Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.29.)

2011. évi CXCI. törvény - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2/3. oldal

76. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Nyugdíj:)

l) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka;”

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 15. pontjában az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény,” szöveg,

b) 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában „az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe „az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szöveg,

c) 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpont d) pontjában a „rokkanttá nyilvánítása” szövegrész helyébe a „rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott munkaképessége” szöveg

lép.

23. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

77. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

j) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.”

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § e) pontjában az „egészségbiztosítási szerv,” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság,” szöveg lép.

24. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

78. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy

b) az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.”

79. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XVIII. Fejezete „A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 207/A. §-sal egészül ki:

„207/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 208. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a 191. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”

80. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 341/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„341/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 207/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét – 2012. január 1-jétől kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

81. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 56. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „nyugellátásra” szövegrész helyébe a „nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

b) 64. § (3) és (4) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,

c) 173. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

d) 173. § (3) bekezdés c) pontjában az „a rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

e) 181. § (3) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében” szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 43. § (3) bekezdésében a „rokkantsági” szövegrész,

b) 181. § (1) és (2) bekezdése,

c) 185. §-a és az azt megelőző alcím,

d) 186. §-a és az azt megelőző alcím,

e) 187. és 188. §-a, valamint a 187. §-t megelőző alcím,

f) 190. §-a és az azt megelőző alcím,

g) 191. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 192/A. §-át megelőző alcím,

i) 342. § (1) bekezdés k) pontja és (3) bekezdése.

25. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállasáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása

83. § Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 49/A. §-a.

26. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

84. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.”

85. § (1) A Met. 6. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)

j) a további jogsértés megelőzésének érdekében a b) pont alkalmazhatóságának hiányában – megállapítja a munkáltató jogsértését.”

(2) A Met. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi hatóság, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre

a) társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a nyugdíj-megállapító szervvel,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a rehabilitációs hatósággal.”

86. § A Met. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A kiszabott munkaügyi bírságot a központi költségvetés javára kell befizetni.”

87. § (1) A Met. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.”

(2) A Met. 7/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A munkaügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggő engedély, illetve EU Kék Kártya nélküli foglalkoztatást megállapító, illetve befizetésre kötelező jogerős határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.”

88. § (1) A Met. 8/C. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon.”

(2) A Met. 8/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkaügyi hatóság a 6/B. § (1) bekezdése szerinti határozat esetében a munkáltatóra vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válását követő napon hozza nyilvánosságra a honlapján történő közzététel útján, és a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével törli. E határozatok esetében a (6) bekezdés nem alkalmazható.”

89. § A Met.

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 2/A. § (2) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság vezetője” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében a „d), l)–n) és p) pontjaiban foglalt esetekben” szövegrész helyébe a „p) pontjában foglalt esetben” szöveg,

d) 3. § (3) bekezdés a) pontjában az „f), h)–j) és l)–n) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f) és h) pontjaiban” szöveg,

e) 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „d), g), i) és k), valamint o) pontjában” szövegrész helyébe a „g), i), k), o), valamint s) pontjában” szöveg,

f) 3. § (4) bekezdésében az „a)–j), valamint l)–r) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–c), e)–i), valamint o)–s) pontjaiban” szöveg,

g) 6. § (2) bekezdésében a „c) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pontjában” szöveg,

h) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában” szövegrész helyébe a „valamint b), c), f), i) és k) pontjában” szöveg,

i) 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában” szövegrész helyébe az „e), g), h), o), p), q) és r) pontjában” szöveg,

j) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdésének c), d), l), m), n) pontjában foglalt rendelkezések” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés” szöveg,

k) 7. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában” szövegrész helyébe a „valamint e), g), h), o), p), q) és r) pontjában” szöveg

lép.

