1. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„(17) Az altiszti állomány tagja: az a szerződéses vagy hivatásos katona, aki az altiszti vagy a zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozik.”
(2) A Hjt. 2. §-a a következő (18a) és (18b) bekezdéssel egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„(18a) A honvéd tisztjelölt: honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt a katonai képzést folytató felsőoktatási intézménnyel hallgatói és a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyban áll.
(18b) A honvéd altiszt-jelölt: iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre felvételt nyert személy, aki a szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképzés időtartama alatt a Honvédség hadrendjébe tartozó, katonai szakképzést folytató szervezettel tanulói, és a Honvédséggel altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll.”
(3) A Hjt. 2. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„(22) Érdek-képviseleti szerv: az állomány tagjainak minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos érdekek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet olyan érdek-képviseleti szerv, amelynek elsődleges célja az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.”
(4) A Hjt. 2. § (32) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen)
„k) hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen.”
2. § A Hjt. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a hatáskörébe tartozó döntéseket – a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a méltatlansági határozat, a 222. § szerint fellebbezéssel megtámadható határozatok kivételével – döntési lap formájában is meghozhatja. A döntési lap a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéseit összesíti. A döntési lapon történő munkáltatói jogkörgyakorlás rendjét miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A döntési lapon meghozott munkáltatói döntést a miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi szerv foglalja határozatba, és azt a személyügyi szerv vezetője kiadmányozza. Az így elkészített határozatot a 7. § (4) bekezdésnek megfelelően indokolni kell, és azt a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az állomány tagjával közölni kell. A határozattal szemben az állomány tagja e törvény rendelkezéseinek megfelelően szolgálati panaszt terjeszthet elő, illetve bírósághoz fordulhat.
(3) A (2) bekezdés szerinti határozat közlésétől számított 8 napon belül az állomány tagja írásban kérheti a személyügyi szervtől a döntési lap rá vonatkozó részének (a továbbiakban: kivonat) közlését. A személyügyi szerv a kivonatot a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül közli az állomány tagjával.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntési lapon rögzített döntése nélkül e § alapján a személyügyi szerv határozatot nem hozhat. Döntési lapon hozott munkáltatói döntéstől eltérő határozat érvénytelenségére a 8–11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
3. § A Hjt. IV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Fejezet
ÉRDEK-KÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM
Érdek-képviseleti szervek
31. § (1) Az érdek-képviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot nem szervezhetnek, és tevékenységükkel – ide értve a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is –, nem akadályozhatják meg a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, az állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(2) Az állomány tagjának joga, hogy törvényben meghatározott feltételek szerint gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítson, az általa választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjen, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjon.
(3) Az érdek-képviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
A szakszervezet
32. § (1) Az állomány tagja jogosult a Honvédségnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a Honvédségnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.
(2) A Honvédség és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
33. § (1) E Fejezet alkalmazásában
a) tájékoztatás: a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon,
b) konzultáció: a Honvédség és a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
(2) A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen
a) a felek megfelelő képviselete,
b) a közvetlen, személyes egyeztetés, és
c) az érdemi tárgyalás.
(3) A Honvédség nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely honvédelmi érdekeket, a Honvédség jogos érdekeit vagy működését veszélyeztetné.
(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információkat, megoldást vagy adatot a személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
(5) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a Honvédségnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
34. § (1) A Honvédség nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
(2) A szolgálati viszony létesítését, vagy fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, vagy megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a Honvédség által megjelölt szakszervezetbe történő belépést. Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos az állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.
(3) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
(4) A Honvédség szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
Szakszervezeti érdekegyeztetés
35. § (1) A Honvédségnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a Honvédség kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A konzultáció során a vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.
(2) A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezet véleményét az állomány tagjainak szolgálatteljesítésére, szolgálatteljesítési és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10 százalékát érintő munkáltatói intézkedéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a Honvédséggel közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
(4) Az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a Honvédségtől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, és a Honvédséggel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.
(5) A szakszervezet javaslatot tehet a Honvédség részére az állomány tagját érintő intézkedésekre, valamint a szolgálati viszonyt érintő intézkedés egységes értelmezésére.
(6) A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A Honvédség – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a Honvédségnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(7) A szakszervezet jogosult tagjait a Honvédséggel szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban, meghatalmazás alapján gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
36. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a Honvédség állománya legalább 10 százalékának – de a szervezeti egységnél legalább 30 fő – tagságával rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, szakszervezet által megjelölt tagja szolgálati viszonyának a Honvédség által felmentéssel történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 59. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 59. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. E bekezdés alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni. A szakszervezet az állomány e bekezdés szerinti védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.
(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a Honvédség írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a Honvédséggel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
(3) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a Honvédséget.
37. § (1) Feladata ellátása érdekében az állomány 36. § (1) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját – ha a Honvédség és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg – a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10 százalékának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.
(2) A szolgálatteljesítési időkedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló tagja van, a Honvédség területére – hivatali időben és a Honvédség előzetesen értesítése mellett – beléphet. A belépés és a Honvédség területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a Honvédség működési rendjére vonatkozó szabályokat.
Az érdekegyeztetés fórumai
38. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. A miniszter az ágazati érdekvédelmi tanácsban – a (2) bekezdésben meghatározott – érdek-képviseleti szervek képviselőivel egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot félévente egy alkalommal kell összehívni.
(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el.
(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és javaslattételre jogosult az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban.
39. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OKÉT) a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(2) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(3) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.”
4. § A Hjt. 40. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tiszti és az altiszti állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az első tiszti és altiszti rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.
(4) A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét miniszteri rendelet tartalmazza azzal, hogy a jogkörök rendfokozat szerint differenciáltan is meghatározhatók.”
5. § (1) A Hjt. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
„c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki,”
(2) A Hjt. 41. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
„f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, vagy szolgálati viszonya méltatlanság vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg.”
(3) A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony – jogszabályban meghatározott feltételekkel, határozott időre – azzal a 18. életévét betöltött személlyel létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése, és fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, vagy pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.”
(4) A Hjt. 41. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Nem létesíthető önkéntes tartalékos jogviszony azzal a személlyel, aki a rendelkezésre állás időszakában munkaköre alapján meghagyásban részesül. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában betöltött munkaköréről a szerződéskötéskor nyilatkozik, az abban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti.”
6. § A Hjt. 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozott vagy határozatlan időre létesül. Az állományba kinevezett személy esküt tesz. A legénységi állomány tagja a Hvt. szerinti honvéd-esküt, az állomány első tiszti vagy altiszti rendfokozatba kinevezett, valamint a Honvéd Koronaőrség tagja az 1. számú melléklet szerinti esküt tesz.
(2) A szerződéses szolgálati idő nem lépheti túl az 55. §-ban meghatározott felső korhatárt.”
7. § A Hjt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A polgári oktatási intézményi végzettséggel felvett személy rendfokozatát beosztásának, végzettségének és képzettségének, az adott beosztáshoz kötődő szakmai gyakorlatának, valamint a várakozási idők figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A kezdő rendfokozat tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet. Ettől a miniszter a Honvéd Vezérkar főnökének javaslatára eltérhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.”
