szerv a biztosított kezelőorvosa útján közli a biztosítottal.

(6) Amennyiben a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi előjegyzés kezeléséért felelős személy, vagy a térségi betegút-szervezésért felelős szerv észleli, hogy az adott várólistára, intézményi előjegyzésre érkező biztosított egyedi azonosítója egy másik, az adott várólistán, intézményi előjegyzésen levő biztosított egyedi azonosítójával megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi azonosítók megkülönböztetésére. Erről a biztosítottat a kezelőorvos útján a központi várólista esetében a kormányrendeletben kijelölt szerv, térségi várólista esetében a térségi betegút-szervezésért felelős szerv, intézményi előjegyzés esetében az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi előjegyzés kezeléséért felelős személy tájékoztatja.”

(3) Az Ebtv. 20/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az országos várólista nyilvántartás a térségi várólista, illetve az intézményi előjegyzés alapján ellátást igénybe vevő biztosítottnak az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, az igénybevételre kerülő ellátás megjelölését, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését és az ismertté válása esetén az ellátás igénybevételének időpontját tartalmazza. Az országos várólista nyilvántartás az adatokat betegút-szervezés céljából az ellátás elvégzésének az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató általi - külön jogszabályban foglaltak szerinti - jelentéséig tartalmazhatja. Betegút-elemzés és a kapacitás-kihasználtság elemzése céljából személyazonosításra alkalmatlan módon további négy évig kezelhetőek az adatok.”

25. § (1) Az Ebtv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a biztosított a gyógyászati segédeszköz árához, kölcsönzési díjához társadalombiztosítási támogatást vett igénybe, köteles az eszköz használata során a tőle elvárható gondossággal eljárni, az eszközt rendeltetésszerűen használni, valamint az eszköz állagának megóvására törekedni.”

(2) Az Ebtv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során, illetve gyógyászati segédeszköz javításának és kölcsönzésének társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során

a) a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, és

b) a finanszírozási eljárásrendekben, ennek hiányában az érvényes szakmai protokollokban foglaltaknak, vagy

c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai előírásoknak

megfelelően kell eljárni.”

26. § Az Ebtv. 26. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás]

b) olyan, Magyarországon az adott indikációra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerhez, amely esetén

ba) a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszerekkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt, vagy

bb) egy beteg tekintetében elérte az engedély időtartamára vonatkozóan a 8 millió Ft támogatás összeget,

kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indikációs területre benyújtott társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már folyamatban van.”

27. § Az Ebtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárások más országban való igénybevételéhez a biztosítottaknak - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az E. Alap terhére támogatás nyújtható.

(2) Az egészségbiztosító megtéríti

a) a biztosított recipiensbe való átültetés céljából külföldön történő szerv- és szöveteltávolításnak,

b) az a) pont szerinti szerv és szövet magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának, ideértve a külföldi donor külföldön történő kivizsgálásának, valamint

c) a biztosított recipiens külföldi vagy nemzetközi várólistára helyezésének igazgatási

költségeit, amelyek máshonnan nem térülnek meg.

(3) A külföldi donor külföldi ellátásával kapcsolatban az Eütv. 207. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A támogatás és a megtérítés rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.”

28. § Az Ebtv. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésének, az egészségügyi szolgáltató által kezdeményezett módosításának, illetve az egészségügyi szolgáltató általi felmondásának érvényességi feltétele az egészségügyi szakellátások esetében az egészségügyi szolgáltató fenntartója általi jóváhagyás.”

29. § Az Ebtv. 31. §-a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egészségügyi szakellátást nyújtó, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató negyedévente, a tárgyidőszakot követő 45 napon belül köteles

a) a bevételeire,

b) a ráfordításaira,

c) a követeléseire,

d) a kötelezettségei állományára, azok korosítására,

e) a pénzeszközállományára,

f) a készletállományára és

g) a beruházásaira

vonatkozó - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-a alapján üzleti titoknak nem minősülő - adatokat az egészségbiztosító számára megküldeni. Az egészségbiztosító köteles a beérkezett adatokat a beérkezést követő 10 napon belül továbbítani az egészségbiztosításért felelős miniszter részére.