90. § (1) Hatályát veszti a Met.

a) 1. § (2) bekezdés a) pontja,

b) a 3. § (1) bekezdés d), j), l), m) és n) pontja,

c) a 6. § (1) bekezdés d) és f) pontja,

d) a 6/A. § (3) bekezdése,

e) a 7. § (9) és (10) bekezdése,

f) 7. § (8) bekezdésében a „– a 6. § (1) bekezdés f) pontját kivéve –” szövegrész,

g) a 11. § (4) bekezdésében „a 6/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában továbbá első jogsértésként a Módtv. hatálybalépését követően megállapított jogsértés vehető figyelembe”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Met. 8/C. § (8) bekezdése.

27. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

91. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

a) 3. § i) pontjában, 22/E. §-t megelőző alcímben, 22/E. § (1), (3) és (4) bekezdésében a „szociális szakértői szerv” szövegrészek helyébe a „szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

b) 22/E. § (1) bekezdésében a „szakértői tevékenységének” szövegrész helyébe a „tevékenységének, szakértői tevékenységének” szöveg,

c) 22/E. § (2) bekezdésében a „szociális szakértői szervnek” szövegrész helyébe a „szociális szakértői szervnek, rehabilitációs hatóságnak” szöveg,

d) 22/E. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti tevékenység, szakértői tevékenység” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontjában a „tevékenységének ellátását segítő” szövegrész és a 15/A. § (2) bekezdésében a „tevékenységének ellátását segítő” szövegrész.

28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

92. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (3) bekezdésében az „és az igazságügyi alkalmazott rokkantsági nyugellátásra nem szerzett jogosultságot” szövegrész.

29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

93. § (1) A Tbj. 4. § r) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(Igazgatási szerv)

„4. a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése és a 42–43/A. § alkalmazásánál a rehabilitációs hatóság.”

(2) A Tbj. 14. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Egészségbiztosítási ellátások:)

d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

da) rokkantsági ellátás,

db) rehabilitációs ellátás;”

(3) A Tbj. 43. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból)

i) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben a g) pont”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

(4) A Tbj. 44/A. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést)

g) a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülők esetében az ellátást folyósító szerv”

(a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.)

(5) A Tbj.

a) 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában” szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban” szöveg, a „járadék összege” szövegrész helyébe a „járadék, ellátás összege” szöveg,

c) 41. § (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

d) 41. § (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

e) 43/A. § a) pontjában az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

f) 44/A. § (5) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv szakvéleményével” szövegrész helyébe az „az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti a Tbj.

a) 4. § f) pont 1. alpontjában a „, rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,

b) 4. § f) pont 2. alpontjában a „, rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,

c) 14. § (3) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontja,

d) 15. § (1) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjra,” szövegrész,

e) 16. § (1) bekezdés j) pontjában az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri,” szövegrész helyébe az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű,”

f) 18. § (3) és (6) bekezdése,

g) 26. § (1) bekezdésében a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a” szöveg,

h) 42. § (1) bekezdés e) pontjában és 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rokkantság fokára,” szöveg,

i) 44/A. § (4) bekezdésében az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában” szöveg.

30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

94. § A Tny. 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

k) megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.”

95. § A Tny. V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/D. §-sal egészül ki:

„44/D. § Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 12. § (1) bekezdésében foglaltak helyett – a 61. § szerinti kivétellel – kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 12. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mértékeknél.”

96. § A Tny. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az elhunyt jogszerzőnek a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányi idejét a 41. §-ban foglaltak szerint, de a tanulmányok időpontjára tekintet nélkül,

b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.”

97. § A Tny. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.”

98. § A Tny. 58. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az (1), (2) és (5) bekezdésben említett személy halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.

(4) Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül

a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy

b) megváltozott munkaképességűvé válik

és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.”

99. § A Tny. 61. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.”

100. § A Tny. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá a sérülés és a halál között okozati összefüggés van.”

101. § A Tny. a következő 102/D. §-sal egészül ki:

„102/D. § A 2012. január 1-jét megelőző időre folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj visszafizetésére és megtérítésére a 2011. december 31-én hatályos szabályokat 2011. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”

102. § A Tny.