8. § A Hjt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állomány tagját a próbaidő alatt alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni.”
9. § (1) A Hjt. 46. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – vezényléssel – a következő szerveknél is teljesíthető]
„g) a központi és a helyi közigazgatási szerveknél,”
(2) A Hjt. 46. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – vezényléssel – a következő szerveknél is teljesíthető]
„k) a bíróságoknál, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél, az ügyészi szervezetnél,”
(3) A Hjt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszter a szervezeti egységnél rendszeresített szolgálati beosztást kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti (a továbbiakban együtt: nem katonai) munkakörré, a nem katonai munkakört szolgálati beosztássá átminősítheti. Az átminősítés e törvény alkalmazásában átszervezésnek minősül.”
(4) A Hjt. 46. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szerződéses legénységi állományba felvett, rendfokozattal nem rendelkező katona egy évig közkatonaként teljesít szolgálatot.”
10. § A Hjt. 47/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az önkéntes tartalékos a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt a szerződésében meghatározott rendfokozatot viseli.”
11. § (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„h) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerben rezidensként részt vevő szakorvosjelölt,”
(2) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő o)–s) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„o) aki a szolgálatát az NKE-n teljesíti, a vezénylés időtartamára;
p) akinek az NKE-hez történő vezénylése megszüntetésre került, beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;
r) a hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja kérelmére, akinek
ra) további szolgálatára nincs lehetőség az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédségnél végrehajtott létszámcsökkentés miatt,
rb) szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, vagy
rc) maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 83. § (10) bekezdése alapján nem került sor, más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a (10) bekezdésben meghatározott időtartamra;
s) a hivatásos állomány legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező tagja kérelmére, aki egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a (10) bekezdésben meghatározott időtartamra.”
(3) A Hjt. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állomány (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagjának előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat, az illetménymegállapítására a 108. § (2) bekezdés rendelkezéseit, az illetménykiegészítésükre a 110. § (1) bekezdés b) pontját, (2) bekezdés a) pontját és a (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(4) A Hjt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állomány (1) bekezdés b), e), f), j), l) és p) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni. Az állomány (1) bekezdés h) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a Honvédség egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.”
(5) A Hjt. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az állomány (1) bekezdés e), f), j), l) és p) pontja alá tartozó tagja a 61/A. § szerint megüresedett beosztás, és a 61/B. § szerint rész-szolgálatteljesítéssel érintett beosztás ellátására határozott időre vezényelhető. Az egyéves határidőt nem kell alkalmazni akkor, ha a vezénylés időtartama azt meghaladja.”
(6) A Hjt. 48. §-a a következő (10)–(15) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) bekezdés r) és s) pont szerinti rendelkezési állomány a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezésekor elért szolgálati idejének megfelelően
a) három év után három hónapig,
b) öt év után öt hónapig,
c) nyolc év után hat hónapig,
d) tíz év után nyolc hónapig,
e) tizenhárom év után kilenc hónapig,
f) tizenöt év után tíz hónapig,
g) tizenhat év után tizenegy hónapig,
h) húsz év után tizennégy hónapig,
i) huszonöt év után tizenöt hónapig,
j) harminc év után tizenhat hónapig
tart. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a rendelkezési állomány megszűnése, vagy megszüntetése esetén – a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés kivételével – a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(11) A hivatásos állomány (1) bekezdés r) pontja alá tartozó tagja szolgálati feladatra a rendelkezési állomány időtartamának felére igénybe vehető.
(12) A hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja alá tartozó tagja kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezési állományba helyezést a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés, vagy a (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt megszünteti. Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a rendelkezési állományba helyezés megszüntetését, a hivatásos állomány tagja a (10) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részének megfelelő távolléti díjra jogosult.
(13) A miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi szerv a hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagjának 10. számú melléklet szerinti adatait – a rendelkezési állományba helyezéssel egyidejűleg – a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében megküldi a kormányzati tisztviselőkről szóló törvény szerinti központi közszolgálati nyilvántartásnak. A KNBSZ állományának tagja esetén a 10. számú mellékletben meghatározott egyes adatok átadása nem kötelező.
(14) A hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja alá tartozó tagja, a Honvédség és a központi közszolgálati nyilvántartást vezető külön jogszabályban meghatározott szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(15) Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket az (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.”
12. § A Hjt. a következő 48/A–48/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálatteljesítés az NKE-n
48/A. § (1) Az állomány 48. § (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagja a rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg vezénylésre kerül az NKE munkakörébe, vagy vezetői beosztásába. A vezénylés időtartama alatt az állomány tagja szolgálati viszonyban áll, és jogállását e törvény határozza meg. A rektor hatáskörébe tartozó kinevezés, vagy vezetői megbízás az állomány tagjának vezénylésével válik érvényessé.
(2) Az oktatói, tanári, tudományos kutatói munkakör esetén a 48. § (1) bekezdés o) pontjának és e § alkalmazásának feltétele, hogy az állomány tagja a külön törvényben meghatározott tudományos feltételeknek megfelel, valamint a katonai ismeretek oktatásához szükséges naprakész hazai vagy nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Az állomány azonos tudományos fokozattal rendelkező tagjai között előnyben kell részesíteni a csapatgyakorlattal, illetve a külföldi szolgálattal rendelkezőket.
(3) Az e § szerinti vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni. A vezénylés határozott és határozatlan időtartamra is szólhat, és az 52. § (2) bekezdésben foglalt időbeli korlát nem alkalmazható.
(4) A vezénylés bármikor, indokolás nélkül a rektor előzetes értesítése mellett írásban megszüntethető. A vezénylést meg kell szüntetni, ha az állomány tagja a munkakörben, vagy a vezetői beosztásban nem foglalkoztatható tovább.
48/B. § (1) Az oktató, tanár, tudományos kutató szakmai ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra, és az 52/A. § szerint külföldi szolgálatra vezényelhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti. A távollét ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, az oktatói, tanári, tudományos kutatói munkakör pedig ideiglenesen megüresedett beosztásnak minősül.
48/C. § Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztása ellátása mellett óraadó oktatóként oktatói feladatot a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott megbízási szerződéssel vagy 75. § (1) bekezdés j) pontjára figyelemmel szolgálati feladatként, külön díjazás nélkül láthat el.”
13. § A Hjt. a következő 48/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálatteljesítés a Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottságnál
48/D. § Az állomány fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalában elhelyezkedő Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottságnál szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője javaslatot tehet a fegyelmi, a méltatlansági, a kártérítési eljárás megindítására, a jutalmazásra és más elismerésére,
b) munkarendjére és pihenőidejére a szolgálati érdek sérelme nélkül a fővárosi és megyei kormányhivatalnál foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok az irányadók,
c) részére a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője utasítást adhat, és
d) előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
14. § (1) A Hjt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Megüresedett vagy megüresedő szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A pályázatot a miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi szerv írja ki. A pályázat kiírása és elbírálása során az állomány tagjának esélyegyenlőségen alapuló részvételét biztosítani kell.”
