Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.29.)

2011. évi CXCIII. törvény - a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról 5/6. oldal

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely) megismerésére és kezelésére.”

(8) A Psztv. 77. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Piacfelügyeleti eljárás során)

c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig”

(terjedhet.)

(9) A Psztv. 77. §-a a következő (9)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(9) Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, vagy a felügyelet által hozott határozatban, vagy a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(10) A piacfelügyeleti eljárás során az ellenőrzési eljárás szabályai - az 54. § (1) és (3)-(8) bekezdései, az 55. §, az 57. § és a 62. § kivételével - megfelelően alkalmazandóak.”

(10) A Psztv. 121. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő f) és g) pontokkal egészül ki:

e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése,

f) (6) bekezdése a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-i 584/2010/EU bizottsági rendelet, valamint

g) a Bizottság 2010. július 1-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 583/2010/EU rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.”

170. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Nem adható meg az engedély, ha]

b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (Btk. XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,”

(2) Az Szjtv. 2. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van.”

(3) Az Szjtv. 2. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig az állami adóhatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását.”

(4) Az Szjtv. a 13. §-t követően az alábbi címmel és 13/A-13/D. §-okkal egészül ki:

3. Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták és nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek központi szerverével, és az azon futó játéklogikával kapcsolatos általános rendelkezések

13/A. § (1) A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver (a továbbiakban: központi szerver) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével működtethető. Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetését 10 éves időtartamra engedélyezi.

(2) Központi szerver működtetésére, engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozó gazdasági társaságnak volt tagja (részvényese) vagy vezető tisztségviselője. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói, nem lehetnek tagjai, vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, vagy pénznyerő automata gyártó gazdálkodó szervezetnek.

(3) A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játéklogikákat törvényi megfelelőségi szempontból auditálni kell. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az aláíró eszközök, véletlenszám-generátorok és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában bejegyzett szervezet jogosult. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, illetve alkalmazásban jelentős változás áll be. Az informatikai rendszer auditálására az a független szervezet jogosult, amely megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

a) az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló a 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet alapján az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezet,

b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartott, az elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezetek nyilvántartásában szerepel,

c) az elektronikus aláírással kapcsolatos tanúsító tevékenységben legalább 10 év tapasztalattal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által regisztrált sikeres audittal rendelkezik, amely kiterjed a CommonCriteria EAL4 garanciaszintre is,

d) bizonyított szaktudással és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett tanúsítási referenciákkal rendelkezik az alábbi területek mindegyikén:

da) aláírás létrehozó eszközök,

db) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése,

dc) aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazások,

dd) elektronikus archiválás szolgáltatás.

(4) A központi szerver tranzakciós szervere adattartalmából a játékszervezői tevékenységből származó elektronikus tranzakciók alapján adatszolgáltatást nyújtani kizárólag abban az esetben lehet, ha az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében a játékszervezői tevékenységből származó, elektronikus formában kibocsátott adatszolgáltatást és azok alapját jelentő tranzakciós adatokat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

(5) A központi szerver tranzakciós szervere az elektronikus dokumentumok digitális archiválását, elsősorban az elektronikus tranzakciók alapján készített jelentések megőrzését a megőrzési kötelezettség lejártáig (10 évig) folyamatosan köteles biztosítani, úgy hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a módosítás, a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Az archiválás szabályaira a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet az irányadó.

(6) A játékszervezői tevékenységből származó tranzakciók gyűjtésére, valamint a tranzakciós adatok és jelentések megőrzésére kizárólag olyan hardver-szoftver környezet használható, amelyről az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában nyilvántartott tanúsító szervezett által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a megőrzési köztelezettségben foglalt, zárt rendszer követelményeinek. A kijelölt státuszú tanúsító szervezet a tanúsítványt valamely - informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó - szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki, de legalább CommonCriteria EAL4 garanciaszinttel ekvivalens szoftverbiztonságot ír elő.

(7) A központi szerver tranzakciós szervere kizárólag olyan szervezeti és környezeti biztonsági szinten üzemeltethető, amely megfelel a COBIT szerinti előírásoknak. A központi szervert működtető szervezet működési kialakításának meg kell felelnie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 1/2007. számú módszertani útmutatójában foglalt kritériumoknak.

(8) Az állami adóhatóság részére biztosítani kell, hogy a helyszínen, valamint távoli hozzáféréssel a központi szerveren tárolt adatokat valós időben bármikor ellenőrizhesse.

(9) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásához a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatával, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerrel és a központi szerverrel kapcsolatos szerencsejáték ügyben rendelkezésre álló adatokról egyedi tájékoztatást, illetve ilyen üggyel kapcsolatban adatszolgáltatást kérhet az állami adóhatóságtól.

13/B. § (1) Az állami adóhatóság hatósági felügyeletet gyakorol a központi szerver üzemetetési tevékenység felett, melynek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak és az engedélyben foglaltaknak megfelel-e. A felügyeleti tevékenység során a szerencsejáték szervezésre, illetve szerencsejáték ügyre vonatkozó ezen címben, valamint a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásához a központi szerver engedélyezése iránti ügyben rendelkezésre álló adatokról egyedi tájékoztatást, illetve ilyen üggyel kapcsolatban adatszolgáltatást kérhet az államháztartásért felelős minisztertől.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetésre kiadott engedély másolati példányát az erről szóló döntés jogerőre emelkedése napját követő 5 napon belül megküldi az állami adóhatóság részére és az engedély bármely változásáról, visszavonásáról a változás bekövetkezését (döntés jogerőre emelkedését) követő 5 napon belül tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az államháztartásért felelős miniszter az állami adóhatóság megkeresésére tájékoztatja, illetve előzetes megkeresés nélkül tájékoztathatja az állami adóhatóságot minden olyan adatról, körülményről, tényről, amely az engedélyezési eljárással kapcsolatban rendelkezésre áll és a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyelete szempontjából jelentőséggel bírhat.