(10) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (9) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az egészségbiztosító új határidő kitűzésével és a mulasztás (11), illetve (12) bekezdés szerinti következményeiről történő tájékoztatással felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a (9) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésére. A felszólítással egyidejűleg - annak tényéről - értesíteni kell az egészségügyi szolgáltató fenntartóját is.

(11) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (10) bekezdés szerinti felhívására sem teljesíti az abban megadott határidőn belül a (9) bekezdésben előírt kötelezettséget, az egészségbiztosító - az e törvény végrehajtásáról szolgáló kormányrendeletben meghatározott összegű - bírságot szab ki, azzal, hogy az nem mentesíti az egészségügyi szolgáltatót a (9) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése alól.

(12) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (11) bekezdésben foglalt bírság kiszabását követő 15 napon belül sem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti kötelezettségének, az egészségbiztosító - az egészségbiztosításért felelős miniszter egyetértésével - felmondja a szolgáltató finanszírozási szerződését.”

30. § (1) Az Ebtv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a Munka Törvénykönyvében a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.”

(2) Az Ebtv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára

a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b) annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,

g) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,

ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.”

31. § Az Ebtv. 54. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás - az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott - árával, illetve a gyógyászati segédeszköz javítási díjával.”

32. § Az Ebtv. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében, statisztikai célból e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok közül a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosult.”

33. § Az Ebtv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcsere körébe tartozó, az egészségbiztosító által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”

34. § Az Ebtv. 82. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel megállapított 20. § (2) bekezdés szerinti országos várólista nyilvántartást, valamint a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti térségi várólistákat az adott térségben az adott ellátások tekintetében a térségben működő egészségügyi szolgáltatók által vezetett intézményi várólisták alapján - kormányrendeletben meghatározottak szerint - 2012. április 30-áig kell létrehozni.”

35. § (1) Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

e) a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rendnek, a szolgáltató-választás feltételeinek és eljárási szabályainak,”

(meghatározására)

(2) Az Ebtv. 83. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) határozza meg az országos várólista nyilvántartás, valamint a térségi várólistáknak a korábbi intézményi várólisták alapján történő létrehozásának szabályait,

b) jelölje ki a térségi betegút-szervezésért felelős szervet,

c) jelölje ki az országos várólista nyilvántartást vezető szervet,

d) határozza meg a térségi várólista alapján történő ellátás-igénybevétel, az annak érdekében szükséges kapcsolattartás és a térségi várólista alapján történő szolgáltató-választás, valamint a térségi várólista alapján, az intézményi előjegyzés alapján, illetve a betegfogadási lista alapján végzett ellátásokkal kapcsolatos jelentés szabályait.”

(3) Az Ebtv. 83. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg az egészségbiztosító által a 31. § (11) bekezdése alapján kiszabható bírság mértékét.”

(4) Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg)

c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait és eljárási szabályait,”

(5) Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

g) a központi várólista, a transzplantációs várólista, a térségi várólista, az intézményi előjegyzés, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait, továbbá a várólista, illetve az intézményi előjegyzés adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat,”

(6) Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

k) az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának körében a határnapon belüli ismételt felvételre vonatkozó összevonási szabály alóli kivételeket, a tételes elszámolás alá eső egyszerhasználatos eszközök és implantátumok jegyzékét; a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körét és kódját; a J0 ellátási szintű laboratóriumokból jelenthető eljárásokat (OENO); a meghatározott intézeti körben végezhető ellátásokat tartalmazó homogén betegségcsoportokat; az egynapos beavatkozásokat (kivéve 1 éves kor alatt); az aktív fekvőbeteg-ellátási háttér mellett ambuláns formában is nyújtható kúraszerű kezeléseket; a dializálási eljárásokat; és a vérkészítmények térítési díját,”

(7) Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

g) az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körét, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeit és a mérlegelés szempontjait, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat.”