(2) A Hjt. 49. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázat nyertesét a szolgálat érdekében kell a beosztás betöltésére kinevezni vagy áthelyezni.
(6) Az NKE oktatói és kutatói beosztásaira az állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. Sikeres pályázat esetén a 48. § (1) bekezdés o) pontját és 48/A. §-t kell alkalmazni.”
15. § A Hjt. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki
a) legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkezik, és szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 83. § (10) bekezdése alapján nem került sor,
b) legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezik és a katonai szolgálatra egészségi vagy pszichikai okból alkalmatlan, vagy
c) szolgálati beosztásában azért nem foglalkoztatható tovább, mert az nem katonai munkakörré átminősítésre került
felajánlható szolgálati beosztás hiányában, beleegyezésével, végzettségének, képzettségének, állapotának megfelelő nem katonai munkakörben is továbbfoglalkoztatható.
(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott nem katonai munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlás közlésétől számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott nem katonai munkakört elutasította volna. A nyilatkozattételről és elmulasztásának jogkövetkezményéről a hivatásos állomány tagját a felajánlás közlésekor tájékoztatni kell.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott nem katonai munkakört elfogadja, a 63. § rendelkezéseinek megfelelően más közszolgálati jogviszonyba át kell helyezni.”
16. § A Hjt. a következő 51/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szolgálaton kívüliek
51/B. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel megszüntetésre kerül, az áthelyezéssel egyidejűleg kérelmére fel kell venni a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten elrendeli.
(2) E § hatálya alá tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a hat évet. Ha a szolgálaton kívüli személy ezredesi vagy tábornoki rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédségen belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely ezredesi vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.
(3) A szolgálaton kívüliek
a) az állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint, a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön jelzéssel használhatja rendfokozatát és viselheti egyenruháját,
b) hivatásos állományba visszavételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen önkéntes jelentkezéssel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vehet, és
c) ha a hivatásos állományba visszavételre kerül, szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, azonban rendfokozata a 78. § (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén legfeljebb egy rendfokozattal lehet magasabb, mint a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezését megelőzően viselt rendfokozata. A rendfokozat megállapítása során a 69. § (6) bekezdése nem alkalmazható.
(4) A szolgálaton kívüliek nyilvántartását a hivatásos állományba való visszavétel elősegítése érdekében a központi személyügyi nyilvántartást vezető szerv kezeli. A nyilvántartásban kezelhető adatokat az 5. számú melléklet tartalmazza. A 227. § a szolgálaton kívüliek adataira is irányadó.
(5) Szolgálaton kívüliek adatai annak az évnek az utolsó napjáig kezelhetők, amikor
a) a (2) bekezdésben meghatározott időtartam letelik,
b) az érintett az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
c) a közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.”
17. § (1) A Hjt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 81. § szerinti képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.”
(2) A Hjt. 52. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állomány tagja honvédtiszti mesterképzésen, és doktori képzésen a Honvéd Vezérkar főnökének jóváhagyásával vehet részt.”
18. § A Hjt. 54. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szolgálati viszony szünetelése”
19. § A Hjt. 56/A. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:)
„j) az önkéntes tartalékos szolgálatteljesítésre vonatkozó felső korhatár elérésével, vagy
k) az önkéntes tartalékos meghagyásban részesülő munkakörbe kerülésével.”
20. § A Hjt. a következő 56/B. §-sal egészül ki:
„56/B. § (1) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére határoz a Honvédség tábornoka szolgálati viszonyának megszüntetéséről, valamint fegyelmi fenyítésként a szolgálati viszony megszüntetéséről, továbbá lefokozásáról, ha az nem bírósági ítélettel történik.
(2) A miniszter előterjesztését a tábornok részére kézbesíteni kell. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. A tábornokot a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem küldhető meg a köztársasági elnöknek. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig tábornokot a 48. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba kell helyezni és tartani.”
21. § A Hjt. 58. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat, kivéve
a) a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején,
b) a váratlan támadás időszakában,
c) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződésből eredő – kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül,
d) a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatai végrehajtásának időszaka alatt, amennyiben az érintett a feladat-végrehajtásban személyesen közreműködik, és
e) a műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt.
(2) Amennyiben a határozott időre szóló szerződés az (1) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása előtt szűnne meg, a szolgálati viszony és az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási idő meghosszabbodik a feladat teljesítéséig. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatok végrehajtása miatt nem hosszabbodik meg a szolgálati viszony akkor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés lejártakor a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel a szolgálati viszony 56. § j) pontja szerinti megszűnését megállapítja.”
22. § A Hjt. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdés a) és b) pontja, ha a hivatásos állomány arra jogosult tagja a 48. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja alapján rendelkezési állományba kerül.”
23. § (1) A Hjt. 61/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető a miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltők esetén.”
(2) A Hjt. 61/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az állomány tagja a 103. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot nem vesz igénybe. Az (1) bekezdésen túl az állomány tagja köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját arról is, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító gyermeke után a másik szülő illetménynélküli szabadságot, vagy rész-szolgálatteljesítést nem vesz igénybe. A munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának kérelmére heti 20 óránál hosszabb rész-szolgálatteljesítési időt is engedélyezhet. A rész-szolgálatteljesítés a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik.”
24. § A Hjt. 62. § (1) bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:)
„l) a 48. § (10) bekezdése esetén, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya nem más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg.”
25. § A Hjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) Az állomány tagjának rendeletben meghatározott megtérítési kötelezettsége keletkezik, ha szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő előtt az 56. § b), e) és f) pontja, az egészségi és a pszichikai alkalmatlanság kivételével 59. § (2) bekezdés a) pontja, c) pontja, 62. § (1) bekezdésének b), d)–g), i) és k) pontja, vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg.
(2) Megtérítési kötelezettsége keletkezik az állomány tagjának akkor is, ha a szolgálati viszony fennállása alatt önhibájából nem tesz eleget a 81. § szerinti, a vezénylésben, illetve a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének.”
26. § A Hjt. a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § A Honvédség tábornokainak hivatásos állományba történő visszavételéről a köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére dönt.”
27. § (1) A Hjt. 75. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az állomány tagja köteles)
„j) szolgálati feladatként közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, a honvéd tisztképzésben és altisztképzésben.”
(2) A Hjt. 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati feladatokban az önkéntes tartalékos katona a szerződése szerinti korlátozásokkal köteles részt venni.”
28. § A Hjt. 78. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az önkéntes tartalékos állomány előmenetelére e § rendelkezései nem alkalmazhatók. Előmenetelükre – egyéb feltételek fennállása esetén – szerződésükben foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.”
29. § A Hjt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez jogszabályban meghatározott szakirányú legalább felsőfokú alap (BSc), vagy főiskolai végzettség szükséges. Altiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány megszerzése, ezen túlmenően jogszabályban meghatározott beosztásoknál a munkakörhöz meghatározott szakképzettség szükséges. Legénységi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.”