(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti hatósági felügyelet keretében tett intézkedéseiről, meghozott döntéseiről az intézkedés foganatosítását, illetve a döntés jogerőre emelkedését követő 5 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert. Az állami adóhatóság az államháztartásért felelős miniszter megkeresésére tájékoztatja, illetve előzetes megkeresés nélkül tájékoztathatja az államháztartásért felelős minisztert minden olyan adatról, körülményről, tényről, amely a hatósági felügyelettel kapcsolatban rendelkezésre áll és a központi szerver engedélyezése szempontjából jelentőséggel bírhat.

(5) Az állami hatóság a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, illetve nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek esetén a szerencsejáték szervezői tevékenység engedélyezése, hatósági felügyelete körében rendelkezésére álló adatokról megkeresésre tájékoztatja, előzetes megkeresés nélkül tájékoztathatja az államháztartásért felelős minisztert, ha az adatátadás a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyelete és engedélyezése szempontjából jelentőséggel bírhat.

13/C. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetési engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyezési feltételek nem állnak fenn, vagy az engedély kiadását követően merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye, vagy

b) az állami adóhatóság tájékoztatása szerint az üzemeltető 30 napnál régebben lejárt, az állami adóhatóság által nyilvántartott 1 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik, vagy

c) az állami adóhatóság tájékoztatása szerint az üzemeltető felügyeleti-ellenőrzési igazgatatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettsége teljesítésével 45 napot meghaladó késedelembe esett, vagy

d) a külön jogszabályban meghatározott számú helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata kiszolgálását a központi szerver a külön rendeletben meghatározott időtartamban nem teljesíti, vagy

e) az üzemeltető az engedély felfüggesztése esetén

ea) a felfüggesztést elrendelő határozatban előírt feltételeket a határozatban megállapított határidőben nem teljesíti, vagy

eb) a határozott időtartam lejártát követően a felfüggesztés időtartamának (további) meghosszabbítására nincs lehetőség és a jogszabályszerű állapot nem állítható helyre.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetési engedélyt határozott időtartamra - legalább 30 és legfeljebb 90 napra - felfüggesztheti, ha az állami adóhatóság jogerős határozatában megállapítja, hogy az üzemeltető a központi szerver üzemeltetésével kapcsolatban az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott személyi, műszaki vagy informatikai rendelkezéseket megsértette. A felfüggesztés időtartama egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. Az államháztartásért felelős miniszter a felfüggesztés elrendelése, illetve a felfüggesztés időtartamának meghosszabbítása során mérlegeli az elkövetett jogszabálysértés súlyát, ismételt jellegét, a központi szerver által üzemeltetett helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek számát, a jogszabálysértő cselekmény központi szerver által üzemeltetett helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek jogszabályszerű üzemeltetésre gyakorolt hatását. Az államháztartásért felelős miniszter a felfüggesztést elrendelő határozatban az üzemeltető részére a jogszabályszerű állapot helyreállításához szükséges feltételek tejesítését írhatja elő.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetési engedélyt haladéktalanul felfüggeszti, ha az állami adóhatóság határozatában megállapítja, hogy az üzemeltető a központi szerver üzemeltetésével kapcsolatban az e törvényben vagy a külön jogszabályokban meghatározott személyi, műszaki vagy informatikai rendelkezéseket súlyosan megsértette. E rendelkezés alkalmazásában súlyos jogszabálysértésnek minősül különösen, ha:

a) az üzemeltető nem teszi lehetővé a központi szerveren tárolt adatok valós időben történő ellenőrzését, vagy nem teljesíti az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság részére, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza,

b) a központi szerveren tárolt adatok rögzítésével, tárolásával, megőrzésével kapcsolatos előírásokat megsértik,

c) a központi szerver működését meg nem engedett módon befolyásolják,

d) a központi szerverhez jogosulatlanul hozzáférnek,

e) a központi szerver jogsértő működése a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti.

(4) A (3) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamára, meghosszabbítására, a feltételek előírására a (2) bekezdésben, a felfüggesztést követően az engedély visszavonására az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

13/D. § Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver engedélyezése, az engedély visszavonása, illetve felfüggesztése ügyében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy az államháztartásért felelős miniszter az engedély elbírálásáról három hónapon belül dönt, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. Az államháztartásért felelős miniszter által hozott határozat (végzés) ellen fellebbezésnek nincs helye. Az állami adóhatóság jogsértést megállapító határozatának hatályon kívül helyezése esetén az államháztartásért felelős miniszter a felfüggesztést a határozott időtartam lejárta előtt megszünteti. Az engedély felfüggesztését elrendelő, illetve a felfüggesztést megszüntető határozat jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.”