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 22. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás” szöveg,

c) 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „gyermekgondozási díj folyósításának” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának” szöveg,

d) 39. § (1) bekezdésében az „, a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4) bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének” szövegrész helyébe az „és 20. §-ának” szöveg,

e) 43/A. § (2) bekezdésében a „, 20., 29. és 34.” szövegrész helyébe az „és 20.” szöveg,

f) 47. § (2) bekezdés b) pontjában, 58. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű” szöveg,

g) 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „saját jogú” szövegrész helyébe a „rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú” szöveg,

h) 53. §-ának (5) bekezdésében az „a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja” szövegrész helyébe az „az öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása” szöveg,

i) 54. § (1) bekezdésében a „haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek” szöveg,

j) 55. § (1) bekezdésében a „megrokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességűvé válik” szöveg,

k) 56. § (2) bekezdés b) pontjában a „rokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű” szöveg,

l) 58. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek” szöveg,

m) 60. § (3) bekezdésében a „halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult” szövegrész helyébe a „halt meg” szöveg,

n) 64. § (4) bekezdésében az „egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással” szövegrész helyébe a „egészségi állapottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal” szöveg,

o) 64. § (8) bekezdésében az „Egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „Egészségi állapottól függő” szöveg,

p) 64. § (9) bekezdésében az „Egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „Egészségi állapottól függő” szöveg, a „munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás” szövegrész helyébe a „munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetve egészségiállapot-romlás” szöveg,

q) 66. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkant vagy az árva részére kivételes nyugellátást, a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek – az előírt szolgálati idő kivételével – megfelelő személy részére kivételes rehabilitációs járadékot” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást” szöveg, 66. § (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott személyek” szövegrész helyébe a „meghatározott személyek, a rehabilitációs járadékban részesülő személy” szöveg,

r) 72. §-ában az „egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „egészségi állapottól függő” szöveg, a „komplex minősítést végez” szövegrész helyébe a „megvizsgálja az egészségi állapotot” szöveg,

s) 75. §-ában az „egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „egészségi állapottól függő” szöveg,

t) 87. § (1a) bekezdésében az „egészségkárosodások” szövegrész helyébe az „egészségkárosodások, egészségiállapot-romlások” szöveg,

u) 89. § (10) bekezdés a) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „baleseti hozzátartozói nyugellátásra” szöveg,

v) 96. § (2) bekezdés e) pontjában az „egészségkárosodás” szövegrész helyébe az „egészségkárosodás, egészségi állapot” szöveg,

w) 97. § (10) bekezdésében a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban” szöveg,

x) 101. § (5) bekezdésében a „költségvetési” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló” szöveg,

y) 101. § (5) bekezdés c) pontjában az „az a)–b)” szövegrész helyébe az „a b)” szöveg

z) 101. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetési törvényében” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg

lép.

103. § Hatályát veszti a Tny.

a) 1. § (1) bekezdésében a „, megrokkanás, megrokkanással járó baleset” szövegrész,

b) 1. § (3) bekezdése,

c) 2. § (5) bekezdésében a „, baleseti rokkantsági nyugdíját” szövegrész,

d) 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja,

e) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

f) 6. § (3) bekezdésének második mondata,

g) 15. §-a,

h) 21. § (2) és (3) bekezdésében a „, baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész,

i) III. Fejezete,

j) 41. § (1) bekezdés b) pontja,

k) 44. § (2) bekezdése,

l) 44/B. §-ában az „, illetve a rokkantsági” szövegrész,

m) 50. § (1) és (2) bekezdésében a „, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági” szövegrész,

n) 56. § (1) bekezdésében a „, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági” szövegrész,

o) 60. § (2) bekezdése,

p) 70. § (1) és (2) bekezdése,

q) 79. §-át megelőző alcímben az „és a baleseti nyugellátások” szövegrész,

r) 88. § (1) bekezdésében az „egészségkárosodásáért, megrokkanásáért vagy” szövegrész,

s) 89. § (4) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,” szövegrész,

t) 97. § (7) és (8) bekezdése,

u) 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész,

v) 101. § (5) bekezdés a) pontja.