30. § A Hjt. 80. §-a és 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges végzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség, és képzettség megszerzését hazai vagy külföldi katonai, polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés keretében kell biztosítani.
81. § (1) Az állomány tagjának a Honvédség által szervezett vagy támogatott képzésen történő részvétele vezényléssel történik. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, ha a vezénylés a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányul. A (3) bekezdés szerinti esetekben a tanulmányi szerződés megkötése a vezénylés feltétele.
(2) Az állomány tagja a képzés befejezését követően köteles szolgálati viszonyát a képzési idő kétszeresének megfelelő időtartamig, de legalább egy évig fenntartani. E kötelezettség megszegése esetén az állomány tagjának a 66. § szerinti megtérítési kötelezettsége keletkezik.
(3) A Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogatja az állomány tagjának a nagy értékű, valamint az egyéni elhatározáson alapuló, szolgálati érdekkel összefüggő képzésben való részvételét. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, melyben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt, továbbá a figyelemfelhívást a 66. § szerinti megtérítési kötelezettségre.
(4) A tanulmányi szerződésben a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a (2) bekezdéstől eltérően is megállapítható úgy, hogy az öt évnél, nagy értékű képzés esetén tíz évnél hosszabb nem lehet.”
31. § A Hjt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:
– őrvezetői rendfokozatban 3 év,
– tizedesi rendfokozatban 3 év,
– szakaszvezetői rendfokozatban –,
– őrmesteri rendfokozatban 4 év,
– törzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,
– főtörzsőrmesteri rendfokozatban 6 év,
– zászlósi rendfokozatban 7 év,
– törzszászlósi rendfokozatban –,
– főtörzszászlósi rendfokozatban –,
– hadnagyi rendfokozatban 4 év,
– főhadnagyi rendfokozatban 5 év,
– századosi rendfokozatban 6 év,
– őrnagyi rendfokozatban 7 év,
– alezredesi rendfokozatban –,
– ezredesi rendfokozatban –,
– dandártábornoki rendfokozatban –,
– vezérőrnagyi rendfokozatban –,
– altábornagyi rendfokozatban –.”
32. § A Hjt. a következő 100/A. §-sal egészül ki:
„100/A. § Nem jogosult egészségügyi szabadságra az állomány beosztásból felfüggesztett, és a 48. § (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagja.”
33. § A Hjt. 109/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„109/A. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és vezetői juttatásokra jogosult.
(2) A KNBSZ főigazgatója, valamint helyettese illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. A KNBSZ főigazgatója közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.”
34. § (1) A Hjt. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha
a) a minisztériumban, valamint a KNBSZ-nél,
b) a minisztérium hivatalánál, igazgatóságánál, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnál, a HM Tábori Lelkészi Szolgálatnál, a középszintű irányító szervnél és a vele azonosnak tekinthető szervnél, és
c) az a)–b) pontok alá nem tartozó katonai szervezeti egységnél
teljesít szolgálatot.”
(2) A Hjt. 110. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Országos illetékességgel rendelkező, vagy működési körű, 2. § (10) bekezdés szerinti szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő állomány illetménykiegészítését a miniszter rendeletben az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti vezetési szinttől eltérően, eggyel magasabb besorolásnak megfelelően állapíthatja meg. Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter által meghatározott vezetési szintnek megfelelően a (2) bekezdést kell alkalmazni.”
35. § (1) A Hjt. 114. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:)
„u) díszelgési pótlék havonta 50–150 százalék,”
(2) A Hjt. 114. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:)
„w) atom-, biológiai-, vegyi katasztrófavédelmi pótlék óránként 1,2–2,5 százalék.”
36. § (1) A Hjt. 114/A. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint – iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően – illetménykiegészítésre, laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult.
(2) Az önkéntes tartalékos katonák illetményét – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani azzal, hogy az önkéntes tartalékos katona illetményéről és díjáról lemondhat.
(3) Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.
(4) Az önkéntes műveleti tartalékos katona – az illetményen túlmenően – évente rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka.”
(2) A Hjt. 114/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona belföldi, évente 60 napot meg nem haladó beosztásra történő felkészítés, és tényleges szolgálatteljesítés után e § szerinti illetményre és díjra nem jogosult. Ettől eltérő esetekben az önkéntes tartalékos katona e §-ban foglaltak figyelembevételével a szerződésben meghatározott pénzbeli ellátásra jogosult.”
37. § A Hjt. a következő 114/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Címzetes önkéntes tartalékos
114/B. § (1) A címzetes önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony a társadalmi kapcsolatok erősítése céljából szerződéssel létesíthető.
(2) A szerződés meghatározza a címzetes önkéntes tartalékos fő tevékenységét, valamint rendelkezhet a rendfokozat használatáról, és az egyenruha viseléséről. A rendfokozat használata, és az egyenruha viselése a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön jelzéssel történhet. A címzetes önkéntes tartalékos a szerződésben meghatározott feltételekkel kiképzésben részesül. Az önkéntes címzetes tartalékos e jogcímen az e törvény alapján járó illetményre és egyéb juttatásokra nem jogosult.
(3) E törvény rendelkezéseit a címzetes önkéntes tartalékosra csak akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten elrendeli.”
38. § A Hjt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg.”
39. § A Hjt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek. Étkezési hozzájárulásra nem jogosultak azok sem, akiknek a 117. § (1) bekezdése szerinti visszatartott távolléti díj jár. A 117. § (2) bekezdését az étkezési hozzájárulásra is alkalmazni kell.”
40. § A Hjt. 130. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormányzati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a kormányzati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a katonák is részt vesznek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.”
41. § A Hjt. 141. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében. Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló 30 napos határidőbe.”
42. § A Hjt. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
„XII/A. Fejezet
A MÉLTATLANSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA
168/A. § (1) Az állomány tagja – ideértve e Fejezet alkalmazásában az önkéntes tartalékos katonát is – méltatlanságának megállapítására a XII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az állomány azon tagja tekintetében, aki a XIX. Fejezet hatálya alá tartozik.
(2) Nem alkalmazható a 131–132. §, a 135–136. §, a 137. § (1) és (2) bekezdés, a 138–139. §, a 141. § (1) és (2) bekezdése, a 142. §, a 146. §, a 155. § (3) bekezdés, a 157–158. §, 160. §, 163. §, 164. § (1) bekezdés, 165. §, 166–167. §.
168/B. § (1) Az Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanná válást méltatlansági eljárás keretében
a) a tábornok esetén a miniszter,
b) a tiszt és az altiszt állomány tagja esetén a Honvéd Vezérkar főnöke, és
c) a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok (e Fejezet alkalmazásában továbbiakban együtt: parancsnok) állapítja meg. A parancsnok a tudomására jutott tények alapján a méltatlanságot külön eljárás nélkül is megállapíthatja, ha ehhez az állomány tagja írásban hozzájárul.
(2) A miniszter a méltatlansági eljárást bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja.
(3) A méltatlansági eljárás során az állomány eljárás alá vont tagja beosztásából a 149– 150. §-nak és a 168. §-nak megfelelően felfüggeszthető.
