c) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 118. § (4) bekezdésének b) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább
ca) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
cb) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 104-105. §-ban előírtak figyelembevételével;
d) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására vonatkozó döntést tartalmazó dokumentumot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, ha
a) a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je;
b) a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább.
(3) Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha
a) a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő-ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től.
(4) Ha a cél-ÁÉKBV az egyesülés vagy szétválás hatálybalépésének tervezett napja előtt legalább 4 hónappal bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére a 68-69. §-ban meghatározott információkat, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV legalább 3 hónappal a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása hatálybalépésének tervezett napja előtt benyújtja a Felügyelet részére az (1) bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.
(5) A gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul értesíti befektetőit, valamint a cél-ÁÉKBV-t a megszűnésre irányuló szándékáról.
129. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 128. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül a Felügyelet értesíti, hogy megadta-e a kért jóváhagyást.
(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról szóló értesítés kézhezvételét követően értesíti a cél-ÁÉKBV-t.
(3) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti értesítést követően, haladéktalanul megteszi a 122. § (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(4) A 128. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult arra, hogy a 118. § (5) bekezdés harmadik albekezdésében és 73. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyei visszavásárlását vagy visszaváltását kérje, amennyiben a Felügyelet az azt megelőző utolsó munkanapig nem adta meg a 128. § (1) bekezdésében meghatározott jóváhagyást, amelyen a gyűjtő ÁÉKBV az egyesülés vagy a szétválás hatálybalépése előtt kérheti a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy visszaváltását.
(5) A gyűjtő-ÁÉKBV a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jogot saját befektetőinek a 122. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, a gyűjtő-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeik visszavásárlására vagy visszaváltására irányuló jogának biztosítása érdekében is gyakorolhatja.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jog gyakorlása előtt a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell vizsgálni azon alternatív megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetnék az ügyleti költségek és más kedvezőtlen következmények elkerülését vagy csökkentését.
(7) Amennyiben a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek (4) bekezdés szerinti visszaváltását kéri, a visszaváltás ellenértékét készpénzben, vagy részben vagy egészben természetbeni eszközátruházásként kapja meg, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván az utóbbi lehetőséggel, és ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás ezt megengedi. A természetbeni visszaváltás esetén a gyűjtő-ÁÉKBV az átruházott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.
(8) A Felügyelet azzal a feltétellel adhatja meg a jóváhagyást, hogy a (7) bekezdéssel összhangban tartott vagy kapott készpénz csak a hatékony készpénzgazdálkodás céljával fektethető be újra azt a dátumot megelőzően, amelyen a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell kezdenie a befektetést vagy az új cél-ÁÉKBV-be, vagy az új befektetési célkitűzésekkel és politikával összhangban.
130. § (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3)-(4) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(2) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) a Felügyelet részére évi kétszázezer forint díjat fizet.
(3) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt portfólió éves átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(4) A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke.
131. § (1) Nyilvános befektetési alap esetén a nyilvántartásba vételt megelőző forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató és kezelési szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás során a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap. Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
(2) Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap.
(3) Befektetési alapok egyesülése, szétválása esetén a Felügyelet az egyesülés, szétválás jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 20 munkanapon belül dönt.
(4) A Felügyelet 20 munkanapon belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a gyűjtő-ÁÉKBV részére a cél-ÁÉKBV-be történő befektetést.
(5) Engedélyezésre irányuló kérelem esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja.
(6) A kérelmező a kérelmét a befektetési alapok létrehozásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos nyilvántartásba vételi, engedélyezési, illetve törlési eljárások, valamint az ingatlanértékelő megbízásának a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó eljárás során köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.
132. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) befektetési alapkezelő esetében:
aa) megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
ab) közzétételi helye,
ac) alapításának időpontja; tevékenysége megkezdésének időpontja,
ad) tevékenyégi köre,
ae) jegyzett tőkéjének mértéke,
af) a befolyásszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles befolyással rendelkező személyek,
ag) vezető állású személyei,
ah) fióktelepe létesítésének időpontja és helye,
ai) az általa igénybe vett közvetítő neve, székhelye, fióktelepe,
aj) tevékenységi engedélye és az, hogy az engedély az ÁÉKBV-irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseinek megfelel-e, valamint az engedély esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében,
b) befektetési alap esetében:
ba) a befektetési alap nyilvántartási száma, a forgalomba hozott befektetési jegyek ISIN kódjai,
bb) a befektetési alap vagy részalap, továbbá az adott értékpapír-sorozat megnevezése, a befektetési alap típusa, fajtája, harmonizációja, valamint a részalapok esetében annak a befektetési alapnak a megnevezése, amelyen belül a részalap kialakításra került,
bc) a befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja (nyilvános vagy zártkörű),
bd) a befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan),
be) a befektetési szabályoknak megfelelő kategória (értékpapíralap vagy ingatlanalap),
bf) azon országok felsorolása, ahol a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírt forgalmazhatják,
bg) az alapkezelő társaság megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bh) a letétkezelő megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bi) a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma, könyvvizsgáló természetes személy esetén a könyvvizsgáló neve, címe, kamarai nyilvántartási száma,
bj) ingatlanalap esetén az ingatlanértékelő megnevezése, székhelye,
bk) közzétételi helye,
bl) nyilvános alap esetében a felügyeleti engedély száma, kiadásának időpontja,
bm) nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés időpontja,
bn) tájékoztató, kezelési szabályzat utolsó módosításának időpontja,
bo) jogelőd, jogutód befektetési alap neve.
(2) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti nyilvántartása nyilvános. A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a honlapján letölthető formában magyar és angol nyelven közzéteszi.
(3) A Felügyelet a befektetési alapkezelők (1) bekezdés szerinti adatainak változása esetén tájékoztatja a befektetési alapkezelő fogadó országának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
133. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.
(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható.
(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
(4) A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak a befektetési alapkezelőről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
134. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetve megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében, ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
135. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a) a befektetési alapkezelő, vezető állású személyének és alkalmazottjának e törvényben előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő ügyfelének adatait;
c) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, a befektetési alapkezelő befektetési tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelő, ingatlanértékelő vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja adatait.
(2) A Felügyelet az adatot az ügyvezetői megbízatás, felügyelőbizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított 5 évig, közvetítő esetén a tevékenységének megszüntetését követő 5 évig, engedélyköteles befolyásszerzés esetén annak megszűnésétől számított 5 évig, egyéb esetben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított 5 évig kezelheti.
136. § (1) A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését a döntést követő 5 napon belül;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat, a tárgyévet követő év január 15. napjáig;
c) egy részvényesének az alaptőkében 5 százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő 2 napon belül;
d) a járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzést, illetve annak megszűnését, 5 napon belül;
e) a bejelentés- vagy engedélyköteles személyi körben bekövetkezett változást a kinevezést vagy változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül;
f) közvetítővel szerződés megkötését, módosítását és megszűnését, a döntést követő 5 napon belül;
g) telephelyének és fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését, a döntést követő 2 napon belül;
h) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés, illetve az alapító által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával, a döntést követő 5 napon belül;
i) a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló, a beszámoló elfogadását követő 15 napon belül;
j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül;
k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, a tudomására jutástól számított 5 napon belül, és
l) az általa kezelt befektetési alap 132. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 2 munkanapon belül.
(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek való megküldéssel egyidejűleg honlapján közzétenni az (1) bekezdés a), c), e), f), g), i), j) és k) pontjában foglalt változásokat.
(3) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak 5 százalékos mértéket meghaladó változásait, a változást követő 5 napon belül,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül,
c) ha az alapító székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság az alapítóval vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül.
(4) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletet tájékoztatni negyedévente a kezelésében lévő ÁÉKBV-k származtatott ügyleteinek típusairól, a kockázatokról, a mennyiségi korlátokról és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszerekről.
(5) A Felügyelet részére megküldendő jelentések adattartalmát, az adatszolgáltatás módját külön jogszabály határozza meg.
137. § A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
138. § (1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint annak vezető állású személyét, alkalmazottját az e törvényben, valamint a befektetési alapkezelő által végezhető egyéb tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;
b) az engedély nélküli befektetési alapkezelési, letétkezelési tevékenység folytatását megtilthatja;
c) könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bíz meg ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtására;
d) a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a befektetési alapkezelőt rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a befektetési alapkezelőt határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a befektetési alapkezelőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a befektetési alapkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott időre felfüggesztheti;
i) a befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
j) a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására, az általa kezelt befektetési alapok kezelésének másik befektetési alapkezelő részére történő átadására kötelezheti;
k) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz;
l) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
m) meghatározott időszakra felfüggesztheti a befektetési jegy, kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalát, forgalmazását;
n) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
o) ha a befektetési alapkezelő törvény által előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított, megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) tulajdonosainak hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
od) tulajdonosainak és ügyvezetőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
oe) hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
of) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését;
p) kötelezheti a befektetési alapkezelőt
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
pb) az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
q) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a befektetési alapkezelőt, illetve az általa igénybe vett forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
r) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a befektetési alapkezelő költségén nyilvánosságra hozza;
(2) A Felügyelet (1) bekezdés b) d) e) h), m), o), p) és q) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 8. napra kell kitűzni.
139. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a befektetési alapkezelő
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelei felé fennálló jelentős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága, vezető állású személye nem látja el, vagy nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési alapkezelő vagyoni helyzetének felmérése,
b) a befektetők és ügyfelek követelése teljesíthetőségének felmérése,
c) az a) és b) pontban előírtak teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő nyilvántartásának helyreállítása, és
d) a befektetési alapkezelő működtetése a 140. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(3) A felügyeleti biztos a kirendelését követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a befektetési alapkezelő helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a Felügyelet által meghosszabbítható. A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet 30 napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
140. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételétől a kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a befektetési alapkezelő igazgatósága tagjainak törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő Gt. szerinti képviseletében jogorvoslattal éljen a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozat ellen.
141. § (1) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepe nem tesz eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a Bizottságot, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait. Az intézkedéseket minden esetben indokolni kell. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
(4) A (3) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a Felügyelet sürgős esetben feladatkörében eljárva intézkedéseket kezdeményezhet a befektetők érdekeinek védelmében. Az ilyen intézkedésekről a Felügyelet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Bizottságot, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a többi tagállam felügyeleti hatóságait.
142. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:
a) a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának átad, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától átvesz a befektetési alapkezelő, illetve az ÁÉKBV működésével kapcsolatosan iratokat;
b) a Felügyelet a befektetési alapkezelő más EGT-államban nyújtott szolgáltatása tekintetében folytat le felügyeleti eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, illetve információt vehet át más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetve más EGT-állam piacának sajátosságaira vonatkozóan. Az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és - amennyiben szükséges - kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez az érintett hatóság hozzájárult.
(3) A Felügyelet kérheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot. Ha az eljárást a Felügyelet folytatja le, biztosítja a másik hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság számára, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen jelen legyen. A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a vizsgálat elvégzését, ha az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét; vagy ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.
(4) A helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása során az 584/2010/EU rendelet 6-11. cikkeinek figyelembevételével kell eljárni.
143. § (1) A Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal kapcsolatosan tudomására jutott minden, a Ptk. szerinti üzleti titkot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e törvényben meghatározott feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda felhatalmazása nélkül harmadik személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem adhatja ki. A Felügyelet tartozik felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint megbízottjai megtartsák az üzleti titkot.
(2) A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EGT-államok illetékes hatóságait az alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az információk az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület felé történő továbbításban azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti titokként kezeli, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel, amennyiben ehhez a felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:
a) annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek teljesülnek-e, és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését;
b) szankciók megállapítása érdekében;
c) az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és
d) a hatóság eljárásával szemben indított peres eljárásokban.
144. § (1) A befektetési alap esetében a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, és megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.
(2) A befektetési alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a befektetési alapnál - könyvvizsgálói feladatot.
(3) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) 30 százalékát.
(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló cégekkel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének 10 százalékát.
145. § (1) A befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
e) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetve a Felügyeletet tájékoztatni,
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
146. § Ha a Felügyelet a befektetési alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.
147. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 145. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni.
148. § (1) A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben
a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
c) vezető állású, és
d) alkalmazottként foglalkoztatott
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
a) Felügyelettel, felügyeleti hatósággal,
b) a Befektető-védelmi Alappal,
c) az MNB-vel,
d) az Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) a Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal
szemben.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
szemben.
(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
149. § (1) A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2) A befektetési alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha
a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
b) a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c) a befektetési alapkezelő ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az MNB-vel, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,
b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott kormányzati ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
k) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetve továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e) a befektetési alapkezelő az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.
(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a) azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) A befektetési alapkezelő a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 150. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.
(9) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
150. § (1) A befektetési alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
a) kábítószerrel való visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel,
h) piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(2) A 149. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontjai, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
151. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét
a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a számlatulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontjában meghatározott referenciaadat-szolgáltató részéről a külön jogszabályban meghatározott központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
d) a befektetési alapkezelő által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) a befektetési alapkezelő által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési alapkezelőnél minden egyes adatra nézve biztosítottak, és
ec) a külföldi befektetési alapkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
f) a befektetési alapkezelő igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési alapkezelőben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési alapkezelőről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium
részére,
i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
j) A jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
l) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás,
m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
n) a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás.
152. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló szabályokat;
b) a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,
b) az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az üzletszabályzatban meghatározott módon - érkező ajánlat, vagy megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) az e törvény 131. § (6) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.
153. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A 174. § a kihirdetést követő nap lép hatályba.
(3) E törvény 1-71. §-a, 73-121. §-a, 122. § (1)-(3) bekezdése, 123-131. §-a, 132. § (1) és (3) bekezdése, 133-152. §-a, 154-161. §-a, 162. § (4)-(7) bekezdése, 163-166. §-a, 168-169. §-a, 170. § (10) bekezdése, 171. §-a, 173. §-a, 175-179. §-a, 185. § (3) bekezdése, 187. § (3) bekezdése, 188-190. §-a, 191. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 167. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.
(5) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
(6) A 170. § (1)-(9) bekezdése, a 170. § (11)-(12) bekezdése és a 172. § 2012. január 3-án lép hatályba.
(7) A 162. § (1)-(3) bekezdése 2012. február 1-jén lép hatályba.
(8) A 132. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 72. § és a 122. § (4) bekezdése 2013. december 31-én lép hatályba.
(10) E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Batv.
154. § (1) Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a Tpt. szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet végeztek, az engedélyezett tevékenységet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. április 30-ig folytathatják azzal, hogy e törvény rendelkezéseinek történő megfelelést a Felügyelet irányába 2012. április 30-ig kötelesek igazolni. A megfelelés igazolására csatolni kell a befektetési alapkezelő
a) igazgatósága elnökének (vezérigazgatójának) vagy az ügyvezetőnek a nyilatkozatát arról, hogy a befektetési alapkezelő e törvény rendelkezéseinek megfelel, és
b) könyvvizsgálójának igazolását arról, hogy a befektetési alapkezelő informatikai, nyilvántartási rendszere e törvény rendelkezéseinek megfelel.
(2) Az e törvénynek való megfelelés érdekében a befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és - a kiemelt befektetői információkra vonatkozó megfelelés érdekében - a rövidített tájékoztatójának módosítását kezdeményezni 2012. május 31-ig.
155. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
b) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,
c) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,
d) az Európai Parlament és Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.
(2) E törvény
a) a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 583/2010/EU rendelet,
b) a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 584/2010/EU rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
156. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (1) bekezdés h) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
[(1) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„h) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,”
(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén)
(2) Az Öpt. 78. §-át követően a következő 79. §-sal egészül ki:
„79. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
157. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 4. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
„h) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,”
(folytathat.)
(2) A Hpt. 51. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(3) A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.”
(4) A Hpt. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.”
(5) A Hpt. 85. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesüléssel tagsági jogviszonyt létesíthet.
(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:
a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,
b) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését,
c) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.
(6) A Felügyelet a hitelintézetet - legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével - kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának már nem lenne helye, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelményeket.”
(6) A Hpt. 96/J. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A kockázatkezelés magában foglalja:)
„d) azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek a helyreállítási és szanálási intézkedésekhez, valamint tervekhez való hozzájárulást és - szükség esetén - azok kidolgozását célozzák.”
(7) A Hpt. 96/L. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet koordinátorként)
„g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.”
(8) A Hpt. 96/M. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.”
(9) A Hpt. 96/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve.”
(10) A Hpt. 137/A. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti szabályzatban elveket kell meghatározni annak értékelésére is, hogy a nyilvánosságra hozott információk átfogóan beszámolnak-e a hitelintézet kockázati profiljáról. Ha az értékelés alapján nyilvánosságra hozott információk nem számolnak be átfogóan a kockázati profilról, a hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - köteles az ehhez szükséges információkat is nyilvánosságra hozni.”
(11) A Hpt. 137/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet az e törvény, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése során
a) a nem lényeges információt, és
b) a védett vagy bizalmas információt
nem köteles nyilvánosságra hozni.”
(12) A Hpt. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során a Felügyelet az Európai Bankhatósággal egyeztetést folytathat, és amennyiben a felügyeleti hatóságok közötti egyet nem értés miatt egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága azt kéri, egyeztetést folytat. Az Európai Bankhatóság ajánlását a Felügyeletnek figyelembe kell vennie, vagy indokolnia kell az ettől való jelentős eltérést.”
(13) A Hpt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet - az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az MNB-t, valamint - ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor - az Alapot értesíti.”