31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

104. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:

„A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:”

(2) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés j) pontjában a „továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható,” szövegrész,

b) 23. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 24. § (6) bekezdésének utolsó mondata.

32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

105. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A megváltozott munkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,

b) 42/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,

c) 57. § (1) bekezdésében a „, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg” szövegrész helyébe a „, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (4) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy” szövegrész.

33. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

106. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 106. § felvezető szövegében a „társadalombiztosítási ellátások” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási, vagy szociális ellátások” szöveg,

b) 106. § c) pontjában az „a rokkantság fokának” szövegrész helyébe az „az egészségi állapot, egészségkárosodás” szöveg

lép.

34. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

107. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak az állomány tagjára, ha

a) a szolgálatra alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül,

b) az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte, vagy

c) a szolgálatra méltatlanná vált.”

108. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény „A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 236/A. §-sal egészül ki:

„236/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 237. § (2) bekezdése szerinti határozat alapján a 212. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”

109. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 286/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„286/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 236/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét – 2012. január 1-jétől kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

110. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 47. § (3) bekezdésében a „vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni” szövegrész helyébe az „ennek hiányában rendelkezési állományba helyezni, vagy – ha az állomány tagja a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül – felmenteni, illetve a jogosultság fennállása esetén nyugállományba helyezni” szöveg,

b) 59. § (5) bekezdés c) pontjában a „nyugellátásra” szövegrész helyébe a „nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

c) 68. § (3) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjra” szövegrész helyébe a „nyugdíjra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

d) 69. § (3) és (4) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrészek helyébe a „rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,

e) 194. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

f) 194. § (3) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

g) 202. § (3) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében” szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg,

h) 212. § (1) bekezdésében az „Az e törvény alapján járó nyugellátások és baleseti járadék” szövegrész helyébe az „A baleseti járadék, – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerinti, e törvény 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján kiszámításra kerülő – rögzített nyugdíj, valamint kormányrendeletben meghatározott esetben a szolgálati járandóság” szöveg,

i) 230. § (1) bekezdésében a „hivatásos állományból nyugállományba helyezett, valamint a szerződéses állományból rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett” szöveg,

j) 287. § (2) bekezdés h) pontjában a „nyugellátásra, baleseti járadékra” szövegrész helyébe a „baleseti járadékra” szöveg, az „összefüggésének” szövegrész helyébe az „összefüggésének és a rögzített nyugdíj” szöveg

lép.

111. § Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 47. § (2) bekezdésében a „rokkantsági” szövegrész,

b) 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „(rokkantsági, baleseti rokkantsági)” szövegrész,

c) 202. § (1) és (2) bekezdése,

d) 207. §-a és az azt megelőző alcím,

e) 208. §-a és az azt megelőző alcím,

f) 209–210/A. §-a és a 209. §-t megelőző alcím,

g) 211. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 212. §-át és 215. §-át megelőző alcímek.

35. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

112. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

(Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:

az érvényesség időtartama,)

dd) amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya érvényességének kezdő időpontjától a kártya visszavonásáig terjedő időszak.”

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártya kiállításáig a kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell.”

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

[Az állami adóhatóság

elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által]

bf) a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásokból a rehabilitációs hatóság részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának folyósítása mellett munkát végző magánszemélyek és foglalkoztatóik azonosító adatait, valamint e magánszemélyek pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapjára (keresetére, jövedelmére) vonatkozó adatokat a rehabilitációs hatóság által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálata céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,”

(4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

a) 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

b) 52. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg

lép.

36. A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény módosítása

113. § A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a „nyugellátásban részesül – ideértve az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is –” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül” szöveg,

b) 2. §-ában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában” szöveg

lép.

37. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

114. § (1) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 56. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék, továbbá mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.”

(2) Hatályát veszti a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/B. § (2) bekezdésében a „rendszeres szociális” szövegrész.

38. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

115. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya kiterjed]

f) a 16/A. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.”