168/C. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről a tudomására jutott tények alapján a parancsnok dönt. Az elrendelés során a parancsnok azt mérlegeli, hogy az állomány tagja által elkövetett cselekmény alkalmas lehet-e az 59. § (6) bekezdés c) pontján alapuló szolgálatra való méltatlanság megállapítására.
(2) A méltatlansági eljárás elévülésére a 134. § (2) bekezdés a) pontját, a (3) és a (4) bekezdést alkalmazni kell. Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha az állomány tagja meghalt, az alapul szolgáló cselekményt a parancsnok a méltatlansági eljárás megszüntetésével már elbírálta, vagy elévült.
(3) A méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig az állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b)–c) és h)–k) pontja alapján, valamint az 56/A. § b), e)–g) és i) pontja alapján nem szüntethető meg.
(4) Tábornok esetén a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.
168/D. § (1) A vizsgálót a parancsnok a jogi és igazgatási szolgálat szakállományából jelöli ki. A vizsgáló a vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amely a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges.
(2) A vizsgáló a vizsgálatot 15 napon belül jelentés elkészítésével fejezi be. A vizsgáló a jelentésében összefoglalja a kifogásolt cselekmény elkövetését, valamint a szolgálatra való méltatlanság fennállását bizonyító tényeket és következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a méltatlanság megállapítása érdekében a méltatlansági bizottság létrehozására vagy – méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában – a méltatlansági eljárás megszüntetésére.
(3) A vizsgáló jelentését a vizsgálat befejezését követő 5 napon belül felterjeszti a parancsnoknak.
168/E. § (1) A méltatlansági eljárást meg kell szünteti, ha
a) az állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,
b) a 133. §-ában és a 134. § (1) bekezdésében szabályozott ok áll fenn, vagy
c) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi az 59. § (6) bekezdés c) pontja szerint a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését.
(2) Amennyiben a parancsnok a méltatlansági eljárást nem szünteti meg, az ügy elbírálására a vizsgáló jelentésének kézhezvételétől számított 5 napon belül háromtagú méltatlansági bizottságot hoz létre. A méltatlansági bizottság a legénységi állomány esetén döntéshozó, a tiszti és az altiszti állomány, a tábornok, a 140. § (2) bekezdése és a 168/B. § (2) bekezdése esetén döntés-előkészítő testület.
(3) Az állomány eljárás alá vont tagjának írásbeli kérelmére a parancsnok a méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is érdemi döntést hozhat.
168/F. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke
a) tábornok esetén a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt tábornok,
b) a tiszt, és az altiszti állomány tagja esetén a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt személy, és
c) a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok.
(2) A méltatlansági bizottság elnökét, továbbá tagjait az állományból kell kijelölni úgy, hogy a bizottság egyik tagja
a) – az ügyben eljáró vizsgáló kivételével – a jogi és igazgatási szolgálat szakállományának tagja, aki ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is,
b) olyan személy, aki ugyanazon szervezetnél teljesít szolgálatot, mint az eljárás alá vont az elkövetés időpontjában, és
c) legénységi állományú esetén azonos állománykategóriába tartozik.
(3) A méltatlansági bizottság elnökének és tagjainak a kijelölésére a 144. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az állomány eljárás alá vont tagja a vizsgáló, a méltatlansági bizottság elnöke, illetve tagja ellen elfogultságot jelenthet be, vagy az ügyben való érintettség miatt kifogást emelhet. Az elfogultságot és a kifogást a parancsnok a kézhezvételt követő 3 napon belül elbírálja. Ha az elfogultságot vagy a kifogást az állomány tagja az állományilletékes parancsnokkal szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok bírálja el, és szükség esetén alárendeltségébe tartozó, másik állományilletékes parancsnokot jelöl ki a méltatlansági bizottság elnökének, vagy az ügyet magához vonva személyesen látja el az állományilletékes parancsnokot megillető hatáskört. Amennyiben e szabályok nem alkalmazhatók, a vizsgálót, a méltatlansági bizottság elnökét, illetve tagjait – a parancsnok felterjesztésére – az elöljáró parancsnok jelöli ki az alárendeltségébe tartozó szervezetek állományából.
(4) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 168/B. § (2) bekezdése esetén a miniszter, a 140. § (2) bekezdése esetén a Honvéd Vezérkar főnöke e § rendelkezéseire figyelemmel jelöli ki.
168/G. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a vizsgáló jelentésének, valamint a vizsgálati iratoknak a kézhezvételét követő 8 napon belüli időpontra a vizsgáló jelentésének megküldésével összehívja a méltatlansági bizottság ülését. Az ülést az elnök vezeti, a méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az ügy érdeméről az ülésen a méltatlansági bizottság dönteni nem tud, 8 napon belül ismételten ülést tart.
(2) A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező. A méltatlansági bizottság ülésén a tagoknak és vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági bizottság üléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét, valamint a vizsgálót az ülés előtt legalább 3 munkanappal értesíteni kell.
168/H. § (1) A méltatlansági bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívánt személyek kiértesítéséről a méltatlansági bizottság elnöke gondoskodik. A méltatlansági bizottság az ülésén a bizonyítékokat értékeli, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a parancsnok útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel. A pótvizsgálatot 8 napon belül be kell fejezni. Pótvizsgálat esetén, annak befejezésétől számított 8 napon belül kell a méltatlansági bizottságnak folytatólagos ülést tartania.
(2) A méltatlansági bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az állomány eljárás alá vont tagja, vagy nevében képviselője az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az indítvány elutasítása ellen nincs helye külön jogorvoslatnak.
(3) Ha – akadályoztatás kivételével – az állomány eljárás alá vont tagja, vagy képviselője felhívás ellenére nem jelent meg, és írásban sem adta elő védekezését, távollétében, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.
168/I. § (1) Tetten érés és beismerés kivételével a méltatlansági eljárást fel kell függeszteni a 148. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, valamint felfüggeszthető a 148. § (1) bekezdése, és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben.
(2) A méltatlansági eljárás felfüggesztéséről, és folytatásáról a méltatlansági bizottság üléséig a parancsnok, azt követően a méltatlansági bizottság dönt.
168/J. § (1) A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő 5 napon belül zárt ülésen, többségi határozattal dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról.
(2) A méltatlansági bizottság döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.
(3) Az állományilletékes parancsnok a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági bizottság döntésének megfelelően köteles az állomány tagjának szolgálati viszonyát, vagy a méltatlansági eljárást megszüntető határozatot hozni.
168/K. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő 5 napon belül zárt ülésen, többségi döntéssel javaslatot tesz a parancsnoknak a méltatlanság vagy hiányának megállapítására. A javaslatot a 168/J. § (2) bekezdés szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a parancsnok határozat meghozatalával dönt a méltatlansági eljárás vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről. A parancsnok nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.