(5) Az Szjtv. 26. §-a az alábbi (1c) bekezdésekkel egészül ki:

„(1c) A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatára és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerre e törvénynek a pénznyerő automatákra vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni kell.”

(6) Az Szjtv. 26. § (25) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(25) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely

a) jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot,

b) rendelkezik legalább egy magyar állampolgárságú vezető tisztségviselővel,

c) valamennyi tagja (részvényese), a kérelem benyújtását megelőzően - a benyújtás időpontjától számítva - legalább 10 éven át folyamatosan, Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozó gazdasági társaságnak volt tagja (részvényese) vagy vezető tisztségviselője;

d) többségi tulajdonosa az engedély benyújtását megelőzően - a benyújtás időpontjától számítva - legalább 10 éven át folyamatosan olyan Magyarországon engedélyezett szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet folytatott, ahol a játékosok személyazonossága kétséget kizáró módon ellenőrzésre került és adataik nyilvántartása és kezelése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt.”

(7) Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A távszerencsejátékok játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.”

(8) Az Szjtv. 29/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozásra és -tárolásra szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam hatósága felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező által Magyarország területén nyújtott szerencsejáték szolgáltatás felügyeletére vonatkozóan.”

(9) Az Szjtv. 37. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás, valamint a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyeletének ellátása során ellenőrzési és bírság kiszabása iránti eljárás.”

(10) Az Szjtv. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.”

(11) Az Szjtv.

1. 1. § (7) bekezdésében „a helyhez kötött pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek” szöveg helyébe az „a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek” szöveg;

2. 7. §-ában a „szerencsejáték-szervezés” szöveg helyébe a „szerencsejáték-szervezés és e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek” szöveg;

3. 11. § (1a) bekezdésében a „játékszervező” szöveg helyébe a „szerencsejáték-szervező” szöveg;

4. 11. § (3) bekezdésében a „pénznyerő automata üzemeltetése” szövegrész helyébe a „pénznyerő automata üzemeltetése, helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetése, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése, központi szerver üzemeltetése” szövegrész;

5. A 12. § (3) bekezdés a) pontjában az „a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe” szöveg helyébe az „a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20), (22), (23) bekezdéseibe” szöveg,

6. 12. § (3) bekezdés b) pontjában a „végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,” szöveg helyébe a „végrehajtásáról szóló rendelet,” szöveg; a „meghatározó rendeletbe.” szöveg helyébe a „meghatározó rendelet rendelkezéseibe.” szöveg;

7. 12. § (3) bekezdés c) pontjában a „terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe,” szövegrész helyébe a „terjedhet az 1. § (5a) vagy (5b) bekezdéseibe, a 9. § (1) bekezdésébe,”, a szöveg;

8. 26. § (22) bekezdésében a „kizárólag szerver alapú” szöveg helyébe a „kizárólag helyhez kötött szerver alapú” szöveg;

9. 26. § (1b) bekezdésében a „- a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerhez -” szöveg helyébe a „- a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerhez -” szöveg,

10. 36. § (4) bekezdésében az „az ellenőrzés befejezésekor” szöveg helyébe „az eljárási cselekmény befejezésekor” szöveg;

11. 38. § (2) bekezdés e) pontjában a „nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek,” szöveg helyébe a „nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek,” szöveg;

12. 37. § 2.1. pontjában a „Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén:” szöveg helyébe a „Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén:” szöveg;

13. 37. § 2.2. pontjában a „Tárgynegyedévi tiszta játékbevétel:” szöveg helyébe a „Tárgynegyedévi tiszta játékbevétel:” szöveg;

14. 41. §-ában a „2. § (1) bekezdése,” szöveg helyébe a „2. § (1) bekezdése, 13/A. §-a,”

szöveg lép.

(12) Hatályát veszti az Szjtv.

1. 1. § (7a) és (7b) bekezdése,

2. 26. § (24) bekezdése.

171. § (1) Az adózás rendjéről szóló törvény 2. számú melléklete az e törvény 15. melléklet 1. pontja szerint módosul.

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 189. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontját 2012. január 1-től és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.”

172. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés j) pontjában a „valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési,” szöveg helyébe a „valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyeleti,” szöveg lép.

173. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 119. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A Gyftv. 36. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja a 36. § (1) és (4), illetve (4a) bekezdései szerinti kötelezettségéből (e törvény alkalmazásában a továbbiakban befizetési kötelezettségek) engedményt kaphat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti, 2011-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó saját éves beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Szt. szerinti, 2011-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó éves beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-ának 32. pontjában foglaltakkal összhangban lévő - összege után, a (12) bekezdésben előírtak figyelembevételével, amennyiben e ráfordítások (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: ráfordítások) meghaladják a forgalombahozatali engedély jogosultja által forgalmazott támogatott gyógyszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás termelői (import beszerzési) árral arányos része (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: termelőiár-arányos támogatás) 15%-át, valamint a ráfordítások között kimutatott személyi jellegű ráfordítások meghaladják a termelőiár-arányos támogatás 3%-át, és e törvény szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A forgalombahozatali engedély jogosultja és az Szt. szerinti, konszolidációba bevont érintett vállalkozások jogszabályban meghatározott kutatási és fejlesztési ráfordításait együttesen kell figyelembe venni oly módon, hogy ugyanazon ráfordítás összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre az engedmény igénybevételekor. A konszolidációba bevont érintett vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységhez egymásnak nyújtott szolgáltatásaival összefüggésben felmerült kutatási és fejlesztési ráfordítások engedményként csak az egyik félnél érvényesíthetők. Az engedmény legfeljebb a jogosult a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan előírt befizetési kötelezettségének

a) 90%-áig terjedhet, ha a ráfordítások meghaladják a termelőiár-arányos támogatás 25%-át,

b) 60%-áig terjedhet, ha a ráfordítások nem haladják meg a termelőiár-arányos támogatás 25%-át, de meghaladják a 20%-át,

c) 20%-áig terjedhet, ha a ráfordítások nem haladják meg a termelőiár-arányos támogatás 20%-át, de meghaladják a 15%-át.