(14) A Hpt. a 150. § (1) bekezdést követően a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a Felügyelet megítélése szerint fennáll annak beszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre vagy a likviditás minimális szintjére vonatkozó előírásokat, haladéktalanul értesíti az MNB-t. Az azonnali fizetőképesség vagy a likviditás minimális szintjére vonatkozó előírások betartását célzó intézkedésekről a Felügyeletnek - annak meghozatala előtt - ki kell kérnie az MNB véleményét. Az MNB a véleményéről haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
(15) A Hpt. 151. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét - előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen)
„g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,
h) ha fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat,”
(16) A Hpt. 151. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét - előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen)
„i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,
j) nem teljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt kötelezettségét.”
(17) A Hpt. 151. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét - előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény)
„n) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat.”
(18) A Hpt. 153. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A 151. § (2) és (6) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:]
„d) kötelezheti a hitelintézetet, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével.”
(19) A Hpt. 153. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés b) pont 9. alpontja szerinti többlettőke-követelmény mértékének meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie:
a) a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának [76/K. §] mennyiségi és minőségi szempontjait,
b) a hitelintézet irányítási és kockázatkezelési rendszerének [13/D. §] megfelelőségét és
c) a hitelintézetnél végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat [145/A. §] eredményét.”
(20) A Hpt. a következő 166. §-sal egészül ki:
„166. § A Felügyelet a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpont, a 176/B. § (5) bekezdés és a 181. § (2) bekezdés szerinti intézkedés mellett az erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét és a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölt rendszer esetén a kijelölő hatóságot.”
(21) A Hpt. 235. § (1) bekezdése a következő b) és d) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„b) a hitelintézet likviditásának minimális szintjére,”
„d) a hitelintézet devizapozícióbeli lejárati összhangjára,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(22) A Hpt. 235. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„b) a kintlevőségek, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(23) A Hpt. 235. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„h) a Felügyelet közvetítői hatósági képzéssel összefüggő feladataira vonatkozó szabályait, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(24) A Hpt. 235. § (3) bekezdése a következő c)-e) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„c) közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a Felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének feltételeire és érvényességének követelményeire,
d) a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,
e) az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton - az üzletszabályzatban meghatározott módon - érkező megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére.”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(25) A Hpt. 235. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben a könyvvizsgálók által - a Felügyeletnek évente - a 136. § alapján készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetére és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(26) A Hpt. 6. számú melléklete e törvény 13. melléklete szerint módosul.
158. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 79. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró)
„i) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,”
(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2) Az Mpt. 134. §-át követően a következő 135. §-sal egészül ki:
„135. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
159. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által - ide nem értve a magyar államot - az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére történő bevezetésére,”
(2) A Tpt. 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„q) Magyarország területén a befektetési vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”
(3) A Tpt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„10. befektetési alap: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„12. befektetési alapkezelő: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„15. befektetési jegy: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 60. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
60. intézményi befektető:)
„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,”
(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 76. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„76. kollektív befektetési értékpapír: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„77. kollektív befektetési forma: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”
(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 92. pont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
92. minősített befektető:)
„a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személy, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, kollektív befektetési formát, befektetési alapkezelőt, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amelynek kizárólagos tevékenysége értékpapírokba vagy egyéb pénzügyi eszközökbe történő befektetés,”
(11) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„99. nyílt végű befektetési alap: a Batv. szerinti befektetési alap,”
(12) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),”
(13) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla,”
(14) A Tpt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”
(15) A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;
c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.”
(16) A Tpt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha
a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik;
b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;
c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;
d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy
e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”
(17) A Tpt. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikáció tervezetét a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.”
(18) A Tpt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság előzetes értesítése szükséges. Erre az esetre a 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.”
(19) A Tpt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet - ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte - a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. Erről a tényről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot is. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és - ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.”
(20) A Tpt. 41. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.
(2) Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is értesítheti a Felügyeletet a tájékoztató kiegészítésének szükségességéről.”
(21) A Tpt. 42. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt - ha lehetséges - megadja az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. A közzétett listát a Felügyelet naprakész állapotban tartja és biztosítja, hogy honlapján 12 hónapon át elérhető legyen.”
(22) A Tpt. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.”
(23) A Tpt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információkat a Felügyelet közzéteszi a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren.”
(24) A Tpt. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a részvényestől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.”
(25) A Tpt. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy
a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,
b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és
bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,
c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.”
(26) A Tpt. 80/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
(27) A Tpt. 80/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”
(28) A Tpt. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).”
(29) A Tpt. 147. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő és az árutőzsdei szolgáltató - a 148. §-ban foglalt eset kivételével - ügyfélszámlát vezet. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti őrzést, letétkezelést végez.