116. § A Pftv. a 16. §-t követően a következő III/B. fejezettel egészül ki:

III/B. Fejezet

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

16/A. § (1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy

b) rehabilitációs járadékban részesül.

(3) A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.

(4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.

(5) A jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából.

(6) A Rehabilitációs kártya érvényességének

a) kezdő időpontja az a nap, amikor a rehabilitációs hatóság (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatása az állami adóhatósághoz beérkezik,

b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.

(7) A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, székhelyéről, telephelyéről.

(8) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja.

(9) A Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos egyéb eljárási szabályokról az Art. rendelkezik.

16/B. § (1) A munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén nem fizet szociális hozzájárulási adót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

(3) Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre.”

117. § A Pftv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya felhasználásának és az ehhez kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.”

39. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

118. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 68. § (2) bekezdésében a „nyugdíjasát” szövegrész helyébe az „azt a volt munkavállalóját, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (a továbbiakban: nyugdíjas)” szöveg,

b) 68/H. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjszerű társadalombiztosítási ellátás” szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdése szerinti ellátás” szöveg

lép.

40. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

119. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „19/A. § (1) bekezdésének j) és k) pontja és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „19/A. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény

a) 8. § (2) bekezdés f) pontja,

b) 8. § (6) bekezdése.

41. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatos egyéb rendelkezések

120. § (1) Hatályát veszti

a) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény,

b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CLVII. törvény,

c) az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet.

(2) Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény 60. §-a és az azt megelőző alcím.

(3) Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 159. §-a.

(4) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 35. §-a.

(5) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

a) 67. §-ának a Tny. 83/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „nyugellátásban” szövegrész helyett a „korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban” szöveggel,

b) 71. §-ának a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdés f) pontját megállapító rendelkezése az „illetve az átmeneti bányászjáradék” szövegrész helyett az „a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék” szöveggel,

c) 97. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „fedezetére” szövegrész helyett a „fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre” szöveggel

lép hatályba.

42. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

121. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

l) a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén

la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,

lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot,

lc) a lakásbérlet vagy albérlet igénybevételére irányuló szerződést bérbevevő félként megkötő személy természetes személyazonosító adatait,

ld) a közös költség megfizetésére kötelezett személy természetes személyazonosító adatait.”

122. § Az Szt. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jegyző a szolgáltató részére – a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából – a 18. § a), c), f) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatokat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.”

123. § Az Szt. 20/C. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a működést engedélyező szerv a működési engedélyezésre és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárása lefolytatása céljából.”

124. § Az Szt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jegyző a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.”

125. § (1) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)

a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint

aa) időskorúak járadékát,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ac) rendszeres szociális segélyt,

ad) lakásfenntartási támogatást

ae) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;”

[állapít meg (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.”

126. § Az Szt. 33. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,)

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy”

127. § Az Szt. 34. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki)

i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül.”

128. § (1) Az Szt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt

a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), vagy

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.”

(2) Az Szt. 38. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(10) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.”

129. § Az Szt. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban,

b) korhatár előtti ellátásban,

c) szolgálati járandóságban,

d) balettművészeti életjáradékban,

e) átmeneti bányászjáradékban,

f) rokkantsági ellátásban vagy

g) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban

részesül, továbbá az ápolási díjat az a)–g) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják.”

130. § Az Szt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.”

131. § (1) Az Szt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható)

a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,”

(2) Az Szt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit rendeletében szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.”

132. § Az Szt. 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közgyógyellátásra jogosult)

g) az, aki rokkantsági ellátásban;”

(részesül.)

133. § Az Szt. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő, illetve a fővárosi önkormányzattal ellátási szerződést kötött nem állami, egyházi fenntartó által nyújtott éjjeli menedékhely engedélyezett férőhelyszáma az ellátás iránti szükséglet által különösen indokolt esetben meghaladhatja a százötven főt.”

134. § Az Szt. 58/A. §-a a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A házi segítségnyújtás nem állami fenntartója – ide nem értve az egyházi fenntartót – esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe 2012. július 1-jétől történő befogadásának feltétele, hogy a kérelemhez csatolja az ellátási területe szerinti települési önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát.