(11) Az engedmény összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell

a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről és egyéb gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 8. pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat költségével,

b) a kutatás és fejlesztés céljára a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól, illetve az államháztartás alrendszereinek más szervétől, vagy az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaiból igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével,

c) a Tao. tv. 22. §-ának (9) bekezdése 2011. december 31-én hatályos szövege szerint az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség alapján igénybevett adókedvezmény összegével,

d) a Tao. tv. szerinti külföldi telephelynél felmerült (elszámolt) kutatási és fejlesztési költségekkel, amennyiben

da) a telephely olyan államban van, amely nem tagja az Európai Uniónak, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (a továbbiakban: OECD), nem részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vagy

db) a telephely olyan államban van, amely tagja az Európai Uniónak, az OECD-nek, részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye és a forgalomba hozatali engedély jogosultját a telephely szerinti állam szabályai szerint is terheli a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek és tápszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás alapján arányosan meghatározott, illetve az ismertetési tevékenységet végző magánszemélyek száma alapján meghatározott fizetési kötelezettség, és e kutatási és fejlesztési ráfordításokat a telephely szerinti államban már figyelembe vették kötelezettségcsökkentő tételként vagy e kutatási és fejlesztési ráfordításokat az adott államban engedményként bármilyen adó alapjánál már figyelembe vették, vagy egyéb adókedvezményként már érvényesítették.

(12) Az engedmény nem érinti az államnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét.””

174. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2011. évi

a) bevételi főösszegét 13 034 191,6 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 14 551 291,2 millió forintban,

c) hiányát 1 517 099,6 millió forintban állapítja meg.”

(2) A Kvtv. 1. mellékletében

„A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 16. cím, 18. MFB tőkeemelése alcím támogatási és kiadási előirányzata 120 000,0 millió forintra változik.

A XVII. fejezet, 1-16. cím összesen támogatási előirányzata 368 227,1 millió forintra, kiadási előirányzata 461 846,2 millió forintra, a XVII. fejezet összesen támogatási előirányzata 368 227,1 millió forintra, kiadási előirányzata 694 228,0 millió forintra változik.”

59. Egyes törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosítása

175. § A Hpt.

a) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 1. § (2) bekezdés b)-e) és g) pontjában, 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 18/A. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

c) 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

e) 97. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

f) 200/B. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „A Magyarország” szöveg

lép.

176. § A Tpt.

a) 1. § b), f) és g), m) és o)-p) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 1. § n) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 199. § a) és b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 210. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

e) 338. § (5) bekezdésében, 340/A. § (2) bekezdésében és 340/D. § (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

177. § A Bit.

a) 1. § a) és b) pontjában, 3. § (1) bekezdés 34. pontjában és 70. § (2) bekezdés g) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés 29. pontjában, 5. § (1)-(3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 54. § (5) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (2) bekezdés f) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés e) pontjában, 209. § (1) bekezdését megelőző alcímének címében, 211. § (1) és (4) bekezdésében, 212. § (1) bekezdésében, 215. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 216. § (3) és (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 10. § (1) bekezdésében, 209. § (1) bekezdésében, 212. §-át megelőző alcímének címében és 214. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 93. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

e) 210. § (1) bekezdésében a „Ha a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Ha a Magyarország” szöveg, a „Magyar Köztársaság területén hatályos” szövegrész helyébe a „Magyarország területén hatályos” szöveg

lép.

178. § (1) A Bszt. 123. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.”

(2) A Bszt.

a) 1. § a) pontjában a „Magyar Köztársaság területén székhellyel” szövegrész helyébe a „Magyarország területén székhellyel” szöveg, az „által a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „által Magyarország” szöveg,

b) 1. § b) pontjában, 37. § (2) bekezdés h) pontjában, 112. § (1) bekezdés a) pontjában, 176. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés 39. pontjában, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 28. § (1) bekezdés e) pontjában, 114. § (2) bekezdésében, 142. § (3) bekezdésében és 143. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

e) 16. § (3) bekezdésében és 177. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

f) 114. § (2) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

g) 159. § (2) bekezdésében az „illetőleg székhelye a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „vagy székhelye Magyarország” szöveg,

h) 159. § (3) bekezdésében és 178. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

179. § A Vbit.