36. § Az Ebtv. a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

37. § Az Ebtv.

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 20. § (4) bekezdésében

ba) az „a (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a (3a) bekezdés szerinti” szöveg,

bb) az „az (1) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés d) pontja szerinti” szöveg,

bc) az „a (3) bekezdés szerinti szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat” szövegrész helyébe az „a (3a) bekezdés a), b) és d) pontja alapján soron kívüli ellátásokat” szöveg,

c) 20. § (7) bekezdésében az „Az egészségügyi államigazgatási szerv területileg illetékes szerve” szövegrész helyébe az „A térségi betegút-szervezésért felelős államigazgatási szerv kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg,

d) 20/A. § (1) bekezdésében

da) az „A várólista” szövegrész helyébe az „A várólista és az intézményi előjegyzés” szöveg,

db) az „A várólistán” szövegrész helyébe az „A várólistán, intézményi előjegyzésen” szöveg,

e) 20/A. § (2) bekezdésében az „intézményi várólistát” szövegrész helyébe az „intézményi előjegyzést” szöveg,

f) 20/A. § (4) bekezdésében

fa) az „A várólista” szövegrész helyébe az „A várólista, intézményi előjegyzés” szöveg,

fb) az „a várólistán” szövegrész helyébe az „a várólistán, intézményi előjegyzésen” szöveg,

g) 32. § (6) bekezdésében a „gyógyszer” szövegrész helyébe az „anyatej, gyógyszer” szöveg,

h) 35. § (4) bekezdésében az „és a tulajdonos saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást, valamint garanciát vállal,” szövegrész helyébe a „valamint a tulajdonos - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást és garanciát vállal,” szöveg,

i) 80. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

j) 83. § (2) bekezdés zs) pontjában az „a várólistára” szövegrész helyébe az „az országos várólista nyilvántartásra, a központi várólistára, a transzplantációs várólistára, a térségi várólistára, az intézményi előjegyzésre” szöveg,

k) 83. § (4) bekezdés t) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti az Ebtv.

a) 18. § (3) bekezdése, és

b) 42/B. § (3) bekezdése.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

39. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 24. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az egészségügyi dokumentációt nyilvántartó szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.”

40. § Az Eütv. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható, ha

a) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott

aa) megfelelőségi követelményeket kielégíti, és

ab) tanúsítványokkal és jelöléssel rendelkezik, vagy

b) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv nyilvántartásba vette.”

41. § Az Eütv. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101/A. § Az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egyes eljárásokért - ideértve a szakhatósági eljárásokat is - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

42. § Az Eütv. a következő 101/B. §-sal egészül ki:

„101/B. § (1) Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (e § tekintetében a továbbiakban: hatóság) bírságot szabhat ki, ha az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti kötelezett megszegi

a) az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatával,

b) az orvostechnikai eszközök nyilvántartásba vételével,

c) az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatával,

d) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos baleset, váratlan esemény bejelentéssel,

e) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos váratlan esemény kivizsgálásával,

f) a balesetfelelős bejelentésével,

g) az implantátum beültetése során előírt nyilvántartással

kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségét, vagy valótlan adat közlésével a hatóságot megtéveszti.

(2) A bírság összegét a jogsértés súlyára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a jogsértéssel okozott kár mértékére vagy az eset más, a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni, azzal, hogy a bírság összege

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén 50 000 forinttól 400 000 forintig,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén 10 000 forinttól 140 000 forintig,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén 50 000 forinttól 150 000 forintig,

d) az (1) bekezdés d)-g) pontja esetén 15 000 forinttól 50 000 forintig

terjedhet.”

43. § (1) Az Eütv. 110. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett - a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel - végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,

c) aki működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályokban foglalt módon határidőben nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították.”