(2c) Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. Ha az ellátási területen az önkormányzatok társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz, illetve kistérséghez tartozó települések

a) több mint felének hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám 60%-át, vagy

b) több mint 60%-ának hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám felét.

(2d) A (2a) bekezdés szerinti esetben – ide nem értve a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámát – a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé.”

135. § Az Szt. a következő 68/B. §-sal egészül ki:

„68/B. § (1) Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben

a) az ellátott után normatív állami hozzájárulás nem vehető igénybe,

b) nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második és harmadik mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,

c) a 68. § (5) bekezdése alapján más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díj megfizetését,

d) a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak a szolgáltatási önköltség megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni,

e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(3) Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet

a) megállapítása esetén az ellátott után normatív állami hozzájárulás vehető igénybe és térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani,

b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti.”

136. § Az Szt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén

a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést,

b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását,

c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)–b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást,

d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)–c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást

köteles biztosítani.”

137. § Az Szt. 92/G. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki)

c) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.”

138. § Az Szt. 132. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza)

e) a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,

f) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit.”

139. § Az Szt. 140/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság (3) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata során a 36. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt követelmény teljesítése szempontjából figyelembe kell venni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy által 2010. december 31-ét követően, de a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását megelőzően, továbbá a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását követően teljesített, a 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységek együttes időtartamát.”

140. § Az Szt. a következő 140/L. §-sal egészül ki:

„140/L. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 25. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában és 38. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 38. § (9) és (10) bekezdésének rendelkezései a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására a 132. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatóak.”

141. § Az Szt. a következő 140/M. §-sal egészül ki:

„140/M. § A 127/A. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.”

142. § (1) Az Szt.

a) 3. § (6) bekezdésében az „a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,” szövegrész helyébe a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék,” szöveg, valamint az „a rehabilitációs járadék,” szövegrész helyébe az „a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,” szöveg,

c) 10. § (4) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegét” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét” szöveg,

d) 19. § (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv,” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság,” szöveg,

e) 33. § (1) bekezdés g) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe a „baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj” szöveg,

f) 34. § (2) bekezdés a) pontjában az „a–g) pontja” szövegrész helyébe az „a)–g), valamint i) pontja” szöveg,

g) 42. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendszeres pénzellátásban részesül” szövegrész helyébe a „rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az e) pont szerinti ellátást – részesül” szöveg,

h) 59. § (1) bekezdésében az „a települési” szövegrész helyébe az „az állam és a települési” szöveg,

i) 68. § (1) bekezdésében az „otthonában” szövegrész helyébe az „otthonában – a 68/B. § szerinti kivétellel –” szöveg,

j) 92/B. § (1) bekezdés i) pontjában a „készít” szövegrész helyébe a „készít – figyelemmel a 92. § (3) bekezdésére –” szöveg,

k) 115. § (9) bekezdésében az „az előző év adatai” szövegrész helyébe az „a tárgyévre tervezett adatok” szöveg,

l) 132. § (4) bekezdés c) pontjában az „eseteit, és” szövegrész helyébe az „eseteit” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Szt.

a) 25. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja,

b) 58/B. § (1) és (3) bekezdése,

c) 92/E. § (3) bekezdésében a „végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: szociális nyilvántartás)” szövegrész, valamint az „(a továbbiakban: gyermekjóléti nyilvántartás)” szövegrész,

d) 92/G. § (2) bekezdése,

e) 127/A. § (6) bekezdése.

43. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

143. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint – természetben is nyújtható.”

144. § (1) A Gyvt. 24. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását – legfeljebb hat hónapra – felfüggeszti, ha)

b) a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,

c) a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,”

(2) A Gyvt. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a 22. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékű gyermektartásdíjban – a felfüggesztés lejárta után – elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti.”

145. § A Gyvt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot.”

146. § A Gyvt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b) a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,

c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése,

d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése,

e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése

alapozza meg.