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés 28. pontjában, 31. § (2) bekezdés f) pontjában és 126. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 31. § (4) bekezdésében, 51. § (1) bekezdés e) pontjában, 125. §-át megelőző alcímének címében, 125. § (1) bekezdésében, 127. § (1) bekezdésében és 130. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 7. § (1) bekezdésében, 125. § (1) bekezdésében és 128. §-át megelőző alcímének címében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

e) 31. § (1) bekezdés b) pontjában, 31. § (2) bekezdés e) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 127. § (4) bekezdésében, 128. § (1) bekezdésében, valamint 129. § (2) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

60. Egyes törvényeknek a végtörlesztéshez kapcsolódó módosításáról

180. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha]

f) a hitelfelvevő az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig

1. a végtörlesztéshez szükséges teljes összegre vonatkozóan - ideértve a d) pont szerinti tartozásait is - szükséges forintösszeget maradéktalanul átutalja, vagy

2. az 1. pont szerinti összegre, illetőleg annak az átutalással nem fedezett hányadára a végtörlesztéshez hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által szabályszerűen kiállított, feltétlen és visszavonhatatlan - legkésőbb a c) pont szerinti igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig teljesítendő folyósítási kötelezettséget vállaló - írásbeli nyilatkozattal igazolja a végtörlesztéshez szükséges fedezetet.”

181. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 234/H. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A 2012. április 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében - ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek - a fogyasztó 2012. augusztus 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés - számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő - módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel

a) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel,

b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más - a c) pontban meg nem határozott - devizahitel,

c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.”

(2) A Módtv. 9. §-a nem lép hatályba.

(3) A Módtv. 2012. április 1-jén lép hatályba.

182. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 84/U. §-sal egészül ki:

„84/U. § (1) A 72. § (4) bekezdésének az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított o) pontját az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépését követően, de legkésőbb 2011. december 31-ig folyósított, a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálybalépésének napjától az említett rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltatói kölcsön biztosítása a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg).

(2) Az 1. számú mellékletnek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 2.8. pontjának rendelkezését az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a 2011. december 31. közötti időszakban folyósított, a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálybalépésének napjától biztosított vissza nem térítendő támogatás a következő évek javadalmazását nem érintheti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósíthat meg).”

183. § 2012. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 72. § (4) bekezdés o) pontja és 1. számú melléklet 2.8. pontja.

184. § Nem lép hatályba az Szja tv. 84/T. §-ának az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított (5) és (7) bekezdése.

185. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadónak a (6) bekezdés a) pontja szerint, a (11)-(20) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított összegét, legfeljebb annak mértékéig csökkenti az általa az üzleti évre (adóévre) hitelintézetek különadója címén fizetett (fizetendő) összeg.”

(2) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (11)-(20) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) által 2011-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adó-visszatérítés címén csökkenti a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített előtörlesztés miatt, valamint a fogyasztóval kötött deviza alapú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelése teljesítése (ideértve különösen a finanszírozási összeg és maradványérték megfizetését) következtében

a) a pénzügyi intézmény által az előtörlesztés, illetőleg a teljesítés során törvény rendelkezése alapján kötelezően alkalmazott devizaárfolyam, valamint

b) a pénzügyi intézmény által a kölcsönszerződésből, illetőleg a pénzügyi lízingszerződésből eredő követelése könyveiben történő nyilvántartása során a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezésének megfelelően alkalmazott devizaárfolyam

eltérése következtében a pénzügyi intézmény által a 2011-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka.

(12) Ha a pénzügyi intézményt a (11) bekezdés rendelkezése szerint megillető adó-visszatérítés meghaladja a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2011. december 1-jén a pénzügyi intézmény kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) másik pénzügyi intézmény vagy biztosító (a továbbiakban együttesen: visszaigénylésre jogosult társaság) érvényesítheti (igényelheti vissza) a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti a fizetendő különadója megállapításánál, a visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adó-visszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (visszaigényelt) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (11) bekezdés rendelkezései szerint megillető adó-visszatérítést meghaladó részt.

(13) A pénzügyi intézményt a (11) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (12) bekezdésben foglaltak alapján megillető adó-visszatérítés(ek) összege nem haladhatja meg 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.

(14) A (11)-(13) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény és a visszaigénylésre jogosult társaság a 2011-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. január 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.

(15) A (11)-(14) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság a (11) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.

(16) A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának - a (15) bekezdésben foglaltak mellett - további feltétele, hogy az érintett pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:

a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;

b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;

c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;

d) a pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (11)-(13) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adó-visszatérítéseket és ezek összegét.

(17) A (15)-(16) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2011-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2011-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (11)-(13) bekezdés szerint megillető adó-visszatérítés összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (15)-(16) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

(18) Az állami adóhatóság az igény (a módosítás) benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (15)-(17) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.

(19) Az állami adóhatóság az adózót megillető adó-visszatérítést vagy annak egy részét teljesítheti olyan állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára (az adózó tulajdonába adása érdekében) történő továbbítása révén is, amely állampapír által megtestesített valamennyi kötelezettség teljesítése legkésőbb az állampapír továbbításának napját követő 366. napon esedékessé válik. Az adózó értékpapír-számlája számát a bevallásban, vagy az állami adóhatóság felszólítására közli az állami adóhatósággal. Ha az adó-visszatérítést az állami adóhatóság részben vagy egészben állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára történő továbbítása révén teljesíti, kiutalás napjának az állampapír továbbításának napja számít. Az adó-visszatérítés teljesítésének megítélésekor az állampapírnak a továbbításakor ismert, a tőkepiacról szóló törvény szerinti szabályozott piacnak minősülő tőzsdén jegyzett árfolyama, valamint - szükség szerint - a Magyar Nemzeti Bank által ugyanerre a napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam az irányadó; kétség esetén az állami adóhatóság köteles bizonyítani, hogy az adó-visszatérítés teljesítése e törvény rendelkezései szerint megtörtént. Az államháztartásért felelős miniszter rendeletében felhatalmazhatja az állami adóhatóságot, hogy az adó-visszatérítést ne közvetlenül, hanem a miniszteri rendeletben meghatározott más szervezet útján teljesítse állampapír átadásával, valamint ennek érdekében tájékoztassa a teljesítésben a rendelet szerint közreműködő másik szervezetet az adózó cégnevéről, adószámáról, értékpapír-számlájáról és az adózót megillető adó-visszatérítés összegéről; az így átadott adatokra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(20) A (11)-(13) bekezdésben meghatározott adó-visszatérítésre az adózás rendjéről szóló törvénynek az adó-visszatérítésre, az adó-visszaigénylésre irányadó rendelkezéseit, a (14) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (11)-(19) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.”