(2) Az Eütv. 110. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezmény vagy megállapodás teljesítése körében felmerülő egészségügyi tevékenységet a Magyarországon egészségügyi tevékenység végzésére a (2), (4) vagy a (10) bekezdés alapján nem jogosult személy abban az esetben végezhet, ha az adott egészségügyi tevékenység végzésére a letelepedése szerinti államban korlátozás nélkül jogosult, és az egészségügyi tevékenység végzését kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében nyilvántartásba vétel céljából bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentési eljárással összefüggésben és az e bekezdés alapján egészségügyi tevékenységet végző személyek nyilvántartása keretében az egészségügyi államigazgatási szerv és a nyilvántartást vezető szerv a bejelentéstől számított 5 évig kezeli a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, személyazonosításra alkalmas igazolványának számát, valamint annak a külföldi intézménynek, szolgáltatónak a nevére és címére vonatkozó adatát, amelynek nevében a bejelentő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.”

44. § (1) Az Eütv. 113/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján a működési nyilvántartásból törölt egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett sem végezhet.”

(2) Az Eütv. 113/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egészségügyi dolgozó egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztéséről, valamint az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltásáról szóló jogerős határozatáról a bíróság - jogszabályban meghatározottak szerint - haladéktalanul értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet, és az illetékes egészségügyi szakmai kamarát.”

45. § Az Eütv. 116/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az ESZTT a (3) bekezdés szerinti szervezési feladatai ellátása érdekében jogosult megismerni a 112. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat.”

46. § Az Eütv. új 146. és 146/A. §-sal, valamint a 146. §-t megelőző következő alcímmel egészül ki:

„A térségi egészségügyi fejlesztési program

146. § (1) A térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv elkészíti az adott egészségügyi térség egészségügyi fejlesztési programját.

(2) A térségi egészségügyi fejlesztési program tartalmazza

a) az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, az egészségi állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési, környezeti tényezőket, a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőit,

b) az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a gyógyító-megelőző feladatok összetételének tervezhető változásait - beleértve a népegészségügyi feladatokból adódó területi igényeket is -, illetve ennek alapján a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,

c) az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,

d) a c) pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és fejlesztések terveit.

(3) A térségi egészségügyi fejlesztési program elkészítése során figyelembe kell venni az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók és azok fenntartói, illetve tulajdonosai, valamint az önkormányzatok fejlesztési terveit.

(4) A térségi egészségügyi fejlesztési programot meg kell küldeni a térségben működő valamennyi egészségügyi közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak, továbbá a miniszternek is, valamint közzé kell tenni az (1) bekezdés szerinti szerv honlapján.

146/A. § (1) Az egészségügyi térség területén működő közfinanszírozott gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít a térségi egészségügyi fejlesztési program alapján, azzal összhangban.

(2) A szakmai terv tartalmazza

a) a gyógyító-megelőző feladatokkal,

b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,

c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,

d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint

e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel

összefüggő koncepciókat és mindezek finanszírozási tervét.

(3) A szakmai tervet - a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértése után - a fenntartó fogadja el.

(4) A szakmai tervet meg kell küldeni a térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szervnek.”

47. § Az Eütv. új 148. §-sal és az azt megelőző következő alcímmel egészül ki:

„Térségi Egészségügyi Tanács

148. § (1) A Térségi Egészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) az egészségügyi szakellátás fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi térségben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv.

(2) A Tanács feladata a térségi egészségszervezési központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás a területei egészségfejlesztési célok meghatározásához, a célok teljesülésének értékelése, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásainak véleményezése.

(3) A Tanács tagja

a) az adott térség megyei önkormányzatainak egy-egy képviselője, valamint a fővárosi térség esetében a fővárosi önkormányzat egy képviselője,

b) az adott térségben működő fővárosi és megyei kormányhivatal egy-egy képviselője, valamint ezen túlmenően a térségben működő népegészségügyi szakigazgatási szervek egy közös képviselője,

c) azon minisztériumok egy-egy képviselője, amelyek fenntartói valamely, a térség területén működő egészségügyi szolgáltatónak,