(2) Tábornok esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter a méltatlanság megállapítása esetén az 56/B. §-nak megfelelően jár el.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a miniszter az eljárást magához vonta. A méltatlanság megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntés kézhezvételét követő 5 napon belül a szolgálati viszonyt határozattal megszünteti.
168/L. § (1) Az állomány tagja szolgálati panaszban kifogásolhatja a méltatlansági eljárást, és az abban hozott döntés jogszerűségét. A méltatlansági eljárás elrendelése, felfüggesztése, valamint a méltatlansági bizottság javaslata csak a határozattal szemben benyújtott szolgálati panaszban sérelmezhető. A szolgálati panasz benyújtásának a szolgálati viszony megszüntetésre nincs halasztó hatálya.
(2) A tábornokok esetén e szabályokat az 56/B. §-ra figyelemmel kell alkalmazni.”
43. § A Hjt. 183. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Honvédséggel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az állomány tagján túl károsultnak minősül az állomány tagját ért kár miatt kárigényt érvényesítő közeli hozzátartozó is.”
44. § A Hjt. 185. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Honvédség csak vétkessége esetén felel
a) az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért,
b) az igazgatási, a személyügyi, a szervezési és a belső szabályozási tevékenység során okozott kárért, és
c) a kötelezően elrendelt sporttevékenység kivételével az állomány tagjának sporttevékenységből eredő káráért.”
45. § A Hjt. 191. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:)
„c) azt a pénzösszeget,
ca) amelyet a károsult a munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
cb) amelyhez a károsult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
cc) amelyhez a károsult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá, és
cd) amelyhez a károsult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.”
46. § A Hjt. 192. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a károsult lényeges körülményeiben, a károsult, a Honvédség képviseletében a 197. § (2) bekezdés szerinti szerv, és – a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén – a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.”
47. § A Hjt. 196. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be. Abban az esetben, ha a károsult az állomány tagjának közeli hozzátartozója, a kártérítési kérelmét a 197. § (2) bekezdés szerinti szervhez nyújthatja be.”
48. § A Hjt. a következő 221/A. §-sal egészül ki:
„221/A. § A 7/A. § alkalmazása esetén
a) az állomány tagja jogorvoslati jogával kizárólag a határozattal szemben élhet,
b) döntést hozó elöljárónak a munkáltatói jogkör gyakorlója minősül,
c) a szolgálati panaszt a döntést hozó elöljárónak címezve a személyügyi szervhez kell benyújtani,
d) az ügyintézési határidő a szolgálati panasz személyügyi szervhez érkezésével kezdődik, és
e) a 217. § (2) bekezdés szerinti egy éves határidőt a határozat meghozatalának időpontjától kell számítani.”
49. § A Hjt. a következő XVI/A. Fejezettel egészül ki.
„XVI/A. Fejezet
A HONVÉD TISZTJELÖLTEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
229/A. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony a Honvédség és a honvéd tisztjelölt között létrejött sajátos szolgálati jogviszony, melyben mindkét felet e törvényben, más jogszabályokban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.
(2) A tisztjelölti szolgálati viszonyra e törvény más Fejezetének rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e Fejezet kifejezetten elrendeli.
229/B. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének és megszüntetésének munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja. A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét miniszteri rendelet tartalmazza. A munkáltatói jogkörök gyakorlására a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy tisztjelölti állományba történő felvétele az ösztöndíjszerződés megkötésével történik. Honvédtiszti alapképzésben ösztöndíjszerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn. Az ösztöndíjszerződést, és annak módosítását írásba kell foglalni.
(3) Nem köthető ösztöndíjszerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti szolgálati viszonya kizárás fenyítés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt, vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.
229/C. § (1) A honvéd tisztjelölt a beiratkozást követő egy félév időtartamban katonai alapfelkészítésen vesz részt. A katonai alapfelkészítés megkezdése előtt a honvéd tisztjelölt a tényleges állomány tagjaként a Hvt. szerinti honvéd-esküt tesz.
(2) Az ösztöndíj szerződésben a katonai alapfelkészítés idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt le kell folytatni a honvéd tisztjelölt nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(3) A próbaidő alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti szolgálati viszonyát annak, aki a katonai alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti, vagy a miniszteri rendeletben meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek nem felel meg.
(4) Korábban folytatott tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíjszerződésben – amennyiben a honvéd tisztjelölt ismételt katonai alapfelkészítésére nem kerül sor – a (2) bekezdés alkalmazásával legalább 3 legfeljebb 6 hónap próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszony megszüntetésére a (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
229/D. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel vagy egyoldalúan megszüntethető, valamint megszűnik a törvény erejénél fogva az e Fejezetben meghatározott esetekben, továbbá a 229/C. § (3) és (4) bekezdése, és az 56. § g) pontja alapján. A méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak jogerős befejezését követő 30 napon belül a (3) és (5) bekezdés alapján a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya nem szüntethető meg.
(2) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az 57. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A közös megegyezésnek tartalmaznia kell, hogy a honvéd tisztjelöltet megtérítési kötelezettség terheli-e. Közös megegyezésnek minősül az is, ha a 229/E. § (1) bekezdés szerinti engedélyt a Honvéd Vezérkar főnöke megadja. Amennyiben a Honvéd Vezérkar főnöke az engedélyt nem adja meg, azonban az érintett a tisztjelölti szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A honvéd tisztjelölt egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a tisztjelölti szolgálati viszonyát megszüntetheti, kivéve az 58. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt időszakokat.
(4) A Honvéd Vezérkar főnöke egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a tisztjelölti szolgálati viszonyt megszünteti, ha
a) a honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyra az 59. § (6) bekezdése szerint méltatlan,
b) a honvéd tisztjelölttel szemben kizárás fenyítés jogerősen kiszabásra kerül,
c) a honvéd tisztjelölt határidőben önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben szakirányának megfelelően előírt gépjármű-vezetői engedély megszerzésének, vagy a nyelvi követelményeknek,
d) a honvéd tisztjelölt által katonai szocializáció szempontjából lényeges követelmények teljesítése nem érik el a Honvédség által meghatározott követelményszintet, vagy
e) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált.
(5) A törvény erejénél fogva szűnik meg a tisztjelölti szolgálati viszony
a) az eskü letételének megtagadása esetén,
b) a magyar állampolgárság elvesztése esetén,
c) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg,
d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása esetén,
e) a más állam állampolgárságának megszerzése esetén, ha a további állampolgárság megszerzésére a honvéd tisztjelölt közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, vagy
f) a tiszti, és az altiszti állományba vétellel.
(6) A tisztjelölti szolgálati viszony
a) a 229/C. § (3) bekezdése esetén a jognyilatkozat közlésének napján,
b) az 56. § g) pontja esetén a halál bekövetkezésének napján,
c) a (2) bekezdés esetén a felek által meghatározott időpontban,
d) a (3) bekezdés esetén – ha a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg – a nyilatkozat benyújtását követő 30. napon,
e) a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontja és az (5) bekezdés a), b), d) és e) pontja esetén a törvényi feltétel megállapításának napján,
f) a (4) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy
g) az (5) bekezdés j) pontja esetén a tiszti, és az altiszti állományba vételt megelőző napon
szűnik meg. A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg az ösztöndíjszerződés hatályát veszti.
