b) 31/F. §-a,
c) 122. § (3) bekezdése,
d) 132/F. § (8) bekezdésében a „; de az utolsóként közzétett vételi ajánlatokat megelőzően közzétett vételi ajánlatokat csak az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatára jogosult felhasználók tekinthetik meg” szövegrész,
e) 145. § (3) bekezdése,
f) 145/C. § (2) bekezdés második mondata, (3) bekezdés b) pontjában a „vagy annak többszörösével” szövegrész és (4)-(6) bekezdése,
g) 146. §-a,
h) 147. § (5) bekezdése,
i) 148. §-a,
j) 152. § (4) bekezdése,
k) 156. § (3) bekezdése, valamint (5) és (6) bekezdése,
l) 202. § (1) bekezdésében a „hatóság, illetőleg” szövegrész,
m) 219. §-a és azt megelőző alcíme,
n) 270. § (4) bekezdése.
80. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) - kivéve az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést - az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak; a pertárgy értékébe a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesítenek.”
81. § A Pp. 319. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a jogosult a 318. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit teljesíti, az iratok megérkezésétől - ideértve a közjegyzői aktanyomat megérkezését is - számított harminc napon - az Ötödik Rész alkalmazása esetén tizenöt napon - belül a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi.”
82. § A Pp. 372. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Vht. 10. § d) pontjában felsorolt bűnügyi követelés végrehajtása esetén - ideértve az ilyen követelés biztosítására elrendelt bűnügyi zárlatot is - az igénypert az állam nevében a követelés jogosultjaként eljárni jogosult ellen kell megindítani.”
83. § A Pp. 388. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az első tárgyalási nap az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a 318. § (1) bekezdésében meghatározott, a jogosult által beadott iratoknak, ha pedig a közjegyzői aktanyomat később érkezett meg a bírósághoz, akkor az aktanyomatnak a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb negyvenöt - a 315. § (2) bekezdésében meghatározott perekben a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb hatvan - napon belül megtartható legyen.”
84. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, az (1) bekezdés d) pontja szerinti illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.”
85. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)
„d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetőleg a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezése alól hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a körözését gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el;”
86. § Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„e) az államháztartásért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a végrehajtási eljárásban ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőri közreműködéssel, valamint a gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során szükséges előállítással kapcsolatban felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait.”
87. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 31. § (1) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni)
„g) a 35. § (1) bekezdése szerint a finanszírozásra kapott összegek elkülönített kezelésére szolgáló számla számát,”
88. § Az Ebtv. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződés megkötésével, valamint a számla megváltozása esetén ennek bejelentésével egyidejűleg köteles nyilatkozni a finanszírozásra kapott összegek tekintetében elkülönítetten kezelt számláját vezető hitelintézetnek arról, hogy a számla a (2) bekezdés alapján elkülönítetten kezelt számla.”
89. § Az Ebtv. 82. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 35. § (la) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget a 2012. január 1-jén hatályos finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató 2012. március 31-éig teljesíti.”
90. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 156. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóhatóság a Vht. 125. § (2) bekezdése, valamint 132/G. § (7) bekezdése szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.”
(2) Az Art. 156. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingóság árverése során az adóhatóság a Vht. 120. § c) pontjának második fordulatát, 122. § (4) bekezdését, 132/B-F. §-át, 132/G. § (1)-(6) bekezdését, 133. § (4) bekezdését nem alkalmazza.”
(3) Az Art. 156. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan árverése során az adóhatóság a Vht. rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza:)
„a) nem alkalmazható a Vht. 143. § (1) bekezdés j) pontja és k) pontjának az „elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejáratáról” szövegrésze, 145/A-C. §-a, 153. § (4) bekezdése, 154/B. §-a, 155. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 157. § (5) bekezdése, 158. § (2) bekezdés b) pontja és (3)-(8) bekezdései;”
91. § (1) Az Art. 156/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus árverés során a Vht. 120-129. §-ait, 132. §-át, 132/A. §-át, 141-156. §-ait kell alkalmazni az e §-ban szabályozott eltérésekkel. Nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény igazolási kérelemre vonatkozó szabályait, a Vht. 38. § (1) bekezdését, 124. § (1)-(4) bekezdéseit, 125-126. §-ait, 146. § (1) bekezdését, 147. § (1)-(3) bekezdéseit, 149. § (2) bekezdését, valamint 154/B. §-át.”
(2) Az Art. 156/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A második sikertelen elektronikus árverést követő hat hónap elteltével a végrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az ismételten kitűzött újabb elektronikus árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A Vht. folyamatos árverezésre vonatkozó szabályai az elektronikus árverés során nem alkalmazhatók.”
92. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazságügyi szakértő az lehet, aki)
„b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
93. § A Szaktv. a 4/A. §-t követően a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet
a) - ha jogszabály kivételt nem tesz - jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el,
b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismert el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - szükség esetén - szakmai véleményt is beszerezhet. A szakvéleményt az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság kötelezően figyelembe veszi. A képesítés megfelelőségének vizsgálatára felkért bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság elnökét a miniszter jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által kijelölt 1-1 személy.
(4) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg.”
94. § (1) A Szaktv. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az e törvény 2. számú melléklete 1. pont m) alpontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a), f)-h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, t), valamint u) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi.
(3) A névjegyzék (2) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 2. számú melléklet 1. pontjának kb), kc), mf) és o)-r) pontjaiban és sa) alpontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a szakértői kamara részére átadja, azt a szakértői kamara a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.”
(2) A Szaktv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 2. számú melléklet 1. pontjának m) pont md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértői kamara, az a)-i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak. A 2. számú melléklet 1. pont r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság az igazságügyért felelős minisztert és a szakértői kamarát is értesíteni köteles.”
95. § A Szaktv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, etikai és a jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni.
(2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - történő felhasználását.
(4) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.”
96. § A Szaktv. a 12/A. §-t követően a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés vagy megbízás befejezését követően haladéktalanul zárolja.
(2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt, zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, etikai megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított 10 évig tárolja, és azokat kizárólag a kirendelő, megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szemben etikai eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.
(3) A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított 10 év elteltével törli.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha
a) a szakértői tevékenységért járó díj megfizetésre kerül,
b) a szakértőt a kirendelő szerv a kirendelés alól felmenti, vagy a kirendelés alapját képező ügyből kizárja, vagy
c) a megbízás külön jogszabályban foglaltak alapján megszűnik.
(5) A szakértő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerint megillető, a szakértő által kezelt adatokra (ideértve az átadott adatokat, a vizsgálat alatt keletkezett adatokat, az adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatfeldolgozó nevét, címét és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapját és címzettjét) vonatkozó tájékoztatás kiadását - a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében tett utasítására - megtagadja.
(6) A szakértő az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított 20 évig köteles megőrizni.”
97. § A Szaktv. a 12/B. §-t követően a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § Az igazságügyi szakértő a tevékenységét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kamara engedélyével szüneteltetheti.”
98. § A Szaktv. 13. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A kirendelésnek tartalmaznia kell:)
„l) - indokolt esetben - a kirendelő arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az Info tv. szerinti tájékoztatást megtagadni köteles.”
99. § A Szaktv. a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A szakértőt kérésére várható költségeinek 30%-a erejéig, de legfeljebb 100 000 forint költségelőleg (a továbbiakban: költségelőleg) illeti meg.
(2) Ha a szakértő költségelőleget kér, a kirendelés kézhezvételétől számított 3 napon belül a kirendelő hatóság részére kérelmét és költségelőlegének számítását - ha a szakértő számla kiállítására köteles, az előleg számlájával együtt - megküldi.
(3) Ha a szakértő költségelőleget kért, a kirendelő hatóság a költségelőleget - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szakértő költségelőleg számításának kézhezvételétől számított 5 napon belül a benyújtott számla alapján szakértő részére megfizeti. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a költségelőleget átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott fizetési számlára történő átutalással kell kifizetni.
(4) Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, úgy a kirendelő hatóság a költségelőleget a kiegészítést követő 5 napon belül megfizeti.
(5) Ha a szakértő költségelőleget kért, és a költségelőleg megfizetésének igazolását a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapta meg, - külön törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével - a kirendelés alóli felmentését kérheti.
(6) Ha a szakértőt a kirendelő hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló határozatában - ha a költségelőleg megfizetésre került - a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi.
(7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a kirendelő hatóság a különbözet visszafizetésére a szakértőt határozatban kötelezi.”
100. § A Szaktv. 24. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha)
„a) a cégbíróság a cégjegyzékből - a 24/B. §-ban megjelölt eset kivételével - törli,”
101. § A Szaktv. a 24/A. §-t követően a következő 24/B. §-sal egészül ki:
„24/B. § Ha a társaság társasági formaváltás vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 20. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, úgy a jogutódlást az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben átvezeti.”
102. § A Szaktv. 30/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság többsége, de legalább hat tagja támogatja. Ha a bizottság hat tagból vagy annál kevesebből áll, akkor a szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság valamennyi tagja támogatja.”
103. § A Szaktv. a 32. §-t követően a következő alcímmel és 33. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
33. § E törvény 12. § (1) bekezdése, 12/B. §-a és 13. § (1) bekezdés l) pontja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
104. § A Szaktv. 2. számú melléklet 1. pontja a következő u) ponttal egészül ki:
(Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:)
„u) az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei („közlemények”).”