d) a térségben található kistérségekben levő önkormányzatok megyénként egy képviselője, továbbá a fővárosban az egészségügyi térségben érintett fővárosi kerületek önkormányzatainak egy közös képviselője,

e) a térségben működő egyetemi centrumot és klinikát működtető egyetem képviselője,

f) azon egyházak egy közös képviselője, amelyek fenntartói valamely, a térség területén működő egészségügyi szolgáltatónak,

g) az a)-f) pontban foglaltak alapján nem képviselt - a térségben működő - egészségügyi szolgáltatók fenntartói közül azoknak az egy közös képviselője, akik gyógyintézetnek minősülnek és közfinanszírozásban részesülnek,

h) az egészségbiztosítási szerv térségben működő területi kihelyezett szervezeti egységeinek kijelölt képviselője,

i) az egészségügyi államigazgatási szerv térségben működő területi szervezeti egységeinek kijelölt képviselője,

j) a térségi egészségszervezési központ egy képviselője,

k) a térségben működő alapellátást végző egészségügyi szolgáltatók egy képviselője,

l) az egészségügyben működő szakmai kamarák egy-egy képviselője.

m) a térségben működő betegszervezetek egy közös képviselője,

n) a térségben működő, nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók egy közös képviselője.

(4) A Tanács működésének feltételeit az egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv biztosítja.

(5) A Tanács szükség szerint, de évente legalább két ülést tart. A Tanács tagjai közül - a tagok szótöbbséggel - elnököt választanak, aki összehívja a Tanács ülését. A titkári feladatokat a térségi egészségszervezési központ képviselője látja el.”

48. § Az Eütv. 150. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen)

h) meghatározza és összehangolja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök előállításával, forgalmazásával és rendelésével kapcsolatos tevékenységeket.”

49. § Az Eütv. a következő 151. §-sal egészül ki:

„151. § (1) A miniszter az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel a Nemzeti Betegfórum útján is kapcsolatot tart.

(2) A Nemzeti Betegfórumot az adott betegségben szenvedő személyeket képviselő társadalmi szervezetek alkotják. A Nemzeti Betegfórum

a) a miniszter részére javaslatot tesz, felkérésre véleményez, elemzést, értékelést készít,

b) az adott betegséggel, betegségcsoporttal összefüggésben érdekképviseletet lát el,

c) kapcsolatot tart az egészségügyi szakmai kollégium adott tagozatával, a társadalmi, érdekképviseleti szervezetekkel, az illetékes egészségügyi szakmai kamarákkal, az egyházakkal, valamint az alapítványokkal.”

50. § Az Eütv. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete - a kormányrendelet szerinti praxiskezelő által megadott szempontokat figyelembe véve - megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok egyetértésben állapítják meg.”

51. § Az Eütv. 154. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségbiztosítási szervek a külön törvényben foglaltaknak megfelelően kötelesek biztosítani az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában)

b) a teljesített szolgáltatás finanszírozását és ellenőrzését.”

52. § Az Eütv. 155. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állam tulajdonában vagy fenntartásában lévő fekvő- és járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a miniszter irányítási jogkörébe tartozik a fenntartó javaslatára

a) az alapítói jogok - létesítés, átszervezés, megszüntetés - gyakorlása,

b) a jogszabályban vagy az egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott

ba) értékhatárt elérő, vagy

bb) tárgykörben megvalósuló

beszerzésről vagy az egészségügyi szolgáltató rendes gazdálkodásának körét meghaladó beruházásról hozott döntés jóváhagyása.

(4) A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében

a) az intézmény költségvetésének meghatározásához, beszámolójának elfogadásához, valamint

b) az intézmény vezetőjének, gazdasági igazgatójának kinevezéséhez vagy megbízásához és felmentéséhez vagy a megbízásának visszavonásához

a miniszter hozzájárulása szükséges.”