(3) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (21)-(30) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adójóváírás címén csökkenti a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés, valamint a fogyasztóval kötött deviza alapú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelése (ideértve a követeléshez kapcsolódó bevétele alapján az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összeget is) teljes vagy részleges elengedése következtében a pénzügyi intézmény által a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka, feltéve, hogy a követelésből esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme az elengedés napján már meghaladta a kilencven napot.

(22) A fogyasztóval kötött, jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződésnek a pénzügyi intézmény és a fogyasztó által megkötött megállapodás révén 2012. április 30-át követő hatállyal forint alapú kölcsönszerződéssé történő módosítása (forintra történő átváltása) esetében a pénzügyi intézmény által a 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adójóváírás címén csökkenti a kölcsönszerződés alapján a szerződésmódosítás hatálybalépésének napján fennálló követelésnek (ideértve a követeléshez kapcsolódó bevétel alapján az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összeget is)

a) a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezésének megfelelően a szerződésmódosítás napját megelőző napra megállapított nyilvántartási értéke, valamint

b) a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezésének megfelelően, de legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank 2012. április 30-án érvényes hivatalos devizaárfolyamnak megfelelően a szerződésmódosítás napjára megállapított nyilvántartási értéke eltérése következtében a pénzügyi intézmény által a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka, feltéve, hogy

c) a kölcsönszerződés módosításánál a forintra történő átváltáskor alkalmazott devizaárfolyam nem haladja meg a kölcsönszerződésnek a forintra történő átváltása érdekében még nem módosított rendelkezései szerint a szerződésmódosítás napjára vonatkozóan a kölcsönszerződés teljesítésére irányadó devizaárfolyam 75 százalékát, valamint

d) a követelésből esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme a szerződésmódosítás napján már meghaladta a kilencven napot.

(23) Ha a pénzügyi intézményt a (21)-(22) bekezdés rendelkezése szerint megillető adójóváírások összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2012-ben a visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti a fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21)-(22) bekezdés rendelkezései szerint megillető adójóváírások összegét meghaladó részt.

(24) A pénzügyi intézményt a (21) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (22) bekezdésben foglaltak alapján megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.

(25) Amennyiben a pénzügyi intézmény vagy a visszaigénylésre jogosult társaság a 2012-re vonatkozó különadó-bevallását a (21)-(24) bekezdés szerint meghatározott adójóváírások megállapítását (az adójóváírásra vonatkozó joga keletkezését) megelőzően benyújtotta, az adójóváírásokat negyedévente, a különadó-bevallásnak a negyedév utolsó napját követő módosítása révén érvényesíti.

(26) A (21)-(25) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény a (21)-(22) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján, a (22) bekezdés szerinti számított veszteség esetében a Magyar Nemzeti Bank 2012. április 30-án érvényes hivatalos devizaárfolyamát is figyelembe véve, megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.

(27) A (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásának - a (26) bekezdésben foglaltak mellett - további feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:

a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;

b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;

c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;

d) a pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (21)-(24) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adójóváírásokat és ezek összegét.

(28) A (26)-(27) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2012-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2012-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (21)-(24) bekezdés szerint megillető adójóváírás összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (26)-(27) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

(29) Az állami adóhatóság az adóbevallás módosításának benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (26)-(27) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.

(30) A (25) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (21)-(29) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.”

186. § A Különadó tv. 4/B. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adózó a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallását a különadóra vonatkozó bevallásának benyújtását követően módosítja, az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles a már benyújtott különadó-bevallását is módosítani, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megindítása iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezni fizetendő különadójának módosítását is.

(7) Az állami adóhatóság a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatában, ha az a pénzügyi intézmények különadója fizetendő összegét módosítja, rendelkezik a különadónak a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő módosításáról is. A jogkövetkezmények megállapításánál az egyik különadóra vonatkozóan megfizetett összeget a másik különadóra megfizetett összegként kell figyelembe venni.”

187. § (1) A Különadó tv. 5. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hitelintézet által az adóévre (üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézetek különadója adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) összege.”

(2) A Különadó tv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságot a 4/A. § (11)-(20) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés összegét a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. §-ának (10) bekezdésében meghatározott adóelőleg-kiegészítési kötelezettségének teljesítésekor az adóévi várható fizetendő társasági adójának alapját képező számított adóalap megállapításánál nem köteles figyelembe venni.”