(7) A tisztjelölti szolgálati viszony (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén az 59. § (7) és (8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
229/E. § (1) A honvéd tisztjelölt kérelmére a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, vagy a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, meghatározott szolgálati beosztások vonatkozásában engedélyezheti az altiszti, vagy a legénységi állományba vételt, továbbá azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait honvéd altiszt-jelöltként folytathassa.
(2) Amennyiben a tisztjelölti szolgálati viszony a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvéd tisztjelölt a képzés költségeit a miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.
(3) A tiszti állományba vétel a Honvéd Vezérkar főnök döntésének megfelelően a szolgálat érdekében hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítésével történhet. A honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni. A szolgálati viszony megszűnése esetén a megtérítési kötelezettségre a 66. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
229/F. § (1) A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonya fennállása alatt a Honvédség erre kijelölt, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezetnél, az MH Ludovika Zászlóaljnál (a továbbiakban: Zászlóalj) rendszeresített beosztásban rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.
(2) A katonai érintkezés során a honvéd tisztjelöltet az alapfelkészítést követően az első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, a negyedik évfolyamon zászlósi rendfokozathoz kapcsolódó, a szolgálati szabályzatban rögzített kötelességek terhelik, és – ide nem értve a járandóságokat – jogok illetik meg.
(3) A honvéd tisztjelölt beosztásából – tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül – legfeljebb a büntető-, a fegyelmi-, és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt. Ilyennek minősül különösen, ha
a) 168. § alkalmazását megalapozó körülmények állnak fenn,
b) fegyelmi eljárás során előreláthatóan kizárás fenyítés kiszabása szükséges, vagy
c) vele szemben méltatlansági eljárás indult, amelyben a terhére rótt cselekményt beismerte vagy tetten érték.
(4) Ha beosztásból történő felfüggesztés indoka a (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt – a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg – a honvéd tisztjelöltet beosztásába vissza kell helyezni.
229/G. § (1) A Zászlóalj beosztásában történő szolgálatteljesítés kiképzési időnek minősül, melyet úgy kell megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse. A kiképzési időn belül a honvéd tisztjelölt napirendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(2) A honvéd tisztjelölt a katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására kijelölhető.
(3) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának a felsőoktatásról szóló törvény szerinti szünetelése a tisztjelölti szolgálati viszonyának fennállását nem érinti. A honvéd tisztjelölt kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg a tisztjelölti szolgálati viszony szünetelését különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezze.
229/H. § (1) Ha a honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A fegyelmi felelősségre a XII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 135. § (1) bekezdés d)–h) pont, a 136. §, 144. § (1) bekezdés, a 149. és 150. §, valamint a 165–167. § nem alkalmazhatók. A fegyelmi eljárás lefolytatásának e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az NKE fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Honvéd tisztjelölttel szemben kiszabható fenyítések körét a 135. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a felsőoktatásról szóló törvény határozza meg azzal, hogy a honvéd tisztjelölt tekintetében a tanulmányok folytatásától való eltiltás nem alkalmazható, valamint meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása helyett az ösztöndíj csökkenthető legfeljebb öt hónapra 10–50 százalékkal. A fegyelmi eljárás megindítását és a fenyítés kiszabását a honvéd tisztjelölt tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.
(3) A fegyelmi jogkört a 137. § (6) bekezdése, a 140. § (2) bekezdése kivételével az állományilletékes parancsnok gyakorolja. Ha a fegyelemsértést a honvéd tisztjelölt és az állomány tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására és fenyítés kiszabására az az elöljáró parancsnok jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. A kizárás fenyítés kiszabására a Honvéd Vezérkar főnöke jogosult.
(4) Ha a fegyelmi jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja, vizsgálóként a Zászlóalj tiszti állományának tagját kell kijelölni. Más esetben az elöljáró parancsnok az alárendeltségébe tartozó szervezetek állományába tartozó személyt jelöl ki.
(5) A honvéd tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói érdekképviselet is eljárhat.
(6) A felfüggesztett fegyelmi eljárást folytatni lehet, ha előreláthatóan kizárás fenyítés kiszabása szükséges.
229/I. § (1) A méltatlansági eljárásra e Fejezet és a XII/A. Fejezet tiszti állományra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A honvéd tisztjelölttel szemben a méltatlansági eljárást az állományilletékes parancsnok rendeli el, amennyiben a honvéd tisztjelölt által elkövetett cselekmény alkalmas lehet az 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítására.
(3) A bizottság elnökét és a tagjait az állományilletékes parancsnok jelöli ki úgy, hogy a bizottság egyik tagja a Zászlóalj tiszti állományának tagja.
229/J. § (1) A honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A Honvédség vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a honvéd tisztjelöltnek a tisztjelölti szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.
(2) A honvéd tisztjelölt és a Honvédség kártérítési felelősségére a XIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
229/K. § (1) A honvéd tisztjelölt – a 229/L. § (1) bekezdés kivételével – havonta ösztöndíjra jogosult.
(2) Az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíj elemekre meghatározott szorzószámok és az illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az alapösztöndíj szorzószáma havonta:
| a) szakaszparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében: | 0,60 | |
| b) rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében: | 0,55 | |
| c) az a) és b) pontokba nem tartozók esetében: | 0,50 |
(4) Az alapösztöndíj-kiegészítés szorzószáma havonta az egyes kiképzési vagy tanulmányi szemeszterek alapján:
| a) I. szemeszter (katonai alapfelkészítés): | 0,25 | |
| b) II. szemeszter: | 0,26 | |
| c) III. szemeszter: | 0,27 | |
| d) IV. szemeszter: | 0,28 | |
| e) V. szemeszter: | 0,29 | |
| f) VI. szemeszter: | 0,30 | |
| g) VII. szemeszter: | 0,31 | |
| h) VIII. szemeszter: | 0,32 |
(5) Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő időszak első napját megelőző napig, a VIII. szemeszter esetén pedig a honvéd tisztjelölt jogviszony megszűnése napjáig jár.
(6) A honvéd tisztjelölt az előző szemeszter tanulmányi eredménye alapján tanulmányi pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta a korrigált kreditindex alapján:
| a) 3,50 és alatta: | nem jár | |
| b) 3,51–4,00 között: | 0,10 | |
| c) 4,01–4,50 között: | 0,15 | |
| d) 4,51–5,00 között: | 0,20 | |
| e) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében: | 0,40 |
(7) Az egyéb pótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:
a) a repülési pótlék – az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100 százalékos teljesítése esetén – évente 25–100 százalék;
b) ejtőernyős-ugrási pótlék az ugrások számától függően ugrásonként 2–5 százalék;
c) katasztrófavédelmi pótlék naponta 5,8 százalék
(8) Az ösztöndíj folyósítására a 115. és a 116. §-okat megfelelően alkalmazni kell.