53. § (1) Az Eütv. 159. § (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kutatás cselekvőképes személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése, valamint az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából, a kutatás jellegének, kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál, a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:”

(2) Az Eütv. 159. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését - az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján - az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A gyártó III. osztályba tartozó, valamint a II.a vagy II.b osztályba tartozó beültethető, tartós használatú invazív orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem beérkezését követő naptól számított hatvan napon belül a vizsgálatot nem tiltja meg.”

54. § (1) Az Eütv. 164/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. és 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a kutatási alany tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat meg.”

(2) Eütv. 164/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kizárólag Magyarországon lefolytatott beavatkozással nem járó engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatok esetében az engedélyt a vizsgálati terv tervezetének benyújtásától számított 60 napon belül kell megadni.”

55. § Az Eütv. a következő 164/C. §-sal egészül ki:

„164/C. § (1) A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat és engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt nem lehet megadni abban az esetben sem, ha a vizsgálatról megállapítható, hogy a vizsgálat végzése a gyógyszer alkalmazására ösztönöz.

(2) Az egészségügyi szakembereknek a beavatkozással nem járó engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatokban való részvételükért nyújtott kifizetéseket az idejük ellentételezésére és a gyógyszerbiztonsági vizsgálatokkal kapcsolatosan felmerült, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére kell korlátozni.”

56. § Az Eütv. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„202. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) sejt: különálló emberi sejt vagy kötőszövet által össze nem kapcsolt emberi sejtek egy csoportja;

b) szövet: az emberi test sejtekből álló valamennyi alkotórésze, ide nem értve

ba) az embriót és a magzatot,

bb) a vért és a véralkotórészt;

c) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amely megtartja szerkezetét, erezettségét és azt a képességét, hogy jelentős önállósággal élettani funkciókat tartson fenn, valamint a szerv egy része, amennyiben működése az emberi szervezetben ugyanazt a célt szolgálja, mint az egész szerv, ideértve a szerkezet és erezettség követelményét is;

d) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése az emberi test bizonyos funkcióinak helyreállítása céljából;

e) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából;

f) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából;

g) agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése;

h) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

(2) E fejezetnek a szövetre vonatkozó rendelkezéseit - a spermium és a petesejt kivételével - a sejtre is alkalmazni kell.”

57. § Az Eütv. 203. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szervátültetés - az átültetendő szerv minőségének és biztonságának garantálása mellett - az élő donorok lehető legmagasabb szintű védelmének biztosításával történik.”

58. § Az Eütv. a következő 228/A. §-sal egészül ki:

„228/A. § A katasztrófa-egészségügyi ellátást a miniszter irányítja.”

59. § Az Eütv. a következő 244/B. §-sal egészül ki:

„244/B. § (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító tv.) megállapított 146. § (1) bekezdésében meghatározott térségi egészségügyi fejlesztési programot 2012. december 31-éig kell elkészíteni.

(2) A Módosító tv.-nyel megállapított 148. § (1) bekezdés szerint létrehozásra kerülő Térségi Egészségügyi Tanácsot 2012. május 1-jétől kell működtetni.”

60. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő c) és k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

c) a meghatározott időtartamra és helyszínre szóló, egészségügyi tevékenységre jogosító engedély kérelmezésének és kiadásának szabályait, valamint a bejelentés alapján végezhető egészségügyi tevékenységekre vonatkozó bejelentés megtételére, valamint - személyes adatokat nem tartalmazó - kötelező adattartalmára, továbbá a bejelentett személyek nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket”

k) a betegjogi képviselőt foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a betegjogok érvényesülését elősegítő szervet kijelölje, valamint jogállását, feladat- és hatáskörét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Eütv. 247. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

k) az orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel összefüggésben

ka) az orvostechnikai eszközök alapvető követelményeire,

kb) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos minőségi rendszer szakmai tartalmára,

kc) a megfelelőségértékelési eljárásokra,

kd) a megfelelőségi jelölésre,

ke) az osztályba sorolásra,

kf) a forgalomba hozatalra,

kg) a kijelölt szervezetekre és azok eljárására,

kh) a klinikai vizsgálatra, valamint az in vitro diagnosztika orvostechnikai eszközök esetén a teljesítőképesség értékelésére,