(3) A Különadó tv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magánszemély (a fogyasztó) és a pénzügyi intézmény által a 4/A. § (21)-(22) bekezdés szerinti adójóváírás alapjául szolgáló tartozás-elengedés, szerződésmódosítás

a) révén megszerzett, illetőleg juttatott vagyoni érték (bevétel) mentes minden adó, hozzájárulás, járulék, illeték és más közteher (ideértve különösen a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, valamint a vagyonszerzési illetéket) alól;

b) következtében a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítás a pénzügyi intézmény által adózás előtti eredménye, bevétele alapulvételével fizetendő adó alapjának megállapításánál az adó alapját csökkentő tételként érvényesíthető (így különösen a társasági adó alapjának megállapításánál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül).”

188. § A Különadó tv. 4/A. §-ának (7) bekezdésében az „a (11)-(20) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (11)-(30) bekezdésben” szöveg, 5. §-ának (3) bekezdésében az „a 4/A. § (11)-(20) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés összegét” szövegrész helyébe az „a 4/A. § (11)-(30) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés vagy adójóváírás összegét” szöveg lép.

189. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő 49/P. §-sal egészül ki:

„49/P. § (1) A köztisztviselő részére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez kizárólag visszterhes munkáltatói kölcsön nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön összege a köztisztviselő háztartásában eltartott gyermekek számától függően:

a) egy gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint,

b) két gyermek esetén legfeljebb 8 millió forint,

c) három gyermek esetén legfeljebb 10 millió forint,

d) minden további gyermek után legfeljebb gyermekenként további 1 millió forint.

(3) E § szempontjából gyermek:

a) a köztisztviselő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,

b) a köztisztviselő háztartásában legalább egy éve nevelt mostoha gyermek,

c) a köztisztviselő gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek,

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él a köztisztviselőnél, mint nevelőszülőnél.

(4) E § szempontjából eltartottnak minősül a gyermek, ha

a) a 16. életévét még nem töltötte be,

b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

c) a 16. életévét már betöltötte, de munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást szenvedett személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.”

190. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 78/B. §-sal egészül ki:

„78/B. § (1) A közalkalmazott részére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez kizárólag visszterhes munkáltatói kölcsön nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön összege a közalkalmazott háztartásában eltartott gyermekek számától függően:

a) egy gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint,

b) két gyermek esetén legfeljebb 8 millió forint,

c) három gyermek esetén legfeljebb 10 millió forint,

d) minden további gyermek után legfeljebb gyermekenként további 1 millió forint.

(3) E § szempontjából gyermek:

a) a közalkalmazott vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,

b) a közalkalmazott háztartásában legalább egy éve nevelt mostoha gyermek,

c) a közalkalmazott gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek,

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él a köztisztviselőnél, mint nevelőszülőnél.

(4) E § szempontjából eltartottnak minősül a gyermek, ha

a) a 16. életévét még nem töltötte be,

b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

c) a 16. életévét már betöltötte, de munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást szenvedett személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.”

Hatályon kívül helyező rendelkezések

191. § (1) Hatályát veszti

a) a Tpt. 1. § c)-e) pontjai; 5. § (1) bekezdés 11., 13-14., 16., 47., 49., 59., 93., 135. pontjai; 35. § (6) bekezdése; 201/A. §; 222. § (6) bekezdése; 229-296. §; 300. § (2) bekezdés d) pontja; a 307. § (5) bekezdése d) és g) pontja; 357. § (3) bekezdése; 358. § (2)-(4) bekezdései; 381. § (2) és (4) bekezdései; 394. § (1) bekezdés f) pont 8. alpontja; a 451. § (2) bekezdés c) és h) pontja; a 11-13., 15-21., 24. mellékletei, 25. melléklet 1-3., 6-7., 23. pontja;

b) a Bszt. 37. § (2) bekezdés e) pontja;

c) a Pszftv. 6. § (5) bekezdése,

d) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (6) bekezdésének b) pontja.

(2) E törvény 13-18. mellékletei 2012. január 2-án hatályukat vesztik.

(3) E törvény 185. § (1) és (2) bekezdése, 186. §-a és 187. § (1) és (2) bekezdése a hatályba lépésének napját követő napon hatályát veszti.

(4) 2012. február 29-én hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/P. §-a és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/B. §-a.

1. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítése

1. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

2. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,

3. Szt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

4. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,

5. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,

6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

7. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

8. Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,

9. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,

10. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,

11. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény.

2. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

Az alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.

2. A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.

3. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.

4. A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.

5. A portfoliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.

6. A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.

7. A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.

8. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.

9. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.

10. Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.

11. A teljesítménymérés elvei, szabályai.

12. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.

13. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.

14. A titoktartás szabályai.

3. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A kezelési szabályzat kötelező tartalmi elemei

1. A befektetési alapra vonatkozó információk

1.1. A befektetési alap neve, típusa

1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése.

1.3. Elszámolási és hozamfizetési napok.

1.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.

1.5. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei.

1.6. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén ennek pontos feltételei

1.7. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:

- a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,

- a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,

- fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.

2. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai

2.1. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.

2.2. A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:

a) a befektetési stratégia,

b) a portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai,

c) az egyes értékpapírfajták - beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének - maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya,

d) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei,

e) ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása,

f) az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok megterhelésének lehetősége és szabályai,

g) hitelfelvételi szabályok.

2.3 A befektetési alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai.

2.4 A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.

2.5 Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai.