105. § A Szaktv. 30. § (1) bekezdésében a „névjegyzékben nem szereplő” szövegrész helyébe a „megfelelő szakismerettel rendelkező más” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „szakértői díjat” szövegrész helyébe a „szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét)” szöveg lép.
106. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 124. §-ában a „123. §-ban foglaltak” szövegrész helyébe a „bírósági végrehajtási eljárás szabályai” szöveg lép.
107. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2) bekezdése a hatályát veszti.
108. § (1) A fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - a (3)-(4a) bekezdésben foglalt kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.”
(2) Az Fmhtv. 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege a négyszázmillió forintot meghaladja; e rendelkezés nem zárja ki, hogy a négyszázmillió forintot meghaladó pénzkövetelését a jogosult négyszázmillió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítse.”
109. § Az Fmhtv. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítása esetén a már kibocsátott fizetési meghagyás hatályát veszti.”
110. § Az Fmhtv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közjegyző az ellentmondást hivatalból elutasítja, ha
a) az elkésett,
b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
c) a jogi képviselővel rendelkező fél, a vállalkozás vagy egyéb jogi személy fél azt nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn.”
111. § Az Fmhtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.”
112. § Az Fmhtv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult; a végrehajtás elrendelése iránti ügyek elosztására a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell. Ha a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző valamely okból - ide nem értve a kizárás esetét - nem tud eljárni, az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke (elnökhelyettese) jelöli ki.”
113. § Az Fmhtv. 55. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a végrehajtási díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni; az így megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli.”
114. § Az Fmhtv. 55. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendelése vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti díj az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a, de legalább 5000 forint, vagy 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, illetve a hiányoknak a közjegyző által a Vht. 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.”
115. § Az Fmhtv. 61. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb, igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. március 14-ét követően előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtás elrendelése vagy biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”
116. § Az Fmhtv.
a) 9. § (5) bekezdésében a „házastársának a nevét” szövegrész helyébe a „házastársának a vezetéknevét” szöveg, a „képviselőjének neve” szövegrész helyébe a „képviselőjének vezetékneve” szöveg, a „személy nevével” szövegrész helyébe pedig a „személy vezetéknevével” szöveg,
b) 29. § (1) bekezdésében az „ilyen kérelem előterjesztésére” szövegrész helyébe a „fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag” szöveg,
c) 42. § (1) bekezdésében a „fizetési meghagyásos eljárásért” szövegrész helyébe a „fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért” szöveg,
d) 46. § (3) bekezdés a) pontjában az „átutalással” szövegrész helyébe az „átutalással, online fizetési felület igénybevételével” szöveg,
e) 46. § (3) bekezdés b) pontjában a „postai készpénz-átutalási megbízással” szövegrész helyébe a „fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel” szöveg,
f) 49. § (4) bekezdésében az „eljárás megszüntetése” szövegrész helyébe az „eljárás 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése” szöveg,
g) 55. § (1) bekezdésében a „végrehajtás elrendeléséért” szövegrész helyébe a „végrehajtási kérelem előterjesztéséért” szöveg,
h) 55. § (2) bekezdésében a „biztosítási intézkedés elrendeléséért” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért” szöveg
lép.
117. § Az Fmhtv.
a) 24. § (1) bekezdés g) pontjában az „és (4)” szövegrész,
b) 32. § (2) bekezdésében az „a jogosultnak megfizetni, illetve közjegyzői bizalmi őrzésbe vagy bírói letétbe helyezni vagy” szövegrész, valamint a „szükség esetén” szövegrész
a hatályát veszti.
118. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában.”
119. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 118. § 2012. január 2-án lép hatályba.
(3) Az 1-3. §, 5. §, 7. §, 9-15. §, 17-19. §, 22. §, 23. §, 25. §, 26. §, 52-55. §, 57-66. §, 69. § (2) bekezdés, 70. § (2) bekezdés, 71. § (2) bekezdés, 72. § (2) bekezdés, 74. §, 75. §, 77. § (2) bekezdés, 78. § a), g), h) és r) pont, 79. § m) és n) pont, 81-83. §, 85. §, 87-89. §, 92-94. §, 99-102. §, 104. § és 105. §, valamint a 108-117. §-ok 2012. március 15-én lépnek hatályba.
(4) A 6. §, 8. §, 16. §, 20. §, 21. §, 24. §, 27-51. §, 68. §, 77. § (3) bekezdés, 78. § i)-p) pontjai, 79. § c)-k) pontjai, a 90. §, 91. §, 106. § és a 107. § 2012. július 1-jén lépnek hatályba.
(5) A 67. §, a 77. § (1) bekezdése és a 78. § e) pontja 2012. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
120. § E törvény 85. és 86. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
121. § E törvény 95., 96. és 98. §-ai a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítanak meg.