ki) a nyilvántartásba vételre,

kj) az eszközkészletekre és a több eszközből álló rendszerekre vonatkozó eljárásra és sterilizálási eljárásra,

kk) a forgalomba hozatalt követő váratlan események, balesetek bejelentésére, balesetfelelős kijelölésére,

kl) a piacfelügyeleti eljárásokra, a közegészségügyi előírások betartása érdekében szükséges intézkedésekre,

km) a gyártási, forgalomba hozatali, alkalmazási, klinikai vizsgálati, nyilvántartásba vételi, időszakos felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeire,

kn) az EU-társhatóságokkal és a Bizottsággal való együttműködésre, időszakos felülvizsgálatra, a személyazonosításra alkalmatlan módon történő adatkezelésre, valamint az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Eütv. 247. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

l) a Nemzeti Betegfórum jogállásának, feladatkörének, valamint működésének részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) Az Eütv. 247. § (6) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)

d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;

f) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 107m. cikk (3) és (4) bekezdések, 107n. cikk (2) bekezdés;”

61. § Az Eütv.

a) 4. § (1) bekezdésében, 110. § (10) bekezdés b) pontjában, 142. § (2) bekezdésében, 142. § (3) bekezdés e) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 95. §-ában, 243. § (1), (5), (7) és (10) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 110. §

ca) (2) bekezdésében a „(4) és (10) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4), (10) és (10a) bekezdésben” szöveg,

cb) (11) bekezdés b) pontjában a „(10) bekezdés” szövegrész helyébe a „(10) és (10a) bekezdés” szöveg,

d) 143. §-ában az „egészségbiztosítási szerveket” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet” szöveg,

e) 145. §-ában az „A Magyar Köztársaság Országgyűlése” szövegrész helyébe az „Az Országgyűlés” szöveg,

f) 203. § (5) bekezdésében a „szerv- és szövetátültetésre és -tárolásra” szövegrész helyébe a „szerv- és szövet-, valamint sejtátültetésre és -tárolásra” szöveg,

g) 243. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „A Magyarország” szöveg,

h) 243. § (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

i) 243. § (6) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg, a „szerv Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „szerv Magyarország” szöveg,

j) 243. § (7) bekezdésében az „érvényességének feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértése” szövegrész helyébe az „érvényességének feltétele - kivéve az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezményt vagy megállapodást - az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértése” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti az Eütv.

a) 112. § (3) bekezdés j) pontja,

b) 113/A. § (1) bekezdés a) pontja,

c) 113/A. § (2) bekezdése,

d) 158. § (2) bekezdésében a „külön” szövegrész,

e) 158. § (3) bekezdés második mondata,

f) 159. § (6) bekezdésében a „, valamint az ott meghatározott esetben a (7) bekezdés szerinti szerv”,

g) 164/A. § (1) bekezdésében az „és az ETT engedélye” szövegrész.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása

63. § Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása

64. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) praxisjog: az egészségügyi államigazgatási szerv által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.”

65. § (1) Az Öotv. a következő 2/A-2/C. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat

a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek,

b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell.

(3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni.

2/B. § (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,

b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,

c) a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat,

d) a rendelési idő meghatározása,

e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,

f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,

g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések,

h) a szerződés időtartama,

i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések,

j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.

(2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.

(3) A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha

a) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,

b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti.

(4) A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg.

(5) A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget.

(6) A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.

(7) A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1) bekezdésben foglaltakat - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban - megfelelően alkalmazni kell.

2/C. § A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő

a) regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó adásvételeket,

b) közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat.”

(2) Az Öotv. 2/C. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő)

c) kormányrendeletben meghatározottak szerint kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt a praxisjogot megszerezni kívánó háziorvosoknak.”

66. § (1) Az Öotv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga 2012. január 1-jével praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos 2012. január 1-jén területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is.

(6) Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik 2012. január 1-jén nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével - illetékmentesen - praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.”