229/L. § (1) Nem jogosult ösztöndíjra a honvéd tisztjelölt, ha a tisztjelölti szolgálati viszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
(2) A beosztásból történő felfüggesztés idejére az ösztöndíj folyósítását legfeljebb annak 50 százalékáig fel kell függeszteni azzal, hogy ha az eljárás felelősség megállapítása nélkül kerül megszüntetésre, az ösztöndíjat kamataival utólag ki kell fizetni.
229/M. § (1) A honvéd tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint térítésmentes természetbeni ellátásként élelmezési, ruházati ellátásra, elhelyezésre és tanszertámogatásra, ezen túlmenően költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
(2) Szolgálati kiküldetés esetén a honvéd tisztjelöltet a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50 százaléka illeti meg azzal, hogy ideiglenes külföldi szolgálat esetén a honvéd tisztjelölt a külföldi napidíjáról lemondhat.
(3) Ha a honvéd tisztjelölt külföldön teljesít feladatot vagy tanulmányokat folytat, hazai ösztöndíján felül devizaellátmányra, külföldi napidíjra és költségtérítésekre külön jogszabályban meghatározottak szerint jogosult. Ettől eltérően a pályázati forrásból finanszírozott külföldi tanulmányok esetén a honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult, továbbá részére a kiküldő a rendelkezésére álló pályázati forrás terhére további juttatásokat állapíthat meg.
229/N. § (1) Kegyeleti gondoskodás keretében a honvéd tisztjelölt tekintetében a 237. § (1)–(4) és a (6) bekezdést, a 238. és a 239. § alkalmazni kell.
(2) A honvéd tisztjelölt egészségügyi ellátását a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatti megbetegedés vagy baleset esetén a Honvédség egészségügyi szolgálata biztosítja.
(3) A honvéd tisztjelölt részére szolgálati kötelmekkel összefüggő halála, balesete vagy betegsége esetén a 229/J. § alapján a Honvédség kártérítési felelősséggel tartozik.
(4) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség megállapítás tekintetében a 201. §-t kell alkalmazni.
229/O. § A honvéd tisztjelölt az adott feladat kiemelkedő teljesítéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:
a) pénzjutalom,
b) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap, szálfegyver vagy
c) kitüntetés.
229/P. § A honvéd tisztjelölt a XV. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kérelmet, szolgálati panaszt nyújthat be, fellebbezéssel élhet, és bírósághoz fordulhat.”
50. § A Hjt. a következő XVI/B. Fejezettel egészül ki:
„XVI/B. Fejezet
A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
229/R. § (1) Az altiszt-jelölti szolgálati viszony a Honvédség és a honvéd altiszt-jelölt között létrejött sajátos szolgálati jogviszony, melyben mindkét felet e törvényben, más jogszabályokban és az ösztöndíj szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.
(2) Altiszt-jelölti szolgálati viszony azzal a katonai szakképzésre felvételt nyert 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 23. évet be nem töltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, magyar állampolgársággal rendelkező, büntetlen előéletű személlyel létesíthető, aki a külön jogszabályban előírt nemzetbiztonsági, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel, továbbá ösztöndíj szerződésben vállalja, hogy a szakképzés idejére a tanulói jogviszonya mellett a Honvédséggel altiszt-jelölti szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn.
(3) Az altiszt-jelölti szolgálati viszonnyal kapcsolatos miniszteri rendeletben meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket a Honvédség hadrendjébe tartozó, a katonai szakképzésre kijelölt szervezet parancsnoka gyakorolja. Az intézményvezetői megbízás nemzeti köznevelési törvényben meghatározott feltételeinek – amennyiben ennek az állományilletékes parancsnok nem felel meg – a szakképzésért felelős helyettes kell, hogy megfeleljen. Ebben az esetben a szakképzésért felelős helyettes gyakorolja a honvéd altisztjelölt tanulói jogviszonyával kapcsolatos jogköröket. A katonai szakképzésre kijelölt szervezet nevében az „iskola” kifejezést nem kell szerepeltetni.
229/S. § (1) A 229/C. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a katonai alapfelkészítés 3 hónap, és az ösztöndíj szerződésben próbaidőt erre az időtartamra kell kikötni.
(2) A Honvéd Vezérkar főnöke egyoldalú írásbeli nyilatkozattal megszünteti az altiszt-jelölti szolgálati viszonyt, ha a honvéd altiszt-jelölt körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben az altiszt-jelölti szolgálati viszony a törvényi feltétel megállapításának napján szűnik meg.
(3) A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölti szolgálati viszony
a) a tanulói jogviszony megszűnésének napján
b) ha a honvéd altiszt-jelölt a tanulmányi kötelezettségét a jogszabályokban vagy a katonai szakképzést folytató szervezet szervezeti és működési szabályzatában megengedett mértéket meghaladóan nem teljesítette;
c) a sikertelen szakmai vizsga esetén az első szakmai vizsgaidőszak utolsó vizsganapján.
229/T. § (1) A honvéd altiszt-jelölt a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével, az altiszt-jelölti szolgálati viszonyának fenntartása mellett az első félév végéig, legfeljebb egyszer ágazatot, illetve szakirányt válthat. A honvéd altiszt-jelölt külföldön tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat, vendégtanulói jogviszonyt a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélyével létesíthet.
(2) A honvéd altiszt-jelölt köteles különösen
a) részt venni a Hvt. 36. § (1) bekezdés a)–f) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben, és a tanórán kívüli katonai felkészítésen, tanulmányi kötelezettségét teljesíteni,
c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
d) kijelölés alapján alegységparancsnoki feladatokat ellátni,
e) megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején egyéb katonai feladat ellátására,
f) közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában,
g) a Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt feladatokat ellátni,
h) a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani, és
i) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési tárgyakat.
(3) Az (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szolgálati feladat ellátására a honvéd altiszt-jelölt vezényelhető. E feladatok végrehajtásának ideje alatt, igazoltnak kell tekinteni a tanulmányi kötelezettségektől való távolmaradást, és biztosítani kell a tanulmányi kötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.
229/U. § (1) A honvéd altiszt-jelölt – a 229/L. § (1) bekezdése kivételével – havonta ösztöndíjra jogosult.
(2) Az alapösztöndíj szorzószáma havonta:
| a) szakaszrangidős altiszti feladatok ellátására kijelöltek esetében: | 0,40 | |
| b) rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében: | 0,35 | |
| c) az a) és b) pontokba nem tartozók esetében: | 0,30 |
(3) Az alapösztöndíj-kiegészítés szorzószáma havonta az egyes tanulmányi félévek időszakai alapján:
| a) 13/1. félév: | 0,20 | |
| b) 13/2. félév: | 0,22 | |
| c) 14/1. félév: | 0,24 | |
| d) 14/2. félév: | 0,26 |
(4) Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő időszak első napját megelőző napig, a 14/2. félév esetén pedig az altiszt-jelölt szolgálati viszony megszűnése napjáig jár.
(5) A honvéd altiszt-jelölt az előző félév tanulmányi eredménye alapján tanulmányi pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta:
| a) 3,50 és alatta: | nem jár | |
| b) 3,51–4,00 között: | 0,10 |