3. Tájékoztatási szabályok

3.1 Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje.

3.2 Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.

4. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje.

5. Közreműködő szervezetek

5.1 Az alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok felsorolása;

5.2 A letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma;

5.3 Amennyiben alkalmazandó, a forgalmazók neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje;

5.4 Amennyiben alkalmazandó, a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma; természetes személy könyvvizsgáló esetén neve, címe, kamarai nyilvántartási száma;

5.5 Amennyiben alkalmazandó, az ingatlanértékelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma;

5.6 Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk.

6. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.

4. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei

A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,

2. a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,

3. az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,

4. az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,

5. kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,

6. a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,

7. a befektetők között felosztható tőkét,

8. az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és

9. a kifizetés kezdő napját és helyét.

5. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A nyilvános befektetési alap tájékoztatójának kötelező tartalmi elemei

1. A befektetési alapra vonatkozó információk (amennyiben a kezelési szabályzat nem része a tájékoztatónak, vagy a tájékoztatóhoz csatolt kezelési szabályzat az adott információkat nem tartalmazza)

1.1. A befektetési alap neve, típusa

1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése.

1.3. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.

1.4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.

1.5. Elszámolási és hozamfizetési napok.

1.6. A befektetési alap könyvvizsgálójának megnevezése.

1.7. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra:

- a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog,

- a tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja,

- a befektetési jegyek jellemzői,

- a befektetési alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására.

1.8. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.

1.9. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.

1.10. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei.

1.11. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai.

1.12. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.

Amennyiben a befektetési alap befektetési alapba fektető alap és eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, akkor ezen befektetési alap befektetési politikája és működési költségei.

1.13. Az eszközök értékelésének főbb szabályai.

1.14. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:

- a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,

- a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,

- fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.

1.15. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.

2. Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk

2.1. Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér. Annak feltüntetése, hogy az alapkezelő társaság székhelye a befektetési alap székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található-e.

2.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.

2.3. Ha a társaság más nyilvános befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása, továbbá az egyéb kezelt vagyon nagyságának jelzése.

2.4. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.

2.5. A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt.

3. A letétkezelőre vonatkozó információk:

3.1. A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér;

3.2. Fő tevékenysége.

4. Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik:

4.1. A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve;

4.2. Az alapkezelő társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve;

4.3. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei.

5. A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával és a befektetési alappal kapcsolatos egyéb információk közzétételének módja. Amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is meg kell adni.

6. Egyéb befektetési információk

6.1. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a tájékoztatóban vagy ahhoz csatolható;

6.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit elsődlegesen szánják.

7. Egyéb pénzügyi információk

7.1. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve az 1.14. pontban említett költségeket.

6. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

Az éves és féléves jelentés kötelező tartalmi elemei

Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

I. Vagyonkimutatás

A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfólióbeli arányát is.

a) átruházható értékpapírok,

b) banki egyenlegek,

c) egyéb eszközök,

d) összes eszköz,

e) kötelezettségek,

f) nettó eszközérték.

II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma

III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték

IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:

a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;

b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;

c) a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;

d) egyéb átruházható értékpapírok;

e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

Az éves jelentés tartalmazza továbbá:

V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:

a) befektetésekből származó jövedelem,

b) egyéb bevétel,

c) kezelési költségek,

d) a letétkezelő díjai,

e) egyéb díjak és adók,

f) nettó jövedelem,

g) felosztott és újra befektetett jövedelem,

h) a tőkeszámla változásai,

i) a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,

j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire.

VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált:

a) összes nettó eszközértéket,

b) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.

VII. A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.

VIII. A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.

7. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk

1. Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:

a) az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,

b) telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre állása.

2. Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:

Funkcionális kategóriák Ingatlanérték (Ft)
Budapest és környéke Vidék Külföld
Telek
Lakóingatlan
Irodaingatlan
Kereskedelmi ingatlan
Logisztikai ingatlan
Ipari ingatlan
Vegyes hasznosítású ingatlan
Fejlesztés alatt álló ingatlan
Egyéb ingatlan
Összesen:

A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.

Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.

3. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:

a) az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérletidíj-bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,

b) bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),

c) ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),

d) fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével),

e) fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),

f) ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).

4. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni:

a) időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,

b) bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),

c) bérlők, vevők száma,

d) bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével),

e) tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).

5. Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:

a) ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlanértékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest),

b) fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége,

c) kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,

d) a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,

e) ingatlanüzemeltetési költségek,

f) ingatlan-közmű költségek,

g) ingatlan-karbantartási költségek,

h) ingatlanbiztosítási költségek,

i) ingatlanadók,

j) ingatlan-értékbecslési költségek,

k) ingatlanügynöki jutalékok,

l) jogi költségek,

m) bankköltség,

n) kamatköltség.

8. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A panaszkezelés menete

1. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt valamennyi, a befektetők számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja.

2. A befektetési alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a befektetési alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt a befektetési alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 1 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

4. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt - az alábbi eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, a befektetési alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak - az álláspontjával együtt - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

5. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a befektetési alapkezelő a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

6. A befektetési alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.

7. A panasz elutasítása esetén a befektetési alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyelet vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyelet és a békéltető testület levelezési címét.

8. A befektetési alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott ideig, legalább azonban 3 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

9. A befektetési alapkezelő az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

10. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.